Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-13 / 11. szám, szombat

— UJ Síi — Az msi'hm is hallható volt a Béke Mwmk hatalmas hangja Üj időszakba lépeít az úgynevezett német kérdés is. A bonni bábkormány megalakítása után az amerikai imperializmus hozzálátott a nvugatnémetországi náci német hadsereg felépítéséhez és Gottwald köztársasági elnök szavai szerint Németország a háborús veszély második tűzfészkévé válik. E szempontból különösen nagyra becsüljük a szoviet békepolitikát, amely lehetővé teszi minden békeszerető erőnek mozgósítását az amerikai imperializmus gaz tervei ellen. A háború utáni fejlődés kulcskérdése a'győztes hatalmak álláspontjának leszögezése volt a legvőzött Németországgal szemben. A Szovjetunió következetes és törhetetlen harcot folytat a háború utáni világ dekmokrafikus megszervezéséért Ismeretes, hogy ez a programm elsősorban azt feltételezte, hogy a kél támadót. Németországot és Japánt veszélytelenné tegyék, teljesen lefegyverezzék és hogy kiküszöböljék annak lehetőségét, hogy újA prágai értekezlet határozatai alaou! szolgálnak a német kérdés megoldásánál A bonni álkormánv kijelentése megmutatta, hogy a nyugati nagyhatalmak nem akarják visszaadni a német népnek szuverénítását. A nyugati nagyhatalmak ilyen politikája következtében Németországban új helvzel alakult ki A nép között hatalmas mozgalom indult meg a nemzeti egvségér! és a szabadságért, ami a német demokratikus köztársaság megalakításában mutatkozott. Ismeretes, hogv a nyugati nagyhatalmak a bonni köztársaság megalakítása után, amelvet ők maguk hívtak életre, mindiárt kiadták az úgynevezett megszállási statútumot, amelynek alapján kezükben maradt az egész külkereskedelem a külügyi érintkezés és mindenekelőtt a Ruhrvidék. Ez volt a nvug-ati hatalmak állásfoglalása az úgynevezett NyugatNémet államhoz. A másik oldalon a Szovjetúniö a Német Demokratikus Köztársaság megalakulása után átadta ennek a kormánynak az egész igazgatást, amely ezideig a szovjet katonai igazgatás kezében vett. A Német Demokratikus Köztársaság megalakítása teljes összhangban volt a potsdami értekezlet történelmi jejentőségű határozataival. ..Nem kétséges, — írta Sztálin elvtárs. — hogy a békeszerető és demokratikus Németország létezése a békeszerető Szovjetúniö létezésével egviitt kiküszöböli egy új európai háború lehetőra veszélyes katonai hatalommá váljanak. Ez a programm ugyanakkor feltételezte ' a fasizmus maradványainak kiküszöbölését ezekben az országokban és azt a követelményt támasztotta, hogy ezeknek az országoknak élete igazi demokratikus elvek alapján alakuljon ál. Bár a krimi és utána a potsdami értekezleten elfogadták Németország denacifikáció iának, lefegyverzésének és demokratizálásának elvét. nem sokkal a háború befejezése után a nyugati hatalmak teliesen ellentétes politikát kezdtek. A másik oldalon állt a Szovjetúnió demokratikus békepolitikája, amelv következetesen és tántoríthatatlanul megvalósította Németország lefegyverzését és demokratizálását és igyekezett megalkotni az egységes demokratikus és békeszerető Németországot, amelv békében élne szomszédaival, ami telies összhangban áll a csehek és szlovákok alapvető állami és nemzeti érdekeivel. ségét, végetvet az európai vérontásnak, és lehetetlenné teszi az európai államok Ieigázását a világ imperializmusa által." • A szovjet politika Németország kérdésében, a Csehszlovák Köztársaság legalapvetőbb érdekeit is kifejezi. Világos és következetes, .nagyszerű és kifejező bizonyítéka ennek a politikának a nemrégen lezajlott prágai értekezlet, amelynek felhívása leleplezte a nyugati hatalmak politikáját a Németországgal kötendő békeszerződés kérdésében és Nyugat-Németország lefegyverzésének kérdésében. Igen, egyedül a prágai értekezlet határozatainak alapján lehet megoldani a német kérdést. A prágai értekezlet felhívása újabb bizonyítéka a szovjet külpolitika következetességének és hajlandóságának arra, hogv együttmunkálkodjék Európa