Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-16 / 40. szám, péntek

1951 február 16 m siö (Folytatta a a. oldalról.) Arevtzionizmus támogatása A* angol-amerikai agresszió elôké­Mítéséhen különleges szerepet játszik az Odra és Nissa folyókkal kapcsolatos propaganda. Célja nem a béke biztosí­tása, hanem a soviniszta érzelmek fej­lesztése, a reváns szellemének ápolá­sa, főleg az áttelepültek között, nem emberhez méltó életkörülményeik mes­terséges fenntartása út ián. Az amer.kai militaristák terveinek értelmében ezeket kell elsősorban ágyútölteléknek felhasználni. Az Odra­és a .Mssa-menti határ ellen folyó uszí­tással akarják a német nemzetet újból egy Lengyelország és a Szovjetúnió e'kni háborúba taszítani, olvan hábo­rúba, mint amilyen csak a kö elmúlt­ban is végzetes szerencsétlensége volt Németországnak. Tudatosan elhallgat­ják, hogy az Odra és a Nissa folyók menti határt a hitleri Németország veresége után a potsdami konferencián a négv megszálló nagyhatalom képvi­selői állapították meg, valamint hogy a lakosság áttelepítése ügyében hozott döntés összhangban áll a szövetséges ellenőrző tanács négvhatalmi határoza­tával. A becsületesen és világosan gondolkodó nyugatnémeországi dolgo­zók ezekben az uszításokban nem vesznek részt. Tudják, hogv Német­ország nyugati határai a béke határai, amelyet nem szabad felhasználni új támadó háború cél iára külföldi provo­kátorok érdekében Az angol-amerikai agresszió előké­születei, amelyeket német földön foly­tatnak, az összes militar'stáknak, fa­sisztáknak, a német néo v?lamennyi ellenségének bátorságát növeli. A tervbevett háborúban alkalmat látnak az imperialista antidemokrata agresz­szió felújítására, ha a nyugati nagyha­talmaktól függő módon Is. és előké­születeket tesŕnek a dolgozó tömegek kegyetlen kizsákmányolására és rab­ságdöntésére. A német agresszorok növekvő kíméletlenségének kifejezése „egyenjogúsági követelésünk" az im­perlal'sta nagyhatalmak old?lán történő fegyverkezésben és egvben elutasító magatartásuk az össznémet tárgyalá­sok kérdésében, amit Adenauer re­vánspolitiká ja juttatott kife iezésre. Németország csak úgv tud betegsé­géből felgyógyulni, független nagy­hatalom csak akkor lehet, ha letér az imperialista agresszió és a háborús szövetkezés útjáról és e helvett olvan útra tér, amelyet a potsdam' döntés számára kijelöl: a békés feüődés és a demokrácia, a nemzetek közötti béke biztosításának űtlára. A remllltarizálás magva abban rej­lik, hogy Nyugat-Németország la­kosságából a Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok ellen támadó agresszív hadsereget akarnak kiké­pezni, az amerikai milľárdosok érde­keiért harcoló zsoldos csapatok szer­vezésére készülnek. Ilven háború azonban teljesen ellenkezik a német nép életérdekeivel. Németországot tcstvérharcba sodorná, a német nép elvérzéséhez vezetne és Németorszá­got felégetett földdé változtatná. Az amerikai-angol háborús uszítók, hogy megtörjék a német lakósság el­lenállási akaratát, arról regélnek, hogy ők milyen erősek. A valóságban azon­ban a háborús uszítók tábora állan­dóan gyöngül. Az amerikai politika, amely egv új háború lángralobbantá­sára tör, tele van ellentétekkel. Meg­semmisülésre van ítélve, bšr képes a német népet hatalmas szerencsétlen­ségbe dönteni Az amerikai intervenciósoknak ko­reai katasztrófája, a nemzetfelszabadí­tó mozgalom megerősödése a gyarma­ti országokban, az imperialista pozíció knrhadtságát bizonyít ia és bukását jel­zi, valamint az