Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-22 / 45. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek l A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 február 22, csütörtök 3 Kčs IV. évfolyam, 45. ezám nemzetközi héh ent o gf/ a iont újabb hatalmas lendülettel folytatja harcát a világbékéért Sztálin nyilatkozatának visszhangja j Lapunk mai számának tartalmából: A külpolitika legfrissebb hírei. A nagylég) EFSz-ben megkezdték a tavaszi munkákat. A vágújhelyi III. típusú EFSz közgyűlése. Lengyelországban több mint kilencmillió hektár földet vetnek be. A munka helyes megszervezése és igazságos jutalmazása az EFSz-ben. Régi gépek — új módszerek 'A vilég haladó népei felfigyeltek Sztálin elvtárs szavára, amely határ­talen biztonságot, erőt és nyugalmat adott minden dolgozónak, aki őszin­tén kívánja a békét és ellenszegül az imperializmus aljas, háborús törek­véseinek. Sztálin szavai eljutottak a tam Sztálin elvtárs szavait, amelyek még nagyobb erőt adtak nekem a további munkához és tudta-m, hogy újból és újból csődbe kerülnek az amerikaiak Korea elleni aljas tervei, mint ahogy csődbe kerültek Hitler ter vei is- A béke ereje győz, mert igaz­Koreában élethalálharcukat vívó | ságos erő ez. És hogy minél gyorsab­szabadságharoosokhoz, India éhező népéhez, a francia munkanélküliek­hez és a remény sugarát gyújtották fel az elnyomottak szívében. A nép,i demokratikus országokban e dolgozók üzemi gyűléseken vitat­ják meg Sztálin nagyjelentőségű nyilatkozatát, amely indító erővé válik további küzdelmükben a mun­ka nagyobb termelékenységéért, hogy országaikban minél gyorsabban fel­építhessék 3. kízsákmányolásíól men­tes emberi munka otthonét, az igaz­ságos társadalmi rendszert, a szo­cializmust. Eljutottak ezek a szavak az oszt­í'avai bányákba, amelyeknek mun­kásága a békeharc élén áll. Jaros­lav Miszka elvtárs, az osztravai bá­nyák kiváló élmuntoása. Sztálin be­szédére így felelt: .,'Amikor az orszá­gos újító konferencián arról beszél­tem. hogyan segíthetjük elő a terv­teljesítést új fejtési módszerekkel, ismét tudatosítottam magamban azt, hogy útunk meggyorsítása a jobb holnap elérésére a béke legnagyobb megerősödését jelenti. Ekkor olvas­ban győzzön, ezért nekünk mind­egyikünknek még jobban kell har­colnunk a bőiéért. Ez annyit jelent nekem, — folytat­ta Miszka elvtárs, hogy bevezetem az új fejtési módszereket, a ciklusos fejtést további szinteken, hogy az összes bányászok meggyőződhessenek ennek nagyszerű hatásáról a terv teljesítésében. Igy például a Jere­menko-tórmában Borudský elvtárs élcsoportjában az új fejtési módsze­rek becsületbeli békeüggyé váltak és ezért aa. élcsoport 186 százalékra tel­jesíti normáját. Az osztrava-karvini élmunkások békeharca több szenet jelent a köztársaságnak, a béke osz­lopának. Azt akarjuk, hogy szilár­dan ©Ujunk a béke harcosainak első soraiban és a békéért harcoljunk Sztálin tanításai szerint. Bratislavában tegnap délután « órakor összejöttek a műszaki főis­kola építkezésén dolgozó elvtársak, hogy megvitassák Sztálin elvtárs szavait a békéről. Amikor Sztálin szavait olvastam — mondotta Ta­kács elvtárs, az egyik legjobb él­munkás —, úgy éreztem, mintha mindannyiunk nevében szólna, de ugyanakkor rögtön azt is gondol­tam: mennyi mindent kell még meg­tennünk, hogy beváljanak, teljesed­jenak Sztálin elvtárs szavai a bé­ke győzelméről. Az építőmunkások a békeharcosok első soraiban állnak, mert hiszen az ő munkájuk közvet­lenül építi az új világot, aníelyben boldogan élhet majd