Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-23 / 46. szám, péntek

1951 február 23 UJSZ0 A Béke Hívei Világtanácsának Mini ülését Pietro Nenni nyitotta meg (Folytatás az i. oldalról) után, amit átéltünk, ifjúságunkat a bé­ke szellemében akarjuk felnevelni. Az ifjú embereknek, akiket a főiskolákról az életbe bocsájtunk, nemcsak szak- és tudományos Ismeretekkel kell felfegy­verkezve lenniök, hanem elsősorban a béke követei kell. hogy legyenek. A Németország újrafelfegyverzése elleni harc a német békevédők törek­vésének központi kérdése. Nyugat­Németországban hatalmas mozgalom keletkezett, amelybe bekapcsolódtak Nyugat-Németország lakosságának szé­les rétegei. Feladatukul a felfegyverzés elleni általános népszavazás megvalósí­tását tűzték, valamint azt a célt, hogy Németország békeszerződése még eb­ben az esztendőben megvalósuljon. Nyugodtan megállapítható, hogy a né­met nép hatalmas többsége minden új háború előkészítésére irányuló tervet elutasít. Nyugat- és Kelet-Németországban a/ üzemekben, városokban, falvakban több, mint százezer békebizottság működik, amelyek aktíve kapcsolódtak be a békemozgalomba A Béke Hívei Világtanácsának ez az első plenáris Illése újabb ösztönzésül szolgál a né­met békevédőknek, hogv folytassák határozott harcukat Nyugat-Német­ország felfegyverzése ellen. Meggyő­ződésem, hogy olvan határozatot fo­gunk itt hozni, amelvet feszülten vár az egész világ békeszerető emberisége. Friedrich professzor felszólalása után Jean Laffitte emelkedett szólásra, aki a tárgyalási programmal ismertet­te meg a kiküldötteket. Megállapítot­ta, hogy az ülés megnyitásán a világ különböző részeiből 180 kiküldött je­lent meg. További kiküldöttek érke­zése várható és remél fűk. állapította meg Laffitte. hogv közöttük elnökük, Joliott Curie professzor is megérke­zik. A tárgyalások 4 napra vannak tervezve, azonban a tárgyalási anyag nagy jelentőségére való tekintettel az ülésezést minden valószínűség sze­rint meghosszabbítják. Különféle bi­zottságok létrehozását iavasolja. A Béke Hívei Világ tanácsa első napi ülésén Pietro Nenni megtartot­ta a Béke Hívei II. világkongresszu­sa határozatának megvalósításáról szóló beszámolóját Pietro Nenni be­számolójában többek között a követ­kezőket mondotta: „A Béke Hívei I L világkongresszu­sa óta három hónap telt el, a Béke Hívei világkongresszusának felada most megvizsgálni, hogy a kongresz­szus határozata miként valósul meg és e megvalósítás a jövőben mi­ként folytatódik. A határozat különösképpen az ENSz-hez intézett kiáltvány, a nem­zetközi közvéleményben nagy vissz­hangra taliált. A Béke Hívei Viliágta­nácsának nemzeti albizottságai nagy­jelentőségű akciókat hajtottak végre. Igy Franciaországben a remilitarizá­ció elleni aláírási akciót, valamint Franciaország összes polgármesterei­nek megküldött felhívást, amelyben ez újabb felfegyverzés elleni állás­foglalást követelik. Olaszországban az olasz békebizottság kiáltványa, az olaszországi békeakció nagyjelentő­ségű volt, mert ennek hatása alatt a széles közvélemény, és maga a par­lament is az öt nagyhatalom kikül­dötteinek konferenciája mellett fog­lelt áldást, a távolkeleti probléma bé­kés megoldása érdekében, valamint a négy nagyhatalom külügyminisz­tereinek összeülését követelték a né­met kérdés megoldása végett. A Német Demokratikus Köztársaság­ban brosúrák és röpiratok kiadásával a lakosság széles rétegeit ismertették meg a varsói békekongresszus hatá­rozatával- Nagy-Britanniában alá­írásgyűjtések voltak Németország felfegyverzése ellen. Belgiumban és Hollandiában bizottságok alakultak, amelyek Nyugat-Németország le­fegyverzését követelték. Az Egye­sült Államokban nagyjelentőségű békeakció folyik, amelyet 65 kiváló személyiség vezet, akik között oly kiváló békeharcosok szerepelnek, mint Thomas Mann, Philip Morrison, Darr tisztelendő, Howard Fast, Paul Robeson és dr. Dubois. A komoly akciók közé kell sorol­nunk a francia-belga békeközösség megalakulását, valamint a francia és német szakszervezetek közötti egyez­ményt. amely Németország újrafel­fegyverzése ellen száll síkra. A Szovjetúnióban, a népi demokratikus országokban, valamint Kínában a varsói békehatározatok pontjait és az ENSz-hez továbbított kiáltványt az egész lakossággal megismertették, gyűléseken megvitatták és kiértékel­ték. Csehszlovákiában, Megyaorsaár gon, Bulgáriában, Romániában, a Német Demokratikus Köztársaság­ban, Lengyelországban, Albániában a törvényhozó testületek a béke védel­méről szóló törvényt fogadtak el. A béke védelméről szóló törvényjavas­latok a kubai, olaszországi és uru­guayi nemzetgyűlés előtt fekszenek Egész Ázsia, Afrika nagy része, a gyarmati elnyomás alatt szenvedő népek és mindazon országok lakói, amelyek nyíltan szembeszálltak az. imperializmussal, tudatában vannak annak, hogy szabadságukért vívott harcuk szorosan összefügg az új imperialista háborúellenes harccal. Pietro Nenni foglalkozott az USA­ban mindinkább erősbödő háborús hisztériával. Ha az amerikai háborús politiká­ban nem áll be teljes fordulat, ak­kor a fegyverkezési versenyt a vég­telenségig fogják folytatni. Minden egyes katonai kiadás toyábbi kiadá­sokat von maga után. Minden egyes lépés, amelyet az egységes had­sereg létrehozása érdekében tesznek, amelynek vezérkari főnökéül Eisenho­wert nevezték ki, további lépéseket von maga után- Ennek az útnak a végén vagy a teljes gazdasági össze­omlás vagy a háború vagy mindket­tő áll, vagy ami a legvalószínűbb, a béke és háború nélküli hosszú idő­szak, amely nagyon termékeny talaja mindenféle fasiszta- és náci természe­tű kalandorpolitika létrejöittének. Az Egyesült Államok Japán és Né­metország felfegyverzését folyatják, nem véve tekintetbe azt a veszedel­met, amelyre ezzel kapcsolatosan a varsói kongresszus rámutatott A tiávolkeleti és az európai feszült helyzetért az USA politikája a fele­lős. Az amerikai politika erőszakos­ságát igazolta Acheson megnyilatko­zása: „A Szovjetunióval szemben csak úgy lehet fellépni, hogy erő­szakos úton kész helyzetet terem­tünk." Az USA ugyanilyen kész hely­zetet akar teremteni Jugoszláviában. Az angol-amerikai politikának újabb mesterkedései bizonyítják,- hogy egy sztratégiai teret képeznek ki Jugo­szlávia. Törökország, Görögország, Izrael, Líbia és Szicília bevonásával, ami a Szovjetúnió biztonságának ve­szélyeztetését célozza. Az USA kormánya, valamint az Atlanti-blokk vezető köre állandóan kiélezik a nemzetközi helyzetet. Nem fogadták el a Béke Hívei világ­tanácsának javaslatait, az Egyesült Nemzetek Szervezetét az amerikia­kat kiszolgáló szervezetté tették, amely kizárólag az amerika támadó politikát szolgálja. A Tanács, amely azonosítja maglát Sztálin nagyjelen­tőségű szavaival, egész súlyával iga­zolja, hogy a háború elkerülhető. A háborús uszítók táborát ma min­den oldalról veszélyeztetik az Atlanti paktum tagállamainak növekvő ellen­tétei. A fegyverkezési verseny először a gazdaságilag és politikailag gyen­gébb államok felbomlásához, végül az egész blokk felbomlásához vezet. A túlzott fegyverkezés magában nem elégséges egy háború vezetéséhez és annál kevésbbé egy háború