minden háború utáni kérdésének békés úton való rendezésében a nyugati hatalmakkal. Ebből a szemszögből kell néznünk a Szovjetúniö javaslatára a külügyminiszterek tanácsa működésének megújításával kapcsolatban. Remélni kell. hogy a világ közvéleménye arra fogia kényszeríteni a nyugati hatalmak képviselőit, hogy a külügyminiszterek tanácsának értekezletén a német kérdést megtárgyalják és megoldást találjanak a béke megőrzésére. A Szovjetunió békepolitikája lehetetlenné tehette az imperialisták terveit, mert a világ békemozgalma fejlődésének alapja lett. A szovjet küldöttség és vele együtt a fehérorosz, ukrajnai, lengyel és csehszlovák küldöttség látszólag kissebbségben volt az amerikai imperializmus szavazógépezetével szemben. De a valóságban az ENSz tárgyalási termébe, bizottságaiba és albizottságaiba behatolt a világ békevédőinek hangja, behatolt az emberek százmillióinak hatalmas kiáltása. Ezek a hangok adtak a szovjet küldöttség bizonyítékainak erőt és súlyt és ezt észrevehették az imperialista hatalmak képviselői és lakájaik is. Az ENSz ülésszakának kezdetén az imperialisták nagy reményeket támasztottak az iránvban, hogy Koreában katonai siker! és az ENSz területén diplomáciai sikert érnek el. Az ENSz ülésszakának vége azonban visszatükrözte minden reménvnek teljes csődjét. A Wall Street imperialista politikájának csődje olvan nvilván'való.hogv ezt nem lehetett elpalástolni még saját nemzetük előtt sem. Egyesek Trumant bírálják és nem nagyon hízelgő szavakkal jellemzik, mások az angolokat támadják, árulással vádolva őket, és megint mások Mac Anthur katonai zsenijét vonják kétségbe. Hoover volt elnök, aki karácsonv előtt összegezte az amerikai imperialista politika eredményeit, arra a megállapításra jutott, hogy ez a politika nemcsak a harctéren jutott csődbe, ahol Mac Arthur vereséget szenvedett, hanem csődbe jutott az ENSz-ben is. amelvnek tárgyalása a szoviet békepolitika jegyében állt. Eszmefuttatását úgv foglalta össze, hogy az igazsággal ugyan szembe kell nézni, de ez az igazság — az imperialisták igazsága — gyászos. Nem kevésbé éles kritikát gyakorolt Taft amerikai szenátor is. Ezért az ENSz-t még szilárdabb meggyőződéssel hagytuk el, hogy a békét meg lehet védeni, hogy a béke a nagy Sztálin vezetésével győzni fog a háború felett. A csehszlovák küldöttség a bizonyítékok megszámlálhatatlan sorát kapta arról, hogy milyen lankadatlan figyelemmel kísérik Csehszlovákia népei a békeharcot az ENSz-ben. A határozatok sora, ameilyeket itt kaptunk és a jelentések az építő igyekezet fejlődéséről. Csehszlovákja népeinek szocialista mutikaversenyérőll. a béke kötelezettségvállalásokról, nagy erősítést jelentettek számunkra, meggyőző bizobűnpere püspök és Tajovsrkf aoét roeghaN' tak.'Népbiró: Vádlott úr, ön halott vagy élő? Buzalka: Amint látja, bíró űr. Népbíró: Hát én önt makkegészségesnek látom. Látja, hogy az a vatikáni rádió és az amerikai rédíó, amely a hírt átvette, hogy ön halott, milyen hazug híreket küldöe a világba szerte. Buzalka: Rettenetes. Államügyész: Vádlott úr, kíváncsi vagyok, hogy a vatikáni rádió hallgatóinak és a nyugati sajtónak milyen módon fogja megmagyarázni az ön halottaiból való feltámadását? Államügyész: Vádlott ör, mindabból, amit itt hallottunk, látszik, hogy mi minden terheli a maga lelkiismeretét. Fömestersége a kémkedés volt. Mit fizettek magának azok, akik megbízásából a kémtevékenységet folytatta? Buzalka: Senki sem fizetett érte. A kanonoki illetményekből és vagyonból voltak jövedelmeim. Államügyész: De ez más munkájának eredményéből származott. Kinek a munkájából? Buzalka: A dolgozó népéből. Államügyész: fis eruiek a népnek a pénzéért maga kémkedést végzett. Elnök: Vádlott úr, az egész vallomása, amit itt elmondott, rávilágított a maga gonosztevő tetteire, amelyeket az ország és népe ellen elkövetett. Ezzel végetért Buzalka vádlott kihallgatása és az állambírósag Gojdics görög katolikus püspök kihallgatását kezdte el. H»