egymás mellett minden becsületesen gondolkodó em­btr. Budapesten, a Ganz-hajógyárban Jánosik János magkészitö reggel 6 órakor állt munkába. Az egyik mun­kás megkérdezte töle, olvasott-e ma újságot? Nyugodtan a*t válaszolta, nem volt még rá ideje. — Tudod-e, mi van benne? Sztá­lin eíptára nyilatkozata a békéről. Jánosik elvtárs izgalmában még a szemüvegét is letette s mindenről megfeledkezve, izgatottan vette elő az újságot és olvasni kezdte. Egy szerre minden világos és érthető lett előtte. Megértette, hogy a békéért harcolni kell és hatalmas eröt ér­zett magában, hogy ö is harcolhat a Sztálin-vezette hatalmas béketá­borban. Dolgozóink Osztravában, Bratisla­vában és Budapesten Sztálin szavai nyomán meztelen leplezetlenségük­ben látják a háborús uszítók aljas­ságait és fogadalmat- tesznek, hogy még fokozottabb munkával fognak küzdeni a szocializmus győzelméért, ami a béke győzelmét is jelenti. Február negyedik hetében az üzemek fokozzák a munka ütemét, hogy behozzák az eddigi tervelmaradást Február harmadik hetében bá- i üzemek közé tartozik a breznoi IX. nyáinkban a helyzet még mindig ko­moly Handlova tervét a mult évben csak 95 százalékra teiiesítette. a hó­nap elejétől fogva pedig 90 százalék­ra. Az összes tartalékok mozgósításá­val a handiovai bánvászok még telje­síthetik felajánlásuk első részét, hogy februárban kitermelik a tervezett szénmennyiséget. Márciusban és a to­vábbi hónapokban azután a folyamatos tervtel jesítés és túlteljesítés biztosí­tásával teljesíteniök kell felajánlásuk másik részéi, hogy május elsejéig be­hozzák a januári tervelmaradást. A többi szénbányák még _ jobban lema­radtak tervteljesítésűkben. mint, Hand­lova. Február harmadik hetében javultak a? eredmények a vasércbányákban. Ezek túllépték tervüket. Ezzel termé­szetesen még nem hozták be február első két hetének elmaradását és a ja­nuári tervelmaradást. A nehéz gépiparban az elmaradozó kongresszus-üzem. a koromoai MEZ­üzem és a bratislavai Elektrotechnikai üzemek. Az utóbbi az első februári he­tek sikere után a harmadik héten újra lemaradt a tervteliesítésben. Fordulat állt be Závadkán. ahol már teljesítik a heti terveket és különösen a tapol­csányi Kábelgyárban, ahol február harmadik hetében újra túlteljesítették tervüket, úgy hogv feladataikat az év elejétől kezdve 106%-ra teljesítették. A finom és általános gépipar üze­meiben a helyzet megjavult. Az érsek­újvári Elektrosvit-üzem február har­madik hetének tervét 104 százalékra teljesítette és kötelezte magát. hogy a februári feladatukat 100 százalékra teljesíti. Aranvosmaróton is a harma­dik hét tervét teljesítették, de még sokat kell behozniok. Nem kielégítő a tervtel jesítés az eperiesi Dukla-üzem­ben, aiiol még 90 százalékra sem tel­jesítették a tervet. A kívánt javulás nem állt be eddig a vegvi ágazatban sem, amely a jó januári eredmények után februári tervtel iesitésében le­maradt. A kerámiai iparágban minden terv­bevétt feladatnál fe«j'íiár harmadik he­tében túlteljesítették a feladatokat. A lietavskálučkai cementgyár az orszá­gos munkaversenvben januárban első helyen végzett. De ennek az iparág­nak üzemei még nem hozták be terv­elmaradásukat Igy pl. a stupavai ce­mentüzem februári tervét eddig csak 92 százalékra teljesítette. Lemaradt a sučany téglagyár is. aliof az elvtár­sak nem készültek fel kellőképpen a télre és nem biztosították az agyag­tartalékot. • A könnyűipari üzemek közül valami­vel megjavult a- helvzet a faipari ága­zatban, úgy hogv ez az iparág az összes tartalékok további mozgósítá­sával teljesítheti február tervét. Fel­adata ezután az lesz, hogv behozza a januári elmaradást. c /l bán y a üzente U he n terjednek a szoviet sztahanovisták új munkamódszerei Az osztrava—karvini bányák 18 tárnájában dolgoznak Miszka Ja­roslav élmunkás módszere szerint. Miszka komplex módszere alapján eddig már 200 bányász dolgozik, akik naponta követöket nyernek meg az új munkamódszernek. Miszka módszerének hatékonyságát legjob­ban azok az eredmények mutatják, amelyeket az osztrava-karvini bá­nyák elértek. A Stahanov-tárnában 26 bányász egy váltá3 alatt 96 csil­le szenet termelt ki. Miszka mód­szerei bevezetése után termelésüket 130 csille, szénre emelték. A Miszka módszere alapján dol­gozó bányászok nemcsak megköny­nyítik munkájukat, hanem fokozzák keresetüket is. Azelőtt egy műszak alatt 249 koronát kerestek szemé­lyenként. A komplex-módszer beve­zetése óta 430 koronát keresnek. Borudsky Ottó élmunkáscsoportja szintén Miszka módszere szerint dol­gozik és pénteken, február 16-án normáját 219 százalékra emelte. A munkacsoport tagjai egy műszak alatt 599 koronát kerestek szemé­lyenként. A kladnoi bányakörzetben Václav Bartos élmunkás Boriskyn sztaha­novista módszereivel dolgozik. Mun­kacsoportja normáját 250 százalékra teljesíti, a nélkül, hogy fokozná erő­kifejtését. Az új módszer szerint már nemcsak Bartos munkacsoport­jának 21 élmunkása dolgozik, ha­nem további 84 élmunkás és közöt­tük sok nem kvalifikált brigádos is A rosicei bányakörzet vájárjai most idötanulmányok alapján dol goznak, mert rájöttek arra, hogy a ciklusos fejtési módszer könnyeb­bé teszi a munkát, mert egyenlete­sen felosztja az egész műszakra. Azelőtt fejenként és műszakonként 7.71 csille szenet termeltek ki és most 10.20 csillét. Egy váltás alatt 389.40 koronát keresnek, míg az­előtt csak 2Ŕ7 koronái. „A mi üzemünkben nem lehet be­vezetni Szvoboda módszerét", „a mi gépeink öregek már", „a mi gépeink meg túlságosan modernek", „Miszka elvtárs más körülmények között dol­gozik", „nálunk ezt nem lehet", mon­dogatják azok, akik nehezen tudnak megszabadulni a régi nézetektől. Az elavult, maradi nézetek elleni harcban nqnek fel új kádereink, az élmunkások és újítók büszke csapata, akik bátran a szovjet sztahanovisták példája nyo­mán nyúlnak hozzá a technika fogas kérdéseihez és jó néhányszorosan fo­kozzák a munka termelékenységét. Szlabej elvtárs pontosan félévig .küz­dött a műszakiak hitetlensége és ma­radisága, a Párt funkcionáriusainak ér­dektelensége és közönye ellen, az üzemben és a szakszervezetekben, de módszerét mégis érvényesítette és szupportján bevezette a gyorsvágási módszert, amely a Szovjetúnióban ma már tömegmozgalommá vált és gyors ütemben viszi előre a nehéz gépipari üzemek fejlődését. A harc részben már eldőlt é* száz meg száz vasesztergá­lyos követi Szvobodát és Szlabejt, a szovjet módaierek merész úttörőit, ha­zánkban. A megmunkált fém szikrázó szilánk­jai, forró forgácsai szokatlan gyorsa­sággal peregnek, pattognak a furatról, Hcrega, Vtioviak. Pul, Horváth, Ta­kács, Geschwandtner és Štefek elv­társak gépein. A jó ügy gyorsan tör előre és le­gyűri az akaüá'lyokat. Elszáguld a ma­radi igazgatók és műszakiak feje fe­lett és a becsületes műszakiak jó nagy része már be is kapcsolódott az élmun­kások megsegítésének munkájába, mert tudják, hogy azok sikere az ő sikerük is. Vannak már műszaki ká­dereink, amelyek éjjel-nappal járják a gyárat esztergapadtól esztergapadig, segítenek, tanácsokat adnak mindenütt. Éjszakánként