Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)
1951-02-25 / 48. szám, vasárnap
1951 február 25 Üi SOT g tomonf IFolvte'á? az I >.daüól) tck, ugyanúgy K 0be és Jokohama dukLjait is az amerikai haditengerészei támpontjaiul használják. A számláján példából egy-kettőt kiemeLünk, amelyek bizonyítják, hogy a pénzügyi tőkések érdekeiket szem előtt tartva új háborút készítenek elő, hogy e vállalkozók egy csoportjának a jövedelme megszaporodjék, mert gyarmatosítani kívánják az egész világot. E példákat azért hoztuk tel, hogy egy-, ben leszögezhessük, egyetlen nemzetnek a világon nem lehet érdeke, hogy ez a gigantikus fenyegető vállalkozás megvalósulhasson, nem szabad hozzá csatlakozni, nem vehet ebben részt egy nép sem. Ez valamennyi nemzetre vonatkozik, a német, a japán és az amerikai népre egyaránt. A hazugság sűrű felhőjében néha időről időre az igazság villáma hasít és bevilágítja a há 1 rús előkészületek útját. Acheson ý 1947 június 25-én az amerikai kon'lesszus hitelbizottsága előtt ezeket mondotta: „A német termelés megújítását az amerikai kormány oly terv alapjául vette, melyet az európai államoknak a Marshall-terv zerint kellene kidolgoznia." Ezt a veszélyes figyelmeztetést Pearson kanadai miniszter ezekkel a szavakkal toldotta meg: „Az Atlanti-paktum nemcsak Maginotvonalunk, hanem egy lehetőségünk a rossz erők elleni új támadásra." L. Clay tábornok állásfoglalása határozottabb volt annakidején. Kijelentése: „Az Atlanti-paktum, bár erőszak útján, de békét teremt." Truman úr pedig az erőszakos úton való békemegteremtés definiálásában még messzebb ment: „Ha a béke megőrzésének érdekében szükségesnek bizonyulna az atombomba felhasználása, nem gondolkoznánk, annak felhasználásán, akárcsak 1945 júliusár ban." Churchill úr Nyugat-Németország felfegyverzésével kapcsolatban 1945 március 29-én ezeket mondta: „Nem látom semmi indokát annak, hogy a közös védelmet becsületes barátságban miért ne vehetnék át az angol, amerikai, francia és német katonák". Ez egy tipikus churchilli kijelentés, együtt halad a háborús előkészületek hírverésével. Arról akar meggyőzni bennünket, hogy a békét a Szovjetúnió veszélyezteti, ugyanakkor tudjuk, hogy ez aljas hazugság. Az a céljuk, hogy a félelem vegyen erőt rajtunk. Mi nyugodtan fogunk aludni, ha Harriman vagy Mc Cloy úr üzleti vállalkozásai rosszul is mennek. Ma már, 1951 februárjában, tudjuk, hogy a felaprózódott politikai erők Nyugat-Németországban könynyen egy náci blokkot hozhatnak létra Vájjon Hans Grin nem ezt válaszolta-e a canterbury érseknek, hogy a nemzeti szocaütaimus „alapjában véve" egészséges mozgalom volt. Vájjon az apró pártocskák, amelyeik a német jobboldal szétverésével keletkeztek, megtalálhatják-e az egységesítő j üket, ha ezt az angolszász megszállók nem kívánnák? A Westarp, a volt SS funkcionárius ma a szocialista birodalmi pártban jelentős szerepet tölt be. Braunschweigban a párt egyik tagja 300 hallgató helyeslése mellett jelentette ki, „ha ma egy olyan emberünk lenne, mint Hitler, talán segíthetnénk magunkon". Vagy Meisler, a német blokk egy másik funkcionáriusa, aki Nyu'gat-Németország újrafelfegyverzését ezekkel a szavakkal követelte: „az amerikaiak boldogok lennének, ha SS-divizióik lennének". Vagy Wolfgang Hedler képviselő, akinek bátorsága volt