Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-14 / 289. szám, csütörtök

1950 december 14 UJS20 Truman és Attlee tovább folytatják a reménytelen kalandorvállalkozást I mosz&vai Pravda az amerikai elnök és ange! aM.ztwtMHt együttes kcnmianMiÉjértl A moszkvai Pravda „Truman és Atuee együttes kommünikéjélijea'

4 cimmei szerkesztőségi ciküet közöl, amely a következőket mondja: Az amerikaiak koreai agressziójának kudarcával kapcsolatban Truman és Attlee tanácskozott YVashingtonoan. A tanacskozás eredményeiről közzétett kommüniké az USA elnökének és Nagy-Britannia miniszterelnökének együttes nyilatkozata. A kommüniké tanúskodik arról, hogy az U ei A Kormánya véget akar vetni az attala kitervezett agressziónak Koreaban. Ellenkezőleg, Truman és Attlírs megegyezett abban, hogy folyatja ezt a reménytelen kalandorvállalkozást. Sőt mi több, kiderül, hogy Truman és Attlee tanácskozás sanak egész értelme abban a két következtetésben rejlik, amelyekről a kommünikében szó van és amelyek bizonyítják, hogy mennyire előre haladtak az új háború előkészítésének mai angol-amerikai tervei. Truman és Attlee megegyeztek először fegyveres erőik további növelésében, másodszor a fegyvergyártás további fokozásában. Mindez, mint látjuk, szerfelett emlékeztet arra, amit az agresszív államok kormányai a második világháború előkészítésével kapcsolatban müveitek. A kommüniké megismétli a szavakat, hogy az USA és Nagy-Britannia kormányai a fennálló problémák békés rendezésére törekednek, mindezek azonban csak papíron létező szavak. Az egész nem más, mint szánalmas erőfeszítés a figyelem elvonására kalandor katonai terveikről — közelebbről az angolok és amerikaiak agressziójáról Koreában, Taivanon és így tovább. Mindenki tudja, hogy nem a koreaiak támadták meg aa USA-t, hanem za USA kormányának csapatai hatoltak be Korea területére és már néhány hónap óta rombolják a koreai városokat és falvakat, nem engedve meg a koreai népnek, hogy visszatérjen a békés élethez és saját belügyeit demokratikus úton oldja meg. Mindenki tudja, hogy a Kinai Népköztársaság semmi rosszat nem követett el az USA ellen, nem gondolt és nem is gondol arra, hogy amerikai vagy angol területet támadjon meg. Ennek ellenére az amerikai fegyveres erök elfoglalták Taivan kínai szigetet, amelynek több millió lakosa van, az amerikai hadirepülőgépek állandóan megsértik Kína légi határait és az USA kormánya Csankajsek bandáit új támadásra készíti etö a Kinai Népköztáreág ellen. Ki itt az agresszor és ki védelmezi valóban a maga békés és független nemzeti létére vonatkozó törvényes jogait? Ha Truman és Attlee valóban a koreai kérdés és a többi nemzetközi jelentőségű probléma békés rendezésére törekednék, most végre valahára véget vethetne katonai hadjáratának Koreában és megszüntethetné a Kína ellen irányuló agresszív lépéseket. A valóságban éppen ennek az ellenkezője történik. A kommüniké az angol-amerikai tömbben fennálló ellentétekről is beszél. Nem tudta elhallgatni azt, hogy a két kormány véleménye különbözik Kina ENSz-beli képviseletével kapcsolatban. Truman továbbra is makacskodik ebben a kérdésben és megakadályozza a Kínai Népköztársaságnak az ENSz-beli képviseletre vonatkozó törvényes joga érvényesülését és ezzel együtt az USA és Kína népei közti normális viszony megteremtését. Truman Kínában ,,saját'

1 kormányt szeretne, vagyis az amerikai fökolomposok számára alkalmas kormányt, a Csankajsek-féle klikk fajtájából, amely a kinai nép és az egész világ előtt gyalázattal fedte be magát. Az említett kommünikében újból az USA-nak erről a politikájáról van szó és ezzel együtt képmutató kijelentést is tettek „az összes népek jogainak és érdekeinek tiszteletbentartásáról". Truman azónban az Attleevel folytatott tanácskozást arra is felhasználta, hogy tovább erősítse a NagyBritanniára nehezedő nyomást. Most nemcsak az USA kormánya, hanem Nagy-Britannia kormánya is megtagadta a kairói és potsdami nyilatkozatokon lévő aláírását, amely nyilatkozatok kimondják, hogy Tajvan Kínához tartozik. Koreai kalandjának kudarcáért, amely az amerikai báb Csankajsek-klikk kínai összeomlását követte. Truman a kínai népen áll bosszút. Most összefog Attleevel azokban a törekvésekben, amelyeknek oélja Taivan szigetének -r- amely vitán felül kínai terület — Kínától való elszakítása. Ez ismét bizonyítéka annak, hogy mennyit érnek Trumannak és Attleenek ,,az összes népek jogainak és érdekeinek tiszteletbentartásáról" szóló kijelentései. Már az első, Truman és Attlee kommünikéjét követő sajtóvisszhangok megmutatják, hogy a tanáskozás eredményei még azokat sem elégítik ki, akik pusztán csak azt akarják, hogy az USA és Nagy-Britannia kormánya legalább is minél hamarabb láboljon ki a reménytelen távolkeleti kalandorvállalkozásból. Ez olyasmi — amit napjainkban még Truman és Attlee politikájának sok hivie is megért. Másfelől még sokkal világosabbá válik, hogy az USA és Nagy-Britannia imperialista körei a maguk módján ki akarják használni az előállott helyzetet. Az amerikaiak koreai agresszióját Truman, Mac Arthur, Harriman, Acheson és barátaik már nagyban felhasználták arra, hogy még jobban felszítsák a háborús hisztériát az USA-ban, Angliában és más országokban és az amerikai monopóliumokat magas jövedelmeket hajtó katonai megrendelésekhez juttassák. A Truman és Attlee tanácskozásairól kiadott kommüniké még inkább szolgálja ezeket a célokat. Ezt teszik most az USA és Nagy-Britannia kormányai és közben nem számolnak sem az amerikai és angol nép érdekeivel, sem pedig az egész világ békeszerető népeinek követeléseivel. Imrln Ínfűét a miÉtefea vez®ti A londoni Saint Pancras negyed városházában többezer főnyt közönség jelenlétében az Angol Kommunista Párt Központi Bizottságának rendezésében előadást tartottak „A tudomány és a művészet a béke és a nemzeti függetlenségért vívott harc szolgálatában" címmel. Harry Pollitt, az Angol Kommunista Párt központi titkára, előadásában rávilágított arra, mily kimondhatatlan nagy veszedelmet jelentenek az angol függetlenség szempontjából az Északamerikai Egyesült Államok kormányának háborús tervei. Az angol közvéleménynek feltétlenül el kell utasítania azt a politikát, amelyben Truman és Attlee Washingtoniban megállapodtak, állapította meg Harry Pollitt, majd beszédét a következőképpen folytatta: A békemozgalom fokozása és megerősítése minden értelmes és egészségesen gondolkozó angol állampolgárnak legfőbb kötelessége. Azt állítani, hogy a háborút nem lehet elke„Ne nyúljatok Párizs népéhez, amely Nyugat-Németország felfegyverzése ellen tiltakozik" Tüntetések Francíaország-szerte Nyugat-Németország felfegyverzése ellen Égyre nagyobb méreteket ölt Franciaországban a Nyugat-Németország felfegyverzése edlen irányuló tiltakozó mozgalom. Meurthe és Moselle megye különböző pártállású személyei felhívást írtak alá, melyben felszólították a francia kormányt: intézkedjék az öthatalmi tárgyalás haladéktalan megindítása érdekében. A felhívást a kommunistákon kívüj — a tömegek nyomására — több jobboldali szocialista, az MRPhez (katolikus párt) tartozó személyek, valamint sok protestáns leikész is aláírta. A Francia Kommunista Párt szajnamegyei szervezetének felhívására hétfőn délután négy órá-tóJ kezdve százszámra járultak a nap folyamán megválasztott küldöttségek a köztársasági elnök palotájához, hogy tiltakozzanak Nyugat-Németország felfegyverzése és az új Wehrmacht felállítása elleti. A legtöbb helyen figyelmeztető' munkabeszüntetésekre vagy röpgyülésekre került sor, amelyeken megbélyegezték a bosszúra éhes nácik felfegyverzését. A párizskörnyéki Drugny peremvárosban, amríynek 98 százaiékát a háború alatt elpusztította a bombázás, a rendőrség haárom röpiratosztogató dolgozót letartóztatott. A peremváros többszáz építőmunkása azonnal sztrájkba lépett és sikerült kiharcolnia a letartóztatottak szabadonbocsátását. A köztársasági elnöki palota körüli utcákban már a kora délutáni órákban hatalams rendőri készültség őrködött. Pontosan félnógy órakor érkezet az első küldöttség: a Renautt-gyár egyik üzemének küldöttsége, hogy benyújtsa tiltakozását Utána következtek a vitry-i asszonyok, a párizsi közlekedési művek dolgozóinak, a XVIll. kerületi békeharocosknak, a Volt Frontharcosok Köztársasági Egyesületének, A finn kormányátaSakítási kísérletek igazi háttere Egy idő óta a finn kormánykörökben és a finn sajtóban egyre többet hallani a „kormány alapjainak kibővítéséről". Voltaképpen arról vart szó, hogy olyan kormányt aSakítsanak, ameiyneík összetétele és politikai irányvonala állítólag egészen más lesz, mint az eddigi volt. Amikor Kekkonen elnök november 22-én a finn sajtóügynökségnek adott nyilatkozatában a kormánynak a parlamenti képviselet alapján való újjászervezéséről szólt, az összes csoportok elvileg biztosították, hogy ezt a kormánykérdést megvitatják. Ezzel szemben az agrárúnió, a mai kormány legnagyobb pártja, sőt maga Kekkonem kormányelnök is, mindezideig egyetlen pártái va:ó tárgyalásával elégedett meg, ez a szociáidemokraták pártja volt. És ez rávilágít arra, mi az igazi célja a bejelentett kormánykibővítésének: több olyan embernek bevonása a kormányban, mint amilyen a szociáldemokrata Tanner. Sokat beszélnek arróü, hogy az agrárúnió és a szociáldemokraták között a tárgyalás annyira előre haladt, hogy alapvető megegyezés jött má" létre, az új kormány összetételét és programmját illetően. Az esmények azt mutatják, hogy a szociáldemokrata vezérek kormányba való elhelyezkedésének lehetőségét nem gazdasági kérdések felmerülése okozták, haneim egész más indokok. A kampány, amelyet a jobboldali szociáldemokraták a sajtóban megindítottak a kormányban való képviseletük érdekében, együtt haladt kéz a kézben azzal a dühödt propagandával, ameíyeit a békemozgalom ellen vezetnek, valamint a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok megrágaimazásában. E kampánynak igazi célja, hogy Finnországot lejtőre vigyék, hogy az országot az angol-amerikai aagresszorok engedelmes eszközévé tegyék. A kormány újjászervezésének legfőbb szervezője a valóságban Tanner, aki a Szovjetúnió esküdt ellensége és egyike a legnagyobb háborús bűnösöknek. .Világos, hogy a finn kormány kibővítési terveinek igazi célja, hogy Finnországot egy újabb szovjetelleness kalandpolilikába hajtsa és ugyancsak világos. hogy Finnország a.z amerikai háborús úszítók kezében, a báb szerepét fogja játszani. a SIMCA-autógyárak dolgozóinak, a rianterrei munkásoknak a küldöttsége és más küldöttségek. Öt óra felé az elnöki negyed utcáit vaäósággal elborította az egyre növekvő, megállás nélkül érkező emberáradat. A diákok küldöttsége után az ápolónők, majd a cBehy-i építőmunkások küldöttsége érkezett. Utánuk jött Chatenay peremváros községtanácsának küldöttsége: kilenc kommunista, kiíenc MRP és három szocialista" tanácstag. Közben újabb rendőri megerősítések érkeztek, amelyeik klilönösen arra vigyáztak, hogy az amerikai követség felé vezető utat elzárják. Egyszerre többszer torokból felharsant a Marseillaise. A tömeg egyre sűrűbb lett az elnöki palota körül. A rendőrség megkísérelte feloszlatását, de egy tartalékos tiszt, volt frontharcos, társai vállára felkapaszkodva kiáltotta; -„He nyúljatok Párzs népéhez, amely Nyugat-Németország felfegyverzése ellen tiltakozik!" A rendőrség végülis Itat engedett a küldöttségnek. A tüntetés csak az esti órákban ért véget. A béketüntetők „Nem adunk fegyvereket a náciknak! — Békét akarunk! — Emlékezz Oradourra! kiáltásokkal hosszú sorokban felvonultak az Opera e)ié és a nagykörútakon. Itt a rendőrség megkísérelte a felvonulók feloszlatását és összetűzésekre került sor. rülni, egyet jelent a háborús uszító támogatásával. Az emberiség tömegeinek állásfoglalása fog dönteni az utolsó pillanatban arról, hogy háború legyen-e, vagy nem. Attlee azért ment Amerikába, mert a közvélemény kényszerítette erre, amelyet a trumani politika erősen nyugtalanít. Attlee eladta magát Trumannak, egy új és még borzalmasabb Münchenben állapodtak meg. Azonban nem az övé az utolsó szó. Az események folyását a tömegek nyomása megváltoztathatja. Ha ma még nincs is háború, a mai katonai előkészületek Nagy-Britannia nemzetgazdálkodását erősen gyengítik. Az ilyen előkészületek csakis egy gazdasági öszszeomláshoz vezethetnek. Harry Pollitt ezután rámutatott arra, miképpen fokozódik az angol élet minden terén az amerikaiak erőszakos beavatkozása. „Legjobb repülőtereink az amerikaiak kezén vannak, az USA Angliában letelepítette szárazföldi hadseregét, hajóhadát és katonai iskoláit AZ amerikaiak kényszerítették Atüeet, hogy akadályozza meg a Béke Hívei II. Világkongresszusának sheffieldi ülésezését. Az amerikaiak Nagy-Britanni át arra kényszerítették, hogy a legélesebben üldözze a haladó erőket. Az 1305-ös kormányrendelet, amely a, sztrájk elleni harcról szól, jellegzetes a mai időkre. Az angol rádiótársaság és Anglia sajtója az USA érdekeit képviseli. Sőt olyannyira jutottunk, hogy a haladó szellemben gondolkozó polgárt kommunistának mondják és azt, aki kifejezésre juttatja, hogy a béke védője, egyszerűen egy külföldi hatalom ügynökeként kezelik. A demokratikus jogokért folyó harc oszthatatlan kelléke a békéért vívott küzdelemnek. Az amerikai uralom ellen folytatott harcunknak, a béke megszilárdításáért folytatott küzdelmünknek sokkal élesebb formát kell öltenie." Beszédének befejező részében Harry Pollitt hangsúlyozta, hogy a történelem során először fordult elö, hogy a béke biztosítására olyan világmozgalom alakult, amely már be is bizonyította, hogy a nemzetközi események fejlődését valóban befolyásolni tudja. . r— r w. »» : -1 v Az angoi öéfeehatarszat az alsóház előtt A Béke Hívei angliai bizottsága kedden, Attlee miniszterelnöknek Amerikából való visszaérkezte napján, hivatalosan benyújtották az angol alsóházban az angol békehatározatot, amelyet az elözetek jelentések szerint 1,346.000 angol állampolgár irt alá. Minden dolgozó kötelessége, hogy IMKOÜM a békéért" * Szakszervezeti Világszövetség felhívása A Szákszervezeti Világszövetség I elnöksége felhívással fordult a vi-1 lág szakszervezeteihez é» dolgozóihoz. A felhívás így hangzik: „Munkások és munkásnők! Valamennyi ország dolgozói! A háború veszélye fokozódik. Az Egyesült Államok imperialistái, akik halált és rombolást vittek Koreába, borzalmas háborúval fenyegetik a világot. Csak maguk a népek állhatják útját a háborúnak. Ti, dolgozó férfiak és nők milliói, az emberiség hatalmas erejét képviselitek. Kezetekben van mindnyájunk sorsa. A Szakszervezeti Világszövetség tevékeny harcra hív fel Benneteket a béke védelmében, gyermekeitek védelme érdekében, alkotó munkátok gyümölcseinek megvédéséért. A Béke Hívei II .Világkongreszszusa kifejezésre juttatja a földkerekség egyszerű emberei százmillióinak akaratát, akik kezükbe vették a béke védelmének ügyét, hogy elszántan ellenálljanak az imperialisták bűnös cselekedeteinek. Ennek a célnak érdekében a varsói kongreszszus kidolgozta a haladéktalan hatásos intézkedések programmját. Ha ezt a programmot végrehajtják, ez a béke biztosítását jelenti." A felhívás ezután sorra veszi a varsói kongresszus fő követeléseit és az ehhez való csatlakozásra hívja fel a szervezett dolgozókat. Figyelmeztetjük a háborús uszítókat — mondja a többi között a felhívás —, hogy azt, amely legelsőnek alkalmazza az atom- vagy más tömeggyilkos fegyvert, az emberiség megbélyegzi mint háborús bűnöst és szigorúan megbünteti embertelen gaztetteiért. A felhívás követeli a koreai háború azonnali megszüntetését és a külföldi csapatok kivonását Koreából. Majd így folytatódik: „A Szakszervezeti VüággzöVítség felhív minden szakszervezetet és i minden dolgozót, hogy támogassa a J Béke Hívei II. Világkongresszusának az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez ( intézett felhívását. Csak közös erőfeszítéssel érhetjük el a népek közti baráti együttműködés békés politikájának megvalósítását. Minden ország szakszervezetei! Fokozzátok a békevédelmi bizottságok tevékenységét az üzemekben és hivatalokban, létesítsetek békebizottságokat ott, ahol még nincsenek. Vonjátok be a béke híveinek mozgalmába a dolgozók széles tömegeit! Dolgozó férfiak és nök! A Szakszervezeti Világszövetség felhív benneteket, szilárdítsatok meg soraitok egységét a békeharcban, létfontosságú követeléseitek teljesítéséért, gazdasági és társadalmi helyzetetek megjavításáért vívott harcban. A békeharc elválaszthatatlan a jobb életkörülményekért vívott harctól, amint ennek a harcnak sikere ia elválaszthatatlan a dolgozók nemzeti és nemzetközi egységének megszilárdulásától. Segítsétek elö, hogy hatalmas mozgalom induljon a dolgozók egységéért. Szilárdítsátok meg a munkásosztály és a parasztság együttműködését. Cselekedjetek szoros együttműködésben a béke híveinek széles tömegeivel és minden békeszerető, haladó erővel. Elszántan leplezzétek le a háborús uszítókat és ügynökeiket a szakszervezeti mozgalomban, akik meg akarják osztani a munkásosztályt, hogy meggyengítsék erőit és megkönnyítsék az új háború kitörését. Minden dolgozó kötelessége, hogy harcoljon a békéért, a háború ellen. Éljen a béke és a- népek barátsága!" A vietnami népi hadser^ ÍÉI MLMM Az Associated Press amerikia hírügynökség jelenti, hogy a vietnami demokratikus csapattestek december 11-én Hanoi és Hajfon vidékén aktiv harci ténykedést fejtettek ki a francia gyarmati hadseregek ellen. A vietnami demokratikus hadsereg csapatteste* bevették Hai Duón erödöt, amely Hanoitól 55 kilométernyi távolságban fekszik. Kemény harcokra került sor DélKambodzsában is, ahol a vietnami demokratikus hadsereg egységei támadást indítottak a francia áiiásaM és hadibázisok ellen. Mac Arthur Éj lapén hadsm§@t s&r*sz A TASS-iroda jelenti Sanghajból, hogy Tokióban Mac Arthur tábornok a közelmúltban parancsot adott Josida japán miniszterelnöknek, hogy készítse elö a katonai szolgálati időről szóló törvényjavaslatot. Október végén a japán külügyminisztérium Mac Arthur főhadiszállásán átnyújtotta a japán hadsereg szervezéséről szóló jelentést. Az új japán hadsereg része lenne az úgynevezett Egyeaíjli Nemzetek hadseregének, amely amerikai imperialista érdekeket szol* gál. Ez a jelentés megállapítja, hogy a japán hadsereg újjászervezése a volt japán fisiszta hadsereg tiszti* karának felügyelete alatt történik. Japán körökben utalnak arra, hogy a japán hadsereg tisztikarának jtelerttős része most az úgynevezett kisegítő rendőrségi testületben szolgál, amely a felújítandó .japán hadsereg alapját képez

5