Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-22 / 45. szám, csütörtök

UJS2

0 1951 február 22 Milyen eredményeket ért el a „V. P. Cskalov"-kolhoz az ötéves tervben A. Scserbina, a kolhoz elnöke és a „Szocialista Munka Hőse" beszámítja Az 1946-os évben kolhozunk kidolgozta a közös gazdálkodás ötéves tervét. A terv szerint a füves vetésforgó bevezetését. az állatállomány fejlődését, a faültetés fellendítését és a termelési technika fokozását kellett megvalósítanunk. Ötéves tervünket teljesítettük, sőt túl is haladtuk. Az ukrajnai tudománvos kutatóintézet dolgozóinak segítségévei bevezettük" a füves vetésforgót, mégpedig a gabonaféléknél, a takarmányféléknél és külön a kertészetben is. Az intézet tudós dolgozói különböző előadásokat tartanak a kolhoztagok számára az agrotechnikáról és az állattenyésztésről. Az így szerzett ismereteket aztán a kolhoztagok felhasználják a gyakorlatban. Meg kell ez alkalommal jegyeznem, hogy az elmúlt évek alati a mi vidékünkön nagyon kevés csapadék volt. Mi azonban a tudomány vívmánvait felhasználva megtanultuk a magas termést elérni a kedvezőtlen időjárás ellenére is. A termelékenység fokozására nagyon fontos, hogv a soron lévő földmunkákat idejében és jól végezzük el. A vetésnél kizárólag csak nemesített vetőmagot használunk. A hóiét nem engedjük elszivárogni a földekről, elegendő mennyiségű istálló- és műtrágyát használunk és állandóan figyelemmel kísérjük a növények fejlődését. Nagy gondot fordítunk a közös gazdálkodás más ágaira is 120 hektáron takarmányt termelünk állatállományunk számára. Az állattenyésztés fokozására iránvuló hároméves tervünket 120 százalékkal túlteljesítettük, a sertéstenyésztési tervünket nedig 200 százalékkal. Elkészítettünk egv 44 hektáros halastavat. Ezáltal sikerült elárasztanunk mintegy húsz hektár gyümölcsöst. A haltenvésztés számunkra 50 ezer rubel évi jövedelmet ielent. Hasonlóképpen baromfifarmot is létesítettünk. A kolhoz gyümölcsösének területét 75 hektárra növeltük. 35 hektáron védő-erdőövet létesítettünk. A méhészetet is tovább feilesztelük Téglagyárunk évente 600.000 téglát produkál. Felépítettünk egy nagv malmot és fémművet. Kolhozunk jövedelme az 1946-os évben 385.000 rubel, az 1949-es évben 1,000.000 rúbeít, az 1950-es évben pedig már több mint 1,500.000 rúbel volt. Ezeket a sikereket tagjaink öntudatos munkájának köszönhetjük. Kolhozunkban új emberek nevelkednek. A szovjet kormány munkánkat magasra értékeli. A mezőgazdasági termelésben lévő eredményeinkért kormányunk 17 legjobb dolgozónak a „Szocialista Munka Hőse" címet ajándékozta. A 320 kolhoztag közül 188 hordoz különböző kitüntetéseket. Mária Kucová, Nadezsda Zubanvenko és Maria Plohaja a „Szocialista Munka Hősei" és munkacsoDortvezetők, úgyszintén a Lenin-rend tulajdonosai is, Meg kell még emlékeznem Maria Kucová újítóról. Az 1950-es évben éppenúgy, mint a két előző évben olyan dús kukoricatermést ért el, hogy a Szovjetúnió Legfelsőbb Szovjetje, a „Szocialista Munka Hőse" címmel tüntette ki. Hasonlóan szép eredményeket ért el Mária Karmazova is. Ezen munkacsoport tagjai hektáronkénti 94 q kukoricát termeltek ki. A magas termés a munka után magas jutalmat biztosít. Maria Kucová és Nadezsda Zubanyenko munkacsoportjai a rendes jutalmazásukon kívül még évente 20 q napraforgót és 60 a kukoricát is kaptak a terv túlteiesítéséért. Jelenleg kolhozunk