Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)
1951-01-16 / 13. szám, kedd
6 UJSZO 1951 január 10 nagybirtokosokat, kapitalistákat megfosztották hatalmuktól, a szlovákiai zsellérek és kisparasztok száz. ezrei nagyobb földhöz jutottak. A bankok és az ipar államosításával Szlovákia szocialista iparosításának új előfeltételei valósultak meg, a cseh murikásosztály nagy segítségével. Bz ellen az új élet ellen foglalt állást kezdettől fogva Vojtassák vádlott. A Vatikán és a nyugati imperialista háborús uszítók felforgató tervei alapján ftyiltan az új köztársaság ellen, a szlovákiai nép döntő többségének életérdekei ellen lépett föl. A tanúk kihallgatása során az előterjesztett bizonyítékok alapján beigazolódott, hogy részint a néppárti földalatti fölfor. gató munkába kapcsolódott be, részben pedig a hazaáruló emigráció tevékenységébe. Rámutatok itt arra a levelezésre, amelyet Vojtassák imperialista ügynökökkel, Durcsánszkyval és Szidorral folytatott. Ez a 2/44. számú okirattal, valamint a vádlott beismerésével bebizonyult, valamint az is, hogy a külföldi árulókat egyrészt azzal támogatta, hogy a többi püspökök hozzájárulásával 10.000 dol. lárt utalt át nekik, amelyet az amerikai szlovákok gyűjtöttek arra, hogy a háború által megrongált Szlovákiát támogassák, továbbá azzal, hogy Dubosch amerikai pap közvetítésével a Durcsánszky és Szidor között fennálló ellentéteket kiegyenlítette, annak érdekében, hogy azok egységes síkon jnüködjenek a Köztársaság elleni áruló tevékenységük ben. A szlovákiai püspöki kar államellenes tevékenységében jelentős szerepet töltött be, együttmunkálkodott a demokrata párt mögé elbújt áruló burzsoáziával, amely megakadályozta, hogy a felszabadulás után Vojtassákot kollaboráns ténykedése miatt a bíróság megbüntesse, ahogy ezt igazolta dr. Obtulovics tanú. 1945 augusztus 22-én Bratislavában résztvett a püspöki konferencián, amelyen megállapodtak az államellenes ténykedés módszereiben. Egyházi büntetésekkel üldözte egyházmegyéjének papjait, azokat, akik résztvettek a Köztársaságért folyó építőmunkában. Államellenes ténykedése során visszaélt a neki alárendelt papsággal, akiket arra kényszerített, hogy templo. maikban uszító, felforgató pásztorleveleit felolvassák és így tudatosan államellenes bűncselekmények elkövetésére késztette őket. Ezekben a pásztorlevelekben a brigádok, a földreform revíziója, az új törvények, az egységes iskola ellen uszított. 1948 februárja után lázas tevékenységet fejtett ki és résztvett a főpapságtól Indított, a Vatikán által irányított és a népi demokratikus rendszer ellen irányuló szervezett támadásban. 1948 május 8-án Dranszky káplánt azért mentette fel tisztsége alól, mert az a nemzetgyűlésbe kandidáltatta magát. Az elmúlt rendszerek során, a fasiszta szlovák állam során, ugyanakkor kényszerítette a katolikus papokat politikai működésre. A legsúlyosabb egyházi büntetésekkel való fenyegetéssel kényszerítette az alája beosztott papokat, hogy hajtsák végre az 1949 júniusában kiadott vatikáni exkommunikációs dekrétumot, amelynek értelmében a hívőket exkommunikálják, ha résztvesznek népi demokratikus Köztársaságunk újjáépítésének munkálataiban. Ugyanabban az időben Verolino vatikáni ügynök utasításai szerint egyházmegyéjében a hívők közt lá. zadást próbál szítani, a nép közé küldött uszítók valótlan hireket terjesztenek az állítólagos egyházellenes kormányintézkedésekről. Végezetül résztvesz egy államellenes felforgató illegális hálózat kiépítésében a meghatalmazások segítségével, amelyeket a Vatikán adott ki 1949 végén szigorú pápai titoktartás terhe alatt. E