Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-25 / 21. szám, csütörtök

6 1951 január 20 Á határozat teljesítéséért ujszo —— Az EFSz-ek feladatai január végén (b. I.) A CsKP Központi Bizottsága elnökségének mult év december 18-án hozott határozata az állami gépállomások eddigi munkáját bírália meg és kijelöli azt az utat, amelven a gépállomásoknak haladniok kell. hogy a reájuk háruló feladatoknak eleget tudjanak tenni. A határozat kiemeli, hogy az elmúlt évben a szövetkezeti mozgalomban olyan eredménveket értünk el amelyek újabb és fokozottabb feladatok elé állították az állami gépáll->másokat. Amilven mértékben növekedett az EFSz-ek száma és a szövetkezetek áttértek a nagyüzemi táblásgazdálkodásra, éppen elvan mértékben növekedett meg a gépállomások munkája is.A nagyüzemi gazdálkodás egyik alapfeltétele — még hozzá egyik legfontosabb alapfeltétele — a földnek gépekkel való megművelése és általában az összes lehetséges mezőgazdasági munkák gépesítése. Ugvanis a föld fokozottabb termelékenységét csak a jó tah(műveléssel érhetjük el, viszont jó és a mel'ett mégis olcsó talajművelést csak gépi munkával tudunk végezni. Ennélfogva természetes dolog, hogy a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás megteremtése nagymértékben az állami gépállomások munkáiától függ. A Párt ezért is fordított mindenkor nlysn nagy figvelmet az állami gépállomásokra és azok munkájára. A mult évben különösen pedig az őszi munkáknál bebizonyult hogy a gépállomások nem tudtak eleget tenni a reáiuk hárult feladatoknak. A közös és gépesített aratási munkák a dolgozó parasztok ezreit győzték meg a közös munka és a szövetkezeti gazdálkodás előnveiről és ennek eredményeképpen az őszi munkák előtt és alattuk is jelentős mértékben megszaporodott az EFSz-ek száma, sok szövetkezet áttért a szövetkezeti gazdálkodás magasabb formáira, — a gépállomásak viszont szövetkezeti mozgalmunknak ezzel a rohamos fejlődésével nem tartottak lépést s így nagyrészt a gépállomások rovására lehet írni azt, hogy egyes EFSz-ek az őszi munkákkal megkéstek vagv a kedvezőtlen időjárás miatt már be sem tudták fejezni őket. Ezzel pedig nemcsak az idei termésünket veszélveztetik, hanem a szövekezeti mozgalomra is kedvezőtlen hatást gyakorolnak. Gottwald elvtárs mondotta, hogy a traktorosoknak és a gépállomások egyéb alkalmazottainak a föld közös megmunkálásának és a mezőgazdasági termelés új formáinak lelkes apostolaivá kell válniok a falun A traktorosnak, ha gépével kimegy falura dolgozni, állandóan azt kell szem előtt tartania, hogy munkájától függ, hogv a földművesek látható példából győződjenek meg a gépi munka előnveiről. Ugyanígy van ez, ha egy gépállomás munkájáról van szó Ha az EFSz az öszszes mezőgazdasági munkákra szerződést köt a gépállomással és ez feladatának nem tesz eleget, a munkákat meg így-úgy csak nagyjából végzi el, vagy az éppen soronlévő munkát nem is tudja elvégezni, — az ilven eljárásnak nagyon is kedvezőtlen eredményei lesznek az illető EFSz-ben. Nemcsak az a baj származik belőle, hogy a szövetkezetet és egész népgazdaságunkat is károsodás éri. hanem az állandóan résen lévő és a kákán is csomót kereső ellenségnek ezzel alkalmat adunk, hogy a szövetkezeti gazdálkodás és a gépi munka ellen uszítson. A reakció semmi esetre sem mondja azt, hogy a rosszul végzett gépi munka egy traktoros felelőtlenségének a következménye és ha a gépállomás nem tesz eleget kötelezettségének, nem azt mondja, hogy ez a gépáljomás szervezetlen munkájából származik, hanem azt híreszteli, hogv így néz ki a szövetkezeti gazdálkodás és a gépi munka, csak minél gyorsabban lerohanni a földet a traktorral, hogy a traktoros minél többet keressen, de a munka minőségével nem törődik senki sem. Az ősszel az egyes gépállomások és traktorosok rossz munkájának következtében több faluban a legostobább hírek keltek szárnyra. Látták a parasztok, hogy a traktoros a vető-szántást csak arasznyi mélyen végzi vagy hogy az EFSz-nek hiába volt szerződése a gépállomással, a mélyszántást mégsem végezték el. — Ezt látva az ellenség, rögtön munkába léoett és a faluban szinte pánikszerűen terjedt el a hír: a traktorok rosszul munkálják meg a földet jövőre nem lesz kenyerünk. Több faluban ennek a hírnek az volt a következménye, hogy a lakosság — köztük a parasztok is. akik pedig elegendő fejadaggal rendelkeztek, — mértéktelen lisztvásárlásba kezdtek. Vásárolta mindenki a lisztet, akár szüksége volt rá. akár nem. Az ellenség pedig a markába röhögött, mert egy csapásra két legyet is ütött. A földműveseket a gépi munka ellen izgatta és ugyanakkor a lakosságot beugratta a mértéktelen lisztvásárlásba. A CsKP Központi Bizottsága elnökségének határozata rámutatott az állami gépállomásoknak mindazokra a hibáira, amelyekből a mulasztások számaz ak és felhívta őket ezeknek a hibáknak a mielőbbi eltávolítására, hogy ilymódon a gépállomások a szövetkezeti gazdálkodás alap iáivá és a szövetkezeti mozgdom biztos támaszaivá váljanak. A határozatot megjelenése után rövid néhány nap múlva a gépállomások összüzemi gyűléseken letárgyalták és a határozat szellemének megfelelően bírálat alá vették az állomás munkáját és elha'ározták a hibák kiküszöbölését. Legtöbb gépállomáson ezeken az összüzemi gyűléseken kiderült, hogy az edd g elkövetett hibákat és mulasztásokat egy kis jóakarattal már régen elkerülhették volna. Ez pedig azt bizonyítja, hogy ezek az állomások eddigi munkájukat hanyagul és felületesen végezték, vagy pedig az is előfordult, hogy egyes 'gépállomások a legsürgősebb mezei munkák idején mással, például fuvarozással foglalkoztak. Az aranyosmaróti állami gépállomás az őszi munká . tervét csak 27 százalékra teljesítette, mert az őszi munkák idejét fuvarozással töltötte el. Hogy az egyes gépállomások rossz munkája csak a tervszerűtlenségből és felületességből származott. bizonyítja az is, hogy alig néhány nappal a határozat letárgyalása után— mivel a lendkívül kedvező időjárás lehetővé tette az elmaradt őszi mélyszántás folytatását — a gépállomások néhány nap alatt a mélyszántásban olyan eredményeket értek el, hogy ha ezt a munkát kezdettől fogva ilven lendülettel és ilyen szervezetten végzik, akkor a mélyszántást már régen mindenütt befejezhették volna a maga idejében. A mulasztások egvik okozója az volt, hogy egyes gépállomások a munkát szervezetlenül és felületesen, sőt felelőtlenül végezték Ennek kiküszöbölésére, mint elsők között a tornaijai gépállomás is tette, minden munkának az elvégzését határidőhöz kötötték és teljesítéséért személv szerint felelőssé tettek valakit. Ezenkívül pedig az állomás traktorosait és egvéb alkalmazottait a téli időszak alatt politika' és szakiskolázásban részesítik. hogy azok tudásukat és látókörüket kibővítve felismerjék a gépállomások munkájának nagy fontosságát. A gépállomásokra háruló íerv nem teljesítésének a másik oka az volt, hogy mint a Központi Bizottság elnökségének határozata is megállapította, a traktoroknak több mint 20 százaléka a legsürgősebb murrkák ideje alatt üzemzavar miatt vesztegelt. Ezeket a javításra szoruló traktorokat még most, záros határidőn belül mindenütt kijavítják, hogy a tavaszi munkák megkezdésekor az állomások összes traktorait munkába lehessen állítani. Azok a gépállomások pedig, amelyek a javításokat nem tud iák maguk elvégezni, a gépek megjavítására szerződés • kötnek más iavitóműhelyekke'. A dur.aszerdahelyi gépállomás például néhány hónapra kibérelte a volt Ond'ejkovics-féle javítóműhelyt is, hogy a szükséges javításokat mielőbb el tudja végezni. A mezei munkák ideie alatt keletkezett hibák megjavítására pedig a gépállomások mozgó műhelyeket állítanak fel, amelvek a hibákat a helyszínen azonnal kijavítsák. A csallóközcsütörtöki gépállomás a munkák alatt keletkezett kisebb hibákat úgy akarja a legrövidebb időn belül kijavítani, hogy a mechanikusokat motorkerékpárral látja el. Hogy a gépállomások meg tudják valósítani a második műszak bevezetését is és hogy ehhez elegendő traktorossal rendelkezzenek', megkezdődött az új traktorosok toborzása és iskolázása is. Ebben a munkában jelentős segítséget nyújthatnak a gépállomásoknak az EFSz-ek. amelyeknek tagjai sorából az arra alkalmas egyéneket el kell kűldeniők traktorosoknak. A téli időszak alatt a pépáHomásoknak mindent el kell követniök, hogy az állomás munkáját a követelményeknek megfelelően átszervezzék és a CsKP Központi Bizottsága elnökségi határozata minden egyes pontjának elege téve, úgy készüljenek fel a tavaszi munkákra, hogy ideiében és jól való elvégzésükkel egyszersmind az őszi elmaradást is behozzák. Éppen ezért a legnagyobb gondot kell íordítaniok arra, hogv az állomás gyűlésein hozott határozatok, amelyek a munka megjavítására ifánvulnak, necsak papíron legyenek, hanem minden egyes pontjukat teljesítsék, sőt túl is teljesítsék. Január a téli pihenés hónapjai közé tartozik. Február már nem lesz olyan nyugodt hónap, mivel ekkor már készülődni kell a tavaszi munkákra. Az EFSz-ekben azonban a téli hónapoknak sem szabad „az alvás" időszakának tennie. Ki kell használni a téli hónapokat is a magasabb típusú munkamódszerekre való áttérésre, valamint a szocialista nagytermelés, a közös szövetkezeti munka szervezési hibáinak kiküszöbölésére. Ezért január havában kat. Ez azért előnyös, mert ha a csoport tagjai állandóan egy és ugyanazt a munkát végzik, értékes tapasztalatokat szereznek, amelyek alapján lényegesen meg tudják gyorsítani munkájukat és a termés alapján ellenőrizni lehet, hogy a csoport tényleg lelkiismeretesen végezte-e munkáját. Az egyéni feladatokat már a munkacsoport keretein belül osztják szét. Csakis így lehet biztosítani minden egyes dolgozó számára a jó munkaA vicsápapáti EFSz könyvelőjének a segítségére van a nyitrai járási takarék csendőrség is fogjuk meg a munka végét és oldjuk meg eWcor azokat a problémákat, amelyeknek megoldására máskor az év folyamán úgy sincs elég idő. Mindenekelőtt az egyes EFSz-ekben és községekben, ahol a földművesek közösen dolgoztak, be kell fejezni az évvégi elszámolásokat, aztán pedig fel kell készülni a jövő évi munkákra. Minél magasabb típusú munkamódszerrel dolgoznak EFSz-eink, annál nagyobb gondot kell íordítaniok az adminisztrációs munkákra, a könyvelésre és a feljegyzésekre. Ezért különféle tanfolyamokat rendeztek, amelyeken a könyvelők és a közös gazdálkodás résztvevői elsajátíthatják a szükséges ismereteket, hogy munkájukat tényleg pontosan és rendszeresen végezhessék. Hasonlóképpen nagyon fontos feladat az is, hogy az EFSz-ekben és a községekben alajxtsan megszervezett meggyőző tevékenységet fejtsünk ki a közös munka fontosságáról, a magasabb típusú munkamódszerekre való áttérés jelentőségéről és az egyéni gazdálkodásról a közös vetési eljárásra való áttérés előnyeiről. Különösen fontos az, hogy a még egyénileg gazdálkodó kis és középparasztokat bekapcsoljuk a szövetkezeti termelésbe. Az EFSz-ekben idejében és gondosan meg kell tárgyalni a munkatervet, a munkamódszert, hogy az esetleges hibákat még idejében ki lehessen küsz öbölfii. Egyidejűleg még egyszer M kel vizsgálni és pontosan leszögezni ax egész évi termelési és beszolgáltatási tervet, valamint a vetés, a trágyázás, a takarmányozás tervét és a szövetkezet bevételéről é» kiadásáról szóló tervet Is. Különös gondot kell fordítani arra, hogy az egész évi munkatervet a helyesen megállapított normák alapján még egyszer megtárgyaljuk. Foglalkoznunk kell a munka rendjével, a feladatok szétosztásával az egyes csoportok és munkaosztagok, traktorok, valamint fogatok közt. Az egyes csoportok hosszúlejáratú feladatokat kapnak, legkevesebb egy évre szólómul t évi zárszámadások elkészítésében pénztár tisztviselőié és a helyi tagjai is. feltételeket és az igazságos jutalmazást a munka mennyisége és minősége szerint, valamint a prémium igazságos szétosztását az elért eredmények alapján. (Mennél jobban fizet a gabona, annál több prémiumot kapnak a traktoristák, mennél jobban fizet a cukorrépa, annál nagyobb jutalomban részesülnek a kapások, az egyelők, stb.) A munka igazságos jutalmazása a legfontosabb előfeltétélek közé tartozik, amelyek biztosítják a munka termelékenységének fokozását, valamint az egyes EFSz-ek, vagy más mezőgazdasági vállalatok fejlődésének fellendülését. Itt azonban ismételten fel kell hoznunk, hogy igazságos jutalmazás a normák helyes megállapítása, valamint a munka helyes szétosztása és megszervezése nélkül elképzelhetetlen. Ezért mindenekelőtt át kell dolgoznunk a munkanormákat, át kell számítanunk őket munkaegységekre az egyes munkaiajták osztályokba való felosztása alapján, mindent meg kell tárgyalni a szövetkezeti tagokkal és a többi földművesekkel Csakis a helyesen megállapított és az alaposan megtárgyalt normák alapján lehet kidolgozni a megfelelő egész évi termelési és munkatervet. Ez a két terv, valamint az egész évi számvitel képezik az egyes szövetkezetek alappilléreit Ezért nagyon fontos, hogy nagy gonddal és lelkiismeretesen végezzük a velük összefüggő munkákat. Ha az egyes munkaegységek után több pénzt akarunk kapni, akkoi a munkát tényleg minden egyes szövetkezeti tagnak szívügyének kell tekintenie. Ha jól összeállítjuk a termelési tervet, akkor biztosítva van a szövetkezeti tagok számára a magasabb jövedelem is. Természetesen ehhez még az is hozzátartozik, hogy a munkát jól megszervezzük és-állandóan ellenőrizzük. Mennél jobb a terv, a munka megszervezése, a felszerelés és a munkaerkölcs, mennél jobban ki tudjuk használni az időt és mennél kevesebb energiát és hajtóanyagot veszünk igénybe és mennél jobban kihasználjuk a munkaerőket és a munkaeszközöket, annál szebb eredményeket tudunk elérni és annál jobban emelkedik életszínvonalunk. Az állami gépállomások, valamint a védnökséget vállalt üzemek és különböző brigádok értékes segítséget nyújtanak szövetkezeteinknek, de természetesen csak akkor, ha ezt a segítséget már előré szerződésekkel is biztosítjuk. E feladatok teljesítésével szorosan összefügg minden egyes becsületes földműves azon kötelessége az állam és egész dolgozó népünk iránt, hogy biztosítsák számukra az élelmiszerellátást. Földműveseinknek tudniok kell és felelősséget kell érezniök érte, hogy ők csakis többtermeléssel szilárdíthatják meg a békét. Már ha csak a béke ügyéről van szó, akkor is elsőrendű feladatok közé tartozik az, hogy földműveseink és EFSz-eink minden erejüket latba vessék e cél érdekében és hogy az idérj megjavítsák munkájukat, hogy dolgozó népünk számára még jobb élelmiszerellátást és iparunk számára még több nyersanyagot biztosítsanak. A janikovcei harmadik ti'Dusú szövetkezet tagjai a közös vetési terv alapján felosztják a munkákat az egyes munkacsoportokra.