második- ötéves tervén dolgozunk. A terv a legnagyobb gondot a kolhoztagok iskoláztatására fordítja. Kiszélesít iük a haladószellemü micsurini agrobiológia tanulmányozását és e tudomány vívmányait felhasználjuk a gyakorlatban. Jelenleg három tanfolyam működik kolhozunkban. Kolhoztagjaink bátran tekintenek a jövőbe. Életszínvonalunk egyre emelkedik. Jelenleg falunkat városi jellegűvé építjük át. A villamosítás lehetővé teszi, hogy minden egyes mezőgazdasági munkát gépesítsünk Ügy fogunk dolgozni a jövőben, ahogy arra bennünket a világ dolgozóinak tanítója, J. V. Sztálin tanít, hogy még többet tudjunk termelni és hogy még gazdagabb és örömtelibb legyen kolhoztagjaink élete. Emelkedik a Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdasági termelése A Német Demokratikus Köztársaság állami tervbizottságának jelentése szerint az 1950-es évben a mezőgazdasági termelésben további sikereket értek el. Az egyes mezőgazdasági termékek terméseredménye 1950-ben 1949-hez képest a következő arányban emelkedett: Őszi búza 13.7%, tavaszi búza 16.2%, tavaszi rozs 22.6%, zab 11%, iavaszi árpa 19.2%, cukorrépa 48.2%, burgonya 47-5%. 1950-ben olyan termést takarítottak be, amely az 1934. és 1938. közötti időszak- évi átlagát egyes termékekben túl is haladta. A kedvező eredmény nemcsak annak tulajdonítható, hogy a parasztokat jobbminőségű vetőmaggal és nagyobbmennyiségű műtrágyával látták el. hanem a gépállomások nagyobbarányú munkájának is. Lengyelországban több mint kilencmillió hektár földet vetnek be A népi demokratikus Lengyelországban az 1950-es évvel szemben a búzavetés területét 10 százalékkal, az olajos növények vetési területét 20 százalékkal, a takarmányfélék vetési területét pedig 10 százalékkal emelik. A tavaszi vetési terület több mint 9 millió hektárt tesz ki. A termelési tervet szétírják az egyes kerületekre, járásokra és községekre. A tavaszi vetések alá 'a kormány töbh mint 900.000 tonna műtrágyái 95.000 tonna nemesített vetőmagot és 110.000 tonna ültetőburgonyát biztosított. /Mindezeket először az egyes szövetkezeti központoknak utalják ki. Ezek azután szétosztják az egyes szövetkezetek és földművesek között. A földművesek 110 kg közönséges gabonáért csérébe 100 kg nemesített vetőmagot kaphatnak. A kormányrendelet értelmében az összes lengyelországi gépállomásoknak március l-ig be kell fejezniük a szövetkezetekkel, valamint a a kis- és középföldművesekkel való szerződések megkötését. A lengyelországi állami birtokokon az idén több mint 1 millió" hektár földet vetnek be. Ezenkívül 13.000 hektár rétet és legelőt megjavítanak és további 37.000 hektáron új legelőket létesítenek. Zöldséggel pedig 691.000 négyzetméter területet ültetnek be Az állami gépállomások agronómusai állandó tanácsokkal lát iák el a földműves szövetkezeteket. Ezenkívül az állami gépállomások a tavaszi munkák elvégzésérc 5.924 traktort, 1.143 vetőgépet és 938 műtrágyaszóró gépet biztosítottak. A gépállomások hálózatát február 25-ig 85 új gépállomással bővítik ki. 70.000 bo'gár szövetkezeti tag kötelezettségvállalása A Duna-melletti lomi járás 70.000 szövetkezeti tagja V. Cservenkovnak, a népi demokratikus Bulgária miniszterelnökének küldött levelében kötelezte magát, hogy a tavaszi munkákat példásan végzik el, hogy minnél jobb termést érhessenek el és hogy ezáltal az ország dolgozói számára elegendő mennyiségű