felhatalmazások alapján a püspökök joghatalmát átruházták az egyházmegyékben egy titkos hierarchiára, melyet a Vatikán szempontjából legmegbízhatóbb lelkészekből válogattak össze. Vojtassák vádlott saját helyetteséül Tomanóczy fővikáriust és Barnás címzetes püspököt választotta. A vádlottnak ez a ténykedése kimeríti a 231/48. számú törvény 1. § 1. bek. c) szakasza szerinti bűntett bényálladékát. Azonkívül mindjárt a felszabadulás után egyházmegyéjében hírek szerzésére kémhálozatot épített ki, amelyeket a prágai pápai internunciatúra és részben Kmet'ko érsek közvetítésével a Vatikánba küldött. így 1946-ban Szlovákia gazdasági és politikai viszonyairól küldött jelentést a Vatikánba. 1948 október 16-án kémjelentést küldött a Vatikánba az államigazgatásban végrehaitott egyes közbiztonsági határozatokról, azonkívül számos hanic- bírt küldött a köztársaság helyzetéről. Ugyancsak a Vatikánba küldte Vojtas esperes kimerítő jelentését, amely gazdasági és politikai jellegű kémhíreket tartalmazott a cseh határvidékekről. E jelentések jellege azt bizonyítja, hogy a nyugati imperialisták háborús céljait voltak hivatva szolgálni. E ténykedésével kimerítette a 231/ 48. számú törvény 5 § 1. bek. szerint kémkedésnek minősülő bűntett tényálladékát. 1910-től, amikor Vojtassák a magyar kormány jelöltje mellett agitált, hogy zsíros plébániához jusson, a München előtti köztársaság egész ideje alatt, amikor Vojtassák a fasiszta Hlinka-párt köztársaságunk megdöntésére irányuló kísérleteit támogatja, hogy a szlovák népet a nácizmus járma alá hajtsa. a fasiszta Tiso-rendszer alatt, amelyet aktíve támogatott • vádlott, a legutóbbi időkig, akkor is mint hazaáruló és kém tevékenykedik — az az út, amelyet árulás, vagyonharácsolás jellemez s amely úton nem riad vissza az embertelenségektől, a bűntettektől, ami a vádlottat ide, a bíróság termébe vezette. Ezért joggal indokolt a vádiratban javasolt szigorú megbüntetése. Dr. Btizalka Mihály Szlovákiában a főpapság jelentős képviselője és jelentős része volt a köztársaság és népe elleni gaz összeesküvésben. Már 1920-tól a szlovák burzsoázia néppárti szárnyának kortese. Bevallja, hogy mint a „Slovák" című lap felelős szerkesztője buzgón agitált Hlinka szlovák néppárt iáért és uszított a Köztársaság ellen azzal, hogy támogatta Hlinkáék 'agitációját Szlovákiának Csehszlovákiától való elszakítására. Támogatta Hlinka áruló és reakciós szlovák néppártját 1925-ben a választások előtt és az 1928-as választások előtt is, végül pedig 1938 decemberében az úgynevezett szlovák parlamenti választásoknál. amikor mind a szószékről, mind egyéni meggyőzéssel buzdította a hívőket arra, hogy szavazzanak a szlovák néppárt egységes jelöltlistáiára. Ebben a válságos évben, miután címzetes püspökké nevezték ki. a „Slovenská Pravda" című lapban a húsvéti ünnepek alkalmával „A győzedelmes Krisztus" címmel cikket írt. amelv cikkben nyíltan a München előtti Köztársaság henleini és eszterházv-i szétverő)' oldalára állt 1938 október 6-án Jantausch püspökkel együtt résztvett a fasiszta kormány üdvözlésén Szlovákiában. Buzalka vádlott, mint ielentős egyházi méltóság azáltal, hogv — amint az a főtárgyaláson kétségtelenül beigazolódott —, mindenképpen támogatta a Hlinka szlovák néppártjának szeparatista programmiát, aktíve résztvett a Köztársaság szétverésében. Amikor 1938-ban a Köztársaságot szétverték és a szlovák dolgozó nép az egyházi-fasiszta Tiso-rezsím korbácsa alá került, a vádlott dr. Buzalka nagyon buzgón működött a fasiszta úgynevezett Szlovák Állam megszilárdításán, amelyről 1941 április 29-én a Slovákban kijelentette, hogv megalapítása Isten akaratából történt. Isten nevét hiába vette, amikor a szlovák nemzet becsületes fiainak százait és ezreit küldték koncentrációs táborokba ezért, mert nem értettek egyet, Szlovákia megszállásával és harcoltak a fasizmus ellen a szabadságért. Buzalka püspök ezzel szemben Tiso József áruló és háborús bűnös megbízásából a pápától áldást kért az úgvnevezett Szlovák Államra. A Vatikán — a hitleri agresszió támogatásának érdekében — megadja ezt az áldást. Buzalka erről a római útjáról így vall: „1939-ben valóban a Vatikánba utaztam dr. Tiso megbízásából Az volt a feladatom, hogv átadjak a pápának egy levelet, amelyben Tiso arra kérte a pápát, hogy adja pápai áldását az u. n. Szlovák Államra. A római útat Szidor Károllyal együtt tettem meg, aki mint a Szlovák Állam követe ment a Vatikánba. A pápánál való kihallgatásomon tájékoztattam őt a szlovákiai általános helyzetről és saját tapasztalataimról, amelyeket náci Németország által Lengyelország ellen intézett háborús támadásból szereztem." A Katolické Novinv hasábjain hirdeti a náci Németországgal való szoros együttműködés szükségességét a Szovjetúnió ellen. Ez a magas egyházi méltóság a Szovietúnió és a szlovák dolgozó nép elleni gyűlöletében oly mélyre süllyedt, hogy 1941től mint a Vatikán által kinevezett katonai vikárius a Tiso-féle zsoldos hadseregben a katonákat a szovjet fronton folytatott harcra buzdította. Ö maga cinikusan beismeri, hogy a szlovák katonákhoz írt pásztorlevelében azt írta, hogv katonáink halála a harctereken hasonlít Krisztus szenvedéseihez. Visszaélt a szlovák dolgozó nép vallásos érzésével a Szovjetúnió ellen folyta ott háborúban útálatos módos. a katonáknak azt hirdetve, hogv haláluk a Szovjet únió elleni harcban a szlovák nemzet szabadságát hozza meg. Beismeri, hogy ezt a gaz tevékenységet akkor is tovább folytatta, amikor már teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a náci Németország a háborút elvesziti. így arra törekedett, hogy a hívőket a háború után is minden haladó mozgalom elleni harcra tüzelje. Ezért az igazán áruló támogatásért, amelyet a keleti rabló háborúnak és a hitlerista állatias tetteknek nyújtott, a háború utolsó évében, az államvédelem érdemkeresztjét kapta meg. A szlovák nép kizsákmányolásának és rabszolga sorsba döntésének idején büntetendő tevékenységének súlypontja abban a tevékenységében rejlik, amelyet mint vatikáni kém folytatott. Bizonyítást nyert, hogy mint Tiso zsoldos hadseregének katonai vikáriusa, Andrejkovicsnak, a lelkészi szolgálat alezredesének közvetítésével kémhíreket gyűjtött Ukrajna nyugati részének politikai és gazdasági' viszonyairól. Ezeket a hireket rendszeresen átadta a Vatikán szlovákiai ügyvivőjének, dr. Burzio Józsefnek. ö maga így nyilatkozik vallomásában erről: „Burzio első látogatása alkalmával, amelyet kanonoki házamban, Káptalan-utca 8. szám alatt 1941 júliusában tett, azt mondotta, hogy bizonyos parancsokat kaptak a Vatikánból, amelyek azzal függnek össze, hogy meg kell állapítani Nyugat-Ukrajna területének politikai, gazdasági helyzetét. Kérését, amellyel Burzio hozzám fordult, azzal indokolta meg, hogy a vatikáni köröknek, élükön a Szentatyával érdekükben áll, hogy kémhíreket nyerjenek Nyugat-Ukrajnából. Dr. Burzio, azaz a Vatikán számára a híreket Buzalka vádlott a lelkészszolgálat alezredesétől, Andrejkovicstól szerezte be rendszeresen. Andrejkovics tanú beismerte, hogy Buzalkánek a Vatikán számára a Szovjetúnió ellen irányuló kémhírek egész sorozatát adta át. Ezeknek a híreknek tartalma a 2/9. okiratokban ugyancsak megállapítást nyert. Buzalka vádlott és Andrejkovics tanú, ezek a semmirekellő papok levelezésükben a következő megjegyzéseket használják. „Su secreto quasi sigilli" — „Gyónási titoktartás mellett." Andrejkovics Buzalkától utasítást kap arra, hogy levelezését égesse el és a levelek tartalmát vésse emlékezetébe. Buzalka továbbá beismeri, hogy ugyancsak közvetlen kapcsolata volt Kellner atyával, a Vatikán kémjével, a vatikáni Ŕussicum neveltjével, amely főiskola híres a Szovjetúnió ellenes vatikáni kémkedésről. Kellner páter 1940-ben a Vatikán más ügynökeivel Novikowal, Moszkvával és Csizsekkel együtt Ledochowski jezsuita generális megbízásából Szlovákián át a Szovjetúnióba ment kémkedni. Buzalka e kémtevékenységgel vádolva, a főtárgyaláson többek között így vallott: „Kellner János azt mondotta nekem, hogy a vatikáni körök, élükön a Szentatyával igen nagy érdkelődést tanúsítanak a Szovjetúnió iránt és hogy Ledochowstji jezsuita generális főleg arról gondoskodik, hogy rendjéből jezsuita papokat küldjenek ki a Szovjetúnióba, akik ott mint kémek működnek. Azzal a feladattal volt megbízva, hogy illegálisan, álöltözetben lépje át a szovjet határt és pedig saját szavai szerint vagy parasztnak, vagy .favágónak öltözve. Azt mondotta, hogy a Vatikánnak az a kívánsága, hogy így álöltözetben többen is illegálisan menjenek át a Szovjetúnióba. Továbbá azt mondotta, hogy az ú. n. Protektorátusba és Szlovákiába is legális útlevéllel jött, amelyet a Vatikánban Ledochowski jezsuita generális kívánságára Szidor állított ki. Kellnernek, kapott utasítása szerint Nyugat-Ukrajnában kellett átlépnie a határt és ott aztán álöltözetben — lehetőség szerint mint civil alkalmazottnak városról városra járnia. Azt a a tanácsot adtam neki, hogy német hangzású nevét változtassa meg Relovskyra." Buzalka vádlott találkozott a hírhedt Tomiszlov Kolakovícs vatikáni kémmel is, akivel megegyezik a „nehéz időkben" folytatandó lelkészi tevékenység előfeltételeiről, azaz Szlovákiában a titkos pápi közigazgatásról a szovjet katonaság jövetele esetére. Abban az időben, amikor a Vörös hadsereg a keleti fronton vérzett a nemzetek szabadságá. ért, amelyek a náci hordáknak estek áldozatul és amikor a szlovák nép az SS-gyilkosok csizmája alatt szenvedett, Buzalka püspök Ludin német követtel és a nácik többi szlovákiai képviselőivel barátkozott. Buzalka vádlott jellemét világosan kidomborítja az a tény, hogy jóval a felszabadítás után, 1947-ben misét mondott a szlovák nép halálraítélt gyilkosáért, Höffle SS-tábornokért, akit előbb meglátogatott börtönében. Ezt a vádlott egészen nyugodtan bevallja. Mily elvetemültség! A kémtevékenység hazaárulással váltakozik Buzalkánál. Amikor a náci Németország veresége elkerül, hetetlen és a szlovák nemzet legjobb fiai arra készülnek, hogy a betolakodók ellen felkelve Szlovákiában a nácikra döntő csapást mérjenek, Buzal ka a többi egyházi méltósággal együtt a püspökök 1944 augusztus 27-én tartott besztercebányai tanácskozása után felhívja a hívőket, hogy engedelmeskedjenek az u. n. Szlovák Ál. lam fasiszta gépezete parancsainak. Buzalka bevallja a következőket: „Mint a szlovák néppárt politikájának híve és exponense, nehezen viseltem el u. n. Szlovák Államunk és a magas egyházi méltóságok hatalmi helyzetének csődjét Szlovákiában." Buzalka tudta, hogy a dicsőséges Szlovák Nemzeti Felkelés után a Vörös Hadsereg megérkeztével és a szlovák és a cseh nép felszabadítása val véget ért a szlovákiai burzsoázia uralma is, amelyben a főpapság vagyoni és hatalmi pozíciójának támogatóját látta. Buzalka továbbá be. vallja: A csehszlovák népi demokratikus állammal szemben keletkezésétől fogva ellenséges álláspontot foglaltam el, mert halálos veszedelmet láttam benna hatalmi, gazdasági és politikai pozícióinkra nézve. A kassai kormányprogrammban, főleg Szlovákia iparosításában a főpapságra veszedelmes hatótényezőt láttam főleg azért, mert általa a nép politikailag egyre öntuda. tosabb lesz és mi elveszítjük tekin. télyüriket és a nép bizalmát. Buzalka egész nyíltan leleplezi a főpapság célját: mindenáron megtartani, illetőleg felújítani a kapitalista rendszert. Pontosan a Vatikán utasításai szerint dolgozott, amelyeket a pápai internunciatúrától kapott. Buzalka a felszabadulás után — ugyanúgy, mint a többi vádlottak — folytata gonosztevő és kémtevékenységét. Szlovákiában az ártatlan áldo. zatoknak a náci terror által kiontott vére és a dicső Szlovákiai Nemzeti Felkelés hős harcosainak kiontott vére nem rendítette meg ezt a cinikus gonosztevőt és társait, őrült szívóssággal szembeszállt a népi demokratikus rendszerrel, azzal a céllal, hogy viszaállítsa a kapitalista rendszert. Bevallja, hogy résztvett a püspöki kar konferenciáin és engedelmesen végrehajtotta annak minden határozatát, amely Köztársaságunk népi demokratikus rendszere ellen irányult. Rendszeresen terjesztett ha. mis híreket az egyház elnyomásáról, a hívők üldözéséről nálunk, gyalázta a Szovjetúniót és a többi népi demokratikus államokat a szószékről és a hívekkel folytatott beszélgetésekben. hogy zavart keltsen a népben a Nemzeti Front alkotótényezöivel való együttműködés elleni uszításával. Tudta, mint ahogy azt már előbb is bevallotta, hogy a szocializ. mus építése hazánkban a tőke uralmánek végét jelenti és így — mint mondja — a magas klérus végtelen nagy vagyonának is és ezért gaz tevékenységét az építő munka bomlasztására irányította hazánkban azzal, hogy uszított a szocializmus ellen és a szövetkezeti mozgalom ellen falvainkban. E gaz tevékenységét 1948 februárja után sem szüntette be. A Vatikán fő irányelvei szerint az angol-amerikai imperialisták parancsából még inkább fokozta aknamunkáját. Amikor a magyar dolgozó nép igazságosan leszámolt Mindszenti áruló hercegprímással és kémmel, Buzalka ezt a pert is a reakció bomlasztó céljaira használta fel. Ebben az irányban a következőket vallja: „Tevékenységemet a Csehszlovák Köztársaságban a népi demokratikus rendszer ellen főleg 1949.ben aktfvibáltiam. Mindszenti hercegprímán elítélése után takargattam azt a gaztettet, amelyet ő a magyar dolgozó nép ellen elkövetett és azon Igyekeztem, hogy a katolikus hívők szemében Mindszenti személyét rehabilitáljam és meggyőzzem őket arról, hogy Mindszentit ártatlanul és igazságtalanul ítélték el." Buzalka vádlott igen tevékenyen kapcsolódott be a főpapság uszító tevékenységébe bomlasztó pásztorlevelek kiadásával és a Vatikán ex. kommunikációs dekrétjeinek kihirdetésével és terjesztésével a Köztársaság ellen indított hadjáratában. Uszított és agitált a megújhodott Katolikus Akoió ellen és aktíve bekapcsolódott azoknak a soraiba, akik számos kísérletet tettek arra, hogy az állam és az egyház közötti megegyezést, amelyre a kormány törekedett, szétverje. Buzalka vádlott mint a Vatikán kémszolgálatának hivatásos és jelentős ügynöke, a felszabadulás után is folytatta a kémtevékenységet. 