Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-18 / 15. szám, csütörtök

1951 Janu&r 18 UJS70 Szövetkezetünkben csak az részesül a közös haszonból, aki becsületesen elvégzi munkáiét Beszámolómban az ipolysági járás egyik legnagyobb községének, az Ipolyňyéki EFSz-nek munká iáról szeretnék beszélni. Azért választottam ennek a községnek a munka iát, mert be akarom bizonyítani, hogy a kis- és középparasztság a Párt támogatásával milyen szép eredményeket tud elérni. Ott kezdem, hogy 1950 júliusában, amikor falvainkban megkezdődtek a kö*ös aratási munkák, az ipolynyéki szövetkezel néhány tagia megkérte az ipolysági járási parttitkárságot, hogy küldjön ki valakit a közös aratás megkezdésére. Erre a meghívásra Lauko elvtárs, járási földműves titkár és én még aznap útnak indultunk. Amikor Ipolynyékre érkeztünk, egyenesen a földekre mentünk. Ott aztán láttuk, hogy az aratást végző Iraktorok mellett néhánv emberből álló kis c«oport dolgozik nagv lelkesedéssel. Természetesen a kis csoport munkája nagyon is szembeötlő volt. mert Ipolynyék egyike a járás legnagyobb falvainak és szövetkezete a járás legnagyobb szövetkezetei közé tartozik. Akkoriban az EFSz tagjainak száma 580 volt. Éppen ezért nem értettük, hogv miért dolgoznak csak ilyen kevesen a közös aratási munkákban. Amikor megkérdeztük, hogy mi ennek az oka. azt válaszolták, hogv az EFSz vezetősége az, amely mindent elkövet, hogy hátráltassa a szövetkezet feilődését és akadályozza a közös aratást is. Amikor meghallottuk ezeket a panazokat és azok valódiságáról meg is győződtünk, -szinte tiszteletet éreztünk e kis csoport tagjai iránt, akik ann-^k ellenére, hogy a szövetkezet vezetősége cserben haevta őket, mégis odaadóan és lelkesedéssel dolgoztak. A szövetkezet tagjainak azonnal ígéretet tettünk, hogy minden támogatást megadunk nekik, hogv olvan vezetőséget választhassanak, amelv a kis- és középföldművesek érdekeit tartja szem előt. Az egész ügvet a Párt helviszervezete elé vittük és ott alapos megfontolás után a régi vezetőség helyére egy úi jelölőlistát készítettünk kis- és középparasztokból. akik biztosítékai voltak annak, hogy hűségesen végrehajtják az EFSz célkitűzéseit. Azóta pár hónap múlott el. Az ipolyňyéki szövetkezet az ú i vezetőséggel az élén súlyos harcok és küzdelmek árán, a harmadik típusba ment át. A szövetkezetet teljesen újjászervezték s miu'án s

;keresen elvégezték az őszi munkákat, ma már ott tartanak, hogy befejezték a közös istálló építését is. Az új vezetőség a Párt támogatásával rávezette a földműveseket a falu szocializálásának az útiára és ma újabb és úiabb közös munkákkal haladn-k előre a győzelmes iövő felé. En. aki ismertem a heves és elszánt küzdelmet, amelyet a falu kis- és középparasztsága vívott a reakciós kulák elemekkel, megállapíthatom, hogy a mai eredmények elérése nem volt könnyű munka és csakis a Párt segítségével tudta a kisparasztság a maga akaratát keresztülvinni. B'zonvos az- Is, hogy a- eddigi akadályok nem voltak az utolsó nehézségek, de viszont az eddig szerzett tapasztalatok megedzették és éberré tették a kis- és középparasztságot és nem fér kétség hozzá, hogy sikeresen folytatják további közös munkájukat a jövőben is. Beszélienek azok, akik bátran küzdöttek A nehézségek leküzdésével kapcso1 tban helyesnek tartom, ha megszólaltatom az ú i szövetkezet