Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-16 / 13. szám, kedd

1951 január 16 -Ö

JSZ

Ö - 3 Dolgozó népünk ítélt az áruló főpapok bűnperében (Folytatás az 1. oldalról) A népbíróság előtt az úri világ, az elnyomatás, a keresztényietlen kizsákmányolás élenjáró képviselői állottak. Nemcsak elirigyelték az emberhez méltó életet a néptől. Szlovákia népeitől a biztonságos életet a Csehszlovák Köztársaságban, hanem még gyilkosságtól sem riadtak vissza, hogy népü. ket újabb rabszolgaságba, az országot újabb súlyos megpróbáltatásba döntsék. Üri allűröktől államellenes gyűlölt uszításokon át összeesküvések szervezésére, kémkedésre vetemedtek, így támogatva a nemzetközi reakció sötét erejét, amely egv új bűnös, az emberiséget rabszogasorsba dönteni kívánó háborút készít elő Ettől e véres bűnös háborútól, amelv a mi országunk és embereink ellen iránvult volna, várták az elveszett paradicsom visszatértét — az elveszett régi idők vis jöttét. Ebben a legmélyebb erkölcsi fertőben dolgoztak a vádlottak. Vojtassák Buzalka és Goidics. akik gonosztetteiket magas tisztségükkel takargatták. A per megnutatta igazi arcukat. Hol voltak ők a grófi elnyomatás Idejében, a szlovák nép elnemzetlenítésének korában? Az idegen urak oldalán állottak. Hol voltak a München előtti köztársaság idejében, amikor dolgozó népünk nehéz szociális küzdelmeit vívta a munkáért és a nagvofeb falat kenyérért? A gyárosok, a nagybirtokosok, a bankárok táborában állottak, azoknak táborában, akik munkásaink jogos igazságos követeléseire gummi bottal, fagyházzal, sőt puikaropogással válaszoltak. Abban az időben, ami' kor a véres hitleri imperializmus ve szélyeztette a Köztársaságot a cseh és a szlovák nép romlását készítették elő Vojtassák és Buzalka. mint a fasiszta és szeparatista Hlinka-féle nép párt exponált vezérei, valamint Goj dics vádlott, mint a Szovjetúnió és az ukrán nép megrögzött ellensége. Az ellenséggel, az ötödik koloniával paktáltak, a Henleinistákkal. Eszterházyakkal, Bródiakkal és a Köztársaság elleni bűncselekményeket tervezték. Hol voltak a vádlottak a legnehezebb időkben, amikor a fasiszta gonosztevők voltak Szlovákia urai. amikor a náci betolakodók Szlovákia földjét rabolták. amikor az SS és gárdista gengszterek ártatlan embereket küld tek a haláltáborokba, amikor a Tisoféle lakájok berlini kenvéradó gazdáik zsoldjában állottak és Szlovákia dolgozó népét a Reichba hajtották, a szlovák fiatalságot a katolikus Lengyelország és a testvéri Szovjetúnió ellen testvérgyilkos háborúba kergették? Hol voltak a vádlottak abban az időben, amikor a náci újpogányok börtönökbe és koncentrációs táborokba zárták a katolikus papokat, akik felemelték szavukat a fasiszta embertelenség ellen? És hol voltak a nagy remények, nagy hősiességek idejében, amikor Szlovákia népe fegyverrel a kezébet felkelt a megszállók és lakájok ellen és a szabadságért folytatott dicsőséges harcával leszámolt az elnyomás és a bűnös fasizmus korszakával. A vádlottak a fasiszta gonos

7tetevők táborában voltak. Az első perctől az utclsó percig! Főpapi áldásukkal szenteltek meg a fas'szta rendszer minden bűnös tettét és teljes társfelelősséggel tartoznak a tömeggyilkosságokért. Farizeusok módjára hirdették: „ne öli" és résztvettek a tömeggv