élelmiszert biztosítanak. A lomi szövetkezeti tagok ígéretük teljesítésére jól felkészültek: még a télen 2.200 hektáron hófogó akadályokat építettek. A tél kezdete előtt elárasztó csatornákat létesítettek, amelyekből 3.000 hektárt tudnak vízzel elárasztani. Elegendő műtrágyáról is gondoskodtak már. Dőlni Ciba községben a szövetkezeti tagok saját erejükből felépítettek egy szivattyútelepet, amely a Duna vizéből 200 hektár rizsföldet tud öntözni. A plovgyivi járás szövetkezeti tagjai kötelezték magukat, hogy a tavaszi munkákat idejében és példásan végzik el és ezáltal búzában hektáronként 38 q-ás termést fognak elérni. Hasonlóképen a gyümölcstermelésben is emelik a hozamot. Hektáronként 20 tonna ugorkát és 50 tonna hagymát fognak termelni. A rizsföldeken pedig hektáronként 50 q termés elérésérc kötelezték magukat. A munka helyes megszervezése és igazságos jutalmazása az EFSz-ben ni. . Több helyen „a munkaegység" fogalom megértése nehézségeket okoz. Többen ugyanis azt hiszik, hogy a munkaegység és a naptári nap egy és ugyanaz. Ez a tévedés úgy keletkezett, hogy azelőtt a munkanorma teljesítésének értékét akkordnaonak hívták. A valóságban azonban a munkaegység az elvérzett munka értékét feiezi ki (a munkanorma teliesítésének értékét), amely valamelvik osztályba tartozik. Például: Valamelvik szövetkezet a taggyűlésen megállapította, hogy az egyes ekével két lóval és egv munkaerővel végzett tarlóhántás normája 1 kat. hold. Ezt a munkát például besorozták a negyedik osztályba. A norma teljesítéséért 1.25 munkaegységet számítanak. Ez annyit ielent, hogy ha a szövetkezeti tag I kat. holdon elvégzi a tarlóhántást, teljesítménye 1.25 munkaegységet ér Ha azonban az illető szövetkezeti 1.25 kat. holdon végezné el a tarlóhántást, akkor teljesítményéért 1.56 munkaegység jár. Ebből a példából világosan kitűnik, hogy a szövetkezeti tagok az elvégzett munka mennyisége és minősége szerint részesülnek jutalomban és ezért minden egyes tagnak saiát érdeke az, hogy menné! magasabb teljesítményt érjen el és hogy ezáltal több munkaegységet szerezzen. A magasabb termelésért járó jutalmak. Prémium A munkának munkaegységekkel való jutalmazása a többtermelésre való tekintet nélkül gyakran oda vezet, hogy azok a szövetkezeti tagok, akik magasabb termést értek el. ugyanolyan vagy néha még kevesebb iutalomban részesülnek, mint azok a szövetkezeti tagok, akik ugyan lelkiismeretesen dolgoztak , de messziről sem értek el olyan magas termést, mint a fent említettek. Például: az egyik munkacsoport 2.5 hektárról 136 a cukorrépát takarított be hektáronként Ezen munka elvégzéséhez 370 munkaegységre volt szükség. Egy másik munkacsoport ugyanazon a területen hektáronként 211 q cukorrépatermést ért el s mivel a munkát jobban megszervezte, csupán 350 munkaegységre volt szüksége. Ha kizárólag a ledolgozott munkaegységeket vennénk figyelembe, akkor a második munkacsoport kevesebb jutalomban részesülne, artnak ellenére is, hogy magasabb termést ért el. Az egyenlőségesdi a munka jutalmazásánál az EFSz-ekben nem buzdítja a szövetkezeti tagokat arra, hogy munkájukat észszerüsítsék és hogy többtermelésre törekedjenek. Ezért szükséges, hogv EFSz-einfcben a munkaegységek utáni jutalmazáson kívül a többtermelésért külön* jutalmazást (prémiumrendszert) vezessenek be A prémiumrendszer nagvon jól alkalmazható főleg azokban az EFSzekben, ahol