Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-14 / 12. szám, vasárnap

-Ö

JSZ

Ö - 3 1951 január 14 Kémtevékenység a népi demokráciák ellen Elnök: Mióta folytatott kémtevékenységet és kikkel? Gojdics: Az eperjesi püspöki ordinariátus a vatikáni keleti kongregáció kormányzata alá tartozott közvetlenül és ebbe a kongregációba küldtem én rendszeresen jelentéseimet. Igy kémjelentéseket küldtem Lengyelország és a Szovjetúnió viszonyairól, amelyeket a menekültekkel, kollaboránsokkal és a német fasisztákkal folytatott beszélgetéseimből szereztem. Elnök: Tehát kémjelentéseket küldött köztársaságunkról, Lengyelországról és a Szovjetúnióról ? Gojdics: Igen. Elnök: Mire vonatkoztak azok a kémjelentések, amiket a benderistáktól kapott. Gojdics: Azok részletes jelentést adtak és én ezeket Hucskónak továbbítottam Prágába, hogy adja az internunciatúrára. Az ukrán és orosz leveleket Hucskó fordította le latinra. Néha Szabói provinciálissal küldtem leveleket Prágába. Én anyagot szolgáltattam ki az internunciatűrának, még pedig azokról a biztonsági intézkedésekről, amelyeket a benderisták ellen léptettek életbe hatóságaink és ezt azért tettem, hogy az internunciatúra a benderisták érdekében közbelépjen. Elnök: Milyen jelentéseket küldtek még? Gojdics: 1948-ban körlevelet kaptam az apostoli internunciatúráról. hoTV kiildiem meg azoknak a papoknak a névsorát, akiket államellenes ténykedés miatt letartóztattak. Ezt Elnök: Kivel tartott fenn még kémösszeköttetést ? Gojdics: Tróngtonnal, aki mint angol újságíró mutatkozott be nekem. Nem tudom biztosan, hogy valóban így hívták-e. Felkeresett engem, információkat kért, én meg is adtam azokat. Elnök: Kémjelentéseket! Gojdics: Igen. Azonkívül kémkapcsolataim voltak Robertsonnal is, az amerikai CARE akció vezetőjével. Elnök: Ezenkívül résztvett még egy felforgató kémszervezetben is ? Gojdics: Együttműködtem dr. Kola koviccsal. Először 1942-ben látogatott meg. Azt mondta, hogy jugoszláviai pap és megkért engem, hogy bízzam rá a görögkatolikus főiskolások vezetését. Rábíztam. Később tudtam meg. hogy a Vatikán ügynöke. Elnök: Kolakovics későbben is járt magánál. Gojdics: Két vagy három esetben és néhány esetben megkért, hogy jelöljem ki neki a Vatikán szempontjából megbízható papokat. Ez még az úgynevezett Szlovák állam idjeén volt. Megneveztem neki azokat a papokat és laikusokat, akikhez bátran fordulhat. Elnök: Mondjon valami közelebbit Kolakoviccsal való kapcsolatairól. Gojdics: A felszabadulás után ismét eliött hozzám és azt mondotta, hogy Besztercebányán titkos találkozón jön össze bizalmasaival és arra jöiiön el valaki az én egyházmegyémből is. Egyik papomat küldtem el. aki aztán beszámolt nekem is, közölve velem, hogy ezen a találkozáa jelentést a prágai internunciatúrára Szabói tartományfőnök vitte ei. Egyben jelentést küldtem a" kárpátukrajnai politikai és egyházi viszonyokról. Elnök: Megfordult-e a prágai internunciatúrán ? Gojdics: Igen, többször voltam ott. Elnök: Kivel találkozott ott? Gojdics: 1946-ban vacsorára voltam meghíva Eltschner püspökkel és S vec kanonokkal. Jelen volt Forny is. Én itt a papok és szerzetesek államellenes ténykedéseiről referáltam, 1947-ben