Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-25 / 21. szám, csütörtök

1951 január 25 UJ S7fí FELLEGI ISTVÁN, a CSEMADOK főtitkára: A béke nem hull az ölünkbe, a békét ki kell harcolnunk! A Béke Hívei II. Világkongresszusá­<k kiáltványa a vi­ág népeihez ezekkel a szavakkal kezdő­dik: „Az emberiséget háború fenyegeti. A háború egy­aránt fenyeget gyermekeket, nőket, férfiakat.. « A Béke Védői II. Világkongresszu­sa — mint ismeretes — mult év no­vemberében zajlott le, a kiáltvány e szavai tehát már 3 hónaposak. Az elmúlt negyedév alatt a háborús tá­borban egy és más változott. Az im­perialista hatalmak háborús politi­kája részleges vereséget szenvedett. Ezt bizonyítja az ENSz legutóbbi ülésszakának lefolyása, amelyet az egész világ közvéleménye feszült fi­gyelemmel követett. A Szovjetúnió következetes békepolitikája, — amelyhez a megrendíthetetlen alapot a szovjet nemzetek hatalmas építő­lendülete szolgáltatja — és nem utolsósorban a hős koreai nép és se­gítőtársaik, a kínai önkéntesek elő­nyomulása meghátrálásra késztet­ték az amerikai fegyvergyárosok hű­séges szolgáját, Trumant és csatlós kormányait. A Szovjetúnió és a népi demokratikus államok alkotta béke­tábor politikájában ezzel szemben mi sem változott az elmúlt negyedév alatt, hacsak nem tekintjük azt a változást, hogy azóta tervgazdálko­dásunk egy újabb negyedév teljesít­ményeivel tovább fejlődött és ennek arányában megszilárdult a béketá­l>or ereje is. Hiba volna azonban azt hinnünk, hogy a varsói békekongresszus kiált­ványának bevezető szavai már el­vesztették jelentőségüket és súlyu­kat, mivel mindenkor hibát követünk el, ha lebecsüljük az ellenség erejét. A háborús veszély továbbra is fenn­áll. Az emberi természetnek megvan ugyan az a jó sajátossága, hogy szí­vesebben feledkezik meg a rosszról, mint a jóról, a háború kérdésében azonban nem szabad feledékenynek lennünk. Emlékeznünk kell arra, hogy a mult háborúban kb. 40 millió em­ber pusztult el a frontokon és a front mögött, légitámadások, kö­vetkeztében. Közel 30 millió ember lett rokkanttá, vagy teljesen mun­kaképtelenné. 45 millió embert de­portáltak, vagy internáltak, moz­dítottak ki lakhelyéről. 35 millió otthont tett a háború a földdel í egyenlővé. 150 millió ember ma­radt hajlék nélkül. Aligha van köztársaságunknak olyan dolgozó polgára, akinek ne lenne valamilyen közvetlen köze eh­hez a kísérteties veszteséglistához, amely még hozzá nem is teljes. A veszteséglista kísérteties, de maga a háború nem kisértet. Aho­gyan Ilja Erenburg, a világhírű szovjet író, ez a szenvedélyes béke­harcos a varsói világkongresszuson mondotta: „A háború nem földrengés és nem számum, a háborút emberek csinál­ják és emberek meg is akadályoz­hatják. .." és ezekben a szavakban van a dolgok lényege. Ma már nem írunk 1914-et, sem 1938-at. Ma már a békeharc fő erejét képező szocia­lista országok a világ egyharmadát teszik ki. Ezen országok dolgozóinak békefrontiához csatlakoznak a ma még kapitalista elnyomás alatt élő és nemzeti függetlenségükért harcoló gyarmatok és félgyarmatok dolgo­zói, s nem utolsósorban a kapitalis­ta országok forradalmi munkásosz­tálya, amelynek vezetése alatt mind nagyobb hullámokat ver a kapitalis­ta országok minden becsületes dol­gozójának elszánt békeharca. Ez a békeharc ma már nemcsak tiltako­zásban és munkabeszüntetésekben nyilatkozik meg, hanem vannak már hősi halottjai is, akiknek vére foko­zottabb harcra kötelezi a béke min­den igaz hívét. Mivel szolgálhatjuk mi, Csehszlo­vákia magyarajkú dolgozói a világ dolgozóinak fokozott békeharcát ? Elsősorban azzal,. hogy gondos gaz­dák leszünk munkahelyünkön, foly­tonosan fejlesztve munkamódszerein­ket, bármely munkahelyen dolgozunk is, és ezáltal folyton többet és töb­bet, jobbat és olcsóbbat termelünk a dolgozók közössége számára, hogy minden nappal szebb és gazdagabb legyen életünk. Tudjuk, hogy van mit megvédenünk a háború pusztí­tásával szemben. A többtermelésben, a folyton emelkedő életszínvonalban rejlik a békeerök kiapadhatatlan for­rása. De ez még nem minden. A város és falu minden dolgozójának, legyen bár munkás, paraszt, vagy értelmi­ségi, tudnia kell, hogy a békeharc­ban nem állunk egyedül, hogy a vi­lág béketáborának erői oly mérték­ben növekednek napról-napra, ami­lyen mértékben súlyosbodik a kapi­talista világ gazdasági válsága, amely menthetetlenül belegabalyodik saját belső ellentmondásaiba és a magaszötte hálóból többé menekülni nem képes. A háború és béke kérdéseivel ma mindenkinek foglalkoznia kell, még pedig világviszonylatban. Nem be­szélni és nem tudni ma a háború és a béke kérdéseiről annyit jelent, mint felidézni a háborút. Beszélnünk kell róla, de elsősorban tudnunk kell, hogy mi megy végbe a gyarmati né­pek békemozgalmában, hogyan dol­goznak a londoni és génuai dokk­munkások, a Tito-terror alatt síny­lődő jugoszláv forradalmárok, Korea és Vietnam hősi szabadságharcosai. E tudás és ismeret legjobb forrása a „Tartós békéért, népi demokráciá­ért" hetilap. Közös békeharcunk fokozásának jegyében indította meg röviddel ez­előtt a CSEMADOK előfizető tobor­zási akcióját, a „Tartós békéért, né­pi demokráciáért" hetilapra. A CSEMADOK helyicsoportok lel­kes munkájának első eredményeit már a mai számunkban közöljük és a további eredményeket fokozatosan közölni fogjuk minden csütörtöki számban ugyanúgy, mint az e hónap 18-án szép sikerrel lezárult koreai békegyüjtésünk eredményeit. Amint több mint negyedmilliós összegre rugó békegyüjtésünkben, lelkes mun­kát végzett helyicsoportjaink tagsá­ga, úgy ebből az akcióból is becsü­lettel ki fogja venni a maga részét és versenyfelhívásokkal fokozza az akció sikerét, újból bizonyságát adja majd, hogy magyarajkú dolgozóink úgy a termelés, mint a békeharc frontján megállják a helyüket. * A legtöbb előfizetőt eddig Alsóha­tár és Ipolyság községekből jelentik, ahonnan 10—10 előfizető küldte be megrendelő ívét. A megrendelések I. kimutatása: Alsóhatár 10 Ipolyság . Komárom •••»»••• 5 Búcs 2 Nagyfödémes „•>•»•• 2 Perbete 2 Csallóközaranyos 1 Farkasd 1 Gímes 1 Csilízradvány 1 Felső .......... 1 Gömör 1 Dunaszerdahely » 1 Pelsőc • • i • 1 Kolon . , , B « 1 Málas . • • • 1 Tőre Nagypeszek ........ 1 Palást > • . i 1 Zsigárd 1 január 23-ig 45 Pekingben magyar-kínaí kereskedelmi szerződést írtak alá A Szlnhua-ügynökség jelenti Pekingből, hogy hétfőn a délelőtti órákban kereskedelmi szerződést írtak alá a kínai és a magyar népköztársaság között. A szerződés értelmében a Kínai Népköztársaság Magyarországnak nyersanyagokat és félgyártmányokat szállít, míg Magyarország Kínának néhány ipari nyersanyagot és gépi berendezést ad. A két állam közti nagyfontosságú kereskedelmi szerződést a Kínai Nép­köztársaság kiilkeresdelmi minis/tere Jao-Ji-Lin, valamint a pekingi magyar nagykövet, Safranko Emáruel írták alá. füna kérdésében viszály keletkezett az imperialisták táborában Peking újabb válasza Indiának, új helyzetet teremt Az ENSz politikai bizottsága elnapolta ülését Az EWSz közgyűlésének politikai bizottsága január 22-én ismét meg­kezdte tárgyalását a koreai kérdésről. Elsőként India küldötte Benegal Rau jelentkezett szóhoz, aki megjegyezte azt, hogy a Kínai Népköztársaság vá­lasza lehetőséget nyújt arra. hogy a koreai kérdést megtárgyalhassuk és megvilágíthassuk. Rau továbbá rámu­tatot arra, hogy a pekingi indiai nagy­követ figyelmeztette a kínai közpon­ti népi kormányt néhány meg nem vi­lágított kérdésre, és Peking erre azon­nal választ adott. Rau felolvasta a kí­nai népi kormány válaszát, amely így hangzik: 1. Hogy ha tényleg elfogadnák és valóban megvalósítanák azt az elvet, hogy minden idegen katonaságot ki kell vonni Koreából, a kínai népi kor­mány magára vállalná azt a felelőssé­get, hogy a kínai önkéntes osztagok­nak utasítást ad a visszatérésre. 2. Ami a koreai háború befejezését illeti, úgy hisszük, hogy kétféle módon kell dolgoznunk: a) a „tüzet szüntess" kérdése a hét állam konferenciájának első ülésén ke­rülhet megvitatásra, és pedig úgy, hogy a tárgyalást aztán folytatni le­hessen. b) hogy Koreában teljesen meg le­hessen szüntetni a háborút és így biz­tosítani Kelet-Ázsia békéiét, a háború befejezésének minden feltételét közö­sen kell megtárgyalni az összes politi­kai kérdésekkel, hogy így megegye­zést lehessen elérni a következő kér­désekben: az idegen katonaság visz­szahívására vonatkozó intézkedések kérdése, a koreai nép javaslata Korea belügyeinek rendezésére a koreai nép által, az amerikai fegyveres erők visz­szahívása Taivanról. és a taiwani ten­gerszorosból, valamint a potsdami egyezményben és a kairói nyilatkozat­ban felvetett kérdések a Távol­Keleten. 3. Azonnal biztosítani kell a kínai népköztársaság törvényes képviseletét az ENSz-ben. India küldötte a kínai válasz felolva­sása után kijelentette, hogv a pekingi kormány új nyilatkozatának megtár­gyalására január 22-én összejöttek a 12 ázsiai állam képviselői, tárgyalásuk azonban hosszabb időt igénvei, ezérí javasolja, hogy a bizottság munkáját 7 napra szakítsa félbe. Rau után Ecuador küldötte hasonló értelemben nvilatkozott. Venezuela képviselője támogatni akarta a kétszN nfí amerikai javaslatot, azonban Pe­king nyilatkozatának felolvasása után visszavonta szavát. Ugyanígy vissza­vonta nyilatkozatát Bolívia küldötte* Végül is Jebb angol küldött emelkedett szólásra, aki Austin amerikai küldöttel szembehelyezkedve kijelentette, hogy támogatja Rau javaslatát, mert két­ségtelen az, hogy a ' Távol-Keleten új helyzet alakult ki és ezért tanácskozni keli az illetékes kormányok képviselői­vel. Végül is a politikai bizottság 27 sza-' vazattal 23 ellen megszavazta az indiai küldött javaslatát, és a politikai bizott­ság ülését január 24-ére napolta el: Az indiai küldött javaslatát támogatták a Szovjetúnió, Nagy-Britannia, Fran< ciaország, Kanada és a Dél-Afrikai Ünió küddöttei is. Ausztrália, Üj-Zé^ land és Argentína tartózkodott a sza­vazástól. Jonvol felszabadult Kibontakozik a koreai néphadsereg i kínai önkéntes osztagok új offenzívája Fenzsánbó! jelenti a TASS ügynök­ség, hogy a néphadsereg Kan von tarto­mányban támadó egységei megtörték az ellenséges egységek ellenállását és felszabadították Jonvol városát, amely fontos vasúti csomópont és megtisztí­tották a jonvoli kerületet. A Jonvol felszabadításáért folyó har­cokban az ellenség, több mint 900 ha­lottat vesztett és 600 katonája foglyul esett. A hadizsákmány négy tank, nagymennyiségű kézi- és automata­fegyver, lőszer és más hadianyag. A néphadsereg légvédelmi tüzérsége ja­nuár 21-én Fenzsán körzetében több ellenséges repülőgépet lelőtt. A koreai néphadsereg légi ereje ha­tásosan támogatja a gyalogság és a gépesített alakulatok támadó hadmű­veleteit és egyre nagyobb mértékben védi a hátországot, újabb és újabb harci sikereket érve el. Mint a íenzsáni rádió jelenti, a Kimdar vezetése alatt álló harci repülőraj támadáist intézett egy négy ellenséges gépből álló köte­lék ellen. A repülök elűzték az ellen­séges gépeket, lelőttek egy könnyű bombázót és további két gépet súlyo­san megrongáltak. A Szinhua távirati ügynökség koreai külön tudósítójának hírei szerint a kínai önkéntes csapatok Szuvonstól dél­keletre január 18-án megtámadták a Riongin körzetben lévő amerikai egy­ségeket és a harmadik gyaloghadosz­tálynak súlyos veszteséget okoztak. A kínai önkéntesek támadást intéz­tek egy három tankból és 9 gépkocsi­ból álló amerikai autóoszlop ellen, ame­lyet két órás súlyos harc után meg­semmisítettek, illetőleg visszavonu­lásra késztettek A kínai önkéntesek zsákmánya 7 gépkocsi, három akna­vető, 5 könnyű- és nehézgépfegyver és más hadianyag. A New York Times folyóirat koreai tudósítójának cikkét hozza. A cikkben arról van szó, hogy az angol és ame­rikai egységek katonái nyílt sírok mellett, teherautókat láttak, öregekkel, asszonyokkal, gyermekekkel, telve, akiket később a dél-koreai rendőrpri­békek kivégeztek. Leho, a délkorai csapatok egyik tábornoka az újság­írónak azt mondotta, hogy a legyilkolt személyek pontos száma katonai titok. — A foglyokat, akik halálra vannak ítélve, tulajdonképpen a börtönben kellene felakasztani, de mi rájöttünk arra, — mondotta a tábornok, — hogy sokkal észszerűbb őket kivégző osz­tag elé állítani. Az Observer brit folyóirat Robert­sort hírét közli, aki azt írja, hogy a politikai foglyokra siralom ránézni. Lefogyva, agyongyötörve, kötéllel egymáshoz kötözve vonszolják magu­kat az országutakon, miközben az őrök ütlegelik őket. Robertson cikké* ben így ír: Minden oldalról ránk sze­geződnek a koreai nép gyűlölettől és utálattól terhes pillantásai. Igen, az angol és amerikai impéria-! lizmus koreai szerepe minden becsület tes és szabadságát szerető nép utála­tát és gyűlöletét hívja ki. A koreai ifjúság üzenete a világ ifjúságához Az Észak- és a Dél-Koreai Demo­kratikus Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságai a napokban Phenjanban együttes ülést tartottak, amelyben határozatot hoztak a két ifjúsági szövetség egyesítéséről. Az ülés felhívást intézett az egész vi­lág ifjúságához. „Büszkék vagyunk arra — mondja a többi között a felhívás —, hogy az egész világ békéjéért harcolunk. Szi­lárdan hisszük, hogjfc a koreai fiatalság nem hiába ontotta vérét az amerikai imperialisták ellen vívott csatákban. Megsemmisítjük az amerikai imperia­lizmus koreai terveit és ezzel segítsé­get nyujtunk az egész világ béke­szerető népeinek. Nem engedjük, hogy a Wall Street monopolistái és a Fehér Házban lévő cinkostársaik ural­kodjanak országunk felett. Koreát romok borítják. Szeretett vá­rosainkat eltörölték a föld színéről, nemzeti kultúránk emlékműveit meg­semmisítették, iskolákat, intézeteket, kórházakat döntöttek romba. Dolgozó népünk vagyonát felperzselték, vagy elrabolták. Minden egyes falucskában,' amely az amerikai rablók ideiglenes megszállása alatt volt, szörnyű bűn­cselekményeket fedezünk fel. A nerrw rég felszabadított Kansza járásban az amerikai agresszorok és a liszinman­ista árulók bandái a rövidtartamú meg­szállás alatt 3005 békés lakost gyil­koltak meg. A meggyilkoltak között 1015 tizen- ! öt éven aluli gyermek volt. A felhívás befejezésül ezeket mond­ja: „Világ ifjúsága! Hiúsítsátok meg az új háború gyujtogatóinak terveit, terjesszétek ki a békeharcot! Emeljé­tek fel hatalmas tiltakozó szavatokat és követeljétek az amerikai agresszo­rok koreai gaztetteinek megszünteté­sét. Követeljétek minden idegen csa­pat kivonását Koreából! Tömörítsétek még szorosabbra soraitokat és egye­süljetek az egész világ békéjéért ví­vott harcra!" A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának határozatai A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága január 17—19-i negyedik plenáris ülésén elvben jó­váhagyta az 1951. évi népgazdasági tervről, a mezőgazdaság terén fel­merülő feladatokról, úgyszintén az oktatás terén felmerülő legközelebbi feladatokról szóló beszámolókat és utasította a Politikai Bizottságot, hogy dolgozza ki a megfelelő hatá­rozatokat. A Központi Bizottság meghallgatta Reimann elvtárs, a Né­met Kommunista Párt főtitkára je­lentését a N'émet Kommunista Párt munkájáról és a pártkongresszus elő­készítéséről és határozatában lesze­gezte, hogy minden erőt latba kell vetni a német kérdés békés rendezése érdekében. A béke megvédésével, az újrafelfegyverzés ellen irányuló ak­cióegység megteremtésével, továbbá az egységes demokratikus és béke­szerető Németországért vívott harc­cal kapcsolatos nagy feladatoknak minden német demokratikus párt é3 tömegszervezet érdeklődése és tevé­kenysége középpontjában kell len­niök — mondja a határozat. Eisenhower a csődöt mondott hitleri Wehrmaditra támaszkodik Eisenhower tábornok Frankfurt­ból való eltávozása előtt kijelentette, hogy a Wehrmacht katonái és tiszt­jei, valamint Hitler és gonosztevői között van különbség. „Ugy gondo­lom, hogy a német katona mint olyan, nem vesztette el becsületét" — mondotta Eisenhower és hozzátet­te: „Az, hogy néhány egyén a hábo­rú alatt becstelen és aljas tetteket követett el, csak azokat az egyéne­ket terheli és nem a német katonák és tisztek nagy többségét. Hiszem, hogy mi mindannyian a következő hónapokban haladást érünk el az egység és erő felé veztő úton". Ei­senhower tábornok első németországi sajtókonferenciáját ezekkel a szavak­kal kezdte: „Ami elmúlt, az a múl­té". A náci háborús uszítók szabadon­bocsátása és a német tábornokok di­csőítése után az amerikai gauleiter európai útja most abban csúcsosodik ki, hogy Eisenhower az amerikai kormánykörök nevében kijelenti azt, hogy Hitler tábornokai és katonái, akik országokat igáztak le, akik a fasizmus fegyveres hordozói voltak, „nem vesztették el katonai becsüle­tüket". A német tábornokoknak Eisenhower visszaadhatja becsületü­ket mindazok után, amit a Gestapo­val karöltve sok-sok európai ország­ban elkövettek, de nem adja vissza becsületüket Európa népe, amely érezte magán a német Wehrmacht csizmáinak taposását A csődbejutott német Wehrmach­tot akarja tehát feltámasztani az Európába érkezett hívatlan vendég, azt a Wehrmachtot, amelyet a sztá­lini hadművészet és a szovjet haza­fiak lángoló hazaszeretete pozdorjává zúzott és amelyet elítél Európa min­den haladó népe, közöttük maga a helyzetet felismerő német nép is,

Next

/
Thumbnails
Contents