Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-11 / 9. szám, csütörtök

1951 január 11 A tejfelvásárlás fokozásáért Mult évben a tejfelvásárlás a köz. szükséglet fedezésére nem volt elegendő. A fogyasztók azonban az egész mult év folyamán, kivéve a karácsonyi ünnepeket, beválthatták jegyeiket. A tejfelvásárlási a mult évben 85.2 százalékra teljesítették. Hogy ezen a téren nem értünk el százszázalékos teljesítményt, az a rossz tejfelvásárlás rovására írható. A havi felvásárlási terv jelentős mértékben eltért az időbeli tervtől. A tervet a tej minőségét illetőleg sem teljesítettük. Átlag csak 3.09 százalékos zsírtartalommal rendelkező tejet szolgáltattak be a termelők, a tervezett 3.4 százalékos tej helyett. Mindezt a következő körülmények okozták: A tejtermelésben még nem használtuk ki az összes lehetőségeket. A mezőgazdasági kistermelés nem alkalmas fokozott terveink telje, sítésére. Amíg tehénállományunk nagyrésze az egyénileg gazdálkodók egészségtelen istállóiban lesz és amíg az egyénileg gazdálkodók gyenge takarmánnyal látják el állataikat, addig nem igen lehet javulást várni ezen a téren. Nagyon sok esetben előfordul, hogy az egyénileg gazdálkodók már a tejgyűjtőbe is gyenge, hibás tejet visznek be. Hiányos tejgazdálkodás mutatkozott különösen a nyári hónapokban a szocialista gazdálkodásokban is. Ezeket a hiányokat azonban a jobb takarmányozással, valamint a tej zsiradalítartalmának emelésével kiküszöböljük. A tejtermelés fokozásában nagy segítséget nyújtanak a gépesítési eszközök, a villanyosítás, stb. A tejtermelést az új termelési módszerek bevezetésével fokozhat. Ž

'uk szövetkezeti alapon. Ezt minlenekelött abból láthatjuk, Jia öszhasonlítjuk az 1951-es évre tervezett tejbeszolgáltatási mennyiséget a szocialista szektorban (1792 liter tehenenként) és az egyénileg gazdálkodóknál 415 liter tehenenként). A rendes tejfelvásárlás elképzelhe. tetlen igazságos szétírás nélkül. Az 1950-es évre szóló termelési és beszolgáltatási feladatok szétírását bizony helytelenül végezték el. Nem használták ki teljes mértékben a lehetőségeket és nem tartották szem előtt az osztályszempontokat. A tejbeszolgáltatás idejét nem azokra a hónapokra tűzték ki, amelyekben a tehenek tényleg több tejet adnak és azt sem vették figyelembe, hogy nem használják-e a teheneket igavonásra. Olyan esetek ls előfordultak, hogy a kulák oknak egészen ldsmennyi. ségíi tejet írtak elő beszolgáltatás. ra, míg a kis- és középföldmüvesek aligalig tudták teljesíteni az előírt mennyiséget. Az év folyamán a helyiszervezetek nem vizsgálták felül a tejbeszolgáltatás folyamatát és arra sem ügyeltek fel, hogy vájjon a kulákok tartanak-e annyi tehenet, mint amennyit földjeik után tartaniok kellene. Még abban az esetben sem tették meg a szükséges intézkedéseket, ha az ilyen hibákra rájöttek. Nagy hiba volt több helyen az ie, hogy olyanokat ls elláttak tej.jegyekkel, akiknek nem járt volna, sőt mi több, még tehéntiilajdonosok is vásároltak jegyre tejet. Ezenkívül a tej-jegyek elszámolását is olyan felületesen végezték, hogy a rosszakaratúak nyugodtan garázdálkodhattak. E melett természetesen azok, akik tényleg tejszükségletüket csak a tejjegy alapján tudták biztosítani, nem juthattak tejhez. A beszolgáltatott tej minőségére a helyiszervezetek alig fordítottak gondot. Ha rá is jöttek arra, hogy valaki vizes tejet vagy hamisított tejet szolgáltatott be, nem indították meg az ilyen egyének ellen az eljárást. A mezőgazdasági termeléssel és felvásárlással megbízott kerületi és járási bizottságoknak a jövőben a tejtermelésre és beszolgáltatásra lényegesen nagyobb gondot kell fordítani ok. Ebbe a munkába mindenekelőtt a járási bizottságok bizalmijait kell bekapcsolni, akik bizony a múltban nagyon keveset törödtác ezekkel a kérdésekkel. Az idén nem kötnek szerződéseket az egyes földmüvesekkel, hanem az egész községgel. Ezáltal a felelősség a helyi nemzeti bizottságokra hárul. A szerződések aláírása kötelezettség, vállalás, amelyet teljesíteni kell. A felvásárlási tervet nemcsak szlovákiai viszonylatban, hanem kerületi, járási és községi viszonylatban is, sőt egyenként is teljesíteni kell, mind egész évi átlagban, mind negyedévi és napi átlagban. -ÜJSZÖ 1 Jó munkájukkal mintaképül akarnak szolgálni a nagygéresí Egységes Földműves Szövetkezet tagjai A nagygéresi EFSz 82 tagja, akik az őszi munkák alatt áttértek a harmadik típusra összesen 400 hektár szántóföldeit és 420 hektár rétet és legelőt művelnek meg közösen. Az őszön 80 hektár búzát, 40 hektár rozsot, 9 hektár őszi árpát, 3 hektár repcét és 5 hektár takarmánykeveréket vetettek el. Ezenkívül 800 mázsa istállótrágyát hordtak ki és elvégezték 420 hektáron a mélyszántást, 38 hektáron pedig a speciális szántást. Nem kis munka volt a rétek és a legelök megjavítása sem. Mindezekre a munkákra pontos munka- és pénzügyi tervet dolgoztak ki. Alaposan kihasználták saját fogataikat is, no meg az állami gépállomás nyújtotta segítséget is. Ennek köszönhető, hogy az összes őszi munkákat, három héten belül befejezték. A földmunkák befejezése után a szövetkezeti istállók javításába kezdtek, mert bizony a nagygéresí szövetkezeti tagok jól tudják, hogy milyen feladatok várnak állattenyésztési termelésükre és hogy ezeket a feladatokat csakis akkor lehet teljesíteni, ha bevezetik a közös állattenyésztést. Kiszemeltek öt épületet. Hármat már meg is javítottak, a negyedik javítása befejezés előtt áll, az ötödik, ahol sertéseket fognak elhelyezni, kb. 14 napon belül lesz kész. Az összes javítási munkálatokat, ideértve a szakmunkákat is, a szövetkezeti tagok sajátmaguk végzik előre megállapított normák szerint. Amikor megyőződtek arról, hogy közös munkával milyen könnyen és jól el tudják végezni az őszi munkákat, nem kételkedtek abban sem, hogy a közös állattenyésztésben is hasonló jó eredményeket fognak elérni. Eddig 36 szarvasmarhát, 9 lovat és 350 juhot helyeztek el a közös istállókban. A többi épületek javításának befejezése után az egész szövetkezeti állatállományt el lehet majd közösen helyezni. Hogy az EFSz-nek ne kelljen nagyobb mennyiségű kölcsönöket felvenni, a szövetkezeti tagok elhatározták, hogy az idén nem fizetnek részleteket a beadott szarvasmarhák után, legfeljebb kivételesen. Tehát olyan esetben, ha az 'llető tagnak valamilyen rendkívüli kiadása van, (betegség) stb., a taggyűlés megszavazhat számára bizonyos összeget. A szövetkezeti istállóban Új intézkedések a tejíelvásárlásbau Annak érdekében, hogy az 1951-es évben megjavithassuk dolgozóink tejellátását, a mezőgazdaaégi termelési terv 26.6 százalékkal magasabb feladatokat rótt a tejfelvásárlásra, mint az 1950-es évben. Hogy ezt a tervet teljesítem tudjuk, különféle intézkedésekre volt szükség. Az elmúlt években a tejgazdálkodással, a mezőgazdasági termékek gazdálkodásával megbízott szövetkezet foglalkozott. A tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy ez a szövetkezet nem tud eleget tenni tel. jes mértékben feladatainak. Ezért január elsejétől kezdve a tejtermelés és az elosztás elvált a DHPV-töl és bekapcsolódik a csehszlovákiai zsírés tejüzemek vállalatába. A tejfelvásárlást azonban továbbra is a DHPV fogja végezni, még pedig a földműves raktárszövetkezetek útján. A földműves raktárszövetkezetek hatáskörébe a következő feladatok tar. toznak: Részvétel a termelési és a felvásárlási terv kidolgozásában, a tejfelvá. sárlás és a felvásárlási terv teljesítésének felülvizsgálása, a tejgyüjtödéknek, a tejszedőknek, a tej elszállításának a tejüzemekbe, valamint a tej mennyiségének és minőségének felülvizsgálása. Ezenkívül a földműves raktárszövetkezet kötelessége az is, hogy az egyes beszolgáltatóknál megvizsgálja a tej zsiradéktartalmát és hogy a beszolgáltatott tejmennyiséget elszámolja és kifizesse. Ezáltal az eddigi felvásárlási rend. szer megváltozik annyiban, hogy a járási nemzeti bizottság könnyebben tudja ellenőrizni a földműves raktárszövetkezet munkáját és így hathatósabban be tud kapcsolódni a tejfelvásárlásba. A múltban ugyanis a járási nemzeti bizottság nem tudott elegendő gondot fordítani erre a kérdésre, mert a tejüzemek sok esetben az illető járáson kívül voltak. A felvásári^si feladatokról való gondoskodás elterelte a tejüzemek vezető, gégének figyelmét a termelési problémákról, vagy pedig ellenkezőleg, ha az üzemnek valamilyen nehézsége volt a termelésben, akkor egyszerűen felfüggesztette a vásárlást. A terv szerint január hónapban 14.8 százalékkal több tejet kell naponta felvásárolni, mint a mult év decemberében. Hogy ezt & fokozott tejfelvásárlási feladatot seáZR&kzalékosan teljesíteni tudjuk, további intézkedésekre van szükség. ' A tejgazdálkodás egyik legfontosabb feladata az, hogy a tejüzemek a termelőktől tényleg jóminőségü tejet vegyenek át. Mivel Szlovákiában csak egy kerületi tiejfelülvizsgáló laboratórium van, nehézségek mutatkoznak a termelők által beszolgáltatott tej zsír. tartalmának felülvizsgálásában. Az elmúlt hónapokban ezért negyven EFSz-ben rendeztek be zslradéktartalom vizsgáló állomásokat. Ezeknek az állomásoknak dolgozói külön iskolázásban részesültek. Az idén ezer ilyen zsírtartalomvizsgáló állomás berendezése van tervbe véve. A mult évben mozgó laboratóriumok segítettek ki és meg kell jegyeznünk, hogy ezek a mozgó laboratóriumok jó munkát végeztek, mert a beszolgáltatott tej zsírtalma emelkedett. A beszolgáltatási terv alacsony tel. jesítésének okai közé tartozik az is, hogy nincs elegendő mennyiségű tejüzemünk. Nagy tejtermelő vidékek, mint pl. Közép- és Kelet-Szlovákia nem tudtak a tej rendes összegyűjtésébe bekapcsolódni. Beszolgáltatási kötelezettségüknek a földművesek ezeken a vidékeken vaj formájában tettek eleget és bizony sok esetben nem a legjobb vajat szolgáltatták be. Ezen a téren úgy küszöböljük ki a hibát, hogy a régi tejüzemeket újjáépítjük és szükség esetén új tejüzemeket létesítünk. A felvásárlási feladatok teljesítésére az is nagyon fontos, hogy a tejüzemek alkalmazottai érdekelve legyenek a tej beszolgáltatásban. Ezt úgy érhetjük el, ha bevezetjük a munka új módszereit, ha a cseh üzemek védnökséget vállalnak a szlo. vák üzemek felett, ha bevezetjük a prémium.rendszert, a szocialista versenyt és kiszélesítjük az élmunkásmozgalmat, stb. Ha mindezeket betartjuk, meg van a biztosítékunk arra, hogy a tejtermelésre rót fokozott feladatokat teljesíteni tudjuk. elhelyezett szarvasmarhákról Gergely és Srtko István elvtársak gondoskodnak. Es hogy jól gondoskodnak a szövetkezeti állatállományról, arról Király Zsófia és Sütő Ilona fejők is tanúskodnak. Amint mondják, hat tehén, amelyeket nemrég helyeztek el a szövetkezeti istállóba, 14 nappal ezelőtt reggel 9 liter, este pedig 12 liter tejet adott. Ma már reggel 12 liter, este 16, sőt 17 liter tejet is kifejnek ugyanazoktól a tehenektől. A fejők és hasonlóképpen az etetők is nagyon büszkék arra, hogy gondos munkájuk által a tehenek tejhozama emelkedik és hogy ennek következtében jobb keresetük van. Ilyen szorgalmas munkával menteik át a nagygéresi szövetkezeti tagok az újesztendőbe, amikor az összes munkák elszámolására kerül sor. Gondosan végzik az eíszámolást is, mert tudatában vannak annak, hogy a helyes elszámolás az alapja az EFSz további fejlődésének. Az egész idő alatt pontosan feljegyezték minden egyes tagtól, hogy hány