Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-04 / 30. szám, vasárnap

6 IIJ SI0 1951 február 4 csapata wrí e a 3x5 km-es női s­Kétszámjegyű győzelmet aratott Csehszlovákia a magyar jégkorongozók Seiett Nagy érdeklődés mellett folytatták a IX. Téli Főiskolás Világbajnokságé Pojanában. A rendezés elsőrangú, s mindjárt hozzátehetjük, a Romániába rendezett Főiskolás Világbajnokság mind rendezésben, mind eredmények ben még jobb lesz a két évvel ezelőtt Spindlerov Mlynben megrendeze' bajnokságpál. Kedvező időjárás, de nagyon nehéz hóviszonyok mellett indították el a 3X5 km-es női sífutóváltót. Érdekes, nagy küzdelem után, elsőnek a szov­jet váltó futott be, 1:09:48 mp-es idő­vel. A váltó legjobb futója Jarmolen­ko volt, aki szakaszát 22:27 mp alatt tette meg. A csehszlovák váltó 1.28:53 mp-es idővel a negyedik helyen vég­zett. Pénteken délelőtt kezdték meg a műkorcsolyázó bajnokságot, melynek műsorán a kötelező gyakorlatok voltak. Ezer néző előtt rossz jégen indultak a rftikorcsolyázók. A kötelező gyakorla­tok után a bajnokságban Dasa Ler­chová csehszlovaK főiskolás világbaj­noknő vezet 406.9 ponttal, második ugyancsak csehszlovák versenyzőm' Jarmila Königová, akinek 374.4 pont; van. Csütörtökön este bonyolították le csehszlovák magyar jégkorong mé kőzést. A találkozóról a következőki jelentik: CSEHSZLOVÁKIA— MAGYARORSZAG 11:1, (5:0, 3:1, 3:0) A csehszlovák válogatott az egés? mérkőzés alatt nagy fölényben volt A magyar jégkorongozók csak az első harmadban, illetve annak első 5. per­cében volt egyenrangú ellenfél. A puha jégen lejátszott mérkőzés a cseh­szlovák válogatott biztos győzelmével végződött. I Sporthíradó • Szovjetúnió—Svédország 14:2. Mint jelentettük, a szovjet válogatott ökölvívói Svédországban portyáznak. Tegnap játszották első mérkőzésüket a svéd válogatott ellen, melyet szép küzdelem után 14:2-re győztek le. A viadalt ötezer néző látta. • A Szovjetunióba utaznak a cseh­szlovák ökölvívók. A csehszlovák 'ökölvívók idei nemzetközi műsora is­mét változatos lesz. Mint jelentik a csehszlovák ökölvívók június elsp felében a Szovjetúnióba utaznak, ahol több mérkőzésre állanak ki. Előtte május 4. és 15-ike között Prágában a francia szakszervezeti válogatott el­len veszik fel a küzdelmet, majd má­jus közepén Milánóban az Európa­bajnokságon vesznek részt, ősszel Lengyelország ellen, majd december 15-én Budapesten, Magyarország el­len állanak ki a csehszlovák ökölvívók. J éli edzés — tavaszi előkészület „Minden élcsapat januárban kezdi meg az edzéseket tornatermi mun­kával. Januárban az erö, a ruga­nyosság, az ügyesség, a mozgékony­ság fokozása szerepel műsoron. Van­nak játékosok, akik súlyt emelnek, szertornáznak, hogy erősítsék felső­testüket, ezenkívül ugrószámok, has­zomgyakorlatok és más gimnaszti­:ai gyakorlatok és edzésjátékok sze­repelnek a januári edzésben. Minden­:i ott erősít, ott javít, ahol arra a egnagyobb szüksége van. Nagyon ;omoly munka folyik ilyenkor a ornatermekben. Nem egy élcsapat­nak a játékosai téli sportokat is znek." „Február közepe táján kimennek ítékosok a szabadba és kezdődnek z atlétikai edzések. (A szovjet él­íapatok ekkor már a déli vidékeken Izenek, Grúziában, a Krim-félszi­aten.) Mezei futás, gyaloglás, majd yorsaságot, ruganyosságot, ügyes­iget fejlesztő egyéb atlétikai szá­:ok — vágtaszámok, ugrások, dobá­>k, gátfutás stb. — következnek. korszerű edzésben a mezei futás ^m 5000—10.000 méter egyvégtében ló lefutása, hanem váltakozó tá­i és erősségű futások összessége. >rsze, ezt fokozatosan kell felépí­;ni..." Ezeket írta Szuskov, a sport ér­mes mestere ,,A testnevelés elmé­te és gyakorlata" című szovjet fo­óirat egyik tavaszi számában. A íogyart edz egy szovjet élcsapat?" mű cikkből kiderül, hogy a szovjet Igárda tagjai jó háromhónapos elö­észület — téli edzés és formábaho­.6 edzés — után kezdik meg ápri­is második felében a bajnoki idényt. >Ii a helyzet nálunk? Nálunk a téli szünet általában két hónap. Az utolsó bajnoki mérkő­zés után rendszerint két-háromhe­tes pihenőt kapnak a játékosok és január második hetében kezdik meg a készülődést tornatermi és mezei edzéssel. Ezen a héten kellene tehát megindulnia a tornatermi és a sza­badtéri edzésnek az egyesületekben. Helyes-e a hosszú téli pihenő ? Nem helyes. Helytelen lenne, ha a labdarúgó az őszi idény befejeztével szögre akasztaná a futballcipőjét és tavaszig pihenne. Az erőteljes moz­gáshoz, sportmunkához szokott szer­vezet alaposan megsínylené a tét­lenséget, sőt ez megakasztaná a já­tékos sportbéli fejlődését is. A tornatermi edzés felépítését és műsorát bármelyik ed­zőnk könnyen összeállíthatja. Meg­felelő bemelegítő futás és gimnasz­tika után különféle könnyű gyorsa­sági és ruganyossági, majd izom­erősítő és izomnyujtó gyakorlatokat végezzenek a játékosok. Minden játékos olyan gyakorlato­kat végezzen, ami neki a legmegfe­lelőbb. Vannak, akiknek a combhaj­lító-izmait kell nyújtania, vannak, akiknek a nyakizmait, a felsőtes­tét kell erősítenie. Atlétikai gya­korlatok, szertornagyakorlatok, cél­gimnasztikai gyakorlatok — ezekre mindre szükség lehet a téli torna­termi edzés során. Játékosan vég­zett szökdelések, ugrások, mászás és függeszkedés, gyógylabdadobások nagyszerű szolgálatot tesznek játé­kosaink sokoldalú erősítésében, kép­zésében. Igazán jő teljesítményt — ezt bi­zonyítják a szovjet sporttudomá­nyos kutatás és a szovjet edzők és versenyzők eredményei egyaránt — csak jól, csak alaposan, csak sokol­dalúan képzett sportoló tud elérni. Meg kell nézni bármely sportágban a szovjet sportolókat: a labdarúgók, az ökölvívók, az úszók, a teniszezők, a futók, a dobók stb. mind arányo­san fejlettek, mind sokoldalúan kép­zettek. Ez a sokoldalúság jelentős mértékben fokozza teljesítményüket különleges sportágukban is. Végezhetünk az edzésben termé­szetesen labdakezelési gyakorlatokat is. A fejelés, a labdaátvétel, a lab­davezetés, a cselezés, a szerelés, a partdobás és a védés sok-sok gya­korlatát átvehetjük tornateremben. „A labdakezelés csiszolása már ja­nuárban és februárban a tornaterem­ben is alaposan folyik — írja az előbb említett cikkében Szuskov. — Itt lehet a legaprólékosabban fog­lalkozni a labdakezelés különféle mozdulataival. Ezeket március végén már kint a pályán végzik. Itt még hozzájön a különféle taktikai, har­cászati megoldások gyakorlása is. Fontos, hogy mindenki alaposan gya­korolja azt, amiben aránylag gyen­gébb. A legegyszerűbb gyakorlási mód, ha a játékos egyedül vagy pá­rosan gyakorol. Mindig gondolni kell arra, hogy ne állva, hanem állandó mozgásban gyakoroljanak a játéko­sok. Eleinte lassabban, később a szükséges gyorsasággal kell minden labdakezelést végrehajtani." Fontos részét képezik a téli tor­natermi edzésnek a mozgásos já­tékok. Minden tornatermi edzésen kell legalább egy-két ilyen játéknak, játékos versenynek, váltóverseny­nek szerepelnie. Ezek a játékok fej­lesztik az ügyességet, az erőt, a gyorsaságot, a fürgeséget, az álló­képességet, de az akaraterőt, a kő­fl Szokel-msmtea feíEciatai a IX. Szokol-kost gr essztis sfőtt Útmutatás az 1951 május 26-27-éu tartandó Szokol Napra Április második felében az egye­sületben a testnevelési agitka elő­készítése fog folvni. A feladatokat kiosztják a funkcionáriusoknak és a szakosztályok között A testne­velési agitkának és előkészítésének szintén hatalmas mozgatási eszköz­nek kell lennie, elsősorban majja az egyesület számára kijelöljük, hogy ki fog gondoskodni szerekről, ki gondoskodik a TOZ-versenyről, kijelöljük a bírákat. Az előkészí­tésbe bevonjuk az egyesület min­den tagját Tervrajz szerint, melyet a helyi viszonyok szerint az összekötő szerez meg, arra fogunk törekedni, hogy a községben rendelkezésre álljon- minden hely, ahol verse­nyezni, futni, ugrani, stb. lehet. A TESTNEVELÉSI AGITKA FORMAI. A hely természete és távolsága szerint olyan formát választunk, mely legjobban kiemeli az adott viszonyokat. Másképpen járunk el, ha üzemről vau szó, másképpen, ha arról var szó hogy egésznapi utat kell tenni valamely helyre. TESTNEVELÉSI AGITKA AZ ÜZEMEKBEN. Magában az üzemben bizonyára nem lesz hely, ahol a TOZ-verse­nyeket, kézilabda és labdarúgó tornákat lehetne rendezni. Az, ösz­szekötő ezért hívja meg az -üzemi • dolgozókat az egyesület játszó­terére. ahol az egyesület megtart­ja a testnevelési agitkát és ezzel kapcsolatosan megbeszéléseket folytat arról, hogy mily feltételek mellett lehetne "egyesületet vagy Szokol-kört alapítani és meghívja a dolgozókat a- Szokol Napra. AZ EGÉSZNAPI AGITKAXAK négy része van: 1. megérkezés, 2. sportdélelőtt, 3. testnevelési műsor, 4. megbe­szélés és távozás Az agitkára egész napot fordí­tunk. Fontos a megérkezés és tá­vozás formája és műsora. Fontos a sportdélelőtt előkészítése és a testnevelési délután lebonyolítása, mert ezek az egyesületi munka át­tekintését jelentik a Szokol Napra való • előkészületben. MEGÉRKEZÉS. ' A faluba érkezés védelmi gya­korlat formájában történhetik. Férfi csoportok már éjjel elindul­hatnak és a felderítők fényjelei szerint haladnak előre. Az után­pótlás, diákok és nők a megérke­zést menet-gyakorlatra használják, esetleg a TÖZ-verseny menetelés! részének is. Hasznos megterhelés lesz a sportfelszerelés, amit az egyesületnek magával kell vinnie. Szervezhetünk közös kerékpáros megérkezést zárt alakulatban. Ki­sebb távolság esetén mezei, vagy országúti futást mindén kategória részére Azonban valamennyi ala­kulat mindig valamelv meghatáro­zott helyen gyűl össze és közösen erkezik meg a községbe. A megérkezés külsőségeiben le­gyen hatalmas felvonulás, mely fi­gyelmet és egész napon át érdek­lődést kelt a testnevelés iránt. A helyi ifjúsággal együtt énekelve bejárjuk az egész falut, toborzó párosokat küldünk ki. melyek meg­hívják a lakosságot a délutáni test­nevelési műsorra. A SPORTDÉLELŐTT. Felesleges minden szertartásos megnyitó, a napirend rövid közlése és a munka dalának eléneklése után megkezdjük a sportdélelőt­töt. Használjuk fel a „Nvilt játszó­estéken" és a TOZ-verse­nveken szerzett tapasztalatokat és kezdjük azonnal bevonni az ifjúsá­got és az idősebbeket is a ver­senvbe. A sport-szakosztálvok tagjai nemcsak egymás közötti bemutató mérkőzéseken fognak versenyez­ni, hanem a többiekkel együtt ver­senycsoportokat és csapatokat al­kotnak, melyekben érvényesítik tu­dásukat és a játék alatt és utána is előkészítő kiképzést végeznek. E mellett folvhaf a TOZ-verseny, főképpen azokban a számokban, melyekhez nem kell különös előké­szület, mint például: kerékpározás, futás, lövés, gránátdobás, menete­lés. Tapasztalt edzők foglalkozzanak a legkisebbekkel és aszerint, hogv ezek mennyire érdeklődnek a dol­gok iránt, haladjanak velük ugrás­tól futásig, labdajátéktól mulattató gyermekjátékokig. A gyermekeket versenyző csoportokba szervezik és labdarúgásra, kézilabdára, ko­sárlabdára előkészítő játékokat ját­szanak velük. Az egész ideiglenes előkészítés főképpen abban áll, hogy az e~ye­sület mindig bizonyos szakaszra alkalmas gyakorlót jelöl ki. aki az­tán gondoskodik snortfelszerelés­81. labdákról, légpuskákról, stopper­órákról. TOZ feljegyzési könyvek­ről Gondoskodik arról, hogv min­den TOZ-számhoz legyen bíró, egyébként azonban szabad folyást enged a testnevelési tevékenység­nek, úgyhogy a résztvevők főkép­pen azt végezhessék, ami az adott pillanatban legjobban érdekli őket. Igy folyik le a sportdélelőtt. A TESTNEVELÉSI MŰSOR. Az egyesület délután testneve­lési műsorral lép fel. melvben tulaj­donképpen bemutatót ad a Szokol Napra való előkészületéről. Az egésznapos agitkát jól elő kell készíteni, hogv a versenyzés színhelyén mindig kénvszer nélkül be lehessen kapcsolódni az éppen folyó bármelyik faita versen vbe, hogy elegendő TOZ-könyvecske legyen azok számára, akik elhatá­rozták. hogy a jelvényért verse­nyeznek. A testnevelésért és sport­ért fognak agitálni, tehát elsősor­ban meg kel nyernünk a gyakorla­tozók érdeklődését: alkalmat kell nekik adnunk, hogv a rendelkezés­re álló sportfelszerelést használ­hassák. A testnevelési műsor csúcspont­ja a megbeszélés lesz. melyen az ifjúsági szövetségi csoport fel­ajánlja. hogy helvben Szokolkört alakít. Az egyesület képviselője válaszában kijelenti, hogv az egye­sület védnökséget váilal a kör fe­lett és annak működését állandóan támogatni fogja Befejezéskor az egyesület elnöke a résztvevőket meghívja az egyesület Szokol Napjára. TÁVOZÁS A nap testnevelési műsora irán­ti érdeklődést az egyesületnek sa­1 át tagjai sorában is ébren kell tartania. Ezért a megérkezést és távozást jól elő kell készíteni és annak vonzó formát kell adni. A távozást a megérkezéshez ha­sonló módon rendezzük úgy. hogy ne legyen csupán énekes menete­lés, hanem sporttevékenység. Pl.: rz egyesület tagjait csoportokba osztjuk és ezekre bizonvos felada­tokat bízunk. A távozást az egyes csoportok közti versenyként vé­gezzük. (Folytatjuk.) W •'•I : V'«' .'I;i _»» 'H " "->«'. 