Egyesül Államok kato­na' gvengeségét. Az USA nem vélet­lenül haiszrlja olv lázasan a megvert országokban. Németországban és Ja­pánban zsoldos hadseregek felállítását. Néomoz<*alammal a rsmilitarizáció ellen Olaszországban, Franciaországban és Nyugat-Európa más államaiban a nyugatnémetországi ú irafelf egyver­zés elleni népmozgalom mindinkább terjed és hatalmas csapást jelent a felfegyverzés politikájára, a népi tö­megektől izolál*a Nyugat-Európában a remilitarlzálás mellett hangoskodókat. A német nép tulnvomó többsége el­utasítja az úirafelfegvverzést. Nyugat­Németországban a polgári saitó állítá­sa szerint a lakósság 70—90 százaléka Bl'ichprnek, a szövetségi kancellár Helyettesének megállapítása szerint a lakosság k'lencven százaléka ellen­zi a felfegyverzést Hazafias népi mozg.Mnm keletkezik, amelvbe a mun­kásokon és földműveseken kívül a polgári rétegek is bekapcsolódnak, kö­zösük vállalkozók, napok és volt ťsz­tek is Határozottsággal száll síkra a béke mel'ett az ifiúság, amelynek első­ként keilene elszenvednie a modern háború borzalmait A nyugatnémetországi hazafiak népszavazást követelnek a felfegyver­zés kérdésében és egyben követelik, hogy a békeszerződés még 1951-ben megvalósuljon. Minden becsületes né­met ezt a követelményt hatffatásan tá­mogatja. Ami az egvmással szemben­álló erők kölcsönös viszonvát Heti, azok, akik a béke oldrlán harcolnak, az emberiség többségét képezik, mig azok, akik a remilitarizáció nyílt vagy titkos támogatói, kis számának, ere­jük csekély, bár a gazdasági életben vezetőszerepet töltenek be és a meg­szállókkal állnak szövetségben. A bonni kormány a népakarat el­len fordul, cselekedetei az angol­amerikai, valamint az újjáébredő •émet agressziós imperializmus sze­rint vannak irányítva. Megkísérli megtörni a háborús politikával szem­ben megnyilvánuló ellenállást, hogy így a népet az agresszorok rendel­kezésére bocsáthassa ágyútöltelékül. Adenauerék hiába bizonykodnak, hogy ők „békeszeretök". Aki az új­rafelfegyverzés szükségességét hir deti, az a háború mellett száll síkra. Aki a békéért harcol, az ellenzi a felfegyverzést. A bonni kormány el utasítja a Kelet- és Nyugat-Német­ország közötti tárgyalásokat, ame­lyek pedig megszüntetnék Németor­szág kettéosztóslását és biztosítaná a békét. Ugyanez a bonni kormány egyidejűleg tárgyalásokat folytat Eisenhower tábornokkal a német had­sereg újjáépítéséről. E nemzetellenes, bűnös politika folytatása mellett Adenauer eltit­kolja a nép előtt azokat a megbe­szélés sket, amelyeket a nyugati né­met megszállók bizottságaival foly­tatott, eltitkolja ezt nemcsak a né­met nép előtt, hanem a szövetséges parlament, sőt saját kormányának tagjai előtt Is. A szociáldemokrata párt jobboldali vezetőségének szerepe A német szociáldemokrata párt jobboldali vezetősége dr. Kurt Schu­macherrel az élén, a remilitarlzálás kérdésében kétkulacsos, aljas politi­kát folytat. Az országos tanácsvá­lasztások idején, az 1950. év végén, Schumacher azt állította, hogy a felfegyverzés ellen van, bár korláto­zásokkal és kikötésekkel. Ollenhauer­nek, Schumacher helyettesének rész­vétele az Eisenhowerral folytatott titkos tárgyalásokon, valamint a té­nyeknek egész sora azt bizonyítja, hogy Schumacher nyílt pálfordulást készít elő, „véleményváltoztatást a felfegyverzés érdekében", ahogy az azt már többízben is megtette, így a szocializálás kérdésében, vagy más oly követelmények ügyében, amelyek a német nép szempontjából életfon­tosságúak voltak. Schumacher