Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-15 / 63. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 március 15, csütörtök 3 Kčs IV. évfolyam, 63. szám c/í májusi verseny áj lendületre ka pott Az üzemek munkássága megvitatja a Központi Bizottság határozatait és új békeajánlásokkal sorakozik Pártja mellé A plzeni Skoda-művek 6500 tonna acéllal többet termelnek A IC E i i sr* i-t A -köztársaság Nemzetgyűlése a béke és a szocialista építés költség­-vetését tárgyalja. Tehát azt az alapot, amelyen felépül országunk egész gazdasági és kulturális élete az 1951. évben. A béke költségvetése ez •azért, mert a köztársaság szocialista építésének döntő időszakát látja el megfelelő anyagi eszközökkel, mert az 1951. év Csehszlovákiát, a béke­tábor erős bástyáját, a szocializmus törvényeinek dialektikája szerint még erősebbé teszi. A szocializmus építésének költségvetése azért, mert íeg- • nagyobb tételei a szocialista iparosítás befektetései, mert népünk élet­színvonalának ugrásszerű emelkedését idézi elő. A Szovjetunió, a béke­tábor oldalán haladó állam költségvetése ez, bizalmat és reményt sugároz az ország felé, amelynek lakói szorgalmas munkával, a munka magasabb termelékenységével biztosítják ezt a költségvetést. Es miközben a nép választott kép­viselői a költségvetést tárgyalják, tár­gyalásukat a dolgozók újabb felaján­lásai támogatják, amelyek mind arra irányulnak, hogy megrövidítsék a tervteljesítés határidejét, hogy még erősebbé tegyék országunkat, mint amilyennek a terv előírja. Pártunk Központi Bizottságának februári tör­ténelmi jelentőségű ülése újabb lendü­letet adott a májusi munkavers^nynek és a májusi kötelezettségek mozgal­mának, mert dolgozó népünk még jobb és gazdaságosabb munkájával fejezi ki köszönetét a Párt Központi Bizott­ságának és Gottwald elvtársnak. A Skoda-művek dolgozóinak szava A plzeni Skoda-müvek acétöntődéjé­nek pártbizottsága megtárgyalta a Központi Bizottság határozatait, meg­beszélte Dolánskv elvtárs oeszámolójat. Megállapították azt. tiogy t Siemens­Martin kemencék öntöfelülete nincs megfelelően kihasználva. A plzeni Sko­da-müvekre jelentős szerep vár az öt­éves terv harmadik évében. Az acélön­tődé munkásai előtt a Szovjetunió pél­dája áll, amelynek acélöntői igen ma­gas eredményeket érnek el a Martin­kemencék öntőfelületének kihasználá­sával. Ezért a Skoda-művek kohászai megtárgyalták az eddigi eredményeket és megállapították, hogy egyetlen ke­mencénél, amely eddig egy öntés alatt 44 tonna acélt adott, teljes hat tonná­val emelhetik az acélmennyiséget. Így ebből a kemencéből 120 tonna acéllal nyerhetnek többet, mint eddig. A többi kemencéknél két tonnával emelik az öntést. Ha mindezeket összeszámítják, kijön, hogy az év végéig 6500 tonna acélt gyárthatnak a terv fölött. Ez/.cl az öntési felület egy négyzetméterre esö 2.7 tonnáját 24 óra alatt 3.1 tonnára emelik. A plzeni Skoda-művek kohászai te­hát így fogták fel Gottwald elvtárs szavait, ígv gondoskodnak a munka termelékenységének emeléséről és új békefelajánlásukban kötelezik magukat erre az új felemelt mennyiségre. Ter­mészetesen megkövetelik, hogy az üzemvezetőség biztosítsa a fehér nyers­vas szakadatlan szállítását. Igen fon­tos ennek a mennyiségnek műszaki biztosítása. Felajánlásuk záró szavai­ban a következőket írják: >Tudatában vagyunk annak; hogy nagy feladatot vállaltunk és megértet­tük, hogy a Párt határozatai mire kö­telezik a Párt tagjait és a pártonkívü­li munkásokat egyaránt. Fel fogjuk tárni a rejtett tartalékokat és jobban használjuk ki gépi berendezésünk tel­jesítőképességét. Ez a mi feleletünk Slingnek, Svermovának és Clementis­nek, így felelünk az amerikai imperia­listáknak. A rozsnyói és rudnói bányásztanoncok májusi Kötelezettségei A bányásztanoncok megtárgyalják a bányászifjúság vezetésében, munkájá­ban és neveléseben mutatkozó hiányo­kat, amelyek szükségszerűen rosszul befolyásolták a munkateljesítményeket is. Azonban