1946.tól letartóztatásáig kapcsolatokat tartott fenn Durcsánszky, háborús bűnös és áruló árulócsoport jávai. A kapcsolatokat a bratislavai osztrák főkonzulátus alkalmazotta, Rainoch Károly és Bär Anna kőzvetítésével vette fel. Mint már egy egész sor más per tárgyalásán, úgy e tárgyaláson is tanúi vagyunk annak, hogy az idegen külképviseleti szervek gyalázatos módon segítséget nyújtanak az állam ellen irányuló hazaáruló tevékenységnek. Buzalka bevallja, hogy ez alkalmazottak közvetítésével különféle uszító nyomtatványokat, illegális újságokat éa bul. letineket kapott külföldről, amelyeket Durcsánszky áruló csoportja ad ki külföldön. Ezeket az uszító sajtótermékeket nálunk terjesztette. Rainoch és Bär Anna közvetítésével különféle kémjelentéseket küldött külföldre, amelyek Szlovákia gazdasági és po. liaikai viszonyaira vonatkoztak. 1947-ben kémkapcsolatot vett fél a szlovák nép egy másik árulójával, Szidor Károllyal, az úgynevezett Szlovák Állam volt római nagykövetével, ezidőszerint az angol-amerikai imperialisták zsoldjában álló véreb, bel. E megvásárolható ügynökkel való kapcsolatokat Jasko diák közvetítésével tartotta fenn és közvetlenül neki küldte a politikai és gazdasági jellegű kémhíreket. Jasko a Szidorral való megbeszélésről szemé, lyesen számolt be Buzalkának és átadta neki Szidor további utasításait is az aknamunkára vonatkozóan. Különösen veszedelmes kémtevékenységet folytatott Buzalka az elítélt dr. Uhrín István kémmel összeköttetésben Uhrín más ügynökökkel állt összeköttetésben, akik behatollak állami apparátusunkba. Az innen nyert igen fontos titkos híreket Uhrín Buzalkának adta át, aki Rainoch és Bär közvetítéssel külföldre küldte. Az áruló Durcsanszkv kívánságára kitöltött és küldföldre küldött egy négyoldalas kérdőívet, amelyet Bär adott át neki és amelv Szlovákia gazdasági és politikai viszonyaira vonatkozó kérdéseket tartalmazott. Ezeket a kémjelentéseket Rainoch avagy Bär közvetítésével eljuttatta Bécsen keresztül Durcsánszky áruló csoportjának és az áruló bécsi nunciatúrának. Buzalka saját bevallása szerint kémjelentéseket adott a prágai internunciatúra alkalmazottjának, Zrmzlíknak is. Buzalka ezt a kémtevékenységet teljes mértékben beismeri. Ezt a beismerést alátámasztotta Bär és Uhrín tanúk megrázó vallomása Bär Anna a következőket mondotta: „Mint a bratislavai osztrák főkonzulátus titkárnőié 1946-tól segítettem Buzalka Mihályt az ő óhajára Bratislavában kémtevékenységében, amelyet a Vatikán és a nyugati kémszolgálat érdekében folytatott." Bär megrázóan vaília: Gaztett áldozatává lettem. Nem volt tekintettel egzisz* tenciámra és kihasználta gyengeségemet. Bär tanú vallomásával lelepleződik a vádlott Buzalka alacsonv jelleme, aki kíméletlenül kihasználta kémtevékenységére ezt a nőt. A vádlott vallomása, a tanúk világos és meggyőző nvilatkozatai és a bemutatott dokumentumok teljesen bebizonyítják a vádlott Buzalka püspök bűnét. A vádlott'tevékenysége teljes mértékben kimeríti a Köztársaság ellen irányuló tevékenység gaztettének cselekedetét a Sb. 50/23. sz. törvény 1. paragrafusa 1. és 4. bekezdése értelmében. Ugyancsak bebizonyítást nyert Buzalka bűne a katonai árulás gaztettében Sb. 50/23. sz. törvény 6. paragrafusa 1. bekezdése értelmében. Teljes bizonyossággal bebizonyítást hazaárulás bűntettében az Sb. 232/48. számú törvény 1. paragrafusa 1. ber kezdése c) betűje és 3-ik bekezdése e) betűje értelmében és kémkedés bűntettében az idézett törvénv 5. para« grafuas 1 bekezdése és 2-ik bekezdésének a) és b) betűje értelmében. A vádlott Buzalka mint a hazaáruM összesküvés egyik legaktívabb résztvevője áll itt, mint jellemtelen kémtípus, aki előtt semmi sem volt szent. A néppel, amelyet rendszeresen elárult, semmi közössége sem volt. Gaz tevékenységében az új világháború angolamerikai gyujtogatóinak gyalázatos segítőjévé süllyedt. Ezért a vádirat* ban javasolt kemény büntetés igazsá* gos megtorlás lesz gaz fevékenysá* géért.