MI

H>WH

II

II

>l

ll>M<H»

)I

MMtWl

U><t

m CTJ SZO, « csetasiovftkíA) magyar dolgozók napilapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Jesenského 8. sm. Teleflen: szerkesztőség 282-77 és S4T-16, kiadóhivatal 2Ö2-7T. Föéa feleiőeszerkesatő: Lörtaoz Gyula. Fe»a<Jó ée irányító postahivatal: Bratislava H. Nyomja és kiadja a Pravda Nem*eW Vállalat Braöstava. Ktairatokat nem adunk vissza. Előfizetés 1 évre 540.—, % évre 270 , H évre 1®6._, 1 hónapra 4,5.— Köa. A he&iap (csöWtrtöki azám) előfizetése 1 évre 150—, % évre 75.—, >4 évre 40.— Efée. A KÉPESKÖNYV előfizetése egy évre NÉPNAPTAR-wä egytffct' 100 íšés. 6 1951 JmuSr 13 A Kínai Népköztársaság a béke védőbástyája az ázsiai földrészen (Folytatás a 2. oldalról.) Nagy nemzetközi jelentősége van annak a küzdelemnek, amely az Egyesült Nemzetek Szervezetében a kinai kérdés körül, a Kínai Népköztársaságnak az Egyesült Nemzetek Szervezetében való képviselete kérdéséről folyt le. A szovjet küldöttség és vele együtt a mi küldöttségünk is kitartott a mellett, hogy a Kínai Népköztársaság képviselőit hívják meg az Egyesűit Nemzetek Szervezetének ülésére és hogy a levitézlett Csangkajsek klikk képviselőit, akik senkit sem képviselnek és senki nevében sem beszélnek magukon kívül, kizárják az ENSz-ből. A Kínai Népköztársaság részvétele az ENSz ülésein annál is nagyobb jelentőséggel bírna, mert Kína az amerikai imperiaíizmus támadásának esett áldozatul, amely megszállta Tajvan szigetét, arra törekedve, hogy eizt a szigetet felhasználja hadi támaszpontul a Kína ellen irányuló további amerikai támadásban és általában a távo! keleti támadásokban Kina az amerikai imperializmus áldozatává vált továbbá azáltal, hogy az amerikai repülőgépek rendszeresen bombázták Kína felségterületét. Az amerikai imperialisták nem akarták tudomásul venni azt, hogy a kínai népnek van saját népi' korma nya Pekingben, élén Mao Ce Tunggal. A kínai nép azonban hangsúlyozottan és hathatósan eszébe véste az amerikai imperialistáknak, hogy vele számolniok kell és hogy akaratát és érdekeit többé senki sem veheti semmibe. Eszébe véste ezt azzzal. hogy ezer és ezer kínai önkéntes jelentkezett harcr\a, hogy Kim-Ir-Szen hősi hadserege oldalán védje a koreai nép és egyszersmind Kína szabadságát is. amelyet az amerikai imperializmus veszélyeztet. A kínai önkéntesek beavatkozása az amerikaiaknak Koreában végrehajtott támadása ellen arra kényszerítette az amerikai politikát, hogy egyszersmindankorra tudomásul vegye, hogy a Kínai Népköztársaság olyan nagyhatalom az ázsiai földrészen, amely a béke eros védőpajzsa s amely semmi körülmények között sem árulja el függetlensége és önállósága ügyét Az amerikai és velük együtt az angol imperialisták is nagy reményeket tápláltak, hogy sikerülni fog nekik elválasztani Kínát a Szovjetuniótól és a béke és a szocializmus egész táborától, hogy sikerül majd nekik elszigetelni a Kínai Népköztársaságot. A Kínai Népköztársaság képviselője. Wu tábornok, keserű csa'ódást hozott az imperialistáknak. Wu tábornok, akit „raportra" akartak hívni, mint tüzes vádló lépett feil és kifejezte a kínai nép szilárd és törhetetlen elhatározását arra, hogy megvédi területének épségét, szuverenitását és szabadságát. A Szovjetúnió és a Kínai Népköztársaság, a viliág két legnagyobb hatalma között, amelyeknek szövetséges barátsága a béke hatalmas és törhetetlen védőbástyáját képezi, a baráti kapcsolatok még inkább megszilárdultak és szorosabbak lettek. Igen, beteljesedtek Szun-Yat-Szennek, a nagy kínai forradalmárnak és államférfinak utolsó szavai, amelyeket halálos ágyán mondott: „Amikor búcsúzom tőletek, drága elvtársaim, azt a reményemelt akarom kiíejczésre juttatni, hogy csakhamar felkel a nap, amikor a Szovjetúnió a hatalmas és szabad Kínában barátját és szövetségesét köszönti." Ez az örömteli nap. a demokratikus békeszerető világ örömteli napja, az imperialista tábor nagy szomorúságára elérkezett. A kínai kérdésben mutatkoztak meg a legvilágosabban az imperialisták közti ellentétek. A kínai kérdésben azért, mert éppen ebben a kérdésben mutatkozik meg az a mélv válság, amelybe az amerikai imperialista politika és vele együtt Anglia. Franciaország és a többi imperialista állam politikája a Távol Keleten kerül. Olyan válságba, amelvnek következménye az elnyomott ázsiai nemzetek nemzeti felszabadító harcának feltartóztathatatlan fejlődése. Külön meg kell emlékezni a jugoszláv kérdésről. A jugoszláv kérdéstől azért, mert ennek a kérdésnek az imperialista háborús uszítók táborában külön feladata van. Az ENSz területén teljes meztelenségükben láthattuk őket. Teljes meztelenségben, mint fasisztákat, mint a béke. a demokrácia és a szocializmus esküdt ellenségeit, mint a