kijelenteni, hogy „helyes volt a zsidókat a gázkamrákba küldeni. Különbözők lehetnek erről a vélemények, lehet, hogy ma más eszközöket találnának, hogy megszabaduljanak tőlük". És mily határtalan provokáció, amit a „Hannoversche Presse" című lap augusztus 22-i száma írt: „A Keleti-tenger partján, nem messze a szovjet övezet határától, miniatűr kiadásban létezik a harmadik birodalom ... fekete, fehér, vörös zászlók lengenek az árbocokon, mindenütt ősi germán jelvények és a hegyek, az erdők visszhangoznak a „heill" kiáltástól. Yves Farge dr. Friedrich-hea, a német békedelegáció tagjához fordulva folytatta majd beszédét: Tisztelt Elnök úr! Ön német ember és annak az ülésnek az elnöke, amelyen most egy francia a német probiémákról beszél. Szeretném itt hangsúlyozni, hogy a francia delegáció Ismeri azokat a feladatokat, amelyeknek megoldása önökre vár. Mint francia, ald a Wehrmacht ellen fegyvert fo :Ttam és buzdítottam a nácik elleni felkelésre, nagyon is tisztában vagyok azzal, mit kell tenniük, hogy megtörjék mindazokat az erőket, amelyeknek segítségével újból feléledhetne a nácizmus. Mi nem tudjuk eltörölni a mult em- j lékeit. Ez lehetetlen. A mult emlé- i keire szükségünk van. Az ön fövá- j rosában és itt, valamennyiük előtt emlékeztetek Romáin Rollandra, aki oly sokat tett annak érdekében, hogy egymást kölcsönösen megértsük. Minden újból kezdődik elejétől fogva. Az egyik élet elhal, a másik megszületik és ennek tudatában nem beszélhetünk az egyik vagy másik németről. Az összes békeerökkel, nyugaton és keleten, meg kell értenünk közösen, hogy az emberiségért folyó döntő harc az önök országának területén játszódik le és a mi felelősségünk ugyanakkora, mint az önök felelőssége. Január 11-én a „Richmondo Times Dispatcher" című lap a következőket írta: „Vájjon nem a sors iróniája-e, hogy a Szovjetúnió oldalán állva megvertük Németországot és Japánt és most előkészületeket teszünk Németország és Jajpán felfegyverzésére a Szovjetúnió ellen." Párizsba katonai konferenciát hívtak egybe s ezen a konferencián Speidel és Heusinger német tábornokoknak is részt kellett volna venniök. Békebizottságunk ösztönzésére hatalmas tiltakozások voltak Párizsban. Az utolsó pülanatban a német generálisok nem jötték el. A konferenciát megelőzőleg az ellenállási mozgalom volt harcosai és a volt deportáltaid hatalmas tiltakozó menetben vonultak fel Párizs utcáin, amely megbénította a francia főváros közlekedését. Békebizottságunk a francia miniszterelnök és nemzetvédelmi miniszter ellen hazaárulás büntette címén Vádat emelt a legfelsőbb bíróságnál. A harc mindenütt folyik és az igazság mindenütt áttépi a hazugság propagandahálóját Yves Farge ezután a Washington által tervbevett és Japánnal kötendő külön békeszerződésről szólt. Washington — mondotta — a nemzetközi egyezmények újbóli megsértésével egy külön /békeszerződés megkötését készíti elő Japánnal. A szerződést Dulles csoportja készítette elő és a következő intézkedéseket tartalmazza: 1. Japánban engedélyt adnak arra, hogy a háború után foganatosított intézkedéseket beszüntessék, főleg ami a közélet tisztogatását illeti. 2. A japán fegyveres erők újjáélesztése. 3. Japánban meghagyják az amerikai egységeket „védelmi biztosítékként" és az „Egyesült Államok önkéntes amerikai főparancsnokságot" szervez, Mac Arthur tábornok pedig ezt a megbizatást „önkéntesen" átveszi. 4. Japán jogot kap arra, hogy fellebbezzen a Szovjetúniótól megszállt szigetek szabaddátételére. (E területeket a potsdami egyezmény adta a Szovjetúnió felügyelete alá.) A washingtoni kormány kikényszerítette a Kínai Népköztársaság megrágaimazását, ez újabb bizonyíték arra, hogy az Egyesült Államok meg akarja akadályozni Kínának és a Szovjetuniónak részvételét azokon a tárgyalásokon, amelyek az áizsiai kérdésekkel foglalkoznak majd. Az Egyesült Államok napról napra mindjobban elszigeteli magát politikája következtében és most arra törekszik, hogy mihamarabb gyarmatosítsa Japánt és ugyanakkor Nyugat-Németországot ezen országok katonai potenciálja, földrajzi és sztratégiai helyzetük miatt, hogy emberi erőtartalékjaikat egy adandó háborúban felhasználhassa. Amikor Eisenhower tábornok látta, hogy Európa mennyire idegenkedik az amerikai tervektől, sietett látszólag megnyugtatni Európát. Ugyanakkor két amerikai személyiség Adenauernak olyan biztosítékot adott, hogy „az Egyesült Államok mindig azon a véleményen voltak, hogy Nyugat-Németország támogatása rendkívül szükséges NyugatEurópa védelme szempontjából". Figyelemreméltó, hogy Nyugat-Németország renülitarizációjának politikai és pszichológiai előkészítése együtt halad a Csehszlovák és Lengyel népi köztársaságok elleni éles támadásokkal. És pedig ugyanolyan séma szerint történik, mint amilyet Hitler támadásai előtt használtak. Február 7-én a csehszlovák jegyzék rámutatott a mai politika és az 1938—39. évben használt politika közti hasonlatosságra. A jegyzék megállapítja, hogy a nyugati hatalmak a Csehszlovákiából és Lengyelországból kitelepített német csoportokkal visszaélnek, lehetetleiné teszik számukra, hogy gazdasági és szoviália szempontA CsKP Kozsonü bizottságának üdvözlete W. Z. Fosternek, az US$ SCommuniista Pártja elnökének hetvenesül! születess lapján ból bekapcsolódhassanak az ottani környezetbe, hogy egyenjogú német polgárokká válhassanak. Az így és mesterségesen kiváltott nyugtalansággal támogatják és éltetik a reváns szellemét és egyben az érvényes nemzetközi döntések felülvizsgálását akarják kiprovokálni. A revizionista propaganda kétségtelenül ahhoz a tervhez tartozik, amellyel Nyugat-Németország felfegyverzésének politikai feltételeit előkészítik. A prágai egység figyelmeztetőül szolgál minden európai népnek, mindazoknak, akik a hitleri agresszió szenvedésein átestek. Ezek Nyugat-Németország felfegyverzésének kérdésében saját országuk védelme érdekében egységes harcot fognak folytatni, mert meg van rá az okuk, nehogy még egyszer a német imperializmus áldozatai legyenek. Az imperialista körök most uszító kampányokat intéznek azok ellen, akik leleplezik aljas mesterkedéseiket. Étien-" ne Gilson francia katolikus frót kényszerítették, hogy elhagyja hazáját azért, mert ellenük nyilatkozott. „Az Egyesült Államok Európában erős szö- \ vetségesek után vágyik. Ideálja a politikai és katonai szemDontból egységes Európa, amely a Szovjetúnió elleni esetleges báboiúban táborának első vonalát képezné. A probléma az, hogy gyalogságot találjanak. Ezt az USA ismételten kijelentette és közvetlenül ezután bejelentette, hogy Nyugat-Németország felfegyverzése szükséges." Értékeljük azon erőknek ielentőségét, amelyek szembehelyezkednek a felfegyverzés tervével. Azon a véleményen vagyunk itt az alkalmas pillanat arra. hogv NyugatNémetország retnilitarizálása ügyében nemzetközi konferenciát hívjunk össze. Ez a konferencia lehetővé tenné azon körök közös akaratának kifejezését, amelyek ugyan egymástól messze vannak, a német felfegyverzés elítélésének kérdé-'ben mégis egységesek. Ezek a békeerők ünnepélyesen felszólít iák a nagyhatalmakat, hogy mihamarabb valósítsák meg a négy nagyhatalom konferenciáját azzal a világos céllal, amely elől kitérni nem lehet: demilitarizálják Németországot Ez az a konkrét javaslat, amelyet a Béke Hívei világszövetségének elnöksége, a francia-belga szövetség, a francia békemozgalom, továbbá azon kötelezettségvállalások nevében írtunk alá, amelvet Prágában lengyel barátainkkal kötöttünk és ezt a konkrét javaslatot most aa ülés elé terjesztem. Franciaország ez évben eddig három és félmillió polgár aláírásával igazolta, hogy határozottan szembehelyezkedik Németország felfegyverzésének kérdésével. Essenben nemrég jelentőségteljes konferencia folyt le, amely egységesítette a jogászokat, tanárokat, papokat, mindazokat, akiknek jelentős szerepük van a oártok vezetésében, a szakszervezetekben. az üzemi szervezetekben, a földművesek és az ifjúság körében. E konferencia jelenlevői kiáltvánnyal fordultak a néphez, amelyben követelték, hogy Nyugat-Németországban népszavazást indítsanak a felfegyverzés kérdésének ügyében. ,,A városokban és falvakban bizottságok alakultak a népszavazás megvalósításának érdekében. A népmozgalom egységesítése és vezetése érdekében a békeszerető lakosság minden rétegéből képviselőket választottak, hogy ezek részvételével megalakítsák a felfegyverzés elleni előkészítő bizottságot. A harmadik világháborút meg lehet akadályozni, a békét meg lehet őrizni, ha a német néo felhasználja demokratikus jogát, hogv maga döntsön a háború és béke kérdéséről, hogy maga juttassa kifejezésre népszavazással elutasító állásfoglalását a felfegyverzéssel kapcsolatban. Csak ígv lehet biztosítani a német nép boldog és békeszerető jövőjét," hangzik az esseni határozat. Pontosan három hónaonal ezelőtt Varsóban közösen szerkesztettünk meg hat rövid sort. az ENSz-hez küldött kiáltványunk második pontját: Határozottan elítélünk minden olyan kísérletet és intézkedést, amelyek a nemzetközi egyezmények megsértését jelentik, mert a nemzetközi egyezmények kifejezetten tiltiák Németország és Japán újrafelfegyverzését. mert ezek a kísérletek & intézkedések a béke komoly veszélyeztetését jelentik. Minden határozottsággal követeljük a békeszerződések megkötését, az egységes és demilitarizált Németországgal éa Japánnal, valamint a megszálló csapatok kivonását ezen országokból. A CsKP Központi Bizottsága Wllliam Z. Fosternek, az USA KommU' nista Pártja elnökének hetvenedik: születésnapja alkalmából a következ őt táviratot küldte: „Drága elvtárs! A Csehszlovákiai Kommunista Párt Közpoti Bizottsága hetvenedik születésnapodon legforróbb üdvözleteit küldi neked. A csehszlovák nép úgy becsül téged, mint az amerikai munkásosztály legjobb képviselőinek egyikét, aki egész életét a dolgozók jogaiért folytntott harcnak szentelte. Születési évfordulódat olyan időkben éred meg, amikor az USA Kommunista -Pártja az üldözés és elnyomás ellenére is harcol a világbékéért és a támadás ellen, amelyet az amerikai imperialisták Korea ellen intéztek. A következő évekre kívánunk ne1 ked sok egészséget és sikert a békéért, a Ihaladásért és szocializmusért folytatott harcban. Csehszlovákia Kommunisa Pártjának Központi Bizottsága." Budapest ünnepi iköntösben várja a kongresszusi kiküldötteket A Magyar Népköztársaság fővárosa napok óta ünnepi lázban készülődik, hogy minél díszesebb külsőben fogadja a Magyar Dolgozók Pártja ll-ik kongresszusára érkező hazai és külföldi kiküldötteket. Az egész város riszlóerdőbe öltözött, az üzemek, a kereskedések alkalmazottai, a házak lakói versenyezve díszítik Budapest utcáit és tereit. A magyar fővárosba "ár megérkeztek a román, lengyel, , francia, finn, spanyol, holland, és svájci küldöttek, ibaton délután a Magyar Dolg.^. Pártja II. kongresszusa tiszteletére a budapesti pártbizottság a Hősök-terén ünnepi nagygyűlést rendez, amelyen Rákosi Mátyás fogja üdvözölni és köszönteni a dolgozó nép, a békét és szocializmust építő élharcosok küldötteit. A magyar dolgozó nép a kongreszszusi napok tiszteletére kongresszusi versenyt indított, amely hatalmas eredményeket hozott. Az ózdi kohászati művek 18 millió forint értékét termeltek a versenyben terven felül. A Hofherr-gyárban a dolgozók kötelezettségvállalása, a 20 traktor már elkészült, a csepeli autógyárban 24 darab terven felüli teherautót készítettek. A tatabányai XII. tárna dolgozói 20 %-kal teljesítették túl terv-előirányzatukat, a Ganz-hajógyárttaa Kiss Béla elvtári. üj munkamódszer bevezető* sey el Iűi0% -os teljesítményt ért el. Az egész országból, az ország minden üzeqiéből, munkahelyéről naprólnapra és óráról-órára kiemelkedő munkateljesítményekről érkeznek hirek. A munkásosztállyal karöltve halad a kongresszusi versenyben a falu ldsés ki/izéflparasztsága. A magyar falvakban rohamosan szaporodnak a teremli Kvgoportok, de folyik a verseny az egyjíjf'eg dolgozó parasztok között is a tavai zi munkák jó előkészítéséért. Szómba ton Budapest népe megmutatja erjiít, elszántságát, megmutatja a megbonthatatlan egységet, amellyel a Párt, Rákosi Mátyás elvtárs mellé felsoraki #ik. A Magyar Dolgozók Pártjának kös* ponti lapj a, a Szabad Nép „Fokozzuk tovább t kongresszusi verseny lendületét* című vezércikkét a követke1 ző szavtíkkal fejezi be: „Telije szívünkből együtt érzünk, teljes e'jpnkkel együtt küzdünk a Szov jettftj ió vezette nemzetközi békemozgalom minden nép békeharcosaival,. Minden nép, amely a békéért, hazája iüigjgetlenségéért és szabadságáért k iba a világuralomra törő imperialista i rablók elien: testvérnépe a magyarnak. Ezt érzik és azt akarják világgá kiáltani szombaton a Hősöké terére felvonuló százezrek. fiz areerijfaž feadlfogftrok üzenete j Tegyetek meg minden lehefiő intézkedést ennek az esztelen vémntásnak haladéktalan beszüntetésére Negyedmillió katona és tiszt az amerik aiak és Kszmmanísták vesztesége Koreában Nem egész két hónán leforgása alaťf i 950 december 26. ftta a z amerikaiak és liszinmani zsoldosaik Koreában 6.0.000 katonát vesztettek halottban, sebesültben, valamint foglyokban. 