Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-15 / 39. szám, csütörtök

15 UJS Jff 1951 február 17 'ftS o n n e n b r u ch -család Lengyel színmű a német nép útjáról A lengyel írószövetség elnökének, mét ismerte és akiről azt hiszi, hogy León Kruczkowszkinak ..A Sonnen- helytáll érte és segédkezni fog meg­bruch-család" című darab iát a prágai menekülésében. De Sonnenbruchnak nincsen ereje, hogv Peters felé ki­nyújtsa kezét, ingadozik és habozik. A család fasis-ta tagjai felismerik Pe­terst, nem tűrik meg a házban a kom­munistát, a tanár menvie a Gestapo­Kamara-Színház tartia műsorán. (Bra­tislavában Sztálin 71-ik születésnapján vi It a nagysikerű bemutatóia a szerző jelenlétében, Janusz Wnrneczkinek, a varsói U j Állami Színház művészeti vezetőjének rendezésében.) Kruczkowszki a fasizmus lélektipró, ' nak te!e f° n4' s D ff] iel e""­embertelen világát festi le egy német ™m«"kül. Ruth re ,t, el szobájabart polgári család sorsában, a darab epiló- ! ! s » Gestapo nyomozo,nak azt hazud­_ , . ,. ., , . I ja, hogy autoian kivitte a varos hata­gusaban a fasizmus lancait elvető ne- s . ... ., ,. ... „,.,.,... . , i raba. Az eddig melyebb problémák metseg ui utiara utalva. „-,,-, . .. i* . . „ _ , . ' nelkul éla, csupán ösztöne re hallgató Sonnenbruch, a gottingen, egyetem Rut h , tt v a, amj hatrImasat te Sz, szem­híres bioligusa, tanárságanak har­m ncéves jubileumra készül A dráma első felvonása egv három képre tagolt nagy expozíció: első képében megmu­tatja, a tanár Göttingéba készülő al­tisztjében, Hoppé őrmesterben az át­lagnémetet. Hoppé, aki csendőri szol­gálatot teljesít a megszállott Lengyel Kormányzóság egv kis vközségében, alapjában véve „jó ember". h'szr" egy almát ajándékoz az erdőben kivert vadként br lyongó és elfogott zsidógye­reknek, de percek múlva különösebb lelkifurdalás nélkül golyóival lekaszál­ja, kivégzi ezt a saját gyermekére emlékeztető védtelen emberpalántát, mert a fegyelem, a feljebbvalótól való rettegés kiölte belőle az embert. A második képben Willi. Sonnenbruch professzor fia, göttingeni útja előtt még „megajándékoztatja" magát egy norvég anyától, akinek fiát a kihall­gatásnál agyonverette. Willi a „fel­sőbbrendű" fajgermán. a Hitler-rajon­gó fasiszta tömeggv Ikos típusa. Tiszti egyenruhába bujtatott fenevad, finom modorú gonosztevő, a fasizmus vak végrehajtó eszköze, lélektelen hóhér. A harmadik képben Ruthot. a tanár lányát látjuk egv 'francia kisváros környezetében, ártatlan írancia túszok kivégzése előtt. Ruth művészember, aki szépséget és örömet akar ajándé­kozni az embereknek. Problémák nél­kül szabadon él, csupán ösztöne're hrllgatva, amelyek ellentétben fivérei­vel. nem állnak az aliasságnak és em­bertelenségnek szolgálatában. A jubileum összehozza a házban az egész családot. Maga a jubiláns, Son­nenbruch tanár, a humánus németnek típusa. A tudományába temeti magát, elmenekül a múltba, a humánum ideál­jaihoz, Gethehez. a tiszta és nagy szellemekhez, undorodva az egész Európát csizmája alá taposó őrmeste­ri nácizmustól és úgvszólván öl­berakott kézzel, félreállva Sonnen­bruch tanár várja, hogv vége­szakadjon a németség középkori sö­tétségének. Régen nincsen már csalá­di élete, a tolókocsihoz láncolt felesége csaknem tébolvult Hitler-raiongó és menye, elesett fiának a házában élő özvegye ugyanilyen őrült megszállott. Undorodik a fiától akinek kezén ár­tatlanok vérét érzi. Magánvos ember, aki nem ébred annak tudatára, hogv passzivitásával zsákutcába juttatja önmagát, humanitása csak az önvéde­lemnek meddő és üres forrná ia, senki­nek sincs hasznára és tudásával Hitler háborús gépezetét szolgálja. Arra jó ez a hatalmas tudás, hogv a fasiszta fenevad tömegével irtsa vele a gyön­gébbeket, a megtámadott védteleneket. Ebbe a környezetbe toppan be a nagy nap estéjén Joachim Peters a tanár asszisztense. Peters a koncen­trációs táborból szökött meg és hosz­szú évek fogsága után tanáránál ke­res menedéket, akinek szabad szel'e­Krim virágzó kertté válik beszáll az egész ördögi hatalommal, megmenti a kommunistát, az új v rlág emberét, de már nem játékos kedvből, hanem tudatosan, új emberré érlelve, végleg szabadrlva a óhatatlanul reá is tanadó nácizmus deformáló befolyásá­tól. Ruth tudja már, hogy nincs izgal­mas játékról s'ó. a tette, a helytállása az életébe kerülhet. A Gestapo pribék­jei el is hurcolják és később megtud­juk, hogy elpusztult a gvűitőtáborban. A magára maradó Sonnenbruch ta­nárra még egy nagyobb megpróbál­tatás vár. A rejtekhelyéről előlípő Peters, aki néma tanúja volt Ruth önfeláldozásának, szemébe vágja, hogy egész élete tragikus tévedés, a hallgatásával és passzivitásával a náci rezsimet szolgálja és támogatja, a humanizmusa hazugság, mert Német­országot, az egész németséget csak az aktív harc, az ellenállás mentheti meg a bukástól. Sonnenbruch tanár ekkor még nem érti meg teljesen Pe­terset, sőt szemére hányja, hogy férfi létére elfogadta leánya áldozatát, de később ráébred ő maga is az igaz­ságra és a dráma epilógjában eljut az igazi felismerésig, amikor aláírja a stockholmi békehatározatot és elűzve magától a börtönből szabadult, de vál­tozatlanul nácinak maradt fiát, az újjáéledő fasizmus szolgálata helyett beáll a béke hívei haros táborába. Kruczkowszki drámája teljesen mai mondanivalójával, drámai jeleneteivel, s reálisan színpadra állított alakjaival mindvégig lebilincseli a nézőt. A dráma előterében ott áll a fasizmus egész embertelen mivoltával, roppant kényszerével és gyilkos hazugságai­val. A lengyel szerző tömör dialógu­saival élesen jellemez, minden alakja hiteles és eleven. Az expoz'ciónak francia képe különösen sikeres és meglepően szép az életét oly egysze­rűen és nemesen feláldozó Ŕuth ahk­ja, a tanár és Peters dialógusai pedig, bár mindvégig eszmei síkon mozog­nak, lenyűgöznek mély igazságukkal. Joach'm Peterset, bár fizikailag meg­törten látjuk, megcsodáljuk benső erejéért és szenvedélyes .hitéért, a jobb német jövőbe vetett határtalan bizalmáért. Amikor a dráma nagyje­lenetében letépi az álarcot Sonnen­bruch arcáról, ő maga pedig, mint a földalatti mozgalomnak elszánt, törhe­tetlen katonája, kénytelen visszame­nekülni „a szörnyű német éjszakába", elmenetele előtt Sonnenbruch szemé­be vágja: — Olyanok, mint én vagyok, nem tűnnek el végképpen akkor sem, ha elvesznek a tek'ntet elől. És Peters valóban küldetést telje­sít: rávezeti a tanárt a helyes útra. A prágai Kamara Színház előadása Oto Ornest rendezésében méltó a len­gyel író igényes mondanivalójához. Egri Viktor. A krimi félsziget a Szovjetúnió leggyönyörűbb vidékei közé tarto­zás. Melegvizű kék tenger mossa partjait, a másik oldalon a felhőkbe olvadó kek hegyek övezik. Ezen a vidéken évente a szovjet dolgozók százezrei üdülnek. Az egesz deü parton meleg az idő­járás. A déli part övezete nem túl­ságosán nagy és északra a hegyek mögött nagy sztyeppek terülnek el. Heiyenkent a íoiyoji partján nyárfá­sok zöldéinek. A Krím sztyeppes vidékének feke­te földrétege csaknem 60 cm vastag. Ennek ellenere a föld nem ad olyan termést, mint amiiyent adhatna. En­nek oka pedig az, hogy csapadék rit­kán esik és az is egyenlőt.enüi- Az elmúlt 60 év alatt a krimi félszige­ten 20 száraz nytari időszak volt. A krimi félszigeten a vizet axtézi­kutakból nyerik, sőt vannak olyan járások is, mint pl. a lenini vagy pe­dig közvetlen a tenger mellettiek, ahoviá a vizet ciszternákban sziallit­ják. Víz — ez a sztyeppés Krím kol­hcztagjalnak álma. OLt, ahol sikerül elegendő mennyiségű vizet szerezni az elárasztás céljából, a termés ösz­szehasonlíthatatlanul magasabb és a gyümölcsfák jóval több gyümölcsöt adnak, mint a víznélküli vidékeken. A zseliabovi kolhozban (Nizsego­rodi járás) a kolhoztagok az elárasz­tott vidékeken 40, sőt 45 mázsa bú­zát arattak le hektáronként. A kísérletek azt mutatják, hogy a krimi sztyeppéken hatalmas terme­lési lehetőségek vannak, ha sikerül vízzel ellátni ezt a területet. A nik i ti botanikus kert tudósainak segítségével körülbelül 400 kísérlete­ző kolhoztag kerteket, szőlőket mű­vel, olajos növényeket és citromfá­kat ültet a kísérleti földeken. Di­mitrij Nikolajevics Szokolov, az „Il­jics üzenete" kolhoz tagja és a „Szo­cialista Munka Hőse" a dzsankói já­rásban a sztyeppés vidéken hektá­ronként 93.5 m^zsa bort termelt. A vízzel ellátott Krim felszíne tel­jesen megváltozik. A szükséges vizet az északkrimi csatorna szolgáltatja­A Dnyeperen épülő vizi erőműről szóló határozat, amelyet Sztálin elv­társ kezdeményezéséből fogadtak el, Krim mezőgazdasagának eddig isme­retlen perspektiváket nyit. Az észak­krimi csatorna a Dnyeper vizét ve­zeti ide és lehetővé teszi az alacso­nyabban fekvő vidékek vízzel való ellátását. A magasabban fekvő já­rásokat pedig a vízátömlesztő állo­mások segítségével látjiék el kellő nedvességgel. A krimi földekből 300.000 hektár kap vizet a Dnyeper­ből. Ha elkészült az északkrimi csa­torna, a krimi sztyeppés vidék tel­jesen megváltozik. A csapadéknél­küli vidékek problémája egyszer és mindenkorra megoldódik. A kolhoz­kertek gyümölcsfái roskadásig tele lesznek gyümölccsel, citromfék, man­darinfák, stb. kínálgatják édes gyü­mölcsüket a dolgozóknak. Hatalmas rizsföldek, gyapotföldek és zöldséges­kertek fogják díszíteni az eddig fé­lig-meddig elhanyagolt krimi félszi­getet. A védő erdőövezetek és a csa­tornarészletek zöld negyedekre oszt­ják az egész vidéket. A „fehérarany" földek, a gyapot teszi élénkké a vi­déket­A kirovi jártásban, mely a legszá­razabb vidékek egyike, a csatorna kiépítése után 6000 hektár kerül el­árasztás alá. Az azovi járásban a vízzel ellátott földek területe har­mincszorosára növekedik. A híres krimi búzából hektáronként 30—50 mázsa termést várnak. A sokatígérő gyapotföldek hétszer, sőt kilencszer akkora termést fognak adni, mint az elárasztás előtt. A gyümölcsösökben a gyümölcstermés két-háromszorosiá­ra nő. A víz lehetővé teszi a legelők területének megnövelését és ezáltal nagyszerű lehetőségek nyílnak az ál­lattenyésztés tokozásara. Nehéz felsorolni mindazokat a le­hetőségeket, amelyeket az ide veze­tett Dnyeper vize nyújt e vidék fel­virágaástóra. Egyet azonban leszö­gezhetünk: a csatorna virágzó kért­té változtatja át a vidéket. A Krim kolhoztagjai, a tudományos intézetek és az ipari üzemek dolgo­zói, valamint az értelmiség egy gon­dolattal foglalkozik, — a csatorna gondolatával. A szovjet dolgozók mély hálával gondolnak a Kommu­nista Pártra és a szovjet kormányra, omely annyira támogatja e nagy terv megvalósítását. Az összes kolhozok­ban, városokban és üzemekben érte­kezleteket rendeznek, amelyeken a csatorna építésének kérdéseivel fog­lalkoznak. A Dzsankojban 20 000 résztvevő je­lenlétében megtartott értekezlet vi­lágosan bizonyítja a dolgozók mély és igazi szívből jövő örömét. Sachraj, a „Kommün világítófáklyája" kolhoz elnöke bejelentette, hogy a kolhoz­nak több tagja tevékenyen be akar kapcsolódni a csatorna építésébe. „A Dnyeper vizével együtt gazdag termelési lehetőségek érkeznek hoz­zánk, kolhozéletünk még boldogabb és örömtelibb lesz. Mi is be akarunk kapcsolódni ebbe az építkezésbe, hogy köszönetünket fejezhessük ki Pár­tunk és kormányunk iránt" — mon­dotta Teherov, a „Sztlálinovec" kol­hoz tagja. Az Észak-Krím csatorna építése világosan tanúskodik a Kommunista Párt és a szovjet kormány törekvé­seiről, amelyekkel emelni akarja a szovjet nép életszínvonallát. A sztálini korszak hatalmas épít­kezései világosan tanúskodnak a szovjet rendszer kimeríthetetlen erői­ről és a szovjet nép bék^s építő szán­déktóról. Az olasz földművesek tragédiája és harca Lecce a délolaszországi tartomá- | tény demokratikus miniszter maga nyok egyike. Nincsenek itt ipari vál- , megszegte az 1094. számú törvényt, lalatok, mint általában Olaszországban j amelyet annak idején a keresztény de­másutt. A lakosság itt kizárólag föld- mokrata párt elfogadott és amely sze MEGHALT BAJOR GIZI a Magyar Népköztársaság Kossuth-díjas kiváló művésze Bajor Gizi, a Magyar Népköztársa- zott a magyar színművésfzetbe és ki­ság kiváló művésze, Kossuth-díjas váló tehetségével szinte egy csapás­művész, a budapesti Nemzeti Szín- ra. már pályája elején meghódította ház örökös tagja, február 12-én gyó- a közönséget. Legnagyobb sikereit gyíthatatlan betegségben, tragikus Shakespeare-, Lope de Vega-, Tolsz­hirtelenséggel elhunyt. Közel 4 évti- toj- és Schiller-szerepekiben aratta, zeden keresztül volt a Nemzeti Szín- A nagy művésznő lelkesen vett részt ház tagja és pályafutása alatt elju- a békeharcban s a magyar Országos tott a színművészet legmagasabb csú- Béketanács tagjai közé választotta, csára. Egyik legkiválóbb képviselője J „A népéhez hű, a haladás ügyét volt a magyar színjátszásnak, méltó szolgáló, a hivatíását rajongásig sze­folytatója a magyar színművészet rető művészt gyászolja benne az egész legnemesebb hagyományainak, Dé­ryné, Jászai Mari s Márkus Emília művészetének. Oj, reális hangot ho­magyar nép" — írja róla Major Ta­más. a Nemzeti Színház igazgatója méltatásában­A FaUsiárő Színház magyar művészegyüttesének műsora Vágvecse, 1951 február 15. Ha asszonyé a gyeplő. 1951 február 16. Hübele Balazs mint király. 1951 február 16. Kecskettej. Komárom, 1951 február 17. Ha asszonyé a gyeplő. 1951 február 18 Hübele Balázs mint király. 1951 február 18. Kecsketej. . művelésből él. libben a tartományban összesen 100.580 hektár' szántóföld van. A szántóföldnek a 42%-át a la­kosság nem egész egy százaléka tart­ja a kezében. Lazio tartomány Róma szomszédsá­gábar van Közép-Itáliában. Ebben a tartományban a földek nagy részét a Chigi, Torlonia és Meníort családok tartják birtokukban. Sok esetben a föl­dek éveken át megműveletlenül ma­radnak, mert az olasz nagybirtokosok inkább megműveletjenü hagyják föld­jeiket, semhogy a kisparasztoknak juttassák. Évente 105 munkanap A mezőgazdasági munkások szövet­ségének statisztikája szerint a mező­gazdasági munkások évente 129 na­pot, a munkásasszonyok pedig csak 105 napot dolgoznak. A férfiak e mellett 7.587 líra, a nők pedig 4.320 líra átlagos havi fi­zetést kapnak. Az állami statisztikai hivatal adatai szerint egy négytagú család havi létmininuma 50.000 líra. Ezek a száraz adatok az olasz kis­és középföldművesek és földnélküliek milliójának tragédiáját és nyomorát je­lentik. Ezek az adatok világosan ta­núskodnak a sanseveroi mezőgazdasá­gi munkásccsaládok tragédiájáról, akik elhanyagolt betonozott szemétdom­bokban és kémiai gyárak folyosóin lakr/ak, tanúskodnak a materi szegé­nyek tragédiájáról, akik kőbarlangok­ban laknak és a Pó-folyó torkolatá­nál élő nyomorultak életéről, akik an­nak ellenére, hogy Olaszország legter­mékenyebb vidékén élnek, mégis 70%­uk tüdővészben sínylődik. Az igazságügyi miniszternek adott ajándékok Olaszország több vidékén még min­dig feudális viszonyok uralkodnak. Még mindig életben van az a szokás, hogy a nagybirtokosok felesbe bérbe adják földjeiket a nincstelen kispa rasztoknak. És itt még nem említettük meg az úgynevezett „uraknak adott ajándékokat". Meg kell említenünk a bérbeadási szerződések jellegzetességét. 1949-ben i például Pasquale Turi kötött ilyen szer- 1 ződést, amelyben kötelezte magát, hogy a birtok tulajdonosának I év alatt naponként 25 darab sajtot ad, továbbá 2 bárányt húsvétkor, 4 kap­pant és 200 darab tojást Szent Oronzó napja alkalmával. Ezeket a terménye­ket 500 lírára becsülték, ami a piaci áron 80.000 lírát is kitenne. A birtok tulajdonosa Giuseppc Grassi Ducas Orsini, de Gasperi kormányának igaz­ságügyminisztere. Ebből a szerződés­ből világosan kitűnik, hogy a keresz­rint az ilyen „úri ajándékot" ki kell küszöbölni. A szervezet ellenállása 1945 óta egyre jobban növekszik a földművesek nyugtalansága. A váro­sok munkásságának harca nagy vissz­hangra talált a falvakban is. A Kom­munista Párt által vezetett meggyőző tevékenység az olasz földművesek kö­zött nagy visszhangra talált és szer­vezett ellenállásra buzdította őket. A „Federterra" földművesszövetségben egyesült kis- és köpföldművesek és a „Federbraccianti" szakszervezetben tö­mörült mezőgazdasági munkások ha­talmas akcióba kezdtek még 1948-ban, ameynek célja a falusi dolgozók viszo­nyainak megjavítása. Mielőtt azonban ez az akció az 1949-es év második fe­lében egész Olaszországban tömeg­mozgalommá vált volna, megkezdték az ugaron hagyott és kihasználatlan nagybirtokosi földek kisajátítását. . • ilyen földkisajátításokra már 1945-ben, a háború végén is sor került Dél-Olaszországban, ahol sok háborús-bűnös fasiszta nagybirtokos elhagyta földjét. Az 1949-ben megin­dult földíoglalási akció Dél-Olaszor­szágról Közép-Olaszországra, Szicíliá­ra és Szardíniára is átterjedt. Ékben a harcban igen nagy je­lentőséggel bír a munkásosztály és a földmíívestömegek szolidaritása, amely abban nyilvánult meg, hogy a földművesek a földfoglalásnál a munkásosztályban mindig biztos tá­maszra találtak. „A herceg úr" földművesei Nagyon jellemző az Olaszország fal­vaiban uralkodó állapotra Fucino tör­ténete. Fucino egy 16.000 hektáros nagybirtok. • Tulajdonosa Torlonio her ceg, Olaszország egyik legnagyobb bír tokosa, akinek évi jövedelme több mil­liárd líra. Ezen a birtokon jó pár ezer bérlő és, mezőgazdasági munkás dol­gozik. A bérlők földecskéiken kizáró­lag cukorrépát termelnek. Miért éppen cukorrépát? Torlonio hercegnek ugyanis hatal mas cukorgyára vari. A bérlők és a herceg között kötött szerződések szerint a cukorrépa termelőknek a termés 4 tizedét ingyen át kell ad­niok a tulajdonosnak árenda fejében, a fennmaradt cukorrépát nevetsé­gesen alacsony árért megint Torlo­nionak kell eladmők. A földművesek nyomora kibírhatat­lan lett. 1949-ben a fucinoi földműve­sek nyílt támadásra tértek át. A mező­gazdasági munkások és a gyári mun­kások segítségével elfoglalták Torlo­nio birtokának egy részét. Követelték, hogy a nagybirtokos azonnal tűnjön el Fucinóból, a „föld azé, aki műveli" jel­szó alatt. A rendőrség azonban a „jogos" birtokos védelmére kelt és brutális módon megtámadta a föld­műveseket. Több személy megsebesült. A földművesek azonban ezek után sem álltak félre. Éjjel-nappal dolgoz­tak az elfoglalt földeken. A rendőrség és a nagybirtokosok egész nyíltan együttműködnek a fa­siszta bandákkal. Itt például 1949 áp­rilis 30-án a rendőrség megtámadta a parasztokat, akik a Fucino közelében lévő Selano piacán gyülekeztek. A rendőrség megadta a jelt és a fa­siszta bandák sortüzet adtak le a tö­megre. Két mezőgazdasági munkás él tét vesztette és jó néhányan megsebesültek. A vérfürdő okozóit a rendőrség természetesen egyáltalán nem kutatta. Építkezések a kormány akarata ellen A nagybirtokok kisajátítása fontos szerepet játszik a földművesek és a mezőgazdasági munkások harcában. Azonban nemcsak a földszerzés az egyedüli célja a harcnak. A* munká­sok mozgalmat indítottak, amely sze­rint olyan munkákat végeznek, amelyek­hez a kormány nem adta beleegye­zését. fgy például a Cormor-folyó sza­bályozása. A munkások a kormány és a rendőrség üldözése ellenére is végzik munkájukat a folyó szabályo­zásánál. A „Faderbraccianti" adatai szerint a Cormor-folyó szabályozása 1,400 munkást tudna két éven keresz­tül foglalkoztatni. Ezáltal 11.000 hek­tár termékeny földet nyernének, ami­ből legalább 1500 család kényelmesen meg tudna élni. A mezőgazdasági ter­melés ezáltal évente 1 milliárd lírával emelkedne. Egyidejűleg Olaszország más ré­szein is dolgoznak a munkások a kor­mány akarata ellenére. így például a Vomano- és Mavone-folyókon gátakat építenek. A munkások ennél az épít­kezésnél arra kényszerítették a „Tér­ni" villanyüzem-vállalatot, hogy foly­tassa a félbeszakadt vízierőművek épí­tését. Az olasz földművesek földírt, jogért, munkáért és életért harcolnak. Ebben a harcban nincsenek egyedül. Velük van az olasz munkásosztály és az egész világ dolgozó népe. Ennek a szolidaritásnak a jele az a 20 traktor is, amelyeket a sztálingrádi munkások küldtek az elmúlt évben az olasz pa­rasztoknak. Az olasz parasztok és földnélküliek öntudatossága egyre nö­vekszik és nő az a meggyőződésük is, hogy az egyedüli párt, amely szá­mukra győzelmet biztosít, a munkásosztály pártja — Olaszország Kom­munista Pártja.

Next

/
Thumbnails
Contents