Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-09 / 34. szám, péntek

Wág proletárjai egyevlljetek! Bratislava, 1951 február 9, péntek 2 Kčs IV# évfolyam, 34. szám A Szlovákiai J^whiaatal Ieieníes e az 1950-es, éa temteíiesitésből Szlovákia iparosításának sikerekben gazdag esztendeje A nehézipar termelése a mult évvel szemben 257 százalékkal nőtt A vítkovicei hengermunkások kimagasló sikere A Szlovákiai Tervhivatal ma tette közzé Szlovákia 1950. évi tervteljesítésének vég-leges adatait, amelyek fényesen bizonyítják, hogyan alakul át Szlovákia, a nem­rég még elmaradt mezőgazdasági állam, haladó ipari állammá. A nyilvánosságra hozott számadatokból vilá­gossá válik előttünk, hogy óriási a felszabadulás óta Szlovákia iparosítása terén megtett út. Különösen a ne­hézipar, az ipar kiépítésének alapja, a szocialista ország acélbázisa, fejlődött rohamosan a mult esztendőben, hi­szen több mint egynegyedével emelte termelésének térfogatát az elmúlt évvel szemben. Boldogsággal és büszkeséggel töl­tenek el bennünket a számok mögött meghúzódó mindennél ékesebben szó­ló tények, amely népünknek biztosít­ják a szabad és boldog jövőt. Pártunk Központi Bizottságának irányvonalai és a IX. kongresszus határozatai kon­kréten nyilvánulnak meg az ipari ter­melés fejlődésének meggyorsulásában, az ipari erőműépítkezések felépítésé­ben, a kultuiáüs tevékenység soha nem látott fejlődésében. Szlovákiában az 1950. esztendőben az ipari termelés fokozott feladatait az egyes különleges feladatokban a kö­vetkezőképpen teljesítettük: a bányaipar 101.8°/o, az erőművek 100.4«/o, a kohók 105.3%, a nehéz gépipar 97.2%,' a finom mechanika 94%, a gépjárművek 102.7%, a köny­nyű fémipar IO8.8V0 a vegyipar 104% az építő és kerámia ipar 102.8°/o, vagy­is a nehézipar több mint 101 %-ra. A könnyű iparban az üvegipar 103.8 százalék, a faipar 104.8%, a papír­gyártás 100.4%, a textil- és ruházati ipar 101.7%, a bőr- és gumiipar 103.3%, a filmipai 120.5%-ra. A köny­nyűipar tehát összesen 102.6%-os tervteljesítést ért el. Az élelmezési ipar is javította ütemét és pedig 98.6 százalékra. Az ipari termejés ös-sz­teljcsítési arányszáma tehát 101.8%-ot mutat. Az ipari termelés fejlődése 1950-ben az ipari termelés térfogata az 1949-es évvel szemben 21.6%-kal nőtt, miközben a nehézipar termelése 25.7%-os, a könnyűiparé 15.6%-os emelkedést mutat. Az egyes termelési ágazatokban a termelés 1950-ben az 1949-es évvel szemben százalékban a következőképpen nő. a bányaipar 14.4 százalék, az erőművek 8%, a kohászat 8%>, a nehéz gépipar 76.7%, a finom mechanika 67.1%, a gépjárművek gyártása 1%, a könnyű ércipar 7.4%, a vegyiipar 17.5%, az építőanyagok és kerámia 10.3%, az üvegipar 6.8%, a faipar 23.3%, a papírgyártás 5.5%, a textil- és ruházati ipar 17.7%, a bőr­és gumiipar 10.3%, a film és grafikai ipar 19°/o, az élelmezési ipar 25.5%­kal termelt többet, mint az elmúlt 1949-es esztendőben A barnaszén ter­melése 15%-kal, a vasércé 10%-kal, a mangánércé 20°/®-kal, az elektromos­áram termelése 7.5%-kal, a nyers­vas termelése 13.8%-kal, a ce­mentté 20.7%-kal, a hengerelt áruk 11.6%-kaI, a félkészáruk és szí­nesfémek felhasználása 66.6%-kal, a szürke acélöntvények 32.8%-kal a ruhagyártás 40%-kal, a férfi felsőru­háké 80%-kal, a női ruháké 24%-kal, a férfifehérnemű gyártása 200%-kai, a női fehérnemű gyártása 270°/o-kal nőtt. S nagy fejlődést mutat az élelme­zési ipar termelése is, amely a gyer­mektápszerek, malomipari termékek termelésén kivül gyümölcs- és zöld­ségfélékből, 50%-kaI konzervált töb­bet, míg a vajtermelés 55.8%-kal, a sajttermelés 43.3%-kaI nőtt. Az 1950. esztendőben javult a gé­pek kihasználása f az iparban, gazda­ságosabban bántak a nyersanyagok­kal, fűtőanyagokkal, elektromosáram­mal, csökkentették az időveszteséget és a selejtet. A jobb gazdálkodásnak ezeket a módszereit a dolgozók főleg a bőr- és gumiiparban, a vegyiiparban, a könnyű gépiparban és részben a kohászatban érvényesítették. Bár a tervet általában sikeresen teljesítettük, néhány fontos termék előállításában elmaradtunk éspedig főleg a barnaszén fejtésében, az acél­öntvények, transzformátorok, meg­munkálógépek, len- és kendertermékek néhány fajtájában. Mezőgazdaság Az EFSz-ek jelentős fejlődésével megkezdődött a falu átépítése a ke­véssé termelékeny és szétforgácsolt kisüzemi termelésből a nagyüzemi szö­vetkezeti termelés és ezzel a munka szocialista formái felé. Az aratás es a közösen megvalósított őszi munkák annyira meggyorsították az EFSz-ek fejlődését, hogy 1950 végén az EFSz­ek magasabb típusaiban Szlovákiában már több, mint 330.000 hektár szántó­területet műveltek meg. A szocialista mezőgazdasági szektor termelési bá­zisa, beleszámítva az állami birtokokat is, Szlovákiában ezzel a szántóterü­let 20.6%-át teszi ki. Az állami birto­kok belteljes gazdálkodása az elmúlt évben jelentősen fejlődött és jelen­tős hektárhozam-emelkedést ért el, amit a föld megmunkálásának jobb módszere tett lehetővé. A mezőgazdaság fejlődéséhez hozzá­járul a falvak villamosítása is. A terv 113%-os teljesítésével az elmúlt év­ben a községek 61.2%-ában égett a villany. A mezőgazdasági termelés országos méretekben 3%-kai nőtt. Szlovákiában azonban csupán a tavalyi színvonalat érte el. Jóllehet az állattenyésztés 27%-os jelentős emelkedést mutat, a növényi termelésben nem értük el a tavalyi színvonalat. Ennek oka a ked­vezőtlen időjárás volt, valamint az, hogy nem elég hathatósan hajtottuk végre azokat a műszaki mezőgazda­sági intézkedéseket, amelyek a föld javításához vezettek volna. A mezőgazdaság gépesítése Szlovákia meggyorsult iparosítása mellett az elmúlt évben intenzíven folytattuk a mezőgazdaság gépesíté­sét is. Az év végéig Szlovákia minden járásában voltak állami gépállomások. Üj traktorok szétosztásával és a ku­lákok traktorjainak felvásárlásával a traktorok száma 198 százalékkal nőtt, az önkötözők száma elérte az 1949. évi állomány tízszeresét. Cséplőgép há­romszor annyi volt. ezenkívül sok hasznos modern mezőgazdasági gép segítette a falvak dolgozó parasztsá­gát munkájában. Az építkezések Ezen a téren is ielentős sikereket mutathatunk fel. mert a tervet 103.8 százalékra teljesítettük, míg az épít­kezések mennyisége 30 százalékkal nőtt. Az építkezések fejlődése meg­nyilvánult Szlovákia iparosítási ütemé­nek meggyorsulásában is. További 23 nagy iparüzem kezdett dolgozni, be­fejeztük 40 iskola építését,' a mező­gazdaság is sokszorta nagyobb építke zési területet kapott. 578.000 négy­zetméter lakásegységet és tanonc­otthon-lakóhelyiségeket adtunk át köz­használatba. Ezeket a ió eredményeket úgy értük el, hogy néhány építkezésen már alkalmazták a Szovietúnió élen­járó tapasztalatait. Igy pl. 56 szalag­építkezést és 18 árammódszeres építkezést hajtottak végre. 78 továb­bi árammódszeres építkezésen még dolgoznak. A foglalkozoitság és a imka termelékenysége 1950-ben jelentősen emelkedett az iparban dolgozó munkások száma. Szlovákia iparosítása megváltoztatja a lakosság szerkezetét és lassan, folyamatosan túlsúlyba kerül a ter­melés szocialista szektorában dolgo­zók száma. 