Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-13 / 288. szám, szerda

1950 demecber 13 UJSZ0 (D sz tráv a a f é eny varosa leli Osztrava már nem az a régi „feke­te, kormos" város, ahogy a múltban nevezték és nem az a hely többé, ahol gépiesen dolgoznak a munkások mindennapi falat kenyerükért. Az újjászületett Osztrava, mint Závada Vilém költő találóan írta „ma a fény városa. A fény, mely a magas kemencékből kihatol a város utcáira, a szocializmus előjele hazánkban." Az üzemekben és a bányákban új ér­telmet kapott a munka. A gépek ál­landó lüktetésben az acél szívének verését érezzük. Amikor a nappal világosságát az éj sötétje váltja fel, vöröslő fé­nyek vibrálnak a város felett és kör­nyékén. A magas kemencék fényei ezek, haladásunk erős bástyái. A tá­jat, melyet a gigantikus méretű üze­mi épületek, gomolygó füstöt eregető magas gyárkémények ékesítenek, már vékony hótakaró fedi s a gyer­mekek örömmel készülődnek nagy szánkázásokra. A boldog élet forrása lett Osztra­va. S az emberek is mások, mint va­laha voltak. Az üzemek és a bányák dolgozói a tizenötmillió tonna szénért, a minél több acél kitermeléséért har­colnak, hogy az első gottwaldi ötéves tervet teljesíthessük. Ez a lázas mun­kafolyamat az itt dolgozó munkás­tömegek iskolája lett, mely őket keményekké és munkájukban bizto­sakká nevelte. Ez már a szovjet ém­berek tulajdonsága. A lelkesedéssel végzett munka magával ragadja az új, főleg a mind nagyobb számban dolgozó női erőket, akik oly önfelál dozóan kapcsolódtak be nehéziparunk kifejlesztésébe. Iskolázzák az új és a régi munka­erőket. A vitkovicei Klement Gottwald vas­müvek gépüzemének 27/10. osztálya már aláírta az 1951. évre szóló üze­mi szerződést. A normák felülvizsgá­lása során felderítették a termelés­ben mutatkozó nehézségeket, ame­lyeket az egyes műhelyek követel­ményei alapján az üzem vezetőségé­nek és a munkások kiküldötteinek segítségével megállapított határ­időben, ellenőrizhető módon küszö­bölnek ki. Az üzemi szerződés 50.994 korona megtakarítást mutat ki. „Ez nem sok — mondják a munkások —, de nálunk az S 20-ban már a felül­vizsgálás előtt két és három gépen dolgoztunk és magas teljesítménye­ket értünk el." Nehéz gépiparunk jövő évre szóló feladatai, ha magasak is, biztosan teljesíthetők. A munkásság által el­fogadott választervek bizonyitják, hogy• valamennyien küzdenek a ma­gasabb termelékenység eléréséért s nagyszámban kapcsolnak be új mun­kaerőket a nehéziparba, melyek hat­hatósan elősegítik a nagyobb fel­adatok vállalását. Az üzemben dol­gozó kommunisták, az üzem vezető­sége és a technikai káder gondosko­dik az új és a meglévő munkaerők iskolázásáról, aminek célja az, hogy a dolgozók minél nagyobb szaktudás­sal rendelkezzenek. Előbb az alap­technikai tudást sajátítják el, utána pedig továbbfejlesztik műszaki isme­reteiket. A múltban a munkás évti­zedeken keresztül megelégedett az­zal, hogy csali egy műveleten, egy gépen dolgozzék. Ma viszont azt ta­pasztaljuk, hogy bennük a népi de­mokrácia felébresztette a tökélete­sebb szakismeretek utáni vágyat. A legjobb élmunkások, mint oktatók tanítják munkatársaikat egyszerre több müvelet, több gép kezelésének megismerésére. Ez a nagyarányú technikai iskolá­zás folyik az S 20 üzemosztályon, melybe eddig az itt dolgozóknak több mint 60 százaléka kapcsolódott be. Rájöttek arra, hogy technikai alapismeretek, a magasabb fokú szo­cialista munkamódszer elsajátítá­sával újszerűen és gyorsabban telje­síthetik feladataikat és amellett ke­vesebb erőkifejtéssel magasabb ke­resethez is jutnak. A jó agitáció a szocialista munka előrelendítője. Nehéz gépiparunk továbbfejleszté­sében döntő előrehaladást jelent az új, főleg a nöi munkaerők bekapcso­lása, akik a gépek mellé kerülve for­radalmasítják a gyári munkát s le­letövé teszik, hogy a felszabadult férfierőket fontosabb, nehezebb mun­kaszakaszokra helyezzék át. Mint az S-20 üzemosztályon is tapasztalható, döntőleg hat az akció sikeres lebo­nyolítására a jó agitáció, mely a szo­cialista munka legfontosabb úttörő­jévé vált. A falvakból, a háztartások­ból az üzembe került nöi munkaerők lelkesedéssel dolgoznak már a gé­peknél. Főleg az elvtársak feleségei járnak elöl ió példával, akik otthagy­va a háztartást, most gyári munkás­nőkként járnak az asszonyok gyű­lésére és ismerőseikhez, agitálnak s így toboroznak üzemüknek újabb és újabb női erőket. Eleinte főleg a régi munkások előítéletét kellett megtörni, akik nehezen akartak meg­válni a könnyebben kezelhető gépek­től.'Az üzemi pártszervezet tagjai azonban ekkor még erőteljesebb agi­tációba kezdtek és ügyesen szövege­zett röplapok, az üzemi hangszóró és az üzemi újság segitsével sikerült megtörniök az idejét mult előítéle­teket s most már az idősebb munká­sok is örömüket lelik munkatársnőik jól végzett munkájában. A szovjet sztahanovista mimkásnó'ket követik a leánybrigád tagjai. Tizen vannak és két váltásban dol­goznak. A második csoport épp társ­női felváltására készül. Már gyako­rolt mozdulatokkal veszik magukra munkaruhájukat. Vidámak és boldo­gok. örömmel újságolják, hogy -az első váltás tagjai újból 100 százalék­Választervezés és előkészületek a téli építkezésekre — Alkalmas munkahelyet keres­tünk az üzemben, ahol egy egész munkaszakaszt magunkra vállalhat tunk. Eleinte idegenkedéssel fogad­ták tervünket. Attól féltek, hogy mint fiatal lányok nem álljuk meg helyünket a gépek mellett — mond ja Szvoboda eltársnő —, de az üze­mi pártszervezet segítségünkre sie­tett és nyélbe ütöttük tervünket. Az ifjúsági brigád tagjai előbb technikai iskoláztatáson mentek ke­resztül s most már egy hónapja dol goznak gépeken s ami a legfonto­sabb, teljesítik a tervet. — A szovjet sztahanovista nők munkamódszerével dolgozunk mondja lelkesedéssel és mosolyogva az ifjú Libusa —, tudjuk, hogy miért tesszük ezt, köztársaságunkért, a bé­kéért. Az üzem vezetősége, a párt­szerevezet segít bennünket és meg­tesznek mindent érdekünkben. Kőhr Zdena kedves, szép leány. Nyúlánk termetű. Azelőtt az egyik nagyáruházban elárusítóleány volt. ra teljesítették napi tervüket. Nagy | Az apja is munkás, a Svoboda tábor­A leánybrigád tagjai érdeklődéssel hallgatják oktatóik felvilágosításait. dolog ez. Csak egy hónapja dolgozik ez az ifjúsági brigád a fúrógépeken. A lányok fiatalok, 16—20 évesek. Hogy kerültek ezekhez a gépekhez? Mi ösztönözte őket, hogy 10 férfi ke­mény munkáját vállalják magukra? Már több mint egy hónappal ezelőtt Svoboda Libusa és Kőhr Zdena, akik akkor még egyhangú szériamunkát végeztek, munka után Osztrava üzle­teinek kirakatait nézegették. Az egyik könyvesbolt kirakatában egy­szerre csak megakadt tekintetük Kuznecova „Egy évvel előre dolgo­zunk" című könyvén. — Vegyük meg! !— mondotta ba­rátnőjének Kőhr Zdena. Ügy is tettek. S a kis könyvet azonnal el is olvasták. — Ez a könyv, — mondja most Szvoboda ifjú munkásnő — egy leány­ról szól, aki a gyárba megy s ott megtanul gépen dolgozni, majd egy brigád vezetője lesz, és jobb munka­módszer felhasználásával sikerül ne­kik egy évvel előbb teljesíteni a munkatervet. Mi is követni akartuk őt! Szvoboda Libusa és Kiíhr Zdena ifjú munkásnők kezdeményezők let­tek. Ifjúsági brigádokat szerveztek, mely csupa lányokból á*Jt. Előbb a szériamunkában dolgozó leányoknak is odaadták elolvasásra Kuznecova könyvét. Érdekelni kezdte őket is az ügy, a gép, melyen eddig csak férfi dolgozott. Miért ne tudjanak ők is azokon dolgozni? S hátha nekik is siketül majd egy évvel előre teljesí­teni a tervet? Ilyen kérdések jártak ekkor az eszükben. nokról elnevezett kokszolóban dol­gozik. Brigádjuk ügye teljesen láz­ban tartja. Amikor munkájukról be­szél, szinte átszellemül és szavaiból erő és határzottság sugárzik. Ilyen a mi új, gottwaldi ifjúságunk. Cél­tudatosan végzett munkával a szov­jet komszomolistákhoz hasonlóan törnek előre a haladás útján. — Sokat jelent a mi munkánk! Az első nők vagyunk a köztársaságban — mondja lángoló hévvel Zdena —, akik a fúrógépeken dolgozunk. Meg­megmutattuk, hogy mint fiatal lá­nyok is tudunk a férfiak helyén dolgozni, mint a szovjet leányok és tudatosítottuk magunkban annak a nagy jelentőségét is, hogy munkánk­kal tíz férfit szabadítottunk fel az „Osztravszko" kiépítésére. Az „Osztravszko" szó kiejtésében is benne rejlett az a hatalmas ön­tudat és biztonság érzete, mely az itt dolgozó munkástömeget áthatja azzal a tudattal, hogy ez nemcsak az ő ügyük, hanem egész társadalmunk ügye, mert az itt végbemenő nagy­arányú építőmunka nemzetünk, a bé­ke biztonságát és a gottwaldi ötéves terv teljesítését. Osztrava hazánk acélszíve lett. A szocializmus, a béke erősítője. Üj lel­kiiletü emberekké válnak itt az üze­mek és a bányák dolgozói. A fiata­lok és az idősebb munkások is meg­találták munkájuk értelmét és tu­datosították magukban, hogy min­den több tonna szénnel, acéllal döntő csapásokat mérnek az összeroppa­násra kész imperialistákra. Petrőci Bálint H rossz időfárás hátráltatja a nyitrai kerületben a rétek és legelők jav tását A kedvezőtlen időjárás, az állandó esőzés megszakította a rétek és a le­gelők javítását a nyitrai kerületben. Egész kerületi viszonylatban eddig a legelők felszíni javítását 2027 hektá­ron, a rétek felszíni javítását pedig 382 hektáron hajtották végre Ä mechanikai javítást a régeken 1559 hektáron, a legelőkön pedig 258 hektá­ron végezték el. Ezenkívül 868 hektár legelőt és 118 hektár rétet felszántot­tak. Eddig 15.250 hektárt szórtak be műtrágyával, az újra befíívesítésre pedig 590 hektáron került sor. A nyit­rai kerületben a rétek és a legelők ja­vításában hátramaradás mutatkozik a privigyei ógyaüai. surányi, bánovceii és a zselizi járásokban. Építőiparunkban sikeresen folyik a válasz tervezés és ezzsl együtt az ez évi téli munkálatokra' vonatkozó elő­készület. Haladószellemű építőmun­kásságunk kötelezettséget vállalt, hogy több műszakot vezet be az épületeken. A Montostav építkezésein az állami bérkatalógus sikeres bevezetése után, az egyes építkezéseken megkezdték a választervezést az egyes csoportokon belüil is. A munkásság a választerve­zés során újból túllépte a tervekeit. A 14 naponként ellenőrzött és 14 napra beosztott terveket az építômunkďsság többszörösen túlhaladta. Példának említhetjük fel a techni­kai főiskda építkezését, ahol a mun­kateljesítmény fokozásával a válasz­tervezést magasan túllépték és a fal­építmények, amelyet az év végéig kellett volna befejezni, már december elején elkészültek. A bratislavai film­atelier építkezését 1950 december 31-' ig kellett volna befejezni. Bár az épít­kezésen nehéz feladatok vártak a munkásságra, mégis 16 nappal előbb fejezik be a munkálatokat. A bratisla­vai vízierőmű építkezésénél a munkás­ság kötelezettséget vállalt, hogy a be­tonozási munkát 9 nappal meggyor­sítja. Ezt a kötelezettségvállalást a munkásság a választervezés segítsé­gével 4 nappal megrövidítette-. A Du­navásár építkezéseinél a munkásság egy héttel gyorsította meg a munkát. Más bratislavai építkezéseken is, mint az Állami Bank, a klinika, az új városháza és egyéb épületeken a vá­lasztervezés segítségéved a munkater­veket 14—21 napnyi idővel megrövi­dítik. MUNKAERÖTARTALEKOK FELTARASA. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az építkezési iparban fel nem tárt munkaerőtartalékokkal rendelkeznek. Némely helyen az üzem vezetősége nem tudja pontosan megállapítani, mi­lyen az üzem kapacitása munkaerők tekintetében. A Montostav, az üzemi pártszervezetek és az üzemi ROH szervezetek segítségével megállapítot­ta, hogy az egyes épületeken az építő­munkásság soraiban fel nem tárt munkaerőtartalékokkal rendelkezünk. MÁSODIK MŰSZAK BEVEZETÉSE AZ ÉPÍTKEZÉSEKEN. A választervezések során a Monto­stav munkássága lehetőséget talált a második, illetőleg harmadik műszak bevezetésére. Néhány építkezésen két műszakot vezettek be, másokon ter­veket dolgoztak ki arra vonatkozólag, hogy három műszakban lehessen dol­gozni. A több műszakban való munka lehetővé teszi az árammódszeres épít­kezésit csaknem mitjdenütt. A két vagy három műszakban folyó munka lehetővé teszi a gépek jobb kihaszná­lását. Ilyen munkánál a technikusok­nak, palléroknak és munkásoknak gon­dcíniok kell a munka jobb meg­szervezésére. Két műszakot vezetnek be az Állami Bank, a Dunavásár, a ČSAD garázsépítkezésén és más épü­leteken, ahol megvannak hozzá az elő­feltételek. TELI TERV ÉS A GÉPEK KIHASZNALASA. A Montostav igen nagy figyelmeit szentel a téli tervnek. Az ez évi téli tervet már a nyári hónapokban kezd­ték megszervezni. Az épületek ellen­őrzésénél kiderült, hogy az építkezé­sek nemcsak gépekkel és építőanyag­gal vannak kellőképpen ellátva, hanem elegendő számú munkásság is rendel­kezésre áll. A munkálatokat ketté osztották. Lesznek úgynevezett belső és külső munkálatok. Bebizonyult, hogy a munkaerők helyes szétosztá­sával télen is lehet dolgozni az épüle­teken. A munkahelyek átvizsgálása során a fel nem használt munkaerőkeit is jól el tudták helyezni. A technikai előkészületek ezenkívül kiküszöbölik a munkakieséseiket is. Jobb munkameg­szervezéssel, anyagtakarékoskodással készül haladó munkásságunk téli munkákra. A munkásokat megtanítot­ták a gépek gondos ápolására is. ÜJ MÓDSZEREK TÉLEN. A Montostav új munkamódszereket alkalmaz a téli időszakban is. A téli építkezések során ugyancsak megkí­sérlik a falazás új módszerét dr. Šváb mérnök utasításai szerint: a száraz módszerű falazást. Üj munkamódszerek bevezetésével, a szovjet minták alapján a Montostav útat mutat, hogyan haladjon a jövő­ben az építkezési ipar. A Kvacsala utcában lévő lakásépítkezéseknél ta­pasztalt sikerek igen jó iskolát jelen­tettek az összes dolgozóknak az új módszerek bevezetésére. Bebizonyult, hogy célszerű munkamegszervezéssel meg lehet gyorsítani az építkezést. A Montostav-üzeimek 1950-ben több, mint négyszáz lakásegységet adtak át ren­deltetésének, ami bizonyítéka a munka jobb megszervezésének. RÖVIDLEJARATÜ TERVEK AZ ÉPÍTKEZÉSEKEN. Az építkezésekéin kötelezettséget vállaltak rövidlejár«tú tervekre is. A Montostav 14 napos üzemi tervet ve­zetett be a melléktermékek üzemével "és a szerelési üzemekkel együtt, a hibák azonnali eltávolítására. A heti összejöveteleken ezeknek az üzemek­nek vezetői találkoznak és megvitatják a felmerülő nehézségeiket. Ma már mondhatjuk, hogy ezeknek az össze­jöveteleknek nagy sikerük van, ametiy­nyiben meggyorsítják az építkezése­ket. Jól fejlődik az újítómozgalom is a Montostav-üzemeknél. Az újító ja­vaslatokat jól fel tudják használni az épületeken. A mélyszántás hete után is tovább kell folytatni a szántást A december 3-tól 10-ig tartó mély­szántás hetében a gépállomások az el­ső napon érték el a legjobb eredmé­nyeket, amikor is 5393 hektárt fel­szántottak. Természetesen ebben az eredményben váltakoztak az egyének jobb és gyengébb teljesítményei, a szerint, hogy melyik gépállomásnak milyen traktoristái vannak. A mély­szántás hetének második napján a gépállomások már gyengébb teljesít­ményt értek el, még pedig 3893 hek­tárt, de a harmadik napon az ered­mények ismét kielégítőbbek (4143 hektár). A negyedik napon csupán 1031 hektárt szántottak fel. Az ötö­dik napon valamivel megint emelked­tek a teljesítmények (3897 hektár), de a hatodik napon, amikor megkez­dődött a havazás, az állami gépállo­mások csupán 195 hektárt szántottak fel. A hetedik napon azonban, amikor traktoristáink meggyőződtek arról, hogy hóban is lehet szántani, a fel­szántott hektárok száma 738-ra emel­kedett. A mélyszántás hetében Szlovákia állami gépállomásai összesen 18.064 hektárt szántottak fel. Ezek az eredmények azonban bennünket nem elégítenek ki és nem szabad, hogy kielégítsék az öntudatos traktoristá­kat sem. Ezért a mélyszántást to­vább kell folytatni és a napi teljesít­ményeket még jobban fokozni kell, különösen azokon a gépállomásokon, ahol a mélyszántás terén hátrama­radás van. December 10-én a bratislavai ke­rületben a nappali váltásban 59, az éjjeli váltásban pedig 14 traktor dolgozott. A nyitrai kerületben a nappali váltásban 10, az éjjeli vál­tásban pedig 9 végezte a mélyszán­tást, a besztercebányai kerületben pe­dig december 10-én egyáltalán nem dolgoztak a traktorok. A zsolnai ke­rületben a nappali váltásban 16, az éjjeli váltásba pedig 2 traktor kapcsolódott be. Az eperjesi kerü­letben annak ellenére, hogy állan­dóan esik, a nappali váltásban 38 traktor dolgozott. Hasonló jelentés érkezett a kassai kerületből, ahol a rossz időjárás ellenére is 9 traktor végzi a mélyszántást. tt »M M» MMM M« MM Mt» MMMMMMM Mt< MM — A medréből eltérített folyó. A Román Népköztársaság villamosítási tervének végrehajtása érdekében Re­sica mellett eltérítették a medréből a Nera-folyót. A folvó vizét bevezették a Berzava-folyóba. Ezáltal a Berzava vízmennyisége máris 30 százalékkal növekedett. így a resicai kohóhenger­művek ma már 30 százalékkal több vizet használhatnak fel és ezzel meg­könnyítik a termelés menetét. A csehszlovákiai magyar dolgozók lap­jának jelszava az 1950. évre az UI SZÓ minden magyar dolgozó kezébe

Next

/
Thumbnails
Contents