szovjet sztahanovistákról szóló könyvek fölé hajolnak és vannak, akik Szvoboda elvtáis példájára silabizál­ják az Azbukát, hogy eredetiben olvas­hassák a szocializmus gyors építésének módszereit. Elgondolkodnak felette, alkalmazzák az olvasottakat saját vi­szonyaikra és így születnek napról napra új emberek, építők, akiknél a munka ügye becsület és dicsőség doiga. Handlován az elvtársak nehézsé­gekkei küzdenek. Küzdenek a terv­teljesítés reájuk váró nagy felada taival, de ugyanakkor még csak na­gyon kevesen veszik át a szovjet bányászok élenjáró tapasztalatait, amelyeket oly sikerrel alkalmazott Miszka elvtárs a Jeremenko-tárná­ban Osztraván. Misik és Pancsik elvtársak ugyan már a harmono­gramm szerint dolgoznak, azonban egyelőre még egyedül vannak. De tudják, hogy nemsokára tizen és százan lesznek, akik a ciklusos fej­tés szerint kétszeresére emelik a handiovai bányák termelését. A mű­szakiak egyelőre még nem értik, hogyan lehetséges ez. De nemsoká­ra látni fogják, akár akarják, akár nem, hogy ez lehetséges és meg­tesznek mindent, hogy segédkezet nyújtsanak a sikeres munkához. Ott van pl. Doutnács elvtárs, a hegesztő. Amikor az új módszerekkel kezdett dolgozni, egyedül volt, de ott ragyogott előtte Volodin és Mi­hajlov szovjet sztahanovista hegesz­tők példája. Ma már messze tartunk. Doutnács elvtárs példája szerint száz és száz hegesztő dolgozik. Nem sok víz folyik már le a Dunán és egy köteg elektróddal fognak hegeszteni a komáromi elvtársak is a Skoda-üzem­ben, meg sok helyütt másutt is. Ma még nehézségekkel küzdenek a Ga­rain-menti üzemekben, a hegesztés még lassan megy. De nem is mehet másképp, hiszen az elvtársak közül sokan csak nemrégiben cserélték fel a földműves ásóját, vagy a favágó sze­kercéjét a hegesztőpákával. Egy év múlva nyugodtan odamehetünk meg­nézni őket. Egész biztos, hogy addig­ra már égen átveszik a szovjet mód­szereket, amelyek így nyújtanak se­gítséget nekünk előrehaladásunkban, országunk gyorsabb felépítésében. De az új módszerek csupán akkor törhetnek át a régieken, csak akkor győzhetik le a régi nézeteket, a régi hagyományokat, a konzervatív műszakiak előítéleteit, ha az üzemi pártszervezetek és az üzemi szakszer­vezeti csoportok szívvel-lélekkel ne­kifeszülnek az új módszerek propagá­lásának és ott I lesznek mindenütt, ahol fel kell és fel (ehet karolni az élmunkások és újítók úttörő mozgal­mát. Hogy is mondja Sztálin elvtárs 1935-ben a sztahanovista elsők össz­szövetségi találkozásán? „ Az a feladatunk, hogy a sztaha­novistáknak segítséget nyújtsunk, hogy még jobban kifejleszthessék sztahanovista mozgalmukat, kiter­jeszthessék és elmélyíthessék a Szov­jetúnió összes kerületeiben és járá­saiban, E Č á dclog egyik oldala. Másrészről pedig észre kell téríteni mindazokat az elemeket a vezető gaz­dasági íuncionáriusok, mérnökök és műszakiak soraiban, akik görcsösen ragaszkodnak a régihez, nem akarnak előremenni és akadályozzák, rendsze­resen gátolják a sztahanov mozgalom fejlődését." Ezek a szavak az építésben ma is ezerszeresen időszerűek és Pártunk üzemi szervezeteinek, járási é» kerü­leti bizottságainak feladata az, Ijogy terjesszék a dicső sztahanovisták hazai tanítványainak nagyszerű példáit. A pártszerveztek ne elégedjenek meg a munkaverseny olyan megszervezésével, amelyet csak a versenyelőadó vagy az adminisztratív hivatalnokok további sora szervez többé-kevésbbé, jól vagy rosszul Sok üzemben ilyen gépies a szervezet viszonya a szocialista mun­kaverseny döntő fontosságú kérdései­hez. Még az olyan jelentős és fejlett üzemben is így van ez, mint pl. a vág­besztercei Klement Gottwald üzemek­nél. Nyerjük meg a munkásokat, meste­reket és a műszakiakat a magasabb termelékenységért folyó küzdelemre. Üzemi szervezeteink segítsék ezeket az elvtársakat, különleges figyelmet szenteljenek a politikai meggyőzésnek és az iskolázásnak, emeljék kt a jó példákat, állítsák mintaképül a dolgo­zók elé, mint ahogyan ezt teszik a komáromi Skoda-művekben, a nagy­szombati Kovosmaltban vagy a myjavai Armatúrában, ahol a legjob­bak munkamódszereit néhány napon belül már villámröpiratok terjesztik, tízes gyűléseken megbeszélik, beszél­getéseket rendeznek róluk az új mun­kamódszereket kidolgozó legjobb él­munkásokkal és felhasználják az üzemi agitáció ezer és ezer iól bevált mód­szerét, mert felismerték azt. hogy az új módszerek, mint ahogvan Gottwald elvtárs újévi üzenetében mondotta, meggyorsítják útunkat előre és így népünk életszínvonalának emelkedé* sét is. A műszakiak, a nemzeti vállala­tok igazgatói, mesterei, vezető, éa középkáderei igen nagy segítséget nyújthatnak az új munkamódszerek terjesztésében és a 3zakma legjobb­ja címéért folyó verseny megszer­vezésében. Tudjuk, hogy a verseny eddigi formáinál is milyen befolyás­sal volt a mesterek és műszakiak segítsége, amely védnökségek és komplex-brigádok formájában nyil­vánult meg. Az új munkamódszerek egyúttal újítást jelentenek a techno­lógiai folyamatban is. Sokszor szük­séges az, hogy hozzányúljunk a gé­pekhez és a munkaeszközökhöz és beleavatkozzunk a munka megszer­vezésébe. Ezt nem lehet megvalósí­tani a műszakiak és mesterek oda­adó és áldozatkész segítsége nélkül. Lehetetlen az, hogy a munkások minden erejükkel dolgozzanak, gon­dolkodjanak és újítsanak és ugyan­akkor a régi Hulita-idök konzerva­tív és rosszakaratú fehérkabátos mesterei a gépek között sétáljanak és gúnyosan mosolyogva nézzék a dolgozók törekvését, sőt lenézően nyilatkozzanak a munkát elősegítő újítási javaslatokról és így akadá­lyozzák a termelő erők fejlődését az üzemekben. Az a mester, aki még a nemrég múltban, 38 előtt a füleki zománcgyárban durva fellépésével a tanoncot odalökte a géphez, úgy­hogy a szerencsétlennek a gép két ujját levágta, az a mester egész biz­tosan nem néz jó szemmel a dolgo­zó öntudatosítására, a dolgozók jobb munkájára, akik bebizonyítják azt, hogy jobban tudnak gazdálkod­ni saját üzemeikben, mint a régi rendszer emberei a Hulita-idö alatt. De a becsületes mesterek, az új­típusú mesterek s a munkásosztály­hoz hü műszaki értelmiség kezet nyújtanak az újítóknak, a termelés­ben élenjáró dolgozóknak és segítik őket, hogy jobban uralhassák a gé­pet és műszakilag megoldhassanak sok olyan feladatot, amelyet a mun­kás maga nem tudna megoldani. A gépét szerető és a gép minden por­cikáját ismerő élmunkás a műszaki segítségével elsajátíthatja az új munkamódszereket bármely gépen, a rozsnyói bányákban épúgy, mint Osztravában, a komáromi Škoda­üzemben épúgy, mint a Keletszlová­kiai Gépmüveknél és ezzel tervét magasan túlteljesítve, hozzájárulhat a szocializmus gyorsabb felépítésé­hez hazánkban. Ahol ezt a felada­tot megértik, ahol propagálják és tudatosítják a „gyorsabb út" mér­hetetlen jelentőségét, ott bizonyo­san bekapcsolják az üzemek minden egészséges erejét abba, hogy az új munkamódszerek a Szovjetúnió élen­járó tapasztalatai álapján tömegmé­retekben meghonosodjanak és győ­zelemre vigyék a tervteljesítés ügyét egész népi demokratikus ha­ltakban.

Next

/
Thumbnails
Contents