Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)
1951-02-09 / 34. szám, péntek
U J SID 1951 február 9 Képek a dunaszerdaheiyi járásból A falu útja a szocializmus felé a szövetkezeteken keresztül rezet Délelőtt 11 óra van' A dunaszerdaheiyi pártszervezetbe egyre-másra jönnek a közeli falvakból az emberek. A fiatal párttitkárnak egy pillanatnyi szabadideje sincsen, türelmesen meghallgatja a feleket, tanácsokat oszt, panaszokat orvosol, fáradhatatlanul intézkedik, kérdez és felel is egyben. A hozzá forduló falusiakat igyekszik meggyőzni, a szövetkezetről beszél, arról a régi világból is ejt egy két szót, amelyben a szegény népnek semmi joga sem volt... A terembe most szakadozott kabátban egy idősebb nénike lép be. Zavarodottan megáll az ajtóban és türelmesen vár, amíg a titkár végez az előző látogatóval. A nénike hangja csendes és kérő... — Arról volna szó kérem, hogy tégla kellene, mert a kémény már bedől, nem bírja tovább. Tessék megírni, hogy nekem kiutalják a téglát... Hosszabb szünet... kiderül aztán, hogy a néninek összesen 2 hektár földje van és abból tartja fenn magát és 12 éves fiát. Ezzel a fiúval művelték meg a földet is. Férje már 7 éve meghalt. — Magának, néni, a szövetkezetben lenne a helye — mondja némi gondolkodás után az ifjú titkár —, magának, ha a földjét beadta volna a szövetkezetbe, már régen nem kellene ilyen nehéz körülmények között élnie. Ez mind a maga és a magafajtájúak hibája, hogy még most sem ismeri fel, hol a helyük. A néni helyeslőleg bólogat... — Ugye, Bősön, ahol maga él, mennyi szegény ember volt, tudja-e miért ? — A cukorgyár vonzotta oda a szegénységet, ott reméltek munkát kapni... — Na látja, néni, így van ez, de ugyanakkor ezen a gyáron a tulajdonosok meggazdagodtak, maguk közül pedig egy sem szerzett semmit. Szegény maradt. A Szövetkezet segítségével maga is ma már különb házban laknak, mint amilyenben most lakik. Nem kellene egy pár tégla miatt szaladgálnia. Kaphatna a szövetkezetben olyan munkát, ami korának és képességeinek megfelel. — Igaz kérem, mindez, csakhát a földtől senki sem válik meg szívesen. Én magam is sokat küzködtem azon a földön... — Látja, éppen itt van a baj. Maga azon a kis földön látástól vakulásig dolgozott, adósságokba verte magát, hogy csak a magáén gazdálkodhasson. Idő előtt megrokkant a nehéz munkától, de sok haszna mégsem volt belőle... A földet nem veszi el magától senki, a föld a magáé. Csak hát a gépek azt a munkát, amit maga nehezen és küzködve végzett, elvégzik maga helyett, jobban is, könnyebben is... Ez az igazság... A néni sokáig hallgat. Elvonul szemei előtt egész élete, amely csak küzdelemből, a gazdagok előtti alázkodásból állott. A titkár közben aláírja a Nemzeti Bizottságnak szóló ajánlást, hogy a téglát kiadhatják, mire a néni csendesen megszólal: — Titkár elvtárs, úgy látom, belépek én is a szövetkezetbe... Bús István járási instruktor szakadatlanul járja a dunaszerdaheiyi Járás községeit és igyekszik meggyőzni a falvak kis- és középparasztjait a Földműves Szövetkezet fontosságáról. Ahol már van szövetkezet, ott agitációs munkával igyekszik új tagokat beszervezni, a meglevők öntudatát fejleszteni. Bús István most 28 éves. Az elmúlt évek nehéz küzdelmeire viszszagondolva egy egy részletnél szenvedélyesen felízzik a hangja. — Egészen 1937-ig kubikusként dolgoztam Nyitrán és Trencsén körül. Majd egy Érsekújvár körüli nagybirtokon. Itt 12 órát dolgoztunk 2.50 Kčs napszám bérért. Ebből a pénzből semmit sem tudtam haza küldeni, mert még magamra is kevés volt. Mert nemcsak kevés volt ez a kereset, de ha egy hónapig dolgoztam, kettőn át voltam munkanélkül. 100 munkában levő emberre 200 munkanélküli esett. Nem lehet egy szót sem szólni, mert ha nem tetszett a bér, már jött is a kiéhezett másik, aki esetleg ugyanazt a munkát olcsóbban elvégezte. A munkás, akit munkába felvettek, nem is merte megkérdezni, hogy mennyi lesz a bére. Nősülni 1937-ben nősültem, de feleségemmel együtt nagyon keserves körülmények között éltünk. Bizony ö is ugyanúgy lapátolta a répát a nagybirtokon, száraz kenyeret evett egész nap, mint én magam is. A magyarok alatt sem volt könnyebb, amikor megint kubikosként dolgoztam. Akkor 1.50 pengő napszámért dolgoztunk. Elképzelheti, hogy nem volt könnyű az élet. A felszabadulás után a Jánosháza körüli egyházi birtokon dolgoztam. 