Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-26 / 22. szám, péntek

1951 január 26 UJ S7fí A világ dolgozói kegyelettel hódoltak Lenin emlékének Január 21-én az egész világon mélységes kegyelettel emlékeztek meg Lenin halálának 27. évforduló­járól. A SZOVJETÜNIÓBAN a Kurili-szigetektől Kalinyingrádig, a Sarkvidéktől a Pamirig szovjet em­berek milliói adóztak kegyelettel Le­nin emlékének. A moszkvai Vörös-téren a Lenin­mauzóleum eló'tt végeláthatatlan sorokban vonultak fel az emberek — öregek, fiatalok, nők, gyermekek, katonák — várva azt a felemelő pil­lanatot, amikor leróhatják kegyele­tüket a Bolsevik Párt és a világ első szocialista államának megalapítója előtt. A hatalmas Szovjetország min­den részéből eljöttek a Lenin-mauzó­leumhoz. Ott voltak a donyeci bányá­szok, a krasznodari kolhozparasztok, az arhangelszki halászok, a Volga— Don-csatorna építői és sokan mások. A mauzóleum előtt — amelyet fenn­állása óta 29 millió ember látogatott meg — az emlékünnep két napja alatt 52.000 ember vonult el. Az esti órákban állandóan özönlöt­tek a látogatók a moszkvai Közpon­ti Lenin Muzeumba is. Két nap alatt a muzeumnak több mint 19.000 láto­gatója volt. Uljanovszkban — az egykori Szimbirszkben —, a nagy Lenin szü­lővárosában szakadatlan menetben özönlöttek a látogatók ahhoz a Le­nin-utcai kis házhoz, ahol Vlagyimir Iljics gyermekkorát és ifjú éveit töl­tötte. Áhítatos csendben járták be a ház szobáit, ahol az TJljanov-család élt. Hosszasan elidőztek Lenin szobá­jában s a ház másik részében, ame­lyet muzeummá rendeztek be. Az évforduló alkalmából az egész országban több kiállítás nyílt meg. A leningrádi állami nyilvános könyv­tár kiállításán bemutatták Lenin mü­veinek a könyvtárban őrzött ritka kiadásait. A kievi állami nyilvános könyvtárban a kiállítás anyagában láthatók, a többi között a szovjet kor­mány első rendeletei a földosztásról, továbbá az oroszországi népek jogai­ról szóló nyilatkozat, amelyet Lenin és Sztálin írt alá. Kiállítás nyilt meg Sztálingrádban is, amelynek anyaga az ország villamosításáról szóló leni­ni terv megvalósítását ismerteti. Lát­ható itt a sztálingrádi vízierőmü és a Volga—Don-csatorna kicsinyített mása is. Lettországban az évforduló napján 800 falusi könyvtárban nyi­tottak meg Lenin-kiállítást. Kievben, Harkovban, Dnyepropet­rovszkban, Lvovban és Ukrajna töb­bi városában ezrek részvételével ün­nepi gyászüléseket tartottak. Vosz­tok, örményországi faluban vasárnap leleplezték Lenin elvtárs emlékmü­vét. A TESTVÉRPÁRTOK ÉS A BARÁTI ÁLLAMOK KÉPVISELŐI MEGKOSZORÚZTÁK A LENIN-MAUZÓLEUMOT Január 21-én Moszkvában Diu En Ha, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövete, Sz. Bugics, a Román Népköztársaság nagyköve­te, N. Idamzsak a Mongol Nép­köztársaság nagykövete, Szkladán Ágoston, a Magyar Népköztár­saság nagykövete, V. Natanai, az Albán Népköztársaság követe, R. Appelt, a Német Demokratikus Köz­társaság diplomáciai missziójának vezetője, Csen lun Csuan, a Kínai Népköztársaság; ideiglenes ügyvivője, V. Kolkov, a Bolgár Népköztársaság ideiglenes ügyvivője, továbbá az em­lített országok diplomáciai képvise­leteinek tagjai és munkatársai meg­látogatták és megkoszorúzták a Le­nin-mauzoleumot. A LENINIZMUS LENIN HALÁLA ÓTA ÜJ, VILÁGTÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ GYŐZELMEKET ARATOTT A moszkvai Pravda vasárnapi szá­mában „Lenin zászlaja alatt, Sztálin vezetésével, előre a kommunizmus győzelme felé!'' címmel vezércikket közöl. A vezércikk méltatja Lenin tevékenységét, majd megállapítja: a leninizmus a Lenin halála óta el­telt évek alatt új világtörténelmi jelentőségű győzelmeket aratott, lobogója alá tömörítette a dolgozók millióit. A leninizmus zászlaja alatt terjed és erősödik a nemzetközi kom­munista mozgalom, fokozódik az el­nyomott népek felszabadító harca. A leninizmus megvilágítja a népeknek az utat az egész világ békéjéért, az imperialista háborús gyujtogatók el­len vívott nagy és nemes harcban. A Pravda a továbbiakban hangsú­lyozza, hogy a szovjet nép Lenin elv­társ halálának 27-ik évfordulóját a kommunista építésben elért kimagas­ló sikerekkel ünnepli, majd rámutat, hogy a Szovjetúnióban két hatalmas erő: a nép és a kommunizmus olvadt egybe. A szovjet nép határtalanul szereti a Kommunista Pártot. A Pravda vezércikke befejezésül meg­állapítja: Lenin zászlaja alatt, Sztá­lin vezetésével a szovjet nép bizton halad előre a kommunizmus győzel­me felé. A NÉPI DEMOKRÁCIÁK EGÉSZ TÖRTÉNETE A LENINI ESZMÉK DIADALA A Krasznij Flot hétfői számában Lenin eszméinek a népi demokrá­ciákban aratott győzelmével foglal­kozik. Megállapítja: a népi demokrá­ciák egész története a lenini eszmék diadala. Az imperialista járom alól felszabadított népek Lenin-Sztálin tanításait követve, a kommunista pártok vezetésével forradalmi átala­kulásokat valósítottak meg. A cikk részletesen foglalkozik a népi demo­kráciák gazdasági, politikai és társa­dalmi téren elért sikereivel, majd megállapítja: a népi demokráciák né­pei rövid történelmi időszak alatt bebizonyították, hogy dolgozó tömegeik valóban képesek irányítani az államot és a társada­lom életét. A népi demokratikus országokban a szocializmus építése a termelő erőknek olyan hatalmas növekedését eredményezte, amely burzsoá rend­szerben elképzelhetetlen lenne. Ezt bizonyítják a népi demokráciák gaz­dasági fejlődésének 1950. évi ered­Tovább folynak a koreai néphadsereg hadműveletei A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság népi hadseregének főparancs­noksága jelenti, hogy a népi hadsereg egységei és a kinai önkéntesek vala­mennyi arcvonalon hadműveleteket folytattak az amerika' és liszinmanista csapatok ellen. EGY KÍNAI ÖNKÉNTES-SZAKASZ HŐSTETTE Az Uj Kína különtudósítója írja: A kínai népi önkéntesek egyik sza­kaszát legutóbb kitüntették, mert a ke­leti frontszakaszon, az amerikai 7. hadosztály és 1. tengerészgyalogos hadosztály maradványai ellen har­colva, hősies támadással elpusztított öt nehézgéppuska-állást, amely elzárta az utat a dél felé nyomuló önkéntesek előtt. Kao Van-Kung, a szakasz parancs­noka vállalkozott rá, hogy elhallgat­tatja a géppuskákat Szakaszát két csoportra osztotta Mindkét csoport feltartóztathatatlanul nyomult előre az ellenség tüzében és sikeresen túljutott két drótakadályon. Az egyik csoport vezetője megsebesült, de folytatta a harcot s bajtársait is tovább buzdí­totta. A két csoport végül eljutott s gép­puska-fészekig és hármat rohammal elfoglalt. Ekkor már csak Kao Van­Kung és kél másik önkéntes volt sér­tetlen, de két ellenséges géppuska még mindig tüzelt. Kao ekkor így kiáltott két bajtársa felé: „Ha csak egy marad köztünk életben, akkor is be kell fejezni ezt a munkát!" Tovább kúsztak az ellenséges állás felé, összes kézigránátjaikat belevág­ták a géppuskafészkekbe, majd szu­ronyt szegezve rohamra indultak és a három harcos elfoglalta az utolsó két géppuskafészket is. VONJAK KI AZ AMERIKAI CSAPATOKAT KOREÁBÓL. A New York Journal and American című lap tudósítója írja, hogy nem­régiben ezt a körkérdést tette fel: Ma­radjanak-e Koreában az Egyesült Ál­lamok fegyveres erői? Válaszul körülbelül hétezer távira­tot, levelet és levelezőlapot kapott. A megkérdezetteknek körülbelül ki­lencvenöt százaléka szerint ki kell vonni az amerikai csapatokat Ko­reából. A válaszok az Egyesült Államok minden államából érkeztek. ményei. Ezt az évet az ipar fejlődé­se, a mezőgazdaságban a vetésterü­let növekedése, a terméseredmények emelkedése, az állattenyésztés fejlő­dése, az életszínvonal emelkedése jel­lemezte. A Krasznij Flot befejezésül hang­súlyozza, hogy a népi demokratikus országok népei Lenin halálának 27. évfordulóján lángoló szeretettel for­dítják tekintetüket Lenin elvtárs nagy fegyvertársa, tanítványa és ügyének folytatója, Sztálin elvtárs felé, aki az egész emberiséget vezeti és a marxizmus-leninizmus tudomá­nyos elméletének fényével világítja meg a harcok és a diadalok útját. A haladó erők világszerte ünnepi gyászüléseken emlékeztek meg az évfordulóról. VARSÓBAN a gyászülésen megjelent Bierut elv­társ, köztársasági elnök, valamint az államtanács, a kormány és az Egye­sült Lengyel Munkáspárt Központi Bizottságának tagjai. Vasárnap a varsói Politechnikai Intézet épületé­ben kiállítás nyílt meg „Lenin a mű­vészek alkotásaiban" címmel. A Len­gyel-Szovjet Társaság aktivistái or­szágszerte fényképújságokat készí­tettek, amelyek Lenin elvtárs életét és harcát mutatták be. BUKARESTBEN a gyászülésen Gheorghe Aportol elv­társ, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja mondott beszé­det. Az ünnepi gyűlés részvevői ha­talmas lelkesedéssel üdvözlő távira­tot küldtek Sztálin elvtársnak, a nagy Lenin ügye. zseniális folytató­jának. BULGÁRIÁBAN az ünnepi gyászüléseken a bolgár dolgozók ígéretet tettek, hogy ál­landóan mélyítik a barátságot a nagy szovjet néppel és harcolnak a Bolgár Népköztársaság békés jövő­jéért. AZ ALBÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG valamennyi városában és falujában előadásokat tartottak Lenin elvtárs emlékezetére, az üzemekben pedig kiállításokat rendeztek müveiből. Az Albán Népköztársaság miniszterta­nácsa hálája és soha el nem múló emlékezete jeléül elhatározta, hogy a Selita-vizierő­művet Leninről nevezik el. Az Albán Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a tiranai pártbizottság szombaton ünnepi ülést tartott," ame­lyen Spiro Pano elvtárs, helyettes miniszterelnök mondott beszédet. KOREA Észak-Korea valamennyi városá­ban és falujában, továbbá Dél-Korea felszabadított területein is ünnepi gyűlések voltak. Előadásokon, fény­képkiállításokon ismertették Lenin életét. Észak-Koreában a Lu Színről elnevezett mukdeni művészeti főis­kola kínai müvészbrigádja előadáso­kat tartott, amelyeken kínai és ko­reai nyelven Leninről szőlő népdalo­kat adtak elő. STOCKHOLMBAN a Svéd-Szovjet Társaság ünnepi gyászülésén Herald Rubinstein, neves svéd jogász beszélt Lenin életéről és munkásságáról. Az emlékülésen meg­jelentek a svéd haladó közvélemény számos képviselője,, továbbá a Szov­jetúnió nagykövete és a népi demo­kráciák képviselői. FINNORSZÁGBAN is emlékünnepélyeket tartottak. Tam­pereben vasárnap ünnepelték a Le­ninről elnevezett múzeum felállítá­sának ötödik évfordulóját. A finn rá­dióban a Finn-Szovjet Társaság elnö­ke „Lenin és a finnek" címmel tar­tott előadást, amelyben részletesen foglalkozott Lenin elvtárs finnorszá­gi utazásaival. Hangsúlyozta Lenin és Sztálin döntő szerepét Finnország önállóságának megteremtésében. URUGUAY városaiban január 20-tól 26-ig gyászüléseket tartanak. Ezekben a napokban kerül sor az Uruguay-i Kommunista Párt végrehajtó bizott­ságának ülésére is, amelyen Gomez elvtárs, a Párt főtitkára tart beszá­molót. Pastorino, az Általános Szak­szervezeti Szövetség főtitkára a szakszervezetek aktívagyülésén tart előadást „Lenin és a munkásosztály" címmel. „A Szovjetúnió iránti barátságunkat nemcsak kimutatnunk kell, hanem harcolnunk is kell ezért a barátságért* Pieck elvtárs és Borisz Polevoj felszólalása a Német-Szovjet Baráti Társaság kongresszusán A Német-Szovjet Baráti Társaság kongresszusának hétfő délelőtti ülésén felszólalt Wilhelm Pieck elvtárs, a Né­met Demokratikus Köztársaság elnöke. „A Szovjetúnió iránti barátságunkat nemcsak kimutatnunk kell — mondot­ta a többi között —, hanem harcol­nunk is kell ezért a barátságért. Ez a Társaság feladata. Ez a barátság dön­tőfontosságú a német nép élete és jövője szempontjából." Pieck elvtárs beszédében foglalkozott Grotewohl miniszterelnök javaslatával és Ade­nauer bonni bábkancellár visszautasító magatartásával. „Ha ez az ember '(Adenauer) arra merészelt vetemedni — mondotta —, hogy elutasítsa Gro­tewohl miniszterelnök javaslatát, ez figyelmeztet bennünket: többet kell dolgoznunk, hogy népünknek a békére és egységre irányuló akaratát meg­erősítsük. A Német Demokratikus Köztársa­ság célja megakadályozni, hogy a német népet valaha is háborúba so­dorják. Ez nagy és magasrendű kötelességünk azon népek iránt, amelyeknek a hitleri háború annyi szenvedést és pusztulást okozott" — hangsúlyozta Pieck elv­társ. A kongresszuson a szovjet küldött­ség nevében felszólalt Borisz Polevoj elvtárs, az „Egy igaz ember" világ­hírű szerzője is. Hangoztatta, hogy bár a náci-fasizmust a világ egyetlen népe sem gyűlölte annyira, mint a szovjet nép, és enneK elpusztítására egyetlen nép sem hozott nagyobb ál­dozatot —• a szovjet nép mindig a legnagyobb tisztelettel és szeretettel viseltetett Ernst Thälman, Wilhelm Pieck, Beethoven, Goethe, Koch Né­metországa iránt. Eisenhowerról és az imperialisták nyugatnémetországi terveiről ezeket mondotta Polevoj elvtárs: „Az impe­rialista sajtó arról igyekszik meg­győzni a világot, hogy nem minden német kívánja a békét. A „bussines­tábornok", Eisenhower, aki jelenleg vendégszereplő körúton van Európá­ban, kísérleteket tesz, hogy Nyugat­Németországban olcsó áron ágyútöl­teléket vásároljon egy új világmészár­lás számára." Polevoj elvtárs szemé­lyes élményeit mondta el arról, hogy Nyugat-Németország dolgozói milyen bátran és lelkesen állnak ki a béke ügye, a német egység és a Szovjet­únió barátsága mellett. Beszéde végén Polevoj elvtárs német nyelven éltette Sztálin elvtárs, generalisszimuszt, Pieck elvtársat, s a szovjet és német nép barátságát. A kongresszus részvevői lelkeshangú táviratot intéztek Sztálin elvtárshoz, amelyben ígéretet tettek harcuk to­vábbi fokozására a békéért, az egysé­ges demokratikus Németországért. A Német-Szovjet Baráti Társaság több mint kétmillió tag nevében fel­hívással fordult a német néphez. A felhívás Adenauer elutasító válaszá­val kapcsolatban ezeket mondja: „Ade­nauer amerikai „nem"-je mögött az a szándék rejtőzik, hogy népünk létér­dekeit feláldozza az amerikai háborús uszítók terveinek. A külföldi imperia­listák és német lakájaik kísérleteivel szemben a német nép követelése ez legyen: Most kell csak igazán egy asztalhoz leülniök a keleti és nyugati néme­teknek. Egyetlen talpalatnyi földet, egyetlen támogató kézmozdulatot sem az ame­rikaiak háborús előkészületeire. Egyet­len németnek sem szabad az imperia­lista háborús uszítók ágyútöltelékévó válnia. Kiáltsatok határozott „nem"-et az amerikai imperialisták háborús elő­készületeinek és szovjetellenes uszítá­sainak." Befejezésül a kiáltvány hangsú­lyozza: „A Szovjetúnió legjobb bará­tunk az egységes, békeszerető és de­mokratikus Németországért vívott har­cunkban. Hazánk, népünk sorsa azon­ban mégis saját kezünkben van. Raj­tunk a felelősség ifjúságunk és a tör­ténelem előtt." A kongresszus január 22-én végett ért. Mac Arthur japán hadsereggel akar akcióba lépni A Sunday Sun című sidney-i lap köz­li Alan Young, Koreában megsebesült ausztráliai katona nyilatkozatát. Young elmondta, hogy a Koreában lévő ausztráliai katonák yéleménye szerint Mac Arthur tábornok 250.000 főből álló teljesen kiképzett japán hadse­reggel rendelkezik, amely készen áll arra, hogy haladékta­lanul, harcbavessék. MacArthur Japán­ban úgynevezett tartalékos rendőrtes­tületet létesített, amelynek létszáma eléri a 250.000 embert, ^zeket a csa­patokat harckocsikkal és tankelhárító fegyverekkel szerelték fel. Elmondta, hogy az ausztráliai légierők ivakunai 77. Mustang légirajánál például japán repülőtéri személyzet teljesít szolgála­tot és japán hajókat használtak fel a csapatok kivonására Hinnamból. A Synday Heraldban Jack Percyval „Már van japán hadsereg című cik­kében ugyancsak erről a kérdésről ír. Beszámol arról, hogy MacArthur nen> régiben engedélyezte Josida miniszter­elnöknek 120.000 főből álló „állam* rendőrség" toborzását. Befejezésül Per« cyval rámutat, hogy japán aknaszedő­és szállítóhajókat használnak fel a ko­reai hadműveletekben és a japán üze­mek fegyvereket gyártanak a Koreában lévő amerikai csapatok számára. Az USA „szavazó gépezete* sem követi már mindenben gazdája kalandorútjait Mint ismeretes, az Egvesült AHa­mok, a csatlósaira gyakorolt nagy nyomás ellenére, egyedül kényszerült a népi Kína elítélését célzó javaslatát az ENSZ-ben előterjeszteni. A francia sajtó ezt a tényt az USA komoly te­kintélyvereségének minősíti. A Com­bat ezzel kapcoslatban a Washington, London és Párizs közötti ellentétekről ír. amely ellentétekhez — mint írja — még hozzájárul az ENSZ-ben képvi­selt ázsiai nemzetek ismeretes maga­tartása. A Combat a továbbiakban rá­mutat, hogy a New York Timesben, az amerikai reakció vezető lapjában, vasárnap a kínai kérdésről két, egy­mással teljesen ellentétes tartalmú ve­zércikk jelent meg. A francia jobb­oldali lap ezt a ténvt rendkívül jellem­zőnek tartja és hangoztatja: mindez arra mutat, hogy még amerikai körök­ben is „bizonyos zavar" mutatkozik a kínai kérdésben. A Liberation szerint az USA első nagy vereségét szenvedte el az ENSZ­ben. Még ha meg is kapná a politikai bizottság relatív többségét, ez — íolytatja a lap — nem ellensúlyozhatja mostani kudarcát, amelv a jelek sze­rint — nem lesz az utolsó. A Ce So>ban George Soria rámu­tat. az USA nyilvánvalóan minden tár­gyalást meg akar hiúsítani a népi Kí­nával. Politikája azonban — folytatja Soria — elmélyítette a jelenlegi „ha­gyományos többség" körében jelent­kező ellentéteket. Erre vall az a tény, hogy az Atlanti Szerződés megkötése óta az U$A először szerepelt „magá­nos lovagként". Az angol konzervatív Times eze­ket írja: „A washingtoni képviselőház­nak az a határozata, amelv kifejezi a ház kívánságát, hogv az ENSZ hala­déktalanul nyilvánítsa támadónak Kí­nát — az első olvan eset. amikor az amerikai képviselőház utasította az egész világot, hogy mit tegyen, bár a múlt­ban már ismételten adott utasításokat egyes országoknak. Mée fontosabbak azonban a határozat benyújtásának kö­rülményei. A javaslatot Mc Cormick képviselő nyújtotta be. aki köztudo­más szerint a washingtoni kormány hűséges szolgája és Indokolt az a fel­tevés, hogy a washingtoni külügyi hi­vatal kezdeményezésére járt el, sőt, hogy a külügyi hivatal szövegezte meg a javaslatot. Ez teliesen megfelel a washingtoni külügvi hivatal állandóan erősödő irányzatának, hoev az ENSZ nevében igyekszik beszélni. Ennek egyik példája Achesonnak az a szer­dai kijelentése volt: nem kételked k ab­ban, hogy Kína ellen javaslata elfogad­hatatlan az ENSZ számára" — írja 8 Times.

Next

/
Thumbnails
Contents