163.000 új munkaerő lé­pett alkalmazásba, vagyis 61.000-rel több, mint a mult évben. Egyre na­gyobb mértékben lépnek munkába a nők. A dolgozó nők száma 72.3 szá­zalékkal növekedett. Maga az ipar 38.164 új munkáshoz jutott. Az épí­tészetben 3600 személlyel több dol­gozik, mint amennyit a terv elő­irányzott. Összesen 43.465 munkás­sal dolgozik több az építkezéseken, mint azelőtt. A szállításban és köz­lekedésben az alkalmazottak 10 szá­zaléka már nő. A tanoncutánpótlás toborzása is nagy sikerrel járt. A terveket az iparban általában 141 százalékra teljesítettük. A munka termelékenysége — hála a szocia­lista munkaversenynek, az új mun­kamódszereknek és új múäzaki meg­oldásoknak, a munka jobb megszer­vezésének —, 5.1 százalékkal növe kedett. Jelentős növekedés észlel­hető a nehéziparban, míg a köny­nyüiparban a munka termelékenysé­ge hasonló színvonalon maradt, mint 1949-ben. 7 százalékos a ter­melékenység növekedése a közellá­tási Ipariban, amellett a bérek még mindig gyorsabban nőttek, mint a termelékenység. Az életszínvonal emelkedése Szlovákia iparosítását a dolgozó nép életszínvonalának és kulturális színvonalának törvényszerű növeke­dése kíséri. Gyorsan emelkedik az élelmiszerek szükséglete, 290 száza­lékkal több búzalisztre volt szük­ség, mint tavaly, kétszerannyi teá­ra, négy és félszerannyi kávéra, tíz­szerannyi cukorra a szabadpiacon. Az ipari termékek vásárlása roha­mos emelkedést mutat. Textiláru­cikkekket 64 százalékkal, ruházati cikekket 165 százalékkal, cipőt 234 százalékkal, bútort 175 százalékkal, biciklit 162 százalékkal, motorbicik­lit 19 százalékkal, varrógépet 102 százalékkal többet vásároltak, mint tavaly. Növekedtek a földművesek bevételei is, nőtt a szociális biztosí­tásból eredő goudoskodás összege és hatalmasan növekedett az üdülésre küldött munkások száma. 276 új óvodát, 26 szakiskolai osztályt, 3 ipariskolát, 530 nemzeti iskolát, 104 középiskolát és 2 új gazdasági is­kolát nyitottunk meg. 104 új mozi kezdett működni és a rádiókészülé­kek tulajdonosainak száma 39.000­rel nőtt. Mindezek a számadatok fényesen bizonyítják dolgozó népünk élet­színvonalának, kulturális színvona­lának '"s igényeinek rohamos nö­vekedését. A hengermunkásoft ^ntiK a Köztársaság elnökene* A víkovicei Klement Gottwald vasművek dolgozói új munkasikereikről számoltak be a Köztársaság elnökének a következő táviratban: A Csehszlovák Köztársaság elnökének, Klement Gottwald elvtársnak, Prága, Vár. Örömteli hírt jelentünk Önnek. A vítkovicei vasművek, amelyek az On nevét viselik, a magaskemencékkel együtt vasárnap, február 4-én elérték a legnagyobb napi és műszak-teljesítményt a termelésben. Az eddigi leg­nagyobb teljesítményt, amelyet a mult év április 1-én értünk el, 5.7 szá­zalékkal túlléptük és igy elértük az ezévre előírt norma 121.5 százalé­kát. A legnagyobb műszakteljesítményt, amelyet mult év deecmber 29-én mutattunk fel, ezen a napon kétízben léptük túl: elsőízben Szlipka hengeres koHektívuma által 4.5 százalékkal, ami a norma 126.5 száza­lékos teljesítményét jelenti és Mojzsiska hengeres kollektívuma által 1.1 százalékkal, ami a norma 122.7 százalékát jelenti. Szlipka hengeres mű­szaka egyidejűleg rekordteljesítményt állított fel, amennyiben a henge­relt ingotok számát 2.6 százalékkal emelte és így normáját 123 század­lék ra teljesítette. Ezt az elóre nem látható győzelmet nemcsak meleg ingotok hibátlan szállításával értük el az acélművekből, de mindenekelőtt az egész résztvevő kollektívum példás együttműködésével és magas munkamoráljával. A vítkovicei vasművek munkásai így nyújtják Önnek hűségük és hálájuk bizonyítékát, valamint azt, hogy eltökélten tesznek meg minden erőfeszí­tést ä világbékéért folyó döntő harcban. Ez a siker még nem utolsó sza­vunk, mert Pártunk IX. kongresszusának irányvonala értelmében mun­kásságunk bátrabban akar előrehaladni a szocializmus gyorsabb fel­építése felé, hogy méltó lehessen ahhoz a tisztességhez, amelyet a vas­művek Klement Gottvvaldról való elnevezésével kapott. A Köztársaság elnökének küldött táviratot az üzemvezetőség, az üzemi pártszervezet és az üzem képviselői írták alá. A vítkovicei vasművek dolgozói ezzel újabb tanúbizonyságát adták békeakaratuknak, amelyet a munka terén elért győzelmekkel fejeznek ki. A csehszlovák kormány jegyzéke az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányéihoz a német Isérdésiien Tekintettel az 1951 február 5-én a Szovjetúnió kormánva által az USA­nak, Nagy-Britanniának és Francia­országnak átnyújtott jegyzék fontos­ságára, amelv szerint a külügyminisz­terek tanácsát kell összehívni Német­ország kérdésének megoldására és te­kintettel Csehszlovákiának ezzel a kérdéssel kapcsolatos nagv érdekére, 1951 február 7-én a csehszlovák kor­mány rendkívüli tanácskozást tartott. Viliam Široký miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter jelentése a német kérdés legutolsó fejlődését taglalta a csehszlovák biztonság és a világbéke megőrzése kérdésének szemoontjából. Ezután a kormány jóváhagyta a Širo­ký elvtárs által benvuitott jelentést, amely a csehszlovák kormánv elvi ál­láspontját tartalmazza a német kér­désre vonatkozólag a legutóbbi német­országi események kapcsolatban. 19t>l február 7-én 20 órakor Viliam Široký miniszterefnökhelvettes és kül­ügyminiszter jegyzéket nvujtott át az USA nagykövetének a csehszlovák kormány álláspontjáról a német kér­désben. Ugyanilyen tartalmú jegyzéket nyújtottak át e napon a brit nagykö­vetség ügyvivőiének és a francia nagykövetnek is. Az USA nagyköve­tének átadott jegyzék szövege a kö­vetkező: A németországi események fejlődé­se az utóbbi időben arra kénvszenti a csehszlovák kormánvt. hogy állást ioglaljon Németország kérdésében. A csehszlovák kormánvnak elsősorban utal nyugtalanságára a nvugatnémet­országi viszonyok fejlődése miatt, amelyek a nyugati megszálló hatalmak politikájának egvenes következményei. Ez a nyugtalanság, amelvet a nagy­hatalmak által a német agresszivitás felélesztésének vészéivé ellen kötött négyhatalmi egyezménvek alapvető el­veinek állandó megszegése okozott, a német kérdés legutóbbi alakulása miatt és a Nyugat-Németországban nemrég lezajlott eseménvek következ­tében rendkívül fokozódott. A német helyzetre már nemcsak a lefegyverzési és denaciíikációs kötele­zettségeknek állandó megkerülése jel­lemző a nyugati hatalmak részéről. A nyugati hatalmak támadó céljainak eszköze a náei és neonáci csoportok aktív feléslesztése. E csoportok tagjai főleg a hitlerizmus volt kiszolgálói, valamint az úgynevezett Adenauer- ( kormány exponensei, s céljuk a visz­szavágás és az új német agresszió elő­kíszítése. Csehszlovákia biztonsága a né­met agresszió minden lehetőségének kiküszöbölésétől függ. Ezt a magától­értetődő tényt megmagyarázza a Németországgal való közvetlen szomszédság, az áldatlan törté­nelmi tapasztalatok a német imperia­lizmussal. A csehszlovák nép azonban tudatosítja, hogy nemcsak az ő biz­tonsága, hanem minden európai nem­zet biztonsága függ a német kérdés megoldásától. A csehszlovák nép biztonságának fenyegetését azokban az intézkedé­sekben látja, amelyek megszegik az érvényes és kötelező