követelése, hogy an­gol-amerikai hadsereget létesítsenek német földön, amely biztosítaná egy nagy német hadsereg megteremtésé­nek előfeltételét, azt bizonyltja, hogy valójában a felfegyverzés mellett száll síkra, új támadó hadjáratot akar, „háborút biztosítékkal", amely valahol a Viszla, vagy a Viszlán tűi folyna le. A felfegyverzés elleni látszólagos alakoskodással Schumacher azt akar­ja elérni, hogy a hatalmas háború­ellenes hangulatot a maga javára aknázza ki, hogy így megakadályoz­za saját pártja tagjait, valamint a tömegszervezetek tagjait abban, hogy állandóan és teljes aktivitással a béke érdekében harcoljanak. Schumacher politikájának kétku­lacsosságára való tekintettel a kom munlsták kötelessége, hogy a szo­ciáldemokraták minden olyan lépé­sét támogassák, amelyet a remilita­rlzálás ellen tesznek s ugyanakkor teljes elszántsággal leplezzek le a schumacheri politika kétkulacsossá­gát, hazugságát és veszedelmes tá­madó jellegét. A Német Demokratikus Köztársaság az igaz utat mutatja A Német felfegyverkezésnek komoly akadályt jelent a Német Demokratikus Köztársaság. Nemcsak, hogy nem vesz részt az imperialisták bűnös játékában, hanem ellenkezőleg, szilárdan áll a béketábor oldalán és példát mutat a békés építkezés terén. ötéves terve beb'zonyítja, hogy kö­vetkezetes békepolitikával milyen per­spektívák mutatkoznak a megvert Németország számára is. A Német Demokratikus Köztársaság béketerme­lése- ezen öt év leforgása alatt meg­kétszerezi a háborúelőtti eredménye­ket. A lakosság életszínvonala messzi I túlhaladja háborúelötti életszínvonalát. A Német Demokratikus Köztársaság a béke útján megtett sikereivel a nyu­gatnémetországi háborús uszítók tábo­rának helyzetét ássa alá, ugyanakkor megerősíti a Béke Hívei helyzetét és előmozdítja Németország demokrati­kus alapokon való egységesítését. Az egységért folyó harc — a fegyverkezés elleni harc Nyugat-Németország felfegyverke­zése csak Németország kettéosztása következtében lehetséges és egyben a német nép hazafias erőinek elnyomá­sával. A német nép egysége a demo­kratikus, békeszerető és egységes né­met á'hm keretében megerősíti a de­mokratikus és hazafias erőket, elszi­geteli a militaristákat és revanzspoli­tikusokat és ezzel lehetetlenné teszi Nyugat-Németország lakosságának fel­használását a k Cl 1 földi Imperialisták tá­madó céljaira. A demokratikus és bé­kealapokon nyugvó egységes Német­országért vívott harc, ezért egyúttal harcot jelent a felfegyverkezés ellen is. A német népnek természetes joga, hogy kezébe vegye az egységes Né­metország felújítása kérdésének inté­zését, annak demokratikus és béke­alapokon való újjátámasztását, hogy elősegítse az ország békés egységesí­tésének útját, hogy így saját maga legyen hazája ura. Az egységes Németország megújí­tásának becsületes és egyben legrövi­debb útja az össznémet alkotmányozó tanács paritásos alapon való létreho­zása. Az elkerülhetetlen előfeltételek adva vannak, ahogy azt a lakosság minden réátegének általános tetszése igazolja, amellyel a Német Demokra­tikus Köztársaság kormányának ja­vaslatát fogadták. A siker biztosításá­hoz elégséges, hogy mind a keleti, mind a nyugati német képv'selőket az együttmunkrlkodás és a kölcsönös megértés akarata vezesse. össznémet alkotmánvozó tanács összeállításánál a paritásos elv érvé­nyesítése elkerülhetetlen azért, mert Németországban két kormánv létezik. A paritásos elv biztosítja mindkét fél­nek az egyenjogúságot és kizárja az egyik oldal diktatórikus