Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-14 / 12. szám, vasárnap

6 UJSZ O 1951 január 10 zonyító iratcsomót. A prágai külügyi hivatal hat eredet^ kérdőivérőí van szó. Hamis adatokkal varinak kitöltve, a tanúk aláírása hamis, az első helyen Pavoi Gojdics eperjesi püspök ő excel­lenciája neve áll. Az elnök ezután Gojdicshoz fordul és feladja a kéidést Ezek azok. az ira­tok. ezeket látta? Gojdics: Ezeket Elnök: Ezek a bizonyítékok éppen azt igazolják, ahogy a vádlott azt is beismeri, hogy segédkezett hamis ok­iratok kiállításában amelyeket gonosz­tevőknek készíte'tek Megnevezheti azokat, akiket a prágai görög katoli­kus ielkészi hivatalba küldött? Gojdics: Menittet például, aki 1946­ban illegálisan lépte át a határt és Szabói provinciálisnál lakott a koflos­torban. Elnök: Amikor pedig a hamis ok. iratokkal ellátta. Prágába ment? Gojdics: Igen. Elnök: Lelkészi hivatalt kapott Olo­moucban. Gojdics. Rájöttek arra, hogy együtt dolgozott az UPA-val. Nem maradha­tott itt és hamis okiratok segítségével kü'földre kellett mennie. Hamis irato kat készítettem Michalovov Mihály, nak. azonkívül Buranycsnak, kívüle további hatnak, akiknek "ehetővé tet­tem. hogy külföldre szökhessenek. Elnök: Ki az a Buranycs? Gengszterből és gyilkosból teológust csinálnak Gojdics: Buranycs Gregor teológus, aki illegálisan lépte át a határt és 1946-ban jelentkezett nálam. Elnök: Természetesen azt, hogy teológus, semmi okirattal nem igazol, ta. Gojdics: Én adtam neki igazolványt arról, hogy teológus, de ő nekem teoló­gus voltáról igazolványt nem muta­tott be. Elnök: Tudatában volt ön annak, hogy ilyen gengszternek és gyilkosnak jogtalanul ad igazoló iratot? Gojdics: Akkoriban én ezt nem tu datosítottam, mosi azonban tudom, hogy bűnös tettet támogattam. Elnök: Az hazugság volt. hogy tedógus? Gojdics: Nem volt teológus, de Prá­gába kerüli és Hucskó segédje lett. Államügyész: Javaslom, hogy a bí­róság vizsgálja meg a 3/2. 3/3 okira­tokat, amelyben éppen ez az igazol­vány. Gojdics aiánló levele van, vala­mint hivatalos bizonylat Buranycsról, hogy teológiai főiskolát hallgat. Gojdics felismeri ezeken az iratokon aláírását. Elnök: Buranycs Prágába ment te­hát és ott Hucskó segédje lett. Gojdics: Igen, segítője lett. Az elnök ezután figyelmezteti a vádktftat, hogy Burán vcsot az 1947-es bűnperben mint kémet leleplezték. Gojdics: Sajnálattal ismerem be. hogy segítettem ezt a kém- és bűn­cselekményeket elkövető Bender-ban­dát. Elnök- Ilven okiratokai más szemé­lyeknek is adott? Gojdics: Németh Jánosnak adtam, akiről igazoltam, hogv a népi demo­kratikus rendszer szempontjából telje­sen megbízható Későbben kifutódott, hogy ellensége volt a népi demokrati­kus rendszernek és azelőtt Horthy szolgálatában állott Másoknak is ad­tam igazolványt, de nevükre már nem emlékszem. Államügyész: Mondia. vádlott úr, nem gondolja, hogv jó püspöki előne­vet lehetne macának adni: az okmány­hamisító püspök? Elnök: Más módon is támogatta a benderista bűnösöket? Gojdics: Amikor a benderista napok és kollaboránsok illegálisan átjöttek, minden lehetőt elkövettem, hogv őket a lelkészi hivat"!oknál elhelve-zzem, azonkívül minden lehető helven segítsé­get kértem számi'k'-a. Különösen a szlovákiai püspökökhöz fordultam, hogv helyezzék el őket egyházme­gyéikben Elnök- Abban az időben.' amikor ál­lamvédelmi közegeink leleplezték őket mit csinált? Gojdics: Igyekeztem ténykedésüket envhébb mesrvilágí'.