Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-18 / 42. szám, vasárnap

19Ö1 február 18 UJ §10 BÜSZKESÉGÜNK A NEPHADSEREG—, A szolgálatra bevonult tartalékosok családtagjainak ellátásáról tőrvény gondoskodik A münchenelőtti köztársaságban katonai szolgálatot teljesíteni annyit Jelentett, mint elsősorban feltétlenül a burzsoázia érdekeit szolgálni egyúttal a.;jjiban a bevoiiul.ak családtagjainak kínlódását és nyomorát is jelentette. A katonai szolgálatra behívottak és családtagjaik szociális biztosításáról ugyanis az akkoriban hatalmon levők alig gondoskodtak. Alkotmányunk a katonai szolgáht teljesítését államunk polgárainak legmegtisztelabb kötelességévé teszi, ezért kormányunk a néoi hadseregbe .katonai szolgálatra behívottakról és cs-ládtagjaikról gondoskodik is. hogy á katonák nyugodtan szentelhessék magukat kötelességeik td'esítésének. Hogy tartall'kos?!qkr.t táfékoítassuk, hogy m

;lyen ellátási segélyre van Igényük és hogvan kel! azt kérvényezniük, kivonatot kö'lünk a honvédelmi szolgálatra behívott személvek és családtagjaik szociális b ztosítására hozott törvénycikkből. S. «. CSALADTAGOK 1. A kormányrendelet és törvény értelmében családtagnak tekintik a 4. pont kivételével azokat a személyeket, akik közös háztartásban élnek a katanai szolgálatra behívottal: a) férj (feleség), c) saját gyermekek, mostoha- és fogadott gyermekek 16-ik életévük betöltéséig, d) gyermekek 16—25 évig, ha folyamatosan eljövendő hivatásukra készülnek iskolázással vagv más tanulmányok folytatásával. cl gyermekek korhatár nélkül, ha testi vagy lelki hiba miatt nem tudják saját munkájukkal fedezni ellátásukat, vagy ha utánuk családi nótlékot, gyermekpótlékot vagv nevelési költségeket fizetnek. 2. Családtagoknak tekintik az 1. bekezdés értelmében mindazokat, akiknek ellátása lényegesen függ a katonai szolgálatra behívott személytől: a) szülők, nagyszülők, aDós, anyós, b) gondozásba kiadott gyermekek, testvérek és unokák az 1. bekezdés feltételei értelmében (c—e-ig), ha a bevonulás napjáig közös háztartásban éltek a behívott személlvel legalább hat hónapon keresztül. c) a behívott személv nővére vagy leánya, ha háztartását vezeti, vagy ha a bevonulás napjáig legalább hat hónapon keresztül közös háztartásban élt vele. d) feleség (férj), ha elváltak vagy a régebben érvényes előírások alapján különváltan éltek és ha a behívott személytől tartásdíjra jogosultak. 3. A közös háztartás feltételét akkor is teljesítettnek tekintik, ha a házastársak, a gyermekek vagv sziilők nyomós okokból külön élnek, főleg a honvédelmi szolgálit teljesítése végett, esetleg gyermeknevelés, lakásínség vagy egészségügyi, gazdasági és művelődési okokból. 15. «. AZ ELLATASI SEGÉLY IGÉNYÉNEK FELTÉTELEI. 1 A behívott személvek családtagjai (a 3. § értelmében) ellátási segélyre jogosultak, ha ellátásuk lényegesen függ a behívott személvektől és ha abban az időben, amikor ezek a személyek honvédelmi szolgálatot teljesítenek. másképp nem gondoskodnak róluk. 2. A segély-jogosultság feltételeit az 1. bekezdés értelmében akkor is teljesítettnek tekintik, ha: a) a családtag rendszeres jövedelmét, amelv munkaviszonyából, irodalm' vagv művészeti tevékenységéből, nemzetb'ztosítási járulékából vagy más közsegélvbő! származik, nem haladja meg annak a jövedelemnek a kétszeresét, amelyre a családtagnak a szolgálat időtartama alatt igénye van, b) nem haladja meg a családtag más rendszeres jövedelmét, amelv egyenlő nagyságú az ugyanazon időben őt meg

