Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-11 / 9. szám, csütörtök

6 UJSZO 1951 január 10 júliusában valamennyi egyházi ordináriushoz intézett átiratában Követelte, hogy dr. Straka Józsefet, a besztercebányai egyházmegye papját, valamint a többi hazafias papokat, akik a nép mellett a politikai életben aktív tevékenységet fejtenek ki, exkommuníkálják. Saját egyházmegyéjének papja, Scheffer bobrovcei plébános ellen azért lépett fel, mert az Dechet esperes hazafias papot üdvözölni ment abból az alkalomból, hogy a besztercebányai egyházmegye adminisztrátorává nevezték ki. Állásfoglalás a szocializmus épitése ellen Azzal a szándékkal, hogy a kormány és a dolgozó nép építő törekvését szabotálja, hogy megtörje az ifjúság egységét, minden ordináriusnak levelet küldött, amelyben lázított a Ifjúság Vasútvonalán folyó munka ellen. Állást foglalt a győzelem nemzeti váltása és a brigádok munkája ellen, hogy fékezze a háború által okozott károk kiküszöbölését és a szocializmus építését. Résztvett a főpapság minden törvényellenes akciójában, amelyet az a földreform revíziójáról szóló törvény és az iskolák egységesítése ellen indítQtt. Alárendelt papjainak közbejöttével akciót szervezett az egyházak gazdasági rendezéséről és az állam által elismert vallási társaságok gazdasági ellátásáról szóló törvény ellen, határozatot dolgozott ki az előkészítés alatt á'ló és a ieSkészek fizetéséről szóló törvény ellen, ezt sokszorosíttatta, titkos futárokkal továb. bíttatta a neki alárendelt plébániai hivatalokhoz. Az 1949 július 7-én tartott országos püspöki konferencián a mellett a határozat mellett szavazott, amely szerint a megújult katolikus akció előkészítő bizottságának minden egyes tagját egyházi büntetések fogják érni és amely kimondotta, hogy a papok kizárólag csak a püspökökre és a pápára hallgathatnak, semminemű más (állami) rendelkezésre, amelyet egyházi főhatóság nem hagy jóvá. 1949 nyarán futárok közvetítésével az alárendelt plébános' hivatalokhoz, egyrészt uszító illegális és a csehszlovákiai püspöki kar által kiadott pásztorlevelet küld, amelyben a hívőket a kormány elleni ellenállásra hívják fel, másrészt pedig megküldi az exkommunikációs dekrétum szövegét. Illegális köriratokat fogalmaz, azokat sokszorosíttatja és szétküldi és bennük magyarázattal szolgál, miképpen kell az exkommunikációs dekrétumokat érvényesíteni. Ezeket a dekrétumokat és köriratokat maga is felolvassa a templomban. megmagyarázza a hívőknek és az alantas plébánosokat kényszeríti, - hogy a dekrétumokat felolvassák templomaikban és egyházközségükben végrehajtsák, A titkos meghatalmazások alap. ján, amelyeket a prágai internuncia, túrától kapott, résztvesz a szlovákiai titkos hierarchia hálózatának kiépítésében, amely illegális felfor. gató tevékenységre van hivatva. Kinevezi az új titkos püspököket Tomanóczy József szepesi káptalani fögondnok és Barnás püspök személyében. Mint a vatikáni politika szlovákiai ügynöke, széles kémhálózatot szervez egyházmegyéje területén s a Vatikánnak részben egyenesen; részben az internunciatúra közvetítésével kémjelentéseket ad. Főleg 1946-ban Kmet'ko érsek közvetítésével a Vatikán számára jelentést ad. Ez a jelentés olyan adatokat tartalmaz, amelyeket egy idegen hatalom előtt az állam érdekében feltétlenül titokban kellene tartania. 1948 október 16-án a Vatikánba részletes Jelentést küld az állami adminisztrációban végrehajtott néhány államvédelmi intézkedésről, egyben különféle hazug híreket továbbít a Köztársaság viszonyairól, amelyeket későbben a vatikáni rádió felhasznált kormányunk és népi demokratikus rendszerünk elleni durva támadásokra. Egyenesen a Vatikánba küldte Vojtas esperes jelentését, amely a cseh határvidék politikai és gazdasági életének híreiről adott számot. Dr. BUZALKA MIHÁLY a bratislavai káptalan kanonoka, 1938.tól a nagyszombati apostoli adminisztratúra szentelő püspöke, jelentős szerepet töltött be a főpapság köztársaságellenes összeesküvésében. A dolgozó nép érdekei elleni ellenséges állásfoglalásának gyökerei, valamint fellépése minden ellen, ami haladást jelent, még az első köztársaság idejére nyúlnak vissza. Már 1920-tól kezdődően minden népelleneset ere. j én felül is támogatott és támogatta a szlovák burzsoázia néppárti szárnyának szeparatisztikus törekvéseit is. 1938-ban, a kritikus időben a Slovenská Pravda hasábjain nyíltan hirdette annak szükségét, hogy Szlo. vákiának el kell szakadnia a Köztársaságtól. 1938 decemberében a választások során buzdította a hívőket, hogy szavazzanak a Hlinka.féle néppárt egységes listájára. Lázasan vett részt a fasiszta Tiso. rendszer megszilárdításában. 1939ben Tiso megbízásából a pápától áldást kért az ú. n. Szlovák Államra. 1940 októberében kiadója és tulajdonosa lesz a Katolické Noviny-nak. E lapba cikkeket ír, amelyekkel gyűlöletet szít a cseh nép és a Szovjetúnió ellen és a fasiszta gondolatot propagálja. 1941.ben a szlovák hadsereg katonai vikáriusává nevezték ki. A nácik főpapbarátja, bűntárs az ukrajnai náci bestialitásokban Ebben a funkciójában beszédeiben, pásztorleveleiben a szlovák katonasáságot felhívta a Szovjetúnió elleni testvérgyilkos háborúra. Mint büntárs felelős tehát azokért az állatiasságokért, amelyeket Ukrajnában a Tiso zsoldoshadsereg tisztiegyenruháiban a gyilkosok elkövettek. Főleg azokért az állatiasságokért tartozik felelősséggel, amelyeket az ukrán nép ellen Loksi alezredes követett el, aki jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik és Kleinert kapitány, akit az állambíróság halálra ítélt és ki is végeztetett. 1944 március 14-én az „államvédelem" érdemkeresztjével tüntették ki, amelyet papi ruháján hordott. Ezenkívül a Szovjetnió elleni háború során rádióbeszédeiben, cikkeiben buzdította a szlovákiai kato. likusságot, hogy intenzivgn támogassák a Tiso-rendszert és a német háborús gépezetet. Baráti kapcsolatokat tartott fenn a Tiso-kormány mellett akreditált német követtel, Ludinnal és a náci Németország más vezetőivel. Ez a baráti viszonya a ne. vezett háborús bűnössel annyira szoros volt, hogy amikor 1947-ben Ludint és a tömeggyilkos Höffler SStábornokot az állambíróság igazságosan halálra ítélte, meglátogatta őket a fegyházban, majd kivégzésük után misét mondott értük, ö is résztvett 1944 augusztus 27-én Besztercebányán azon a püspöki értekezleten, amelyen a püspökök kiadták „Visszhang" című nyilatkozatukat, amelyben elítélték a Szlovák Nemzeti Felkelést. A felszabadítás után ellenséges állást foglalt az ú i néni demokratikus rendszerrel szemben. Vallomásában ezzel kapcsolatosan a következőket adta elő: „A népi demokratikus csehszlovák állami berendezés iránt ellenséges magatartást tanúsítottam, mert jól tudtam, hogy ez halálos veszélyt jelent politikai hatalmi állásunk ellen. Tudtára továbbá, hogy a kitűzött kormányprograméi, amelv a Csehszlovák Köztársaságban a szocializmus építését tűzte ki célul, lassú, de biztos megszüntetését jelenti mindazoknak az előjogoknak, amelyeket ez ideig Szlovákiában a főpapság élvezett. Tudatában voltnm annak, hogv Szlovákia iparosítása keretében a fó'DaDságot az a veszély fenyegeti, hogv a szlovákiai dolgozó nép politikailag mind öntudatosabbá válik és ezzel mindinkább elveszítjük a katolikus hívők széles tömegeinek bizalmát és ezzel automatikusan eddig elért hatalmi állásunkat is. Buzalka résztvett minden felforgató és kémtevékenységben Ennek következtében Voitassák és Gojdics vádlottakkal egvütt aktíve résztvett a főpapság a köztársaság elleni összeesküvésében. Résztvett a püspöki konferenciákon és az ott megállapított irányelvek szerint lázas felforgató tevékenységet feitett ki. A szószékről is, személves beszélgetések során is a hívők között állandóan hazug híreket terjesztett az egyhez állítólagos elnyomásáról és a vallás üldöztetéséről köztársaságunkban, valamint a Szovjetúnió és a néDi demokratikus országok közti viszonyokról is. Állandóan uszított a Nemzeti Front egyes tagjainak együttmunkálkodása ellen, az államosítás és egyáltalán a szocializmus építése ellen. 1948 februárja után felforgató ténykedését még fokozta. A Mindszenti hercegérsek elleni pert is felhasználta a reakció népellenes tevékenységére. A hívő embereket azzal az állítással tévesztette meg, hogy a magvar dolgozó népnek ez az árulója ártatlanul volt elítélve, pedig ugyanakkor nagvon jól tudta, hogy a magyar népi demokrácia ellen Mindszenti súlyos bűncselekményeket követett el. 1949 augusztus 14-én résztvett Nagyszombatban a püspökök titkos tanácskozásán, amelyen megbeszélték, milyen níódon veszi fel a főpapság a harcot az ekkor folyó és megújult Katolikus Akció ellen, amely szem előtt tartotta az állam és az egyház közötti egyesség szükségét. E tanácskozás után résztvett az elfogadott döntések megvalósításában. Az uszító pásztorleveleket és az exkommunikációs dekrétumokat a szószékről felolvasta és magvarázta. Buzalka vádlott a vatikáni kémszolgálatnak köztársaságunk területén jelentős ügynöke volt. Mint a Tiso zsoldos hadsereg tábori vikáriusa Andre|kovics lelkész-alezredessel a megszállt Ukrajna lakosságáról, gazdasági és politikai viszonyairól jelentéseket gyűjtött. Továbbá bekaDcsolódott a veszélyes vatikáni kémtársaság, az ismert vatikáni Russica kémközpont neveltjeinek Kellner. Novikov. Moszkva és Csizsek pátereknek kémtevékenységébe, akik még a háború kitörése előtt álruhában átlépték a szovjet határt. A szerzett híreket «iinden egyes esetben dr. Burzinak. a bratislavai vatikáni ügyvivőnek adta át. 1944ben együttműködött már dr. Kolakovics Tomiszlavval. a vatikáni ügynökkel, aki elárulta neki. hogy a Vatikántól messzemenő felhatalmazása van. Dr. Kolakovics a Szlovák Nemzeti Felkelés ideje alatt és a felszabadulás után is Szlovákiában felforgató és kémtevékenységet feitett ki. 1946-tól elfogatásáig a vádlott kapcsolatokat tartott fönn Durcsánszký háborús bűnös és emigráns áruló csoportjával. Ezt Rainoch Károlv és Bär Anna közvetítésével végezte, akik a bratislavai osztrák konzulátus alkalmazottai. Nevezettek közvetítésével irányelveket kapott és lapokat, amelyeket Durcsánszký adott ki. A külföldre kémhíreket küldött, amelyek gazdasági és politikai életünkről szóltak s amelyeket Durcsánszký követelt tőle. 1947-ben Jasko diák közvetítésével, aki mint delegátus ment Rómába a Pax Romana szövetség konferenciájára, felvette a kapcsolatokat köztársaságunk egy másik áruló iával, Szidor Károllyal. Ennek jelentést küldött Szlovákia pditiktí és gazdasági helyzetéről, elferdített híreket a Tiso-perről. 1949 márciusában Szlovákia fővárosában megegyezett dr. Uhrín István kémmel, hogy tőle titkos jelentéseket fog átvenni a belügyi megbízotti hivatal államvédelmi intézkedéseiről. Dr. Uhrín ezeket a jelentéseket rendelkezésére is bocsátotta és Buzalka vádlott Rajnoch Károlv közvetítésével a jelentéseket külföldre juttatta. Durcsánszký áruló kívánságára egy kém-kérdőívet töltött ki és küldött külföldre, amelyet Bär Anna kézbesített neki és amelv Szlovákia politikai és gazdasági viszonyaira vonatkozó kérdéseket tartalmazott. Ezeket a kémjelentéseket Bécsbe továbbíttatta részben Durcsánszký csoport iának, részben a pápai nunciaturának. Buzalka vádlott ezenkívül kémjelentéseket adott át dr. Lazík nagyszombati apostoli adminisztrátornak, aki a megjegyzéseivel ellátva a prágai apostoli internunciatúra közvetítésével továbbította e jelentéseket Rómába. Időnként közvetlen kémjelentéseket adott Zmrlíznek, a prágai internunciatúra alkalmazottjának. GOJDICS PAL püspök, a görög katolikus egyház legmagasabb képviselője a Csehszlovák Köztársaság területén. Már az első köztársaság idején bekapcsolódott az ukrán nacionalisták szovjetellenes frontjába, akik a Vatikánt segítették a Szovjetúnió elleni ellenséges akcióiban. Az úgynevezett Szlovák állam idején a hívekre gyakorolt egész befolyását latba vetettet, hogy megszilárdítsa a klerikális-fasíszta Tiso-rendszert. Ennek támogatására a pásztorlevelek egész sorát bocsátotta ki. Ezenkívül szorosan együttműködött a nácikkal, támogatta azok gyalázatos akcióit Kelet-Európában. Eperjesen szoros kapscolatban állt dr. Kolbával, Hítlerék ügynökével, aki kapcsolatokat teremtett közte és Ludin náci követ között, valamint a szlovákiai németek náci vezetőjével, Karmasinnal. Amikor a náci hordák Szovjet-Ukrajnában garázdálkodtak, rabol, tak és gyilkoltak, a német katonai parancsnoksággal kötött egyezmény értelmében felhívta egyházmegyéje lelkészi karát, hogy jelentkezzenek a megszállt ukrajnai plébániák vezetésére, ahol ezeket a Vatikán utasítására. mint a Vatkán kémeit akarta felhasználni. Amidőn a szovjet hadsereg Ukrajnából a náci megszállókat és a nácistákkal kollaborrálókat kiűzte és a front elől ezek elmenekültek, felhívta alantas papjait és híveit, hogy ezeket a menekülőket támogassák. A német katonai parancsnokság vezetőjétől 150.000 koronát vett át a papi menekültek részére, akik a Szovjetúnió ellen aktív harci tevékenységet folytattak. 1942-ben kapcsolatokat keresett dr. Kolakovicscsal, a Vatikán ügynökével. Átadta dr. Kolakovicsnak azon lelkészek és laikusok névsorát, akikeit kémszolgálatra megbízhatóknak tartott. A felszabadulás után egyházmegyéjében az ukrán terroristák és a Szovjetúnió más ellenségei részére felfogó központot szervezett, s amint ezek az elemek átszivárogtak Szlovákiába, titkos futárt küldött Lengyelországba, hogy azok a lelkészek, akiknek Lengyelországból államellenes ténykedésük miatt el kefll tűnníök, jelentkezzenek nála. Ezekkel a papokkal töltötte be Szlovákiában a megüresedett plébánákat. Hogy Csehországban és Morvaországban tevékenységi módot biztosítson nekik, a prágai Károly-utcai plébániát bizalmasával, Hucsko Pállal töltötte be, akit később a benderistákkal való együttműködés miatt bíróságaink elítéltek. Hucskónak üres blankettákat adott át, amelyek sajátkezű aláírásával, valamint az eperjesi püspöki hivatal pecsétjével látott el, hogy felhasználhassa a benderisták kinevezési okirataiul. A menekült papokat Hucskóhoz küldte. Benderisták és népáruló kémpapok védnöke Hucsko ezekkel a határmenti plébániákat töltötte be, ahol Gojdics hozzájárulásával folytatták államellenes és kémtevékenységüket, vagy pedig lehetővé tette számukra, hogy Németország nyugati zónájába szökhessenek. Hogy Hucskónak munkáját megkönynyítse, a ma már ugyancsak elítélt benderista Buranicsot küldte hozzá, aki illegális úton érkezett Csehszlovákiába. Ennek hamis igazolványt adott, hogy teológiai hallgató, hogy ezzel biztosítsa számára köztársaságunk területén a szabad közlekedést. Buranovics Hucskónál maradt egész letartóztatásáig és a benderista gyilkosok illegális külföldre juttatását közvetítette. Gojdics felhívta az egyházmegyéjébe tartozó papokat, hogy a benderisták számára állítsanak ki hamis keresztleveleket, szükség esetén házassági leveleket is. Ilyen hamis okiratok alapján Hucsko ezeík számára állampolgársági bizonylatokat is szerzett. Azonkívül megbízhatósági igazolványokat állított ki oly személyeknek, akikről tudta, hogy államellenes tevékenység miatt kellett Lengyelországból vagy Kárpátukrajnából eltűnniök. Amikor az államvédelmi hatóságok a benderista bandákat felszámolták, egész tekintélyét latba vetette, hogy a letartóztatott benderistákat szabadlábra helyezzék, hogy lehetővé tegyék távozásukat Németország nyugati zónájába. Ennek érdekében közbenjárt dr. Stuchtík asszonynál, a katolikus Charitas alkalmazottjánál — többek között — Prislák Teodorért, akit benderista együttmunkálkodása miatt tartóztattak le, valamint Hucsko érdekében is közbenjárt. Hucsko szabadlábra bocsátása érdekében a „demokratikus párt" tényezőinél is közbelépett. Államunknak egész akcióját a benderisták ellen olyan színben akarta feltűntetni, mintha az államunknak a görög katolikus egyház elleni támadása lenne és ily értelmű hazug jelentést tett a nemzetközi Vöröskeresztnél is. Júdáspénz és jutalom az árulásért 1945-ben kiadott körlevelében alsóbb lelkészi karának megtiltotta a politikai tevékenységet. Az 1946-os választások előtt a ..demokratikus párt" reprezentánsaival kötött megállapodás értelmében egyházmegyéje papságát felszólította, hogv a hívők körében agitáljanak a demokratikus párt győzelme érdekében és kezdjék el az együltmunkálkodást a benderistákkal. A választások után ezért a segítségért dr. Pietor akkori minisztertől egy személyautót kapott és rir. Ing. Styktől 250.000 koronát. A szlovák és cseh püsDŐkök csaknem minden tárgyalásán résztvett, amelyeken államellenes ténykedések szervezése szerepelt a tárgysorozaton. 1948 februárja után alárendelt papjait arra kényszerítette, hogv templomaikban olvassák fel az illegális és uszító pásztorleveleket, amelveket részben maga szövegezeit. sokszorosíttatott saját hivatalában, vagy részben már sokszorosítva kapott Beran hercegérsektől titkos futárok út ián. A megújult Katolikus Akcióval kapcsolatosan illegális körözvénvt adott ki, amelyben felhívta a papságot és a hívőket, hogv ne ír iák alá. Az engedetleneket exkommunikációval fenyegette meg. A Szovjetúnió elleni kémtevékenységét még az úgynevezett szlovák állam alatt kezdte el. Már 1944 végén a bratislavai vatikáni intemunciatura útján jelentést küldött a fölszabadított Ukrajna helyzetéről. Ezt a jelentést a benderistáktól kapta. A felszabadulás óta rendszeresen küldött kém jelentésekel a Vatikánnak a prágai internuncia, túra közvetítésével. A Vatikánnak ezen kívül Hucsko közvetítésével rendszeres írásbeli jelentéseket küldött az államvédelmi szervek benderisták elleni intézkedéseiről. Az internunciatúráljoz kéréssel fordult, hogy lépjen közbe kormányunknál a benderisták szabadlábrahelvezése érdekében. 1948ban Szabói provinciális út ián az internunciatúrának megküldte mindazon görögkatollkus lelkészek névsorát, akik államellenes tevékenységben résztvettek. Politikai és gazdasági jellegű kémjelentéseket adott a különféle amerikai misszióknak is. Amidőn 1949-ben már sejtette, hogy államellenes ténykedése miatt letartóztatják, lefogatása esetére öt illegális helyettest nevezett ki akik tudtak államellenes tevékenységéről és letartóztatása után ezt a tevékenységét folytatniok kellett volna. Ezt az intézkedését még azelőtt tette, mielőtt megkapta volna a vatikáni titkos megbízást. Arra az esetre, ha ezeket a személyeket is letartóztatnák, egész egyházmegyéjét felosztotta tíz körzetre, azokat titkos hálózattal összekötötte és mindegyik körzetbe egy lelkészt nevezet ki püspöki joghatalommal. E tetteikkel: 1. Vojtassák János és dr. Th. Buzalka Mihály vádlottak 1938-tól 1939 március feléig Bratislavában és másutt erőszakos úton kísérletet tettek a köztársaság alkotmányának megválfoztatására, főleg ami annak önállóságát, egységét, vagv demokratikus köztársági államformáját illeti, tetteiket különösen súlyosbító körülménvek között tették. 2. Valamennyi vádlott 1939— 1944-ig Szlovákiában és másutt a háború alatt különösen súlyosbító körülmények között az ellenségnek hasznos szolgálatokat tett. 3. Valamennyi vádlott' Szepesváralján, Bratislavában, Eperjesen és másutt 1945 és 1950 között további bűnösökkel szövetséget alkotva kísérletet tett a népi demokratikus rendszer a Köztársaság gazdasági és politikai rendszerének megsemmisítésére, és ennek érdekében közvetlen kapcsolatokat létesített egy idegen hatalommal, dr. th. Buzalka Mihálv másodrendű és Gojdics Pál harmadrendű vádlott pedig a tetteiket különösen súlyosbító körülménvek között követték el. 4. Valamennyi vádlott Szepesváralján, Bratislavában, Eperjesen, Prágában és másutt a 3. pontban már megjelöl időben társult egymással és más bűnösökkel államtitkok megszerzésére abból a célból, hogv ezt egy idegen hatalommak elárulja, ennek érdekében közvetlen kapcsolatba lépett egy idegen hatalommal, államtitkot valóban megszerezte, azt idegen hatalomnak elárulta és dr. th. Buzalka Mihály és Gojdics Pál vádlottak e tettüket hosszú időn át széles terjedelemben, különösen veszélyes módon végezték és dr. th. Buzalka Mihálv tette különösen fontos államtitkokra vonatkozott. A vádlottak ezzel: 1. I. Vojtassák János. II. dr. th. Buzalka Mihálv vádlottak az 50/23. tör. vény 1. § 1. és 4. pont fa szerint minősülő köztársaság elleni összeesküvés bűntettét. 2. valamennyi vádlott az 50/23. számú törvénv 6. §-ának 1. bekezdése szerint minősülő katonai árulás bűntettét. 3. valamennyi vádlott a 231/48. sz. törvény 1. § 1. pontja c) fejezel e szerint minősülő hazaárulást és dr. th. Buzalka Mihály, valamint III. Gojdics Pál a 231/48. számú törvénv 1. §-a 3. pontja e) bekezdése szerint is minősülő hazaárulás bűntettét. 4. valamennyi vádlott a 231/48. sz. törvény 5. §-a 1. bekezdése szerint minősü'ő kémkedés bűntettét, vrlamint Gojdics Pál ezenkívül ugyanezen törvény 5. §_a 2. pontja értelme szerint minősülő és dr. th. Buzalka Mihály ugypne törvény 5. §-a 2. pontja E) bekezdése értelmében minősülő bűntettet követett el. Ezért kérem a vádlottak megbüntetését. a) Vojtassák János vádlottat a 231/48 sz. törvény 1. 5-ának 1. bekezdése sze_ rint az idézett törvénv 47.. 48. és 52. §5-ra való utalás mellett, valamint az 1878-ból származó V. törvénycikk 96 és 99 §§-ai szerint. b) dr. th. Buzalka Mihálv és Gojdics Pál vádlottakat a 231/48. sz. törvény 1. S 3. bekezdése értelmében ugyanezen törvény 47., 48. és 52. §§-nak figyelembevételével valamint az 1878-tó! származó V. t. cikk 96. és 99. §-nak alkalmazásával.. Javaslom: I. hogy a főtárgyalás a bratislavai állambíróság előtt legyen megtartva, II a főtárgyaláson a bizonyítási eljárást, a tanúk, szakértők meghallgatását, valamint a javasolt és előterjesztett okmányok figyelembevételét, dr. J. Fejes s. k.. államügyész.