7. imperialisták nyomorult gonosztevő és cinikus lakájait. Érdekünk az egységes demokratikus Németország nyítékul szolgáltak, hogy a békeharcban szilárdul és erősödik Csehszlovákia népeinek egysége. Továbbra is munkás és mindinkább jelentős részei akarunk lenni a Szovjetúnió által vezetett világbéketábornak. Országot építő mindennapi munkánkkal, a gottwaldi ötéves terv feladatainak lelkiismeretes teljesítésével szilárdítjuk köztársaságunk gazdasági alapjait. Mennél határozottabban fogunk haladni a szocializmushoz vezető úton, mennél sikeresebben fogjuk megvalósítani a nagy gazdasági és ipari építőtervek áttal reánk rótt feladatokat, annál erősebb lesz köztársaságunk és annál jetetntősebtí szerepet fog tudni játszani a Szovjetunió meflett a nemzetközi politikában.! Fokmuk az Imperialisták Itáberás politikája eMení Harcot Nem fér kétség ahhoe, hogy a világrészek nemzeteinek túlnyomó része egyetért a Szovjetúnió következetes békepolitikájával és a békéért, valamint a nemzetek bzitonságáért folytatott fáradhatatlan harcával. A csehszlovák küldöttség az Egyesült Államokban meggyőződött arról, hogy mennyire rettegnek az angol-amerikai blokk v«:zető körei a Béke Védői viliágmozgalmától, hogy mennyire megfélemlíti őket a gyarmati államok és a leigázott nemzetek szabadságharca és hogy milyen nagy gondokat okoz nekik a Szovjetunió békepolitikájának visszhangja az egész világon. A világbéke híveinek mozgalma és a nemzetek felszabadító harca a nemzetközi politika legfontosabb tényezői közé tartozik. A Béke Hívei csehszlovákiai mozgalmának jelentős szerepet kell játszania a Világbéke Híveinek mozI galmáhan és a nemzetek békéért és biztonságáért kifejtett tevékenységében. Fokozzuk a békemozgalmat nálunk a Csehszlovákiai Béke Hívei első kongresszusával és fokozzuk a nyuI gati hatalmak háborús politikája elleni harcot is, amely szerint Nyugat-Németországot fel akarják fegyverezni, fokozzuk harcunkat az angol-amerikai háborús uszítók szolgálatában álló áruló emigráció ellen, atnely a köztársaságunk biztonsága, függetlensége és egysége ellen irányuló politikát támogatja. A világ békeszerető nemzetei a h&borrús uszítók ellen folytatott harcukban a Szovjetúnióban biztos támaszra találnak. Köztársaságunk minden becsületes dolgozójának eizért minden erejével arra kell törekednie, hogy napról napra jobban megszilárdítsa Csehszlovákia népei és a Szovjetúnió, valamint a többi népi demokráciák közötti barátságot mert „mindanynyiunk alapfeladata az, — mondotta Klement Gottwald köztársasági elnök, — hogy megszilárdítsuk még jobban a népi demokratikus országok és a többi békeszerető erők közötti barátságot a béke, demokrácia és a szocializmus legnagyobb támasza körül, a Szovjetúnió körül, melynek élén a világ dolgozó népének vezetője, Sztálin generalisszimusz áll." A hazaáruló főpapok zik és dr. Jantausch. Ezek kapcsolatban voltak a nyitrai Cvincsek prelátussal, a szlovák nemzeti tanács deimokratapárti akkori alelnökével. A papság elöljárói felvették Cvincsek útján a demokrata párttal a kapcsolatokat. így jött létre az a megállapodás, amelynek értelmében a papságnak befolyást kellett gyakorolnia a hívőkre, hogy a választások során a demokrata pártra adják szavazatukat. Buzalka, aki mindenben aktíve vett részt, vallomása során ezek után előadta, hogy 1946 áprilisában megalakították a választási bizalmiak testületét, arrietybe a papság és a hívők túlnyomó többségben régi kipróbált Hlinka féle néppárti egyéneket tettek. Ennek a testületnek illetékessége kiterjedt Szlovákia valamennyi járására. Irányítását a demokrata párt végezte, Cvincsek és a nyitrai egyházmegye közben jöttével. A népáruló Tíso, hozzá hasonló védnökei Elnök: Miről tárgyaltak a nagyszombat i konferencián 1947-ben? Buzalka: Ezen a tanácskozáson a püspöki kar elhatározta, hogy átirattal fordul a kormányhoz, amelyben dr. Tíso megkegyelmezését fogja kérni. Ebben az értelemben én magam küldtem ed az ntervenciós táviratot dr. Benes volt köztársasági elnöknek. Elnök: Visszaélt a Tiso-perrel, A helyett, hogy Tisoról, mint háborús bűnösről beszélt volna, arról beszélt, hogy ez egy üldözött pap. így volt ez? Buzalka: Igen, így volt. Elnök: Ki támogatta e farizeus viselkedésben a főpapságot? Buzalka: A Nemzeti Front jobboldali pártjai. En úgy nyilatkoztam, hogy a népi demokratikus köztársaságban a papokat üldözik. Elferdített közléseket és rémhíreket terjesztettem a népi demokratikus államokról és a Szovjetúnióról. Elnök: Az 1948-as februári események után hogyan dolgozott rendszerünk ellen? Buzalka: Amikor Budapesten, Mindszenty hercegérseket elítélték arra törekedtem, hogy Mindszenty úgy rehabilitáljam, hogy ártatlanságáról beszéljek, igazságtalan

1 elítéltetéséröl, bár tudtam azt, hogy milyen bűncselekményeket követett el. Buzalka ezután a püspökök titkos nagyszombati tanácsüléséről beszélt, amelyen 1949 augusztusában maga is résztvett. Ezen ott volt Matocha olomouci érsek is, aki a tanácskozásokat vezette és többek között Vo.jtaššák, valamint Gojdics. Megtárgyalták az általános poétikai helyzetet, megádlapitották, hogy ez rendkívül kedvezőtlen számukra és kilátásaik a jövőre nagyon kedvezőtlenek. A püspökök végül elhatározták, hogy még inkább kell fokozni a lelkéssek aktivitását, főleg a vidéken. Elnök: Milyen irányban akarták őket aktivizálni ? Buzalka: Politikai ténykedésre. Elnök: Felforgató ténykedésre. Buzalka: A konferencia döntést hozott, felhívta a lelkésmeket, hogy nyilatkozataikban és beszédeikben lépienek fel alattomban az Egységes Földműves Szövetkezetek ellen, beszéljék le a hívőket a beszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről. Elnök: Miben állapodtak meg a katolikus akciót illetően ? Buzalka: Abban állapodtunk meg, hogy a papoknak a hivöket megfélemlítéssel kell elijeszteniök a katolikus akció aláírásától vagy abba való belépéstől. Egyházi büntetésekkel kellett úgy a szószékről, mint magánbeszélgetések során a hivöket elijeszteni. Elnök: És miben állapodtak meg a köztársaság iránti hüségfogadalom letevése tekintetében? Buzalka: A döntés úgy szólt, hogy a Köztársasági iránti hüségfogadalmat úgy kell foganatosítani, hogy a hüségfogadalom aláírása előtt a szöveghez a kikötéseket mellékelni kell. Államügyész: A Tiso-féle rendszer idején a hüségfogadalmat kikötéssel tették? Buzalka: Nem. Államügyész: A Tiso kormánynak, Hitler alatt teljes mértékben alárendelkeztek és amikor köztársaságunk építéséről volt szó, kikötéseket tettek, így volt? Buzalka: Igen. Államügyész: A bratislavai osztrák konzulnak mire kellettek a maga gazdasági és politikai kém jelentései? Buzalka: Hogv külföldre juttassa őket. Elsősorban Durcsánszkv csoportjának vol

; erre szüksége. Egyes jelentések a minciaturán keresztül keíültek Bécsbe és a Vatikánba. Államügyész: Sern Durcsánszky, sem a Vatikán háborút vezetni nem tud. A kém jelentésekre másoknak volt szükségük. Vagv azt hitte talán, hogy Durcsánszky és a Vatikán magáncéljaira keítenek ezek a hírek? Buzalka: Tudtam a*t, hogv erről értesíteni fogják a nyugati nagyhatalmakat, azokat, akik a harmadik világháborúról beszélnek A bíróság előtt ezután a vádlott kémtevékenységén kívül szó kerül arra is, hogy milyen hazug híreket továbbított külföldre. Maid az államügyész bizonyítékokat csatol be arról, hogy a vatikáni rádió miiven szemenszedett hazugságokat sugároz a világba 1950 november 30-án német nyelven jelentette a vatikáni rádió: „A csehszlovák f-eevháaakban Buzalka