1950 június 25-től 1950 december 25-ig a koreai népi hadsereg és a kínai önkéntesek az amerikai Intervenciósoknak és liszinmani zsoldoscsapata ikn jik súlyos veszteségeket okoztak. Számokban kifejezve 208.000 főre tehető arr amerikaiak veaztesége. A koreai háború megindulása óta tehát több ijiirit negyedmillió emberre tehető az amerikaiak vessteaége Korfiában. Az amerikai hadifoaivok egyre gyakrabban teszik fel a kérdést, miért is jöttünk Koreába és kinek a nevében harcoltunk? A Pravda tudósító ia idézi V. Hartman hadifogoly szavait: „A lövészárokban feküdtünk Szöultól délre újév éjjelén, golyók és lövedékek záporában ugyanakkor, amikor a newyorki és washingtoni mágnások dőzsöltek. Én már régen azt mondtam magamnak; elég volt és úgy igyekeztem, hogy a háború számomra befejeződjék." Kornyilov, a moszkvai Pravda tudósítója legutóbbi cikkében rámutatott arra, hogy az amerikai kormány, amikor keresztül erőszakolta az ENSz-ben a Kínai Népköztársaságot támadónak minősítő szégyenteljes tatározatot, arry számított, hogy félrevezeti katonáit rábírja őket, hogv vadul harcoljanak az északkoreai csaoatok és kínai önkéntesek ellen. A kormány azonlwn tévedett, mert a kataiák B korpaS háborút igazságtalannak tekintik. A koreai amerikai hadifoglyod az amerikai néphez az alábbi felhívást inté-*ék: „Mi, Észak-Koreában lévő amerN Icai 'tisztek és katonák felhívást intézőink hozzátok, hogv elhárítsuk a t pv|bbi é s fölösleges embervesztesége! t mindkét fél részéről... felhívunk benneteket, tegyetek meg mimien lehetőt ennek az esztelen véijontásnak haladéktalan beszüntet tés ére." KaSatas sztrájk az Egy&nlt ÍISamoIcbaB A textilipari munkásak a mult hét folyamán nagyarányú sztrájkakciót indítottak el. amelyben több mint 70 ezer textilmunkás vesz részt. 160 textilgyár munkásait felszólították a sztrájkolok, hogv szüntessék be a munkát. A sztrájkot a textilinv»kások szaki *:ervezete indította meg, miután az a iierikai gyapottársasággal folytatott tárgyalásai nem vezettek eredmény {re. A szakszervezet a textil* murt 1 rSsok nevében 1-S centes órabér* emel M követelt A kiáltvány, amelyet az ENSz-hez intéztünk, a béke alapkérdéseit szögezte le. Akár szó van az agresszió meghatározásáról, a háborús propaganda tilalmáról, a lefegyverzés ellenőrzéséről a gazdasági és kulturális csereakciókról, vagy a lefegyverzett és egységesített Németországgal és Japánnal megkötendő békeszerződéssel kapcsolatos mostani konfliktusról, — mindezek a javaslatok egy egységes problémát képeznek, amelyet nem lehet szétforgácsolni, ha valóban végét akarunk vetni a háború veszedelmének. Ha Németország és Japán felfegyverzését megengedjük, megnövekednek a veszedelmek, amelyek maa népeket veszélyeztetik, mert Németország és Japán remílitarizálása a fegyverkezés ven'ienyének legveszedelmesebb kifejezd ie. A felfegyverzés lehetetlenné teszi t a nemzetek közötti bizalom meg» újulí tsának kilátásait. T t idatában vagyunk annak, hogy a b< ítés emberiség szempontjából ml forjjr e harcban kockán és éppen ezér t tudatosítjuk felelőségünket. Nagyol f jól tudjuk, hogy a nemzetek velií pk tartanak, hogy a helyzetet megértették, egységre törekszenek és ezt "a? egységet meg ia teremtik. tC népeket nem lehet megcsalni abban az időben, amikor a háborús politika Japánban és Németországban a bűne-is erőket felújítja. Ha pedig győzelm linknek ezt a formáját már elértük, akkor a háború bástyáját aláás* tuk.