Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-25 / 48. szám, vasárnap

UJSZ0 Ahol hét bányagép közül csak egy működik A gépesítés fokozásával és áj munkamódszerekkel kiküszöbölhetjük a gömörí bányák munkaerőhiányát 1951 február 392 Az üzemigazgatók és a termelési ágazatok vezetőinek, » műszakiaknak és élmunkásoknaik rudnói tanácskozásán foglalkoztak a januári rossz eredmények okaival az ércbányák területén. A vita bebizonyította azt, hogy sok felelős elvtár* bányáinkban még nem tanulta meg a bolsevik határozottság és munkalendület szabályalt és így nem látja helyesen a tervteljesítés kérdéseit sem. Beszéltek a januári terv rossz teljesítésének okairól, azonban úgyszólván az összes vitahozzájárulásokban egy és ugyanazt hajtogatták: a munkaerők hiányát. Nem teljesítették a fejtés tervét? Munkaerőhiány. Nem teljesítették a kutatások tervét? Munkaerőhiány. Bányanyitási munkálatok kérdése? Munkaerőhiány. Valóban mindennek oka éppen a munkaerőhiány lenne? Nézzük csak például a gömörí vasbányákat. A gömörí bányák az összes szlovákiai bányaüzemek közül a legrosszabbul teljesítették januári tervüket. Rozsnyó a tervet csupán 73.1 %-ra teljesítette, bár a munkaerők tervezett állományából csupán 41 hiányzott. Ez a szám teljesen jelentéktelen a munkásság össz-számához viszonyítva és semmiesetre sem játszik akkora szerepet, hogy ezzel menteni lehetne a terv nem teljesítésének ekkora elmaradását. Egy pillanatra mellőzzük a munkaerők kérdését és nézzük csak azt, hogy a gömörí bányákban hogyan érvényesítették a fejtések gépesítését és az űj módszereket. A helyzet az, hogy éppen a fejtés gépesítésének és az új munkaformák bevezetésének .hiányában kell keresni a sikertelenség okát. Itt van a kutya eltemetve. A rozsnyói bányákban 7 bányarakó gép van, üzembe azonban eddig csupán egyet helyeztek. Számítsátok csak ki, hány munkaerőt lehetne megtakarítani, ha mind a 7 gép volna üzemben. A rozsnyói elvtársak azonban öszszetévesztik az okot a következményekkel és azt állítják, hogy a gépek azért állnak, mert nincs elég munkaerő. Az igazság azonban az, hogy azért van munkaerőhiány, mert ezek a gépek állnak. Hasonló a helyzet Rudnón la, ahoi a gépesítés szempontjából szintén nem állnak legjobban. Az elvtársak itt sem értékelték még kellően a bányamunkák gépesítésének -jelentőségét, hiszen különben lehetetlen volna, hogy egy fúrógép csupán egy műszakban dolgozzék és csupán 30%-ra használják ki, a másik pedig fúrófejtő, egész hóna pon keresztül valahol rozsdásodjék. Nem jobb a helyzet Kékkőn seim. Itt ezidőszerint néhány rakógép békésen nyugszik valahol a raktárban. Ez azonban nem akadályozza az elvtársakat abban, hogy a terv nem teljesítésének megokolásakor a munkaerőhiányra hivatkozzanak. Hogyan lehet megmagyarázni, elvtársak, hogy sok bányaüzemben állni hagyják a nagyon értékes, kiváló minőségű gépeket, amelyek alkalmasak volnának arra, hogy sok hiányzó mun. kaerő helyét betöltsék és megkönnyítsék a bányamunkát. Egyedül azzal magyarázhatjuk, hogy sok bányaműszaki a mai napig sem akarja megérteni a bányamunkák gépesítesének jelentőségét, nem akarja megkönnyíteni a bányász munkáját és ezzel hozzájárupl ahhoz, hogy egyes üzemekben a termelés nem fokozódik. Sok bányatechnikus a kapitalista idők maradványával, konzervatizmussal van terhelve, a bányászt inkább csákánnyal hagyja dolgozni, kézzel felrakni az anyagot, semhogy segítségére bocsátaná a fúrófejtőket, a rakógépeket és más kiváló minőségű segítőeszközöket. Tudniillik a csákányok jó néhányszáz éve dolgoznak már a bányákban és nincs is ezekkel semmi különös tóba és így sokkal egyszerűbb hagyni a dolgokat úgy futni, ahogyan azelőtt. Viszont az új gépek bevezetésénél politikai munkát kellene kifejteni a munkások I között, beszélni kellene velük az új 1 bányagépekről meg kellene magyarázni azok szerkezetét é« ez bizony kényelmetlen dolog. Ma Inkább, mint bármikor máskor érvényesek Szergo Ordzsonikldze elvtárs azon szaval, amelyeket a Szovjetúnió Kommunista (bclsevik) Pártjának konferenciáján mondott: „Egész idő alatt arról beszéltek elvtársak, hogy nincs elég gép. Én azt állítom, hogy ami van, azt se használjuk ki teljesen, s azért nem használjuk ki, mert egyik vagy másik közületek bár hajlong a gépesítés és a gépek előtt, belsejében a gépesítés ellensége. Erős

1 vád ez, de még most nem azért jöttünk össze, hogy egymásról dicsérő ódákat zengjünk. Miért gépesítés ellenes a hangulat? Mert nem tudjátok rendesen megszervezni a munkát. Nem tudjátok megszervezni a daruk és a vágógépek munkáját. Természetesen könnyebb megszervezni a lófogattal dolgozó munkás munkáját. Ez megy a lovacskája után és lassan dolgozik. (Kaganovics elvtárs közbeszól: úgy m'nt egy egyénien gazdálkodó paraszt). Természetesen a kocsival és a lóval való munkát könnyebb megszervezni, de a gépeknél az eljárást úgy kell megszervezni, hogy az összhangban legyen a vasúti kocsik fordulójával, vagy a teherautókkal, stb. és ez nem olyan könnyű. Ezért beszél mindegyiktek arról, nogy a gépesítés gyönyörű dolog, de magában azt mondja: dolgoz^ zon a ló, úgy nekem könnyebb lesz.' Röviden tehát: be kell vezetni az új módszereket, mert a munkaerők kérdését, mint ahogyan Mráz mérnök mondotta, a rudnói tanácskozáson nem oldjuk meg sem ma, sem holnap, mert feladataink növekedésével állandóan növekedni fog a munkaerő-szükséglet is. Be kell vezetni az új munkamódszereket, ahogy azt a szovjet bányászok tették és akkor teljesíteni fogjuk mindenütt a terveket. Pongrác Ferenc dunaszerdahelyí traktoros újítása - .(M » --í- ; • • Az üzemi agitátorok jó munkája a lévai Deserta-gyárban (V. I.) A lévai „Deserta" csokoládé gyárban az üzemi iroda falairól mosolygós arcú fiatal lányok kénéi üdvözlik a belépőt. Az üzemi élmunkásnők képei ezek, akik többtermelésükkel és a szocialista munkaversenvben kifejtett munkájukkal lehetővé teszik, hogy gyermekeinknek több cukorka és csokoládé jusson Az üzem az ötéves terv második évének előirányzatát november 11-re 100 százalékosan felül tellesítette. Az 1951-es év első hónap jának első két hetében a tervet nem téliesítettek, mert mindenütt leltároztak és időbe telt, amig a gyártáshoz minden előkészület megtörtént. Azonban minden előfeltétel meg van arra, hogy az üzem továbbra is példásan teljesítse a terveket, mint ahogy 1950-ben történt Akkor ugyanis az üzem az élmunksüzemek sorába emelkedett, mert az egész munkásság aláírta a szocialista szerződéseket és 40 százaléka élmunkás volt. Az üzem munkásai, élükön Valasek elvtárssal, a laboratórium mesterével, mindent megtesznek, hogv javítsák és újításokkal gyorsítsák a termelést. Herceg elvtárs újításával Déldául elérte azt, hogv nem kell többé a kész árúi a műhelyekből lehordani a raktárakba. hanem csúszdán leengedik és Igy <dőt, munkaerőt takarítanak meg és könnyítik a munkát is. Kovács Erzsébet, az üzem egyik agitátora elmondotta, hogy az átigazolás felfedte a hibákat és hiányosságokat. Kiderült, hogy az öregebb és az új munkások között bizanvos ellentétek mutatkoznak, mert az idősebb munkások tel jesítménv jutalmazásnál olykor már kevesebbet keresnek, mint a fiatalok. A felajánlásokban, amelyeket az átigazolások során vállaltak, szerepel a nyersanyagokkal való takarékoskodás és a seleitárúnak, hulladéknak csökkentése Az üzemben az 1950 november 11-én életbe léptetett normaszilárdítás eredményeként idén 31 százalékkal tudják emelni a termelést. A normák szilárdításának bevezetése és nénszerűsítése nem volt könnyű dolog az üzem munkásnői között. Igen nehezen értették meg ennek szükségességét és fontosságát. Kovács Erzsébet, aki telies tudatában van annak, miiven fontos feladatot teljesít, amikor a dolgozó nők között agitál a többtermelés érdekében, elmondja, hogy kicsit nehéz az asszonyok között politikai munkát kifejteni: — Elsősorban minden alkalmat megragadok arra, hogv beszélhessek asszonytársaimmal, hogv megvilágítsam előttük, milyen ielentősége van például annak, hogy a nyersanyaggal takarékoskodjanak. Elmondom nekik, milyen volt azelőtt a munka, milyen munkafeltételek és miiven viszonyok között dolgoztak és mennyi bért kaptak. Mert régebben itt a lévai Deserta-csokoládégyárban , amikor még magánkézben volt az özem. nem dolgoztak folyamatosan a munkások. Egy hétig volt munka és azután mehettek az asszonyok megint kapálni vagy mosni. Amikor 29 koronát kaptunk egy hétre, abból nem lehetett sokat vásárolni. Annak, hogy most mindenki munkája után részesül fizetésben, az a nagy lehetősége, hogy aki ügyességével, rátermettségével, gyakorlottságával többet termel, valóban érezheti, hogy érdemes dolgoznia. Tóth elvtársnő, az üzemi pártszervezet elnöke, szintén megemlíti, milyen fontos volna, ha az idősebb munkásnők megértenék, hogv nem az évek számítanak, hogv ki mennyi ideig dolgozott az üzemben, hanem az, hogy ki mennyit termel. A munkásság a mult évben énekkart szervezett, amelv hat alkalommal lépett fel. A tiszta jövedelemből a munkásokat ötnapi üdülésre küldték. Az üzemnek szlovák- és magyarnyelvű könyvtára van. de itt is igazolódik, hogy a női munkásoknál fokozottabb mértékben kell kifeiteni meggyőző munkát. Kevesen olvasnak, arra hivatkoznak. hogy kevés ideiük van. Éppen ezért Kovács Erzsébet, az üzem agitátora úgy oldotta meg ezt a kérdést, hogy időnként összehívja a munkásnőket és a Pártéletből vagy az Üj Szóból felolvas egy-egy cikket. Igyekszik ezekhez aztán magyarázatot fűzni és az érdeklődést felkelteni. Az üzemben 16 Üi Szót és 10 Pravdát adnak el és ezt a számot a közeljövőben növelni fogják. Az üzemi pártszervezet az üzemi szakszervezettel együtt dolgozik, egyik a más'kat szervesen kiegészíti. Az üzemi pártszervezet a munkások esetleges panaszaival, bérkérdéseivel foglalkozik és a szakszervezet megbízottai igyekeznek a munkásnőket a termelési kérdésekkel, a többtermeléssel, az élmunkás- és úiítómozgalommal megismertetni. Itt is ismételten rá kell mutatni arra, hagy az az elmaradottság, amelyben a nők a múltban különösen a vidéken éltek, most fokozott feladatok elé állítja az üzem vezetőségét. Az üzem igazgató iát .ezért alig látni az irodájában, mindig munkahelyeken tartózkodik és a helyszínen igyekszik az esetleges hibákat kiküszöbölni ée segíteni a munkásoknak. Az üzem dolgozói tavaly védnökséget vállaltak a tőrei szövetkezet felett segítettek a cukorréDaszedésnél és mintegy 1200 órát dolgoztak le brigá dókban. Kovács Erzsébet amellett, hogy az üzemben az agitátor szereoét tölti be, a mártógépnél dolgozik és 125 szá zalékos teljesítményével élmunkásnő lett. Az üzem munkáiét méltatva, a következőket mondotta: — Sokszor igen hálátlan feladat az, amit magamra vállaltam Az asszonyok nem mindig akarnak meghallgatni és nem mindig sikerül őket meggyőzni arról, milyen fontos munkáiuk fokozása. Ezért minden kis diadalt, minden sikert fokozott mértékben értékelek. A gyűléseken, a műszakokon mindenkor, ha egy kis szabadidőm van, elbeszélgetek a munkásnőkkel, aszszonytársaimmal, meghallgatom a panaszaikat, igyekszem orvosolni a bajokat és áthidalni a nehézségeket. Egyedül tartom el magamat a keresetemből és ezt nem mondhatom el a múltról, amikor fér jemmel együtt igen nehéz körülmények között éltünk. A maradiságot, a közönyt, a nemtörődömséget minden körülmények között ki fogjuk irtani az üzemből, hogy a dolgozó nők is megértsék, hogy az ő munkájuk szintén fontos része az ország termelése emelésének. Vacková Anna szövőnő teljesítette az ötéves tervet Február 23-án, pénteken déli 12 órakor Vacková Anna a broumovi Nejedlý-tízem kiváló élmunkásnője az ötéves tervet 100.3%-ra teljesítette saját feladatkörében. Az alkalmazottak ez alkalomból összegyűltek, hogy szerencsekívánataikat fejezzék ki a népszerű élmunkásnőnek Az üzem igazgatósága nevében Dosztál igazgató mondott köszönetet és beszédében felemlítette, hogy Vacková Anna élmunkásnő volt az első a köztársaságban, aki több gépre tért át. A könnyűipari minisztérium képviselője az egész kollektívumnak köszönetet mondott és mint követésreméltó példát hozta fel Vacková Anna élmunkásnő harcát a munka magasabb termelékenységéért. Ezzel a teljesítményéval Vacková Anna teljesítette azt a kötelezettségét, amelyet Pártunk IX. kongresszusán vállalt: hogy az egész ötéves terv idején 60 automatikus gépen fog dolgoz nL mm Pongrác Ferenc traktoros ú jitó javaslatával meggyorsítja a vetést, mégpedig 13 hektárral váltásonként. Eddig ugyanis csak 1 vetőgépet kapcsoltak a traktor után és így csupán hat és fél hektárt tudtak bevetni egy váltás alatt. Pongrác Ferenc traktoros újítása szerint most már 3 vetőgépet kapcsolnak a traktor után és ezzel az új módszerrel egy váltásban 20 hektáron lehet elvégezni a vetést. A párkányi járás EFSz-eí alaposan felkészültek a tavaszi munkákra A rendkívüli kedvező időjárás Is arra buzdítja a földműveseket, hogy a tavaszi munkákat idejében, jól és gyorsan elvégezzék. A magasabb típusú szövetkezetekben már befejezik az egész évi termelési terv keretében a tavaszi munkák tervének kidolgozását és a munkacsoportoknak kiosztják a szükséges gépeket, fogatokat, vetőmagot, stb. A tavaszi munkák biztosításáról szóló kormányhatározat értelmében a szövetkezetek tagjai és az egyénileg gazdálkodó földműveseknek hathatós segítséget nyújtanak a népi közigazgatás szervei. Igy pl. ezekben a napokban a párkányi járás Nemzeti Bizottságának kiküldöttei meglátogatták a járás összes EFSz-eit, hogy megállapítsák, mennyire vannak a tavaszi munkák előkészületeivel. A párkányi járás EFSz-eí alaposan felkészültek az idei tavaszi munkákra, mert a szövetkezeti tagok Jól tudják, hogy nem elég csak az, ha a mezsgyéket eltávolítják és bevezetik a közös vetési eljárást és aztán karba. tett kézzel várják a jó termést. Az elmúlt évek alatt meggyőződtek arról, milyen értékes a jó termés eléréséhez a téli csapadék. Ezért a csapadéknak a talajból való elpárolgását simítással akadályozzák meg. A tél folyamán a szövetkezetek gazdái állandó figyelemmel kisérték az fittetőburgonyát, hogy nem romlik-e meg. A búcsi szövetkezeti tagok elvállalták, hogy a cukorrépa hektáronkénti 230 mázsás hozamát 340 mázsára emelik fel. Hogy kötelezettség vállalásukat teljesíteni tudják, fokozottabb gondot fordítanak a talaj rendes megművelésére és a munka jó megszervezésére. A vágsellyei állami gépállomás felkészfiit a tavaszi-munkákra Az idei tavaszi munkákra alaposan felkészültek a vágsellyei állami gépállomás alkalmazottai is. A téli időszakot arra használták fel, hogy a hibás gépeket kivétel nélkül megjavították. Ma már minden egyes traktor üzemképes, úgyhogy amint az időjárás megengedi, teljes ütemmel megkezdik a munkát. A javítási munkálatokat tervszerint végezték, öt csoport a traktorok javításával, két csoport pedig a mellékfelszerelés javításával foglalkozott. A csoportok versenyeztek egymás között. A gépállomások alkalmazottai mukakötelezettséget vállaltak, amely szerint február 15-e helyett február 10-ére befejezik az összes javításokat. Ennek a kötelezettségvállalásuknak eleget is tettek. A legjobb javítőcsoport Kiss Istváné volt, amely egy traktorral többet javított meg, mint a többi csoportok. A vágsellyei állami gépállomás az idei tavaszi munkákra a járás 13 harmadik típusú EFSz-ével kötött szerződést. A terv szerint a tavaszi időszakban 6555 hektárt művel meg. Ebből 4500 hektár az EF,Sz-ekre és 2055 hektár pedig az egyénileg 'gazdálkodó kis- és középföldművesekre esik. Az eddigi szép eredmények elérésében nagy szerepet játszott a szocialista verseny, amelyben az alkalmazottak 88 százaléka vett részt. Hasonlóan az élmunkásmozgalom is nagy méreteket ölt a vágsellyei gépállomáson. A mai napig összesen 51 alkalmazott nyerte el az élmunkás címet. Békefelajánlások keretében a traktorosok kötelezték maglikat, hogy aa Idén üzemükből élmunkás tizemet teremtenek. Augusztus 29-ére a traktorosok 75 százaléka él munkássá válik éa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójáig a vágselylyei gépállomás kiharcolja az „élmunkás üzem" büszke címét. A vágsellyei állami gépállomáson a legjobb traktoros Hamar Lajos élmunkás. A mult évben szocialista kötelezettség vállalását, hogy 820 hektár föld megművelését végzi el, 101 százalékra teljesítette. Az idén az összes traktorosok normák szerint fognak dolgozni. Több esetben az élőre megállapított normákat 5 százalékkal megszilárdították. Mind a javítási, mind & földmunkákban nagyon szép eredményéket értek el & CsISz-tag traktorosok. Eddig 31 CsISz-tag lett élmunkás. A május előtti kötelezettségvállalásuk keretében a gépállomás traktorosai nagyon értékes felajánlásokat tettek. Hamar Lajos CsISz-tag elfogadta Amler traktoros versenykihívását ax olesnai gépállomásról. Hamar elvtárs kötelezte magát, hogy a verseny feltételeiben megállapított 1800 hektár helyett 2000 hektárt művel meg. Hasonlóképpen Clbula Dávid és Supák István is elfogadták az olesnai versenykihívást. A többi traktorosok felajánlásaikban teljesítményük emelésére és nagyobb üzemanyag-megtakarításra kötelezték magukat. A hajtóanyagszükségletet 5.35 százalékkal, a gépjavítással járó költségeket pedig 10 százalékkal csökkentik. Ez a kötelezettségvállalás 1 millió 89.850 Kés megtakarítást jelent a gépállomás számára.