Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-13 / 288. szám, szerda

/ 1950 dem«cber 13 UJSZO A KOMMUNISTA SAJTÓ LEGFONTOSABB FELADATAI (A „Tartós békéért, népi demokráciáért!" legújabb számának cikke) A jelenlegi nemzetközi helyzetet a demokratikus, antiirriperiafota tábor és az antidemokratikus, imperialista tábor között mindinkább kiélesedő harc jel­lemzi. A demokrácia és a szocializmus erői­nek szakadatlan növekedését bizonyít­ják: a Szovjetunó és a népi demokra­tikus országok politikai és gazdasági sikerei, a Kínai Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság megszilárdulása, a nemzeti-felszabadító mozgalom föllendülése a gyarmati és függő országokban, a demokratikus és szocialista mozgalmak erősödése a kapitalista államokban. A békehivek mozgalmának világ­szerte tapasztalható liatalmas lendü­lete minden országban a legszélesebb néprétegeket vonja be a békeharcba. Az emberek százmilliói állana^ a béke zászlaja alá, mind szorosabban zár­kóznak lel és kifejezésre juttatják har­ci elszántságukat és szilárd akaratu­kat. hogy az új háború gyujtogatóinak bűnös terveit meghiúsítsák. A Béke Hivei II. Világkongresszusának hatal­mas sikere, ragyogó bizonyítéka a népek békeakaratának. A kongresszu­son elfogadott határozatok a béke vé­delmére kelt sokszázmillió ember harci programmjává váltak. Komoly és elvitathatatlan sikerek ezek. De az imperialista tábor mind­inkább növekvő agresszivitása megkö­veteli, hogy még jobban megszilárdít­suk a demokratikus, imperialista-elle­nes tábort, még jobban erősítsük és szélesítsük a Béke Híveinek egész vi­lágot átfogó mozgalmát, egyesítsük a munkásosztály és a széles néptömegek erőit, hogy visszaverhessük az imperia­lista reakciót A világreakció görcsös erőfeszíté­seket tesz, hogy erőit mozgósítsa. Valóságos „keresztes-hadjáratot" visel a kommunizmus ellen, a legváloga­tottabb és legalantasabb eszközöket veszi igénybe, hogy szakadást idézzen elő a nemzetközi munkásmozgalom­ban, megfossza vezetőitől és megfojtsa a mozgalmat. A reakció mind kegyet­lenebb megtorlásokat alkalmaz a béke híveivei! szemben. A háborús gyujto­gatók az amerikai imperializmus égisze alatt katonai blokkokat és szövetsége­ket hoznak létre, vagy erősítenek meg; az agresszió előkészítésének po­litikájáról közvetlen agressziós cse­lekményekre tértek át. A kommunista sajtónak és az egész demokratikus sajtónak — mint a bé­kéért, demokráciáért és szocializmu­sért küzdő tömegek kollektív propa­gandistájának. agitátorának és szerve­zőjének — szerepe és feladatai ilyen viszonyok között mérhetetlenül meg­növekednek. A kommunista ,sajtó a tőkés orszá­gokban igen nagy tekintélyre és nép­szerűségre tett szert a dolgozók szé­les tömegei körében azáltal, hogy kö­vetkezetes harcot vív a ddlgozók ér­dekeinek védelmében, a demokratikus szabadságjogok eltiprása ellen és hogy szüntelenül leleplezi a kormányok reakciós politikáját. A kommunista és munkáspártok újságjai aktív harcot folytatnak a békéért és országaik nemzeti függetlenségéért. Ezek a la­pok leleplezik az amerikai beavatkozók koreai bűnös háborúját, harcolnak az új háború gyujtogatói és hírverői el­/ len. határozottan állástfoglalnak a ter­ror és a rendőri önkény fokozása ellen. A kommunista sajtó leleplezi azokat a rosszindulatú hazugságokat és rágal­makat, amelyeket a lepénzelt burzsoá sajtó terjeszt a béke. a demokrácia és a szocializmus táboráról. A kommu­nista sajtó a kapitalista országokban harcol a munkásosztály életszínvona­lának leszorítása ellen, küzd a mun­kásosztály és az összes demokratikus erők összefogásáért Népszerűsíti az antiimperialista tábor sikereit és annak harcát az új háború előkészítésének megakadályozása érdekében, ismerteti a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok békés külpolitikáját. A kom­munista pártok sajtója az első vonal­ban küzd a demokratikus és szociális átalakulásokért folyó harcban. Példaképpen felhozhatjuk az „Uni­tá"-t, az Olasz Kommunista Párt lap­ját. Äz „Unita" — a néptömegek har­cos lapja. Példányszámát tekintve, el­ső helyen áll az-ősszes olasz lapok kö­zött. Ez a lap következetesen harcol az ország összes demokratikus és ha­zafias erőinek nemzeti szolidaritásáért, az ország gazdasági élete békés hely­reállításának és fejlesztésének pro­gramm jáért; harcra mozgósítja a pa­rasztágot a demokratikus földreform megvalósításáért A lap kérlelhetetle­nül lerántja a leplet a De Gasperi­kormány nemzetellenes, áruló politiká­járól és megmutatja, hogy ez a nép­eilenes kormány feltétlen engedelmes­séggel viseltetik az amerikai imperia­lizmus ránt. Az „Unita" egyben har­cot folytat a klerikálisfasiszta diktatúra beveizetése ellen. j Ámde ugyanakkor meg kell jegyez­ni. hogy egyes kommunista újságok még nem elég erélyesem pellengérezik ki az igazi háborús gyujtogatók sze­mélyét, nem tájékoztatják kellőkép­pen a tömegeket a népi demokratikus országok és a Szovjetúnió gazdasági és kidtúrális eredményeiről. A kom­munista pártok lapjainak hasábjain nem szentelnek még elég teret a marxizmus-leninizmus propagandájá­nak, a nagy forradalmi elméletnek, amely fölvértezi a munkásosztályt és az összes dolgozókat, hogy megértsék az ő érdekükben folyó sikeres harc perspektíváit, céljait és útjait. Ilyen természetű fogyatékosságok akadnak az „Unitá"-nál is. Ez az új­ság például a békeküzdelem kér­dését harcos szettemben veti fci, de ugyanakkor alig ismerteti az ország­ban megalakított és a békéért küzdő helyi béketanácsok és a demokra-. tikus tömegszervezetek tevékenysé­gét, még mindig kevés figyelmet for­dít a kis-földtulapdonosok helyzetére és érdekeik védelmére. A lan gvakian nem elég kritikusan használ >a fel a burzsoá hírügynökség közléseit a különböző nemzetközi eseményekkel kapcsolatban. A kulturális és művé­szeti kérdések ismertetésekor a? úiság több esetben nem juttatta követ­kezetesen érvényre a marxista-leni­nista álláspontot, nem szentel elég figyelmet a haladó értelmiség köréhen végzett ideológiai munkának, az olva­sók közül — különösen a munnások és parasz'ok köréből — még mindig ke­vés levelezőt von be a lan munkáiáha. A népi demokratikus országok kommunista sajtója fontos szerepet tölt be a szocializmus felépítéséért fo­lyó harcban, a néptömegek neve'é­sében, e tömegeknek a kommunista és munkáspártok körüli tömörítésé­ben. Ez országok kommunista újság­jai a népi demokratikus rendszer meg­szilárdításáért, a nép érdekíiért toly­tatott következetes harcukkal széles­körű népszerűségre tettek szert a tö­megek körében és nagy tekintélynek örvendenek a dolgozók között. A né­pi demokratikus országok kommun ;sta sajtója népszerűsíti a Szovietúnió bé­kepolitikáját és a kommunizmus épí­tése terén elért sikereit, komoly fi-' gyeimet szentel a néni demokrat'kus országokban, valamint a Kínai Nép­köztársaságban és a Német Demokra­tikus Köztársaságban folvó politikai, gazdasági és kulturális éoítőmunka kérdéseinek. Ezek az újságok nagy figyelmet fordítanak a békemozgalom megvilágítására és leleplezik az ame­rikai-angol háborús uszítókat. Példaképpen fölemlíthetjük a „Rudé Právo"-t, a Csehszlovák Kommunista Párt lapját. Ez az újság alaposan meg­világítja a szocializmus éoítését Cseh­szlovákiában, bemutat ia a s/oc'aNta munkaversenv fejlődését, az új tech­nika és a szocialista munksmódszerek alkalmazását az marban, a (a!usi szö­vetkezeti mozgalmat és a lakosság kö­rében végzett kulturális felvilágosító munkát. A lap rendszeresen "f^zöl a pártélet és a pártépités kérdéseivel foglalkozó anyagot. A „Rudé Právo" állandóan nagy gondot fordít az olvasókkal fönnálló kapcsolatainak megszilárdítására, köz­li leveleiket és utánaiár annak, hogy az általa leközölt anyagok alapián kon­krét intézkedések történ ienek. A népi demokratikus o-szágok kom­munista és munkáspárti saitó ja nagy figyelmet szentel az ú i háború veszé­lye ellen folyó harc általános kérdései­nek, de még nem pellengérezi ki eléggé személv szerint magukat a háborús uszítókat, nem elég követke­zetesen leplezi le az amarik-ii-am'ol imper ralizmus lepénzelt ügynökeinek: a jobboldali szocialistáknak fevékenysé­gét; nem közöl elegendő cikket a mar­xizmus-leninizmus kérdéseiről. Igv a Rudé Právonak meggyöngült a figyel­me a fasiszta Tito-kMkk elleni hsrc kérdései iránt. Az újságbtn leközölt elméleti és ideológiai cikk;>k között több olyan van. amelv nem elég mé­lyenszántó. egyes cikkek pedig poli­tikai és elméleti hibákat tartalmaznak. A lap még nem fordít kellő fieyelmet az éberség emelésének, valamint a kritika és önkritika feileszíéscnek kérdéseire. A kommunista saitó egvik legfőbb feladatának tekinti, hogv a nép leg­szélesebb köre ;ben megmagyaráz '.•> a II Békevilágkongresszus iör'énelmi határozatainak fontosságát, hogy ala­posan megvilágítsa és támogassa a szabadságszerető népek harcát e I a­tározatok valóraváltásáért. hogv elő­segítse a békemozgalom tömegbázisá­nak kiszélesítését, különösen a pa­rasztság körében. A kommunista saitónak különös fi­gyelemmel kell az országos és helyi békebizottságok tevékenysége felé fordulnia, fontos feladata a r,ze rzett tapasztalatok általánosítása, a "ékeh^rc új formáinak népszerűsítése, a szekta­szellem és szűklátókörűség m'ndenne­míí megnyilvánulásának elítélése, úgy­szintén az. hogy támogassa és népsze­rűsítse a Béke Hívei VilágtnozgaJma vezető szerveinek intézkedéseit. A kommunista sajtó kíméletlenül le fogja leplezni az uj háború gyuj­togatóit és hírverőit mindenkor meg fogja mutatni a népnek vadállati mi­voltukat, embergyűlölő „eszméiket" és „elméleteiket". A kommunista és az egész demokratikus sajtó szent kötelességének tartja, hogy követke­zetesen lerántsa az álarcot a nem­zetközi reakció támaszának, az USA­nak az egész világ népei ellen irá­nyuló támadó külpolitikájáról és re­akciós belpolitikájáról, hogy lelep­lezze az USA bűnös háborúját a ko­reai nép ellen és a Kínai Népköztár­sasággal kapcsolatos háborús ka­landjait. A kommunista sajtó leránt­ja a leplet az amerikai imperializ­musnak arról a politikájáról, amely az ENSz-t támadó tervei megvaló­sításának eszközévé kívánja változ­tatni, továbbra is elszántan fog küz­deni az amerikai agresszoroknak a néptömegek érdekei ellen inditott gazdasági, politikai és ideológiai had­járata ellen és le fogja leplezni a hírhedt „amerikai életforma" nép­szerűsítése és a kommunizmus elleni hadjárat örve alatt folyó háborús előkészületeket. A kommunista sajtónak az a hiva­tása, hogy alaposan és minden vo­natkozásban megmutassa a néptö­megeknek, mennyire megerősödött a Szovjetúnió vezette demokratikus, antiimperialista tábor, hogy ismer­tesse e tábor következetes és kitartó harcát a béke védelmében, népszerű­sítse a Szovjetúnió, a népi demokra­tikus országok, a Kínai Népköztár­saság és a Német Demokratikus Köztársaság vívmányait. A kommunista sajtó annál jobban fogja szolgálni a béke és a demokrá­cia ügyét, a dolgozók érdekeinek vé­delmét, mennél alaposabban és vilá­gosabban megmutatja a tömegek­nek az imperialista tábor fokozódó gyöngeségét, belső ellentmondásait és azt, hogy az imperializmust a tör­ténelem pusztulásra ítélte. ' A jelenlegi nemzetközi helyzet a legkomolyabban arra int, hogy szüntelenül és egyre erélyesebben le­rántsuk a leplet az imperialisták és hírvevő gépezetük szította soviniz­mus, faji gyűlölet és a nemzetek kö­zötti ellenségeskedés propagandájá­ról. A kommunista sajtó midőn az új háborúra uszító imperialisták el­szigetelésére törekszik, még tevé­kenyebben harcol az országa és a Szovjetúnió, valamint a népi demok­ratikus országok népei közötti ba­rátságáért s nagyobb figyelemmel fogja kísérni a gyarmati és függő helyzetben . lévő országok nemzeti­felszabadító mozgalmának növeke­dését., \ A kommunista sajtóorgánumok­nak ez az egész tevékenysége elvá­laszthatatlanul összefügg az marxiz­mus-leninizmus propa°:álásánák és a reakciós ideológia elleni fáradha­tatlan harc fokozásával. Az imperialisták a háború kirob­bantására, a demokratikus mozga­lom elfojtástára és szétzúzására irá­nyuló terveikben különösen fontoa szerephez juttatják a jobboldali szo­cialisták vezetőit, a munkásosztály érdekeinek és a népek nemzeti ér­dekeinek elárulóit. Ezért az ameri­kai imperializmus ez ügynökei ellen folytatott harc, annak kíméletlen feltárása, hogy ök a háborús uszító­kat szolgálják a szociáldemokratiz­mus ideológiájának, ennek az impe­rialista, burzsoá ideológiának lelep­lezése — mind megannyi fontos szer­ves nésze a béke védelmének és fel­tétele annak, hogy meghátrálásra késztesse az imperialista agresszoro­kat. A béke védelmének magasztos ügye azt is megköveteli a kommu­nista sajtótól, hogy fokozza harcát a belgrádi Tito-banďához tartozó ké­mek és gyilkosok, az amerikai-angol háborús uszítók e közvetlen cinkosai és ügynökei ellen. Fontos feladata a kommunista sajtónak a forradalmi éberség fo­kozása, hogy olyan szellemben ne­velje a tömegeket, hogy kérlelhetet­lenek legyenek a szocializmus ellen­ségeivel szemben: feladata, hogy az élet minden területén harcoljon a burzsoáziának a munkásosztályra és a néptömegekre gyakorolt befolyása ellen, a termelőmunkában, a tudo­mányban, a művészetben, az iroda­lomban, a mindennapi életben, stb. Minthogy a kritika és az önkritika a kommunista és munkáspártok fej­lődésének törvénye, az újságoknak szélesebben és bátrabban kell alkal­mazni ok ezt az éles fegyvert abban a harcban, amelyet a pártok az előt­tük álló feladatok végrehajtásáért vívnak. A tőkés országok kommunista pártjainak sajtója, miként most. úgy a jövőben is, fáradságot nem ismer­ve fog küzdeni az amerikai imperia­i lizmus próbálkozásaival szemben, or­száguk nemzeti függetlenségéért, küzdeni fog a militarista politika, az amerikai hadianyagok kirakása és szállítása ellen és hogy" a hadiipart a dolgozók érdekeinek rovására fel­duzzasszák, küzdeni fog az állam­rend fasizálása leien, a terror, a bé­keharcosok üldözése ellen, a dolgo­zók demokratikus szabadságjogainak eltiprása és megsemmisítése, vala­mint a dolgozók életszínvonalának csökkentése ellen. Abból kiindulva, hogy a kommu­nista sajtóra már rendeltetésénél fogva hatalmas szerep hárul a pár­tok megerősítésében és a tudomá­nyos szocializmus propagálásában, a tőkés országok kommunista pártjai­nak újságjai fokozottabb mértékben fogják megvilágítani a pártépítés kérdéseit, valamint azokat a kérdé­seket, amelyek a párttagoknak és pártonkívüliellnek a marxizmus-le­ninizmus szellemében való ideológiai nevelésével kapcsolatosak s e cél ér­dekében a legalkalmasabb módszere­ket veszik majd igénybe. A kapitalista országokban a reak­ció mindennapos és egyre növekvő üldözéssel próbálja elhallgattatni a kommunista sajtót és általában a de­mokratikus sajtót. Hogy a reakció­nak e támadásait visszaverhessék, a kommunista jártok és az összes de­mokratikus erök a tömegek mozgó­sításának kipróbált fegyveréhez nyúl­nak, széleskörű gyűjtések útján fo­kozzák a sajtónak nyújtott anyagi támogatást és más formában is se­gítik a sajtót, rajta lesznek, hogy a kommunista pártok és az össezs de­kraták minél eredményesebb munkát fejtsenek ki a kommunista és hala­dószellemü újságok terjesztése ér­dekében. A népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjainak sajtója abban látja feladatát, hogy tanulmányozza és közkinccsé tegye az országban folyó szocialista építő­munka tapasztalatait, hogy a gazda­sági sikereket és vívmányokat szün­telenül egybekapcsolja a szocializmus építésének jövő távlataival, valamint az új háború ellen és országa védel­mi képességének megerősítéséért fo­lyó harc feladataival; hogy fokozot­tabb mértékben tanulmányozza azo­kat a 'tapasztalatokat, amelyeket a szocialista építés terén a Szovjet­únióban szereztek s e tapasztalatok gyakorlati alkalmazásának kezdemé­nyezője, agitátora és szervezője le­gyen; fokozottabb mértékben tanul­mányozza a pártépítésnek és a marx­izmus-leninizmus propagálásának ta­pasztalatait, amelyek az SzKíbIPés a többi kommunista és munkáspár­tok gyűjtöttek össze azzal a < céllal, hogv ezeket « tapasztalatokat a gya­korlatban felhasználhassák. Minél világosabban fogja a népi demokrati­kus országok kommunista sajtója feltárni, hogy az osztályharcnak mi­lyen konkrét megnyilvánulásai kísé­rik a szocializmus építését s mennél jobban fogja mozgósítani a tömege­ket az osztályellenség makacs ellen­állásának letörésére, annál gyorsab­ban halad előre ezeknek az országok­nak a megerősödése. Ugyanennek a célnak érdekében rendszeresen rá kell nevelni a töme­geket arra, hogy mozgósítva érezzék magukat s így bármely pillanatban visza tudják verni az imperialista tábor ügynökeinek és a belső reak­ciónak próbálkozásait, be kell plán­tálni a tömegekbe a szocialista ha­zafiság érzését és azt a készséget, hogy minden erejükkel védelmezzék országukat az imperialisták támadó kísérleteivel szemben. A szocializmus építésének körülmé­nyei között különös jelentőségre tesz szert a népi demokratikus országok­ban működő kommunista és munkás­pártok sajtójának szempontjából az a feladat, hogy a kommunista pár­toknak, mint hatalmon lévő pár­toknak tevékenységével összefüggő kérdéseket feldolgozzák és megvilá­gítsák azt az élenjáró szerepet, ame­lyet a pártok a társadalom szocia­lista átalakításában töltenek be. A kommunista sajtó nagy ereje elvhüségében és eszmei színvonalá­ban, a nép érdekeiért folytatott fá­radhatatlan harcában, a tömegekkel való szoros kapcsolataiban rejlik. A munkásokkal, a dolgozó tömegekkel, a haladó értelmiséggel való kapcso­latok nélkül — mutatott rá Sztálin elvtárs — nem lehet valóban harcos bolsevik újságot létrehozni. Ezért a kommunista sajtó fáradhatatlanul gondoskodik a tömegekhez fűződő kapcsolatainak megszilárdításáról, mindenképpen fejleszti a munkás- és falusi levelezők mozgalmát, rendsze­resen közli a dolgozók leveleit és azon fáradozik, hogy a néptömegek által fölvetett javaslatok megvalósul­janak.* A kommunista sajtó szigorú párt­szerüsége — bármilyen kis cikk, bár­milyen tájékoztató hír közlésekor is — mindenben megmutatkozik: álta­lános irányvonalában épúgy, mint harcos, támadó szellemében, vala­mint a burzsoá ideológia tántorítha­tatlan leleplezésében. A kommunista újságokat mindenütt és mindenben — az első leírt sortól az utolsóig — saját, kommunista, népi újságot jel­lemző arculatuk jellemzi. Nagy és felelős feladatok előtt áll­nak a dolgozó tömegek harcos lap­jai. a kommunista és munkáspártok újságjai. E feladatok végrehajtásától sokban függ az a sikeres harc, ame­lyet az egész demokratikus tábor vív a békéért, a demokráciáért, a szocia­lizmusért. Korabelnyikova nálunk A Rudé Právo december 12-ik ked­di számában František lirrrira mun­káslevelező tollából cikket közöl, amely­ben a cikk írója számot ;id -sriől, mi­ként tették mngukévá dolgozó társai Lidit Korabelnviková. a h'res szov'jet sztahanovista munkamódszeré:. František Jindra. a Rude Právo munká-slevelezője igv ír: — Üzemünknek már két ész :ege kötelf-ze'tséget vállalt, hogv hnuár­ban Korabelnviková elvtársnö .nódsze­re szerint fog dolgozni. Amikjc ezt a hírt meghallottam, nekem is naivon megtetszett. Másnap aztán rnunkitár­saimm?!. Styenánnal. Kuklával °s Va­ehával úgy döntöttünk, hogy n mi üzemünkben is megpróbálkozhatnánk valami ehhez hasonlóval. Az e.vtársak­kal s a második váltás dolgozóival is megbeszéltük a dolgot. akiK javasla­tunkkal mind egyetértettek. Drága félgyártmánnyal dolgozunk és Korabelnyikova -ilvtársnő akciója nélkül -sohasem jöttünk volna iá erre az ötletre. Annyira megragadott ben­nünket a gondolat, hogv azonnal neki­láttunk. hogv kísérletet tegyünk Nyolc éven keresztül, amióta itt dolgozom ezen a munkahe/vemen. no ~ieg azt megelőzőleg is, az tizemben a munka mindig a régi tapasztalatok szerint folyt. A munkások egv bizonvos meny­nyiségű anvagot kaptak, amelyből egy bizonyos előre meghatározott mennyi­ségű készárút kellett előáll'taniok. A mellett az anyag, amellyel dolgozunk, organikus anyag, amelvnek é-téke helytelen eljárási módszer mellett erő­sen csökken. Csak most. hogy megism;rkedtünk Lidia Korabelnyikova szoviet sztaha­novista munkamódszerével. tudatosi­wun k n módszere is h ó fiit tottuk, hogy az anyagmegtakrítás gitségével a nemzeti vagyont emel­het iük. ugyanakkor a munka termelé­kenységét is A termelés éltéke fő­leg az emberektől függ és mi tjdiuk, ha valamennv'ünk nagyobb ügyeimet szentel az üstöknél a munkának, ak­kor termelési eredményeink is megja­vulnak Mindezt egyelőre kísérletnek tekin­tettük. Nem a dicsőség miatt tettük, hanem hazánkért és a békéért. Kü­lönösen most. hogv ?z amerikaiak Ko­reábnn a fenekükre kapnak, kétszeres munkakedvvel indulunk munkába. Az egész akció gyorsabban kap erőre, mint vártuk. Nem kísérletezünk, ahogy eredetileg akartuk, de üzemrészlegünk már egy hete Lidia Korabelnvikova elv fársnő munkamódszereivel dolgozik. Es mert a központosított íigyeiem ránk irányul, nem szabad az ütemből engednünk. A naponta kiieló't anyag­ból egv részt elválasztunk f's ezek­ből a részekből dolgozunk m'jd a hó­nap végén egy egész álló naoon át. A munka sikeresen folvik és .,ii ezzel a megtakarí'ott anyaggal egv/eíemben annyi készárút adunk az üzemnek, amennyit azelőtt megtakarítás nélkül adtunk. Büszkén jelenthetjük. hogy Lidia Korabelnvikova szoviet sztaha­novista mozgalma üzemünkben nv'nd erőteljesebb lesz és mi azt szeretnők megüzenni a kémiai iparban dolgozd valamennyi elvtársnak, hogv sajátít» sák el szintén Lidia Korabelnvikova elvtársnő munkamódszerét az üzem, a haza és a világbéke érdekében. — fejezi be figyelemremél'.ó levelét František Jindra, a Rudé Právo mun­káslevelező je.

Next

/
Thumbnails
Contents