lehetőségét. Ezenkívül a tanács paritásos elvén való összeállítása b ztosítia. hogy min­den, az össznémet kérdésre vonatkozó ügyben pozitív eredményeket fognak elérni, ami mind Kelet-Németország, mind Nyugat-Németország egyforma érdeke. A paritásos elv szükségszerűsége megszűnik abban a pillanatban, ahogy az össznémet szabad, egyenlő s titkos választásokat az össznémet nem et­gyűlésben megejtik. E választások megvalósításának előfeltételeit az össz­német alkotmánvozó tanács készíti elő. A tanácsban a német néo oly szer­vezetet kap, amely az egész nemzetet képviselni fogja, a Szov ietúniónak, Nagy-Britanniának, az Egyesült Álla­mok és Franciaország kormányainak a békeszerződés megkötésére vonatkozó terveit előterjeszti A tanács ezjel az Egyesült Alhmok. Anglia és Francia­ország kormányait, amelvek a béke­szerződés megkötését elodázzák, arra kényszeríti, hogv a négv megszálló nagyhatalom azonnal lásson hozzá a tárgyalásokhoz, amelynek célja a bé­keszerződés megkötése. Az össznémet alkotmánvozó tanács megalakítása megteremti egész Németország szá­mára azokat a feltételeket, amelvek biztosítják a megszálló hatalmak köz­igazgatási rendszeréből a független közigazgatás rendszerébe való átme­netet, előkészíti az össznémet függet­len, demokratikus és ideiglenes kor­mány megalakulását. A megegyezéshez vezető út A békeszerető és demokratikus alap­elvekre támaszkodó egységes Német­ors á' felújításának érdekében a né­metországi Kommunista Párt javasol­ja, hogy az össznémet alkotmányozó tanács tárgyalásain egv egységes, az egész német nemzetnek megfelelő fe­lelősségteljes vezérfonalat dolgozzon ki ezekre a kérdésekre: a) Az állam jogi rend szabad kor­mányformájának megvalósításáról, az emberi jogok védelméről és egész Néiretországban a béke biztosításáról. b) A rendőrség számbeli és fegvve­res ereje túlméretezésének kérdésé­ről, v-lamint arról a lehetősépről, hogv Németország mindkét területén mikéo­pen lehetne a rendőrség számát a kö­zösen megállapított egységes elvek alapján csökkenteni. c) A „béke védelnr 5' szolgáló tör­vény" kiterjesztését egész Német­országra. d) A német nép nevében egv közös nvM'.tkoTat kiadása, amelv tiltja Né­metország remilitarizálását. hadsereg­egységek létesítését bármelv formá­jában e) Az egységes, demokratikus bé­keszerető és független Németország alkotmányának kidolgozása. E kérdés­ben a Német Demokratikus Köztársa­ság és a szövetségi köztársaság mos­tani alkotmánya szolgálna alapul. f) Demokratikus választási törvény elkészítése egész Németország szá­mára. g) A sávok és szektorok határainak megszüntetése, a nemzetközi sávok megszüntetése, a személvi mozgási szabadság, valamint az áruszállítási szabadság megvrlósítása egész Né­metország területére, a saitó- és film­termékek zavartalan teriesztése. h) Intézkedések, miként vezessék az egységes külpolitikát, egyben in­tézkedések a polgári jogok, a natura­!i "áció egységes megoldására, ígv törvényes intézkedések, miként bizto­sítható a jogi egvség, különösen arni a büntető polgár' jog, a kereskedelmi, a szerzői jog, a találmány, az árú jel­zés és értékpapírok jogi elvének egy­séges'tését tenné lehetővé. k) Intézkedések, amelvek lehetővé tennék a német belkereskedelem fej­lődését, korlátozásának kiküszöbölé­sét, ugyanakkor lehetővé tennék a külkereskedelem szélesebb alapokra va­ló helyezését, a behozatal és kivitel közös ellenőrzését és egv közös vám­elv megvalósítását. 1) Intézkedések foganatosítandók az országutak. vHútak. a vasút, posta és távíróvonalak közös használatára. m) Pénzügyi, téren az egvség létre­hozása, egységes pénznem, az idegen v-Nták e"»nőrzésének bevezetése, a bankok, vl-mlnt a külföldön lévő né­met vagvon öSsrhangbahozása. n) A munkaerők felosztásának kér­dése, hogy minden dolgozó számára ugyanolyan munkafeltételek és bérek mel'ett biztosíttassák a munka és az adóztatás elve is ugyanaz legyen. A közösen kidolgozott Javaslatokat e kérdésekben a német néo nevében a megszálló négy nagyhatalom elé ter­jesztik. o) A békegazdálkodás korlátlan fej­lődése hozzájárul ahhoz, hogv a mun­kanélküliséget felszámolják. hogy megszüntessék az állandóan növekvő drágaságot, hogv kiküszöböljék a már kib'rhatatlan adóterhet. Az egységes és független Német­országban a külföldi tőkék már nem fogják meghatározni a nénvt gazdál­kodás fejlődését. A gazdálkodás a né­met nép érdekeit és a népek közötti barátságot fogja szolgálni A német békeipar kemelkedő iparcikkei végre megjelenhetnek a világpiacon, ugyan­akkor Kelet-Európában és Ázsiában is, ahová ma Nvugat-Németország termékei az angol-amerikai imperialis­ták közbelépésére nem iu hatnak el. A német mezőgazdasági termelést megvéd k a külföldi konkurrencíától és megkapja a biztos felvásárló közön­ségét. A német nemzetnek mód iában áll, hogv megőrizze és fejlessze nem­zeti és kulturális örökségeit. Az össznémet alkotmánvozó tanács létrehozása alapvető hozzájárulás az európai béke biztosításához. „Nem lehet kételkedni abban — mondja Sztálin elvtárs. — hogv a bé­keszerető és demokratikus Német­országnak létezése a békeszerető Szovjetúnió me'lett kizár ia az európai úi háború lehetőségét, m'ndenkorra véget vet a vérontásnak. Európában lehetetlenné teszi az euróoai államok rabságba döntését a világ imperialistái által. Jlátofyaiál a postyéni ,, 7i()a otí -flíHiibiiiv Vasárnap látogatást tettem a pös­tyéni „Havas" villában, ahol üze­münk, a komiromi „Stavobyt" köz­üzem 24 élim/unkása tölti téli pihenő­jét. Belépésemkor nyolcan voltak a 14-es szobiéiban és a nemzet Közi hely­zetről, a tartós béke szükségességé­nek fontosságáról beszélgettek. A vita befejeztével arra az egységes ál­láspontra jutottak, hogy a tartós békét csak úgy tudják biztosítani, ha fokozzák munkateljesítményeiket és az ötéves tervet a kitűzött időre 100 %-ra elvégzik. Háborút csak azok akarnak, akik nem tudnak belenyu­godni abba, hogy ma például a „Ha­vas" villában munkások üdülnek és nem az éhbérért dolgoztatott munká­sok verejtékéből meggazdagodott ka­pitalisták. Ezek nem riadnának visz­sza egy újabb borzalmas háború ki­robbantásától sem. csak azért, hogy újból elnyomják és kizsákmányolják a dolgozók millióit, mint ahogy azt a múltban teeék és teszik ma is a nyu­gati kapitalisták. önkéntelenül azt a kérdést tettem fel, hogy milyen különbséget látnak a mult kizsákmányolói és a mai népi demokratikus rend között Majer és Pilcz villanyszerelő ta­noncok szólnak e'.őször. — A kapitalista rendben a tanonc háziszolga volt, fát vágott, vizet hordott, bevásárolt a mester úr konyhájára és mindent csinált, csak a mesterséget nem tanulta. Több ve­rést és szidást kapott, mint egy állat. — Ma a népi demokráciában a szo­cialista szektorhoz tartozó „Stavo­byt"-nál dolgozunk és csak a mes­terséghez tartozó dolgokkal foglal­kozunk. A segédek szívesen taníta­nak. Életünkben először vagyunk re­kreáción és ezt úgy akarjuk meghá­lálni népi demokratikus köztársasá­gunknak. hogy szorgalmasan fogunk tanulni és tgy teljes