;l!ető segéllyel. 3. Ha a családtag jövedelme meghrkdja a 2. fejezetben felsorolt határokat, akkor csak olvan segélyre van igénye, amellyel együtt a jövedelem nem haladja meg a megfelelő határt. 4. Ha a családtagnak a 2. bekezdés a) é« b) pontjai értelmében más jőveTakarékoskodás a kenyérrel mindannyiunk kötelessége A múltban a münchen-előtti Köztársaságban a katona megkapta kenyéradagját és többet nem törődtek vele, vájjon elegendő-e neki a kenyéradag vagy sem Gazd iságosan be kellett osztania, hogy kitartson addig, amíg újat kap Ma. — hála szövetkezeti dolgozóinknak és munkásságunknak — elegendő kenyerünk és liszttermékünk van, de sajnos, katonáink is gyakran fölöslegesen pazarolják. Ma már nem kell katonáinknak ládájukba rakosgatni a kenyeret, hanem a szekrényből annyit vehetnek, amenynyit megtudnak enni Előfordul azonban, hogy fegyelmezetlen és kevéssé öntudatos katonák szobájukba is visznek kenyeret, ahol az asztalra teszik, megfeledkeznék róla és mikor megszárad, kidobják. Ezek a hiányok és szemmellátható pazarlások bosszantották Víchrica tizedest. Fontolgatta, hogyan lehetne legjobban megakadályozni. A CsISz alakulati csoportjának gyűlésén javaslatot tett, -hogy intézkedjehek a kenyér pazarlása ellen. Számos társa egyetértett vele Elhatározták, hogy propagandával és személyes meggyőzéssel .akciót indítanak elvtársaik közt. Az akció vezetője, Víchrica tizedes lett. Eleinte nem sikerült úgy, ahogy szedette volna. Meggyőző munkája során azonban örömmel tapasztalta, hogy igyekezete nem fölösleges, Néhány nap múlva az élelmezési szolgálatos mosolyogva fogadta, hogy már nem kell aanyi kenyeret rendelnie, mint azelőtt, mert gazdaságosabban kezelik és nem dobálják a hulladékok közé. j Víchrica tizedes azonban ezzel sem elégedett meg. Elhatározta, ha valakit i kenyérpazarláson ér, kipellengérezi a ; faliújságon A példásan eljáró elvtársakat viszont kiemeli és megdicséri. Ugy látta azonban, hogy a harcot folytatni kell és azt is szóvátenni, hogy a hulladékok között ne találjanak kidobált zsemlegombócokat. Azt javasolta ezért a szakácsoknak és az élelmezési tisztnek, hogy egy nagy gombóc helyett két kicsit készítsenek és mindenki tetszés szerint kérhet belőlük. Víchrica elvtárs gondoskodott arról is. hogy a hulladékok közé került ételmaradékók ne vesszenek kárba, hanem idejekorán etessék fel a sertésekkel. Szükséges, hogy mindazok a katonák és parancsnokok, akik nem takarékoskodnak a kenyérrel és liszttermékekkel, komolyan foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, mert így bizonyítják be legjobban, hogy valóban a nép hadseregének tagjai Meg kell akadályozniok, hogy a kenyeret ne etessék fel a lovakkal és ne égessék el a kemencékben, mert az azt a célt szolgálja, amelyért készül — a katonák ellátását. delemforrásai is vannak, ezeket a jövedelmeket beszámítják és az a) pontban felsorolt feltételek szerint ítélik meg. 5. Azt a jövedelmet (ellátást), amely a behívott személv üzeméből vagy családi birtokának jövedelméből származik,, mint a családtag saját jövedelmét tekintik a 2. bekezdés b) pontja szerint. 