Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-30 / 25. szám, kedd

— tOSÜ ­Belicza Margit élmunkásnő két gépre tért át 1951 január 30 U J $10 5 Üzemeinkben a tartalékok felfedé­sének kérdése s a normák szilárdítá­sának kérdése munkásságunk fejlő­désével, politikai érettsége növeke­désével együtt halad és lassan a munka szocialista termelékenységére tér át. Belicza Margit elvtársnő is, aki mint élmunkásnő dolgozik a szlo­vákiai győgyszerüzemeknél, a leg­jobb és a legöntudatosabb kezdemé­nyezők közé tartozik, mert nemcsak önfeláldozóan dolgozik, hanem gon­dolkodik is- arról, hogy testi meg­erőltetés nélkül hogyan tudna elérni magasabb teljesítményt. A lakkok és festékek osztályán dolgozik Belicza elvtársnő, aki három férfi és két női társával együtt dol­gozik egy osztályon. Férfiak és nők között szocialista munkaverseny fej­lődött ki, amelynek során a férfiak igyekeztek bebizonyítani a nőknek azt, hogy a munkásnö nem tud annyit vé­gezni, mint egy munkás. Az osztály vezetőjével folytatott vitában a munkások, a férfi munkaerők, igye­keztek megcáfolni azt, hogy egy munkás egyidőben több gépet is ki­szolgálhat. Belicza Margit elvtársnöt azonban ezek a helytelen nézetek nem térítették el céljától és nem hagyta jóvá férfitársainak nézetét. Alapos átgondolás után elhatározta, hogy áttér két gépre. Kötelezettséget írt alá, hogy a két gépre való áttérésnél biztosítja a gé­pek teljes teljesítőképességét és be­tartja a termékek minőségére vo­natkozó előírásokat. A kötelezettség­vállalás során versenyre hívta az osztály minden dolgozóját. Belicza Margit elvtársnő tudta azt, hogy kötelezettségét lehetetlen a régi munkamódszerekkel teliesíteni és ezért a lakatosműhelvben háromszor akkora merőt készíttetett, mint amilyet ere­detileg használt. Ezt úgv készítette, hogy mind a két kézzel megfoghassa. Az első napok a kezdeti nehézségek napjai voltak, amikor úgyszólván ebé­delni sem ért rá. De ez nem tántorí­totta el elhatározásától, bár az elvtár­sak nem néztek rá a legjobb szemmel. A nehézségeket legyűrte és normáját í> százalékkal s?'lárdította. Ezt a sz.­Iá'dítoit normát január végig 231.2 s^a-'clékra lépi tú! Ar kor munkatársai látták hogy le­het elérni magas eredménveket és jö­vedelmük is emelkedik, áttértek Bal ;­cza elvtársnő módszerére és most ab­ban az osztálvban hárman dolgoznak öt gépen. A jó példa ragadóssá vált az üzem minden részén és a munkások kezdeményezően követik és ittérnek a szocialista munkaversenv magasabb formáira. A főiskolások harcolnak a kenyérpocsé^oíás ellen Valaha volt sok kenyér, de a dolgo­zók asztalára kevés iutott belőle és ezért nagyon gondosan ííŕzdálkodtak vele. Bizony sokszor csak kiszámítva jutott a proletárok gyermekeinek asz­talára a (alat kenvér és sokszor ez ké­pezte az ebédet és a vacsorát is. Ma van eiegendő kenyér, de mindenki .reg is tudja fizetni az árát és így elegen­dő jut mindenki asztalára Azonban a kenyérrel eddig még nem tanultunk még gazdálkodni. A főiskolai ínterná­tusokban is igen sok kenvér pocséko-' lódoít ei. meni szemétkosárba. A köz­társaság elnökének: Gottwald elvtárs­nak szavai azonban megnyitották a főiskolások szemét és meggyőzték őket arról hogy ezen az állapoton változtatni kell. A jólét még nem e­lenti azt, hogy az élelmiszereket elpo­csékoljuk. A Vöröskereszt első országos Január 26-án és 27-én tartották meg Bratislavában a Vöröskereszt ke­rületi titkárainak első országos mun­kakonferenciáját, amelyen a Békevé­dők első csehszlovákiai kongresszu­sának jelentőségéről tárgyaltak és meghatározták azt, hogy melyek a Vöröskereszt feladatai a kongresszus határ zatainak megvalósításában. A kerületi titkárok tudatában van­nak annak, hogy a Vöröskereszt tevé­kenységet aNemzeti Arcvonal keretében és annak segítségével lehet csak sike­resen kifejleszteni Lényeges az, hogy a Vöröskeresztet mint tömegszerveze­tet bekapcsolják mindazon politikai ak­ciókba, amelyeket a Nemzeti Arcvonal indít és ezeket a szocializmus felépí­tése irányvonalának következetes meg­valósításával vigyék át a Vöröske­reszt munkájába. Az egyesület legtevékenyebb tagjai április 20-án Prágában jönnek össze. munkatársainak konferenciája Addig a Vöröskereszt összes szerve­zeteinek széleskörű akcióját fejlesztik ki békekötelezettségek vállalására, amelyeket még az egyesület járási konferenciája előtt teljesítenek. Ezek­kel a békekötelezettségekkel csatlako­zik a Vöröskereszt a májust köszöntő nagy munkaversenybe. A köztársaság elnökének szavai után az internátusok önkormányza­tának tagjai összeültek, hogy a gaz­daságos élelmiszerellátás kérdéseit megoldják és célul tűzték ki maguk elé, hogy a kenyérhulladékot a lehe­tő legkisebb mértékre csökkentik. Következetes személyi agitációt fejtettek ki, a faliújságokat és a he­lyi rádiót is bekapcsolták az akcióba. Nemsokára igen jő eredmények mu­tatkoztak. Az egyetemi internátus­ban, ahol azejött heti 50 kiló volt a kenyérhulladék, ezt 7 kg-ra csökken­tették. A tanulólányok otthona a ke­nyér napi szükségletét 15 kg-mal csökkentette és a hegyi-parki inter­nátus a kenyérhulladékot 37 kg-ról 5 kg-ra csökkentette. A Lanfranconi is jelentős módon redukálta napi szükségletét, 240 kg volt azelőtt, ma 181 kg. A Nespora internátusban nem megy semmi kenyér sem ve­szendőbe. Már az első tekintetre is jó ered­mények ezek, azonban a főiskolások még nem elégedtek meg ezekkel az eredményekkel és tovább folytatják 1 meggyőző munkájukat. IDÉZZÜK A MULTAT Kulfúrélet a ííilekí Drevoíndustriában Smláweftizkési ni) a isiuuknnélküliség 439.332 munkanélküli októberben az egész államban, Szlovenszkón 57.193 Prága, november 6. A munkaközvetítők ideiglenes kimutatása szerint október végén az egész Köztársaság területén 439.332 munkanélküli volt. Szeptember vé­gén a kimutatott jelentkezők száma a végleges számítások szerint 479 ezer 268 volt, vagyis az ideiglenes kimutatással szemben 1418 munkanél­külivel több. Míg a mult év szeptemberében és októberben 28.028 sze­méllyel növekedett a munkanélküliek száma, ez évben szeptemberben csökkent a munkanélküliek száma 4234 személlyel és októberben 39.936 személlyel. Ez a csökkenés 8.3 százaléknak felel meg. A munkanélküliség apadása a mult év októberével szemben 26.9 százalékos. Ez az apadás azonban nem írható mind a javuló gazdasági élet szám­lájára. A csökkenés jórésze tisztára „statisztikai" vagyis a megváltozott összeirási metódusokban keresendő. Az új rendeletek szerint minden mun­kanélkülinek a nyilvános ^közvetítőknél kell jelentkezni. A munkanélkü­liek számába most nem számítják be a magán munkaközvetítőknél jelent­kezett személyeket. Ha a mindkét helyen bejelentett munkanélküliek szá­mát a „Lidové Noviny" szerint 25.000-re tesszük, akkor még 15.000-reI csökkent októberben a munkanélküliség. A munkanélküliség e szerint minden országrészben csökkent Szlovén-­szkón kívül, ahol még növekedett. Ezt a növekedést a jelentés azzal ma­gyarázza, hogy a közmunkák a rossz Idő következtében megakadtak. A cseh országrészekkel szemben, ahol a munkanélküliség növekedése megállott, sőt csökken, Szlovenszkón októberben 75 munkaközvetítő je­lentése szerint 57.193 munkanélküli jelentkezett, vagyis szeptemberről októberre a munkanélküliség 7439 személlyel növekedett. Nincs még ki­mutatás az iglói körzet munkanélküliségéről. (A „Magyar Nap" 1936 november 7-i számából.) A vetőmag termelése az EFSz-ekben A füleki Drevoindustria n. v. dol­gozó ifjúsága Sulek elvtárs vezeté­sével a bozitai dolgozó parasztoknak szép és szívderítő kultúrelöadást tar­tott, amelyet hangulatos népmulat­ság követett. Az előadás a közönség megelége­désére sikerült. Bozita telep részben szlovák lakosságú, ezért a Drevoin­dustria fiataljai szlovák-magyar ve­gyes műsort adtak. A műsor össze­állítása és betanulása a napi fárad­ságos munka után történt. Dicséret illeti érte Sulek elvtársat és az összes közreműködőket, azért, hogy áldo­zatkészen szórakoztatni igyekeztek a falu dolgozóit. A Drevoindustria' if­júsági csoportja rálépett a helyes útra, amely elősegíti a falu szociali­zálását és elvezet a szebb, boldogabb, békés jövőhöz. Kozlár István, Drevoindustria, Fülek. Az EFSz-ekre az idei tavaszi vetés­nél nagyon fontos feladat vár: a vető­mag és az ültetőmag termeléséről való gondoskodás. A szövetkezeti tagoknak még a ta­vaszi vetés megkezdése előtt ki kell szemelniök a legmegfelelőbb darab földet, ame­lyen vető- és ültetőmagot fognak termelni. Természetesen ennek a földnek ki­váló minőségűnek kell lenni. A vető­magtermelésre szánt földnek a egész tábla legalább egyötöd részét kell kitennie. Ha azonban valamelyik EFSz a földműves raktárszövetkezet­tel vagy az állami gépállomással na­gyobb területben egyezett meg, akkor természetesen ezt a területet be kell tartani. Vannak még olyan EFSz-ek is, ame­lyek ném kötöttek szerződést a fű- és a herefélék vetőmagjának termelésé­ről. Ezért a tavaszi vetésnél tiszta fű- vagy herefélék alávetésével kell biztosíta­niok a saját magtermelési területet, amelyről fedezni tudják saját szük­ségletüket. Az Egységes Földműves Szövetke­zeteknek a tavaszi vetésnél, de főleg a fű- és herefélék, valamint a cukor­répa és takarmányrépa ültetésénél je­lentős segítséget nvújt a népi köz­igazgatás mezőgazdasági osztálya, va­lamint a gazdasági szövetkezetek, hogy azok vetését minden egyes EFSz-ekben ideiében és az agrotech­nika követelménveinek megfelelően hajtsák végre. A magtermelésre kiielölt területe­ket előnyben kell részesítenünk a lalajmüvelésnél és a trágyázásnál. Csakis ilyen módon tudnak EFSz-eink jóminőségű vető- és ültetőmagot biz-' tosítani, s ezáltal a következő években magasabb termést elérni. A besztercebányai kerület EFSz-ei a békéért A besztercebányai kerület földmű­vesei és szövetkezeti tagjai fokozott munkával harcolnak a békéért. Csehov, a nagy orosz realista Ma kilencvenegy esztendeje szüle­tett Anton Csehov, a világirodalom egyik legrnagyobb alakja. A vérbeli realista nagy művészetével ábrázolja korának, a századforduló Oroszország társadalmi viszonyait. Csehov müveit a cári cenzúra meghamisította, el­torzította s így csak a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom után is­merhette meg azokat az olvasókö­zönség úgy, ahogyan azt Csehov ere­detileg megírta. Több mint 500 no­vellát, karcolatot írt, drámái pedig a pusztulásra ítélt, a végső összeom­láshoz közeledő orosz polgári osztály vergődését, széthullását ábrázolják. 1917 októberig 672.000 példányban jelentek meg Csehov müvei, az Ok­tóberi Forradalmat követő 30 év alatt pedik közel húszmilliós példányszám­ban jutottak el a széles néptömegek­hez. A Szovjetúnióban nagy tisztelettel adóznak Csehov emlékének. Drámái állandó müsordarabjai a szovjet szín­padoknak. * Ha kinézett a savanyúszagú bolt­ból, már nemcsak hallotta, hanem látta is, amit himbálódzik a nyárs­polgárian díszes cégtábla az Azóvi­tenger felől fújó szélben: tea, cukor, kávé, szappan é segyéb gyarmatáruk — olvasta. „Kolbász és egyéb gyar­matáruk." E kispolgárian komikus fogalmazvány alól, apja hering- és petróleumbüzös boltjából indult el Anton Pavlovics Csehov, a századvég (cári Oroszországa) rothadásának grandiózus ábrázolója és ostorozó­ja. „Gyermekkoromban nem volt gyer­mekkorom" — írta, amikor vissza­emlékezett a nagyravágyás nyárs­polgári otthonára, az apára, aki pet­róleummal, sóval, szappannal keres­kedett s ugyanakkor vallásos meg­szállottságban élt s a székesegyház­ban a kórust dirigálta. A kicsinyes­ség, a hazugság, a fellengzősség at­moszférája ellen hadakozva — lépett 1 nton Csehov a világirodalomba. A mult század második, kisebbik felében mit láthatott Csehov? Re­mekművű elbeszéléseiben, lomha, epikus drámáiban, életképeiben, hu­moreszkjeiben a cári Oroszország ' utolsó évszázadának polgári hazug­ságait, szétömlő ábrándjait mutatta meg, azt az embert, „ ... akit arra oktattak, hogy alázatosnak kell len­nie, kezetcsókolni a papoknak, meg­hajolnia idegen akarat előtt, hálás­nak lennie minden falat, nem egyszer száraz kenyérért". Ezt voltaképpen önmagára emlékezve írta, de ugyan­akkor valamennyi kortársáról, a pol­gári társadalom ifjúságának jelen­tős részéről. Akár humoreszkjeiről beszélünk, akár nagyobbigényü írá­sairól, müvén, mint a bizonyító vér­folt, át- meg átüt az uralkodó osz­tály rothadtsága, pusztulásra érett­sége. Az ő korában még nem nagyon kell visszatekintenie a jobbágyfel­szabadításra. Születése előtt négy évvel adták meg a jobbágyoknak a szabadságjogot, de mit enyhített mindez a megnyomorgatott paraszt­ság helyzetén, a nemesi földbirtoko­sok és a gyorsan megnövő, terebé­lyesedő kulákok rémuralmán. A jobbágyság megszüntetése azonban együtt járt a kapitalizmus gyors ki­fejlődésével, a gyáripar kiszélesedé­sével. 1865-től 1890-ig csupán a nagy gyárakban és üzemekben, valamint a vasutaknál több, mint kétszereséra nőtt az ipari munkásság. Mi történt tehát? Egyfelől szigorodott a sze­gényparasztság elnyomatása, falán­kabbá lett a földesúri és gyáripari bendö, másfelől azonban hatalmas mértékben megnőttek a forradalmi erők, radíkalizálódott a szegénypa­rasztság és forradalmi osztállyá ala­kult a fiatal munkásosztály. Ebben a történelmi zajlásban Cse­hov a középosztály rangkórságát, korlátolt kapaszkodását a hatalom szoknyájába, pusztulásban fogant ábrándozását mutatta meg, de mü­veiben (mint például Három év, Ri­bizkebo.kor, Három nővér, Cseresz­nyéskert) megszólal a jövőbe vetett hit, az a', tudatos és erőteljes fogal­mazás, amely a közeli változást, e világ közeli elsüllyedését hirdeti. Szeretetének minden melegével raj­zolja meg Tuzenbachot a Három nő­vérben, AsEtrovot a Vanja bácsiban és Anját a Cseresznyéskertben. — Ugyanakkor rendkívüli erővel, a ha­ladó demokrata ostorozó szenvedé­lyével nevet a kicsinyességen, a rang­kórságon (A kövér és sovány) s a tekintély előtti gyáva meghunyász­kodáson (A hivatalnok halála). Csehovnak hatékony alakjai az orosz nép kiapadhatatlan erejében, az orosz föld haíalmas termőképes­ségében, az orosi' jövő szépségében hisznek. Patriotizmusa egyben tuda­tos felfogás, hogy Oroszország jö­vője elválaszthatatlan a társadalmi átalakulástól, az egész nép felemel­kedésétől. „Előre! Feltartóztathatat­lanul haladunk a fényes csillag felé, amely ott ragyog a messzeségben! Előre!. .. A mi kertünk egész Oroszország." S ugyanezt fejezi ki másutt is: „A legfontosabb dolog az élet átalakí­tása." Ebből a szép, tiszta és tágas patriotizmusból következik, hogy minden szatirikus hevével és gyűlö­letével megvetette a kozmopolitiz­must, amely polgári hőseinek szno­bizmusában, majmoló franciáskodá­sában nyer kifejezést. A cárizmus utolsó századának második felében az o^osz középosztály, az oroiíz ural­kodóosztály átvette a nemesség fel­fogását, amely szerint minden hazai, népi eredetű kultúra parlagias, kö­zönséges s csak az az igazi, ami Pá­rizs felöl fújdogál. Amikor teljes öntudatával mutat a közeljövőbe, a gyűlöletes orosz tár­sadalmi rend bukására, s amikor Ki­jelenti: „Nagy időket élünk. A vi­har valamennyiünk felé közeledik. A vad, egészséges vihar, amely már a közelben viharzik és társadalmunk­ból a túnyaságot, a közömbösséget, az előítéletet a munkával szemben és a rothadt unatkozást elsöpri. Én is dolgozni akarok és biztos vagyok benne, hogy 25—30 év múlva minden ember dolgozni fog. Mindenki, kivé­tel nélkül!" — Amikor ezt Tuzen­baah-val, „A három nővér" egyik hősével, mintegy harcbahívó felszó­lításként elmondhatja, már a forra­dalmi jövőbe mutat, a szocialista tár­sadalom megszületésére, amikor a CSeresznyéskert-ben az elhagyott úri­ház redőnyeit beszögezik, már a cári Oroszország koporsójába verik a szö­geket. Csehov e jövendölései reális talaj­ból, az orosz marxista munkásmoz­galom kibontakozásából fakadnak. A századvég minden demokratikus vagy éppen forradalmi megállapításának forrása, az orosz munkásmozgalom kiterebélyesedése, a munkásosztály forradalmi élreugrása, Plehánov kez­deti szerepe, majd e forradalmiság kiteljesítése, a forradalom elmélete és gyakorlata megteremtése, a bol­sevik párt megszületése Lenin és Sztálin müvében. Csehov nem érhette meg a cári Oroszország, a rothadó uralkodóosz­tályok pusztulását. Az ő müve ha­talmas körkép annak illusztrálására, hogy a forradalmi erők törvényszerű jelentkezése mellett, hogyan égett el csendes izzással, a szénparázs izzá­sával az orosz polgárság s a fa­gyöngyként hozzátapadó öntudatla­nok egy része. Csehov 1904 júliusá­ban halt meg, szakadatlan munka közepette. Holttestét Moszkvában, a novogyevicsi kolostor temetőjében helyezték nyugalomra. Csehov müvét nagyrabecsüli, ápol­ja a Szovjetúnió népe és az egész ha­ladó emberiség. Csehov művészete megmutatja nekünk egy pusztulás­ra érett társadalom utolsó szakaszát, azt a pillanatot, amikor az uralkodó­osztáiy már nem képes arra, hogy a hatalmat kézbetartsa, a feltörekvő osztályok pedig még nem tudták a hatalmat megszerezni. Csehov müve: irodalom és történelem, mint minden nagy realista mű. Korának lazaságát, a pusztulástól szétrágott testét áb­rázolva, megmutatja az utat a jövő felé, az emberi életboldogabb korsza­ka, az igazi történelem felé. A kopernicai negyedik típusú EFSz­tagjai békekötelezettségvállalás kere J tében a tehenek teihozamát 1.350 li­terről 1.600 literre emelték. A vidinai harmadik típusú EFSz a gabonafélék hozamát fokozza egy mázsával. Ezen­kívül 800 kg marhahúst beszolgáltat a kontingensen felül. A panyldaróci második típusú EFSz tagjai elvállalták, hogv a burgonya­és zöldségtermelést és beszolgálta­tást 10 százalékkal felemelik. A slaná lehotai szövetkezeti tagok kötelezték magukat, hogv a búza és az árpa hektáronkénti hozamát 2 q­val emelik. A tocsnicai szövetkezeti tagok a terven felül beszolgáltatnak egyezer darab tojást és 500 kg sertéshúst. A. jelsovicei, radisteí. divíni. holisai és veľkéjukai szövetkezeti tagok az összes gabonafélékből hektáronként 1 mázsával többet termelnek, mint ahogy eredetileg tervezték. Hasonlóképpen a rimaszombati járás összes második és harmadik típusú EFSz-einek tag­jai is emelik a gabonafélék hektáron­kénti hozamát t—2 a-val. A dvorníki harmadik típusú EFSz tag­jai a tehenek teihozamát 1.800 liter­ről 2.000 literre emelik. Ezenkívül a gabonaféléknél hektáronként 2 q többtermelésre kötelezték magukat. A zerovoi harmadik típusú EFSz tagjai szintén két mázsás többtermelésre kö­telezték magukat hektáronként. Külön figyelmet érdemel a garamszentke­reszti második típusú EFSz tagjainak békefelajánlása. akik a búzánál hektáronként 4 q-val, a rozsnál pedig 2 q-val termelnek többet. mint ahogy az a tervben fel van tün­tetve. Ezenkívül a marhahús beszol­gáltatási kötelezettségüket is túltel­jesítik 10 q-val. Hasonlóképpen a,ter­ven felül beadnak még 3 a sertéshúst, 1.500 läer tejet és 800 darab tojást. A féntemlített EFSz-ek tanúságot tesznek arról, hogy hogyan lehet töb­bet, jobbat és olcsóbban termelni, fgy sorakoznak fel a Béke Védői táborába és így adnak feleletet a háborús uszí­tóknak.

Next

/
Thumbnails
Contents