rlkosságokban. Az 5 leikükön szárad a lengyelországi koncentrációs táborok ártatlan áldozatainak vére, a hitleristák gyilkosságai Fehéroroszországban és Ukrajnában, az ő H'Iikőn szárad L'dice, Kremnicska. Sklab'na vértanúnak h?l?la. Farizeus módon hirdették: „ne lopj". és a fasiszta gonosztettek áldozatainak vagyonát maguk céljaira fordították. És eljött a felszabadulásunk napja. Népünk önfeláldozóan segíti a felszabadító szovjet hadsereget és lelkesedéssel kezdi meg megrongált hazájának újra felépítését. A felszabadított Szlovákia földjére megérkezik a csehek és szlovák Nemzeti Frontjának kormánya és kassai kormányprogramjával a nemzet minden építő erejét, a köztársaság minden államhü emberét mozgósítja, hogy a Csehszlovák Népi Demokratikus Köztársaság újjáépítésén vegyenek részt. i A vádlottak, mint a főpapság élenjáró vezetői, rögtön kezdettől fogva élesen ellenséges álláspontot foglalnak el az új köztársasággal és a nép építő törekvéseivel szemben. Visszaéltek a vallással, a gyóntatószékkel. a szószékkel, felhasználtak minden eszközt, ami csak kezük ügyében volt, hogy nyugtalanságot keltsenek, bizalmatlanságot szítsanak az állam iránt, hogy eltérítsék a hívőket az épitö munkától. Törvényes és törvénytelen módszereket kombináltak államellenes ténykedésükre. Aktíve támogatták az államellenes földalatti csoportokat, egyszersmind kapcsolatokat tartottak fenn az áruló Durcsánszkyval és Szidorrál, akiknek áruló ténykedését a Csehszlovák Köztársaság és népi demokratikus rendszere ellen irányítják. Egyszersmind követik a püspöki testületnek a Vatikántól megszabott irányelveit. Lázas tevékenyseget fejtenek ki, hogy a Nemzeti Front keretén belül egy reakciós blokkot szervezzenek, amelytől a népi demokratikus rendszer megdöntését és a kapitalizmus visszaállítását remélik. Lázas tevékenységet fejtenek ki, hogy ha álcázott formában is, de létrehozzák a Hlinka-féle szlovák néppártot, mint a szlovákiai államellenes reakció politikai alapját. E tekintetben az áprilisi egyesség, valamint annak titkos jellege olyan jelenség, amely államellenes céljaival a hazaárulás ismertetőjeleinek teljességét magábanfoglalja. A vádlottak, hogy a népellenes, nemzetellenes és államellenes demokrata párt választási győzelmét biztosítsák, teljesítve a püspöki testület, valamint a Vatikán utasításait, hallatlan lelki terrort fejtenek ki, amelyet egyenes terrorista akciókkal támogattak a földalatti csoportok, mint pl. a benderista bandák, akiket Szlovákiába egyenesen az amerikai imperialisták küldtek. Az áprilisi egyezmény oly fontos és széles alapokra fektetett része volt a reakció államellenes összeesküvésének, amelytől az út már csak az 1948-as februári nyílt államellenes puccskísérlethez vezetett. A bűnper tökéletesen leleplezte, hogy a vádlottak, valamint a főpapság hazaáruló ténykedésüket elsősorban azért folytatták, hogy az egyház hatalmas latifundiumait megtarthassa és más hasonló világi anyagi érdekeit biztosíthassa. Éppen ezért folytattak elkeseredett harcot mindenekelőtt a demokratikus földreform ellen, valamint a gazdasági élet kulcspozícióinak államosítása ellen. Ezért a reakciónak februári összeesküvéséből nem hiányzott a főpapság, sem, amit élénken bizonyít a püspöki kar konferenciájának jegyzökönyve. 1948 február 9-ről, amely konferencián maga Beran hercegérsek elnökölt. A februári puccs letörése után a főpapság nem adta fel harcát a kormány és a népi demokratikus rendszer ellen. Ellenkezőleg, fokozta ellenséges ténykedését annak ellenére, hogy a kormány messzemenő türelmességgel és jóakarattal törekedett az egyház vezetőivel való megegyezésre, annak ellenére, hogy a május 9-i alkotmány a teljes vallásszabadság elvét biztosította, aminek betartását a gyakorlatban szigorúan ellenőrzik. A főpapság, amely ezt az egyességet soha őszintén nem kíván ta, a kormánnyal folyó tárgyalásait többször félbehagyta, 1949 januárjában végleg megszakította és kormány és a népi demokratikus be rendezés elleni nyílt felforgató harc ra tért át, miközben Szlovákia terű tjén főleg Vojtassák, Buzalka és Gojdics vádlottak az államellenes ak ciók szervezői lettek és állán dó kémtevékenységet fejtettek ki. Visszaéltek a szószékkel, egyházi ünnepségekkel, az u. n. pásztorieve lekkel nyugtalanították a hívőket és uszították őket a kormány e'ien. Ez mind a Vatikán egyenes utasítására történt, Verolino internuncius közvetlen ellenőrzése jlatt, a nyugati impe rialisták szolgálatában, akik 1949 év nyarán ezekre a bűntettekre indították csatlósaikat Csehszlovákiában. De nemcsak Csehszlovákiában. Hasonló felforgató akció kiroobantására törekedtek Magyarországon, Lengyelor, szagban. Tito fasiszta diktátornak mint háborús úszítónjk ebben döntő szerepet kellett játszania, és a Szov. jetúnó, valamint a népi demokratikus országok elleni támadó háború feltételeit kellett volna megteremtenie. Ez bűnper újból igazoJta, hogy a Vatikán kém- és felforgató akciók központja, valamint azt, hogy az e.merikai véres kapitalizmus szolgálatában áll. Vojtassák, Buzalka és Gojdics vádlottak közös alapon tanácskoztak .az imperialista új háborús úszítókkal. a nagybirtokosokkal, bankárokkal, monopoltől'.ésekker, kémekkel, szabotőrök, kel, Tito-fasisztákkal. az emberi vérrel spekulálók undorító frontjával, a fajok és nemzetek tömeiggyitkosaival. Ezen az alapon szőtték összeeskű. vésüket a vádlottak saját államuk és népük ellen. Céljuk a

z volt, hogy hazánkban felújítsák a kapitalizmust, hogy tönkretegyék a népi demokrati kus rendszert, a köztársaság önállóságát és függetlenségét, hogy megfoszszák mniden szabadságától és önállóságától és forradalmi eredményeitől. Gonosztevő módszereik és eszközeik, amelyeket használtak, egyformák voV tak. Felforgató kémkedés, hazaárulás, spekuláció, az angol-amerikai imperialisták saját hazájuk és népük elleni támogatása egy új háború kirobbantására, amely nekik, ahogy azt cinikusan reméHk, visszaadná a régi gazdagságot és hatalmat. Ezelk a bűnös törekvések és gonosztevő ténykedéseik —, ahogy majd az egyes vádlottakról szólva rámutatok — a bűnper tárgyalása során a beigazolt tények, a beterjesztett okiratok, a tanúk vallomása alapján és a vádlottaknak mindezen tények terhe alatt bekövetkezett beismerésével is teljes bebizonyítást nyertek. Az egyes vádlottakkal kapcsolatosan: Vojtassák János Amikor 1920-ban a Vatikán a szepesi káptalan székes püspökéül Vojtassák Jánost, a viszonylag fiatal falusi lébánost nevezte ki. aki 1910-ben egy gazdag jövedelmű plébániáért a magyar kormány jelöltje mellett korteskedett, a Vatikán nagyon jó! tudta, kire bízza ennek az egyházmegyének igazgatását. Vojtassák János személyében a püspöki székbe a kapitalista rendszer harcosát ültették. Szakaük József, Gadus Valent vallomásából, valamint a szepesváraljai járásbíróság polgári és végrehajtási tárgyú irataibó e per folyamán beigazolást nyert, hogy Vojtassák, amint megkezdte egyházmegyéjének igazgatását. szolgálatkész és rideg végrehajtója lett a nemzeitellenes érdekeknek. Szepesség és Árva dolgozó népe érdekei e len tört és mindaz ellen dolgozott, ami a Vatikán politikájával nem volt összeegyeztethető. Nem hagyta cserben kenyéradó gazdáit, sem a Vatikánt, sem a Vatikán mögött álló kapitalista világot. Híveinek, az árvái, szepességi népnek érdekei csak annyiban érdekelték őt, miképpen tudná kizsákmányolni ezt a népet, miképpen tudná kizsákmányo'ni a püspöki nagybirtokon dolgozó konv menciósokat, a szepesi káptalan, a rózsahegyi népbank adósait, amely banknak részvényese volt, miképpen tudja kizsákmányolni a Lev-nyomda rózsahegyi munkásait és mindazokat, akik kapcsolatba kerürltek az ő üzemeivel. amelyeket ő igazgatott vagy bennük részesedése volt. Leginkább azzal törődött, hogy mennél többet hozzon a püspöki nagybirtok, malom, • fűrésztelep, téglagyár és hogy ezeknek hasznából támogathassa a München előtti áruló poltikai pártot, a Hlinka szlovák néppártját Hogy milyen viszo. nyok között él egyházmegyéjének népe, — ahogy azt saját maga is kifejezésre juttatta a főtárgyalás során — az nem érdekelte őt, mert állítólag „más köte'eisségei" voltak. Hlinka egyik legközvetlenebb munkatársa lett, annak a Hünkának, aki nagy hasznot hozó üzletért, 20% jutalékért, Vojtassák millióiért már 1921ben kész volt Vojtassákkal együtt a köztársaságot elárulni a prágai vatikáni internuncius utasítás?! szerint, aki ezt a politikai partot dirigálta, ahogy az kitűnt Hünkának Vojtassákhoz írt leveleiből, amelyeket a főtárgyalás so_ rán ismertettek. A hívőkre gyakorolt befolyását e párt támogatására használta ki. Saját maga mondotta itt: „mint magas egyházi méltóság, aki a katolikus hívő tömegek bizalmát élveztem, igyekeztem őket a Hlinka párt politikájánál? irányába terelni, s a hívők támogatását kihasználni Hlinka szlovák néppártja megerősítésére és támogatására ...- E célból a lelkészeiket arra utasítottam, hogy a katolikus hívőkre ebben az értelemben gyakoroljanak hatást, hogy az 1925-ös választások során támogassák Hlinka szlovák néppártját, illetőleg szavazzanak jetöltjeire." E pártnak politikáját azután is támogatta, amidőn e- párt a pőstyéni kon. gresszuson 1936-ban nyilt fasiszta irányzatra tért át és amikor — ahogy ez a nemzeti bíróságnak, Tiso József háborús bűnös ellrani bűnpere során bebizonyítást nyert, — e párt vezére, Hlin- ka 1938 február 8-án, tehát Ausztriának Hitler által történt megszállását megelőzően Rózsahegyen megegyezett K. H. Frankkal, a cseh nép vérengző hóhériával, Kundt Arnosttal, Karmasinnal, mint Henlein megbízottaival, hogy a köztársaság elleni kérdésekben közösen fognak eljárni. Mint e párt exponense München ide. jében a köztársaság szétdarabolására törekedett, részese volt annak, hogy 1939 március 14-én a szlovák nemzetet a német nácizmus rabszolgaságába hajtották, mint azt saját maga is beismerte a főtárgyalás során. Ez a hazaárulás! ténykedése kimeríti a köztársaság elleni bűncselekményekről szóló törvény, tehát az 50/23 törvény 1 paragrafusa szerint minősülő bűncselekmény tényálladékát. Az árulás ezen az útján járt Vojtassák az úgynevezett Szlovák állam alatt is, amkor is e rendszer építésén és megszilárdításán lázasan dolgozott. Nem gátolta őt ebben a munkájában az a pogány ideológia sem, amelyet ennek az államnak vezetői a közélet minden szakaszán fokozatosan bevezettek. Mint az államtanács alelnöke részt, vett i Tiso kormány minden gonosztevő intézkedésében Ebben a funkciójában a szlovák nép többi áruló, jávai együtt jóváhagyta azokat az intézkedéseket, amelyek lehetőséget adtak a Tiso-féle zsoldos hadsereg katonai akcióira' Lengyelország és a testvéri Szovjetunió ellen a náci Németország oldalán. E kormány minden gaztetteiért társfelelősség terheli. Társfelelősséget visel a szlovák munkások és földművesek életéért, akiket a keíeti frontra, tetvérgyllkos harcba, a biztos halálba küldtek. Társfelelős a polgárok tízezreinek életéért, akiket faji okokból kihur. coltak az országból, akik az auschwitzi maidankai és más fasiszta haláltáborokban halálukat lellek. E tekintetben súlyos vádat emel a vádlott Vojtassák ellen a 1/9 .számú okirat, amely bebizonyítja azt. hová sodorta a kapitalizmus az egyház képviselőit, akinek a szeretetről kellene tanítaniok. Arról a levélről van szó, amelyben Vojtassák 1942 júniusában megtiltotta egy papjának, hogy egy négyéves zsidó gyermeket megkereszteljen,' hogy ezáltal megmentse a gázkamra szörnyű halálától Gyilkos érzéktelenségről beszél az 1/93-as okirat is. Ennek bizonysága szerint Vojtassák 1941 november 17én püspöktársának a következőkeit írta: „Azt állítom, hogy boldog lesz az az állam Európában, amely három problé. mát el tud intézni: a zsidó-, cigány- és koldus-kérdést." Hogy itt a gázkamrákra gondol, amelyekkel Hitler náci rezsimé oldotta meg ezt a problémát, azt bizonyítja egy további okirat, amelyben á vádlott kijelenti, hogy a nácizmus a kereszténységen átszűrve és megkeresztelve a szlovák népnek csak jót hozhat. Ez a cinikus ember 1941 május 5-i levelében alantas papjának, aki bejelentette nelki, hogy a Tiso államnak hűségfogadalmat nem tesz azok miatt a bűnös cselekedettek miatt, amelyeket az emberiség és a zsidó hitfdekeizetű lakosság ellen elkövettek, ezeket írta: Főtisztelendőséged a zsidó kódex olvasásánál teljesen összetévesztette a fogalmakat, mert ez a tör. vény nem ellenkezik a katolikus egyház tanításával. A zsidókról kizárólag, mint nemzetiségről beszél és ezt a kérdést az államnak nemcsak joga, hanem kötelessége is törvényesen ren. deznie. 1943 márciusában egves zsidó polgároktól levelet kapott. amelyben figyelmeztették őt a koncentrációs táborok szörnyűségeire, a gázkamrákra kérték őt, lépjen közbe az államtanácsnál a zsidók érdekében, ö ezt levelet Mach Sanvóhoz küldte. Amikor irgalomra kérték őt. ő durva denunciálással felelt. A bűntettnek ebbe kategóriájába tartozik Voitassáknak az a ténykedése is, hogv 1943 február 3-án az áüamatnács ülésén • figyelmeztette dr. Vasekot, hogv Szepesváraljárói még nem deportálták a zsidó taxist. Vojtassák vádlott volt az. aki deportációk alatt farizeus módon azt kívánta, hogy a zsidó családok tpgjait ní szakítsák el egymástól, ezzel azt érte el, hogy együttesen vitték el őket mind. így cselekedett, mert tudatáben volt ann.'.k, hogy a deportáltakkal jrii örténik a gázkamrákban. Az államtanácsban javaslatot . teriesztett elő, hegy egy brosúrát adianak ki, amelyben magyarázattal szolgálnak a népnek, hogy a „zsidóság" állítólag milyen veszedelmes. Ezzel akarta ellensúlyozni a szlovák dolgozó népnek a deportációval szemben kifejezésre juttatott elutasító magatartását. A püspöki ornátusba öltözött feudálistának a népnek ez a tömeges mészárlása is csak üzletet jelentett. • 1942 szeptember 30-án az államtanács üiésén, amikor Morávek. az UHU elnöke, a zsidóknak a gazdasági életből való kizárásáról referált. Vojtassák ezeket jelentette ki: A zsidóknak kiküszöbölésével csak egv lépést tettünk előre es javítottuk gazdasági mérlegünket. Igen, Vojtassák ezzel a saját mérlegét is 'avította. mert az arizáció révén több min: 200 katasztrális hold földet és a baldovcei több millió korona értékű fürdőt szerezte meg magának. A vádlottnak ezt az érzéketlen álláspontját más vallásfelekezetű polgárok iránt megérthetjük akkor, ha tudatósitjLk a szegény hívő néppel szembon a Szepességen és Árvában tanúsított magatartását, ahol a kommenciosait, munkásait, a káptalani birtokon a lepí I jasabb módon kizsákmányolta. iger,, Vonassák vádlott a pénz, a vagyon, a mammon., a haszon, a mérleg, ai volt magánák a bibliai aranyborjú, amelv élőit feltétlenül térdet hajtott. Mzéri vezetett pár korona miatt végrehajtást és árverést egv .szegénv pásztor ellen, nem szégyelte szabadkézből való vevőt keresni e szerencsétlen utobó rézkolomp laira, amelyeket nála lefoglaltak. ÍEzért üldözte Szepesség és Árva szegény népét a pclgári perek-, nek egész sorávrl Ezért indíttatott