munkaegységet dolgozott le, hogy senkit se érjen igazságtalanság és hogy ne csalhassanak azok, akik a munka alól gyakran kibújnak. Az érdekesség kedvéért közlünk egy-két példát. Főző László, aki 62 munkaegységet dolgozott le 7536 Kčs-t, Dorkó István 65 éves kisparaszt, aki a múltban kis földecskéin nem tudta magának mégcsak a létminimumot sem biztosítani, úgyhogy a falusi zsíros parasztoknál kellett neki robotolnia, hogy, valahogy tengődni tudjon, most az EFSz-ben 36 munkaegység után 4277 Kčs-t kapott. Vagy pl. Lukács Bertalan, aki csak 8.7 munkaegységet dolgozott le 1044 Kčs jutalomban részesült. Ežekbôl a példákból láthatjuk, hogy mindenkit úgy jutalmaztak, ahogyan azt megérdemelte. Az elszámolássá! az etetők is meg voltak elégedve. Gergely etető, aki másfél hónapon keresztül 17 szarvasmarhát látott el, ezalatt az idő alatt 7813 Kčs-t keresett. December havában, amikor munkáját már norma szerint végezte 4800 Kčs-t kapott. Stroka István, a második etető, aki Nagygcres községbe a fogyasztási szövetkezet vezetőjével jött, mint annak szolgája, most az EFSz-ben. december havában 2400 Kčs-t keresett Ezzel a keresettel nagyon meg van elégedve és amint maga mondja: ,,Csak most tudom, mi az az EFSz. Kiskoromtól fogva mint szolga csak sovány alamizsnáért dolgoztam és most egyszerre ennyi pénzt kapok és még azonkívül a ledolgozott munkaegységeim után természetbeli járulékban is részesülök. A nagygéresi szövetkezeti tagok lelkiismeretes munkájukkal mintaképként áürtnak a többi kis- és középföldművesek előtt, ak'k eddig még nem értették meg, hogy mit jelent számukra az EFSz. Ma már azonban a szövetkezet eredményei olyan szembetűnőek, hogy bizony a kételkedők is rájönnek már arra, hogy egyéni gazdálkodással korántsem lehet olyan életet biztositani maguknak, mint a szövetkezeti gazdálkodás keretében. Egyre több kis- és középföldműves jelentkezik a szövetkezeiben. A nagygéresi szövetkezeti tagok készülődnek a tavaszi munkákra. Jelenleg az egész évi terv kidolgozásával foglalkoznak. Tervbe vették a zöldségtermelést is 15 hektáron. A tervkidolgozásnál ezért erre különös gondot kellett fordítaniok, mert bizony a zöldségtermelésnél minden egyes termény számára külön-külön tervet kellett készíteni. A nagygéresiek azonban nem ijednek meg semilyen munkától. A közeli csatornából hordókban fogják hordani a vizet a zöldség öntözésére. Balog Antal az SzKP helyi szervezetének elnöke, valamint Dorkó Bertalan, a helyi nemzeti bizottság elnöke és az EFSz alelnöke és Varga Bertalan az EFSz elnöke kijelentették, hogy Nagygéres község, amíg a földművesek csak egyénileg gazdálkodtak csak egymillió Kčs ér. tékű zöldséget nyújtott a közellátásnak és most ezt a mennyiséget közös gazdálkodással legalább a négyszeresére emelik. Biztosak vagyunk abban, hogy a nagygéresi szövetkezeti tagok elöljáróikkal együtt mindent megtesznek, hogy a kitűzött célt valóban elérjék. Mizerák Martin. Felbáron 244 szarvasmarhát helyeztek el szövetkezeti istállókban A felbári negyedik típusú szövetkezet is befejezte már az istállójavitási munkákat és az öt istállóban összesen 244 szarvasmarhát helyeztek el. Az egyik istállóban 36, a másikban 42, a harmadikban 54, a negyedikben 48 s az ötödikben 41 fejőstehenet és fiatal növendékállatot helyeztek el. ' Azok az épületek, amelyeket a szövetkezeti tagok javításra kiszemeltek, bizony elég rossz állapotban voltak mind kívülről, mind pedig belülről. A felbári szövetkezeti tagok azonban nem ijedtek meg ettől. A szükséges építőanyagot saját forrásaikból biztosították, összehordtak elegendő mennyiségű homokot és kavicsot, úgyhogy az év elején már mind az öt épületben el tudták helyezni állataikat. A javítási munkálatok első időszakában 711 munkaegységet dolgoztak le. Egy darab szarvasmarha elhelyezése az elszámolás alapján 1768 korona költséggel járt. A még hátralévő munkálatok befejezése után darabonként még körülbelül 1200 korona költséggel számolnak. A javítási munkálatok második időszakában a felbári szövetkezeti tagok további két épület megjavításán dolgoznak, amelyekben már január 15-ig el akarják helyezni az állatállomány további részét. Az eddigi nyolc megjavított épületből hármat még a kiadott kormányrendelet előtt hoztak rendbe. Az állatállomány etetéséről és ellátásáról egy állandó munkacsoport gondoskodik, amely két nyolctagból álló munkaosztagból áll. Ezenkívül még öt fejő is fog dolgozni a tehenészetben. A felbári szövetkezetben az összes munkákat normák szerint végzik, úgyhogy ezzel biztosítva van a szövetkezeti tagok igazságos jutalmazása. A termelés minden ágában állandó munkacsoportokkal dolgoznak A felbári negyedik típusú EFSz a mult napokban öt új tagot szerzett, úgyhogy ma már összesen 188 tagja van és 1041 hektár területen gazdálkodik, amiből 940 hektár a szántóföld. Felbár határában ezenkívül már csak 70 hektár terület van, ami még az egyénileg gazdálkodók birtoka. A már említett munkacsoporton kívül, amely az állattenyésztésben dolgozik, van még egy állandó munkacsoport, amely a növényi termelésről gondoskodik, egy állandó munkacsoport, amely a lófogatokkal dolgozik, ejjy építészeti munkacsoport, egy srótoló munkacsoport és egy kertészeti munkacsoport. Ezenkívül a szövetkezetnek kovácsa is van. A szövetkezeti tagok jelenleg a szövetkezeti kultúrházat épitik. Ezenkívül még egy nagy szövetkezeti udvar berendezését is tervezik, amelyen garázst építenek a gazdasági gépeknek, sőt egy jól felszerelt kovácsmühelyröl is gondoskodnak. Tavaszra téglagyár építését tervezik, hogy saját anyagukból tudják az összes tervbevett épületeket elkészíteni. A felbári szövetkezeti tagok eddigi munkája példás. Erről a kerületi nemzeti bizottságok tervezői is tanúskodnak, akik január 5-én az országos munkaértekezlet keretében meglátogatták a felbári EFSz-t. Nagy hátrányt jelent azonban a szövetkezeti tagok munkájában SLZ, hogy községükbe nincs még bevezetve a villanyáram. A szövetkezeti tagoK azonban meg vannak győződve arról, hogy ebben a kérdésben is megértésre találnak az illetékes helyeken. A szinai EFSz áttért a negyedik típusra A szinai EFSz tagjai közgyűlésükön megbeszélték szövetkezetük magasabb típusra való áttérését. Vaskő András, a helyi pártszervezet elnökének megnyitó beszéde után, mint a szinai EFSz instruktora, ismertettem a szövetkezet tagjaival az EFSz-ek egyes típusait. Ezután vita következett, amelyen a szövetkezeti tagok nagyrésze részt vett. Főképpen az asszonyokat érdekelte a magasabb típusú szövetkezet gazdálkodási szabályzata. A vita során az egyes kérdésekre igyekeztem tőlem telhetőleg kielégítő magyarázatokat adni. A gazdálkodási szabályzat megmagyarázása után a szövetkezet tagjai egyhangúlag elhatározták, hogy áttérnek a negyedik típusra. A szövetkezet tagjai tudják, hogy a magasabb típusú szövetkezeti gazdálkodással ötéves tervünk sikeres végrehajtását segítik elő s ezzel pedig hazánkban a szocializmus felépítéséhez járulnak hozzá. A szövetkezet tagjai már hat Istálló javítását befejezték, amelyben közel kétszáz szarvasmarhát tudnak elhelyezni. Most, hogy a szövetkezet áttért a negyedik típusra, a tagok megkezdik már a szövetkezeti közös állattenyésztést is. Abban a meggyőző munkában, amely azt eredményezte, hogy a szinai szövetkezet a második típusról áttért a negyedik típusra, nagyrészük van Vaskő András, Vaskő János, Béres és Gédra elvtársak odaadó és felvilágosító munkájának, akik megértették a szövetkezet tagjaival a magasabb típusú szövetkezetek fontosságát és előnyeit. SZOrKÓ GYÖRGY, az EFSz oktatója, Kassa.