Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-13 / 11. szám, szombat

— UJ Síi — Az msi'hm is hallható volt a Béke Mwmk hatalmas hangja Üj időszakba lépeít az úgynevezett német kérdés is. A bonni bábkormány megalakítása után az amerikai impe­rializmus hozzálátott a nvugatnémet­országi náci német hadsereg felépí­téséhez és Gottwald köztársasági el­nök szavai szerint Németország a há­borús veszély második tűzfészkévé válik. E szempontból különösen nagy­ra becsüljük a szoviet békepolitikát, amely lehetővé teszi minden békesze­rető erőnek mozgósítását az amerikai imperializmus gaz tervei ellen. A háború utáni fejlődés kulcskérdé­se a'győztes hatalmak álláspontjának leszögezése volt a legvőzött Német­országgal szemben. A Szovjetunió kö­vetkezetes és törhetetlen harcot foly­tat a háború utáni világ dekmokrafikus megszervezéséért Ismeretes, hogy ez a programm elsősorban azt feltételez­te, hogy a kél támadót. Németorszá­got és Japánt veszélytelenné tegyék, teljesen lefegyverezzék és hogy kikü­szöböljék annak lehetőségét, hogy új­A prágai értekezlet határozatai alaou! szolgálnak a német kérdés megoldásánál A bonni álkormánv kijelentése meg­mutatta, hogy a nyugati nagyhatalmak nem akarják visszaadni a német nép­nek szuverénítását. A nyugati nagyha­talmak ilyen politikája következtében Németországban új helvzel alakult ki A nép között hatalmas mozgalom in­dult meg a nemzeti egvségér! és a szabadságért, ami a német demokra­tikus köztársaság megalakításában mutatkozott. Ismeretes, hogv a nyuga­ti nagyhatalmak a bonni köztársaság megalakítása után, amelvet ők maguk hívtak életre, mindiárt kiadták az úgynevezett megszállási statútumot, amelynek alapján kezükben maradt az egész külkereskedelem a külügyi érintkezés és mindenekelőtt a Ruhr­vidék. Ez volt a nvug-ati hatalmak ál­lásfoglalása az úgynevezett Nyugat­Német államhoz. A másik oldalon a Szovjetúniö a Német Demokratikus Köztársaság megalakulása után át­adta ennek a kormánynak az egész igazgatást, amely ezideig a szovjet katonai igazgatás kezében vett. A Német Demokratikus Köztársaság megalakítása teljes összhangban volt a potsdami értekezlet történelmi je­jentőségű határozataival. ..Nem kétsé­ges, — írta Sztálin elvtárs. — hogy a békeszerető és demokratikus Né­metország létezése a békeszerető Szovjetúniö létezésével egviitt kikü­szöböli egy új európai háború lehető­ra veszélyes katonai hatalommá vál­janak. Ez a programm ugyanakkor feltételezte ' a fasizmus maradványai­nak kiküszöbölését ezekben az orszá­gokban és azt a követelményt támasz­totta, hogy ezeknek az országoknak élete igazi demokratikus elvek alapján alakuljon ál. Bár a krimi és utána a potsdami értekezleten elfogadták Né­metország denacifikáció iának, lefegy­verzésének és demokratizálásának el­vét. nem sokkal a háború befejezése után a nyugati hatalmak teliesen el­lentétes politikát kezdtek. A másik ol­dalon állt a Szovjetúnió demokratikus békepolitikája, amelv következetesen és tántoríthatatlanul megvalósította Németország lefegyverzését és demo­kratizálását és igyekezett megalkotni az egységes demokratikus és békesze­rető Németországot, amelv békében élne szomszédaival, ami telies össz­hangban áll a csehek és szlovákok alapvető állami és nemzeti érdekeivel. ségét, végetvet az európai vérontás­nak, és lehetetlenné teszi az európai államok Ieigázását a világ imperializ­musa által." • A szovjet politika Németország kér­désében, a Csehszlovák Köztársaság legalapvetőbb érdekeit is kifejezi. Vi­lágos és következetes, .nagyszerű és kifejező bizonyítéka ennek a politiká­nak a nemrégen lezajlott prágai érte­kezlet, amelynek felhívása leleplezte a nyugati hatalmak politikáját a Német­országgal kötendő békeszerződés kér­désében és Nyugat-Németország le­fegyverzésének kérdésében. Igen, egyedül a prágai értekezlet határoza­tainak alapján lehet megoldani a né­met kérdést. A prágai értekezlet fel­hívása újabb bizonyítéka a szovjet külpolitika következetességének és haj­landóságának arra, hogv együttmun­kálkodjék Európa minden háború utáni kérdésének békés úton való rendezé­sében a nyugati hatalmakkal. Ebből a szemszögből kell néznünk a Szovjet­úniö javaslatára a külügyminiszterek tanácsa működésének megújításával kapcsolatban. Remélni kell. hogy a vi­lág közvéleménye arra fogia kénysze­ríteni a nyugati hatalmak képviselőit, hogy a külügyminiszterek tanácsának értekezletén a német kérdést megtár­gyalják és megoldást találjanak a bé­ke megőrzésére. A Szovjetunió békepolitikája lehe­tetlenné tehette az imperialisták ter­veit, mert a világ békemozgalma fej­lődésének alapja lett. A szovjet kül­döttség és vele együtt a fehérorosz, ukrajnai, lengyel és csehszlovák kül­döttség látszólag kissebbségben volt az amerikai imperializmus sza­vazógépezetével szemben. De a való­ságban az ENSz tárgyalási termébe, bizottságaiba és albizottságaiba beha­tolt a világ békevédőinek hangja, beha­tolt az emberek százmillióinak hatal­mas kiáltása. Ezek a hangok adtak a szovjet küldöttség bizonyítékainak erőt és súlyt és ezt észrevehették az imperialista hatalmak képviselői és lakájaik is. Az ENSz ülésszakának kezdetén az imperialisták nagy remé­nyeket támasztottak az iránvban, hogy Koreában katonai siker! és az ENSz területén diplomáciai sikert érnek el. Az ENSz ülésszakának vége azonban visszatükrözte minden reménvnek teljes csődjét. A Wall Street imperialista poli­tikájának csődje olvan nvilván'való.hogv ezt nem lehetett elpalástolni még saját nemzetük előtt sem. Egyesek Trumant bírálják és nem nagyon hízelgő sza­vakkal jellemzik, mások az angolokat támadják, árulással vádolva őket, és megint mások Mac Anthur katonai zse­nijét vonják kétségbe. Hoover volt elnök, aki karácsonv előtt összegezte az amerikai imperialista politika ered­ményeit, arra a megállapításra jutott, hogy ez a politika nemcsak a harcté­ren jutott csődbe, ahol Mac Arthur vereséget szenvedett, hanem csődbe jutott az ENSz-ben is. amelvnek tár­gyalása a szoviet békepolitika jegyé­ben állt. Eszmefuttatását úgv foglalta össze, hogy az igazsággal ugyan szembe kell nézni, de ez az igazság — az imperialisták igazsága — gyászos. Nem kevésbé éles kritikát gyakorolt Taft amerikai szenátor is. Ezért az ENSz-t még szilárdabb meggyőződés­sel hagytuk el, hogy a békét meg lehet védeni, hogy a béke a nagy Sztálin vezetésével győzni fog a háború felett. A csehszlovák küldöttség a bizonyí­tékok megszámlálhatatlan sorát kapta arról, hogy milyen lankadatlan figye­lemmel kísérik Csehszlovákia népei a békeharcot az ENSz-ben. A határoza­tok sora, ameilyeket itt kaptunk és a jelentések az építő igyekezet fejlődé­séről. Csehszlovákja népeinek szocia­lista mutikaversenyérőll. a béke kötele­zettségvállalásokról, nagy erősítést je­lentettek számunkra, meggyőző bizo­bűnpere püspök és Tajovsrkf aoét roeghaN' tak.'­Népbiró: Vádlott úr, ön halott vagy élő? Buzalka: Amint látja, bíró űr. Népbíró: Hát én önt makkegészsé­gesnek látom. Látja, hogy az a vati­káni rádió és az amerikai rédíó, amely a hírt átvette, hogy ön halott, milyen hazug híreket küldöe a világ­ba szerte. Buzalka: Rettenetes. Államügyész: Vádlott úr, kíváncsi vagyok, hogy a vatikáni rádió hall­gatóinak és a nyugati sajtónak mi­lyen módon fogja megmagyarázni az ön halottaiból való feltámadását? Államügyész: Vádlott ör, mind­abból, amit itt hallottunk, látszik, hogy mi minden terheli a maga lelki­ismeretét. Fömestersége a kémkedés volt. Mit fizettek magának azok, akik megbízásából a kémtevékenysé­get folytatta? Buzalka: Senki sem fizetett érte. A kanonoki illetményekből és va­gyonból voltak jövedelmeim. Államügyész: De ez más munkájá­nak eredményéből származott. Ki­nek a munkájából? Buzalka: A dolgozó népéből. Államügyész: fis eruiek a népnek a pénzéért maga kémkedést végzett. Elnök: Vádlott úr, az egész vallo­mása, amit itt elmondott, rávilágított a maga gonosztevő tetteire, amelye­ket az ország és népe ellen elköve­tett. Ezzel végetért Buzalka vádlott kihallgatása és az állambírósag Goj­dics görög katolikus püspök kihallga­tását kezdte el. H» MI H>WH II II >l ll>M<H» )I MMtWl U><t m CTJ SZO, « csetasiovftkíA) magyar dolgozók napilapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Jesenského 8. sm. Teleflen: szerkesztőség 282-77 és S4T-16, kiadóhivatal 2Ö2-7T. Fö­éa feleiőeszerkesatő: Lörtaoz Gyula. Fe»a<Jó ée irányító postahivatal: Bra­tislava H. Nyomja és kiadja a Prav­da Nem*eW Vállalat Braöstava. Kta­iratokat nem adunk vissza. Előfize­tés 1 évre 540.—, % évre 270 , H évre 1®6._, 1 hónapra 4,5.— Köa. A he&iap (csöWtrtöki azám) előfize­tése 1 évre 150—, % évre 75.—, >4 évre 40.— Efée. A KÉPES­KÖNYV előfizetése egy évre NÉP­NAPTAR-wä egytffct' 100 íšés. 6 1951 JmuSr 13 A Kínai Népköztársaság a béke védőbástyája az ázsiai földrészen (Folytatás a 2. oldalról.) Nagy nemzetközi jelentősége van annak a küzdelemnek, amely az Egye­sült Nemzetek Szervezetében a kinai kérdés körül, a Kínai Népköztársaság­nak az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében való képviselete kérdéséről folyt le. A szovjet küldöttség és vele együtt a mi küldöttségünk is kitartott a mel­lett, hogy a Kínai Népköztársaság képviselőit hívják meg az Egyesűit Nemzetek Szervezetének ülésére és hogy a levitézlett Csangkajsek klikk képviselőit, akik senkit sem képvisel­nek és senki nevében sem beszélnek magukon kívül, kizárják az ENSz-ből. A Kínai Népköztársaság részvétele az ENSz ülésein annál is nagyobb je­lentőséggel bírna, mert Kína az ame­rikai imperiaíizmus támadásának esett áldozatul, amely megszállta Tajvan szigetét, arra törekedve, hogy eizt a szigetet felhasználja hadi támaszpontul a Kína ellen irányuló további amerikai támadásban és általában a távo! keleti támadásokban Kina az amerikai impe­rializmus áldozatává vált továbbá az­által, hogy az amerikai repülőgépek rendszeresen bombázták Kína felség­területét. Az amerikai imperialisták nem akarták tudomásul venni azt, hogy a kínai népnek van saját népi' korma nya Pekingben, élén Mao Ce Tunggal. A kínai nép azonban hangsúlyozottan és hathatósan eszébe véste az ameri­kai imperialistáknak, hogy vele szá­molniok kell és hogy akaratát és érde­keit többé senki sem veheti semmibe. Eszébe véste ezt azzzal. hogy ezer és ezer kínai önkéntes jelentkezett harc­r\a, hogy Kim-Ir-Szen hősi hadserege oldalán védje a koreai nép és egyszers­mind Kína szabadságát is. amelyet az amerikai imperializmus veszélyeztet. A kínai önkéntesek beavatkozása az amerikaiaknak Koreában végrehajtott támadása ellen arra kényszerítette az amerikai politikát, hogy egyszersmin­dankorra tudomásul vegye, hogy a Kínai Népköztársaság olyan nagyha­talom az ázsiai földrészen, amely a béke eros védőpajzsa s amely semmi körülmények között sem árulja el függetlensége és önállósága ügyét Az amerikai és velük együtt az an­gol imperialisták is nagy reményeket tápláltak, hogy sikerülni fog nekik elválasztani Kínát a Szovjetuniótól és a béke és a szocializmus egész tábo­rától, hogy sikerül majd nekik elszige­telni a Kínai Népköztársaságot. A Kínai Népköztársaság képviselője. Wu tábornok, keserű csa'ódást hozott az imperialistáknak. Wu tábornok, akit „raportra" akartak hívni, mint tüzes vádló lépett feil és kifejezte a kínai nép szilárd és törhetetlen elhatározását arra, hogy megvédi területének épsé­gét, szuverenitását és szabadságát. A Szovjetúnió és a Kínai Népköztársa­ság, a viliág két legnagyobb hatalma között, amelyeknek szövetséges ba­rátsága a béke hatalmas és törhetet­len védőbástyáját képezi, a baráti kap­csolatok még inkább megszilárdultak és szorosabbak lettek. Igen, betelje­sedtek Szun-Yat-Szennek, a nagy kí­nai forradalmárnak és államférfinak utolsó szavai, amelyeket halálos ágyán mondott: „Amikor búcsúzom tőletek, drága elvtársaim, azt a reményemelt akarom kiíejczésre juttatni, hogy csakhamar felkel a nap, amikor a Szovjetúnió a hatalmas és szabad Kínában barátját és szövetségesét köszönti." Ez az örömteli nap. a demokratikus békeszerető világ örömteli napja, az imperialista tábor nagy szomorúságá­ra elérkezett. A kínai kérdésben mutatkoztak meg a legvilágosabban az imperialisták közti ellentétek. A kínai kérdésben azért, mert éppen ebben a kérdésben mutatkozik meg az a mélv válság, amelybe az amerikai imperialista poli­tika és vele együtt Anglia. Franciaor­szág és a többi imperialista állam po­litikája a Távol Keleten kerül. Olyan válságba, amelvnek következménye az elnyomott ázsiai nemzetek nemzeti felszabadító harcának feltartóztathatat­lan fejlődése. Külön meg kell emlékezni a jugo­szláv kérdésről. A jugoszláv kérdés­től azért, mert ennek a kérdésnek az imperialista háborús uszítók táborá­ban külön feladata van. Az ENSz te­rületén teljes meztelenségükben lát­hattuk őket. Teljes meztelenségben, mint fasisztákat, mint a béke. a de­mokrácia és a szocializmus esküdt el­lenségeit, mint a 7. imperialisták nyo­morult gonosztevő és cinikus lakájait. Érdekünk az egységes demokratikus Németország nyítékul szolgáltak, hogy a békeharc­ban szilárdul és erősödik Csehszlová­kia népeinek egysége. Továbbra is munkás és mindinkább jelentős részei akarunk lenni a Szovjetúnió által veze­tett világbéketábornak. Országot építő mindennapi munkánkkal, a gottwaldi ötéves terv feladatainak lelkiismeretes teljesítésével szilárdítjuk köztársasá­gunk gazdasági alapjait. Mennél hatá­rozottabban fogunk haladni a szocia­lizmushoz vezető úton, mennél sike­resebben fogjuk megvalósítani a nagy gazdasági és ipari építőtervek áttal reánk rótt feladatokat, annál erősebb lesz köztársaságunk és annál jetetntő­sebtí szerepet fog tudni játszani a Szovjetunió meflett a