már megalakították az állandó munkacsoportokat mind a növényi termelésben, mind pedig az állattenyésztésben. Ugyanis, ha valamelyik táblán magasabb termést ér el valamelyik munkacsoport, akkor mindenki számára világös, hogy ez a szép eredmény a csoport tag jai lelkiismeretes munkájának köszönhető. Ugyanez van érvénvben az állattenyésztésben is, ahol az állandó munkacsoport a hozzá beosztott állatok hasznosságát emelte. Állandóan szem előtt kell tartani, hogy a munkaegység és a prémium között különbség van és oed'g az, hogy míg a munkaegység a ledolgozott norma, az elvégzett munka mennyisége utáni jutalom, addig a prémiummal az Egységes Földműves Szövetkezet a magasabb jövedele elérését jutalmazza, vagyis a lelkiismeretesebb és iobb minőségű munkát Például: az EFSz tehenenként öt fiter átlagos tejhozamot tervezett. A munkacsoport lelkiismeretesebb munkával és ápolással ugyanazon feltételek mellett 9 liter átlagos tejhozamot ért el tehenenként és ezáltal a szövetkezet a tervezettnél magasabb jövedelmet ért el. Ezért az említett munkacsoportot bizonyos mennyiségű prémiummal jutalmazhat ia. A növényi termelésben az EFSz hektáronként 250 o cukorrépatermést vett tervbe. A cukorrépa termelésével foglalkozó munkacsoport fokozott munkájával 300 métermázsás cukorrépatermést ért el. A munkacsoport tagjai tehát emelték a szövetkezet jövedelmét, amelv ezért prémiumban részesítheti őket A prémium magasságát és kifizetésének módját a szövetkezeti taggyűlésen állapítják meg. A prémiumot pénzben vagy természetben vagy pedig megosztva lehet futtatni. A állattenyésztésben a prémiumok meghatározására a földművelésügyi megbízotti hivatal az EFSz-ek szárnátájékoztatót adott ki. A közös munkák feljegyzése Azokban a szövetkezetekben, amelyekben rwSr közös gazdálkodás folyik gondoskodni kell arról, hogy a közös munkákat helyesen és azonnal a munka elvégzése után feljegyezzék. Ez azért fontos, hogy minden egyes szövetkezeti tag megkapja munkájáért a megérdemelt jutalmat, mert ellenkező esetben — a közös munkákban elért szép eredmények ellenére is — a s tagok között a munkák elszámolásánál félreértésre kerülne sor. Ebből világosan kitűnik, hogy a szövetkezetekben különös gondot kell fordítani a közös munkák helyes és azonnali feljegyzésére. Több harmadik és negyedik típusú Egységes Földműves Szövetkezetben a munkacsoportok vezetői a csoport tagjainak munkáját az" úgynevezett „Elismervény az elvégzett munkáról" nyomtatványra jegyzik fel. Ezeket a feljegyzéseket három példányban vezetik, melyekből egy példányt kap a szövetkezeti tag, a másik példányt a könyvelő veszi magához, a harmadikpéldány pedig á tömbben marad. A könyvelő a munkacsoportvezetőtől kapott „elismervény" szerint az elvégzett munka fajtája és mennyisége alapján kiszámítja a munkaegységek mennyiségét, amelyet feljegyez a „Munkaegységek havi kimutatásába". A „havi kimutatáson" kivül a könyvelő kimutatást vezet a pénzben vagy természetben kiadott előlegekről. A munkák helyes feljegyzése érdekében fontos tehát, hogy a harmadik és negyedik típusú Egységes Földműves Szövetkezetekben a következő nyomtatványokon és a következő módon végezzék a nyilvántartást: Minden nap a munka befejezése után az egyes szövetkezett tagok feljegyzik az „EFSz-tagjai munkakimutatásába" a munka fajtáját és mennyiségét, aztán ezt a kimutatást a hét végén a munkacsoport vezetője