Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-27 / 49. szám, kedd

1951 február 27 (^Jf ^j^j^CF Megtanítani Egységes Földműves Szövetkezeteinket jól gazdálkodni Rtsöolf Siánský elvtárs beszámolója a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának 1951 február 22-én tartott ülésén A CsKP főtitkára, Rudolf Slánský elvtárs, nemzetgyűlési képviselő, a Közpponti Bizottság teljes ülésén a Párt földműves politikájáról tartja beszámolóját. ttutáxsak és Chtátsnak! Két évvel ezelőtt Pártunk IX. kongresszusán Gottwald elvtárs azt mondotta, hogy nem lesz nálunk szocializmus, amíg a falu a szocializmus útjára rá nem lép. A mezőgazdaságban elindultunk a szocializmushoz vezető úton. Ez az az út, amelyet Lenin és Sztálin mutattak meg nekünk, az az út, amely a szovjet mezőgazdálkodásból a világ leghaladóbb mezőgazdaságát teremtette meg. Ez az az út, amely a kisparaszti gazdaságokat egy nagy szövetkezeti gazdasággá egységesíti, a munkásosztályt a dolgozó parasztsággal öszszefűző szoros szövetség útja, az az út, amely a mi mezőgazdaságunkat is a magasabb termelékenységhez vezeti. Az Egységes Földműves Szövetkezetek növekedése A mai napig elért eredmények azt igazolják, döntésünk, hogy ezen az úton járjunk, helyes volt. A kis- és középparasztság mind nagyobb számban vesz részt az Egységes. Földműves Szövetkezetek alapísában és kiépítésében. Mert meggyőződtek, hogy a közös szövetkezti munka, a nagyüzemi gazdálkodás formájában való közös gazdálkodás számukra előnyösebb és hasznothajtóbb, megszabadítja őket a tengődéstől, az embertelen robottól, a bizonytalanságtól, hogy mit hoz a holnap. Felismerték, hogy ha gazdasági egységeiket szövetkeztbe tömörítik, a közös szövetkezeti vagyonnak társtulajdonosaivá lesznek, mint szövetkezeti tagok, teljesjogúan döntenek a felmerülő kérdésekben, sajátjaikon és maguknak gazdálkodnak. Az Egységes Földműves Szövetkezetek száma állandóan növekszik. Az Egységes Foki műves Szövetkezetekkel és előkészítő bizottságokkal rendelkező falvak száma egy év alatt megkétszereződött, annak ellenére, hogy a falusi gazdagok minden eszközzel harcot folytattak ellenük, a rágalomtól kezdve a szabotázsig és a terrorig. Egy évvel ezelőtt a Központi Bizottság ülésén megemlítettük, hogy az első 314 Egységes Földműves Szövetkezet végrehajtotta a közös vetést és az első 56 szövetkezet felszántotta a mezsgyéket. A szövetkezetek fejlődésében fontos lépés volt a földek gazdaságtechnikai rendezésének végrehajtása, ami ahhoz vezetett, hogy 3279 szövetkezet felszántotta a mezsgyéket és a nagy, egységesített földterületeken bevezette a közös vetést Ez azt jelenti, hogy a községek egyötöde ezzel végrehajtotta a föld tagosítását. Ma már 3868 magasabb típusú szövetkezetünk van. Ezek közül 2026 a második szövetkezeti típushoz tartozik, 1688 a harmadik típushoz és 154 a negyedik típushoz. A magasabb típusú Egységes Földműves Szövetkezetek több mint 1 millió hektár mezőgazdasági földet művelnek iw<r közösen. És a mezsgyéket felszántott Egységes Földműves Szövetkezetekben 202,686 földműves családból 130.166 földműves család tömörült e községekben, azaz 59.1 százalékuk. A magasabb típusú Egységes Földműves Szövetkezetek közös gazdálkodása szempontjából jelentőségteljes, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetek megkezdték az állatállomány közös elhelyezését és hozzáláttak a közös tehénistállók építéséhez. Gottwald elvtárs már értékelte, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetek közös gazdálkodása szempontjából mily jelentőséggel bír ez. Az 1951. év végéig az újonnan épített és adaptált tehénistállókban