a bányásztanoncok nem álltak meg a kritikánál, hanem egyút­tal kötelezettségeket is vállaltak, ame­lyeket a májust köszöntő békeverseny keretében teljesítenek A rudnói bá­nyászifjúság kötelezettségét a bá­nyászotthon, a tanoncotthon kelleme­sebbé tételére irányította és elhatároz­ta, hogy növeli munkaerőfeszítéseit a tárnában is. A bányásztanoncok számá­ra külön normák vannak felállítva. A felajánlás első pontjában tehát arra kötelezték magukat, hogy ezeket a nor­mákat és az egész tárnára vonatkozó tervet egyenletesen teljesítik. Rudnón Milán László csoportja kötelezte ma­gát, hogv a tanoncnormát 120 száza­lékkal túllépi -és felhívta a többi fejté­seken dolgozókat is, hogy emeljék tel­jesítményüket és csökkentsék a mun­kából való távollétet. Galba János bányász csoportja fel­hívta Kozák Vilmos csoportját, hogy álljon versenybe, melyikük mutat fel nagyobb teljesítményt. Búcs József és Molnár Lipót arra kötelezték magukat, hogy a Szulivan fúrógéppel való mun­kánál teljesítményüket vájatvágásnál 10 százalékkal emelik. A már elért eredmények azt bizonyít­ják, hogy ezek a felajánlások sok-sok tonna vasérccel jelentenek többet. Már­ciusban a 222 számú fejtésen a bá­nyásztanoncok 50 tonna vasérccel ter­melnek többet, mint az első és máso­dik hónap átlaga. A 223. és 224. szá­mún szintén 40 tonnával, a 235-ösön 150 tonnával, a 227-esen 90 tonnával és a 229-esen 160 tonnával emelkedik a termelés. A rozsnyói bányásztanoncok első kötelezettsége két önkéntes műszak, amelyekben javítják a munkában meg­jelenők százalékát és mindegyikük el­éri az élmunkás teljesítményét. E cél elérése számukra nemcsak erkölcsi győ­zelmet jelent, de keresetük növekedé­sét is. amely most 3000 korona körül mozog. A fiatal bánvásztanoncokból, akik állandóan fokozzák és mélyítik szaktudásukat, a bányászok érett ká­derei nőnek és szaktudásukkal rövide­sen segíteni fognak abban, hogy érc­bányáink termelésüket jelentékenyen növeljék. A bratislavai építkezéseken teliesítik a felajánlásokat A keresztutcai 12 naefy lakóház épít­kezésén a vakolok példásan teljesüik kötelességüket Az elmúlt héten nor­máikat átlagosan 79 százalékkal lép­ték túl és az ólmunkásműszak két he­tében 206 százalékot értek el. Szadocky Gyula csoportja kötelezte magát, hogy az építkezés harmadik és negyedik szakaszán 17 nappal rövidíti feladatai teljesítési idejét. Április 30-a helyett április 13-án este befejezik munkát. A második műszak bevezeté­sével ennél a csoportnál április 10-ig nemcsak elérik a tervteljesítést, ha­nem túl is lépik, jóllehet azelőtt jócs­kán elmaradtak. Seres Sándor betonos csoDortja kötelezte magát, hogy az alapbetonozást 115 négyzetméter terüle­ten április 7-e helyett már március 31-én befejezik. A második műszak bevezetésével a betonosok kötelezett­ségüket még 12 nappal megrövidíthe tik. A munkát így osztották be: ketten dolgoznak a keverőgépnél, kavicsot és cementet raknak, egv hordja a beton­keveréket a felvonóhoz, egy ember azt átveszi és ketten teregetik a beton rét e get. A betonosok teljesítménye 170 százalékos átlag körül mozog. A 12 nagy lalkóház építkezésén a májusi kötelezettségek körülbelül 8000 mun­kaóra megtakarítását jelentik. A szenei téglagyárban is megtárgyalták Gottwald elvtárs beszámolólát A szenei téglagyár összmunkássága március 10-én tartotta nagygyűlését, amelyen megtárgyalták a CsKP Köz­ponti Bizottságának határozatait és követeifék a haza minden árulójának megbüntetését. A szenei téglagyár munkássága nem tűri ezeket a kártevő férgeket és nem engedi, hogy országépítő munkánkat akadályozzák. Éberek lesznek, hogy 'eltávolíthassák soraikból a nem kívána­tos elemeket. Üdvözlik a kormány in­tézkedéseit, a kenyérrel és liszttel va­ló gazdálkodás biztosítására, mert már nagy aggodalommal figyelték a reakció működését, amely kihasználta közellátásunknak ezt a pontját. Felajánlásukban többek között a kö­vetkezőket mondják: „Mi, a nyugatszlovákiai téglagyá­rak