erőnkkel és tu­dásunkkal hozzájárulunk az ötéves terv sikeres befejezéséhez. nöke. 1926 óta dolgozikhrdlurdluu Az' üdülök napi programja: Reggel 7-kor felkelés, fél 8-íkor reggeli, 8-kor fürdés, a fürdő után autóbusz viszi őket haza a lakásukra, 10-kor tízórai, utána pihenés, fél 12 órakor ebéd, délután séta. 4-kor uzsonna, 6-kor vacsora. A koszt Ízle­tes és bőséges. Este marxista körök­ben vitatkoznak. Ragyogó tisztaság, rend ven mindenütt. Az üdülő-otthon vezetője, Kollár elvtárs és felesége, messzemenő figyelmességgel és lelki­ismeretességgel gondoskodik az üdü­lő munkások jólétéről, kényelmérő!, amit a rekreációsok úgv hálálnak meg. hogy a házirendet pontosan be­tartják. Johanesz elvtársnő, az egyik üdü­lő. elragadtatva nyilatkozik: — Az a kedves, szívélyes fogad­tatás. amiben részünk volt. amikor megérkeztünk, csak a szocialista tár­sadalmi rendben lehetséges, ahol meg­becsülik a dolgozókat. — ígérem, ha hazamegyek, túltel­jesítem a normámat, úgy akarok hozzájárulni népi demokráciánk megszilárdításához — mondja Joiha­nesz elvtársnő. Gogh Ferenc elvters ács. teljesít­ménye 180 százalék. Ezt mondja: — Teljesen felfrissülvi megyek haza és munkateljesítményemet to­vábbi 10 százalékkal elemelem A ka­pitalista társadalmi rendben egyszer sem volt alkalmam üdülésre menni. 25 éve dolgozom a szakmámban, örö­kösen kizsákmányoltak, de egyik ka­pitalista sem törődött azzal. hogy egészségemet helyreállíthassam. — Népi demokráciánk a dolgozó­kért van és ezért én is teljes erőm­mel küzdeni fogok a viliágbéke meg­óvásáért és 1ó munkámmal segíteni és építeni fogom a dolgozók áľ.amát, szocialista köztársaságunkat­Nagy elvtárs, festő-élmunkás is megszólal. — Feleségemmel és két gyerme­kemmel jöttem üdülni. Valamikor még álmodni sem mertem volna ar­ról, hogy üdülni mehessek. A népi demokrácia nemcsak nekem, hanem családomnak is lehetőséget adott az üdülésre. Ebben az országban érde­mes dolgozni Takács elvtárs mondja: — Egy alkalommal már üdültem 1947-ben, de azt az üdülést nem le­het összehasonlítani a mostanival. Csak azzal magyarázhatom ezt, hogy olyan vezetők kerültek az üdülőtele­pek élére, akik mebecsülik a dolgo­zókat. — Itt az üdülőben friss erőt szer­zünk a továibbi munkához és ha min­den dolgozó teljes erőbevetéssel részt vesz az ötéves tervben előírt mun­kálatokban, akkor a tervet sikerül­het négy és fél év alatt is befejezni. Miközben így beszélgettünk, meg­szólaltak a folyosóra szerelt hang­szórók. az ebéd kezdetét jelezve Kö­zös ebédlő, figyelmes kiszolgálás, a falon jelszavak, mindenütt ragyogó tisztaság. Az ebéd aprólékleves, csir­kepaprikás körítéssel, krémes és fe­ketekávé­Az ebéd Ízletes és bőséges. Ebéd után a munkatársak érdek­lődtek a „Stavobyt" munkájáról, a terv teljesítéséről. Nagy örömükre szolgált, amikor tudomásukra ad­tam, hogy 111 százalékra teljesítettük januári tervünket és újabb 80 mun­kás írta alá a szocialista munkaszer­ződést. Az üdülő elvtársak Ígéretet tettek arra. hogyha hazajönnek, a májusi felajánlásuk egyik pontja­ként az egész üzem dolgozóit meg­győzik arról, hogy éredemes élmun­kásnak lenni a dolgozók országában és arra törekszenek majd. hogy az üzem összes dolgozói aláírják a szo­cialista munkaszerződést. A látottak és hallottak után kelle­mes érzésekkel távoztam a „Havas" villából, mert éreztem, dolgozóink megértették hogy ez az ország az ő országuk és olyan lesz, amilyennek maguk építik. Bagóesi János, a komáromi „Stavobyt" dolgozója

Next

/
Thumbnails
Contents