összesen 370.000 állat lesz elhelyezve. Az említett eredményeket az utóbbi idők során azért érhettük el, mert a kis- és középparasztok gyakorlatilag maguk győződhettek meg a közös munka előnyeiről. Mindannyian emlékezünk még arra, ahogy Gottwald elvtárs a Központi Bizottság legutóbbi ülésén azt mondta, legfontosabb a földműveseket hozzászoktatni, hogy a mezei munkákat közösen végezzék, hogy ez a láncnak az a szeme, amelyet meg kell ragadnunk. A Központi Bizottság ülése után a Párt ezen az úton haladt, ez megmutatkozott a közös tavaszi munkák tömeges megszervezésében és még fokozottabban a közös aratási munkák során. 3200 Egységes Földműves Szövetkezet végezte tavaly közösen a betakarítást és a cséplést. Jellemző, hogy majdnem ugyanannyi községben, amelyekben nyáron az aratási munkát közösen végezték el, ősszel felszántották a mezsgyéket. A közös aratás iskolául és példaszerű tanulságul szolgált a földműveseknek, miért kell a földek tagosításához és a mezsgyék felszántásához látni. A földművesek tapasztalták, miként könnyíti meg az aratást a közös munka és a gép csökkenti a robotot, megrövidíti a betakarítás időtartamát. Egyidejűleg azonban azt is látták, mennyivel jobban tudnák munkájukat kihasználni, ha nem kellene egyik földdarabról a másikra átmenniök és a gépek összehasonlíthatatlanul többet tudnának végezni, ha nem lennének szétdarabolt parcellák. Világos, hogy a tavaszi és a nyári közös mezei munkák tapasztalatai nélkül nem lehetett volna 3300 község mezsgyéit felszántani. A másik tényező, amely jelentős mértékben hozzájárult az Egységes Földműves Szövetkezeteink fentemlített fejlődéséhez, a Szovjetúnió .kolhozépitéseinek gazdag tapasztalatai, amelyeket mind erőteljesebb mértékben érvényesítünk Egységes Földműves Szövetkezeteinkben. Az a 600 földműves-delegátus, aki a mult év folyamán látogatást tett a Szovjetúnióban, elvitte falvainkba a szovjet kolhozokról az igazságot, szétvitte a szovjet földművelés fejlettségének hírét. Többezer beszélgetést és gyűlést rendeztek, amelyeken a delegátusok a legapróbb részletességgel beszéltek arról, miként él a szovjet kolhozos, hogyan lakik, miként jutalmazzák munkáját, milyen háztáji gazdálkodással rendelkezik és ehhez hasonlókról. E beszélgetések eredménye további földműves szövetkezetek megalapításához vezetett, a szövetkezetek magasabb típusokra tértek át és taglétszámuk kiszélesítését eredményezte. A delegátusok tanulmányútjának eredménye egyébként abban is megmutatkozott, hogy a tapasztalatok, amelyeket a szovjet mezőgazdasági artyel minta-alapszabályai tartalmaznak,alapjai lettek Egységes Földműves Szövetkezeteinknek, amelyek szerint az egyes Egységes Földműves Szövetkezetek kidolgozták a munka megszervezésének rendjét, az elvégzett munka mennyisége és minősége szerinti jutalmazást, a szövetkezeti alapok létrehozását stb. Az Egységes Földműves Szövetkezetek fejlődéséhez hozzájárult az a nagy és állandó segítség, amelyet földműves szövetkezeteinknek a munkásosztály és népi demokratikus rendszerünk nyújt. Vonatkozik ez elsősorban állami gépállomásainkra, amelyek ma már minden járásban működnek és amelyek elsősorban és csökkentett áron segítenek az Egységes Földműves Szövetkezeteknek. Az Egységes Földműves Szövetkezetek mind nagyobb segítséget kapnak az állattenyésztés fejlesztésére és javítására. Az Egységes Földműves Szövetkezetek számára a tehénistállók adaptálásának céljaira a szükséges mennyiségű anyagot felszabadították és mind nagyobb számban kapnak fajállatokat. Az állam az Egységes Földműves Szövetkezeteknek üzemi és beruházási hitelt nyújtott állami