szenei üzemének dolgozói, azzal kapcsolódunk be a békeharcba, hogy az 1951. évben termelésünket 2 szá­zalékkal emeljük és termékeink mi­nőségét 5—10%-kal javítjuk. Állan­dóan erősítjük a szakképzést üzemünk­ben, javítjuk a politikai munkát, hogy fokozatosan pótolhassuk kommunista pártunk munkáskádereit. A dunaszerdahelyi konzervgyár javítja politikai munkáját A dunaszerdahelyi konzervgyár mun­kásai és munkásnői szintén megtár­gyalták a Központi Bizottság határo­zatait és elhatározák, hogy még erő­teljesebben bekapcsolódnak a munka magasabb termelékenységéért folyó szigorú megbüntetését. Az üzemi pártbizottság legutóbbi ülé­sén határozatot hoztak az agitációs munka javításáról, agitátorok kikép­zéséről az egyes termelési közpon­tokban, amit rendszeresen előre kidol­gozott terv szerint fognak végezni. Üzemeink egész sorából érkeznek ilyen és ehhez hasonló jelentések, amelyek azt bizonyítják, hogy dolgozó népünk megértette a párt felhívását és tudja, mit jelent a felemelt terv, mit jelentenek a fokozott feladatok, népünk jólétének emelkedése szem­pontjából. Igy fejezik ki hűségüket és ragaszkodásukat szülőpártjuk, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja iránt, Gottwald elvtárs iránt és az emberi­ség nagy vezére, Sztálin iránt. Két napig voltam Tőrén. Teg­nap este érkeztem haza s ahogy lakásomba beléptem, az első utam a rádióhoz vezetett. Meg akartam hallgatni az esti híre­ket, mi történt az utolsó 48 óra alatt a világban, amíg a szer­kesztőségtől távol voltam. A bemondó éppen a Queuille­kormány „kezdő" lépéseiről adott számot és megállapította, hogy e kormány első rendelke­zése harci riadó volt a béketábor franciaországi tömegei ellen, amelyet nem a francia nép nevé­ben, hanem az eszeveszett há­borús uszítók parancsára adott ki. A tőreiek jutottak eszembe. Magam előtt láttam elszántsá­gukat, tettkészségüket, a Benyo I Jánosok, a Pálok, Dudások, Fu­rindák, Boros Terézek és Hojkó Máriák öntudatos, büszke, el­szánt arckifejezését: a békét építjük. A tőkés földbirtokos­világot felszámoló, új életet te­remtő parasztokat, amint kere­setlen tőmondatokban újra meg újra elismételik előttem, mily fontosnak tartják, hogy még ha­tározottabban, erőteljesebben te­gyék magukévá a békefront ha­zai legszilárdabb támaszának, a Pártnak irányelveit. Tőrén és a kis falvak százaiban-ezreiben, a városokban, a nagyüzemekben a dolgozók szorosan felsorakoztak a Párt gottwaldi bolsevista pro­gramja mellé, a szocializmus mi­előbbi megvalósításáért küzde­nek és elszántan, éberen állnak őrt a béke vártáján. Ezalatt nyu­gaton egy eszeveszett és nagy­zási mániában szenvedő gyilkos banda a szolgálatában álló ha­zaári 5 lakájokkal minden igye­kezetével meg akarja törni az elnyomott népek szabadságtö­rekvését. Az Attleek, De Gaspe­rik, a Plevenek és az amerikaiak újab figurái szorgalmasan siet­nek eleget tenni Wall Street-i gazdáik utasításainak. Szorgal­masan igyekeznek parancsaikat teljesíteni és minden aljas intéz­k^ést megtenni, hogy elnémít­f a nyugati államokban dol­gozó nép mind erőteljesebbé vá­ló kiáltását: követeljük a ki­zsákmányolástól mentes életet, a háborús uszítók likvidálását, az építést, a kulturális és az élet­színvonal emelkedését biztosító tartós és oszthatatlan béke meg­teremtését. A Queuille-kormány első in­tézkedéséről adott számot a rá­dió bemondója. Truman újdon­sült franciaországi miniszterel­nöke felszólította Párizs összes házmestereit, hogy amennyiben a Béke Hívei Világtanácsának felhívására aláírásokat gyüjte­nének a párizsi bérházakban, úgy azt azonnal jelentsék az el­ső rendőrprefektúrán. Queuille, akiről a francia nép már előre tudta, hogy elődjéhez, Pleven­hez hasonlóan az ország fasizá­Iásának érdekében a trumani gangszterpolitika egyenes foly­tatója lesz, most aztán be is bi­zonyítota, hogy a Wall Street urainak kiszolgálásában nem akar Pleven vagy Bidault mö­gött maradni. Hogy azonban az amerikai fasizmust sikerülteb­ben kopirozhassa, arról is gon­doskodott az új francia minisz­terelnök, hogy a másolásban már mesteri diplomát elért tár­sait, a francia nép két hírhedt ellenségét, Plevent és Bidaiütot ismét miniszteri bársonyszékhez juttassa. Queuille, Pleven és Bi­dault, — a három trumani grá­cia — a közös méregkonyhán most azokat a keverékeket fő­zik, amelyekkel a kiutalt ame­rikai receptek szerint el akarják némítani a francia nép kiáltó szavát. Felsorakoztatják a rend­őrségi riadókocsikat. Számba veszik a csikágói gyilkosságok főiskoláit végzett De Gaullista bérenceket. Megnyitják a kon­centrációs táborokat és börtönö­ket, aljas és fékevesztett haj­szát indítanak azok ellen, akik Franciaországban a békéért szállnak síkra, akik Franciaor­szág függetlenségének biztosítá­sát követelik, akik kizsákmá­nyolástól mentes életet és min­dennapi kenyeret követelnek. Queuille cinikus egykedvűség­gel teljesíti Eisenhower paran­rancsait és Moch-al, az ameri­kaiak bérencével, a francia nép sokat átkozott belügyminiszteré­vel akarja megakadályozni a Béke Hívei mozgalmának fran­ciaországi rohamos térnyerését. Eisenhower, Pleven vagy Queuille parancsára? Mindegy! Egy kutya! Bordeauxban a fa­siszta francia bíróság tíz SS­gyilkost mentett fel, akikről min­den kétséget kizáróan bebizo­nyították, hogy közvetlen mó­don vettek részt védtelen fran­cia anyák és gyermekek, aggas­tyánok százainak lemészárlásá­ban. E gyilkosok-vádlottak, tag­jai voltak annak a hitleri gálád különítménynek, amely 1944 jú­nius 10-én Oradurból franciaor­szági Lidicét csinált. A francia anyák ezreinek és tízezreinek átka kísérte és hajtotta e gyilko­sokat a biróság elé. A becsületes franciák és a haladó emberiség egyként követelték az állati gyil­kosok méltó megbüntetését. És a fasiszta francia bíróság, amely talpnyaló politikájában az összes nyugati kapitalista államok kö­zül az első helyre tornászta fel magát, odáig ment, hogy fel­mentő ítéletet hozott e gyilkos hóhérlegények perében. ítélet? Nem! Minden jog és igazság megcsúfolása volt a bor­deauxi tárgyalás eredménye. De hogy e felháborító tényt a ma­ga igazi jelentőségében és hit­ványságában tudjuk megítélni, hogy még drasztikusabb formá­ban láthassuk a francia fasisz­ták feneketlen sötétségét és al­jasságát, hogy még tisztábban lássuk a trumani politika barba­rizmusát, csak ennyit még e per­rel kapcsolatosan: a bordeauxi tárgyaláson a tíz német SS-ban­dita felett ugyanaz a bírósági ta­nács mondotta ki most a felmen­tő ítéletet, amely közel egy év­vel ezelőtt Franciaország és a béketábor hősi, csodálatos bá­torságú harcosát, Reimonde Dient börtönbe vetette azért, mert élete feláldozása árán is meg akarta akadályozni, hogy a gyilkos fegyverekkel megrakott vasúti szerelvény szülővárosát elhagyhassa, mert a béke ügye mellett szállt síkra, mert tilta­kozott a vietnami gyilkos, pusz­tító háború ellen. Igen, amikor a rádió bemon­dója a Queuille-kormány újabb fasiszta galádságairól számolt be, a felháborító képek mellett ott láttam egy kis szlovákiai fa­lu, Tőre képét is, amely rövid pár esztendő alatt mérföldes léptekkel haladt előre és emelke­dett fel. Láttam a tőrei dolgozó parasztok verejtékes arcát. Lát­tam a dolgozó parasztok nagy munkaakarását, amellyel építik maguk és közvetlen környezetük szerencsésebb és boldogabb éle­S ha megkérdezed tőlük: iezt miért? A válaszuk: Ko­i '.ért,. Robesonért és a többi amerikai négerért, a kisemmi­zettekért, a francia Reimonde Dier.ekért, a nyugatnémetorszá­gi gyárak és kikötők sztrájkoló munkásaiért, minden munkás­ember szebb holnapjáért, végső győzelméért. És ekkor eszembe jutott a nagy Sztálin megállapí­tása, amelyet a közelmúltban tet a béke ügyével kapcsolato­san. Most láttam meg teljes ere­jében, e két kontraszt közenette azoknak a szavaknak mély és igazi lényegét, amelyet oly vilá­gosan juttatott kifejezésre a Bé­ke Generalisszimusza. Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents