Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-06 / 5. szám, szombat

6 mm 1931 Január 6 Qlj &zá Ufiandlana él r(Kooáky hányálzainak. A ciklusos fejtési módszer minden bányában megvalósítható Vegyük át az élenjáró szovjet bányászok tapasztalatait Szénbányásza tank gépesítésével együtt kell járni a bányaművelés forradalmi megváltoztatásának is. Ebben a nagy és nehéz munkában a legnagyobb segítség számunkra a Szovjetunió élenjáró szénbányászatának gazdag tapasztalata. Az új munkamódszerek, a gépi berendezések meggyorsítják bányászatunk elmaradottságának felszámolásáért vivott harcunkat, lehetővé teszik szocialista bányaművelésünk mielőbbi megvalósítását. A Szovjetúnió szocialista bányászatától átvett új munkamódszerek egyike a ciklusos bányaművelés. Az új munkamódszer mielőbbi megvalósításához elengedhetetlenül szükséges a fizikai dolgozók és a műszaki vezetők kollektív összefogása. Az utóbblak feladata, hogy a ciklusos munkamódszer diagrammjainak üzemeikre való kidolgozásával, a műszaki szervezés új formáinak, a vezetés fejlettebb módszereinek vezetésével támogassák a fizikai dolgozók többtermelésért vívott harcát. De komoly követelményeket állít a fizikai dolgozók elé is az új munkamódszer bevezetése. A kollelctív munka megköveteli az öntudatos fegyelmet, a feladatok tervszerű végrehajtását. A ciklusos munkamódszernek, mint magasabbrendű bányaművelési rendszernek a bevezetését törvényszerűen megköveteli a bányászat fejlesztése, ötéves tervünk maradéktalan megvalósításáért, békénk megvédéséért vívott harcunk dttntfl területe a szénbányászat. A bányászat dolgozóinak feladata, hogy öntudatos, szocialista fegyelemmel, a munkanap 480 percének teljes kihasználásával, odaadó, lelkes munkával, műszaki tudásuk állandó fejlesztésével, szervezési és műszaki újításokkal, minden egyes bányásznak a munkaversenyben való részvételével, az új munkamódszerek elsajátításával és továbbadásával járuljanak hozzá szocialista építőmunkánk meggyorsításához, békénk megvédésének harcához, amelyet Pártunk vezetésével és a Szovjetúnió segítségével győzelmesen vívunk meg. A szovjetúnió tapasztalatainak hasznosításával a munka új szervezetét, a vezetés új módszereit kell kialakítani Eddigi munkamódszereinkkel csak nehezen tudunk helytállni a feladatok teljesítésében. Munkánknak új szervezetet, a vezetésnek új eszközöket kell adni. Szénbányászatunkban meg kell valósítani a munka szervezésének új alapokra fektetését, a vezetés operatív eszközeinek megteremté s ét • Esetenként nagy és kimagasló eredményeket értünk el termelésünkben. De később a termelés minden esetben visszazökkent a megszokott átlag színvonalára vagy az átlag alá. Ezek a tények azt bizonyítják, hogy csak rövid időre tudtuk megteremteni a magasan szervezett munka és vezetés szükséges feltételeit. Ebből következik, hogy felül kell vizsgálnunk az eddigi módszereinket és meg kell valósítani a munkafolyamatoknak részfolyamatokig menő helyes összehangolását, a lünk, Csehszlovákiában és Lengyelországban is. A Szovjetúnió élenjáró bányaművelési módszereinek gazdag tapasztalatait rendelkezésünkre bocsátotta. Mégadta a szükséges segítséget ahhoz, hogy megvalósítsuk termelő munkánk szervezetének új módszerét, amit ciklusos munkának nevezünk és az operatív üzemvezetést, ami azonos a diszpécser szolgálat bevezetésével. Feladatunk az, hogy a munkahelyeknek a ciklusos (lezárt, teljes munkafolyamat, amely meghatározott