Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-15 / 39. szám, csütörtök

1951 február 15 Példás tavaszi munkát ( b. I. ) A február 6-i kormányha­tározat nemcsak felhívással fordul az ország dolgozó parasztságához, hogy a küszöbön álló tavaszi munkákat idejében és jól végezze el, hanem egyben iránymutatás és hathatós se­gítség is arra, hogy a tavaszi mun­kákkal jtfró feladatoknak parasztsá­gunk eleget is tudjon tenni A kor­mányhatározat részletes útmutatást ad. Feltárja a mezőgazdasági terme­lésben mutatkozó hiányokat, rámutat az eddigi hibákra és egyben megadja a lehetőségét annak, hogy ezeket az eddigi hiányokat és hibákat ki is tud­juk küszöbölni, s hogy így jó és bőr séges termést érhessünk el. Az_ utóbbi napok kedvező időjárása lehetővé tette, hogy egyes helyeken megkezdjék a tavaszi munkákat. Nem­csak az elmaradt szántáshoz fogtak hozzá, hanem a koratavasziak veté­sét is megkezdték A mult hét végén a zselízi állami birtokon mákot, a vágújhelyi EFSz pedig tavaszi búzát vetett. Ez tehát azt bizonyítja, hogy­ha az időjárás továbbra is kedvező marad, akkor a koratavasziak vetését a következő napokban Szlovákia déli részein általában megkezdik. Ezek szerint tehát a tavaszi munkák meg­kezdésétől már csak napok választa­nak el bennünket, de még akkor is, ha újra télire fordulna az 'dö, ha fagy és hó lesz, akkoi is legfeljebb 2—3 hét van még a tavaszi munkálj meg­kezdésé'g. Ezt a hátralévő néhány napot vagy hetet ki kell tehát hasz­nálni arra, hogy mind az EFSz-ek és az egyénileg gazdálkodók, mind pedig az á'hmi birtokok és álhmi gépál'o­mások is m'nden előkészületet meg­tegyenek a tavaszi munkák sikeres és jó elvégzésére Az EFSz-ekber, az állami birtoko­kon és az állami gépállomásokon a legfontosabb tennivaló, — ahol még nem történt volna meg, — hogy a tavaszi munkák tervét az összes lehe­tőségek figyelembevételével készítsék el. Okulhatnak az őszi munkák h bái­ból. hogy tervszerű munkát elvégezni s jó eredményi gondosan előkészített tervek nélkül elérni nem lehet. Tud­juk, hogy az őszi munkákban való lemaradást éppen a tervszerűtlen munka okozta. Már pedig, ha az őszi lemaradásnak a tervszerűtlenség volt az oka, a tavaszi munkáknál arra kell törekednünk, hogy az őszi mulasztást, a tavaszi munkáknak egyidőben való elvégzésével, tervszerű munkával ki­küszöböljük A kormányhatározat kü­lön is felhívja a figvelmet a munka és pénzügyi terveknek idejében való elkészítésére és ennek határidejét Szlovákia déli részein, — ahol a mun­kák előbb kezdődnek meg, — február 20-ban jelöli meg. A jó termés egyik alapfeltétele a tisztított és nemesített vetőmag. Ez természetes is Elkorcsosodott, csene­vész és szemetes vetőmagnak a ter­mése is csak ilyen lehet. A legnagyobb gogndot kell tehát fordítani arra, hogy a szükséges mennyiségű tisztított és nemesített vetőmagot még idejében bizosítsák. A földműveseknek ma­guknak kell ügyelniök rá, hogy az igényelt vetőmagot a földműves rak­társzövetkezettől de.jében meg is kap­ják. Ezen a téren a múltban nem is egy helyen súlyos mulasztások tör­téntek. Éppen az elmúlt napokban írta Süt­ti József .Perbetérői, hogy mult év tavaszán az árpa-vetőmagot a föld­művesek csak aratás felé kapták meg. Vagy magam voltam a szemtanúja annak, hogy a tőrei EFSz a zselízi raktárszövetkezettől olyan „tisztított és nemesített" árpát kapott vetésre, amelyben több volt a gyommag, mint az árpa. Ezeknek a hibáknak kiküszöbölésé­re a földművelésügyi kormányzat még az ősszel rendeletet adott k:, amely szerint vetőmag- és műtrágyaszük­sé'-let ellátásári nemcsak az EFSz-ek, hanem az egyénileg gazdálkodók is köthetnek szerződést a földműves raktárszövetkezettel Az egyénileg gazdálkodók vetőmag- és műtrágya­szükséphtét az egész községben ösz­szeírják és a község földműveseinek nevében az EFSz, illetve a helyi Nem­zeti Bizottság köt szerződést a rak­társzövetkezettel. Ennek az össz­községi szerződésnek többek között az a nagy előnye, hogy a raktárszö­vetkezet a vetőmag és műtrágva­mennviséget a szerződésben megie­l"!t időnontra köteles a községbe ki­szá'ľta.ni. Igy tehát a földműveseknek nem kell sokszor napokat tölteni a raktárszövetkezetnél, hogy a kívánt vetö'magot és műtrágyát megkapják, mert hiszen azt helybe szállítják. A kormányhatározat különös figyel­met fordít arra, hogy az illetékes szervek hassanak oda, hogy az egyé­nileg gazdálkodók, akiknek saját ter­mésű vetőmagjuk van, a raktárszövet­kezetben cseréljék ki ezt jóminősé­gűre. Az elmúlt esztendők során az egyén'leg gazdálkodók is meggyő­ződhettek arról, hogy azok a földmű­vesek, akik minden esetben gondot fordítottak a vetőmag minőségére és tisztaságára, mindig jobb termést ér­tek el, mint azok ak'k tavasszal árpa­termésüknek maradványait összesö­pörték a padláson és azt vetették el. A vetőmag kicserélésének költségei a termelésnél sokszorosan megtérülnek. Ugyanez mondható a műtrágya­használatra is. Az egyénileg gazdál­kodók közöti a műtrágya használata még mindig nem terjedt el ke'ló'en. Egyes maradi gondolkodású földmű­vesek még mindig azt az elvet vall­ják, hogy a műtrágya csak a műtrá­gyagyárnak hoz hasznot. Pedig hát ez nagy tévedés. Amikor még gazdálkodtam, az egyik év tavaszán az őszi búzám — mert későn vetettem s így nem volt már ideje ősszel rendesen kifejlődni — olyan nyomorul! volt, hogy mindenki azt tanácsolta, szántsam ki, mert még a vetőmag sem terem meg rajta. Nem szántottam fel a búzát, hanem inkább műtrágyát szórtam rá. Különféle faj­tát bőséges mennyiségben. Amikor az emberek látták, hogy a búzát nem is egyszer, hanem több ízben is mü­trágyázom, sajnálkozó és gúnyos megjegyzéseket tettek. Most vetem el a pénzemet — mondották — és várhatom majd, hogy m lyen termést fog adni. Igazuk lett! A műtrágya formájá­ban elvetett pénzem kitűnő termést hozott. A felszantani vsló félhektáron 18 q és 60 kg búza termésem lett. Gyakran h?ll;a az ember az egyéni­leg gazdálkodóktól azt is, hogy az EFSz-eknek és az á'hmi birtokoknak könnyű jó termést elérn', mert hiszen bőven szórják a műtrágyát a feliek­re. Ugyané/ a lehetősége meg van az egyénileg gazdálkodóknak is. Ép­penúgy részesülnek a szükséges mű­trágya ju+tatásban, mint az EFSz-ek és az álhmi birtokok. Népi demokrá­ciánknak — nem úgy, mint a kapita­lista rendszernek — semmiesetre sem az a célia, hogy az egyénileg gazdál­kodók előtt elzárja a beHogi lis lehe­tőségét. El'enkezőleg! Minden lehető­séget megad nekik és arra törekszik, hogy az egyénileg gazdálkodókat rá­vezesse arra az útra, amely a több­termelésen kereszt"' a szebb és a jobb $ szönhe ő' hogy élethez vezet. © Hogy parasztságunk a tavaszi munkákat idejében és jól elvégezhes­se, ehhez feltétlenül szükséges, hogy az állami gépállomások is m nden elő­készületet megtegyenek a tavaszi munkák sikeres elvégzésére. A CsKP Központi Bizottsága elnökségének mult év december 18-án hozott hatá­rozatára, — amely rámutatott a gép­állomások munkájában előfordult hi­bákra — az álhmi gépállorr-ísok meg­tették a szükséges intézkedéseket a hibák kiküszöbölésére A gépállomá­sok sikeres munkájához azonban nem elegendő csak a gépá'lomás részéről fennálló igvekezet, hanem az is kell, hogv az F.FSz-ekkel és az egyén'leg gazdálkodókkal szoros együttműkö­désben hajtsák végre a reáiuk hárult feladatokat Ez oedig csak úgy lehet­séges, ha az EFSz-ek és az egyén'hg gazdálkodók szerződésileg biztosítják a génň'lomás munkáját. Alhndóan hangsúlyozzuk, hogy jó munkát csak tervszerűen lehet végez­ni. Ezek szer'nt a gépállomásoknak is tervszerűen kell dolgozniok, ha azt akarják, hogy feladataiknak eleget tudjanak tenni. Ezt pedig csak úgy érhetik el, ha tudják hogy mMyen és mennyi munka vár rájuk. Tervet csak arról a munkáról készíthetünk, amely­ről tudjuk, hogy elvégzése ránk vár. Éppen ezért a legfontosabb és legsür­gősebb feladat, hogy mind az EFSz­ek, mind ped'g az egyénileg gazdál­kodók egészévi szerződéseket kösse­nek az álhmi gépállomásokkal. Az egvénleg gazdálkodók közül sokan még mindig úgy gondolkodnak, hogy ráérnek a traktort hívni dolgozni, ami­kor éppen elérkezett a munka ideje. Ez a leghelytelenebbb el Iárás. Ha a gépállomások számolnak is egy bizo­nyos mennyiségű szerződésileg le nem kötött munkával, a hirtehn jött töme­ges munkáknak nem minden esetben tudnak eleget tenni Minden esetben első az a munka, amit a gépállomás szerződésileg magára válMt és csak aztuán jön az ilyen alkalmi megren­delés. Mind a földművesek, mind pedig a gépállomások érdekei tehát azt kíván­ják, hogy az elvégzésre váró munká­kat szerződésileg biztosítsák. Az EFSz-eknek és az egyén'leg gazdál­kodóknak is az legyen a legsürgősebb teendőjük, hogy az egészévi mező­gazdasági munkákra szerződéssel biz­tosítsák a gépállomások segítségét, még pedig úgy. hogy a gépállomás munkáját az elírt terméseredmény alapján fizetik. A tavaszi munkák elvégzéséről szó­ló kormányhatározat is hangsúlyozza, hogy az ÉFSz-ek és az állami birto­kok úgy végezzék el a tavaszi munká­kat, hogy munkájukkal és eredmé­nyeivel újabb meggyőző bizonyítékát ad iák a nagyüzemi gazdálkodásnak. Dolgozó parasztságunknak az összes lehetőségek felhasználásával mindent el kell követnie, hogy a küszöbön álló tavaszi munkákra megtegye az utolsó előkészületeket, hogy a tava­szi munkáknak példás elvégzésével egész dolgozó népünk számára bizto­sítsa a jó és bőséges termést. -UJSZ0 ­Helyzetkép az eperjesi kerület EFSz-eíről Az eperjesi kerületben 1951 február ] A vezetőségbe kis- és középföldmű­9-ig összesen 358 EFSz és előkészítő bizottság működik 16.679 taggal. Eb­ből 151 eiőkészítőbizottsáe 3161 tag gal, 110 első lípusú EFSz 4.482 taggal, 69 második típusú EFSz 5199 taggal, "'4 harmadik típusú EF,.Sz 2775 taggal és 4 negyedik típusú EFSz 376 tag­gal. Megemlítjük, hogv a fentemlített taglétszámban 2.927 nő van. Az elmúlt héten megalakítottak S előkészítő bizottságot és 1 harma­dik típusú EFSz-t. Ennek következ­tében az eperjesi kerület szövetke­zeti tagjainak létszáma 472 új tag­gal megnövekedett. A pečovskanovévesi második típusú EFSz is áttért már a harmadik típus­ra. Az eperjesi kerületben G9.512 mező­gazdasagi egység van. Ennek 11.9 százaléka tartóz. k a szövetkezeti szek­torhoz. Ez a statisztikai adat termé­szetesen egyre növekszik. A íentemlített adatokból is kitűnik már, hogy az eperjesi kerület EFSz­e.ben a politikai helyzet egyre javul. Meg keil említenünk azonban azt, hogy a multévi aratástól, több járás EFSz-eiben, mint például a stropkovi, vranyovi, szobránci és a snisskástará­vesi járásokban a szövetkezeti moz­galomban különösebb változás nem történt. Ezalatt azt értjük, hogy ezek­ben a járásokban az aratás befejezése óta nem alakítottak ú i előkészítő bi­zottságokat és nem erősítették meg eléggé a már működő EFSz-eket. VagV például nézzük csak a sabinovi, starálubochnyai. svidniki és a nagy­mihályi járásokat, amelvekben szintén nem tettek meg mindent, amit megte­hettek volna. Ezzel szemben ki kell emelnünk a bártfai járást, ahol a szö­vetkezeti mozgalomban ténvleg szép eredményeket értek el. Ez annak kö­a Párt és a népi közigazgatás szer­vei egyik legfontosabb feladatuknak tekintették a szövetkezeti mozgalom ügyét. Az eddigi tapasztalatok tehát azt mu tatják, hogv ott. ahol a Párt és a népi közigazgatás kidolgozták a falu szo­cializásának tervét és ahol a munka következetes felosztását megvalósítot­ták, ott az eredmények is kielégítőek Ellenkező esetben azonban a sikerte­lenségek az elhanyagolás szükségsze­rű eredményeként jelentkeznek. Az egyes EFSz-ekben fennálló pan gást az okozta a legtöbb esetben, hogy a Párt helyiszervezete nem foglalko­zik az EFSz-szel rendszeresen az üléseken, nem tesznek intézkedése­ket a szövetkezeti munka megjaví­tásának érdekében és abban a re­ményben élnek, hogy a párttagok egyidejűleg szövetkezeti tagok is, vagyis hogv az EFSz kérdésével nem kell külön foglalkozni a párt gyűléseken. Ilyen konkrét példa a dubovai EFSz esete is. Igaz, hogv a dubovai EFSz azok közé a ió szöve^ezetek közé tar* toz'k, amelyekben a párttagok egyben szövetkezeti tagok is vagv ellenkező­leg. Azonban a többi községekben lé­vő EFSz-ekben nem ez a helvzet, mert bizony a párttagok nem kapcsolódtak be a szövetkezeti termelésbe. Ezekben a községekben következetesen meg kell valósítani a Pártnak a ..kommu­nista egyben szövetkezeti tag is" jel­szót. Nem kevésbbé fontos az is, hogy a Párt az ilyen községekben fokozott gondot fordítson az EFSz feilődésére. Meg kell még említenünk a nyizsni­hrusovi EFSz esetét. Itt a Párt helviszervezetének kezé­ből kiesett a kezdeményezés Termé­szetesen ezekután nem csoda, ha a szövetkezet életképtelen és működése csupán valami mesterségszerű. A nyizsnihrusovi EFSz-ben a határozati jogot csak pár ember tartia a kezé­benü A könyvelő itt például egészen dik­tátori módszerre! intézkedik, sőt mi több, a szövetkezeti tagok közt is két csoportot különböztetnek meg, a szegények és a gazdagok csoport­jai. Ennek az az oka, hoev az osz­tálypolitikára egyáltalán nem fordí­tottak gondot. A Párt helviszervezetének funkcioná­riusai, valamont a iárási funkcionáriu­sok ismerték ezt a tarthatatlan helyze­tet, de annak kiküszöbölésére mégsem tettek semmit. Végül a Párt kerület' bizottsága és a kerü­leti nemzeti bizottság vették kezük­be az ügyet, úgyhogy az EFSz ve­zetőségét kicserélték. vesek kerültek. Nem használják ki a szövetkezeti istállókat A szövetkezeti állatállomány össz­pontosításával kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a bártfai járást ki véve, a iárási funkcionáriusok alig fordítottak figyelmet a kormány 1950 november 7-én kiadott határozatára Igaz ugyan, hogv az istállójavításokat a legtöbb ma gasabb típusú EFSz-ben megvalósí­tották, de a javítási munkálatok be­fejezése után az állatok összponto' sítását már nem tudták megvalósí tani. Összesen 1.099 darab szarvasmarha számára biztosítottak az eperjesi kerü­letben közös istállót, de eddig csupán Mocsarmaniban 29 szarvasmarhát Visna Poliankán I2-t. Benkovcén 8-t, Cigelkán 76-t. Medovon 18-t, szobránci EFSz-ben pedig 8 szarvas­vasmarhát helyeztek el közösen. Ez annyit jelent, hogv a közös istállók befogadóképességét csak 14 százalékára használták ki. A járási funkcionáriusok gyenge tevékenységét több esetben az okozza, hogy a Párt vagv a Nemzeti B :zottsá­gok kerületi funkcionáriusai ahelyett, hogy a feladatokat szétosztották vol­na az egyes járásokra, maguk men­tek el az egyes EFSz-ekbe Hangsúlvozni kell továbbá azt is. hogy az egyes járásokban nem valósították meg következetesen a munka felosz­tását. Minden járásban előfordul egy-két lelkiismeretes dolgozó, akik minden akcióba bekapcsolódnak és nyakig vannak a munkában, a másik oldalon pedig egv egész csoport ember található, akiknek képességeit nem használják ki telies mértékben. A szövetkezetek gazdálkodása Az elszámolásban, a könyvelésben és a mérleg felállításában az eperjesi kerület EFSz-eiben a helvzet a követ­kező: A közös munkák elszámolását 90 első típusú, 68 második típusú, 22 har­madik típusú és 4 negvedik típusú EFSz-ben kellett megvalósítani. Min­den egyes EFSz számára kineveztek egy könyvelési instruktort. A mai na­pig 182 EFSz-ben végezték el a közös munkák elszámolását, még pedig 88 első típusú, 68 második típusú, 22 harmadik típusú és 4 negvedik típusú EFSz-ben. Ez annyit jelent, hogy még 8 első típusú EFSz-ben hátra van az elszámolás befejezése. Azokban az EFSz-ekben. .ahol az el­múlt év mérlegének felállításával fog­lalkoznak, egyidejűleg a leltárt is pon­tosan felveszik. A leltárt eddig 4 ne­gyedik típusú. 22 harmadik típusú, 64 második típusú és 84 első típusú EFSz-ben vették fel, vagvis még 12 EFSz-ben a leltározás hátra van. Eddig 43 első típusú. 47 második tí­pusú és 4 negyedik típusú EFSzben készítették el a mérleget, vagyis ez annyit jelent, hogy a 190 EFSz-nek csak a 61 százalékában készítették el az elmúlt év mérlegét. A többi EFSz­ben legkésőbb február 15-ig be kell fejezni ezt a munkát. Nézzük csak a nagvkaposi EFSz mérlegét, amelyből világosan kitűnik, hogy mennyi a termelési költség hek­táronként. nemesített vetőmag 936 vetés 107 a vetőmag csávázása 10 boronálás 70 4213 Kčs tavaszi és aratási munkálatok: boronálás 70 Kčs az aratási költség 780 „ hordás és cséplés 320 „ szállítás a Földműves Raktárszövetkezetbe 75 „ összesen: 5.458 Kčs Bevétel a hektáronkénti 23 q búzatermésből 10.456 Kčs költségek 5.458 „ a hektáronkénti tiszta jövedelem 4.998 Kčs A