tagiait, mert, amint ma jd kiderül, a régi szövetkezetet a reakció előre megfontolt szándékkal teljesen szétverte Dobos László elvtárs 36 esztendős kisgazda, az ú i szövetkezet elnöke, a következőket mondia el a falu harcáról: — Az úgy volt, hogv 1949 nyarán al-kult meg nálunk az EFSz. A tagok száma röv'd idő alatt 580-ra emelkedett és ez nem is lett volna baj, csak az volt a hiba, hogv a szövetkeret vezetőségébe befurakodtak az összes kulák elemek és természetesen a régi hagyományokhoz híven azon voltak, hogy a szövetkezet munkájából saiát maguknak húzzanak hasznot. Hogv a tagsáf mennvire becsületesen gondclta a szövetkezet ügyét, bizonyítja az is, hogy minden tag 300 koronát f'zetett, mert ú i traktort akartunk venni és nem akartunk minden terhet az államra hárítani. Az állam úgvis elég támogatást nvujtott megerősödésünkhöz, mert vetőgéppel, darálóval. fűrésszel és ekékkel látott el bennünket. — Eleinte mi is próbáltunk szóhoz jutni, de a kulákok addig mesterkedtek, amíg a szövetkezet vezetését teljesen át nem vették és minden! elkövettek, hogy a fejlődést és a közös munkát megakadályozzák. — Ebben a keserves helyzetben ért bennünket az 1950-es év. amikor országszerte az első közös aratást kellett megvalósítani. A Párt nagy gondot fordítol t arra, hogv ez meg is történjen. Az oktató külön a lelkünkre kötötte, hogv a közös aratást feltéllenül szervezzük meg. Persze mi készültünk is, szervezkedtünk nagy lelkesedéssel és ekkor mutatkozott meg, hogy a szövetkezet vezetői tulajdonképpen kulákok és hogv azoknak milyen céljaik vannak. Nejncsak hogy kivonták magukat a közös munka alól. hanem mindent elkövettek, hogv azt megakadályozzák. Bizonyítja ezt az is, hogv eltüntették a névsort is, amelvre fel volítak jegyezve a közös aratásra jelentkezők nevei. Mi azonban ezzel a névsorra] sem törődtünk. A jelentkező kis- és középparasztok névsor nélkül is tudták, hogy mit vállaltak magukra és ha kevesen is, de egységesen és tünletve a községen keresztül kivonultak földjeinkre, hogv megkezdjük az aratást. De. mert tudtuk, hogv kikkel van dolgunk, ezért fordultunk segítségért a járási nárttitkársághoz. — Éppen te, Major elvtárs, jól tudhatod. — mondia most nekem Dobos László, — hogv mi volt itt abban az időben és hogy milyen válságban volt a szövetkezet. A kulákok nem bírták nézni a mi összefogásunkat és alattomban elhatározták, hogy feloszlatják a szövetkezetet. Megtették azt a gazságot is. hogy a tagoknak visszaadták a belépési nyilatkozatokat és amikor iöttünk az új vezetőség jelölésének javaslatával, akkor már tulajdonképpen nem is volt szövetkezet. Nekünk kellett a szövetkezetet újjászerveznünk. Ebben a válságos helyzetben csakis a Pártban és a xközős munkákban bízhattunk. Az aratást sikeresen be-, fejeztük és a közös munka még erősebben összeforrasztott bennünket. A

7 elvtársak segítségével megkezdtük az újjászervezés és az ŐS-M munkák megkezdése előtt áttértünk a harmadik típusra. Szövetkezetünk ma 170 tagot számlál és 671 hektár földön gazdálkodik. Mind a vezetőség, mind a tagság kis- és középföldmú'vesekből tevődik össze. Ma már csakis alapos megfontolás után veszünk fel új tagokat, mert a mult esz

fendő tapasztalatain alaposan okultunk. Közénk csak az kerülhet. aki tényleg dolgozni akar és becsületesen akarla elősegíteni a faiu szocialista felépítését Dobos elvtárs mondanivaló iát a szövetkezetről Molnár Ernő folvtatja, aki régi tagja a Pártnak és megbízható harcosa a munkásmozgalomnak. — A kulákok gvülölete velünk és közös muríkánkkal szemben nem ismert határt. Még a terrortól sem riadtak vissza. Képesek voltak traktorosainkra lövöldözni. csakhogy megakadályozzák a közös őszi munkák sikeres befejezését. A gépek alkatrészeit szétdobálták és széthodták, hogy meggátolják munkánkat. Mindezek ellenére közös őszi munkánkat eredménvesen folytattuk. A kisparasztság erélyesen felvette a harcot és a Párt segítségével győzött a ki lákok felett. Közös őszi munkánkat sikereden és idejében befeipzíük. Elvetettünk 120 hektár búzát, 16 hektár rozsot, 20 hektár rozsosbiikkönvt és 15 hektár őszi árpát. Az őszi mélyszántást szintén elvégeztük. Tavaszi vetési tervünk a kövekező: 43 hektár árpa. 44 hektár zab. 36 hektár burgonya. 43 hektár kukorica, 7 hektái takarmányrépa, 6 hektár cukorrépa. 10 hektár dohány, 4 hektár mák. 2 hektár kender, 14 hektár dinnye és 5 hektár konyhakertészet, azonkívül vagy 10 hektáron szőlőt termelünk. — A közös istálló javítási munkálatait is befejeztük. Most már csak a belső vakcllási munkálatok vannak hátra. Ezzei a munkával kissé e'késtünk, de efc sem a mi hibánk volt, hanem az ipolysági Járási Nemzeti Bizottság technikai osztályának a hanyagsága, amely nem gondoskodott idejekorán a szükséges építőanyagról. A közös istállóba 52 szarvasmarhát hellyezünk el és pedig e hó 18-án, amikor is a marhákat feüvásároljuk. Ugyanekkor a szövetkezet 30 tagja adja be állatait a közös gazdálkodásba. Tervbevettük továbbá, hogy március I5 ig egy újabo istállót hozunk rendbe a lovak számára. A tagok 6 pár lovat adnak be teljes gazdasági felszereléssel együtt — Meg kell jegyeznem, hogy az őszi munkáknál még kevesen voltunk. Hét traktor, 3 lófogat és 23 szövetkezeti tag végezte az őszi munkákat és miközben 'endületesen és sikeresen folyt a munka, a tagok száma egyre növekedett Az EFSz újjászervezéséről Molnár István beszél — A szervezési munkában — mondja Molnár István — a szövetkezet tagjai kivétel nélkül résztvettek. Páros agitáclóval világosítottuk fel a község kis- és középföldmüveseit a harmadik típusú szövetkezet céljairól. Megmondtuk, nekik, hogy ebben a szövetkezetben csak az részesül a közös haszonból, aki becsületesen elvégzi a munkáját. Nálunk többé csalás nem lehet s a dolgozó ember munkájával senki sem él'iet vissza, mert mindenki elvégzett munkája után kapja meg a jutalmát. Azt is megmagyaráztuk nekik, hogy éppen e miatt hadakoztak ellenünk annyira az ingyenélő kulákok. Ennek a szerveeő munkának, amely a Párt kezdeményezéséből indult ki. az az eredménye, hogy már eddig 170 tagunk van és ez a szám napró! napra egyre növekedik. Ma már ott tartunk, hogy nem kell sokat magyaráznunk, mert a fcídművesek látják, hogy közös munkával egyetértéssel milyen nagy sikereiket érhetünk el. B jó szervezési munkának a s'kerert mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a szövetkezet minden egyes tagja a közös istálló megjavításán két napi brigádmunkát vállalt és ebbe a munkába, mind a CsISz. mind pedig a CSEMADOK és a Nőszövetség tagjai is aktíve bekapcsolódtak. Hamarjában csak az egyik CsISz-taggal tudtam beszélni, egv fiatal 18 esztendős leánnyal, aki önként" jelentkezett a szövetkezet tagjai sorába és magára vállalta, hogy a tavaszi munkáknál 60 órát dolgozik le brigádmunkában. A lányt Kaderják Magdának hívják. Amikor megkérdezem tő'e. hogy mi késztette arra. hogy az EFSz segítségére legyen, a következőket válaszolja: — Láttam, hogy községünkben a kis-' és középföldművesek eigyönteUíen összefogtak, hogy változtassanak eddigi életükön és jobb világot építsenek maguknak. Ebből a munkából én is kl akarom venni a részemet és segíteni akarok mindenütt, ahcl csak lehet, mert ez az új világ az én számomra is épül. Szalai József elvtárs, a közös istálló javítási munkálatainak a vezetője, fontosnak tartja megjegyezni, hogy a tagság és a lakosság a legnagyobb odaadással sietett segítségére az EFSz-nek az istálló építésében, Továbbá kiemelte Cicmanec Tamás, közigazgatási titkár értékes munkáját, aki mindénben támogatja az EFSz-t és minden akadályt selgített e'hárítani a szövetkezet útjából. Hozzátette még, hogy mihelyt elkészül a lóistálló. azonnal hozzáfognak egy újabb istálló építéséhez a lenyéízál'atok számára. Ugyancsak ezidén akarnak feliépíteni egy sertéshizlaldát és tyúkfarmot is. Mit mondanak az úi tagok Kulifaj Sándor azon új tagok közé tartozik, akik pár héttel ezelőtt léptek bo a szövetkezetbe. Erőtől duzzadó. tagbaszakadt dogozó. Legutóbb szőlőműveléssel foglalkozott. Amikor meghallotta, hogy az EFSz szőlőtermeléssel akar foglalkozni; azonnal tagnak jelentkezett, mert, mint szakértő azt szeretné, hogv a szövetkezet szőlőtermelése kl' rló és mintaszerű legyen. Az idei terv 6 hektár szčflô e'ültetése. Az alapveszőt, a vadalanyt már megrendelték és már értesítést is kaptak, hogy rövid időn belül megérkezik. Az~"oltás-t is maguk fogják «llvégezni

; még pedig Kuüfaj Sándor. Szabó István, B o> s t e i n Oszkár és Adám Jánossal együtt. Ezenkívül pedig még 5 hektár öreg szőlő megjavítása is tervbe van véve. Lőrinc Sándor, szintén új tag és azt a kijelentést tette, hogy élmunkás akar lenni a szövetkezetben. Kell, hogy a faluban is legyenek élmunkások, mint az üzemekben. Eddg két új tagot szerzett. Most a felesége is belép a szövetkezetibe és Amikor a fával együtt a szövetkezetet is vágják KörUlbeliil másfél éve annak, hogy ISzoUon is meginuult a szovetKezeu mozgalom. Nem ment ez wman, mert a mi falunkban is vannak olyan elemek, akik minuent elkövetne n, liogy a szövetkezet fejlődését meguKaualyozzak. turcsa ebben a dologban csak az, hogy éppen azok a szóvetkezeti gazualKouás ellenségei, akik a felszabadulás után, a népi demokrácia jóvoltából jutottak földhöz. Volt a faluban egy kisebb birtok, amit ezek között szétosztottak. Nem sok az egész, csak 240 hektár és hozzá még két darabban néhány holdnyi erdő és rét. Ezek az új birtokosok nagyon görbe szemmel nézték fáradozásainkat, amikor a szövetkezet megalakításán dolgoztunk. Mivel a falunak mégis csak a kisebbik részét tették ki, sikerült odáig jutnunk, hogy ősszel 53 taggal nálunk is megalakult a harmadik típusú EFSz. Tagosítottuk a szövetkezeti földeket és így a szövetkezet kapta meg az egyházi, meg a többi olyan földeket is, amelyekről tudtuk, hogy volt tulajdonosai sohasem fognak gazdálkodni. Megkaptuk az úrbéri legelőt és az úgynevezett „nagy rétet" is, amit eddig ezek az új gazdák használtak. No nem lehet mondani, hogy ők örömükben tapsoltak volna ennek, de hát azért ma már ott tartunk, hogy az EFSz-nek 44 hektár őszi búzavetése van. Ezenkívül pedig befejeztük a szövetkezeti istállók építését is, amelyekbe 8 pár lovat, 40 tehenet és 100 sertést helyezünk el. Eddigi eredményeink azt bizonyítják, hogy szövetkezetünk elég jól fejlődik és a tagok bizakodva néznek a jövő elé. Ezt a bizakodó hangulatot most nagyon megzavarta egy dolog. Ez pedig a következő: E hó 9-én a fentemlítettek abban az erdőben, amely a „nagy réthez" tartozik, elkezdték a fákat kivágni. Persze a szövetkezet vezetősége rögtön közbelépett és végül is a csendőrség intézkedésére beszüntették az erdővágást. 12-én azonban újra vágni kezdték a fát. Valami írást mutogattak, hogy nekik az erdövágasra engedélyük van. Ez volt az a iíwlog, ami szövetkezetünk tagjait a legnagyobb mértékben meglepte. Ugyanis önkéntelenül felvetődik a kérdés, hogy az a hivatal, amely ezt az engedélyt kiadta, miért támogat egy szövekezetellenes csoportot és miért nem az EFSz-t ? Hogyan lehetett ennek a néhány embernek erdővágásra engedélyt adni, hiszen még ki sem száradt az a sok fa az udvarukban, amit tavaly vágtak egy másik erdőben. Valóságos pusztítást, végeztek ott, amire meg is jegyeztem, hogy úgy tesznek, mintha a világ vége közeledne. Ezenfelül pedig az EFSz, tehát a közösség érdekei azt kívánják, hogy ezek az erdők ne jussanak Csáky szalmáiának sorsára. Éppen ezért EFSz-iink azt kéri az illetékes hivataloktól, hogy ilyenfajta engedélyeket csupán az EFSz tudomásával és beleegyezésével adjanak ki. A felsőbb hatóságok sokkal kisebb dolgokban kikérik a helyi vezetőség véleményét — és P7 is a helyes — akkor feltétlenül fontos, hogy az ilven naervobb dolgokban meir egyáltalán ne Intézkedjenek a község vezetősége és az EFSz beleegyezése nélkül. Azonkívül pedig az ilyen dolgok a szövetkezeti gondolatot rombolják, mert a szövetkezet frven<resée

rét látja mindenki, ha az EFSz a hatóságok részéről nem részesül kellő támogatásban és pártfogásban. Éppen ezért kérjük az illetékes hatóságokat, hogy ezt az egész ügyet vizsgálják ki és hassanak oda. hogy ehhez hasonló dolgok a jövőben ne történhessenek meg. KOVÁCS LAJOS, Szódó. Már Zsírosék is újságot olvasnak Feszengnek a várkonvl kulákok, hogy mostanában olyan gyakran szerepelnek az újságban. Ennek köszönhető aztán, hogy kulák jairtk mostanában leghívebb olvasói lettek az tlj Szónak. Mióta zsíros uraimék ügyeit az Üj Szóban szellőztetik, azóta Várkonyon állindóan kevés az úiság. A helyzet ugyanis az, hogv kulák jaink b [sejtelmektől gyötörve vár iák az újságot és amint megérkezett, rögtön az összesei felvásárolják. nehogy a kis emberek hozzá jussanak és elolvassák zsírosék hőstetteiről a tudósítást. Kellemetlenül érinti a várkonvi kulákokat, hogy most már az azelőtt lenézett dolgozók is újságot olvashatnak, mégpedig olyan újságot, amelyben kulák uraimék viselt dolgai vannak kiteregetve. Zsírosék nem akarnak emlíkezni arra, hogv ők valaha is a legkisebb vétket követték volna el a dolgozók e'len és — szer'ntük a régi világ volt a jó és nem a mai. Érdemes megemlíteni, hogv a nyéki nemesek még nem is olv^n régen úgy el vol ak különítve a várkonvi parasztoktól, hogy csak vasárnaponként a templomban jöttek össze. Máskülönben pedig ellenségek voltak, mert h'szen a nyéki nemes szívből iövő utálatot érzett a várkonvi „béresek" iránt. Még a mult évben is. amikor az EFSz megalakult, azt csak futó felhőnek tekintették, mert azt tartották, hogy ugyan hogyan is volna lehetséges, hogy a várkonyi béresek is tudnának gazdálkodni. Hiába dugták össze a várkonyi kulákok meg a nyéki nemesek zsíros fejüket és agitáltak a szövetkezeti gazdálkodás ellen, mégis ma már az EFSz-nek 170 tagja van és a lenézett kisemberek is tudnak gazdálkodni Kulák uraiméknak most lóg az orruk és semmi sem tetszik nekik, ami a dolgozó nép érdekében és a dolgozó nép javára történik. Nem tetszik nekik a

7 EFSz, nem tetszik nekik az sem, hogy az azelőtt semmibe vett „béres" ma jól öltözve büszkén megv el mellettük és ennek a kisembernek ma nem kell előttük kalapjával a földet söpörni és az is állandó szomorúságot okoz nekik, hogv hiába tervezgetik naprólnapra a Fekete-féle pincében, hogy ekkor meg ekkor törik meg a dolgozó nép hatalmát. — hiába — a jóslások minden esetben rossznak bizonyulnak. Hiába no. nem marad más hátra zsíros uraiméknak, mint hogv fájó szívvel bár, de beletörődjenek a dolgozó nép hatalmába és ha eddig akármenynvire is nem szokták meg. de most ugvancsak fájó szívvel és sajgó derékkal beletörődjenek a munkába is. Majd rájönnek arra, hogv nem az volt a munka, am't ők végeztek azelőtt, hanem az, ahogyan a „béres" dolgozók. Nem mondom, nem lesz könnyű ezt nekik megszokni. le idővel majd belejönnek, mint kis kutva az ugatásba. A^e'őtt úgy se tudtak mást. mint csak csaholni a dolgozó „béres" sarkában. KUCSERA LAJOS, Várkonv. barátait, valamint ismerőseit is megnyeri a szövetkezeti eszmének. Hangoztatja továbbá, hogy a községben minden előfeltétel meg van adva ahhoz, hogy az ipolynyéki EFSz-ből példás szövetkezet legyen Végül Petrezsél Sándor, aki haszonbéres földeken dolgozott, azt mondja, hogy eddigi súlyos tapasztalatai győzték meg arról, hogy a szövetkezetben a he'lye. — A bérelt földeknél — mondja meggyőződéssel — munkám hasznának javát kiszedték a földbirtokosok és a kulákok. Hiába dolgoztam én éjjel, nappal, nem jutottam semmire sem. Eeleitől fogva tagja vagyok a szövetkezetnek, de az EFSz igazi hivatását csak most teljesíti, amikor a harmadik típusba léptünk. Most mindenki munkája után részesül a közös haszonból és tény'eg megvalósul az a jelszó, hogy a föld azé, aki megdolgozza A szövetkezet újjászervezésénél a tagok kijelentették, hogy a kis föld| művesek habozás nélkül belépnek a szövetkezetbe, míg egyes középgazdák még tétováznak. Ezeknek a magatartása sem ellenséges, csak valahogy még mindig várakozó álláspontra helyezkednek. A tagok azonban határozottan hangsúlyozzák, hogy mihelyt ezek a tétovázók meggyő. ződnek a szövetkezeti munka eredményeiről, biztos, hogy ők is belépnek a szövetkezetbe. A közös- munka megszervezésével kapcsolatban meg kell említeini a.z ipdynyéki földműveseknek a békéért való harcos felsorakozását is. A kis- és középföldművesek valamennyien csatlakoztak a békemozgalomhoz, csak a reakciósok vonakodtak aláírni a békeívet, mint például Dobos Máté, Dobos József, Dobos István, Zsigmond Sándor, Galányi József és Galanyi Pál. Jellemző, hogy az utóbbit zsizsikes ku< Iáknak nevezik a faluban, mert zsizsikes búzát akart beszolgáltatni. Szegénynek nem volt szíve rendes búzát beszolgáltatni és így persze, hogy nem volt szíve a békeívet sem alá« irnj. MAJOR SÁNDOR járási szervező párttitkár, Ipolyság.