elé terjesztik, aki igazolja az adatok helyességét. Ezután a szövetkezeti tagok a kimutatást a szövetkezet könyvelője elé terjesztik, aki a „EFSz-tagok munkakimutatásába" feljegyzi a pénzben vagy természetben kiedott előlegeket. „Az EFSz-tagok munkakimutatását" a szövetkezeti tagok megőrzik. A munkacsoportvezetők minden este írásbeli jelentést adnak a szövetkezeti , könyvelőnek, az egyes tagok által ei| végzett munka mennyiségéről és fajtájáról. A könyvelő minden egyes tag számára kiszámítja a munkaegységeket és feljegyzi azokat. „A munkaegységek havi kimutatása"-ba. Ajánlatos, hogy ezeket az írásbeli jelentéseket a munkacsoportvezetők a „Kimutatás a munkaegységek elszámolására" nyomtatványon adják be. Több második típusú Egységes Földműves Szövetkezetben a közös munkák feljegyzésénél a következőképpen járnak el: Hasonlóképpen, mint a harmadik és negyedik típusú Egységes Földműves Szövetkeztekben itt is a munkacsoportvezetők a napi munkát az „Elismervény az elvégzett munkáról" nyomtatványra jegyzik fel. Ezeket az „elismervényekel" három példányban vezetik: egy példány a szövetkezeti tagnál marad, egy példányt a könyvelő kap, a harmadik példány pedig a tömbben marad. Az „Elvégzett munkáról szóló elismervény"-ben feltűntetik annak a táblának a számát, amelyen a munkacsoport a munkát végezte. Az Egységes Földműves Szövetkezet könyvelője a hozzá beadott példányból kiírja a munka faját és menynýiséget „A tagok egyéni számlájá"ra és az elvégzett munkát egyidejűleg a taggyűlésen elfogadott elvek szerint átszámítja koronákra és ezt a mennyiséget a tag számlája javára írja. Több Egységes Földműves Szövetkezetben a könyvelő feljegyzi az illetékes táblák megművelésével járó költségeket az úgynevezett ..Táblák lapjára". A költsegek ilyenek lehetnek: a tagok munkájának értéke, az állami gépállomás gépeivel /végzett munka értéke, a fogatok m/inká^ának értéke, a műtrágya és a vetőmag értéke, stb. A közös munkák befejezése uíán a könyvelő kiszámítja tábla megművelésére szükséges költségeket. Ébből pedig kiveti, hogy mennyi költség esik egy hektár megművelésére és aztán aszerint, hogy az egyes tagok hány hektár földdel léptek be a szövetkezetbe, kiszámítja, hogy menyit kell a „Tagok személyi számláján" az illető tag terhére írni. Több második típusú Egységes Földműves Szövetkezetben a könyvelő kimutatást vezet a tagok heti munkájáról és a tagok számára elvégzett heti munkáról is. Ezt a módszert a második típusú Egységes Földműves Szövetkezetekben nem tartjuk helyesnek, még pedig a következő okok miatt: az elvégzett munkáról szóló elismervényeken nincs feltüntetve koronákban a munka ellenértéke és ezeket az elismervényeket gyakran elvesztik. A „Táblák lapja"nak vezetése azért helytelen, mert a termelési terv szerint az egyes szö vetkezeti tagoknak olyan terményeket is kell termelniök, amelyet esetleg abban a bizonyos táblában nem termeinek, amelybe az illető szövetkezetig tag földjei tartoznak Ajánlatos, hogy a második típusú Egységes Földműves Szövetkezetek a közös munkákat a következő nyomtatványon és a következő módon jegyezzék fel: Epúgy, mint a harmadik és negyedik típusú szövetkezetekben, itt is minden szövetkezeti tag minden nap a munka befejezése után feljegyzi a munka mennyiségét és fajtáját a „Szövetkezet tagjainak munkakimutatásába" és ezt a kimutatást a hét végén továbbterjeszti az