idő alatt azonos módon ismétlődik) munkamenetét egymástól eltoljuk. Amikor az első munkahely például a készletet szállítja ,a második munkahelyen az ácsolási munkát, majd az utána kővetkező munkahelyen a repesztési munkálatokat végzik. » MiMHíiyir. © m«M CSJUÍS 5 IUMI CSlllíS IISO MABMAD FELI 6-T © 7-6 ® ® @ ® ® w 8-9 ® ® 9-10 2í ® FUZAS WMS m BIZTOSÍTÁS J ]-c« tttsrt ábra. rugalmas és operatív vezetést. Ezeket a módszereket a Szovjetúnió szocialista bányászatában már megvalósították és előnyösen alkalmazzák egyes népi demokráciákban, mint ná-. Ezt a ciklusos munkamódszert meg lehet szervezni elővájási, feltárási, fejtési és aknamélyítési munkahelyeken is, épúgy, mint a bányamunka egyéb területein. Egyenletes gépkihasználás A ciklusos munka előnye elsősorban az, hogy lehetővé teszi a szállítóberendezések egyenletes, lökésmentes terhelését. Hasonlókép biztosítja az emberi munkaerő egyenletes felhasználását. Ebből következik a teljesítményének növekedése. További előny, hogy rendszeressé tehető az anyagellátás, mert az igények, mint például a bányafaszükséglet, nem lökésszerűen jelentkeznek. Ezzel megszűnnek azok az ütközések és zavarok, amelyek a ma még fennálló rendszertelenségből származnak. A ciklusos munka megvalósítása megkönnyíti a műszaki középkáderek, a felügyeleti személyzet munkáját is. Lehetővé teszi a terv szerinti munkahelyellenörzést. Ha például alapul veszünk két elővájási szintes munkahelyet (1. ábra), akkor a ciklusos munkamódszer diagrammja a következő képet mutatja: Az l-es munkahelyen az első harmad kezdetén, tehát reggel 6—7 óra között megtörténik a fúrás és repesztés. 7—9 óráig végzik a szállítást — jelen esetben csilleszállításról van szó. — 9—10 óra között megtörténik az ácsolás, a munkahely biztosítása. A munkafolyamat a műszak második felében ismétlődik. Ebben az esetben a ciklus időtartama 4 óra. Ugyanékor a 2-es munkahely az első harmad kezdetén, tehát 6—7 óra között befejezi az előző ciklusban megkezdett szállítást. Utána elvégzi a biztosítási munkálatokat, majd 8—9 óra között fúr és repeszt. A 2-es munkahelyen 9 .órakor kezdődik a szállítás és 11 " óráig tart. A diagrammról világosan leolvasható az egyes munkafázisok eltolása és a szállítóberendezések — amelyek pillanatnyilag a legnagyobb problémát okozzák — egyenletes kihasználása. A munkahelyek két csoporttal telepíthetők. Az egyik csoport — egy vájár és egy csillés — a rakodási és szállítási munkát, a másik csoport — egy vájár és egy segédvájár — a fúrást és rc"Dbantást, valamint a biztosítást és egyéb n.unkákat végzi. Azonos elven épülnek fel a ciklusos munkadiagrammok egyéb fejtési munkák esetében is. Részben szakosított ciklusos munkamódszer diagrammját tünteti fel a 2. számú ábra. Kézi jövesztő gépekkel felszerelt kétszárnyú frontfejtésről van szó. A szárnyak hosszúsága 60 méter, a fejtési magasság 2 méter. A fejtésben és a szállító vágatban kaparószalag dolgozik. A fejtés „hazafelé" halad. Az I. számú frontszárny az első harmad 6—10 óra közötti időszakában egyenget és rakodik, 10—12 óráig ácsol, 12—14 óráig a fúrást és robbantást végzi. A második harmad elején 14—18 óra között ismét egyenget és rakodik, majd 18—20 óra között ácsol. 20—23 óra között történik a kaparószalag áthelyezése. Ez a munka már átnyúlik a harmadik harmad munkaidejébe, ennek megfelelően változik a munkaerőbeosztás is. 23 óra és éjjel 1 óra között hajtják végre a pilléráthelyezést, majd 1—

i óra között az omlasztást, 4—6 óráig megtörténik a fúrás, tehát a ciklus lezáródik és kezdődik az újabb. A II. számú frontszárny az első harmad 6—8 óra közötti időszakában befejezi az omlasztást, majd 8—10

1 óra között végzi a fúrást és robbantást. 10—14 óra között egyenget és rakodik. A második harmad első két órájában, tehát 14—16 óra között ácsol, 16—18 óra között — amikor az I. számú frontszárny egyenget és rakodik — fúr és robbant. 18—22* óra között végzi a szállítást, majd 22—24 óra között az ácsolást, 24 óra és éjjel 3 óra között történik a kaparószalag áthelyezése. 3—5 óra között a pilléráthelyezést hajtják végre, majd 5 órakor kezdődik az omlasztás, tehát ismét 24 órával zárul a ciklus. Az eltérő fázisidök miatt nincs lehetőség teljes szakosításra. A diagramm szerint azonban szakosítható az egyengetés és rakodás munkája. Ehhez szükséges létszám 20 fő. Ebből 10 vájár és 10 gyakorlottabb csillés. A ciklusos frontlejtés egyszárnyú mezőben Szakosított ciklusos munkamódszer egyszárnyú mezőnyben haladó, kombájnnal gépesített frontfejtésnek diagrammját ismerteti a 3. számú ábra. A kombájn teljesítménye 1.7 méteres résmélység mellett 36 méter óránként. A front hossza 160 méter. A három műszak szükséges létszáma 44 fő. Az első két harmad alatt a kombájn végigpásztázza a frontot. Ugyanekkor történik meg a kombájn mögötti biztosítás, ácsolás és a biztosításhoz szükséges faanyagnak frontra szállítása. Az első éa második harmadban egy-egy egyengető vájár végzi fejtökalapáccsal a kombájn mögött maradó felső pad jövesztését. (A diagrammon mindezen munkák haladását az 1. számú vonal jelzi.) A ciklus teljes időtaitama 24 óra. Ebből az első két harmad a ciklus terhelő szakasza. Az első harmadban történik az elővájási munkahely (2-es vonal) mezőbe hajtása. A harmadik műszak elején, tehát este 10—11 óra között végzik a kombájn visszahúzását és a kombájn előtti támfarablást. (3. számú vonal.) 11 órakor kezdődik a kaparószalag átszerelése, a kalitkaátrakás és az omlasztás (4. számú vonal). Ugyanekkor végzik a kombájn szerelését és ellenőrző vizsgálatát, valamint az egyéb villanyszerelő munkákat. (5. számú vonal.) Ez a munka reggel hat óráig, tehát az újabb ciklus kezdetéig tart. A munkadiagrammról a nap minden szakában leolvasható a front állása, valamint a munkaerők megoszlása. A műszaki vezetés feladata Természetes követelmény a ciklusos diagrammok felállításánál az úgynevezett biztonsági idő beszámítása. Aránylag sok munkafázisról van szó és a bánya munkaviszonyaiból adódó nehézségek miatt párperces eltolódások bekövetkezhetnek. A műszaki vezetők feladata, hogy az ismertetett elv alapján kialakítsák az üzemeikben alkalmazható legjobb ciklusos módszert és megszerkeszszék annak grafikonját. Komoly felkészültséget kíván az új munkamódszer megvalósítása a műszaki középkáderektöl is. Az aknászoknak és frontmestereknek minden szükséges intézkedést meg kell tenniök, hogy a ciklus betartását biztosítsák és az ö feladatuk, hogy megfigyeléseik alapján értesítsék a műszaki vezetést arról, ha a grafikon valamelyik összetevője rosszul van meghatározva, akadályozza a termelés zavartazök és műszaki berendezések igénybevételével egy központi helyről át lehet tekinteni az aknaüzemben folyó munkákat, azok állapotát és helyzetét egy központi helyről lehet végezni az irányítást is. A diszpécser az aknaüzem napi tervgrafikonja alapján irányítja a munkát. Állandó összeköttetésben van az aknaüzem legfontosabb szállítási gócpontjaival, munkahelyeivel, a fejtési és elsősorban a frontfejtési munkahelyek valamennyijével. Ezenkívül összeköttetést tart fenn a külszíni szállítási gócpontokkal, az akna alsó és felső rakodójával. Elsőrendű feladata az aknaüzem üres csille, fa- és üzemanyag ellátásának biztosítása, a különböző helyeken jelentkező üzemzavarok gyors, operatív kiküszöbölései, a megfelelő javító személyzetnek a zavar színhelyére történő irányításával. A munkát a tervgrafikonok nnannnntrarrrra 1

° "I lo d P ai l« SI 16 °l I.

F RONT-, SZARNV <ro m I

* 1

6 16 íl t* d I ° *

l E H.FRONT- ^.löíHfcivr/A III.HAIIWAO 2-es számú ábra. lan menetét. Ez egyben annyit jelent, hogy a termelő munkának megfelelően kell kialakítani és legalábbis kezdetben a szükséghez mért változtatások eszközlésével lehet megvalósítani az üzem viszonyainak megfelelő diagrammot. A ciklusos módszer mind a fizikai dolgozóktól, mind a műszaki vezetőktől fokozott munkafegyelmet és öntudatot kíván. Csak így lehet biztosítani, hogy a munkafolyamatok a diagrammon ütemezett idő- és sorrendben zökkenőmentesen menjenek végbe. Bár az új módszer keretek közé szorítja a munkát, nem jelenti az egyéni teljesítmények kibontakozásának akadályát. Ellenkezően: az egyéni kezdeményezések tág terét biztosítja, de mindenkor megköveteli a fizikai dolgozók és a műszaki vezetők kollektív, összehangolt munkáját. Az új munkamódszer gyakorlati megvalósításánál az üzemvezetés új eszköze az úgynevezett diszpécserszolgálat rendszeresítése. A munka központi távirányításával, vagyis a diszpécser-szolgálattal a tervek alapján bizonyos technikai segédeszkö8-as számú ábra, alapján nemcsak irányítja, hanem ellenőrzi, azonkívül állandóan tudomása van arról, hogy a bányához tartozó felügyeleti személyzet, a műszaki középkáderek és a bányában, vagy külszínen tartózkodó iparos személyzet, mint például a gépmesterek, lakatosok, villanyszerelők hol tartózkodnak. Ez előfeltétele annak, hogy üzemzavar esetén a megfelelő embereknek színhelyre való irányításával a lehető leggyorsabban megszüntesse a termelést gátló okokat. Egy gyakorlati példával mutatunk rá a diszpécser munkájának fontosságára. Az aknaüzem egyik siklójának száUítókötele megsérült. A diszpécser az üzemzavarról megkapta az értesítést, de ugyanakkor azt az információt is, hogy a kötél sérülése az üres csillék továbbítását nem akadályozza. A grafikon, a terv és az előirányzat adataiból a diszpécser látta, hogy a következő három órában az illető üzemrésznek mennyi üres csillére van szüksége. Ennek megfelelően odairányította az üres csilléket és az iparos személyzetet. Az üres csillék beadása után a hibát rövid idő alatt kijavították; a termelés nem állt meg üresrevárás miatt. A bányában mindössze 3—l ember tudott a zavarróL A fizikai és szellemi dolgozók kollektív munkájára van szükség ahhoz, hogy az élenjáró szovjet technika munkamódszereit átültethessük a mi bányászatunkba. A műszaki vezetők feladata, hogy a kiváló képességű munkások figyelmét felhívják a különböző problémákra, amelyeknek megoldását elősegíthetik kezdeményezéseikkel, újításaikkal. Amikor a ciklusos munkamódszer bevezetéséről beszélünk, beszélnünk kell azokról a nagy műszaki szervezési változtatásokról, amelyeknek végrehajtásánál a legapróbb részletekre kiterjedő figyelemmel kell végezni munkánkat. Ahhoz, hogy sztahanovistáinktól, élenjáró dolgozóinktól megkaphassuk a segítséget, amely elengedhetetlen feltétele munkánk eredményességének, a mérnököknek, technikusoknak, a műszaki vezetőknek kell az élmunkások mellé állni. -i