nemzetközi poli­tikában.! Fokmuk az Imperialisták Itáberás politikája eMení Harcot Nem fér kétség ahhoe, hogy a vi­lágrészek nemzeteinek túlnyomó része egyetért a Szovjetúnió következetes békepolitikájával és a békéért, vala­mint a nemzetek bzitonságáért folyta­tott fáradhatatlan harcával. A cseh­szlovák küldöttség az Egyesült Álla­mokban meggyőződött arról, hogy mennyire rettegnek az angol-ameri­kai blokk v«:zető körei a Béke Védői viliágmozgalmától, hogy mennyire meg­félemlíti őket a gyarmati államok és a leigázott nemzetek szabadságharca és hogy milyen nagy gondokat okoz ne­kik a Szovjetunió békepolitikájának visszhangja az egész világon. A világ­béke híveinek mozgalma és a nemze­tek felszabadító harca a nemzetközi politika legfontosabb tényezői közé tar­tozik. A Béke Hívei csehszlovákiai mozgalmának jelentős szerepet kell játszania a Világbéke Híveinek moz­I galmáhan és a nemzetek békéért és biztonságáért kifejtett tevékenységé­ben. Fokozzuk a békemozgalmat ná­lunk a Csehszlovákiai Béke Hívei első kongresszusával és fokozzuk a nyu­I gati hatalmak háborús politikája elleni harcot is, amely szerint Nyugat-Né­metországot fel akarják fegyverezni, fokozzuk harcunkat az angol-amerikai háborús uszítók szolgálatában álló áruló emigráció ellen, atnely a köztár­saságunk biztonsága, függetlensége és egysége ellen irányuló politikát támo­gatja. A világ békeszerető nemzetei a h&­borrús uszítók ellen folytatott har­cukban a Szovjetúnióban biztos tá­maszra találnak. Köztársaságunk min­den becsületes dolgozójának eizért min­den erejével arra kell törekednie, hogy napról napra jobban megszilárdítsa Csehszlovákia népei és a Szovjetúnió, valamint a többi népi demokráciák közötti barátságot mert „mindany­nyiunk alapfeladata az, — mondotta Klement Gottwald köztársasági elnök, — hogy megszilárdítsuk még jobban a népi demokratikus országok és a többi békeszerető erők közötti barát­ságot a béke, demokrácia és a szocia­lizmus legnagyobb támasza körül, a Szovjetúnió körül, melynek élén a vi­lág dolgozó népének vezetője, Sztálin generalisszimusz áll." A hazaáruló főpapok zik és dr. Jantausch. Ezek kapcsolat­ban voltak a nyitrai Cvincsek prelá­tussal, a szlovák nemzeti tanács de­imokratapárti akkori alelnökével. A papság elöljárói felvették Cvincsek útján a demokrata párttal a kapcsola­tokat. így jött létre az a megállapo­dás, amelynek értelmében a papságnak befolyást kellett gyakorolnia a hívőkre, hogy a választások során a demokrata pártra adják szavazatukat. Buzalka, aki mindenben aktíve vett részt, vallomása során ezek után elő­adta, hogy 1946 áprilisában megalakí­tották a választási bizalmiak testüle­tét, arrietybe a papság és a hívők túl­nyomó többségben régi kipróbált Hlin­ka féle néppárti egyéneket tettek. En­nek a testületnek illetékessége kiter­jedt Szlovákia valamennyi járására. Irányítását a demokrata párt végezte, Cvincsek és a nyitrai egyházmegye közben jöttével. A népáruló Tíso, hozzá hasonló védnökei Elnök: Miről tárgyaltak a nagyszom­bat i konferencián 1947-ben? Buzalka: Ezen a tanácskozáson a püspöki kar elhatározta, hogy átirat­tal fordul a kormányhoz, amelyben dr. Tíso megkegyelmezését fogja kérni. Ebben az értelemben én magam küld­tem ed az ntervenciós táviratot dr. Benes volt köztársasági elnöknek. Elnök: Visszaélt a Tiso-perrel, A helyett, hogy Tisoról, mint háborús bűnösről beszélt volna, arról beszélt, hogy