Prágában találkoztam Sensivel, neki ugyancsak kémjelentéseket adtam és megkértem, hogy lépjen közbe a letartóztatott papok és szerzetesek érdekében. Elnök: Vallomást tett dr. Sztuhlik Máriáról is, aki egy Suliivan nevü amerikai munkatársa volt. Gojdics: Igen. Amerikai állampolgár volt. Prágában mint az amerikai katolikus Charita vezetője működött. Meglátogattam öt és kértem támogatását. Amori <ai autót kértem tőle saját céljaimra. Azt mondotta nekem ekkor, hogy ez komplikált dolog lenne és hogy rkáob ad támogatást, hogy amerikai autót vehessek. Tízezer koronát adott. Elnök: Mondja, ez a Suliivan, az amerikai charita vezetője olyan benyomást gyakorolt önre, mint aki csak a charita vezetője? Miben látta itt-tartózkodásának igazi célját? Gojdics: Igazi célja a kémkedés volt. Azt akkor tudtam meg, amikor nálam megfordult Eperjesen. Meg adtam neki mindazokat az információkat, amlyeket tőlem kért. son minden egyes résztvevő titkos nevet kapott. Későbben aztán Kolakoviccsal Bártfa fürdőn találkoztam. Elnök: Honnan vette a pénzt felforgató ténykedésére? Gojdics: Ezek egyházi pénzek voltak, főleg olyan pénzek, amelyeket papjaink szedtek össze, azonkívül Amerikából is kaptam egyházmegyém szükségletére papoktól pénzt. Elnök: Véleménye szerint mire gyűjtötték ezt a pénzt? Gojdics: A megrongált egyházi épületek felépítésére, illetőleg javí tására. Elnök: E helyett maga a pénzt kémkedésre használta fel. Kapott pénzt a prágai ir.ternunciatúrátó'l is? Gojdics: Igen, 1947, 48 és 49-ben karácsony előtt a nunciatúrán keresztül a szentatyától a Vatikánból és azonkívül Amerikából is kaptam pénzt. 1947 és 48-ben a Živnobank útján és a Nemzeti Bank útján, 1949ben futár útján. Egy főiskolás nő jöt hozzám akkor és négy borítékot hozott. Vojtaššák, Csárszky, Pobozsny püspökök és az én részemre. A borítékban hozott pénzt Prágában a jezsuitáknál kapta. A prágai internunciatúra a jezsuitáknak adta a pénzt és a borítékban, melyen az én címem volt, 220.000 korona volt. Elnök: Mire használta fel ezt a pénzt ? Gojdics: Az államellenes ténykedésben résztvevő .papok támogatására. Elnök: Honnan kapott még pénzösszegeket? Gojdics: Hogy megbízhatók voltak-e ilyen munkára. Államügyész: És a Köztársaság irányában milyen volt ezeknek az állásfoglalása? Gojdics: A köztársaság irányában ellenséges. Államügyész: Miért nem volt elegendő egy. miért kellett mindjárt ötöt magnevezni? Az illegális hálózat kiépítésének tipikus esete. Vádlott így van ez? Gojdics: Igen. Gojdics ezután a titkos megbízatásról beszél. A bíróság elnöke ismerteti a bíróság előtt a titkos megbízás tartalmát és De Liva kísérő levelét, amelyben hangsúlyozva van, hogy tartalmára a legszigorúbb pápai titoktartás kötelező. A mebízást a vatikáni államtitkárság adta ki és Dominik Tardini látta el aláírásával. Elnök: Ki az a Tardini? Gojdics: Bíboros. Elnök: Miért nevezett ki mindjárt öt titkos püspököt? Gojdics: Hogy egyik a másik után folytathassa az államellenes ténykedést, ha egyiket vagy másikat letartóztatnák. Egyházmegyémet 19 járásra osztottam és mindegyikben egy papot neveztem meg püspöki joghatalommal, hogy ezt a joghatalmamat az én elfogatásom esetén gyakorolhassa. Elnök: Ez annyit jelent úgy-e hogy az eperjesi egyházmegyét az ön letartóztatása után illegálisan vezessék? Gojdics: Igen. Gojdics görögkatolikus püspök vádlott egyéb intézkedéseket is tett. Igy .például megsemmisítette a püspöki levéltárban mindazokat az okmányokat, amelyekről úgy gondolta, hogy kompromittálhaják. Az iratokat elégette, és ezek között a benderista munkatársainak névsorát is. Ügy tet mint minden közönséges kém, aki A vádlottak kihallgatása után az állambiróság megkezdte az államügyészség javaslatára a tanúk kihallgatását. Elsőnek Szakalik József, Vojtassák püspöki uradalmának alkalmazottja kihallgatását kezde meg az állambiróság, aki Vojtassák vádlottnál mint kommenciós dolgozott és saját bőrén tapasztalta a vádlott Vojtassák uradalmán érvényesített feudális rendszert. Amikor Szakalik az 1941-es évben Vojtaššák nagybirtokán alkalmaztatásba lépett, héttagú családja volt, gyerekei 3—14 évesek voltak. Elnök: Milyen munkafeltételek voltak ott? Szakalik: Rettenetes nehéz feltételek, Feleségemmel együtt dolgoztam ott és 20 tehén volt rám bízva. Fejtem azokat, évente hat mázsa gabonát kaptam, a feleségem egy liter tejet kapott és 10 tehenet fejt. Elnök: Mennyit tett ki a havi bére pénzben ? Szakalik: Nyolcvan koronát havonta. Elnök: Milyenek voltak ott a viszonyok? Beszéljen ezekről valamit. Szakalik: Nagyon-nagyon nehezek. A püspök úr annyira sem becsülte a munkást, mint az állatot. Több heti munka után, amikor Szakalik kommenciós nehezen viselte a kizsákmányolásnak ezt a korlátlan formáját, a nagybirtokon való rabszolgamunkát, szembehelyezkedett e feudális rendszerrel, amely a Vojtassák-féle uradalmon dívott. Vojtassák vádlott egyenes írásbeli parancsára a munkából elbocsátották. Elnök: Volt valakinél, hogy ne bocsássák el munkájából? Szakalik: Nem Voltam,"'hisz úgysem engedtek volna be, az ember oda nem tudott bejutni. A továbbiak során Gadus Valent 65 éves tanú kihallgatására kerül sor, aki mint fűtő volt alkalmazásban 1913 óta a szepesi káptalannál és aki Vojtassák kényuraságáról nagyon sokat tapasztalt saját bőrén. A munkások mindig panaszkodtak arra, hogy miként csapják be őket és milyen alacsony fizetéseket kapnak. Gadus favágó és fűtő volt. Nyáron a kertben dolgozott. Elnök: Mennyit kapott Vojtassaktól, mi volt a meghatározott fizetése? Gadus: Az első Republikában havi 100 koronát és kommneciót kaptam. Elnök: Milyen kommenciót? Gadus: 12 métermázsa magot, 600 négyszögöl földet káposzta alá és 2 liter tejet. Az úgynevezett Szlovák állam idején Gadus havi 150 koronát kapott, majd későbben 200-at. 1944-ben fizetésemelést kért. Elnök: Miért kért fizetésemelést? Gadus: Mert kevés volt a fizetés, Ruhám nem volt, mindenem rossz volt, hát fizetésemelést kértem szóbelileg. Azt válaszolták, hogy nem lehet. Voj tassák püspök úrnak »nem állt módjában* Gadus nyomorult fizetését felemelni, aki 1913-tól a püspöki nagybirtokon dolgozott. Ezután Gadus fűtő írásbeli kérést adott be, hogy adják meg a kért fizetésemelést. Erre a következő választ kapta: »Ha nem tetszik itt neked, úgy mehetsz is«! És ki is akarták költöztetni. Időközben azonban a boroshordóknak a pincébe való szállítása során Gadust szerencsétlenség érte, így továbbra is ott maradt munkában, de fizetését A tárgyalás folyamán a következő tanú Obtulovics Lajos, ez idő szerint államellenes ténykedés miatt letartóztatásban. A tanú előadja, hogy Mackó Péter fakereskedővel érintkezett, aki kereskedelmi útjai során kapcsolatokat tartott fenn a külföldi emigrációval. >Az egyik alkalommal — mondja a tanú — hogy Mackó visszatért Olaszországból vagy Svájcból, meglátogatott engem, mert tudta azt, hogy Vojt&éšák püspök jogi tanácsadója vagyok és arra kért meg, hogy eszközöljek ki számára bifél a leleplezéstől. Elégette azt a levelet is, amit Mindszentjétől kapott. Elnök: Milyen célt követett ez a gonosztevő tevékenysége, amelyet most itt beismer? Gojdics: Vágyaimnak beteljesedését a Szovjetúnió és a szocializmust építő országok, tehát a Csehszlovák Köztársaság elleni új háborúban láttam. Én a népi demokratikus rendszer megdöntését, a szocializmus és a kommunizmus bukását vártam. Elnök: Ügy hát a püspök úrhoz nem lehetett bejutni? Szakalik: Más emberek bejutottak, csak a szegény ember nem tudott el. jutni hozzá. A tanú továbbiakban azt adta elő, hogy Vojtassák a lakásából is kidpbta. Elnök: Tehát magát a lakásából is kidobták? Szakalik: Igen. Elnök: Maga a vádlott Vojtasšáktól béremelést kért? Szakalik: Azt mondták, hogy a püspök úr nem tud fizetni, mert szegény ember, nincsen miből. Szakalik azután előadja, miként pereskedett Vojtaššákkal, amikor jogos bérét követelte. De Vojtassák ellenében neki a Tiso-féle bíróság nem adott igazat. Végrehajtókat küldtek a nyakára. Az államügyész ezután előterjeszti a szepesváraljai járásbíróság végrehajtási iratát, amely jelentést tesz arról, hogy a végrehajtási eljárás során nem találtak vevőt a lefoglalt tárgyakra, ezért Vojtaššák püspök vevőt keresett, hogy szabadkézből adja el a lefoglalt tárgyakat. Vojtassák vádlotról a tárgyalás folyamán bebizonyult, hogy a földbirtokokra, üzletekre, pénzre, egyáltalán mindenre, ami hasznot jelentett neki, nagy figyelmet fordított, úgyanakkor ozanban saját alkalmazottaival szemben mint valóságos feudális úr viselkedett. A szembesítés során mindenképpen igyekezett a terí' rótt cselekményeket letagadni, azt állítva, hogy ^fogalma sincs«, nem emlékszik arra, hogy beszélt volna Szakalikkal. Elnök: Tanú úr, továbbra is kitart amellett, amit mondott? ' Szakalik: Igen, én kérem ezt az Isten és az egész világ előtt is bebizonyítom. nem emelték. VojtaoSák .püspöktől szóbelileg és írásban is megkapta fölmondását. Nép bíró: Tanú úr, ezt mondotta, hogy írásbeli felmondást kapott a vádlott Vojtassáktól. Gadus: Igen. Népbíró: E felmondás alatt kinek az aláírása volt? Gadus: Vojtašáák Jánosé. Elnök: Maga azt is megemlítette, hogy feleségének is kellett dolgoznia? Fizettek azért? Gadus: Sohasem: Adtak néha egy darabka húst, mert nem volt miből húst vennünk. Elnök: Hány tagú családról kellett gondoskodnia? Gadus: öttagú családomról. Elnök: Felesége kért valaha fizetést vagy emelést? Gadus: Egyszer. Azt mondta, hogy nem magáért volt kérni, hanem hogy nekem javítsanak. Neki is ugyanazt mondtáí »ha felemelnénk, úgy mindenkinek fel kellene emelni*. Vojtassák előadja a szepesváraljai püspöki székben Pálffy Sándor magyar g^róf volt. Gadus tanú ő alatta kezdett, az ő idejében, de hogy Vojtaášák püspök került helyébe, semmi olyan változás nem történt a nagy. birtokon, ami a dolgozó nép javát szolgálta volna. Igy tengődött Vojtassák püspök rezidenciájában Gadus Valentin több mint 30 éven át. Most is ott dolgozik, de ma 4200 korona havi fizetése van. Vojtaššák vádlott az elnöknek arra a kérdésére, hogy hozzá akar-e valamit tenni a tanú vallomásához, beismeri, hogy a tanú az igazat mondotta. zalmas kihallgatást Vojtaššáknál. Egy idő múlva ez a Mackó bejelentette nekem, hogy már beszélt Vojtaššákkal, de hogy miről, azt nem mondta*. A tanú továbbá előadja, hogy a vádlottat kollaborációs ténykedése miatti büntetőügyben képviselte, amelyet a Tiso-féle fasiszta rezsim során elkövetett. Elnök: És elítélték Vojtassákot? Obtulovics: Nem, mert Vojtassák kérésére és jogi képviselői funkciómból kifolyólag közbenjártam ügyében főleg dr. Lettrichnél, aki nagy figyelemmel volt arra, hogy Vojtassákot el ne ítéljék. Mint politikus arra szár mított, hogy Vojtassákot, mint volt néppárti és a főpapság tagját megszerzi a maga számára, hogy támogassa öt az 1946-os tavaszi választások során. Elnök: Vojtassák tehát visszaélt püspöki tisztségével, hogy a demokrata párt választási agitációját támogassa. Obtulovics: Igen. Elnök: Lettrich tehát számolt azzal, hogy Vojtassák agitálni fog a választások során a demokrata párt mellett és ezért intervenciója alapján sikerült volt Vojtassákot kiszabadítani? Obtulovics: Igen. Én is számítottam arra, hogy ha a demokrata párt győz, akkor az ő kollaborációs ténykedését nem fogják bírósági eljárás útján üldözni. A tanú továbbá előadja: — 1946 tavaszán talaiAoztam Cvincsek kanonokkal, aki tudott arról, hogy Vojtassák jogi tanácsadója vagyok. Amikor megemlítettem, hogy éppen Vojtassákhoz megyek, akkor arra kért, tolmácsoljam a püspök úrnak, liogy magának az egyháznak érdekében áll az, hogy a demokrata párt győzzön az 1946-os tavaszi választásokon. De magának Vojtassáknak is érdeke, hogy a demokrata párt győzzön, mert csak így lehet végleg befejezni az ellene indított bűnvádi eljárást. Vojtassákot figyelmeztetnem kellett arra is, hogy kinek tartozik hálával azért, hogy a fogságból kiszabadult és ha a demokrata párt nincs, úgy továbbra is fegyházban maradt volna és a bíróság elítélte volna. Elnök: Lettrich is mondott mag&nak ehhez hasonlókat? Obtulovics: Igen, ö is mondta, hogy tolmácsoljam Vojtassáknak, hogy az ellene indított bűnvádi eljárást csak akkor lehet elsimítani, ha a demokrata párt győz. Én mindkét üzenetet átadtam Vojtassáknak és dr. Lettrich és dr. Hodzsa jelenlétében későbben egyszer kijelentettem, hogy Vojtassák püspök nagyon szépen viselkedett, amikor utasítást adott a papságnak, hogy támogassák a demokrata pártot a választásokon. Obtulovics tanú egyebekben előadja, hogy a fölszabadulás után Vojtassáktól megbízatást kapott arra, hogy különféle helyeken járjon közben annak érdekében, hogy Vojtassáknak meghagyják az arizált birtokokat. A bűnbe kényszerített pap püspökét okolja További tanuként a bíróság elé Bacsa István volt vikartovcei pap lép, ez idő szerint államellenes ténykedés miatt letartóztatásban. Beismeri, hogy több rendbeli bűncselekménye között az állam ellen azzal is vétett, hogy államellenes pásztorleveleket olvasott fel, exkommunikációs dekrétumokat, memorandumokat. Bacsa: Bűnt követtem el, de ezt Vojtassák püspök úr nyomására tettem, aki fölöttesem volt. Elnök: Miben állt az a nyomás, amelyet a püspök gyakorolt? Bacsa: Hát a püspök úr küldeményeihez mindig fenyegető leveleket csatolt, amelyekben megfenyegetett bennünket, hogy aki nem engedelmeskedik és az emiitett sajtótermékeket nem ismerteti, egyházi büntetésekkel lesz fenyítve, felfüggesztéssel. . Elnök: Ilyen fenyegető kísérőleveleket más papoknak is küldött? Bacsa: Igen, más papoktól hallottam erről. Elnök: Véleménye szerint milyen álláspontra helyezkedett Vojtassák vádlott a katolikus akcióval szemben? Bacsa: Határozottan ellenséges viszonya volt hozzá, ami rendelkezéseiből is következik, amelyek a Katolikus Akció ellen irányultak. A Katolikus Akció céljait a püspök urak eltitkolták, nem mondták meg nekünk, hogy a Katolikus Akció csak az állam és az egyház közti megegyezést tartja szem előtt és egyáltaián nincs szó benne hitmagyarázásról vagy egyházi ügyekről. Elnök: Hogyan lépett fel olyan papok ellen, akik az egyezmény mellett szálltak síkra? Bacsa: Az ilyen papokat perzekuciónak vetette alá, szegény plébániákra helyezte át. Azokat a papokat viszont, akik engedelmeskedtek, készségeseknek mutatkoztak, hogy államellenes ténykedésben vegyenek részt, megjutalmazta. A továbbiak során a tanú előadja, hogy Vojtassák jelentést kért tőle, állapítsa meg, hányan Írták alá hívei közül a katolikus akciót. A püspöki hivatalból a tanú két illegális pásztorlevelet kapott, a pásztorlevelek fölháborító uszító tartalmúak voltak, a pásztorleveleket a püspöEgyházi,célokra gyűjtött Gojdics: A prágai katolikus Chartától. A cseh országrészekben a püspökök gyűjtéseket rendeztek a háborúban megsérült egyház' épületek renoválására 1946-ban 45.000 koronát kaptam és mivel tartottam attól, hogy államellenes ténykedésem miatt felelőségre fognak vonni, ezt a pénzt Kassán, Eperjesen és Bratislavában eldugtam. Eperjes környékén is elhelyeztem titokban pénzt, értéktárgyakat, betétkönyveket, kb. féímillió korona értékben. Gojdics vádlott, mint a volt görög katolikus egyház csehszlovákiai feje az egyházi célokra, egyházi épületek tatarozására összegyűjtött pénzt, ahogy saját maga is beismerte, államellenes ténykedéséve' járó kiadások fedezésére használta fel s a megmaradt pénzt Szlovákia több helyén eldug« ta. Gojdics ezután arról beszél, hogy saját kezdeményezéséből, mint sürgette és kérte a Vatikántól, hogy engedélyt kapjon titkos püspök kinevezésére. Gojdics: A szentszéket megkértem, hogy engedélyezze 1, vagy 2 papnak püspökké való kinevezését, hogý folytassák helyettem a püspöki ténykedést Elnök- És miért kellett titkos püspököt kinevezni? Gojdics: Hogy folytathassa az általam megkezdett felforgató ténykedést. Államügyész: Milyen szempontok szerint választotta ki őket? pénzek gonosz űzelmekre Bűnös kapcsolatok Amerika ügynökeivel és a Vatikán kémeivel Felsorakoznak a per tanúi Politikai csereüzlet a demokrata párttal Megdöbbentő vallomások az alkalmazottak mérhetetlen kiuzsorázásáról *