2200 magyar hold volt a terjedelme. Ez a birtok telje- . sen el volt hanyagolva. De itt már J tanfolyam csupán 6 hétig tartott és innen kerülnek ki a jövendő traktorosok a traktorállomásokra. A gépek már türelmetlenül várják az új gazdákat. Délelőtt és délután is tanulunk, hogy a nagy anyaggal valahogy elkészüljünk — gyakorlati jellegű oktatás keretében megismerkedtünk a motor alkatrészeivel, a vezetéssel, az arató-, cséplőgépek szerkezetével, a különféle ekékkel stb. Ezenkívül 6 napon keresztül politikai oktatásban is részesültünk, amikor is az emberiség történetéről, a munkásosztály kialakulásáról, a párttörténetéről tanultunk. Engem az albári Szövetkezet küldött ide, egyetlen és legfontosabb feladatomnak tartom, hogy a faluban a Szövetkezetet visszatérésem tapasztalható volt, hogy nagy változások történtek, nem lehetett többé kizsákmányolni a munkásokat, mint azelőtt. Dolgoztunk, de meg is követeltük a munkánkért járó bért. Mai munkámban legfontosabb szerep jut a politikai meggyőzésnek. A kis- és középparasztoknak megmagyarázom, hogyan éltek ők, milyen küzdelmeket folytattak a mindennapi kenyérért, hogy azt a földből kikaparják a két kezükkel. A magam életén keresztül igyekszem közelebb hozni a problémákat, megmagyarázom, hogy a gépek többé nem ellenségei az embernek, hanem segítői, melyek a jobb és könnyebb életet teszik lehetővé... Szentmihályfán például nehézségek voltak a Szövetkezet megalakítása körül. Amikor azonban a kisebb és középgazdák között megkezdtem a munkát és megmagyaráztam nekik, mi is az a szövetkezet, akkor megtört a jég és sikerült a Szövetkezet megalakítása 15—20 taggal. Ma az ottani szövetkezetnek 135 tagja van és 775 ha-on gazdálkodnak. Most léptek be a negyedik típusba. Ugyanitt igen jól működik a helyi pártszervezet is, mert nem véletlen az, hogy ott, ahol jó pártszervezet van, az Egységes Földműves Szövetkezet is kitűnő. A dunaszerdahelyi traktorállomáson mult hó 10-én kezdődött egy traktorvezetői tanfolyam. A tanfolyamra a környező falvak Egységes Földműves Szövetkezetei 102 tagot küldöttek. A 102 tagból álfó osztálynak önkormányzata van. Bajkay Károly osztályelnök a következőket mondotta eddigi munkájukról és tanulmányaikról: — Az iskola teljes önkormányzattal rendelkezik. A vezetők feladata ellenőrizni az előadások pontos megkezdését, ügyelnie kell a rendre és a tisztaságra. Nincs nagyon nehéz feladatunk, mert hisz felnőtt emberek tanulnak itt. Mégpedig igen erősen és nagy lelkesedéssel tanulnak. A után kifejleszteni segítsem. Nálunk még csak éppen, hogy megalakult a Szövetkezet. Csak az első típusnál tartunk még. Én nagyon jól tudom, milyen fejlődésen megy át a falu, mennyire megkönnyítik a kis- és középparasztok életét az új gépek, a traktorok, így magam 12 éves korom óta gazdasági cselédként dolgoztam és örültem, ha a száraz kenyeret megkereshettem. Senki sem gondolt akkor arra, hogy a magamfajta szegény gyerek iskolába járhasson, tanulhasson. A hallgatók között van Velek Anna jövendő traktoroslány is Alsópatonyból. Elmondotta, hogy náluk a szövetkezet már a IV. típusba lépett. A szövetkezet tagjai közé tartozik az egész falu. — Mindig jobban szerettem a gépeket, mint a házimunkát. Szeretnék a falunkba kerülni traktorosnak és ha oda kerülnék, azt hiszem, jól dolgoznék. A traktoros első kötelessége szerintem, hogy jól elvégezze kötelességét, igyekezzék meggyőzni a falu népét a szövetkezet előnyeiről és szakadatlanul tanuljon. Ezeket a feladatokat tűztem én is magam elé. Kétségtelen azonban, hogy a tanfolyam legérdekesebb hallgatója Both József várkonyi földműves, aki 56 éves korára szintén jelenkezett a traktorvezetői