ez egy üldözött pap. így volt ez? Buzalka: Igen, így volt. Elnök: Ki támogatta e farizeus vi­selkedésben a főpapságot? Buzalka: A Nemzeti Front jobbol­dali pártjai. En úgy nyilatkoztam, hogy a népi demokratikus köztársa­ságban a papokat üldözik. Elferdí­tett közléseket és rémhíreket terjesz­tettem a népi demokratikus álla­mokról és a Szovjetúnióról. Elnök: Az 1948-as februári ese­mények után hogyan dolgozott rend­szerünk ellen? Buzalka: Amikor Budapesten, Mindszenty hercegérseket elítélték arra törekedtem, hogy Mindszenty úgy rehabilitáljam, hogy ártatlansá­gáról beszéljek, igazságtalan 1 elítél­tetéséröl, bár tudtam azt, hogy mi­lyen bűncselekményeket követett el. Buzalka ezután a püspökök titkos nagyszombati tanácsüléséről beszélt, amelyen 1949 augusztusában maga is résztvett. Ezen ott volt Matocha olo­mouci érsek is, aki a tanácskozáso­kat vezette és többek között Vo.jtaš­šák, valamint Gojdics. Megtárgyalták az általános poétikai helyzetet, meg­ádlapitották, hogy ez rendkívül ked­vezőtlen számukra és kilátásaik a jövőre nagyon kedvezőtlenek. A püs­pökök végül elhatározták, hogy még inkább kell fokozni a lelkéssek akti­vitását, főleg a vidéken. Elnök: Milyen irányban akarták őket aktivizálni ? Buzalka: Politikai ténykedésre. Elnök: Felforgató ténykedésre. Buzalka: A konferencia döntést ho­zott, felhívta a lelkésmeket, hogy nyi­latkozataikban és beszédeikben lép­ienek fel alattomban az Egységes Földműves Szövetkezetek ellen, be­széljék le a hívőket a beszolgálta­tási kötelezettségek teljesítéséről. Elnök: Miben állapodtak meg a ka­tolikus akciót illetően ? Buzalka: Abban állapodtunk meg, hogy a papoknak a hivöket megfé­lemlítéssel kell elijeszteniök a kato­likus akció aláírásától vagy abba való belépéstől. Egyházi büntetések­kel kellett úgy a szószékről, mint magánbeszélgetések során a hivöket elijeszteni. Elnök: És miben állapodtak meg a köztársaság iránti hüségfogadalom le­tevése tekintetében? Buzalka: A döntés úgy szólt, hogy a Köztársasági iránti hüségfogadal­mat úgy kell foganatosítani, hogy a hüségfogadalom aláírása előtt a szö­veghez a kikötéseket mellékelni kell. Államügyész: A Tiso-féle rendszer idején a hüségfogadalmat kikötéssel tették? Buzalka: Nem. Államügyész: A Tiso kormánynak, Hitler alatt teljes mértékben aláren­delkeztek és amikor köztársaságunk építéséről volt szó, kikötéseket tettek, így volt? Buzalka: Igen. Államügyész: A bratislavai osztrák konzulnak mire kellettek a maga gaz­dasági és politikai kém jelentései? Buzalka: Hogv külföldre juttassa őket. Elsősorban Durcsánszkv csoport­jának vol ; erre szüksége. Egyes je­lentések a minciaturán keresztül ke­íültek Bécsbe és a Vatikánba. Államügyész: Sern Durcsánszky, sem a Vatikán háborút vezetni nem tud. A kém jelentésekre másoknak volt szükségük. Vagv azt hitte talán, hogy Durcsánszky és a Vatikán magán­céljaira keítenek ezek a hírek? Buzalka: Tudtam a*t, hogv erről ér­tesíteni fogják a nyugati nagyhatal­makat, azokat, akik a harmadik világ­háborúról beszélnek A bíróság előtt ezután a vádlott kémtevékenységén kívül szó kerül ar­ra is, hogy milyen hazug híreket to­vábbított külföldre. Maid az állam­ügyész bizonyítékokat csatol be arról, hogy a vatikáni rádió miiven szemen­szedett hazugságokat sugároz a vi­lágba 1950 november 30-án német nyelven jelentette a vatikáni rádió: „A csehszlovák f-eevháaakban Buzalka

Next

/
Thumbnails
Contents