szövetkezeti közgyűlések akció a Január 29-én a kerület valamennyi járási székhelvén a második és a magasabb típusú EFSz-ek elnökei szá­mára járási értekezleteket rendeztek, amelyeken kidolgozták a magasabb tí­pusú EFSz-ek közgyűléseinek idő­pontját. A közgyűlések előtt az egyes EFSz-ekben taggyűléseket taitanak, amelyeken megtárgyalják a normák, a munkaegységek, a munka megszer­vezésének kérdését. A megállapított terv szerint az eperjesi kerületben a közgyűlesek nagyobbrészt február 15­től február végéig lesznek megtartva. A bártfai, a starálubovnvai és a szob­ránci járásokban azonban csak már­cius első felében kerül sor a közgyű­lések megtartására. A közgyűlések előtt minden egves EFSz-ben ki kell dolgozni az eeészévi termálén tervet, hogy a közgyűlésen már WK pro­grammal szerepeljenek az idei gaz<3a J sági terv megállapításánál Az egészéví termelési terv kidolgozása Az eperjesi kerületi Nemzeti Bizott­ság kilencedik osztálva iskolázást tar­tott, amelyen 28 hallgató, köztük a já­rási Nemzeti Bizottságok szövetke;.i.ti osztályának kiküldöttei, agronómusok, járási bizalmiak stb. vettek részt. Ez­után az iskolázás után az egves járá­sok magasabb típusú EFSz-eiben kü­lön gyakorlati iskolázásokat tartottak. E gyakorlati tanfolyamokon az egyes \ Búza: őszi munkák: istállótrágya tarlóhántás boronálás hengerezés műtrágya műtrágvaszórás középszántás 500 Kčs 300 „ 70 ,. 70 „ 1.550 „ 150 ,. 400 „ EFSz-ekben megtárgyalják a normá­kat, a munkaegységeket és az állan­dó munkacsoportok megalakításának kérdését Ugyanezt a szövetkezeti taggyűléseken a tárgyalási rend programmiává tették Az egészévi termelési terveket a következő EFSz­ekben dolgozták ki: Cigelka. Krásný Brod, Szobránc. Dubová. Nagykapos és Ubla. A fentemlített szövetkezetek ter­melési tervét ellenőrzi a kerületi Nem­zeti bizottság 9-ík osztálva és a felül­vizsgálás után visszaküldik az egyes EFSz-ekbe. hogv azt a szövetkezeti tagok a taggyűlésen elfogadják. Ami munkaegységek kiértékélését illeti, ez csaknem minden esetben különböző. Igy például a krásnvbródi EFSz-ben 1 munkaegység értéke 90.20 korona készpénz és kb. 30 korona értékű ter­mészetbeni juttatás. A cigelkai EFSz­ben ezidőszerint 1 munkaegységre 86 korona készpénz és l/j. 35 korona ér­tékű természetbeni juttatás esik. A fentemlített iskolázás és a tervek kidolgozásának megvalósítása után a járási instruktorok elmennek az EFSz-ekbe, hogv az iskolázáson elsa­játított tervkdolgozasi módszerrel az EFSz-ekben is meghatározott időpon­tig befejezhessék az egészévi termelé­si terv kidolgozását Mezőtelkes nyerte a rimaszombati járás harmadik díját Mezőtelkes község a mult évben I a község dolgozó parasztsága kötele­szép eredményeket ért el a beszolgál­tatásban. Sertéshúsban és tojásban 100%-ra, tejben pedig 112%-ra telje­sítettük beszolgáltatás! kötelezettsé­günket s így a község a iárási ver­senyben a harmadik helyre került és egy tejszeparátort nyert, amelyet ün­nepélyes keretek között adtak át a község dolgozóinak. Az ünnepségen zettséget vállalt, hogy a termelés fo­kozásával és a beszolgáltatás példás teljesítésével válaszol az imperialisták háborús uszítására és hazánkban a szocializmus építésével 'árul hozzá a béke megvédéséhez. MIHÁLY SA\'DOR, Mezőtelkea.

Next

/
Thumbnails
Contents