Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-18 / 15. szám, csütörtök

1951 január 18 UJSZ0 Állandó munkacsoportokkal t r a jó szövetkezeti gazdálkodásért (b. 1.) — A legtöbb helyen, ahol az őszi munkákkal elmaradtak és a . kedvezőtlen időjárás miatt nem tudták őket befejezni, — ha az ember utána nézett, tulajdonképpen mi is volt az oka, hogy a jó feltételek ellenére sem tudták a munkákat idejében elvégezni, — akkor rendszerint minden esetben kiderült, hogy az elmaradás oka a tervszerűtlen munka volt. Az elvégzésre váró munkák nem Voltak tervszerűen beosztva, nem volt megállapítva, hogy melyik napon ki, hol és milyen munkát végez s persze, az ilyen tervszeriitlenségböl csak kapkodás, fejetlenség keletkezett. Ezek a szövetkezetek vagy községek hü követőivé váltak a ráknak és nemhogy előre haladtak volna, hanem . éppejn, ellenkezőleg, csak visszafelé mentek. Nem elég aztán az, hogy ez az elmaradás egész népgazdaságunknak károkat okoz, hanem ennek a tervszerűtlen és rosszul végzett munkának az illető szövetkezet tagjai is megisszák a levét. Rossz volt a munka, ennek viszont természetes következménye, hogy gyenge lesz a termésük és kevés lesz a jövedelmük is. Ezeket a hiányosságokat pedig májd az ellenség igyekszik kihasználni, mint ahogyan eddig is minden esetben kihasználta. A falusi reakció, a kulákok nem azt mondják, hogy a szövetkezet azért nem tudta idejében és jól elvégezni a munkákat, mert tervszerűtlenül és és összevissza, kapkodva dolgoztak, hanem azt híreszteli a kulákrádió, hogy így néz ki a szövetkezeti közös munka, nem jutni vele semmire sem. Rossz a közös munka — mondja ilyenkor a kulák — meg különben is rossz az egész szövetkezeti gazdálkodás. Ezek az ősszel elkövetett hibák megtanították bennünket, hogy JÓ MUNKÁT CSAK TERVSZERŰEN lehet végezni. A tavaszi munkák előkészítésében tehát az legyen a legfontosabb feladat, hogy az elvégzésre váró munkákról pontos munka te r ve t készítsünk., A munkatervben részletesen fel kell tüntetni az összes munkákat,- a rendelkezésre álló emberi, gépi és állati munkaaerőket mindennemű munkaerőnél kiszámítani azok teljesítőképességét s így a munkákat felosztani az egyes munkaerőkre és napokra. Bizonyos, hogy ha egy szövetkezet majd így indul neki a tavaszi munkáknak, akkor abban nem is lesz fennakadás. A jó és eredményes szövetkezeti munkának egyik legfontosabb alapfeltétele aztán még az is, hogy a munkákat ne csak tervszerűen, hanem egyes termelési ágakra felosztva MUNKACSOPORTOKBAN VÉGEZZÜK. A magasabb típusú szövetkezetekben a munka helyes megszervezését el sem lehet képzelni az állandó munkacsoportok nélkül. Ugyanis a közösen és tervszerűen végzett munka sem tudja azokat az eredményeket biztosítani, amilyeneket a munkacsoportok megszervezésével elérhetünk. Ha az EFSz az egyes termelési ágakban, mind a növényi termelésben', mind pedig az állattenyésztésben állandó munkacsoportokkal dolgozik, akkor ezzel biztosítja a föld lehető legjobb megmunkálását, illetve, az állatállomány legodaadóbb gondozását, a szövetkezet tagjaiban növeli a munkáért való felelősségérzetet és prémium juttatásával a tagokat serkenti munkájukban. Ha a szövetkezet már vetésforgó szerint dolgozik, akkor a növénytermelő csoportokat — amelyek a szükség szerijit 30—50 főből álljanak — úgy osszuk be, hogy azok A VETÉSFORGÓ EGÉSZ IDŐTARTAMÁRA, de legalább is egy gazdasági évre egy bizonyos mennyiségű földet a szükséges szerszámokkal együtt megkapjanak. Különösen a magasabb tipusú--szövet kezetekben, amelyekben a jövedelem szétosztása a végzett munka szerint történik, éppen a munka igazságos jutalmazása érdekében feltétlenül fontos, hogy a szövetkezet államdó munkacsoportokkal dolgozzék. A helyzet ugyanis az, hogy ha a termelés különféle ágaira megfelelő munkacsoportokat létesítünk, akkor a szövetkezet minden dolgozó tagját tudása és képességei szerint tudjuk foglalkoztatni. Természetes dolog, hogy a növénytermelő csoportba nem azokat a tagokat osztjuk be akik éppen az állattenyésztő csoportban szeretnének dolgozni és ahhoz értenek is, hanem azokat, akik szívesebben dolgoznak a földeken, minthogy állatokat etessenek és gondozzanak. Vannak aztán a szövetkezet tagjai között olyanok is, akik kertészkedni szeretnek és a munkájukat ott tudják a legjobban hasznosítani, tehát ezeket a tagokat a kertészeti csoportba osszuk be. Ha a szövetkezetben a munkákat állandó munkacsoportokra felosztva végezzük, akkor, mert minden egyes tag a KÉPESSÉGEINEK LEGMEGFELELŐBB MUNKÁT végzi, _ elérhetjük, hogy a tagok muunkájuk után a legigazságosabb jutalomban részesüljenek. Aki nehezebbet dolgozik — mert bírja — an. *ak több a jövedelme is, mint annak a tagnak, aki, mert gyengébb testalkatú, csak könnyebb munkát tud végezni. De a gyengébb, vagy az idősebb szövetkezeti tag is éppen az állandó munkacsoportok alkalma, zásával érheti el, hogy gyengesége dacára is megfelelő, sőt kiváló javadalmazásban részesüljön. Vannak emberek, akik — mint mondani is szokás — olyan erősek, hogy a teli zsákot fél kézzel dobálják és nincs az a nehéz munka, amit el ne bírnának végezni, ellenben tehetetlenné válnak és munkájuk jóformán semmit sem ér, ha mondjuk a kertészetben kellene dolgozniok, ahol a jó munka nem az erőn, hanem inkább az ügyességen alapszik. Ezzel szemben vannak aztán vékony és gyenge testalkatú emberek, akik meg éppen a kertészetben olyan ügyesek, hogy ügyességük révén a megállapított normákat nemcsak teljesítik, hanem többszörösen • túl is teljesítik. Igy aztán persze, hogy munkájukkal komoly jövedelmet is tudnak maguknak biztosítani. A TERMELÉS FOKOZÁSÁBAN IS ugyancsak jelentős eredményeket érhetünk el az állandó munkacsoportokkal. Ha például a növénytermelő csoportnak a vetésforgó egész időtartamára kiadunk egy földterületet, akkor ez a csoport igyekezni is fog, hogy a földeken idejében és a lehető legjobban végezzék el a munkákat. Ezen felül pedig évek során értékes tapasztalatokat szereznek, kiismerik az egyes dűlök tulajdonságait,. Megtudják, hogy melyik darab föld milyen növényi tápanyagokban szenved hiányt, kiismerik, hogy melyik dűlőben milyen vetemény terem meg a legjobban, — egyszóval tisztába jönnek a reájuk bízott termelési feladatok minden kérdésével. S éppen ezáltal TÁG TERET NYITUNK A SZÖVETKEZETI TAGOK EGYÉNI KEZDEMÉNYEZÉSEINEK az újításoknak és a termelés észszerüsítésének. A prémium-rendszer bevezetésével, hogy a munkacsoportok tagjait a terven felül elért termelési teljesítményeikért külön jutalomban részesítjük, a szövetkezet tagjait a termelés fokozására serkentjük. Ha például az állattenyésztő csoportban, a tehenészetben dolgozók mondjuk a tervezett hét literes tehenenkénti napi tejátlagot 9 literre emelik fel és ezt a terven felüli két liter teiet vagy árának egy részét mint prémiumot a csoport tagjainak juttatjuk, akkor bizonyos, hogy azok — mert törekvésüket megfelelöképen jutalmazva látják — iparkodni fognak, hogy most már ne 9, hanem 10 vagy még ennél is nagyobb tejátlagot érjenek el. Éppen így van aztán a növénytermelési vagy más munkacsoportoknál is. A tervenfelüli termelésért prémiumban részesítjük őket. Nagy jelentősége van az állandó munkacsoportoknak A MUNKÁKNAK IDEJÉBEN VALÓ ELVÉGZÉSÉBEN. Ha a szövetkezet munkáját csoportokra szedjük szét, akkor minden egyes szövetkezeti tag jó előre, úgyszólván az egész termelés időtartamára ismeri a reá háruló feladatokat. Erre aztán nemcsak az egyes munkacsoportok, hanem azoknak minden egyes tagja is pontos és előzetes tervet tud készíteni és akkor nem történhetik meg, hogy a szövetkezet elmaradjon munkáival. A tavaszi munkák tervének kidolgozására még bőséges idő áll az EFSz-ek rendelkezésére. Éppen ezért az EFSz-eknek, különösen pedig a magasabb tipusú szövetkezeteknek a tavaszi munkákat már az állandó munkacsoportokkal kell megkezdeniük. A télen még elég idő lesz ahhoz, hogy az EFSz-ek vezetősége a szövetkezetek tagjait felvilágosítsa az állandó munkacsoportok jelentőségéről, amelyeknek megszervezésével és alkalmazásával szövetkezeteink egy újabb jelentős lépést tehetnek a minél magasabb terméseredmények s így a magasabb jövedelem felé is. Már nem egy kiló túróért és egy ócska nadrágért dolgozom Csehországban Dvúr Kŕovicén az állami birtokon dolgdzom, mint sertésetető. Két éven át egészen a muít év áprilisáig a sertéshizlaldában dolgoztam. Aprilsban aztán a sertéstenyésztőbe mentem át dolgozni, ahol 68 anyadisznó volt a gondjaimra bízva. Júliusiján készült el két új sertéstenyészde és akkor az anyadisznókat ide költöztettük át. Ekkor kötelezettséget vállaltam, hogy a malacoknál S hetes korukig 14 kgos i átlag-súlyt érek el. örömmel számolok be, hogy kötelezettségvállalásomat teljesíteni tudtam és ennelk alapján szeptemberben megkaptam az élmnnkás-könyvecskét és egy dicsérő okirat is. Most tudom csak, hogy mit jelert élmunkásnak lenni és az élműnkáskönyvecskére vásárolni. A múlt esztendőben sok mindent vettünk. Bebútoroztuk a lakást, fel is ruházkodtunk és az ősszel egy nagy rádiót és varrógépet és még sok más holmit szereztünk be. Saját életemen érzeim, hogy m.i az, ha a dolgozó nép nem az urak zsebére, hanem magának dolgozik. Azelőtt a kapitalista rendszerben, mint béres hét évig egy helyben dolgoztam egy csallóközi kuláknál. Ott is neveltem szép állatokat, például egy bika 14 hónapos korában 8 mázsa és 60 kg volt. A bikát kiállításra vitték és szép ára-t fizettek érte. Kitüntetést is kapott a — gazdám, de nem én. A bika árát is a kulák vágta zsebre az utolsó fillérig, nekem pedig nagylelkűségi rohamában „prémium" fejében egy kiló túrót adott, meg egy kopott ócska nadrágot, ami nem emberre, ha! nem már csak madárjesztőre való volt. Tetszett ez a világ a kulákoknak, amikor a munkásember nekik dolgo z ott hajnaltól késő estig, éjjel-nappal. Mennyire más világ van ma. Ha dolgozom, akkor magamnak és az egész dolgozó népnek dolgozom és munkám gyümölcsét nem az ingyenélő"k vágják zsebre, hanorn az a dolgozó nép javát szolgálja. Amíg a hizlaldában dolgoztam, ahol néha feleségem is kisegített a munkában, kél év alatta tiszta keresetünk 216.400 koronát tett ki A hizlaldából az államnak 568 mázsa disznóhúst szolgáltattünk be és magunk részére is levághattunk 5 hízott sertést, mert a hét gyereknek kell a jó ennivaló. \ Ahogyan a hizlaldában, éppen úgy a temyészdében is igyekszem a rám bízott állatokat minél gondosabban ellátni. Két évvel ezelőtt, amikor idekerültem, még csak 200 sertés volt az egész állatállomány, ma meg már az anyadisznókkal együtt 800 darab van. A sertés'tenyészdében. ahol 68 anyadisznó van, most már ketten dolgozunk Vasztrý elvtárssal, aki decerpbfr 1-én jött ide dolgozni, mert egyedül nem bírnék ennyi állatot ellátni. Október óta 28 anyadisznótól 227 malacot választottam el és neveltem fel. A malacok átlagos súlya 8 hetes korukban, amikor is anyjuk tói végleg el vannak választva, 14.82 kg volt. Az anyadisznókkal búzakorpát, főtt krumplit, heresrótot, takarmánymeszet és hallisztet etetünk, — az elváI lasztott malacok pedig árpadarát, szárított főtt krumplit — amit meleg vízben áztatok meg — és különféle tápporokat esznek. A sertéstenyészdében több a rr.jÄ. ka, mint a hizlaldában volt, de jóval több a kereset is. A hizlaldában átlagos havi keresetem 7- 8000 korona volt, itt viszont felmegy havonta 12—14 ezer, sőt 16 ezer koronára ;s. Gazdaságunkban más téren is szép eredményeket értünk el. Most a tehenészetben a napi tejátlag tehenenként II liter, de nyáron, amikor zöldtakarmány volt, több mint 13 liter volt. Gabonatermésünk is jól sikerült A gabona beadásnak 118%-ra tettünk eleget. Hektáronkénti átlagtermésünk búzából 28. rozsból 19, árpából 32, zabból 29. krumplibó' 286 és cukorrépából 318 q volt. Az ősziek vetését az esős időjárás miatt csak 80%-ra tudtuk elvégezni, de az elmaradást majd tavasszal pótoljuk. A mélyszántást. is kevés kivételiéi elvégeztük. Mindannyian, akik ebben a gazdaságban dolgozunk, arra törekszünk, hogy munkánkét minél odaadóbban és minél jobban végezzük el Tudjuk, liogy mivel tartozunk népi demokráciánknak azért, hogv ilven jó sorsot biztosított nekünk Becsületes munkával igyekszünk ezt meghálálni. Tudjuk, hogy ma már munkánkért nem egy kiló túrót és ócska nadrágot, hanem olyan megélhetést kapunk, amilyen a dolgozó népnek ebben az országban még sohasem volt. I 'SÓK A 1AVOS, Dvúr Kŕovice, Csehország. A füleki dolgozók példájára Olvastam az Cl i Szóban, hogy a füleki Kovosmalt és a füleki Drevoindustria dclgozói miiven értékes ajándékokat adtak a holosi F.FSznek. A füleki dolgozóknak ez a követésreméltó példája engem is arra buzdított, hogy anyagi viszonyaimhoz mérten én is hozzájáruljak szövetkezeteik nrelőbbi felvirágoztatásához. Éppen ezért .felajánlok bármelyik szövetkezet részére 10 méhcsaládot. Hogv ezt a 10 méhcs-lídot melyik EFSz kapja, ennek eldöntését a füleki dolgozókra bízom. Lehetőleg olvan EFSz-et víhsszanak k

!, amelv már foph koľik méhészettel, vagy legalább is méhészethez értő szakemberrel rendelkezik Amennyiben a fül?ki dolgozók, akár a Kovosmrlf. akár a Drevoindustria ajánlatomat elfogadják, arra kérem őket. hogv készítsenek 10 drb. tetszés szerinti nagyságú kaptárt és azokat szállítsák a megajándékozott EFSz-nek. A méhcsaládokat ez év május 1-étó'l kezdve adom á^ MEGYERI LAJOS, PLEŠ 31. Egyesült a vicsápapáti harmadik és negyedik típusú Egységes Földműves Szövetkezet Január 9-én délután Vicsápapáti község f<_ ^yasztási szövetkezetének : nagytermében 127 szövetkezeti tag gyűlt össze, hogy ünnepélyes keretek : között egyesítsék a községben lévő harmadik és neigyedik tipusú EFSz-t. Az ünnepségen résztvett Knézl képviselő, a Párt kerületi bizottságának titkára, a kerületi nemzed bizottsága képviselője, a védnökséget vállalt nyitrai Ferrentt-üzem kiküldöttei és még sok más vendég. A gazdag kultúrműsor után, amelyet a helyi nemzeti, és középiskola tanulói adtak ellő, a nemzeti iskola egyik diákja megkérte az EFSz-t, hogy vállaljon védnökséget iskolájuk feletti. Ezt a javaslatot a szövetkezeti tagok nagy lelkesedéssel elfogadták. Ezek -után Lietavec József, a kerületi nemzeti bizottság elnöke részletesen elemezte a nemzetközi politikát és ismertette a község, szocializálásában elért eredményeket. Utána Knézl elvtárs vette át a Csehországban már ezer szövetkezeti istállót javítottak meg A cseh vidékek EFSz-ei már ezer szövetkezeti istálló megjavítását befejezték. Erre a szép eredményre a csehországi szövetkezeti tagok teljes joggsl büszkék lehetnek. Nehogy azt gondoljuk, hogy ott csupán kisebb javításokra volt szükség és hogy a földművesek rögtön megértették a közös istállók létesítésének ielentőségét. Csehországban is meggyőző munkát kelleti folytatni a földművesek között a közös állattenyésztés jelentőségéről. Meg kellett magvarázni a földműveseknek, hogv csakis közös állattenyésztéssel lehet emelni állatállományuk hasznosságát és megkönnyíteni a földművesek munkáját. A cseh földműveseknél a meggyőző munka termékeny falaira talált. Az első ezer istálló megjavításával a szövetkezeti tagok nem elégedtek meg. Azonnal megkezdték a munkát az istállójavítási munkálatok második időszaki'han is. hogy még a tavaszi munkák előtt az egész szövetkezeti állományt el tudják helyezni a közös szövetkezeti istállókban. szót. aki azokkal a próblémákkal foglalkozott, amelyekkel a kapitalista or» szágokban élő dolgozóknak kell megküzdeniük Knézl elvtárs a továbbiakban rámutatott a Szovjetúnió és a népi demokratikus államok dolgozóinak sikereire, végül felhívta a helyi EFSz figyelmét, hogy a szövetkezeti tagok még jobban fokozzák munkájukat és folytassanak meggyőző tevekenységet az egyénileg gazdálkodó kis- és középföldművesek között, hogy minél nagyobb számban kapcsolódjanak be a szövetkezeti munkába A helyi CsISz csop-vt nevében egyenruhás CsISz-tagok üdvözölték az egyesülési ünnepséget. Ezek a CsISz-tagok egyidejűleg kihirdették, hogy 62 CsISz-tag manifesztációsan belép az EFSz-be. Lelkesen követve szüleik példáját, hozzá akarnak járulni községük szocializálásához. A felemelő ünnepség utolsó pontjaként megválasztották az EFSz új ve. zetőségét. A méhészet 1951. évre szóló feladatai Mig a méhek téli álmukat aluszszák, addig a méhészek az 1951. évre szóló terv kidolgozásával foglalkoznak. A méhcsaládok számát az idén tíz százalékkal, a méztermelést pedig 12 százalékkal kell emelni. Az országos tervvel szorosan összefügg a kerületi terv kidolgozása, amely kiveti a feladatokat az egyes méhészeti társaságokra és ezek aztán az egyes méhészekre. Természetesen minden egyes feladatot alaposan megtárgyalnak a méhészekkel, mert hisz mindenekelőtt tőlük függ, hogy a kitűzött feladatok és kötelezettségek teljesítve lesznek-e. A járási és kerületi értekezleteken megállapítják az előfeltételeket ahhoz, hogy a méztermelés az idén tényleg nagyobbméretű legyen. Hiba lenne azonban az, ha ezek az értekezletek csak elméletben történnének meg és nem jelentenének az egyes méhészek számára gyakorlati előkészítést. A méhészeket alaposan fel kell készíteni c. reájuk váró feladatokra. Ennek érdekében rövid tanfolyamokat és előadásokat rendeznek, amelyeken a méhészeknek alkalmuk nyílik, hogy megismerkedjenek a legújabb tudományos kutatások eredményeivel és a méhészet gyakorlati kérdéseivel. Január és február hónapban háromhetes tanfolyamok nyílnak meg a méhészek számára az EFSz-ekTíz nan alatt 6! istáüót 5av>tottak meg Szlovákiában h-i Ez év január '3-ig Szlovákiában összesen 433 épületet alakítottak át szövetkezeti istállóvá. További tíz nap alatt, újabb 61 épületet javítottak meg. Az istállójavítási munkálatokban különösen a nyitrai kerület szövetkezeti tagjai haladnak jól. akik január 11-től január 13-ig kilenc épületei alakítottak át. Ezekben az épü'etekben összesen 290 darab szarvasmarhát helyeznek el. A nyitrai kerületben eddig összesen 178 épületet javítottak meg s így Szlovákiában az első helyen állnak. A második helyen a bratislavai kerület szövetkezeti tagjai helyezkednek el 210 adaptálással. A besztercebányai kerü'etben eddig 27 épületet, a zsolnai kerületben pedig 19 épületet javítottak meg. ben, az állami birtokokon és az állami erdészetekben. A kerületi méhészeti felelősök számára szaktanfolyamok nyílnak meg, hogy ezek aztán tényleg komoly munkát végezhessenek. A méhészek elősegítik a méhtenyésztés fejlesztését az EFSz-ekben, az állami birtokokon és az állami erdőkben. Az állami erdők az 1951-es évben kétéves méhészeti iskolát tartanak, hogy a méhészetre rótt feladatok teljesítésére új, politikailag és szaktéren képzett kádereket neveljenek. A méhészeti iskola iránt igen nagy az érdeklődés. Ezt a kérvények tömege is jelzi, amelyekben az érdeklődők jelentkeznek a kétéves iskolára. Ezen az iskolán azok a 15. életéviiket betöltött tanulók vehetnek részt, akiknek a szülei kötelezik magukat, hogy az iskola befejeztével az illetők a csehszlovákiai állami erdők n. v. üzemben maradnak. Meg kell említenünk még, hogy 18 éven felülieket nem vesznek fel az iskolába. Ami az érdeklődő tanulólányokat illeti, azok az első meginduló évfolyamra még szintén nem vehetők fel, mert számukra még nincs gondoskodva lakásról. A Csehszlovák Állami Erdők a tanulólányok-iak azt ajánlják, hogy jelentkezzenek a magtermelő iskolázási központban. Később aztán minden nagyobb akadály nélkül átléphetnek a méhészetre. Az érdekeltek között vannak olyanok is, akik csak júniusban tesznek eleget iskolai kötelezettségüknek. Ezekkel az egyénekkel is számolunk, de maid csak az úi iskolaév kezdetén, ősszel, amikor ugvanis az első évfolyam hallgatói átmennek a második évfolyamba. A méhészeti közoont intemŕtu* biztosítása után azonnal meenyílik. A 7. érdekeltek addig még pontos értesítést kapnak. i