tanfolyamra, öszhajú, csillogó szemű bácsi, aki fiatalos mozgásával, élénk beszédével tűnik ki a többiek közül. — Csodálkozik ugye, hogy én is jelentkeztem a tanfolyamra. A többiek az első napokban el sem akarták hinni, hogy magam is tanulni jöttem ide. De hát én már a falunkban elhatároztam, hogy ezeket az ördöngös masinákat kitanulmányozom. Ha a fiatalok meg tudják tanulni, én is megtanulom. Lehet, hogy nem fogok traktorra kerülni, csak a műhelyben dolgozzon majd, mert azt gondolják, hogy ilyen öreg ember . Prágában megkezdődött a DIVSz végrehajtó bizottságának értekezlete Prágában szerdán megkezdődött a DIVSz végrehajtó bizottságának négynapos ülése, amely megtárgyalta azokat a feladatokat, amelveket a végrehajtóbizottság utolsó ülésén tűzött kl, valamint foglalkozik ax ifjúság békeharcával és a harmadik világifjúsági találkozó előkészületévé. Mint ismeretes, a svéd kormány nem engedélyezte az ülésezés megtartását országában és ezért iött össze a végrehajtóbizottság Prágában. A gyűlést a Nemzeti Klub ünnepélyesen feldíszített terméhen a DlSz elnöke, Berlinguer Enrico nyitotta meg. Odvözölte a küldötteket és a vendégeket, majd megköszönte a ceshszlovák kormánvnak és ifjúságnak, hogy lehetővé tették az ülés megtartását. Az ülés első nap iának tárgyalásán 37 küldött vett részt a világ minden részéből, köztük Nikolai Michajlov, a lenini Komszomol vezértitkára, Frances Dámon és Zdenek Heizlar képviselő, a CsISz elnöke, a DIVSz alelnökei, továbbá Jaques Denis. a DIVSz vezértitkára, Saergej Romanovszkij, Bért Williams. Ivan Basov, Cutti Hougham, a DIVSz titkárai. Li-Cson és LI-Son-Csi, a Kínai Néni Köztársaság ifjúságának küldöttei a Nemzetközi Diákszövetség képviselői, élükön Giovanni Berlinguerrel. a Német Demokratikus Köztársaság küldöttei, élükön a Szabad Német Ifjúság elnökével, Erich Honeckerrell. valamint Franciaország, Spanyolország, Dánia, Vietnam, Magyarország, Románia, Ausztria, Lengyelország, India, Chile, Brazília. Olaszország, Anglia. Finnország, Görögország, Kuba és Indonézia ifjúságának küldöttei. A Csehszlovákiai Békehívek bizottságának nevében az egész világ ifjúságának ülését Anežka HodinováSpurná, S nemzetgyűlés alelnöknője üdvözölte. Beszédében foglalkozott az ifjúság feladataival a békeharcban, majd beszámolt a Nemzetközi Demokrotikus Nőszövetség tanácsának berlini üléséről. Hangsúlyozta, hogy a békeharcban a nagv és hatalmas Szovjetúnióra kell támaszkodnunk és el kell mélyíteni vele barátsági kapcsolatainkat. A CsISz és a CsISZ Kőzoontl Bizottsága nevében Zdenek Heizlar képviselő, a CsISz elnöke üdvözölte az ülés résztvevőit, maid Enrico Berlinguer. a DIVSz elnöke tartotta meg az ülésezés főbeszámolóiát. Berlinguer rámutatott a DIVSz tanácsának az egyes szervezetekhez intézett felhívására. ame'Ivben felszólítja azokat, hogy erőteljesebben vegyenek részt a békeharcban és nverjék meg az ifjúság újabb széles rétegeit a békeharcnak, tömörítsék soraikat, egységesítsék őket és ezzel erősítsék meg a béke arcvonalát. Az ifjúság előtt álló egyik legkomolyabb feladat • Nyugat-Németország és Japáfl újrafelfegyverzése elleni harc. Berlinguei hangsúlyozta, hogy minden országban u ifjúságnak fokozni kell harcit a felfegyverkezel minden kísérlete ellen. Sokkal nagyobb ellenállást kell kifejteni a propaganda minden fajtája ellen, amely gyűlölködést akar szítani a nemzetek kőzött és sokkal szélesebb hatókörű eszközöket kell találni az egyes országok ifjúságának kulturális és sportbéli együttmunkálkodásának kifejlesztésére, hogy ezzel rendületlen barátság fejlődjék ki közöttük. Az ifjúság ellenségei, akik egyben a béke ellenségei is és akik félnek az ifjúság egységétől, harci készségétől, minden módon gátat akarnak emelni a nemzetek közé. E célból megparancsolták a francia kormánynak, hogy Franciaországból utasítsák ki három nagy nemzetközi szervezetnek, a Szakszervezeti Világszövetségnek, a Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetségének és a Demokratikus Ifjúság