Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-14 / 38. szám, szerda

6 UJSZ0 WbllíÉP A szakszervezetek sportegyesületei a testnevelési tömegmozgalom alapvető szervezeti formái a Szovjetűníóban A Szovjetúnióban, a győztes szocializmus országában a testnevelés és a sport fontos és előkelő helyet foglal el. A szovjet testnevelésnek és sportnak elsőrendű állami jelentősége van: a dolgozók kommunista nevelésének s magas termelékenységű munkára és a nagy szocialista haza megvédésére való előkészítésének egyik legfontosabb eszköze. i Annak a gondoskodásnak a következtében, amellyel a Bolsevik Párt, a I szovjet kormány és személyesen Sztálin elvtárs a szoviet emberek mindenoldalú testnevelése felé fordul, a Szovjetúnio sportszervezetei igen nagy sikereket értek el: a testnevelés és sport szerves része lett a szoviet polgárok életének, mindennapi tevékenységének. Rövid idő alatt létrejött a testnevelésnek az egész világon leghaladóbb rendszere, a szoviet szocialista testnevelési rendszer. A szoviet ifjak és leányok tízmilliói foglalkoznak rendszeresen testneveléssel és sportolással a gyári, üzemi és hivatali öntevékeny sportszervezetekben, iskolákban, technikumokban és főiskolákon, falvakban és kolhozokban. A szovjet hatalom évei alatt a Szovjetúnióban sokmilliós sportmozgalom fejlődött és alakult ki, az ország társadalmi tömegszervezetének egyike, mely arra hivatott, hogy testileg és lelkileg erős ifjúság nevelésének nagy ügyét szolgálja. hogy az ifjúság harmonikusan fejlett, vidám legyen, bízzék saját erejében, ne féljen semmiféle nehézségtől, kész legyen bármilyen akadály legyőzésére a szeretett szocialista haza nevében. A dolgozók körében a testnevelés és sport fejlesztésének az ügyére igen nagy figyelmet fordítanak a szovjet szakszervezetek. A szakszervezetek tagjai között a tömeges testnevelési és sportmunka széleskörű megszervezése és kifejlesztése a szoviet szakszervezetek kulturális nevelőmunkájának egyik legfontosabb területe. Erről szemléltetően tanúskodik a szakszervezetek alapszabálya, melyet a Szakszervezetek X. kongresszusán fogadtak el 1949-ben. Ez kötelezi a szakszervezeteket, hogv állandóan vezessék a sportegyesületeket és a sportmunkát széles körben terjesszék ki a vállalatoknál és üzemeknél A Szovjetunióban a sportolók szervezett egyesülésének fő formája a szakszervezetek vonalán: a tömegsportegyesület. A szakszervezeti tömegsportegyesületeket 1936-ban kezdték megalakítani. Akkor a Szakszervezetek össz-szövetségi Tanácsának 1936 május 21-i határozata alapján 64 sportegyesületet alakítottak. Olyan egyesületek vannak köztük, mint a Bolsevik, Lokomotív. Torpédo, Krilja Szovjetov, Burevesztnyik. Medik, Zenit, stb. A szakszervezeti sportegvesületek a sportolókat a termelés ágai szerint tömöiítik, így pl. a fémiparban dolgozó sportolók a „MetaIlurg"-sportegyesületben tömörülnek, az autó- és traktoriparban dolgozók a „Torpedo"sportegyesületben, a vasutasok pedig a „LokomohV'sportegyesületben. A sportegyesületek szervezetileg a megfelelő szakszervezetek központi bizottságaihoz tartoznak és ezeknek a közvetlen vezetése alatt dolgoznak a testnevelés területén. A tömegsportegyesületekre való áttérés elősegítettette a vállati és hivatali sportszervezetek szervezeti megerősítését, a sportolók eredményeinek növelését, szervezettségük és öntevékenységük emelkedését. Gyorsaság, felkészültség és szolgálatkészség Sm beromefenMítöhetiTWtaiv Ai étévei terv 3 esztendejében nem vállalatunk ezzel ajándéWa mij gépjárművezetőinket flLenjLuuft «UO»»t * o • M t f A sportegyesületek feladatait meghatározó alapokmány az egyesület alapszabályzata, amelv a széleskörű szovjet demokrácia és a sportolók öntevékenységének elvein épül fel. Minden sportegyesületnek van saját zászlója, jelvénye, sportegyenruhája és tagsági igazolványa. Az alapszabályok szerint az egyesület vezető szerve a sportolók összszövetségi konferenciája. Ez állapítja meg az egyesület fő faladatait és munkájának irányát. Az össz-szövetségi konferenciákon választják meg a sportegyesületek központi tanácsait. Ezek vezetik az egyesületek tevékenységét a konferenciák közti időben. A területi és körzeti szakszervezeti bizottságokban működnek a sportegyesületek területi és körzeti tanácsai. Ezek vezetik a sportkollektívák munkáját a vállalatok és intézmények szakszervezeti szervezeteiben. A sportegyesületek alapszabálya meghatározza az egyesület tagjainak jogait és kötelességeit: a tagoknak joguk van arra, hogy az általuk kiválasztott szakosztályokban bármelyik sportággal foglalkozhassanak és e kollektíve színeiben indulhassanak versenyeken, spartakiádákon és sportünnepségeken, hogv használhassák 'a felszerelést, létesítményeket és igénybe vegyenek edzőt és orvost. A sportegyesület tagjainak joguk van arra, hQgy küldötteket válasszanak és maguk is megválaszthatok legyenek egyesületük konferenciájára és kongresszusaira, hogv javaslatot tehessenek a sportegyesület és sportkollektíva munkájának a megjavítására. Az egyesület tagjainak legelső kötelessége az, hogv betartsák az alapszabályokat és aktívan résztvegyenek a sportkollektívák munkájában. Az egyesület tagja köteles mindenoldalúan fejleszteni testi felkészültségét, vigyázni a sportkollektíva vagyonára, mint szocialista tulajdonra, példásan viselkedni a sportmunkában, a mindennapi életben és a termelésben. A sportolóknak sportegyesületekbe való tömörülése, mint a Szovjetunió polgárainak sérthetetlen joga, a szocialista állam alapvető törvényében, a Sztálini Alkotmányban biztosítva van. Az Alkotmány 126. cikkelyében ez áll: .. a dolgozók érdekeinek megfelelően és a néptömegek szervezkedési öntevékenységének és politikai aktivitásának fejlesztése céljából a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége polgárai számára biztosítva van a jog, hogy társadalmi szervezetekbe tömörülhessenek ..." A társadalmi szervezetekben említés történik a sportegyesületekről is. A Sztálini Alkotmány a társadalom történetének először szegezte le törvénybe a sportszervezetek szerepét és jelentőségét a szovjet társadalomban és meghatározta ezeknek nemes szerepét a mindenoldalú testnevelés, a sportolók szervezkedési öntevékenysége és politikai aktivitása, nevelése ügyének szolgálatában. A szakszervezeti sportegyesületek óriási szerepet játszanak a 6zovjet sportmozgalom fejlesztésében, tömegességének emelésében és a sporteredmények javításában. A szakszervezetek, a Párt és a Szakszervezetek X. kongresszusának testnevelésről szóló útmutatásait hajtva végre, csak 1950-ben több mint tizenhétezer új sportkollektívát létesítettek vállalatoknál, intézményeknél, gép- és traktorállomásoknál s a szovhozokban. A szakszervezeti sportegyesületek sportolóinak száma már 1950 elején több mint kétszeresen fölülmúlta a háborúelőtti színvonalat. A Szovjetúnió sok vállalatában a munkásoknak és a hivatalnokoknak majdnem egyharmada foglalkozik testneveléssel és sportolással. A szovjet szakszervezeti sportegyesületek sportmunkájának tömegességéről tanúskodnak a következő adatok: 1949-ben a GTO-ból munkások és alkalmazottak százezrei próbáztak le, 250.000 osztályba sorolt sportolót készítettek elő, kőztük 250 mester sportolót. Több mint ötmillió szakszervezeti sportoló vett részt különböző versenyeken. A szakszervezetek válogatott csapatai több sportágban szerezték meg a Szovjetúnió bajnokságát. A szakszervezeti sportegyesületek sportolói sok ösz-szövetségi és világcsúcsot értek el. A szakszervezetek sportegye sületeinek minden lehetőségük meg arra, hogy a sportmunkát a legnagyobb méretekben kifejlesszék. A szakszervezetek nagy összegeket for dítanak sportcélokra. A szakszerveze tek csak 1949-ben a tesnevelésre 265 millió rúbelt fordítottak. A sportkollektívák rendelkezésére 4000 stádion, sportterem, sporttér, vízi- ée síközpont áll. A szakszervezeti sportegyesületek számos tehetséges fiatal sportolót neveltek fel. A mult évben kiváRó eredményekkel tűntek ki olyan tehetséges sportolók, mint Socikász, Bogdanova, Raszilnyikov, Menyisova ée mások. Nagy sikert ért el a Daugava és a Sahtyor (bányászok) fiatal labdarúgócsapatai. A szovjet szakszervezetek sportegyesületek sikerei vitathatatlanok. Arról tanúskodnak, hogy a sportegyesületek, mint a sportolók szervezett tömörítésének a formái életképesek és teljesen beváltak. A sportegyesületek elősegítik a sportmozgalom tömegességének emelését és a szovjet sportolók sporteredményeinek növelését. Sikeresen oldják meg a dolgozók testnevelésének, egészségük megerősítésének és a munkára és a szocialista hazájuk védelmére való íelkészítésének feladataiL a 99 Beszélgetés dr. Mrázikkal, D

i

6-bajnokság gólrekorderével Az Odeva Trečín multévi diadalónak, a „D" bajnokság győzelmének egyik íőrészese dr. Mrázik Maxo középcsatár volt. Dr. Mrázik Maxo 30 gólt lőtt a bajnoki mérkőzéseken, aki ezzel a „D" bajnokság gólrekordere lett. Ha ehhez a 30 gólhoz hozzáadjuk dr. Mráziknak azokat a góljait, amelyeket az Odeva Trenčín csapatának barátságos mérkőzésein lőtt, kiderül, hogy „Maxo" barátunk a mult évben 60 gólt rúgott, ami testvérek között is felér a szlovák góllövő rekorddal. Vájjon ki ő ... és merre van bazárja? — kérdezed kedves olvasó. Dr. Mrázik Maxo ma 26 éves s nemšovai sziármazsású. Ott kezdte el a játékot. Napestig rúgta a rongylabdát a nemšovai vásártéren. Technikájának növekedésévei egyenes arányban koptak cipői, így nem csodálkozunk, miszerint „tabu" lön hamarosan, e játék űzése Maxo barátunk szlámára. Maxo azonban atyai elnyomatáson keresztül is érvényesítette tudását. Maxo rövid idő alatt kinőtte a rongylabdát s nagypályán, nagylabdával és börszöges cipővel látjuk viszont az anyaegyesületében — a NTS Nemšovtában. Egyet-kettőt fordul a kalendárium lapja s a fiatal Mrázik Maxo a púchovi közönség kedvence. 1949 decemberében pedig már az Odeva Trenčín csapatában találjuk. S itt tűnt fel igazián s itt bontakozott ki kivételes nagy tudása s vélt nemcsak csapatának, de a szlovák élmezőnynek is legjoobb középcsatárává. Dr. Mrázik — magánéletében szorgalmas tisztviselője — jogásza'nemzeti vállalatának. Nemcsak a góllövésben — de a hivatalában is —• első. Csupa megelégedettség ez a Maxa. A józan sportember és a jóravaló dolgozó nyugalma sugárzik dr. Mrázik Maxo egész lényéből felénk. Szeretnénk hallani a góllövés művészetéről és az eredményes csatárjáték titkáról? — teesizük fel a kér— Itt Trenŕínben tanultam meg — ! hangzik a Válasz —, hogyan kell eredményesen játszani. A futballban egy a fontos: gólt núgni. Mert ma nem a szép játék a fontos, de az eredmény! Nem szabad önzőnek lenni. Hogy „gólkirály" lettem, azt játékostiársahnnak, főleg ez összekötőimnek köszönhetem. Hosszú, nyurga fiú a Maxo. Magassága ISO cm. Megállapításunk szerint kifogástalan kétlábas játékos, nagy lövései vannak. A labdát kifogástalanul kezeli, jól helyezkedik és minden helyzetből lő, 1— Megvallom őszintén, a maii rend szerben nagyon nehéz a középcsatár helyzete — folytatja Maxo. — Egye dwl nem is küzdhet meg ellenfelei vei. Ahhoz, hogy x középcsatár elfogadható teljesítményt, jó játékot nyújtson, ahhoz okvetlenül kiváló segítőtársakra van szüksége. Ezek a. segítőtársak elsősorban az összekötők, de szükséges a középcsatár eredményes szerepléséhez az is, hogy a szélsői megfelelően támogassák- A futballban a mai középcsatár első feladata a góllövés. S azt hiszen a góllövés a legnagyobb erényem, Ha a labda hozzám kerül, máris azt nézein, hogy merre törhetek a kapura s ha alkalom van, akkor nincs mese: rászúrom a labdát A kulancsaimat állandó mozgással, helycserékkel igyekszem lenázni. Dr. Mrázik úr a földön, de a levegőben a fejeléssel már bizonytalan. Mikor erről kérdezzük, ő nyíltan felel: — Tisztában vagyok ezen hibámmal s tudom, hogy a fejjel való játék, a fejelés nem megy jól nekem. De azt hiszem még más téren is sokat kell javulnom, ha a hozzámfűzött reményeket teljesen be is akarom Váltani. Mi a véleménye csapatáról? — Az egység, a bajtársiasság a főerénye. S ez vitte diadalra is. Igy a bajnokság megnyerése — mondja szerényen — nemcsak az én egyedüli érdemem, hanem valamennyi játékostársamé, vezetőinké és edzőnké, valamint a szurkolóinké, akik mind segítettek és közrejátszottak a siker érdekében. — A csapat jó s mai összetételében is még többre képes. Biztos vagyok benne, hogy a mai Odeva Trenčín még magasabb osztályban is méltóan képviselné a vállalat színeitMH

HH

HMMHHHHMHUMMMMMMHMHM Igyunk Szántői, Szalvátor, Tátraés Lienka természetes asztali ásványvizet. Gyomor- és bélmegbetegedésebet gyógyít a Cigelka és Baldovszká ásványvíz. A gyomor-, bél-, vese. 69 epebajokra kitűnő orvosság a Fátra gyógyásványvíz. Bélmegbetegedéseket és a hőlyagvezetékek megbetegedését a bmsznói és baldovi ásványvíz gyógyítja. ÜJ SZO, a Csehszlovákia] magyar dolgozóit napilapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Jesenského 8. sz. Telefon: szerkesztőség 262-77 és S47-16, kiadóhivatal 262-7T. Főés felelősszerkesztő: Lőrincz Gyula. Feladó és irányító postahivatal: Bratislava H. Nyomja és kiadja a Pravda Nemzeti Vállalat Bratislava. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetés 1 évre 540.—, % évre 270.—, Yí évre 135 1 hónapra 45.— Kčs. A hetilap (csütörtöki szám) előfizetése 1 évre 150 % évre 75.—, ?4 évre 40.— Kčs. A KÉPESKÖNYV előfizetése egy évre NÉPNAPTAR-ral együtt 100 Kčs. fl Szokoi-nmnka feladatai a IX. Szokof-kongresszus előtt * Útmutatás az 1951 május 26-27-én tartandó Szokol Napra mm Elv, hogy a labdát vezetni kell, úgyhogy ne legyen messzebb a játékos a labdától, mint másfél méternyire. Befejezni! Futólépésben! A gyakorlást elkezdeni, most! Az első csapat tagjai hármasban rövid, pontos passzolással labdavezetést gyakorolnak. Az utánpótlás eddig azt gyakorolja, hogy hogyan kell kézzel a labdát bedobni, hogyan kell elfogni, vagy megállítani. .VÉGHEZVITEL* Az utánpótlás két sorba osdVk menet közben, melyek egymástól körülbelül 15 méter távolságban vannak. Az egyes játékosok közti távolság legalább két méter. Gyakorolják a kétkézzel, fej felett való bedobást, (mint az autnál). A szembenálló játékosok a labdát (stoppolás), vagy lábfejjel vagy testükkel megállítják. Azután visszadobják. Az első csapat tagjai a hátsó sarokban hármas sort alkotnak, a játékosok közt háromnégy méter közökkel. A hármasban való labdavezetést gyakorolják. A középső a labdát a szélsőnek adja, az lefogja és rögtön a középsőhöz játssza, ez a másik szélsőhöz, stb. Aránylag gyorsan játszunk, ügyelünk a pontos passzolásra, ezt jobb- és ballábbal végezzük. Körülbelül 25 méter után (amit jelzünk) az egyik játékos a labdát hátra játssza, mert közben a már a második hármas a második labdával előre ment. A hármasok megint egymás mögött állnak fel és ugyanilyen módon visszafelé a játékot. folytatják BEFEJEZÉS. E szám utolsó ábráján at utánpótlás játékosai azt gyakorolják, hogy hogyan kell a labdát egyenesen a levegőből, röptéből (voley) társukhoz játszani. Az első csapat 'tagjai pedig azt gyakorolják, hogy a kapura lövésnél hogyan kell ezt a módszert felhasznál™. V Az utánpótlás futólépésben három sort alakít, körülbelül két és félméter közökkel. A szélső arccal befelé. A szélső a labdát a középső felet ívben a második szélsőhöü dobja, aki a labdát egyenesen a levegőből a további hármasnak szembenálló szélsőihez juttatja Amikor a labda eljut az utolsóhoz, mind a három sor helyet cserél és ugyanaz folyik tovább. (A szélső, aki dobott, most középen van, a középső rúg, a másik szélső átfutott és bedobja a labdát). Az első csapat csoportban vonul fel. A csoport előtt körülbelül három méternyire áll egy játékos és kö riilbelül 10 méternyire ez előtt egy másik. Az előretolt játékos a labdát gyenge ívben körülbelül 2 mé terre * dobja magától, egy játékos a csoportból utána szalad és röptében az előretolt játékoshoz lövi, aki az eldobohoz juttatja vissza. A lövéseknek nem szabad túlságosan erősnek lenni, inkább a pontosságra törekedjünk. Befejezésül tömeges stafétafutásokat látunk, mint csapatversenyt. Itt a labdavezetés és gyors, valamint pontos passzolás látható. VÉGHEZVITEL: A befejezéshez vaíó felvonulás jelzésére az utánpótlás és az első csapat két-két csoportot alakítanak, melyek mindegyike hat játékosból áll. A csoport vezetőjénél van a labda. A csoportok közti távolság körülbelül 15 méter. A csoportok előtt két kaput állítunk fel, melyeket zászlók, vagy karók jelképeznek, a kapuk kb. 1 és fél méter szélesek. Az első kapu kb. 8 méternyire van a csoport előtt, két méterre balfelé, a másik pedig kb. 8 méternyire az első kapu mögött, két méterre jobb felé. Egy játékos a labdát az első kapun át, majd szlalom-szerűen a második kapuba viszi, onnan tovább a középen álló métához és onnan a második játékoshoz játsza, aki ugyanezt csinálja. Az első játékos az első kaput megkerülve tér vissza és a csoport végére áll be.. Győztes až a csoport, mely elsőnek áll ki vigyázállásban, miután a labdavezetést valamennyi játékosa elvégezte. Befejezni! —• vezényszóra a játszótéren mindenki befejezi munkáját és „futólépésben!" vezényszóra az utánpótlás és az első csapat tagjai csoportosan a pálya közepére futnak, ahol kettős sorban állanak fel. A vezényszavak helyett sípjelzést is lehet adni, ami alkalmasabb is. Persze a jelzést úgy kell végezni, hogy azt mindenki ismerje. Válogatott szerzemények tömeges fellépésekre A tavalyi kerületi és járási ifjúsági napok tapasztalatai alapján sok hibára jöttünk rá, amit akkor követtünk el, amikor arra szólítottunk fel minden kerületet, illetve járást, hogy a kerületi, illetve járási ifjúsági testnevelési napjainak műsorát önállóan saját maga állapítsa meg. A testnevelési napokra adtunk ugyan keretmüsort, de nagyon rövidet és azt is későn. Nem mérlegeltük kellően, vájjon képesek-e mindenütt rövid idő alatt maguk értékes műsort összeállítani. Olyan időkben élünk, amikor alapjától kezdve az egész gazdasági élet és minden ami ezzel öszszefügg, átalakul — politikai nézetek, kultúrértékek, alapjában alakulnak át, valamint testnevelésünk és sportunk szervezete és belső szerkezete is új alapokon épül. A régi még nem halt meg, az új peuig még csak születik. Ez az oka annak, amit oly sokszor látunk, hogy a sportrendezések még sok esetben a régi szellemben folynak. Megállapítottuk, hogy a szervezők maguk sem voltak megelégedve munkájuk eredményével, azonban nem tudták, hogy miben rejlik a hiba. De a saját elégedetlenség maga is haladást jelent. Sem az idén, sem a jövőre nem leszünk megelégedve. Az elért eredményekkel sohasem lehetünk megelégedve. (Folytatjuk.) ii*j»»«ii«i!i»M

a>

iluimiii»