1 " . ii h wi h zösségi szellemet is — egyszóval sokoldalú képzést jelentenek. Van rengeteg olyan labdarúgójáték is, amely labdakezelést mozdulatokat — fejelést, rúgást, labdavezetést, cse­lezést, labdaátvételt stb. — tartal­maz és így lehetővé váluk általuk a labdakezelés gyakorlása is. A ko­sárlabdát, a teremkézilabdát „dula­kodással" is játszhatjuk és ekkor fejleszti.a keménységet, a férfias já­tékmodort, küzdelemhez, test test el­leni játékhoz szoktat. Az eredeti szabályokkal folyó kosárlabda és te­remkézilabda alkalmas a gyors he­lyezkedés, a lyukrafutások és adá­sok, valamint a gyors helycserék al­kalmazására. A mezei edzés a labdarúgásban váltakozó távú és erősségű futások és gyaloglások összességét jelenti. Az első edzésen elég, ha a játékosok összesen 1500 —2000 métert tesznek meg ilyen módon. Ennek a beosztása a kővet­kező lehet 200 m könnyed futás, 100 m erő­teljes gyaloglás, 200 m könnyed fu­tás, 100 m séta légzögyakorlatok­kal, 200 m lendületesebb futás, 50 m séta, 200 m könnyed futás két­három óvatos (közepes erejű) bele­erősítéssel, 50 m séta. 100 m gya­loglás, 200 m könnyed futás, 100 m séta, légzőgyakorlatok. A második edzésen 2-—300 méter­rel hosszabb lehet a táv és ezt a további edzéseken egészen 4—5000 méterig, sőt tovább is emelhetik. Az edzések előrehaladásával egyre élén­kebb legyen a futások irama és több legyen a beleerősítés, a lendületesebb futás is. Öt héttel a bajnokság megkezdé­sal.) A következő héten már az ed­zést, két edzést már a pályán tar­tunk, kettőt kint a szabad, változa­tos terepen (futással és gyaloglás­sal). A kővetkező már minden edzés a pályán folyjék le, vasárnap ren­dezzünk egészen könnyű edzőmér­kőzést. Ha nincs tornaterme a csapatnak, akkor a téli edzést a szabadban folytassák a játékosok. (Természe­tesen csak megfelelő időjárásban. Tíz fokon felüli hidegben vagy ha­talmas hóban nem volna helyes ko­moly futó-gyalogló edzést rendez­nünk.) Mostanában különösen ked­vező az időjárás mezei edzések szá­mára. Enyhe az idő, néha még a nap is süt. A futó-gyalogló edzés keretében — a táv felénél körülbe­lül, tehát „félidőben" — erőteljes gimnasztikai gyakorlatokat, gyögy­labdadobásokat, sőt játékokat, játé­kos versenyeket is végezhetünk a szabadban. Körülbelül ezek azok, amelyeket el akartunk mondani nagy vonások­ban a tervszerű, a céltudatos téli edzésről. Helyes a különböző kiegé­szítő sportágak — kosárlabda, síe­lés, kézilabda, . röplabda, ökölvívás, könnyű szertorna stb. — üzése is, a legmegfelelőbb azonban a tervszerű tornatermi és mezei edzés. Ez bizto­síthatja a legsokoldalúbb képzést, a legmegfelelőbb előkészületet a tava­szi idény mérkőzéseire! I A CSEMADOK bratislavai helvi- j csoportja ismeretterjesztő előadá- | sai keretében Vazov-u 2 sz alatti f helyiségében vasárnap, február hó j 4-én. d. u. 16 óra kezdettel Kuglei • János elvtárs, a Szabad Földműve? I főszerkesztője, a Szovjetunióban j járt földmfivesküldöttsép tagja be- í számol a Szovjetunióban szerzett I taDasztalaitaról Az értékes beszámolót a CSE- i M ADOK helvicsoport kultúrbri- | gádjának színes kultúrműsora I egészíti ki ? A kiiltúrtársakat és az érdeklő- | dőket szívesen lát fa A RENDEZŐSÉG. I ***** * * *» v M UJ SZO, a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava. Tesenského 8 sz. Telefon: szerkesztőség 262-77 és 347-16. kiadóhivatal 262-7 1! Fö­és felelösszerkesztö: Lőrincz Gyula. Heladó és irányító postahivatal- Bra­tislava n. Nyomja és kiadja a Prav­da Nemzeti Vállalat Bratislava Kéz­iratokat nem adunk vissza Előfize­tés 1 évre 540 % «vre 270.—, V4 évre 135 1 hónapra 45.— Kés. A hetilap (csütörtöki szám) előfize­tése 1 évre 150. — ľ V 3 évre 75.—, M évre 40.— Kčs A KÉPES­KÖNYV elfifizetése egy évre NÉP­NAPTAR-raí együtt 100 Kčs.

Next

/
Thumbnails
Contents