6. Nem jár segély a behívott személy azon családtag iának, aki kellő j megokolás nélkül elutasítja a járási ! Nemzeti Bizottság által neki felajánlott foglalkozást. 19. «. A SEGÉLY NAGYSAGA. 1. A segélv naponta: a) az első családtag számára 50.— korona. b) minden további családtagra 30.— korona. 2. A behívott személv családtagjainak nyújtott segélv nem haladhatla meg taponta a 150.— koronát összesen. Ha az 1. bekezdés értelmében ugyanazon behívott személv családtagjainak járó segélv összege meghaladná a napi 150.— koronát, akkor az i 1, bekezdés b) pontia értelmében megjelölt családtagok segélyét egyen| lő mértékben leszállít ia. 3. Azon családtagok, akik a behívóit személlvel nem éltek közös háztartásban a honvédelmi szolgálatra való bevonulás napján, a tartásdíj vagy azon rendszeres segélyezés nagysága szerint jogosultak segélyre, amelyet a behívott személv volt köteles nyújtani nekik vagy valóban nyújtott, esetleg azon tartásdíielőleg nagysága szerint, amelyet az állam nyújtott nekik, ez azonban nem haladhatja meg az 1. és; 2. fejezetekben megállapított feltételeket. 4. Első családtagnak tekintik: a) a behívott személv feleségét (férjét), továbbá b) élettársát a 3. U bekezdésének o) pontja szerint. c) a legidősebb családtagot, aki segélyjogosult és a behívott személlyel j katonai szolgálatának megkezdése * napjáig közös háztartásban élt, vagy a gyermek, amelv a jelzett nap után született. d) a legidősebb vagv az egyetlen segélyjogosult családtag. 21. 5. IGÉNYBEJELENTÉS. 1. Az igénybejelentés jelentkező lappal történik. Ezt a behívott személy családtagjai, törvényes képviselői, a behívott személy, vagv kiskorú családtagok nevében megfelelő tömeggondnoksági szerv nvuithatiák be 2. A jelentkezőlapot a helvi Nemzeti B'zottságnál kell beadni. 3. A jelentkezőIaDot a behívóparancs értelmében a bevonulásra kitűzött nap időpontja előtt leghamarabb 15 nappal lehet beadni. Legkésőbb azonban 6 hónappal azon paö után adható be, amely naptól az igénv jogosultság megszűnt. Különleges esetekben a járási Nemzeti Bizottság ezen időpont be nem tartásától eltekinthet. A katonai szolgálat teljesítését utólag hivatalos irattal bizonyítani kell 4. A jelentkezőlap elintézéséről az a járási Nemzeti Bizottság dönt. amelynek körzetében a behívott személynek a katonai szolgálat megkezdése előtt utolsó állandó tartókodási helye volt. Ha a behívott személv külföldön tartózkodott, akkor a jelentkezőlan ügyében Prága I. kerületének körzeti Nemzeti Bizottsága dönt. LDilla a mellékutcában A magyar főiskolás kultúregyüttes célja, — a losonci előadás — és néhány szó a kritikához. A bratislavai magyar főiskolások komoly és szép feladatot tűztek ki célul maguk elé, a szocialista kultúra terjesztését s ezzel együtt a békeharc hirdetését Csehszlovákia magyarajkú dolgozói kőzött. Tisztában vagyunk feladatunk nagyságával, komolyságával és a legtöbbet szeretnénk elérni, amit célunk tőlünk megkövetel. Ma, amikor a háborús uszítók veszélyeztetik az egész világ dolgozó társadalmának békés, boldog életét, amikor eszközeikben nem válogatva lángokba borítják Koreát s imperialista céljaik elérése érdekében ártatlan gyerekek, anyák vérében gáíolnak, mi ezt