bűnvádi e :árásokat rkárcsak egv darabka fáé't is. arfielvet a káptahni erdőkbői ely ttek. a legeltetés, halászat és a tu'ajdonában levő káptnhnl banknál rntc nem fizetett kamatok miatt. Ezért rendete el az USB-vel együttmunkálkodva a lengyel nemzetiségű papoknak, hogy haladéktalanul térjenek vissza a németektől megszállt Lengyelországba, a náci gyilkosok karmaiba csak azért, hogv a maga egyházmegyéjében ezek a papok minden eiilenszolgáltatáb nélkül otthagyják vagyonukat. Mint Hitler odaadó szclgáia legmagasabb katonai lelkészi funkciójában minden módon arra törekedett, hogy építse és megszilárdítsa Tiso zsoldos hadseregét. Fogadta a katonai egységeket, amelyek a keleti frontról visszatértek és b'.szédében szemtelen mtidon e! ak-rta hitetni, hogv a katonák Ukrajnában Szlovákia határait védelmezik. Ezért kapott Tiso-tól és Csatlóstól, a háborús bűnösöktől, dicsérő elismerést. A náci gyilkosok megsegítésében kitartott 1944-ben is. amikor a hitleri hordák az előrenvomulú Vörös Hadsereg elől menekültek. Egyházmegyéje minden hívőiének megparancsolta, hogy a náci hadseregparancsnokság parancsait teljesítsék. Beleegyezett, hogy hívei vasárnap és ünnepnapokon is résztvegvenek az r»i5dítésl munkálatokban, amelyeket a nácik számára végeztek De ugyanakkor Vojtassák vádlott a szlovák nép felszabadító harcát minden eszközzel gátolta. Azzal is. hogv a besztercebányai 1944 augusztus végén lefolyt püspöki konferencián a Szlovák Nemzeti Felkelés ellen sžóló bűnös „Visszhang" kiadása mellett szavazott. A felkelés résztvevőit a felszabadítás után is rablópartizánbandáknak nevezte. A nácik megsegítéséhez még azzal is hozzájárult, hogy 1844 december 27-én Jan Bukna plébánost arra buzdította, hogy a partizánok egy csoportját jelentse fel a német katonai járőrnél, bár tudta, hogy e levelében tett felszólítás teljesítése a falu felégetését jelentené és a szabadságharcosok életének veszélyeztetését. 1944 őszén, amikor már érezte, hogy a Tiso-féle rendszer napjai meg vannak számlálva, Galan rózsahegyi plébánosnak parancsot adott, hogy kezdjen felforgató tevékenységet a munkások között, amint azt az 1/14 okirat bizonyítja. Galan lel. kész parancsát teljesítette és később az állambíróság őt Bratislavában állemellenes tevékenység miatt 8 esztendőre elítélte. A vádlottnak e bűnös cselekményei az 50/23, a katonai árulás bűntettéről szóló törvény 6. paragrafusán nak 1. bekezdése szerint minősülő büntettek. Vojtassák vádlott sohasem nyugodott bele a német nácik vereségébe és a vazallus Szlovák Állam megszü. nősébe. Országunk felszabadulása után népi demokratikus rendszerünk a történelemben elöször látott neki politikai, gazdasági és kulturális szempontokból az ősi fájó kérdések megoldásához. Három évtizeden keresztül életünkben különböző rendszerek váltakoztak. A kormányban agrárok szociálreformistákkal, autoritatív urak liberálisokkal, autonomisták centralistákkal, szeparatista katolikus klerofasiszták luteránus csehszlovákokkal váltakoztak, azonban a szlovákiai nemzeti és társadalmi élet kérdéseinek megoldásához egyik sem látott hozzá. Az előző rendszerek során Szlovákia lakosságának kétharmada megalázó nélkülözésben élt. Nyomor, elmaradottság, munkanélküliség, kivándorlás úgy tűntek fel, mint meg. változtathatatlan sorsa a szlovákiai dolgozó népnek. A mostani népi demokratikus rendszer Szlovákia történelmében először tagadta a szlovák nép sorsának eddigi változhatni! anságát, megjelölte az utat a hibák eltávolítására és lerakta a biztosabb, jobb és a teljesebb élet fejlődéséhez szükséges alapokat. Az új életnek megnyilatkozását most Szlovákia szerte láthatjuk. A