győzelmé­hez. Suszter milánói hercegérsek, aki arról ismeretes, hogy a múltban a fa­sisztákat védte, ma azzal teszi nevét hírhedtté, hogy a békemozgalom ellen­sége. Ez a magasrangú egyházi poten­tát az elmúlt napokban a következő kijelentést tette: „Fölösleges fegyvereket és katoná­kat egy esetleges háború miatt össz­pontosítani, ha ugyanakkor Olaszor­szágban két millió munkanélkülit az útcán sorsára hagynak, akik holnap az ötödik koloniához csatlakozva ellenünk fognak fellépni." Eisenhower tábornok Európából való visszatérte után, ahol meggyőződhetett, lioqry mi a különbség a kormányok paktálása és a nép aka­rata között, az amerikai kongresszus előtt kijelentette, hogy az esetleges háborúban döntő jelentőségű az, hogy „mi rejlik az emberek szívében". Eisen­hower tábornok Európát, illetőleg Olaszországot és Franciaországot úgy járta be, hogy a rendőrség hadserege őrizte. Franciaországban világszerveze­tek betiltására ragadtatta magát a kormány. Olaszországban az olasz bé­kebizottságot bíróság elé akarta állíta­ni. Három békevédőt agyonlőttek, mart az olasz nép az amerikai tábornokok ellen tiltakozott. New Yorkban a béke­bizottságok információs központjának működését betiltották és tagjait, mint vaalmi gonosztevőket elítélték. A bé­kemozgalom ""'ésével szemben, mint ellenintézkedést fokozták Amerikában a négerek üldözését. Az Egyesült Ál­lamokban a vasútasok, Angliában a ki­kötőmunkások sztrájkja különös düh­vel töltötte el az imperialistákat és rendkívüli intézkedéseket tettek. Az utóbbi időben mind élesebben szembetűnő, hogy az Atlanti Pak­tum korifeusai mint közelednek Fran­cohoz, a Tlémet hitleristákhoz és mint veszik Titot védelmükbe A becsületes emberek előtt leginkább ezzel leplezik le magukat. A békéért a nemzeteknek kemény, türelmes és kitartó küzdelmet kell felytatniok, hogv megtörjék az impe­rialisták háborús tevékenvségét. En­nek érdekében a Béke Hívei Világ­tanácsának minden ereiéből azon kell fáradoznia, hogv 1. megmutassa a világ közvélemé­nyének a bomlást és csődöt az Egye­sült Nemzetek Szervezetében, amely ma a hatalmi politika ú i eszközévé vált, a £ Egyesült Államok provokatív és agresszív politikáiénak kiszolgálója lett és amelvet vissza kell téríteni arra az útra, hogy eredeti hivatását telje­síthesse. 2. A legnagyobb határozottsággal mint rágalmat kell elítélni Kínának, támadóként való megjelölését, mert hiszen Kína a maga létét védi Mac Arthur és Csangkaisek összeesküvése ellen és védi az ázsiai nének iogát, hogy saját hazájukban saiát maguk gazdálkodhassanak. 3. Követelni kell az öt nagyhatalom képviselőinek egvbehívását a távol­keleti konfliktus megoldására, követel­ni kell egyszersmind Németország egységesítésének és lefegyverzésének érdekében a négy nagyhatalom konfe­rencáiát. 4. Meg kell szervezni az ifazság vi­lágkampányát, rámutatni arra a ha­zug állításra, amelv az amerikai ha­talmi politika alapját képezi, hogy az Atlanti blokk a világot és Európát a szovjet támadás veszedelme ellen védi. 5. Nemzet és nemzetközi méretek­ben ellenállást kell szervezni a lázas fegyverkezések ellen, ellenállást, hogy ne sikerüljön a békeipprt háborús iparrá átalakítani: meg kell akadályoz­ni, hogy a széles tömegek életszínvo­nalának folytonos csökkenését egyes országokban tovább folytathassák. A Béke Hívei Vliágtanácsa követ­kezetes és egységes harcával ugyan­olyan mértékben fogja megnyerni a nemzetek bizalmát, amilven mértékben az Egyesült Nemzetek Szervezete azt elveszíti. Teljesíteni fogja ezzel leg­nagyobb feladatát: megerősíteni a bé­két, megmenteni a világot a harmadik világháború nagv tűzvészétől. Levelek Tito „paradicsomából" A nyugati imperialista lapok ma­guk is kénytelenek beismerni, hogy a jugoszláviai nyomor megdöbbentő méreteket ölt. Mégis Tito és társai arról harsognak, hogy az országban bőven van élelmiszer. Ez az arcát­lan hazugság annál megdöbbentőbb, ha számbavesszük azokat a megpró­báltatásokat, amelyen a becsületes jugoszláv dolgozó népnek keresztül kell .mennie, hogy Tito még lelket­zafiakkal. A jugoszláv nép tudatában van annak, hogy Tito és cinkosai mind­azt elárulták, amiért hosszú éveken át ontotta vérét a jugoszláv munkásosz­tály és vele együtt a kis- és közép­parasztság. Tito- „szocializmusáról" a Jugoszláviából érkező levelek mondják el az igazságot, nem pedig az ameri­kai lakáj-hazaárulók belgrádi rádiója. Az igazságot Titoékról azok a levelek a ScU*- f* 4* flii^. ^ÍA. ehjo^r&a ei^UtuyJt jyn cL tv * f -U-H-K* tvU.* J. ýu^tWWvťí^yfc/.^, lenebbül kizsákmányolhassa, rabság­ba dönthesse s a legmegbízhatóbb bérence lehessen a háborús uszító hiénáknak. Jugoszláviában nem a béke építését szolgáló üzemeket, gyárakat létesíte­nek, hanem napról napra szaporítják a drótkerítéseket és a titó-féle kínzótá­borok napról napra telnek meg a nép­hez hű és a nép érdekeiért küzdő ha­Nowa Huta a Lengyel Köztársaság legfiatalabb városa Üj várost építenek az újjáépülő Lengyel Köztársaságban. Üj várost a Krakkót körülölelő síkságon. Amint egy közeli domb tetejéről megpil­lantjuk az épülő várost, amely nyüzs­gő hangyabolyhoz hasonlít, nehéz el­hinni, hogy egy évvel ezelőtt, itt még álmos, csendes vidék terpeszke­dett. Csak néhány elhagyott ta­nyán, ha mutatkozott emberi lélek. Ha az idegen mégis idetévedt, leg­feljebb csak azért jött, hogy megte­kintse a híres Wanda dombot, ame­lyet még a töténelemelőtti időben a n.ép keserves munkájával emeltek azon a helyen, amelyen — a legenda szerint — a Visztula partra vetette Wanda hercegnő holttetemét Az új Lengyelországban nem a hasonló legendák vonzzák az átuta­zókat a történelmi Krakkó környéké­re, hanem a vágy, hogy meglássák Európa legfiatalabb városát, Len­gyelország első szocialista városát, Nowa Hutát, ahol az első alapkőtől minden új. minden most készül. Hogyan született meg a Nowa Huta felépítésének gondolata? A hatéves terv elsősorban Lengyelország iparosd­tásiának eddig ismeretlen arányú és ütemű terve. E hat év alatt a lengyel ipari termelés a két és félszeresére fog emelkedni. Mindezekhez acélra van szükség, acélra és — újra acélra. Még a jelen­legi megnagyobbított és korszerűsí­tett üzemek sem elegendők ahhoz, hogy a hatéves terv acélszükségletét fedezzék, Igy látott napvüógot 1950 tavaszán a lengyel kormány határozata az új acéiváros megépítéséről. És a lapCk csakhamar hírül adták, hogy Krakkó közelében megkezdték az új giganti­kus aoélüzem építését, amely egyedül annyi acélt fog termelni, mint ameny­nyit a háború előtt az összes lengyel üzemek együttvéve. Ugyanakkor közölték, hogy egyidejűleg megkez­dődött az új, mintegy 100.000 em­bert befogadó város építését is, ahol az üzem munkásai fognak lakni csa­ládjaikkal együtt. A hatalmas üzem mellett, ez lesz Lengyelország első szocialista váro­sa, az első város, amely a munkások­nak, a dolgozó népnek készül, a va­ros, melynek tervezésénél és építésé­nél minden anyagi feltételt, minden szociális és kulturális iégnyt szem előtt tartottak. Itt nem lesznek pince- és padlásla­késok, nyomortanyák, elhanyagolt, bűzös, macskos külvárosi munkásne­gyedek, a kirívó luxussal felépített központok mellett. Egy évvel ezelőtt a város helyén még arattak, — ma 20.000 cm éberből álló munkáshadsereg dolgozik. A dombról, ahonnan lenézünk, jobbról Krakkó ködbeveszett körvo­nalait láthatjuk. Balról, ameddig a szem ellát, végtelen munkatelepeken siklik végig szemünk, — ez már az új város. Mindenütt magasbahúzott falak, építőtornyok, emelődaruk kör­vonalai. Mindenütt szürke szalagok futnak keresztül, beton- és cementru­dak, mindenütt a keskenyvágányú vasúti sínek hálózata és hosszú-hosz­szú sor árok. mellettük a behelyezés­re váró vízvezetékcsövek. De távo­labb már kész városrészek láthatók, amelyeket néhány hét múlva már a villanyszerelő, asztalos és festő bri­gádok is elhagynak és a kész laká­sokba bevonulhatnak az első lakók, az épülő gyár munkásai. E nagyszerű munka kétségtelen bizonyítéka azoknak a hősi erőfe­szítéseknek, amelyeknek a Lengyel Köztársaság dolgozói már eddig is, más vonalon is tanújelét adták. De hiába volna azt hinni, hogy e hősi erőfeszítések eredménnyel jártak volna a Szovjetúnió hathatós segít­sége nélkül. Már a meginduláshoz a Szovjetúnió rendelkezésre bocsátot­ta a fémipari kombiniát felállításá­hoz szükséges teljes technikai doku­mentációkat és annakidején a rend­kívül bonyolult berendezés is « Szovjetúnióból fog jönni. De már eddig is az építkezéshez használt korszerű gépi felszerelés mintegy 80 százalékát is a Szovjetúnió küldte. Szovjet mérnökök, szovjet techniku­sok első pillanattól kezdve testvéri­leg segítették, tanácsaikkal látták el Nowa Huta építőit. Igy épül Nowa Huta, a Lengyei Köztársaság első szocialista városa és a lengyel ipar fejlődésének egyik legkimagaslóbb eredménye, a nowa­hutai fémkombiniát. mondják el őszintén, amelyeket a nyo­morgó nép ír. „Nekünk semmink sincs, az üzletek mind üresek, egy vég parget nincs, se vászon, de egyáltalában semmi sincs. Ha egy kis élesztőt adnak is, de pa­pírt nekünk kell venni és így van min­dennel", — ír iák Újvidékről. — „Ta­valy még kaptunk havonta fél kiló lisz­tet, de most még azt sem kapjuk. Sen­kinek sem szabad árulni, így kínlódunk, korpával rántunk! Igy van ez nálunk a híres Bácskában." A „jólétről", amelyet a Tito-rendszer létesített Jugoszláviában, beszédesen ír a másik levél is. „Lisztünk nincs, de van olyan család hogy nincs hétről­hétre egy csöpp zsírja sem... Az ud­varban hárman voltunk betegek, mind­egyikünknek más baja volt, mégis egyféle orvosságot kaptunk, mert nincs más." A titoisták politikája egvet jelent a kis- és középparasztság kizsákmányo­lásával, kirablásával és a kulákság erősí'ésével. A kulakság az állam se­gítségével, a szegénvparasztok ingyen munkájával gazdagodik és a falu egész gazdasági életének igazi ura. Tito háborúra uszító beszédében, amelyet decemberben tartott, beís- merte, hogy a mezőgazdasági eszkö­zök csökkentett termelésének szám-' Iájára 1950-ben a hadiipart 22 század­akkal növelte az 1949. évhez viszo­nyítva és 1951-ben méginkább növelni fog ja a falunak szánt iparcikkek ter­melésének rovására. A fasiszta banda elleni ellenállási mozgalom a városokban és a falvak­ban egyaránt nő. Hercegovina számos körzetében valóságos parasztfelkelés volt, a Karlovác körzeti parasztfelke­lésről különben a New York Herald Tribúna is kénytelen volt hírt adni. A jugoszláv nép hősi ellenállási harca — minden terror, börtön és ütlegelés elle­nére napról napra növekszik. A nép elhatározta, hogv le fogja tiporni az ellenséget, kiszabadít ia az országot a Tito-banda karmaiból, visszavezeti Ju­goszláviát a béke és a szocializmus táborába, amelynek élén a Szovjet­únió áll.

Next

/
Thumbnails
Contents