nem nézhetjük tétlenül. Mi a világ békés, szabadságszerető népeivel együtt békét akarunk, minél nagyobb tömeget bekapcsolni a békeharcba és öntudatosítani e harc érdekében a magyar dolgozókat is. E célból először a bratislavai pedagógiai gimnázium kultúrtermében mutattuk be Tur tesvérek „Villa a mellékutcában* c. aktuális színmüvet, mellyel a CsISz magyarnyelvű kultúrmunkásainak losonci kultúrkonferencíájára készültünk. T iatában voltunk a darab politikai fontosságának, tisztában voltunk azzal is, hogy komoly mondanivalónkkal, — mely mindannyiunk számára fontos, — az első bemutatóra alaposan fel kell készülnünk. Ezt a tal kultúrgárdánknak ez volt az első alkalmával nem sikerült teljes mértékben megvalósítanunk. Voltak hibáink a bemutató előadáson, mert valóban a kezdet kizdetén voltunk, hiszen fiatal kulturgárdánknak ez volt az első szárnypróbálgatása. A kezdet nehézségei mellett a gyakorlat hiánya, a rendezésben és szervezésben pedig nehéz anyagi körülményeink okozták azt, hogy valóban hibákat követtünk el. Az első bemutató alkalmával sokat tanultunk és a szigorú kritika határozottan lendített munkánkon. Losoncon kultúrgárdánk alaposan felkészülten a hibák nagy részét kiküszöbölve lépett a közönség elé. Tapasztalataink felhasználása, a gyakorlat és a már részben rendelkezésünkre átló anyagi eszközök lehetővé tették, hogy losonci előadásunk valóban jól sikerült és ezáltal sokkal közelebb kerülünk célunk megvalósításához is. Mi azonban ezzel nem elégedhetünk meg, tovább é» még többet tanulunk, hogy alapos felkészültséggel léphessünk a Komárom, Léva, Dunaszerdahely és Szlovákia többi városának magyar dolgozói elé. Szeretnénk, ha elvtársaink megismernék szándékainkat és terveinket Ezért gyűltünk össze megbeszélésre a losonci előadás után és meghívtuk magunk közé Szabó Béla elvtársat, aki első fellépésünkkel foglalkozott. Megbeszélésünk tárgyat hibáink kiküszöbölésének lehetősége és további konkrét terveink képezték. A vita folyamán kihangsúlyoztuk, hogy kultúregyüttesünk tagjai nem hivatásos színészek és így az egyes alakításoknál könnyen előfordulhattak hibák. Továbbá a szereplők megválasztásánál sem állt nagy választék rendeíkezésünkre, mert kevesen vagyunk. Ezt az álláspontunkat Szabó elvtárs nem tudta magáévá tenni, mert a főiskolások színjátszó csoportját tehetségesnek tartja s joggal követel többet a politikailag is fejlett elvtársaktól. Kifejezte továbbá ama nézetét, hogy a főiskolásoknak az a feladatuk, hogy fejlesszék a magyar dolgozók kultúrlgényeit, tehát helyénvalónak tartotta, hogy szigorú mértéket szabjon kultúrtevékenységünknek. És a pedagógiai gimnáziumban tartott bemutatónkról írt kritikájával segíteni akart rajtunk és meg van arról győződve, hogy a magyar dolgozók ezt semmikép sem magyarázzák félre. Szabó elvtárs még hozzáfűzte, hogy losonci fellépésünk sikere arra enged következtetni, hogy főiskolásaink Losoncon elérték céljukat, Losonc dolgozó népe megértette, mit akarunk mondani és feleletül ott találtuk a csillogó szemekben és a csendes egymásratalálásban a harci jelszót: „Mi békét akarunk!" Ifjú főiskolás színészegyüttesünk már megtette az első lépéseket, amikor elindult Szlovákia fővárosából az ország magyarajkú dolgozói között terjeszteni, segíteni az új szocialista kultúrát. Komoly, felelősségteljes ez a feladat. ígérjük, hogy nem leszünk méltatlanok a magyar dolgozók bizalmára. A szocialista kultúra terjesztésével válaszolunk a háborús uszítók propagandájának. Mi, a békeharcosok táborának kis csapata, ígérjük, hogy -\ elszántan harcolunk jó munkával, kultúrgárdánkkal a tartós béke győzelméért. Kern Mária t Szülejm án Sztálszkij dala Sztálinról Előre visz minket, mi él nagy Pártunk edzett, mint acél, népünk halad és mit se fél, mert Te vagy vezére, Sztálin. Már ifjan csillagként ragyogtál, a dolgozók testvére voltál,, vezetsz oda, hol nem lesz gond már csak boldogság lesz, Sztálin. Az idő múlik, évre év és bölcs vezérünk karja véd. / cél közéig, bár messze még, de messze látsz Te, Sztálin. Erőd bennünket győzni visz, garázda ellent megfenyítst, Ki gyengébb, annak csak Te nyitsz útat előre, Sztálin. Egész világ tekint feléd, Téged ' ivet minden derék, Te érted, mért sovárg a nép, Téged dalollak, Sztálin! (Ford. Lányi Sarolta) Katonáink segítenek felépíteni és erősíteni köztársaságunkat Dolgozó népünk hadseregének mindent megad, amire szüksége van, hogy az építő munka é® a béke szilárd védelmezője legyen. A katonák a nép szeretetére harci és politikai felkészült, ségük fokozásával és a példás katona büszke címének elnyerésére irányuló egyre növekvő igyekezettel válaszolnak. Mialatt az imperialista hadseregek katonái Nyugat-Németországban a volt SS-eket újabb gyilkosságokra, városok és íalvak újabb pusztítására és felégetésére készítik elő, azalatt népi demokratikus hadseregünk tagjai támogatják dolgozóinkat építő Igyekezetükben és a Csehszlovák Köztársaság nyugalmas, békés újjáépítésében. A közelmúltban a bányamunkán dolgozó katonák a honvédelmi minisztériumnak a következő jelentést küldték„Az Osztrava-karvim bányamedencében szénkitermelő brigádon dolgoztunk, hogy segítsünk a bányászoknak teljesíteni a tervet. Négynapos kerese. tünkből egynapi fizetésről lemondtunk, ami összesen 11.000 koronát tesz ki és ezt az összeget felajánlottuk Korea lakosságának megsegítésére." Az egyik prágai katonai alakulat pártszervezete tavasszal felszólította tagjait, hogy vállaljanak szocialista kötelezettségeket május elsejének tiszteletére. Többek közt Hrach Antal őrmester kötelezte magát, hogy egysége katonáival együtt 20.000 ccm vért ajándékoznak a kórházaknak. Ezt a kötelezettségvállalást, amelynek teljesítését sokan kétségbevonták, még túl is teljesítették. A katonák azonban akciójukat május 1. után is folytatták és 1950 végére felmutathatták felajánlásuk büszke mórlegét: 134.260 ccm vért adtak a kórházaknak és így kötelezettségüket 671.3%-ra teljesítették. Ilyen a ml népi hadseregünk, amely munkájával biztosítja a boldogabb és örömtelibb holnapot. /More, kutoHiíU Előre katonák, ti béke védői, A szocializmus bátor építői, Tibennetek bízik Rátok tekint a nép. Kik bátran, elszántan Véditek a békét. Ti ha kell dolgoztoK, Ha kell harcba mentek Azért, hogy népünknek Mindene legyen meg. Előre katonák, előre munkások Hogy a béke győzzön Az egész világon. Győzünk, mert győzni kell. Mienk az igazság, Vörös csillagunknak Hódol majd a világ. Magasan ragyog már Tűzvörös csillagunk, Hirdetj mindenütt: Mi békét akarunk. Brftes Ernő közkatona I