biztosíték mellett több mint 1.5 miliárd csehszlovák korona értékben. Ezen kívül a magasabb típusú Egységes Földműves Szövetkezetek tagjai számára bevezették a betegbiztosítást. Nagy segítségül és az Egységes Földműves Szövetkezetek fejlődésének alapjául szolgált a falusi kapitalista elemek korlátozására és elnyomására irányuló politika. E tekintetben a legjelentőségteljesebb intézkedés volt a traktoroknak és más gépeknek felvásár' lása a falusi gazdagoktól, összesen 16.000 traktort, 20.000 önkötözőgépet, 17.700 cséplőgépet vásároltak feL A falusi gazdag — kis kivétellel — nem rendelkezik nehéz gazdasági gépekkel, amelyeknek segítségével uralta a falut. Ezek a gépek ma az állami gépállomásokon és az Egységes Földműves Szövetkezetekben vannak. Míg a múltban a kis- és középparaszt a falusi gazdag gépétől függött, ma ellenkezőleg, e gépek a kis- és középarasztokat szolgálják, különösképpen azokat, akik az Egységes Földműves Szövetkezetek tagjai. Mindezek az említett körülmények hozzájárultak ahhoz, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetekbe mind a kis-, mind a középparasztok beléptek és ma is odaáramlanak. Az Egységes Földműves Szövetkezetek szocialista összetételéről Nagy tanulságul szolgálnak azok az első adatok, amelyeket a magasabb típusú Egységes Földműves Szövetkezetek szociális összetételéi-öl kaptunk. Az Egységes Földműves Szövetkezetek tagjainak 43 százaléka két hektárnyi földdel rendelkező földműves, 22 százaléka 2—5 hektárig, 17 százaléka 5—10 hektárig, 14 százaléka 10—15 hektárig, 3 százaléka 15— 20 hektárig és 1 százaléka 20 hektáron felüli földműves. Ezekből a számokból látható, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetek tagjainak főtömegét max. öt hektáros apró és legapróbb földművesek alkotják, akiknek száma 65 százalék. Az Egységes Földműves Szövetkezetekben azonban jelentős számban vannak középföldművesek is. Ha az Egységes Földműves Szövetkezetek összetételére vonatkozó számadatokat a föld nagyságához igazodó csoportok szerinti részletesebb taglalás alá vesszük, végül is azt látjuk, hogy a középparasztság azokban a községekben, ahol magasabb tipusú Egységes Földműves Szövetkezetek vannak, nagyobb számmal mennek a szövetkezetekbe, mint a kisparasztok. Ezekben a falvakban a két hektáros földművesek az Egységes Földműves Szövetkezetekbe 38 százalékban, 2—5 hektárig 40 százalékban, 5—10 hektárig 48 százalékban, 10—15 hektárig már 62 százalékban, 15—20 hektárig 53 százalékban és 20 hektáron felüli 45 százalékban léptek. Ezeket a számadatokat befolyásolja az, hogy a magasabb típusú Egységes Földműves Szövetkezetek fele a határmenti vidékeken van, ahol a középföldművesek vannak túlsúlyban, akiknek átlagban 13 hektáruk van és ahol a kisföldműves és a kétlaki kisebb számban van képviselve. A határvidék mentén a középaraszt túlnyomó többségben az Egységes Földműves Szövetkezetekbe főleg azért lép, mert túlnyomó részt még a közelmúltban mezőgazdasági munkás, zsellér vagy áttelepült volt Kritika tárgyává kell azonban tenni a húsz hektáron felüli földművesek számáról szóló adatokat, amelyek világosan azt mutatják, hogy az Egységes Földműves Szövetkezeteinkben falusi gazdagok is vannak. Azokban a községekben, ahol magasabb típusú Egységes Földműves Szövetkezeteink vannak, a húsz hektáron felüli földműveseknek majdnem fele jelentkezett és azokat fel is vették az Egységes Földműves Szövetkezet tagjai sorába. Emellett tudjuk, hogy a falusi gazdag fő ismertető jele nem a föld területének nagysága, hanem az, vaijon kizsákmányolja-e az idegen bérmunkaerőt, vájjon befolyásolja-e a kispa-