adatok helyességének igazolása miatt. Ezután pedig továbbítják a szövetkezet könyvelőjéhez, aki a „Szövetkezet tagjainak munkakimutatásába" feljegyzi a taggyűlésen elfogadott elvek szerint a munkáért járó pénzmennyiséget. , „A szövetkezet tagjainak munkakimutatását" minden egyes tag állandóan magával hordja. A munkacsoportvezetők esténként írásban jelentik a munka mennyiségét és minőségét, amelyet csoportjuk tag« jai az elmúlt napon elvégeztek. A munkacsoportvezetők ezt a jelentést továbbítják a könyvelőnek, aki az elvégzett munka fajtáját és mennyiségét vezeti a „Tagok személyi számláján" és a munkáért járó pénz mennyiségét a tag javára írja. Ez esetben is ajánlatos, hogy a munkacsoportvezetők ezt az írásbeli jelentést a „Kimutatás a munkaegységek elszámolására" nyomtatványon adják be. A könyvelő ezenkívül vezeti az úgynevezett „Termények lapját", amelyen pontosan feljegyzi a tagok, a fogatok, az állami gépálomások, valamint az Egységes Földműves Szövetkezet gépei munkájának értékét, még pedig minden egyes terménynél külön-külön. A „Termények lapja" vezetésének az a jelentősége, hogy a munka befejezése után a könyvelő azonnal kiszámíthatja az egyes növények termelésével járó költségeket és aszerint, hogy az egyes tagok mennyit kapnak ebbői a bizonyos terményből, azzal arányban kell megfizetniök a költségek reájuk eső részét. Aa első típusú Egységes Földműves Szövetkezetekben a munkák feljegyzésénél aszerint kell eljárni, mint a második típusú Egységes Földműves -Szövetkezetekben, csakhogy az első típusú EFSz-ekben a költségeket a „Termények lapjára" jegyezzük fel, a munkát pedig, amelyet az egyes tagok földiéin végeztek el, a „Tag személyi számlájára." A közös munkák feljegyzését az Egységes Földműves Szövetkezetekben a következő nyomtatványokon ajánljuk vezetni: 1. Az összes Egységes Földműves Szövetkezetben ajánlatos a „Szövetkezet tagjainak munkakimutatás"-anak vezetése. 2. az összes szövetkezetekben a „Kimutatás a munkaegységek elszámolására", 3. a harmadik és negyedik típusú szövetkezetekben a könyvelő a „Szövetkezeti tagok munkakimutatásának" alapján vezesse a „Munkaegységek havi kimutatását", 4. a második típusú szövetkezetekben a „Térmények lapjá"-nak vezetését, amelyen bizonyos növény termelésével járó költségek lesznek feltüntetve, 5. a második és első tipusú szövetkezetekben vezetni kell a „Tag személyi számláját", amelyre a könyvelő a következő feljegyzéseket teszi: a) a második típusú szövetkezetekben a „Termények lapján" kívül vezetni kell a „Tag személyi számláját",de azzal az eltéréssel, hogy abba nem keriil feljegyzésre az a munka, amelyet bizonyos szövetkezeti tagok földjein végeztek, hanem a „Termények lapjáról" feljegyzik a „Tag személyi számlájára" a termés mennyiségére eső arányos részt, amelyet az illető tag földjeinek mennyisége szerint az egyes terményekből kap. *» b) Az első típusú szövetkezetekben a „Tag személyi számlájára" a teher rovatba fel kell jegyezni az a munkát, amelyet az illető tag földjein végeztek, azt a munkát pedig, amit az illető tag saját maga végzett, a javára kel) írni. Fontos, hogy az első típusú szövetkezetekben ilyen módon jegyezzük fel a munkákat, mert a szövetkezetben annak ellenére, hogy bevezették a közös vetési eljárást, a mezsgyék még meg vannak és a termést nhinden egyes szövetkezeti tag a maga földjéről saját maga takarítja be.