Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-30 / 25. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljete

k l Mjgjjjg* mm A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPIA Bratislava, 1951 január 30, kedd 2 Kčs IV. évfolyam, 25. szám c/líL íizenti klubok első országos Az üzemi klubok legyenek a munkásság szocialista életének szervezői — mondotta Zupka elvtárs az értekezleten (-P-) Szombaton és vasárnap Prágában az üzemi klubok első országos konferenciáját tartották. A konferencián a köztársaság valamennyi kerületéből több mint 600 kiküldött vett részt, akik a hozott határozatukban kijelölték az üzemi klubok tevékenységének új irányát. Ez a konferencia forradalmi fordulatot jelent ipari dolgozóink életében, mert mint az elhangzott beszámolók és a kiküldöttek felszólalásai is igazolják, ezentúl az üzemek nemcsak a doteozók munkahelyei lesznek, hanem az üzemi klubok tevékenységének elmélyítésével munkástömegeink kultúr-otthonaivá is válnak. Helyesen emelte ki felszólalásában Svoboda elvtárs, a prágai kerület legkiválóbb élmunkása, hogy dolgozóink nemcsak az ú i munkaformák, hanem a szocialista kultúra után is vágyódnak. A szoviet szakszervezetek keretében működő üzemi klubok értékes tapasztalatai bennünket is arra ösztönöznek, hogy elmélítsük dolgozóink kultúréletét és megtanítsuk őket szabad idejük célszerű, hasznos kihasználására. E erre a munkára legfőképpen az üzemi klubok hivatottak, melyek a tömegszervezetek segítségével rövidesen dolgozóink szocialista nevelésének és a szocialista kultúra terjesztésének központjaivá válnak. Az üzemi klubok lehetővé teszik dolgozóinknak alkotóképességük teljes kifejtését és megtanítják őket a nagyjelentőségű közösségi életre, mellyel a leghatósabban tudunk harcolni a szocializmusért. a békéért. Tiltakozunk a francia kormány intézkedései ellen A konferencia résztvevői, akik dolgozóink milliós tömegeit képviselték, felháborodással fogadták a francia kormánynak azt a nemzetközi megegyezések szabályait sértő intézkedését, amellyel lehetetlenné tette országa területén a nemzetközi szakszervezet, az ifjúsági és női szervezet működését. Az amerikai imperialisták beavatkoznak Franciaország belügyeibe, amit az a tény is igazol, hogy a francia kormány erre lépésre Eisenhower ott-tartózkodása alkalmával szánta el magát. „A francia kormány nem a nép kormánya — mondja a határozat, — hanem a háborús uszítók kirendeltsége. A francia kormánynak mi azzal felelünk, hogy még nagyobb építő tevékenységet fejtünk ki a szocializmusért, melv a békét jelenti." Az üzemi klubok első országos konferenciáján résztvett vendégek között ott láttuk a CsKP központi titkárságának, a minisztériumoknak képviselőit, a tömegszervezetek, a főiskolák kiküldötteit dr. Mukaŕovskvval a Károlyegyetem rektorával élükön. Szombaton az elnöklő Dvorák elvtársnak, a szakszervezeti központ főszerkesztőjének üdvözlő szavai után Zupka Ferenc képviselő elvtárs, az országos szakszervezeti közoont elke „A kultúráiét fejlődésének előfeltételeiről a népi demoki áciában" számot be. — Nemzeti kultúránk értéke egész társadalmunkat illetik meg s így ezek nem lehetnek csak egyesek a kultúrdolgozók tulajdonában, hanem dolgozóink milliós tömegeinek szolgálatába kell őket állítannunk. A Szovjetúnió tette nekünk lehetővé, hogy szafeadon éljünk s hogv új kultúréletet teremtsünk magunknak. A dolgozók kultúrnevelése politikai kérdés, air.i azt jelenti, hogy kultúréletünk fejlődését úgy kell irányítanunk, hogy az hathatósan hozzájárul ion az új társadalmi rend kialakításához. Életszínvonalunk emelkedését nemcsak a tömegesen épülő új gvárak. lakások, a mind nagyobb számban gyártott ipari termékek, közszükségleti cikkek, hanem a könvvtermékek kiadásának nagyarányú emelkedése is igazolja. Az építőmunkában a dolgozók széles tömegei vesznek részt. Az üzemekben a dolgozók közösségi szellemben nevelődnek, új viszony fejlődik ki a munka és a munkatársak iránt. Es csakis ebben a közös munkában értékesíthetik a dolgozók tehetségüket és érezhetik magukat igazán szabad embereknek. Még nagv küzdelmet keli folytatnunk a kapitalista rendszerből még fennmaradt polgári előítéletek ellen. A szocialista ember kineveléséért harcolunk, ami ideológiai harcot jelent. S ebben a harcban nem százezer emberről, hanem a dolgozók millióiról van szó. A szocializmus közösségi életre tanít Zupka elvtárs a továbbiakban rámutatott arra, hogy a szakszervezeteket a dolgozók iskoláivá, nevelőszervezetekké kell átalakítanunk, hogy dolgozóinkat kommunista szellemben neveljék. Az új társadalmi rend kialakítása együttjár aazal is, hogy dolgozóinkat megtanítsuk a szabadidő helyes kihasználására, hogy őket többé ne fenyegesse az alkoholizmus veszélye. Minél tovább haladunk a szocializmus felé, annál nagyobb feladatokkal kell megbirkózz nunk, melyeknek teljesítéséért nemcsak a vezetők, hanem a dolgozók milliói is felelősek. A szocializmus közösségi életre tanít bennünket, hogy szocialista demokratikus szellemben élhessen minden polgárunk. Az üzemi klubok a munkásság szocialista életének szervezőivé válnak. Zupka elvtárs ezután arról beszélt, hogy a Szovjetúnió a kultúrmunkábah is példát ad nekünk és minden népnek, amely a kapitalista rendszer maradványait eltávolítani, előítéleteit legyőzni igyekszik, gazdag tapasztalatokat nyújt. A szocialista kultúra fejlődése a legmeggyőzőbb bizonyíték arra, hogy a szocializmus biztosítja a széles néprétegek fejlődését, Š eöben a fejlődésben hathatós segítséget nyújtanak nekünk a szovjet szakszervezetek gazdag tapasztalatai. — Minden kultúrdolgozónak, de mindenekelőtt az üzemi klubok vezetőinek tudatosítaniok kell, hogy az új társadalmi rend kiépítése azt is jelenti, hogy a munkásság és minden dolgozó előtt álló nagy feladatokat a tömegek közé vigyék — mondotta beszéde befejező részében Zupka elvtárs, a szakszervezeti központ elnöke —, csak a nagy épitöfeladatok teljesítésével alkothatjuk meg dolgozóink életszínvonalának emelkedését biztosító előfeltételeket, hogy valamennyien szebben és örömteljesebben éljünk. — Az üzemi klubok vezetőinek legfőbb feladatukul kell kitüzniök azt is, hogy szervezzék dolgozóink társadalmi életét. Az üzemekben a társadalmi élet fejlődésének biztosítása a szakszervezeti csoportoknak nem utolsó feladata. Ez a szocializmus iskolájának egyik leglényegesebb feladata. Az üzemi kluboknak, mint a dolgozók társadalmi élete szervezőinek feladataival K. Marvan elvtárs, a szakszervezeti központ titkára foglalkozott, aki többek kőzött a következőket mondotta: — Konferenciánk alapjelszavánsJí azt a követelményt tűztük ki, hogy „az üzemi klubok a szocialista nevelés és kulturális fejlődés központjaivá válnak'' ý A klubok tevékenysége szervezőinek e feladatok teljesítésére munkatársaik közül új kádereket kell keresniük, mindenekelőtt az ifjúság soraiból. A Forradalmi Szakszervezeti mozgalom a jövőben fokozott figyelmet fordít az üzemi klubok kiépítésére. Jelentősen emeljük az üzemi klubok kiépítésére szánt anyagi támogatást, még jobban fokozzuk könyvkiadási tevékenységünket s mindenekelőtt a szovjet üzemi klu bok tapasztalatainak ismertetését. — A dolgozóknak a művészet, a tudomány, a művelődés utáni fokozódó vágya, a munkásoknak az irodalomban és a népi alkotások fejlesztésében való fokozódó részvétele csak megerősít bennünket abban a tudatban, hogy a munkásosztály a népi tömegek élén képes véghez vinni azt a kulturált'* forradalmat is, amelyet megkíván a szocialista társadalmi rend születése. Ez arra ösztönözzön beninünjk^st, hogy e fejlődésnek, a millióknak a gazdag és örömteli élet felé vialó együttes menetelésének biztosítására gyorsított ütemben alkossunk alkalmas szervezeti formákat, melyeknek a tudomány és a művészet forrásai is rendelkezésére álljanak. Az üzemi klubok első országos értekezletének második napján, vasárnap, Kubora elvtárs az üzemi klubok szervezéséről számolt be. A gazdag ée értékes tapasztalatokat nyújtó vfta után a konferencia résztvevői határozatot fogadtak el. „Tudatában vagyunk a.nnak, — mondja a határozat, — hogy *az üzemi klubok feladata, minél erőteljesebben hozzájárulni az új szocialista ember kineveléséhez, aki öntudatosan építi hazánkban a boldogabb és örömteljesebb életet. Ezért tanulni fogunk a szovjet üzemi klubok 'tapasztalataiból és meríteni fogunk a szovjet kultúra friss forrásából. Arra fogunk törekedni, hogy dolgozóink fiz üzemi klubok révén elmélyítsék a közösség iránti viszonyukat s azt el töltsék a szolidaritás érzületével. Elsajátítjuk az orosz nyelvet s az üz-emekben szovjetcsehszlovák barátsági köröket létesítünk, melyek a kultúr-propagációs munka legfontosabb támaszai. Népszerűsíteni fogjul; legjobb dolgozóink, élmunkásaink, ú/ítóink, mestereink tapasztalatait s va.larnennyi dolgozónkkal megismertetjük munkamódszereinket." A továbbiakban a határozat azzal foglalkozik, hogy miként mélyítik el a dolgozók kultúréletét, marxi-lenini tudásukat és miként fokozzák a dolgozók részvételét a politikai életben. E nagyjelentőségű feladatok teljesítésére fontos szer vezési intézkedéseket eszközölnek. melyekbe bevonják a szakszervezet kerületi, járási szervezeteit, a közigazgatásban dolgozó népnevelési oktatókat. Az országos szakszervezeti központ minden téren fokozottabban támogatja az üzami klubokat, ismerte/tő, oktató anyagot ad ki számukra és országos versenyt hirdet a példás üzemi klub címének elnyerésére. Mindezekkel az intézkedésekkel az ed. dig is működő üzemi klubok elmélyítik 'tevékenységüket s arra fognak törekedni, hogy azokban az üzemekben is, ahol eddig nem szerveztek klubot s arra meg van minden lehetőségük, mielőbb létesítsenek üzemi klubokat, mert a dolgozók politikai és kulturális színvonalának emelésével meggyorsítjuk a szocializmus építését és erősítjük a Szovjetúnió vezette béketábort. (Az üzemi klubok jelentőségével, szervezeti kérdéseivel a kiküldöttek felszólalásaival és az első országos konferencia értékelésével még foglalkozni fogunk,) Szombaton, január 27-én kezdődött meg Prágában az üzemi klubok L országos kongresszusának kétnapos ülése. Az ülésen résztvett František Zupka elvtárs képviselő, az URO elnöke, akit képünk az elnöki asztalnál (balról) a megnyitás alkalmából ábrázol. Jelen volt továbbá F. Dvorák elvtárs, az TJRO főszerkesztője, K. Marvan elvtárs, az URO titkára, F. Koktán elvtára, az URO alelnöke, Zajac elvtárs, a szlovákiai szakszervezeti tanács sajtóorgánumának főszerkesztője és Káse elvtárs, a KOR prágai kultúrpropagációs osztályának vezetője. A Vatikán szolgálatában álló újabb felforgatókat és kémeket ítéltünk el Az elmúlt napokban folyt a prágai állambíróság előtt a felforgatók újabb néhány tagú csoportjának tárgyalása. A vádlottak padján ismét a Vatikán ügynökei, a kolostorok és konzisztóriumok római katolikus papjai és adminisztrátorai ültek, valamüit polgári személyek is, akiket hazaárulás és kémkedés bűntettével vádoltak. A nemrégen Prágában és Bratislavában a főpapság tagjai ellen lefolyt bünper után ez a per is újra leleplezte a Vatikán piszkos politikáját, amely ügynökei, a nép árulói segítségével meg akarja akadályozni a békés alkotó munkát hazánkban. A vádlottak már az 1945-ös forradalomtól kezdve egészen letartóztatásukig szövetségben álltak a főpapsággal, hogy teljesítsék a Vatikán parancsait. Felforgató röpiratokkal, idegen ellenséges hatalmaknak adott kémjelentésekkel, okirathamisítással, robbanó anyagok felhalmozásával igyekeztek megbontani népi demokratikus rendszerünket és a Csehszlovák Népi Demokratikus Köztársaság gazdasági rendszerét. Pícha Vladimir káplán és adminisztrátor 1948 tavaszán Ohroust Eugen terroristával együtt temploma padlásán robbanó anyagokat rejtegetett, amelyeket terrorista akciókra szántak. 1949-ben felforgató nyomdatermékeket terjesztett, amelyeket a főpapság adott ki és különböző személyeknek segítségére volt külföldre szökésüknél. 1948 tavaszán Prágában Ígéretet tett Sztránszky János, kémnek, az United Press hírügynöksége szerkesztőjének kémhírek átadására. 1949 augusztusában Ványa kémmel és Penfielddel, a prágai USA nagykövetség ügyvivőjével, kémszervezetet igyekezett Prágában alakítani. Ugyanebben az évben 160 ezer koronát tulajdonított el a templomi gyűjtésekből. Oppelt Jaroslav, a nemzeti biztonsági testület volt főtörzsőrmestere, 1945-től kezdve egészen 1949-ig okiratokat tulajdonított el. A már elítélt öpaszek János számára okiratokat hamisított, amikor ez bujdosott. Fontos közleményeket adott neki nemzeti biztonsági szerveinkről. Dvorák Antonín judr., az olomouci szent Móric káptalan papja, 1949-ben és 1950-ben résztvett a főpapság hazaáruló akcióiban. 1949 júniusában titkos összekötő szolgálatot teljesített Matocha és Beran hercegérsekek, valamint a már elítélt Silhan Péter és a prágai pápai internunciatúra között. Résztvett a főpapság által kiadott felforgató termékek terjesztésében. Hermán Tyl József, a tepeli kolostor priorja, Nyugat-Németországba felforgató tartalmú nyomdatermékeket küldött. Az elítélt Jarolimekkel megbeszélte a főpapság hazaáruló akcióinak végrehajtását és beszédeiben, valamint prédikációiban a népi demokratikus rendszer ellen uszított. Jukl Rudolf, prágai hivatalnok. 1945-ben a sztrahovi kolostorban Jarolimek Sztaniszlav elítélt gonosztevőnél elrejtette a Gestapo tagjainak kartotékját, hogy ne kerüljön biztonsági szerveink kezébe. 1945-től Jarolimeknek gazdasági és politikai tárgyú kémjelentéseket adott, amelyeket Jarolimek azután külföldre juttatott. Kovács Alfonz, szalécziánus rendi barát, 1949 szeptemberében Kobylisziben résztvett a felforgató tárgyú nyomdatermékek készítésében, amelyeket a főpapság adott ki. Ezenkívül titkos összekötő szolgálatot végzett Trochta püspök és Silhan páter között. A főtárgyaláson a vádlottakra t&bizonyították hazaáruló és kémtevékenységüket és így ítélték el őket: Oppelt Jaroszlavot 25 évre, Pícha Vladimirt 20 évre, dr. Dvorák Antonint 13 évre, Hermán Tyl Józsefet 12 évre, Kovács Alfonzot 11 évre, Jukl Rudolfot 7 évre és a többi vádlottat 20 hónaptól 6 évig terjedő szabadságvesztésre. Az összes elítélteket 10.000 korona pénzbüntetésre és egész vagyonuk elvesztésére ítélték. Valamennyi vádlott elveszti polgári jogait, közülük néhányan 3—5 évig terjedő időre, a többiek 10 évre. Ahol a tudomány és a szövetkezet dolgozói szerződést kötöttek egymással A mezőgazdasági akadémia január 28-án, vasárnap ünnepélyes keretek között kölcsönős együttműködésről szóló szerződést kötött a csehországi poustkai EFSz vezetőségével. Ez a példátmutató tett egyedülálló az országban ós ezért közöljük a megkötött szerződés szövegét. A mezőgazdasági akadémia tagjai Prágában és a poustkai EFSz tagjai a kölcsönös együttmunkálkodásról szerződést kötnek, amelyben mindkét I

fél ünnepélyesein kötelezi magát a következőkre: A mezőgazdasági akadémia tudományos munkásai tanáccsal és tettekkel segítik a poustkai EFSz fejlődését, hogy a kerület mintaszövet keze tévé váljék. A mezőgazdasági akadémia le| hetővé teszi azt, hogy a földművesek j a tudományos dolgozók segítségével I

ágazatuk mesterévé váljanak és ezen eredményeikkel megközelítsék a szovjet szövetkezetiek sikereit. A mezőgazdasági akadémia lehetővé teszi, hogy aa EFSz dolgozó parasztsága elsajátítsa a haladó mezőgazdasági tudomány alapjait és ezért Poustkán számukra micsurini, liszenkoi tanfolyamot szervez és a jövőben rendszeresen ismerteti velük a legújabb termelési módszereket. A poustkai dolgozó parasztok ígéretet tesznek, hogy követik a szakemberek utasításait és tanácsait és így segítséget fognak nyújtani mezőgazdasági kísérleti intézeteinknek gyakorlati együttmunkálkodásukkal. A földműveseket és a tudományos munkásokat egyaránt az a közös akarat vezeti, hogy mezőgazdaságunkat felvirágoztassák és ezért aláírásukkal kötelezik magukat^arra, hogy a szerződés minden egyes pontját betartják és ezzel hozzájárulnak hazánk megerősítéséhez és a béke biztosításához.