ásba helvezni és a nemzetközi vöröskereszthez fordul­tam A bíróságon fekvő okiratok alapián és a vádlott beismerése szerint dr. Szti'hlikot felkérte Prágában, hogy a b'.'nderisták érdekében interveniálion a nemzetközi vöröskeresztnél. hogy azok átmehessenek Németország an­gol vagv amerikai övezetébe. Kmetyko érseket arra kérte, hogy ezek a ben­deri ták a Csehszlovák Köztársaság teríiMO maradhassanak Elnök: M~g tudná mondani, hol mind.nütt bujtatott benderistákat? G -jdrs- Fgveseket Onásek apátnál, tovább akat a hrahnvsik' plébánián Itt egy oanoi takargattam, aki nőtestvéré­v?l érkezett házastársaknak adták ki magukat kérőbben hamis házasság­levelet kipt''l< és ennek alapíán meg­kapták az állampolgárságot, majd az útlevelet Elnök- V^l'ak kapcsolatai a prágai ntinei sitúrávaP Goidxs: Amikor Lengyelországból és a Szoyplúnióból a jelentéseket megkaotam. azokat Hucskónak Prágá­bi küldtem hogv adja át a prágai internunriatúrán. Elnök F/rek a ielentések kémtermé­szetűek voltak? Gojdics: Igen. Elnök: Ki volt az a Kliszkv? Gojdics: Hamis okiratokat gyártott nagyban. Elnök: Kliszkv hol van most? Gojdics: Hamisított okirataival a Vatikánba jutott. Elnök: Mit csinál ez ott? Kivel dol­gozik? Gojdics: Kínyiákkal a baziliánusok rendjének előláróiával. Elnök: Emékszik valami Lobodicsra is? Gojdics: Igen, nálunk volt kanonok, hamis okiratok révén a Vatikánba jutott. Elnök: Meg tudná mondani, mit csinált akkor, amikor Hucskót és Buranycsót leleplezték és letartóz­tatták ? Gojdics; Lépéseket tettem, hogy Hucskói kiszabadítsam. Závarszky demokrata párti képviselőnél inter­| veniáltam ez ügyben. Okirathamisítás után szabotázsok, gyilkosságok és terrorcselekmények támogatása Milyen rettenetes és förtelmes számadás. A górög katolikus egyház volt legtooo leje Köztársasaguiusban okiratokat hamisított, futószalagon gyártotta őket, oenueiista gyilkosok­ért interveniált es eivetemüiu gonosz­tevőket takargatott. Az ügyész ez­után bizonyító okiratokat terjeszt a bíróság elé, amelyekből kiderül, iiogy ki mindenkivel dolgozott Goj­dics. Elnök: Az ügyész úr által beter­jesztett okiiatoKoól megállapítható, nogy Ivan i'iso benuerísta f c/imosnaii. és társának, Butlaknak, valamint Hucskonaii, a benderisták egyik leg­Dunpertárgyala­sa során megállapítást nyert, hogy e nemzetközi leifoigató szervezet pol­gári hálózatát nyugati imperialisták t n ogatták és hogy Szlovákia keleti területe ellen az UPA-bandák támoga­tását szervezték meg. A banda tagjai az 1945-47-es időben résztvettek a köz­társaság elleni támadásokban Szlo­vákia keleti részében, 1946-ban befo­lyásolták a választásokat és ugyan­abban az időben gyilkosságokat kö­vettek el köztársaságunk területén. Az iratok alapján megállapítást nyer, hogy Tiso Iván és társai különféle szabotázscselekményekben vettek részt és terrorizálták Kelet-Szlovákia lakosságát. E bandáknak tökéletes fegyverzetük és lőszeranyagtik volt. 1945 november 23-án megtámadták a sninai járás Zboj községét. A táma­dásban 500-an vettek részt, lemészá­rolták a pénzügyőrséget és kirabol­ták a falut. Ugyanazon a napon No­vosednicén két embert meggyilkol­tak, mert a szlovákiai Kommunista Párt tagjai voltak. Egy további pol­gárt elhurcoltak, akinek azóta nyo­ma veszett, bizonyára elpusztult. Ezt követőleg ezt a falut is kirabolták. 1945 december 5-én egy hatvan tagú UPA banda megtámadta és újból ki­rabolta Zboj falut, majd 1945 dec. 6-án az UPA tagjai Ulics községet és Kolbaszov községet támadták meg. Ulicson négy személyt meggyilkol­tak. E gyilkosság után a benderisták kirabolták a szövetkezetet és nagy­mennyiségű élelmiszert vittek ma­gukkal. Kolbaszovon a benderisták 11 személyt mészároltak le. 1946-ban a benderisták a keletszlovákiai járáso­kat ismét megtámadták, a választá­sok előtt terrorizálták különféle fe­nyegetésekkel a lakosságot, hogy azok a demokrata pártra adják le szavazataikat. 1946 november 22-én a benderisták ismét betörtek Novo­szed községébe. A benderisták körül­belül 70-en voltak és kirabolták az egész falut. 1947-ben a benderista bandák ismét támadásokat intéztek Kelet-Szlovákia falvai ellen, majd innen a nyári hónapok során egész Szlovákia, Morvaország, Szilézia és Csehország területeire szűrődtek át. Megállapítást nyert, hogy Gojdics pütpÖK szóbeli és néha egyenes írás­beli parancsára egyes görög katoli­kus plébániák köztársaságunk terü­letér. a terrorista banda tagjainak, kémeiu ek és ügynököknek menedék­helyűi és bünszövetkezeti központul szolgáltak. Ezeket a tényeket a Hucskó elleni periratokból állapítot­ta meg a bíróság. Az iratokból a to­vábbiak során az elnök megállapítja, hogy a túrócszentmártoni Blatnica községben 1947 június 24-én az éjsza­kai órákban egy benderista banda tagjai megtámadták a nemzeti biz­tonsági testület járőrét és meggyil­kolták a nemzeti biztonsági testület törzsőrmesterét, Novoszedlik Lud­millát és annak Emilia leányát, Vav­ro törzsőrmestert súlyosan megsebe­sítették, úgy, hogy sebesülésébe ké­sőbb belehalt. Az iratokhoz csatolva vannak a meggyilkoltak fényképei is. Elnök: Vádlott, nézze meg ezeket a képeket. Gojdics a képeket nézi. Államügyész: Jól nézze csak azt meg vádlott úr, három halott fekszik ott. Ez a maga müve. Gojdics hallgat. Ezután a bíróság a zsolnai erdőkben benderisták által 1948 iúlius 31-én meggyilkolt Stepita törzsőrmester fényképét mutatja be a vádlottnak. Elnök: Vádlott úr, tessék, nézze ezt is meg. Államügyész: Vádlott úr. van ehhez szava? Gojdics nézi a képet, majd rövid szünet után így szól: Megállapítom, hogy meggyilkolták. Elnök: Pusztán csak megállapítja? . Gojdics: Sajnálattal Államügyész: Kicsit későn iön azzal a sajnálattal. Egy kérdésem volna vád­lót úr, mondja meg, a benderisták iránt a Vatikán hogy viselkedett? A Vatikán kapcsolata a Bender-banda gyilkosaival Gojdics: Ügy gondolom, hogy a Va­tikánnak viszonya a benderistákhoz kedvező volt. Államügyész: Csak úgy gondolja? Hisz beismerte, hogv kapcsolatot tar­tott fenn velük és ők magát részlete­sen informálták Hová távoztak ezek? Gojdics: Aliinchenbe. mert ott a Va­tikán a benderisták számára központot létesített Államügyész: Tehát nemcsak úgy vé­li. hanem erről a kapcsolatról tud is. Goidícs: Igen. Államügyész: Ez azt jelenti, hogy a Vatikán a benderistákkal szemben ugyanarra az álláspontra helyezkedett, mint maga. Gojdics: Igen. Államügyész: Gyilkosokat védett és támogatott Más szóval a meggyilkol­tak, az ártatlanok vére a maga és a Vatikán kezeihez tapad. Elnök: Beszéljen arról, hogy az 1946-os választásokon miért agitált olyan lázasan a demokrata párt mel­lett, éppen úgy mint a benderisták gránátokkal, terrorral, önműködő pisz­tolyokkal. Gojdics: így állapodtunk - meg Ur­szinyival és Pietorral. a demokrata nárt vezetőivel. Elnök: Urszinvival? Gojdics: Igen 194^-ben meglátoga­tott Ilrszinyi. bemutatta a demokrata párt programmját és kérte, hogy tá­mogassam a pártot. Pietor miniszter, aki az eperjesi kerület képviselője volt, kétszer vagy háromszor látogatott meg és felkért, hogy támogassam a pártot. A párl programmja megfelelt nekem, úgyhogy megígértem, hogy támogatni fogom őket. Elnök: Mi volt a demokrata párt ve­zetőségének a célja? Gojdics: Visszatérve a régi időkhöz olyan helyzetet teremteni, mint az első köztársaságban vagy az úgynevezett Szlovák Állam alatt volt. Elnök: Tehát a kapitalizmus felújí­tása. Gojdics: Igen, ez volt. Elnök: Másszóvaf ez annvit jelent, hogy a dolgozó nép nemzeti frontjá­val -zeniben a reakció és a benderista gy'lkosok egységfront iát szervezték meg. így volt ez? • Gojdics: Igenlőleg int. Elnök: Milyen módon vette ki részét a demokrata párt propagálásában? Goljdics: Erre különféle módszerek voltak. A papoka az egvházi hivata­los lapban erre egvenesen felhívtam. Elnök: Visszaélt tehát püspöki funk­ciójával. Gojdics: Igen. Elnök: A demokrata nárt vezérei ezért mag-ín-^ k valamit ígértek Meg­mondhatná hetartották-e az ígéretü­ket? Gojdics: Betartották. 1946 végén Pietor minisztertől egy személyautót i párt által nyújtott előnyöket, kaptam és a püspökszenteléskor Sztyk Gojdics: A februári eseményekig, megbízőtt 250.000 koronát utalt át. | Elnök: Február utá n abbahagyta Elnök: Meddig élvezte a demokrata | népellenes tevékenységét? A püspökök ellenséges magatartása az új kormánnyal és a Nemzeti Fronttal szemben Gojdics: Nem, nem hagytam abba. Hasonlóan mint a többi püspök, az új kormánnyal és a Nemzeti Fronttal szemben ellenséges magatartást tanú­sítottam. Elnök: Hol esett szó a kormányelle­nes magatartásról? Gojdics: A különféle püspöki konfe­renciákon, ahol arról tanácskoztunk, hogy milyen álláspontra helyezkedjünk az új álammal, illetőleg az új politikai problémákkal szemben. A tárgyalások a kormány iránti bizalmatlanság lég­körében folytak. Elnök: Bizalmatlanság? És miért? Nem főleg vagyoni kérdésről vodt szó? Gojdics: Arról tárgyaltunk, miként lehetne az egyház számára a lehető legnagyobb vagyont megtartani A tanács elnöke bizonyítékokat mu­tat fel, amelyek igazolják, hogy 1945­ben a vádlott pásztorlevelet adott ki, amelyben megtiltja a görög katolikus papoknak, hogy a megújult Csehszlo. vák köztársaságban politikai tényke­dést fejtsenek ki Tulajdonképpen az első püspök volt. aki ezzel a javaslat­tal jött. Ugyanakkor ő maga ellenkező magaviseletet tanúsított, amikor láza­san agitált a választások előtt a de­mokrata pártért egyidejűleg engedélyt adott egyes papoknak, hogy mint a fe­mokrata párt jelöltjei lépjenek fel. Tilalmával csak azt az alsó papságot akarta elnémítani, amely a néppel ment és annak haladó építő művét akarta támogatni. Pénteken folytatódott Gojdics püspök kihallgatása Ezzel a csütörtöki tárgyalás, illető­leg Gojdics kihallgatásának első része befejeződött Az állambíróság pénteken reggel folytatta Gojdics Pál eperjesi püspök kihallgatását. A péntek reggeli kihallgatás során Gojdics vádlott elő­ször az 1948. február utáni püspöki ta­nácskozásról vallott. Gojdics megSlla­pítása szerint e tárgyalások hangneme éles volt az előzőkhöz viszonyítva. A püspöki tanácskozások a népi demo­kratikus rendszer a kormány és a köztársaság elleni ellenséges légkör­ben zajlottak le. Elnök: Ki vett részt a püspöki ta­nácskozásokon a püspökökön kívül? Gojdics: Dr Forny és dr. Ritter in­ternunciusok. A konferencia befejezé­se után beszédet intéztek hozzánk, fel­hívtak bennünket, maradjunk hűek és odaadok a szentatya és a Vatikán iránt, fokozzuk munkánkat a népi demokra­tikus rendszer, a Csehszlovák Köztár­saság ellen. Elnök: Ez annyit jelentett, hogy a rendszer és a kormány ellen? Gojdics: Igen. A konferencia egyéb­ként számos aktuális kérdést is érin­tett. Elnök: Például a vasárnapi brigádo­kat. Gojdics: Az egyik püspöki konferen­cián elhatároztuk, hogy felszólítjuk a hívőket, ne vegyenek részt a vasárnapi brigádokén, hogy e munkák elől tér­jenek ki. Beszéltünk arról is, hogy fel­hívjuk a papokat, hitoktatókat és hívő­ket, hogy harcoljanak a népi demokra­tikus rendszer ellen. Határozatot fogad­tunk el, hogy a papok ne vegyenek részt a Katolikus Akcióban és ha meg­teszik, exkommunikálni kell őket. Elnök: Emlékszik a püspöki konfe­renciára, ameiy Nagyszombatban volt? Exkommunikálás és illegális pásztorlevelek a Katolikus Akció megbolygatására Gojdics: 1949 aughsztusában volt ez a konferencia, Akkor úgy döntöttünk, hogy mindazok, akik önkéntsen részt, vesznek a Katolikus Akcióban, vagy a Kommunista Párt tagjai lesznek, a szentszék dejuetumával exkommunikál­tatnak. A lelkészi hivatalok segítségé­vel illegális köriratokat bocsátottunk ki és így akartuk megakadályozni a Katolikus Akciót. Elnök: Milyen célt követett ez a-ha. tároza-t? Gojdics: Hogy a nép elveszítse a kormány és a Kommunista Párt iránti bizalmát. Elnök: Hogyan döntöttek a papi fi­zetések tárgyában. Gojdics: A papokat felszólítottuk, hogy utasítsák el az állam által bizto­sított új fizetéseket. Elnök: A püspökök teljesítették a konferencia határozatait? Gojdics: Igen, valamennyien. Pász­torleveleket. illegáls és államellenes pásztorleveleket használtunk fed erre. Magam felhívtam a hívőket bennük, hogy bojkottálják és szabotálják a Katolikus Akciót. A pásztorlevejeket, vagy egyenesen Prágából Beran her­cegérseiktől kaptam, vagy magam szö­vegeztem őket otthon, majd illegáli­san terjesztettem. Ezután Gojdics elmondja, hogyan kapta kézhez Beran hercegérsek pász­torleveleit. Természetesen titkos fu­tár közvetítésével, 250 darabot egy­szerre. Rögtön továbbította őket alan­tas papjaihoz. Elnök: Mondjon valami közelebbit, hogyan viselkedett a Katolikus Akció­val szemben? Gojdics: Mindenütt ellene léptem fel, 1949-ben Fazekas Jánost Prágába küldtem Beranhoz és az internuncia­turára, hogy részletes információkat szerezzen nekem. Ez Verolino válaszá­val érkezett meg, hogy a Katolikus Akcióban résztvenni exkommunikáció terhe alatt tilos. Tudomására hoztam ezt az üzenetet a papoknak és azokat a papokat, akik az Akciót már aláírták, felszólítottam, hogy aláírásukat von­ják vissza, mert ellenkező esetben exkommunikáljuk őket. Kiadtam egy olyan körlevelet, amelyben megküld­tem a papoknak a visszavonási nyilat­kozatot. A cél: a Kommunista Párt aláásása, a munkaerkölcs lazítása Elnök: Mi célja volt a Vatikánnak és a Csehszlovákiai főpapságnak, véte­ménye szerint, ennek az exkommunika. ciós dekrétumnak terjesztésével? Gojdics: A kommunista pártot akar­tuk aláásni, a munkaerkölcsöt meglazí­tani, hogy visszatérhessen a régi ma­gánkapitalista rendszer, amelyben az egyház megint visszanyerné elvesztett hatalmi, gazdasági és politika pozíción. Elnök: Milyen kapcsolatokat tartott fenn mi módon Verolinoval? Gojdics; Leveleztünk és találkoztam is vele. Találkozni a püspöki konferen-' ciákon találkoztunk, azonkívül Veroli­no 1949. júniusában meglátogatott Eperjesen. Akkor voJt a szepességi káptalanban Vojtassáknál is, Zmrzlík kíséretében, felszólított engem, hogy az illegális pásztorleveleket olvastas­sam fel, kifogásolta, hogy az illegális pásztorleveíeket az én egyházmegyém, ben nem olvassák fel, úgy, ahogy azt helyesen a szepesi egyházmegyében teszik. Elnök: A Vojtassák-féle egyházme­gyét. mint mintát állította maga elé? Mit mondott még magának? Gojdics: Verolino azt mondotta, hogy itt az alkalmas idő az ellenakcióra, mert a politikai helyzet olyan, hogy azt sokáig fenntartani nem lehelt. Elnök: És mit mondott maga erre? Gojdics: Megmagyaráztam, hogy a mi papjaink nősek és félnek a pásztor­leveleket felolvasni, mert hisz megélhet tésüket veszélyeztetik ezzel. Meg­mondottam nekik, hogy én magam részéről mindent elkövettem, ami csak erőmből tellett. Sokszorosítottam egy körlevelet, illegálisan szétküldtem a papoknak, hogy kifejezésre juttassák, hogy visszavonják bejelentésüket a Katolikus Akcióban való részvételük­ről. Verolino ebben az időben az össze® szlovákiai püspököket meglátogatta. Felhívta őket, hogy a Vatikán érdeké­bein a kormány ellen sokkal radikáli­sabb eljárást kövessenek. Elnök: Ez egy olyan ellenőrző in­spekciós út volt, úgy-e? Gojdics: Igen. Az államügyészség javaslatára a bíróság Zell és társai elleni bünper irataiból megállapítja, hogy a főpap­ság csak színleg folytatott tárgyalá­sokat a kormánnyal és hogy a főpap­ság nálunk végzett felforgató akciója szoros összefüggésben áll a nemzet­közi reakció összeesküvésével. Ezt a bűnös akciót a nyugati imperialista háborús uszítók és társaik tervezték, a Vatikán és a Tito-féle fasiszta ban­da aktív részvételével, amint az be­bizonyítást nyert Budapesten a Rajk és társai elleni bünperben, valamint a többi népi demokratikus államok­ben lefolyt hazaárulási perekben. Az állambíróság ezután a vádlott Goj­| dics kémtevékenységeivel foglalko­I zik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents