Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-18 / 15. szám, csütörtök

6 II J SI® 1951 január 18 Az állami bérkatalógus szerint jobban keresünk A rozsnyóbányai pörkölősök munkájáról Rozsnyóbány a a gömöri vasércbányák egyik legnagyobb üzeme. Egyesek egyszerűen csaík telepnek hívják. Szabadságom alatt én is bol­dogan indultam útnak, hogy meglátogassam régi munkahelyemet. A bá­nyát jól ismerem és tudom, hogy dolgozóink már egy éve az állami bér­katalógus szerint kapják fizetésüket, úgy hogy ennek előnyeit már régen felismerték. Tisztában vannak a munkaverseny jelentőségével is és kö­eülülc már sokan élmunkás ok. Az előirányzott terveket mindig teljesitik, sőt tSbbnyire túlteljesítik. A bányászok tudják, hogy nemzet gazdaságunkban fontos szerepet tölte­nek be, hogy ők a hajtómotorjai annak a gépezetnek, amely ötéves ter­vünk célkitűzéseit valósítja meg. A gömöri vasércbányák adják a nehézipar kiépítéséhez a legfonto­sabb nyersanyagot — a vasércet. En­nek tudata mindenkit fokozottabb munkára serkent. Egyes csoportok­nál nem ritka a 140—150-% tel­jesítmény sem. A bányászok ne­héz és elismerésre méltó munkáját a külszíni dolgozók is minden erejük­kel segítik. A bányászok csak akkor tudnak fennakadás nélkül dolgozni, ha kellő időben és megfelelő meny­nyiségben kapnak üres csilléket. Hogy a vagónok minél előbb kiürül­Jenék és visszakerüljenek a bányába, az a külszíni munkások teljesítmé­nyétől függ. Az üres csillékben mu­tatkozó hiányt csak úgy lehet leküz­deni, ha a meglévő csilléknél minél magasabb fordulatszámot érnek el. Látogatásom alkalmából elbeszél­gettem a külszíni munkásokkal a normák és a munkaverseny kérdésé­ről. ElsSsrrban is a pörkölöbe veze­tett utam. A bányamunka után itt folyik a legnehezebb munka, óriási hőségben, hatalmas kemencékben itt pörkölik a vasércet. Ember Benedek elvtárs a pörkölő munkavezetője felvilágosit a normák­ról és a munkaverseny állásáról. Ezen a téren voltak némi nehézségek. A pörkölőben sokkal később vezették be a normát, mint a bányában és eleinte idegenkedtek tőle a munká­sok. — Amíg nem ismerték fel a nor­malizált termelés előnyeit, — mond­ja Ember elvtárs — addig tartózko­dó magatartást tanúsítottak a dolgo­sok. Mikor azonban látták, hogy a norma és az állami bérkatalógus csak a javukat szolgálja és jobban keres­hetnek, akkor mindenki örömmel vette. — Üzemünkben szükséges, — foly­tatja, hogy megszűnjenek az igazo­latlanul mulasztott műszakok és min­den egyes dolgozónk egyöntetűen fel. fogja, hogy ma olyan államot segí­tünk építeni, amelyben mindenki bol­dog és megelégedett lesz. Szükséges, hogy mindenki a több, jobb és olcsóbb termelésre törekedjék, mert csak így biztosithatjuk dolgozó népünk élet­színvonalának' emelkedését. Ember munkavezető elvtárs elve­zet a kemencékhez is, ahol a legjobb csoport dolgozik. Ingujjra vetkőzve lapátolják a pörkölt ércet a kemen­cék alól. Poros arcukból csak a fo­guk és szemük villan ki, ahogy ke­zet fogunk: »Zdar Boh!« Varga István elvtárs, a pörkölő egyik dolgozója 30 éves és 9 éve dol­gozik az üzemben. — Az állami bérkatalőgussal elégedett vagyok, mondja Varga elvtárs — mert amióta normával dolgozunk, többet keresek. A szo­cialista munkaversenybe azért kap­csolódtam be, mert tudom, hogy ez a szocializmus gyorsabb felépíté­sének módja. A normámat 182%-ra teljesítem és ez szép keresetet is biztosít. Petrik István elvtárs is közbeszól: — Ma bizony már nem úgy van, mint a múltban. Ma érdem szerint keresünk, ki mennyit dolgozik, any­nyit keres. Csak egy a baj, hogy nem kapunk elég gyakran munkaruhát. Ez a por pedig nagyon eszi a ruhát és bizony jól jönne, ha az üzemi ta­nács ezt tekintetbe venné. Lázár András csoportvezető éppen a kemen. cét rakta. Tőle akartam megtudni, hogyan érte el csoportja a 182%-os teljesítményt. — Ezt a szép eredményt, — mond­ja Lázár András — jó munkabeosz­tással és a munkaidő gazdaságos ki­használásával értük el. Csoportunk mindegyik tagja becsületes, jó mun­kás, aki tudja, hogy magának dol­gozik és munkája eredményét már nem a bányatulajdonosok, hanem ők maguk fogják élvezni. Lázár elvtárs szavait Kovács Im­re is helyesli. — Ezidén már boldogabban vártuk a karácsonyt, mint a múltban és bár­mikor azelőtt. Ma már nem kellett attól félnünk, hogy az ünnepek után megkoplaljuk kedvtelésünket. Kere­sünk annyit, hogy gondnélkül élhe­tünk. A kemencéknél dolgozó legjobb csoport tagjai, Pozor József, Ferkó János, Landosi László, Tóth György és Landosik Kristóf András, hason­lóan megelégedetten beszélnek. A darabos vasércpörkölőtől Ember elvtárs elvezet a »tömörítöbe«, ahol az apróbb és porvasércet pörkölik. Itt a legjobb Zsábadi Imre csoportja. Zsábadi elvtárs szintén azt erő­aütgeti, hogy sokkal jobban keres­nek azóta, amióta bevezették az állami bérkatalógust. Héttagú cso­portja normáját 115%-ra teljesí­tette. Legöregebb közülük Sepegyán Mik­lós, aki 24 éve dolgozik ebben a szak­mában, de még ma is jó erőben van, jól érzi magát. Miklós bácsi már 61 éves, rövidesen nyugdíjba megy és bizony sokat tudna beszélni a munká­ról, különösen pedig a munkásság helyzetéről a múltban és a jelenben. — Én tudom legjobban, aki a mult rendszert végigszenvedtem, hogy mi a különbség a kapitalizmus és a népi demokrácia között, amelyben szocializmust építünk.. De mindaz a rossz csak volt, — mondja mosolyog­va Miklós bácsi — és soha többé nem jön vissza. A normák szerint többet keresünk, mint a régi terme­lési módszerek mellet. Itt dolgozik még Gyenss András, Lázár István, Cservenák János, Ki­szelák János, Németh János és Káp­lán Péter, " valamennyien kitűnő munkások, akik saját jó tapasztala­taik alapján egyre szilárdítják nor­májukat. Mindezek a dolgozók meg­találták a munkához való új viszonyt. Az ifjak felismerték, hogy a munka­versennyel és az élmunkásmozgalom kiszélesítésével a szocializmus építé­sét gyorsítják meg, az öregebbek, a munkásmozgalom régi harcosai pedig nem felejtik a multat és tud­ják, hogy mit hoz számukra a szo­cializmus. Szívükön viselik Gottwald elvtárs szavait: »Bátrabban és gyor­sabban előre a szocializmus felé!« Balázs Alfonz, oányász, a mun­kás-szerkesztő tanfolya m hall­gatója. Beszámoló Gömörhorkáról Az újév kezdetével üzfirrieink be­számolnak a gottwaldi ötéves terv második évében elért eredményeikről és a harmadik tervévre megtett elő­készületeikről. Vannak üzemek, ame­lyek az 1950. évi termelési tervet nem teljesítették teíjes sikerrel. így például a gömörhorkai ceüulóze- és papírüzem, a cel'.ulózegyártásban csak 93%-ra teljesítette a második tervév faladatait. Felmerül a kérdés, hogy mi volt a tervelmaradás-oka. Volcsko, az üzemi tanács elnöke/ rámutat arra, hogy a gépek nem elég modernek és' az üzemben sorozatosan merültek fel géphibák, amelyek hátráltatták a terv teljesítését Dusík elvtárs, az üzemi pártbizott­ság elnöke, hasonlóképpen magyaráz­za meig a ten nernteljesítésének okait. De tovább boncolgatva a kér­dést, Volcskc elvtárssal együtt ön­kritikáiig beismeri, hogy a teljesít­mény mégis magasabb lett volna, ha a mesterek és a műszakiak segítségé­vel jobban megszervezték volna a munkát • — Hiányoztak a tevékeny osztály­vezetők és mesterek — mondja Volcs­ko elvtárs. — Vannak még mesterek, akik nem értik meg új feladataikat a termelésben es a pártszervezetnek is több gondot kďene fordítania új szakkáderek kiemelésére. Eme'lett természetesen tekintetbe kell venni a gépek modernizálásának kérdését is. A központi igazgatóság szakemberei is megállapították, hogy csak a celu­lóze osztály átépítése teszi majd le­hetővé, hogy az üzem elérje a 100 százalékot. A papirosztály teljesítménye igen figyelemreméltó. És bár itt sem mo­dernek a gépek, a második tervévet már december I5-én befdjezték. Az üzemi pártszervezetnek, a szak­szervezeti csoportnak mindent el kell követnie, hogy a gömörhorkai üzem teljesítse a harmadik tervév feliada­tait, hogy azt az üzem minden mun­kása kívánja. A gömörhorkai dolgo­zók jó tervteljesítésükkel fogják be­bizonyítani, hogy hathatós munkával vesznek részt a béketábor harcában. Brezina Lajos, munkáslevelező, a munkásszerkesztő tanfolyam hallgatója. A csaílóközcsütörtökí állami gépállomás dolgozói megértették a Párt Központi Bizottsága felhívásának jelentőségét A csallóközcsütörtöki állami gép­állomás dolgozói még az elmúlt év végén összüzemi gyűlést tartottak, amelyen megtárgyalták a CsKP Központi Bizottsága elnökségének december 18-án kiadott határozatát. A vita után megkezdték a tavaszi munkákra való előkészületek össze­állítását. Az alkalmazottak az üzem vezetőségével együtt elhatározták, hogy a gépek 50 százalékát nagyobb tel­jesítményű gépekkel cserélik fel A továbbiakban megtárgyalták a körzeti mechanikusok kérdését. A körzeti mechanikusok felelősek az egyes brigádok gépeinek és trakto­raijmk üzembentartásáért. Fontos, hogy a mechanikusok idejében elfog­lalják helyüket és azonnal ott le­gyenek, ha valahol egy traktor el­romlik. A mechanikusokat ezért motor­kerékpárokkal látják el, hogy min­den késedelem nélkül bármely percv ben el tudjanak jutni az egyik bri­gádtól a másikig. Az SzKP üzemi szervezete meg­győző tevékenységet fejt ki az alkal­mazottak között a terv teljesítésé­nek fontosságáról. A csallóközcsü­törtöki gépállomás alkalmazottai el­határozták, hogy azonnal megkezdik * tavaszi mun­Az eperjesi kerület állami gépállomásai készülődnek a tavaszi munkákra Az elmúlt napokban az eperjesi ke­rület álíami gépállomásaink vezetői értekezletet tartottak, hogy megbe­széljék a tavaszi munkákra való elő­készületeket. Az értekezleten kitűnt, hogy a gépállomások munkáiára sok­kal nagyobb gondot kell fordítani, ha ki akarják küszöbölni az eddigi hibá­kat. A gépállomások dolgozói és ve­zetői rájöttek arra. hogy az eddig előfordult hibákat olvan körülmények okozták. amelyeket egy kis jóakarattal ki lehetett volna küszöbölni. Mindenekelőtt jobban kell gondoskodni a gépekről, állan­dóan figyelemmel kell kísérni a fel­adatok teljesítését, gondoskodni kell a káderek neveléséről és az EFSz­ekkel, valamint a kis- és középföld­művesekkel való együttműködésről. Hogy az állami gépállomások jó mun­kát tudjanak végezni, ahhoa feltétle­nül szükséges, hogv állandóan alkal­mazzák a kritikát és az önkritikát. Az eperjesi kerület állami gépállo­másainak vezetői elhatározták, hogy megteszik az intézkedéseket a hibák kiküszöbölésére. A kerület minden esjyes gépállomásán alaoosan felülvizs­gálták a traktorokat és gondoskodtak az esetleges hibák rendbehozásáról. Hasonlóképpen a traktoros káderek po­litikai és szakiskolázására is nagy gondot fordítanak A tanfolyamra már előadókat is biztosítottak. A traktorosok toborzása a szövet­kezeti tagok soraiból szintén sikere­sen folyik. Kerületi viszonylatban az új traktorosok száma már több mint 500. Ebben a toborzásban a legjobb ered­ményeket a vranovi, a nagvmihályi, a bártfai, a homonnai és a nagykaposi gépállomások érték el. kákra való előkészületeket. To­vábbá abban is megegyeztek, hogy segíteni fognak az EFSz-eknek a munkaterveket kidolgozni és hogy szerződéseket kötnek velük a ter­més nagyságára is. Ezeket a szerződéskötéseket január 21-ig befejezik. A z állami gépállomá­sok által megművelt földek területet a tavaszon 8000 hektárral felemelik. Ez annyit jelent, hogy az egész somorjai járás területének 70 százalékát a csallóközcsütörtöki gépállomás fogja megművelni. Ezt természetesen csak akkor tudják elvégezni, ha bevezetik a második váltást is és ezért szükségesek a jobb teljesítményű gépek is. A csallóközcsütörtöki gépállomás 36 magasabb típusü EFSz-ben fogja elvégezni a szükséges mezőgazdasá­gi munkákat. A terv teljesítését aa SzKP üzemi szervezetének bizottsá­ga vizsgálja majd felül, amely rend­szeresen jelentéseket küld a Párt járási bizottságának. Az alkalmazot­tak aktivizálásának érdekében he­tenként két faliújságot adnak ld. Ezenkívül a becsület és a szégyen tábláján mindennap feljegyzik a jó és rossz példákat, hogy az alkal­mazottak tanulhassanak belőlük. Az SzKP járási bizottsága elhatá­rozta, hogy hetente kétszer megláto­gatja a csallóközcsütörtöki gépállo­mást. Ezt a látogatást a járási Nem­zeti Bizottság technikai előadója, va­lamint a Párt járási bizottságának valamennyi tagja fogja intézni. Amint látjuk, a csallóközcsütörtö­ki állami gépállomáson helyesen ér­tették meg azoknak a feladatoknak a jelentőségét, amelyeket a CsKP Központi Bizottságának elnöksége tűzött ki az állami gépállomásoknak. Készülünk a tavaszi földmunkákra A gottwaldi ötéves terv harma­dik évének küszöbén állunk. Tudatá­ban kell lennünk annak, hogy mező­gazdaságunkra ebben az évben fo­kozott feladatok várnak. Több ga­bonát, több kapást, olajosmagvat, takarmányt, húst, tejet, tojást stb. kell kitermelnünk, mint a mult év­ben. Ezeknek a fokozott feladatok­nak csak akkor tehetünk eleget, ha alaposan felkészülünk teljesítésükre. Ezekre az előkészületekre a téli hó­napok alatt éppen elég idő van. A tavaszi földmunkák idejében való elvégzése jelentős mértékben befolyásolja az idei termést. Ha a tavaszi földmunkákat nem végezzük el majd a maga idejében és gondosan, akkor nem számit­hatunk valamilyen jó termésre sem. Hogy a tavaszi munkákat idejében elvégezhessük, fontos, hogy alaposan átgondolt munkatervet készítsünk. Azokban az EFSz-ekben, ahol már ki­dolgozták az egész évi tervet, ezt még egyszer át kell vizsgálni és szét­osztani az egyes táblákra és az egyes munkacsoportokra. Minden egyes munka számára meg kell állapítani befejezésének időpontját is. A terv kidolgozásánál feltárjuk a z összes munkaerő-, gép-, fogat- és földtartalékokat. Az egyes munkák­ra olyan tervet kell készíteni, amely­ben pontosan fel van tüntetve a be­fejezési időpont. Ebben az évben még jobbeui igénybe vesszük a földmun­kákra a gépállomások traktorait és gépeit. Ezért fontos, hogy még most megkössük a gépállomá­sokkal a szerződéseket. A gépeken kívül a ló- és az ökörfogatokat is be kell kapcsolni a lehető legna­gyobb mértékben a munkába. A tavaszi munkák tervét részlete­sen meg kell tárgyalni a szövetkezeti tagokkal és azokban a községekben, ahol az EFSz még nincs megalakít­va, az egyénileg gazdálkodó föld­müvesekkel. Ha teljesíteni akarjuk idei felada­tainkat, mindenekelőtt az összterv által meghatározott vetési területet kell betartanunk. Ott, ahol a kedvezőtlen időjárás vagy más okok miatt nem lehetett betartani az őszi rozs és a búza ve­tésterületét. ezt pótolni kell tava­szi rozzsal vagy pedig tavaszi bú­zával. A kenyérgabona vetésterüle­teit azonban mindenesetre be kell tartanunk. A vetésterületek be nem tartásával megzavarjuk az össztervet és ki va­gyunk téve annak a veszélynek, hogy beszolgáltatási feladatainknak nem fogunk tudni eleget tenni. A tervezett vetési területek 100 százalékos betartásához elkerülhe­Kuiáktöprengés — Ha most meg volna az a búzám, amit nem vetettem el abba a föld. be, amit nem szántottam föl, most mennyit kellene beadnom! (Ludas Matyi) tetlenül szükséges, hogy elegendő mennyiségű vetőmaggal és ültető­maggal rendelkezzünk. Erről már most kell gondoskodnunk. Ha a vetéshez saját vetőmagot használunk, akkor azt idejében kJ kell tisztítani. Ogyszintén máx most elő kell készí­tenünk azt az ültető- és vetőmag­mennyiséget, amelyet a raktárszö­vetkezeteknél ki akarunk cseréim. A magasabb típusú EFSz-ek számára biztositva van a szükséges nemesí­tett vető- és ültetőmag. A cserét úgy kell intézni, hogy minden egyes ter­vezett tábla be legyen vetve. A téli időszakban át kell vennünk a raktárszövetkezetektől a tervezett műtrágyamennyiséget is, hogy a ta­vaszon annak szállítása ne késleltes­se a többi munkát. A teljes mütrá­gyaadagok használatával biztosítjuk a magasabb hektáronkénti hozamot. Ezért a műtrágyázásra nagy gondot fordítsunk. Hogy a tavaszi munkákat sikere­sen el tudjuk végezni, fontos, hogy még most alaposan felülvizsgáljuk a traktorokat, vetőgépeket, ekéket, boronákat. fogasokat stb. és az eset­leges hibákat azonnal meg kell javí­tanunk. A hajtóanyagokról és kenő­anyagokról sem szabad megfeledkez­nünk. A tavaszi munkák előkészítésénél nem szabad megfeledkeznünk a gyomirtásról sem. A gyom jelentős mértékben csökkenti a termést. Ezért erre az akcióra is nagy gondot kell fordítanunk. Az idén megvannak az előfeltéte­leink ahhoz, hogy a reánk váró fel­adatokat teljesíthessük. Már több mint 3000 EFSz-ben megvalósították a földek tagosítását. Egyre több és több kis- és középföldmüves kapcso­lódik be a szövetkezeti termelésbe. A mezsgyék felszántásával hatalmas táblák keletkeznek, amelyeken ki le­het használni a gépesítési eszközö­ket teljes mértékben. A jól megművelt talaj, amelytől nem sajnáljuk a műtrágyát sem, meg a nemesített vetőmagot sem, biztosítja nekünk a jő termést. Hogy a földművelési termelésben elegendő szakemberünk legyen, kü­lönféle tanfolyamokat rendezünk a szövetkezeti tagok számára, ahol a hallgatók megismerkedhetnek a mo­dern agrotechnika és agrobiológia vívmányaival. Ez is bizonyára hozzád járul a magasabb termés eléréséhez. Ha így felkészülünk a tavaszi munkákra és egyáltalán az egész évi mezőgazdasági munkákra, akkor tényleg csattanós választ adunk a háborús uszítóknak. A béke tábora napról napra erősödik és ha gazda­sági tervünket teljesítjük, még job­ban hozzájárulhatunk ehhez a nemes munkához. Ezért még ma kezdjük meg a tavaszi munkák előkészüle­teit.

Next

/
Thumbnails
Contents