Világszövetségének központi titkárságait és a francia kormány a parancsot teljesítette. Berlinguer beszámolt arról is, hogy az angol-amerikai imperialisták annak következtében, hogy az „Ifjúság Világszövetsége" nevű szervezetük működése teljesen sikertelen volt, most új szervezetet akarnak létesíteni. Berlinguer ezután felhozta, hogy sok ország ifjúságának munkája, amelyet a varsói határozatok szellemében végeznek, nagy sikereket ért el az ifjúság széles békearcvonalának kiépítésénél, az újrafelfegyverzés és a háborús propaganda elleni fáradhatatlan harcban. Beszámolóját több javaslattal fejezte be, amelynek célja a DIVSz munkájának további kifejlesztése és az ifjúság legszélesebb rétegeinek megszervezése a békeharcra. Ennek a célnak érdekében nagyjelentőségű a harmadik világifjúsági találkozó, amelyet ez év nyarán Berlinben tartanak és amelynek jelentős szerepe lesz az ifjúság egysége kiterjesztésénél és további ifjúsági szervezeteknek a békeharcba való bevonásánál. Különböző nemzetiségű, szociális eredetű és politikai meggyőződésű fiataloknak lehetőségük lesz összejönni a világifjúsági találkozón, vitázni fognak, kicserélik tapasztalataikat és új eszközöket keresnek a béke megvédésére. A varsói határozatokból eredő másik javaslat, amelyet a VIT előkészületeine keretében valósítanak meg, a közös kultúregyüttmunkálkodás széles programmja Ennek a kérdésnek nagy figyelmet szentelnek különösen az Ifjúság Világhetében, amelyet 1951 március 21—28-ig rendeznek meg. A DIVSz elnökének jelentése után megkezdődött a vita. A vita során elsőnek a dán ifjúság küldötte, utána Görögország és Chile demokratikus ifjúságának küldöttei szólaltak fel. Az üzemrészlegek versenye elősegíti a májuselőtti kötelezettségek teljesítését Az eperjesi kerület máiuseiőtti kötelezettségeket vállaló üzemei közé tartozik a nagymihályi Kelet-Szlovákiai Sörfőzde is. Ennek az üzemnek dolgozói felajánlásaikkal hozzájárulnak az ötéves terv keretében a harmadik tervév feladatainak minél gvorsabb teljesítéséhez úi szocialista munkamódszerek alkalmazásával a szocialista munkaverseny és az élmunkásmozgalom út ián. Hogy üzemükben biztosítsák a májuselőtti felajánlások teljesítését, üzemi munkaversenyt szerveztek meg a legjobb üzem részleg címéért. Az egyes termelési részlegek versenyezni fognak az önköltség csökkentésében, a munka megszervezésének javításában, az újítók számában és a géppark gondozásában. Ez a munkaverseny hozzájárul a termelés gazdaságosabbá tételéhez és a harmadik tervév feladatainak gyors teljesítéséhez, valamint a minőség emeléséhez. A Kelet-Szlovákiai Sörfőzde alkalmazottai máiuseiőtti kötelezettségvállalásuk keretében felajánlották, hogy a harmadik tervévnek feladatait 1.8 százalékkal túllépik, az anvag gazdaságos felhasználásával az 1951 során 117.145 korona értékű nyersanyagot takarítanak meg, a dolgozók átlagosan 1.6 százalékkal emelik a munka termelékenységét; a normákat további 0.8 százalékkal szilárdítják. Kötelezettségvállalásuk utolsó nontjában a nagymihályi Kelet-Szlovákiai sörfőzde alkalmazottai kötelezték magukat, hogy 1951-ben az elmaradásokat a lehető legkisebb mértékre csökkentik, hogy így teljesíthessék május l-re, a dolgozók "nagy ünnepére tett felajánlásukat. nem alkalmas a gép mellé. De én szeretnék traktort vezetni. Ez mégis csak könnyebb munka, mint amilyeneket én a múltban végeztem. Ha a régi időkre gondolok, amikor nyaranta annyi időm sem volt, hogy az izzadságomat letöröljem, csak néha emelkedtem fel, amikor a kaszálást abbahagytam, vagy amikor szántásnál az ökrök megálltak. Ha arra gondolok, hogy magam is, feleségem is idő előtt megöregedtünk, akkor igazat kell adnom ezeknek a fiataloknak, hogy könnyebb géppel szántani, géppel aratni. Én magara is soha többet nem akarok olyan nehezen élni, mint ahogy ezelőtt éltem. Ezért leszek most traktorista és öregségemre a gépeket tanulmányozom. Egypár évet még így fogok dolgozni, a gépen ülök majd és a napfényben hallgatom a pacsirta szót. Vidor István.