négyhatalmi egyezményeket. Itt már közvetlenül katonai intézkedésekről van szó, ame­lyeknek célja Nyugat-Németországot bekapcsolni a nyugati nagyhatalmak támadó terveibe. Ezen célúk elérésé­nek előfeltételeként a nyugati hatal­mak újra erős háborús gépezetet akarnak kiépíteni, amely ezúttal bi­zonyos nagyhatalmak háborús tervei­nek eszközéül szolgálna. Ennek az előfeltételnek teljesítéséhez az első lé­pés a német hadsereg és a német há­borús termelés újraépítése. Céljukat a nyugati hatalmak lakájainak segítségé­vel akarják elérni, akik elárulják a né­met nép legalapvetőbb érdekeit, amely túlnyomó többségben békét akar. Céljukat a régi nácigépezet maradvá­nyaival, a militarista és imperialista kö­rök segítségével akarják elérni és nem haboznak felhasználni a háborús bű­nösöket sem. Céljaikat csak azzal ér­hetik el, hogy visszavágás utáni vá­gyakat és imperialista illúziókat szí­tanak Németország új támadásairól, elsősorban szomszédjai kárára. Ezért a nyugati .megszálló hatalmak céltu­datosan életre akarják kelteni a né­met militarizmust és támadókészsé­get. Az így felújított német imperia­lizmus azonban nem elégszik meg az idegen szolgálatban álló eszköz sze­repével, nem fog akarni harcolni a nagyhatalmak bizonyos csoportjának céljaiért, hanem közvetlen elődje pél­dájaként, a hitlerizmus szerint igye­kezni fog erejét és hatalmát saját ér­dekében érvényesíteni. E politikájukban a nyugati hatal­mak visszaélnek a németek ama csoportjaival, amelyeket Csehszlová­kiából és Lengyelországból kilakol­tattak. Lehetetlenné teszik számuk­ra, hogy gazdaságilag és szociáli­san bekapcsolódjanak környezetük­be és Németország egyenjogú pol­gáraivá váljanak. Az így mestersé­gesen előidézett elégedetlenséggel tá­mogatják és éltetik a visszavágás, az érvényes nemzetközi egyezmé­nyek reviziúja utáni vágyat. Az utóbbi időkben a nyugati megszálló hatalmak terveikbe bekapcsolják és beszervezik a csehszlovákiai ha­zaáruló szökevényeket, akik hazájuk iránti gyűlöletükben szövetkeznek Csehszlovákia volt náci leigázóival és terveket szőnek saját nemzetük újabb leigázására hóhéraik segítsé­gével. Csehszlovákia, mint a legközvet­lenebbül és legjobban érdekelt ál­lam, kötelességének tartja ebben a helyzetben hivatkozni korábbi kije­lentéseire, amelyekben rámutatott a német kérdés megoldásának konkrét lehetőségére és amelyekben igyeke­zett lehetetlenné tenni ennek a ve­szélyes politikának folytatását. Leg­utóbb a csehszlovák kormány ezt az álláspontját a nyolc állam prá­gai külügyminiszteri értekezletén fejtette ki. A csehszlovák állam ma újra hangsúlyozza készségét hozzájárulni a német kérdés áldatlan fejlődésé­nek megállításához és ennek meg­oldásához a négy nagyhatalom együttmunkálkodásának alapján, amely ebben a kérdésben a háború vége felé sokatígérően kezdett fej­lődni. A csehszlovák kormány meg van győződve arról, hogy ezt az együttmunkálkodást fel lehet újíta­ni és így megállapítani a mai ve­szélyes fejlődést Németországban. Ezt azzal lehet elérni, ha a négy nagyhatalom azzal a szilárd aka­rattal jön össze, hogy a német kér­déseket megoldja. A csehszlovák kormány a cseh­szlovák nép biztonságának érdeké­től és a világbékéért folyó igyeke­zetétől vezettetve ezért teljes mér­tékben csatlakozik a Szovjetúnió kormányának javaslatához, amely a külügyminiszterek tanácsa értekez­letének összehíváséról szól és fel­hívja az USA kormányát, hogy ezen a konferencián való részvételével já­ruljon hozzá a német kérdés békéá rendezéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents