Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-30 / 25. szám, kedd

t 1951 január 30 U J $10 5 Éles tiltakozások a Sranda kormány fasiszta intézkedései ellen Hogyan indultak küldötteink a csehszlovák békekongresszusra Üzemünkből, a tŕineci V. M. Molotov-vasmüvekből háromtagú küldöttség vett részt a prágai I. csehszlovák békekongresszuson. A küldöttek közül az egyik Kuznika Sztaniszlava a magkészítő élmunkásnője, a másik Nemcikova Anna, a B. hengerezö élmunkásnője, a harmadik Bajka János, hengerpálya szerelő élmunkás, szintén a B. hengerezőből. A három kiküldött a gyár főkapujánál rövid beszédet tartott, mielőtt elindult volna megtisztelő feladatát teljesíteni. Kuznika elvtársnő így nyilatkozott: „Kedves elvtársnők, eivtársak. Mi az egész munkásság nevében, mindnyájunk nevében megyünk a nagy békekongresszusra. A béke nyugalmat és boldog életet ad. Nem elég ezt tudni. Nekünk tüntetni kell a béke mellett, védenünk kell a békét, kitartó, jó munkával és ha kell, fegyverrel is." Kuznika elvtársnö szavait hatalmas tapsvihar követte. Nemcikova elvtársnő a kővetkezőképpen búcsúzott: „Kedves elvtársnők és elvtársak, lassan elenyésznek a mult árnyai és már csak mint egy rossz álomra emlékezünk vissza a régi rendszerben átélt szenvedéseikre. Arra, amikor hetekig kellett járni, hogy az ember valami munkát kapjon. Ez is csak ügy sikerült, ha az illetőnek megfelelő összeköttetése volt vagy le tudta valamivel kenyerezni a munkaadót. Ma már ez megszűnt. Az ilyen kizsákmányolók már csak a rémmesékben fognak szerepelni. Ma már mindenki dolgozhat ott és olyan mun«kán, amilyenhez kedve és tehetsége van. Ezt í^dja nekünk rendszerünk. Ezért nekünk, munkásoknak meg kell védenünk a békét bármilyen eszközzel." A zúgó tapsvihart Bajka elvtárs szavai szakították csak félbe: „Népi demokratikus hazánkban a dolgozó nép kezében van a hatalom. Nincs olyan kincs a földön, amely ennél többet érne. Hazánk dolgozói egyenjogúságban és békességben élnek, iskolákat, gyárakat, kórházakat, üdülőket építhetnek. Mégis, mikc.r az egész világ haladó népei békét akarnak, az imperialisták és szövetségeseik pokoli terveket szőnek a béke ellen, atomfegyvereket gyártanak, hogy tönkre tegyék a békés nemzeteket, hogy halomra gyilkolják a dolgozók tömegeit ugyanúgy, mint a hitlerizmus gyalázatos vérebei. Mi ezt nem engedhetjük! Azért megyünk mort a békekongrresszusra, hogy tiltakozzunk dolgozó testvéreink nevé ben mindaz ellen, ami a világ béké jét megzavarja." Bajka elvtárs szavait ismét zúgó taps és éljenzés követte: Éljen Sztálin elvtárs! Éljen Gottwald elvtárs! Éljen a világbéke. Az üzemi CsISz-csoport leánytagjainak énekkőrusával és az üzemi fúvószenekar kíséretével közösen elénekeltük a himnuszokat, majd a küldöttség a lelkes munkások sorfala közt kivonult a kapun. Panyko Mihály munkáslevelező, V. M. Molotov n. v. Trinec. Mint vasárnapi számukban már közi/t ük, a francia reakciós kormány amerikai urai utasítására betiltotta Franc aországban a Szakszervezeti Világszövetség, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség és a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség franciaországi központjainak működését. A haladó világot mélyen megdöbbentette és felháborította a Fleven-kormány ez újabb fasiszta ntézkedése és a drlgozók a világ minden részéről táviratokban tiltakoznak a francia reakciósok ez újabb merénylete ellen A francia kommunista párt is határozott éles t Itakozó iratot juttatott el a francia kormányhoz. A tiltakozás hangsúlyozza, hogy ezek az intézkedések legjobban bizonyítják a lakájkormány teljes függőségét és az amerikai imperialisták befolyását a francia belügyekre. „Az amerikai imperialisták félnek a népek, különösen a francia nép ellenállásától, amelyet Nyugat-Németország felfegyverzésével szemben tanúsít. A francia kormánynak — hangsúlyozza a Francia Kommunista Párt tiltakozó jegyzéke — nem áll módjában feloszlatni azokat a nagy demokratikus szervezeteket, amelyeknek minden országban sokmillió tagja van s ameI lyeket Franciaországban a francia nép j hősi és a megszállás idején kitűnő magaviseletet tanúsító elvtársai vezetnek." A Francia Kommunista Párt kiáltványában felhívja a dolgozókat, valamennyi békeszerető franciát, t.Itakozzanak e fasiszta rendeletek e'len, egyesült erőfeszítéssel kényszerítsék a kormányt törvényellenes intézkedéseinek visszavonására." A Francia Kommunista Párt felhívta Franciaország népét, hogy február 11-én hatalmas tüntetésekkel nyilvánítsa békeakaratát. Az USA végzetes politikába taszítfa az ENSz-t Egyiptom küldötte: Amerika javaslata nem segíti ele a konfliktus fcékés rendezé sét Békegyűlés volt Gútáa Gúta község a polgári iskola tornatermében békeünnepélyt rendezett. Politikai, vallási és nemzetiségi hovatartozás különbsége nélkül együtt ünnepeltek Gúta összes dolgozói. Tudatára ébredt mindenki ahnak, hogy a háború réme egyformán fenyeget mindannyiunkat és ezt a veszélyt csak közös erővel tudjuk elhárítani. A béke ünnepélyén több szónok váltotta fel egymást, köztük két pap is, egy római katolikus és egy evangélikus lelkész. Karlik elvtárs megnyitó beszéde után elsőnek a római katolikus pap szólalt fel. Megrázóan ecsetelte a háború borzalmait és szavait többször megszakították a kiáltások: Nem akarunk háborút! Le a háborúval! A beszédek közben szavalatok és a tanulóifjúság szép forradalmi dalai hangzottak el, a betanítás elsősorban a tanítóság érdeme. Az összes szónokok élesen kiemelték a békenap jelentőségét és az egybegyűlt csaknem háromezer főnyi tömeg hatalmas tapsviharral és: éljen Sztálin és Gottwald elvtárs kiáltással fejezte be az ünnepélyt. A békeünnepély rendezői az összes szervezetek javaslatára üdvözlő táviratot küldtek Prágába az I. csehszlovák békekongresszusra. Óriási jelentősége volt községünk dolgozói számára a lezajlott békegyűlésnek. Mindannyian ismét tudatosítottuk, mekkora felelősség hárul ránk a béke megvédelmezése terén akkor, amikor a világ kapitalistái és imperialistái a magas egyházi méltóságokkal karöltve azon fáradoznak, hogy harmadilj világháborút robbantsanak ki. Tudjuk, hogy ennek a háborúnak az éle a népi demokráciák, elsősorban pedig a Szovjetúnió ellen irányul. Még itt hangzik fülünkben a halálbombákat szóró repülőgépek búgása és egyesek már azon törik a fejüket, hogy újabb borzalmas vérfürdőt rendezzenek a világ dolgozó népeinek rovására. Csak az 1914-es háborúban 21 millió ember pusztult el. Hány feleség siratta akkor a második világháború után is elveszett férjét, hány anya a fiát, hány árva és béna maradt. Ez történik most Koreában is. Tízezrével gyilkolják az ártatlan koreai népet az amerikai támadók. Mi, a népi demokratikus Csehszlovákia dolgozói nem akarunk erre a sorsra jutni. Felemeljük tiltakozó szavunkat, harcot indítunk a háború ellen és megvédelmezzük békénket. Ebben a harcban nem állunk egyedül. Nyolcszázmillió ember sorakozik ma fel a béke zászlaja alá, amely a lángeszű Sztálin vezette Szovjetúnió és a világ béke tábora felett leng. Ezt a zászlót ml győzelemre visszük. Molnár Géza, Gúta. Tisztelt szerkesztőség Első levelem írom az Uj Szóhoz, mégpedig azért, hogy hozzászóljak a párkányi Vesna elárusító ügyéhez és igazat adjak a levélíróknak. Az újságban leközölt panasz, sajnos, nem egyedülálló, mert Rimaszombatban is hasonló a helyzet. A dolgozó asszonyok egyre azon panaszkodnak, hogy rossz érzéssel járnak bevásárolni, mert az elárusítók barátságtalanok és elutasítók. Ha arra kérem valamelyiküket, hogy legyen szíves ezt vagy azt megmutatni, akkor azt válaszolják: „No, úgy se vesz maga abból". Gyakran új végárut sem akarnak egy ember kedvéért bontani. Mondhatom, alig állnak szóba az emberrel. Nemcsak nekem tünt ez fel, hanem | asszonytársaimnak is. Az is előfordul, I hogy az árut félreteszik az ismerőseik részére, nem törődve azzal, hogy a vásárló tömegek ebből milyen rossz következtetést vonnak le. Szerintem a Vesna elárusítók alkalmazottait meg kellene tanítani arra, hogy a vásárló munkásembereket és asszonyokat részesítsék előnyben és nem a protekciósokat. Aki nem akarja belátni, hogy ma már új, népi demokratikus rendszerben él, ahl mindennek a nép érdekeit kell szolgálnia, az nem való ilyen munkára. El kellene küldeni az ilyeneket olyan munkahelyre, ahol megtanulják megbecsülni a testi munkást. Azután biztosan másként viselkednének. Elvtársi üdvözlettel: Benyó Pálné, Rimatamásfalva. Rau, India képviselője a tizenkét arab és ázsiai ország csoportjának nevében határozati javaslatot nyújtott be az ENSz politikai bizottságához. A javaslat indítványozza: hívják össze tanácskozásra a Szovjetúnió, az USA, Anglia, a Kínai Népköztársaság, Franciaország, India és Egyiptom képviselőit, hogy megvitassák a koreai kérdést és a többi távolkeleti problémát. Rau követelte, hogy a politikai bizottság mindenekelőtt szavazzon ennek a határozati javaslatnak a kérdésében, tekintettel arra, hogy ez egy, már korábban benyújtót határozati javaslat megváltoztatott szövege. Rau után Jebb angol küldött szólalt fel és kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaság kormányát be kell bocsátani az ENSz-be, mert kétségtelen, hogy ez a kormány gyakorolja a tényleges hatalmat Kínában. Ezután Carapkin elvtárs, a Szovjetúnió küldötte szólalt fel: — Sokan kezdik már végre megérteni — mondotta —, hogy az USA végzetes politikába taszítja az ENSz-t. Az Egyesült Nemzetek sok tagja tudatában van már annak, hogy meg kell keresni a koreai és távolkeleti békés rendezés útjait. Carapkin kijelentette, hogy a Szovjetúnió küldöttsége támogatja a Kínai Népköztársaság központi néni kormányának javaslatait, mert azok a koreai kérdés, továbbá a Kínai Népköztársasággal és a Távol-Kelettel kapcsolatos kérdések békés rendezésére irányulnak. Nemcsak a Szovjetúnió küldöttsége, hanem a többi küldöttségek is rámutattak itt, hogy a Kínai Népköztársaság kormányának javaslatai a legkomolyabb figyelmet érdemlik, mert megnyitják az utat a koreai és a többi távolkeleti probléma leggyorsabb békés megoldásához — ellentétben az USA állásfoglalásával — folytatta Carapkin. Az USA a helyzet kiélazésére törekszik és olyan határozati javaslatot nyújtott be, melynek célja az Egyesült Nemzetek zászlaja alatt folytatott háború további kiszélesítése. Ami a tizenkét ország megváltoztatott szövegű határozati javaslatát illeti, a Szovjetúnió küldöttsége szükségesnek tartja, hogy rámutasson: ez a javaslat szembetűnően hiányos, mert nincs szó benne a Kínai Népköztársaság kormányának javaslataiban foglalt több fontos pontról. A Szovjetúnió küldöttsége e hiányosságok ellenére sem ellenzi ennek a határozati javaslatnak elfogadását. Nem ellenzi, mert azt reméli, hogy azok az intézkedések, melyeket ez a javaslat előír, a távolkeleti helyzet békés rendezésére vezethetnek. A Szovjetúnió küldöttsége és más küldöttségek tényekre támaszkodva mutatták meg itt, ki az igazi támadó Koreában. Bebizonyosodott, hogy éppen az Amerikai Egyesült Államok követett el Koreában támadó cselekményt, midőn 1950 június 27-én beavatkozott a koreai belügyekbe. Ez megcáfolhatatlan tény, mellyel mindenkinek számolnia kell. Senkinek sincs joga ezt a tényt elferdíteni. Ezért a Szovjetúnió küldöttsége szükségesnek tartja, hogy módosító indítványt nyújtson be a tizenkét ázsiai ország határozati javaslatához és javasolja, hogy a határozati javaslat címéből hagyják ki a következő szövegű kitételt: „A Kínai Népköztársaság központi népi kormányának Koreában folyó intervenciója". Ez ugyanis nem felel meg a valóságnak. A Szovjetúnió küldöttsége a tizenkét arab és ázsiai ország határozati javaslatához még a következő kisebb módosítást javasolja: Az utolsó bekezdésben a „közgyűlés elnöke által megállapított" szavak után „a tanácskozás résztvevői által elfogadott" szöveg szúrandó be — fejezte be hozzászólását Carapkin. Favzi, Egyiptom képviselője időszerűtlennek nevezte az amerikai határozati javaslat benyújtását és hozzátette: e za javaslat nem segíti elő a konfliktus békés rendezését. Hangsúlyozta, hogy a továbbiakban is erőfeszítéseket kell tenni a békés megoldás érdekében és nem szabad olyasmit elkövetni, ami ezt akadályozhatja. — A bizottság ülése ezzel be is zárult. Az újrafelfegyverzés ellen, az egységes, demokratikus Németországért A „Tartós békéért, népi demokráciáért" legutolsó száma a Nyugat-Németországban megindult hatalmas arányú tiltakozási akcióról ír, amellyel Nyugat-Németország dolgozói a felfegyverzés és az ország háborús bázissá való átalakítása ellen tiltakoznak. A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának hetilapja így ír: Lenin emlékünnepély volt községünkben Perbenyik községben a helyi Nemzeti Bizottság és a község összes lakosai megtartották az örökemlékezétü Lenin elvtárs halála 27. évfordulójának emlékünnepélyét. Tóth József, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke megnyitó beszéde után Kollár Mihály, a szlovák nemzeti iskola igazgatója méltatta az emlékünnepély jelentőségét. Torkos Lajos magyarnyelvű beszéde után Fazekas József, a Kommunista Párt helyiszervezetének elnöke méltatta Lenin elvtárs életét és maradandó értékű hatalmas müvét. A beszédek elhangzása után a helyi CSEMADOK kultúresoportja előadta a Munka dalát, majd néhány szlovák és magyar szavalat következett. A Lenin gyászünnepély az Internacionále eléneklésével ért véget. Zelenák István, Perbenyik. Az amerikai-angol Imperialistáknak Nyugat-Németország újrafölfegyverzesével összefüggő intézkedései a német dolgozók egyre erélyesebb ellenállásába ütköznek. Egész Németországban folyik az aláírásgyűjtés az újrafölf egy vérzés elleni tiltakozáshoz. Berlinbe^ már több mint egymillió aláírás gyűlt össze. Nyugat-Németországból érkező értesülések szerint a dolgozók mindenütt az fi j rafölf egy vérzés ellen szállnak síkra. A brémai Goliat-gyárban a munkások és tisztviselők 98.7 százaléka írta alá az új raí öl f egy vérzés elleni tiltakozást. A münchen—ncuabingi vasúti főműhely több mint 2000 munkása és tisztviselője foglalt állást a Nyugat-Németországban folyó háborús előkészületek ellen. Az üzem igazgatóságának az aláírásgyűjtés megakadályozására irányuló kísérletei kemény ellenállásra találtak a munkások körében. A nünrbergi MAN-gyár 6500 munkása és tisztviselője nevében több mint 100 bizalmi jelentette be, hogy valamennyien elhatározták: harcolni fognak az újrafölfegyverzés ellen. Az amerikai kézen lévő weilheimi Zarbes-gyár munkásainak több mint 80 százaléka hasonló nyilatkozatot írt alá. A nürnbergi MAN-gyár 6500 munkáscsoportjánali gyűlésén határozatot fogadtak el, amelyben többek közt ez áll: „Mi, keresztény munkások és szakszervezeti tagok, a Németország újrafölfegyverzésére Irányuló kísérletek ellen foglalunk állást. Nem akarunk még egyszer katonák lenni. Azt akarjuk, hogy béke és egység legyen végre." Wolfenbüttel város valamennyi építőm un kása aláírta a határozatot, melyben többek között ez áll: „A józan ész, a haza és az emberek Iránt érzett szeretet egy feladat elé állít bennünket; harcolni a háború ellen, a békéért. Ezért követeljük az egész Németországra érvényes békeszerződés megkötését rs mindennemű újrafölfegyverzés beszüntetését." Számos gyárban hasonló határozati javaslatot fogadnak el. A Ruhr-vidék bányászai, az újrafölfegyverzés elleni tiltakozásuk jeléül, netn hajlandók vállalni azokat a műszakon felüli túlórázásokat, amelyeket azzal a különleges céllal vezettek be, hogy több szenet adjanak a hadiiparnak. A ruhrvidéki munkások ellenállása azt eredményezte, hogy a vasárnapi, munkaidőn felüli műszakok alatt kibányászott szénmennyiség, amely az év elejéin elérte a 120.000 tonnát, január közepén 27.000 tonnára csökkent. Nyugat-Németország és NyugatBerlin lakossága szembehelyezkedik az imperialista hatalmak megszálló hatóságainak olyirányú próbálkozásaival, hogy katonai alakulatok elszállásolására lakásokat rekviráljanak. Igy 1256 bayreuthi lakos, akik az egykori kaszárnya-épületekben laknak, ellenszegültek lakásuk elkobzásának. A lakók összefogtak az amerikiak ellen és kijelentették: „Ha az amerikaiaknak laktanyára van szükségük, építsék azokat Texasban, nem pedig Nyugat-Németországban." A nyugatberlini Reinikendorf kerület egyik negyedének lakói közös ellenállást fejtettek ki s így a megszálló hatóságok kénytelenek voltak felhagyni azzal a próbálkozásukkal, hogy ebben a negyedben lakást rekviráljanak katonai célokra. A reakciós New York Journal and American eli

smeri : Nyugat-Eyrópa népei szembehelyezkednek Eisenhower parancsával — A „New-York Journal and American" című lap munkatársa jelemző cikket közöl Eisenhower tábornok nyugateurópai látogatásáról. „Eisenhower körútja során meg állapíthatta — írja az újságíró —, hogy bár az Atlanti-szövetség országaiban az illető kormányok igen szívélyesen fogadták, de a fegyverkezés kérdésében nem ment simán a dolog. Ez a „de" kifejezi Nyugat-Európa népeinek szembehelyezkedését a háborús tervekkel. Már pedig a széleskörű fegyverkezés kérdése szempontjából a népek akarata döntő fontosságú, sokkal nagyobb jelentőségű, mint az Atlanti-paktumban résztvevő országok kormányainak határozatai". A tudósító kénytelen elismerni, hogy Nyugat-Európában a széles tömegek I körében növekszik az antimilitarista szellem. Ez a szellem különösen fokozódott az Egyesült Államok koreai-'beavatkozása óta. „Az észak és délkoreai városok és falvak elpusztítása a nyugateurópai népek elé vetítette, 'hogy háború esetén milyen sors vár rájuk is" — fejeződik be a cikk.