Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-10 / 286. szám, vasárnap

2 1950 december 10 Kína megrágalmazásával nincs szerencsésük az amerikaiaknak A Zsenminzsibao, a Kinai Kommunista Párt központi lapja, szerdai számában közli Truman és Acheson legutóbbi nyilatkozatát és megállapítja kudarcra van ítélve a háborús uszítóknak az a terve, hogy kiterjesszék a háborút. Az amerikai betolakodók nevember 24-én általános offenzívát indítottak a koreai háború befejezésére. Céljuk az volt, hogy meggyorsítsák Korea bekebelezésére irányuló örült tervük végrehajtását, betörjenek Kínába és megszerezzék Ázsia fölött az uralmat. Tervük alig egy hét alatt összeomlott. Azok, akik bűntársai Amerikának a koreai betörésben, arról álmodoztak, hogy amerikai gazdáik offenzívája lehetővé teszi Koreában megrekedt csapataik áthelyezését és a nyugati agresszív front megerősítését. Truman november 30-án nagysietve nyilatkozatot tett a koreai helyzetről és a rákövetkező napon üzenetet intézett a kongresszushoz. Üzenetében további katonai hitelek megszavazását kérte. Acheson szintén beszédet mondott „a szabadság sztratégiájáról". Ezek a nyilatkozatok és beszédek visszatükrözik az amerikai háborús uszítók bánatát és bosszankodását amiatt, hogy komoly vereség érte őket és feltárják agressziójuk kiterjesztésére irányuló cselszövényüket. Amit mondanak, abból könnyű megállapítani, hogy az amerikai háborús Uszítók nem gondolnak megbánásra, bár komoly vereséget szenvedtek Koreában. Távol vannak attól, hogy lemondjanak Korea t ikebelézéséröl és Kína elözönlésére irányuló terveikről, söt arra törekszenek, hogy agresszív katonai erőiket megerősítsék és a háborút kiterjesszék. Agresszív terveikről szóló nyilatkozatában Truman és Acheson a következő három módszert fejtegette: 1. Ki akarják fejleszteni az úgynevezett „nemzetközi rendet", amelynek alapján Amerika világszerte uralkodnék az Egyesült Nemzetek Szervezetén keresztül. Acheson nyíltan kimondta, hogy az ENSZ eszköz, amelynek felhasználásával „Amerika nap-nap után gyakorlati lépéseket tehet a szilárd nemzetközi közösség kiépítése irányában". „gem Truman, sem Acheson nem beszélt világosan arról, hogy mi lenne a konkrét jellege az úgynevezett „nemzetközi közösségnek" vagy „nemzetközi rendnek". De gyakorlati példákat már adtak erről. Ilyen példa az a véres és tragikus helyzet, amelyet az amerikaiak hatalmas bombázásokkal, mészárlásokkal, pusztítással és fosztogatással teremtettek Koreában. Ilyen példa Taivan amerikai fegyveres elözönlése, továbbá Japán megszállása kizárólag amerikai csapatok által. A „nemzetközi rend", amelyet az amerikaiak ki akarnak fejleszteni, a valóságban annyit jelent, hogy az egész világ nemzetei amerikai imperialista rabszolgaságban éljenek. Az ilyen „nemzetközi rend" újabb kiadása lenne Hitler „nagy német birodalmának" és Tozso terjeszkedő terveinek. De sem Hitler, sem Tozso terve nem mérhető össze Truman agresszív becsvágyával. Hitler álma, a „nagy német birodalom", az európai kontinensre vonatkozott. Tozso terve Keletre korlátozódott. Mindkét terv összeomlott. Truman, aki Hitler és Tozso nyomdokát követi, zabolátlanul nekieresztett fantáziával egy „nemzetközf rend"-ről beszél, amelyben Amerika a világ fölött uralkodik az Egyesült Nemzetek Szervezetén keresztül. 2. Fokozni akarják az Atlanti Szövetség és a Csendes-óceáni Szövetség agresszív tömbjeinek erejét, hogy :zzel előkészítsék az agresszív világháborút, amerikai parancsnokság alatt. Arra törekszenek, hogy ellenőrzésüket további csatlósállamokra terjeszskék ki. Amerika kétségbeesett kísérleteket tesz, hogy bűntársait bekényszerítse egy amerikai gyártmányú háborús gépezetbe, amelyet azután nyomban működésbe akar helyezni és világkörüli útra indítani. Bár e háboris géoezet rendkívül fogyatékos és nem állhat helyt a világ demokratikus erőivel szemben és bár Amerika és cinkostársai között mindenféle ellentmondások állnak fenn, az amerikai háborús uszítóknak mégis eltökélt szándéka, hogy rozoga gépezetüket megindítják és cinkostársaikat erőszakkal kényszerítik, hog? azon vakmerő világkörüli útra induljanak. 3. Á háborús uszítók ismételten '-1emelték annak szükségét, hogy sürgősen ki kell terjeszteni Amerika agresszív katonai hatalmát. Ebben az évben a katonai célokra szánt amerikai kiadások teljes összege csaknem ötvenezermilliő amerikai dollár. Ez kétszerannyi mint amenynyit Amerika a .násodik világháború első évében katonai célokra költött. Ezek Truman intézkedései az új helyzetben és az Acheson úgynevezett „szabadság-stratégiája". Ezek az intézkedések Amerikának terjeszkedő és világháborús politikáját szolgálják. Bűnös cselszövényük leplezésére Truman és Acheson rágalmazóan azt állítja, hogy a kínai és koreai nép igazságos harca az amerikai invázióval szemben — agresszió. Ellenkezőleg, a vereség után még kétségbeesettebben siettetik mozgósításukat és előkészületeiket, hogy kiterjesszék a háborút. A világ valamennyi békeszerető országának és népének tehát állhatatosan erősítenie kell békehadjáratát az amerikai invázióval szemben. Ezeknek az országoknak és népeknek sietniök kell, hogy meghiúsítsák Amerika háborús cselszövényét. Ez az egyedüli útja a nemzetközi helyzet megjavításának. Aki nem ismeri fel az ellenséges cselszövést, amely a háború kiterjesztésével akarja biztosítani magának a győzelmet a koreai fronton, aki olyan hiszékeny, hogy felül az ellenség politikai csalásának, az súlyos tévedésbe esik. Még erőteljesebben ki kell építenünk védelmünket, meg kell erősítenünk hadseregünket, haditengerészetünket és légierőinket, végre kell hajtanunk nemzetvédelmi gazdaságunk megszervezését, ki kell fejlesztenünk mozgalmunkat, hogy messzemenően, kitartóan és erélyesen ellenálljunk Amerikának és segítsük Koreát. Továbbra is csapásokat kell mérnünk az ellenségre. Tovább kell haladnunk győzelmes előretörésünk útján és győzelmet győzelemre kell halmoznunk. Csak a demokratikus erők hatalma, csak a betolakodóra mért szakadatlan csapások kényszeríthetik az ellenséget, hogy visszariadjon a véres inváziótól. A világ békeszerető népeivel öszszefogva, még mindig lehetséges leküzdeni egy új háború fenyegetését. Ha az őrült agresszorok továfcbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy effl új világháborút idézzenek elö, a népek biztosan tudják, hogy megsemmisítik őket íz imperializmussal együtt, amely szülte őket. El vagyunk tökélve, hogy nem kímélünk semmiféle fáradságot a békéért folytatott küzdelem továbbvitelében. Az amerikai reakciósok azt hiszik, hogy hangos lármájukká, igazolhatják Korea bekebelezésére és Kína elözönlésére irányuló terveiket, az amerikai népet rávehetik, hogy ágyútöltelékként szolgálja külföldi inváziós terveikben a Wall Street monopolistáit és csatlósaikat rászoríthatják, hogy feláldozzák magukat Amerika világuralmi politikája érdekében. Kína megrágatmazásával azonban nincs szerencséjük az amerikaiaknak, mert ez a rágalom te jesen alaptalan. Az emberiség nem fogadja el azt az okoskodást, hogy a kínai népi önkéntesek mozgalma, akik válaszul az invázióra és a beavatkozásra, ellenállnak Amerikának és támogatják Koreát, „agressziónak" vagy »bea\ratkozásnak« lenne minősíthető, míg az agresszió és a beavatkozás kifejezése nem alkalmazható az amerikai csapatokra, akik gyilkos fegyverekkel felszerelve átkeltek a Csendes-óceánon, hogy beavatkozzanak a koreai polgárháborúba, legyükolják Korea népét és meghódítsák a koreaiak országát. Az amerikaiak és a világ többi népe már tapasztalatokat szereztek a második világháborúban Tudják, hogy Hitler és társai, a japán „hadurak", ezt a jelszót használták: »szembe kell szállni a kommunizmus fenyegetésével — ennek ürügyével kebelezték be számos országot és özönlötték el a fél világot. Most az amerikai reakciósok fejragadják Hitler dicstelenül elrongyolódott zászlaját, abban a hiábavaló erőlködésben, hogy leplezzék agresszív céljaikat, amelyek lázas háborús előkészületeik, mögött húzódnak meg. Végső következtetésünk — írja a lap —, a következő: Bár az amerikai agresszorok megtántorodtak attól a csapástól, amelyet a koreai csatamezőn szenvedtek, ez mégsem állítja meg, vagy változtatja meg agresszív politikájukat. Bármily kétségbeesett kísérleteket tesznek az agresszorok, hogy a háborút kiterjesszék, biztos kudarc vár rájuk, mert a történelem menetét neim az amerikai háborús uszítók kívánsága dönti el, haném a vSág valamennyi népének hatalma. A második világháború után •iiiás7Üliptp.tt Kína NénközAz atomlovagok keveslik a koreai vérontást / Trumanék az Egyesűit Államokat újabb katasztrófába kívánják dönteni Az smerikai szakszervezetek tiitakoiisak a táissatiók feáberúfa ellesi A Daily Worker a New Jersey állambeli Atlantic Cityből közöl jelentést arról, hogy Ben Gold, a' független szőrmeipari szakszervezet elnöke a szakszervezet végrehajtó bizottságának gyűlésén elhangzott beszédében a koreai viszály megszüntetése és a harmadik világháború elkerülése végett sikraszállt a diplomániai tárgyalások mellett. A newyorki szakszervezeti békevédelmi szervezet bejelentette, hogy ?több newyorki szakszervezeti vezetö•jtől hasonló nvilatkozatot tartalmazó " leveleket kapott. Edwin Smith, a tanítók szakszervezetének vezetője nyilatkozatában rámutat arra, hogy „Koreában még mindig nyitva az út a békéhez és a demokratikus igazságossághoz, közvetítés és valamennyi külföldi csapat kŕ onása útján. Országunk, ahelyett, hogy még szörnyűbb pusztításokkal fenyegetőzik, haladéktalanul térjen viszza a békés irányvonalhoz és szüntesse be a további vérontást". Annak ellenére azonban, hogy fokozódnak a felhívások a tárgyalásokra és a békés rendezésre. az atom}ovagok még mindig kevesBalogfala fejlődik Napról napra bizonyságát látjuk annak, mennyire terjed faivainkban a szocialista szellem. A kulákok be: folyásának gyengülésével párhuzamosan nagy léptekkel halad előre a kis- és középparasztság fejlődése. Igy van ez Balogfala községben is. Amíg a kulákok voltak a falu vezetőurai, a község nagyon elmaradt. A kulákság természetesen csak saját érdekeit tartotta szem előtt, a kisparasztot és a munkást nem kérdezték, mert ezeket csak arra használták fel, hogy könnyebbé tegyék a zsírosparasztok életét. A szegénypa,j rasztságban a kulákok csak az olcsó , munkaerőt látták. Még az utcákat is csak addig kövezték ki, ameddig a házuktája terjedt. A szegény ember járhatott térdig sárosan, a kulák csak nevetett rajta. Kultúrházról, községházról szó sem lehetett. A mostani községi tanács, amelynek megválasztásában már a falu minden dolgozója résztyett, megtalálta a helyes utat. Botos Béla pártelnök és Kovács Gusztáv biró vezef tésével igyekeztek helyrehozni a • mult hibáit. Megmutatták a késlekedőknek, hogy jól szervezett munkával fel lehet építeni a régóta hiányzó kultúrházat. Egyre újabb célok j elérésére törekedtek. Elhatározták a legelhanyagoltabb utca rendbeho1 zását. A szomszédos korláti kőbánya ismét felajánlotta segítségét. Ingyen , adott hulladékkavicsot az útjavításhoz. Fellelkesítette ez falunk lakosságát és a parasztok, akik azelőtt csak saját kicsinyes érdekeiket tartották szem előtt, most fogataikkal önként résztvettek a munkában. Meg kell állapítani, hogy a parasztság gondolkodásában ily nagyfokú változás részben annak köszönhető, hogy a helyi pártszervezet és a CsISz kitűnő nevelő előadásaival jó felvilágosító munkát végzett. A régebben nehézségekkel küzdő CsISz csoport a kultúrház felépítése óta örvendetes fejlődésnek indult. Már a megnyitó ünnepségen nagysikerű műsorral szerepelt és azóta is minden vasárnap színvonalas előadásokat tartanak. A bevételt a kultúrház berendezésére fordítják. Nemcsak a kultúra terjesztésében jár elől jó példával az ifjúság. Célul tűzték ki az Egységes Földműves Szövetkezet mielőbbi megalakítását is. A környező falvakban egymásután alakulnak meg a földműves szövetkezetek és Balogfala eddig még húzódozó kis- és középparasztjai a jó pflda és a felvilágosító munka hatására szintén ráléptek a gazdasági fejlődés útjára. Az előkészítő munka már megtörtént és még a tél folyamán megalakul az Egységes Földműves Szövetkezet. Gál Petik László, a munkásszerkesztő tanfolyam hallgatója. lik a koreai vérontást és tovább folytatják kísérleteiket, hogy újabb katasztrófába döntsék az Egyesült Államokat. • | Knowiand kaliforniai szenátor a szenátusban elmondott beszédében, amelyet Tokióból való visszatérése után mondott — ott MacArthurral tanácskozott —, azt követelte, hogy az amerikai kormány hatalmazza fel MacArthurt Mandzsúria bombázására és tegyen kísérletet a Szovjetúnió kizárására az Egyesült Nemzetek Szervezetéből. Knowiand felszólította az Egyesült Államokat, folytassa a „kemény politikát" még akkor is, ha ez a háború kockázatával jár. Stennis,' Mississippi állambeli demokratapárti szenátor felszólította az Egyesült Államokat, hogy használja fel a Kuomintang-csapatokat, Chavez, Uj-Mexikó állambeli demokratapárti szenátor pedig arra hívta fel az Egyesült Államokat, próbáljon „idegenlégiót" toborozni húszmillió emberből, hogy ezeket ágyútöltelékként használja fel a „kommunizmus" elleni háborúban. E barbár üvöltözések ellenére azonban az amerikai hadsereg koreai veresége az amerikai kormánykörök befolyásos rétegeit arra kényszeríti, hogy mérlegeljék a kormány politikája bizonyosfokú felülvizsgálatának kérdését. Ismét bíróság előtt a buchenwaldi bestia Hatodik napja tart a buchenwaldi haláltábor „parancsnoka", llse Koch elleni per. A perújrafelvétel során megmutatkozott, hogy a buchenwaldi bestia a bíróság elnökével összejátszva a vád tanúit keresztkérdésekkel akarja megzavarni, sőt arra ragadtatta el magát a per során, hogy a vád tanúinak vallomásait „ jelentéktelennek" minősítette Doktor Maginot, a bíróság elnöke, Clay tábornok nyomdokaiban halad, aki mint ismeretes, a buchenwaldi bestia elleni életfogytiglani fegyházbün'etést négy évre szállította le azzal a megokolással, hogy a vád tanúi, akik a p litikai foglyok sorából kerültek ki, „hihetetlen" vádakat emeltek llse Koch rflen, továbbá azzal, hogy a bizonyítási eljárás során a vádat bizonyító tárgyak eltűntek. A tanúk vallomása tiszta kéoet nyújt arról, hogy llse Koch miiven állati cselekedeteket követett el a buchenwaldi tábor politikai foglyai ellen, valamint bizonyítja azt is, hogy az amerikaiak Nyugat-Németországban milyen emberiességükből kivetkőzött gonosztevőket akarnak szabadlábra helvezni. A tárgyalás során Franz Bergman tanú elmondotta, hogy llse Koch egy nap, amikor egy csoport fogoly mellett elhaladt, az egyiket megtámadta, majd a foglyot hálalra korbácsoltatta Két ízben is láttam, amint llse Koch SS-őröket felszólított politikai foglyok megbüntetésére, akiket azután este halálra korbácsoltak. Franz Bergman Német zsoldosok Koreában Az amerikai imperialisták, akik súlyos vereségeket szenvednek Ko' reában, most német zsoldos hadsereg bevetését készítik elö a koreai nép elleni gyilkos háborújukban. A , Der Morgen cimü lap jelentése szeszrint az amerikaiak Nyugat-Németországban szervezett egységeket gyűjtenek, akiket munkaszolgálatos csapategységek köpenyege alatt akarnak Koreába szállítani. A Der Morgen megállapítja, hogy e csapatok elindítására az előkészületek megtörténtek, mégpedig az USA, Franciaország és Anglia között létrejött megállapodás szellemében. A toborzás során természetesen előnyben részesítették azokat a volt hitleri SS-különítményekben harcolt katonákat, akik partizánok ellen harcoltak a második világháború során. Angol rák és politikusok a koreai háború ellen Neves angol polgári személyiségek ija Timeshez írt levelükben javasolják, B hogy kössenek fegyverszünetet Ko| reában és a kínai népi kormányt veIjgyék fel az ENSZ-be. A levél aláírói j közt van többek között lord Boyá Orr, az ENSZ élelmezési és gazdaság gi szervezetének volt igazgatója, Julián Huxley tudós, Kingsley Martin, ború után újjászületett Kína Népköztársaság kölcsönös támogatást biztosító baráti szövetséget kötött a páratlanul hatalmas Szovjetúnióval. Ez az esemény nagy változást jelent a világ két táborának erőviszonyában. A béke és demokrácia tábora, amely az új Kínát is magában foglalja és amelynek élén a Szovjetúnió áll, hatalmasan megerősödött A békét védő népek hatalmával senki sem tud szembeszállni a na* alatt. a New Statesman and Nation című lap igazgatója, J. B. Priestley író, lord Standsgaté munkáspárti politikus, volt légügyi miniszter, Francis Williams, Attlee egykori sajtófőnöke, Leonard Wolf író, Dávid Low, London leghíresebb politikai karikaturistája, valamint egész sor munkáspírti és liberális képviselő. Nagy-Britanniában emelik a katonai költségvetést Londonban kedden tették közzé a Nagy-Britannia katonai költségyetékatonai költségvetés utólagos fel] emeléséről szóló jelentést. A szárazföldi hadsereg létszámát az eredeti tervtől eltérően 55.000 fővel emelik, ugyanakkor a légierőkhöz beosztott katonaság létszámát 28.000 fővel növelik. Gaitskeli angol pénzügyminisz• ter szerdán a külföldi újságírók szö• vetségének ülésén kijelentette, hogy sét a kormány az -1951. esztendőre az eredeti tervtől eltérően 300 millió font sterlinggel emeli. Gaitskeli az újságírók föltett kérdésére beismerte, hogy a katonai költségvetés hatalmas emelése következtében „a kormány nem tudja a lakosság széles rétegei életszínvonalának emelését biztosítani". ezután elmondotta, hogy ez a buchenwaldi bestia egy ízben egy 60 éves öreg. embert pusztán azért korbácsoltatott meg, mert késen köszöntötte a tábor „parancsnoknőjél". Az öreg emDer a megkorbácsoltatás után a földön maradt, majd néhány nappal rája meghalt. Hausman tanú a bíróság előtt elmondotta, hogy szemtanúja volt annak, amikor llse Koch az őrkutyákat zsidó foglyokra uszította. Wilhelm Schmiedt tanú vallomása következett ezután, aki kiielerítette, hogy llse Koch lakásán az egyik lámpaernyőben egyik fogoly társának tetovált bőrét ismerte fel. Schmiedt hozzátette, az SS-őrök annyira rettegtek a tábor parancsnoknőjétől, hogy amint megjelent, az őrök dühödtem kezdtek a foglyok kínzásához, hogy jó benyomást tegyenek rá, hogy ne menjen árulkodni az őrökre. Siegel tanú vallomása szerint llse Koch az egyik SS-őrnek azt parancsolta, hogy korbácsolja halálra a mellette haladó nehéz terhet cipelő politikai foglyot. llse Koch a buchenwaldi bestia 45 rendbeli gyilkossággal van vádolva és tíz rendbeli gyilkossági kísérlettel. A bíróság előtt szemtelenül azt állítja, nemsak, hogy nem kínozta a foglyokat és sohasem látta, hogy a buchenwaldi koncentrációs táborban, ahol 50 ezer ember pusztult el. a foglyokat kínozták vagy korbácsolták volna llse Koch minden tanú vallomása után azt állította, hogy ő a politikai foglyok áldozata

v akik mind hazudnak. Amikor figyelmeztették őt arra, hogy IJerghold katolikus pap eskü alatt vallotia, hogy látta, amint ílse Koch maga követelte az egyik tanúnak megbüntetését és hogy ezután elhurcolták azt egy cellába és ott röviddel rá meghalt: llse Koch cinikusan azt felelte, hogy Berghold hamisan esküdött, úgy mint a többiek is. flse Kochnak ez a kijelentése hatalman felháborodást és vihart váltott ki a jelenlevő közönség soraiban. Az amerikai fasiszták, akik a német fasiztákkal ma összejátszanak, szemérmetlenül támogat iák ennek az emberi mivoltából kivetkőzött gonosztevőnőt, hogy bebizonyíthassák ártatlanságát. A tanúk tömegeinek vallomása azonbon mindem ké'sép-et kizáróan bizonyítja azokat az állati bi'ínrcplpkm^nvekel, amit ez a nő a buchenwaldi haláltáborban elkövetett fT.l SZO. s csehszlovákiai magyar tolg-ozók napilapja SeerkpsT-tňsée és kiadóhivatal- Bratislavu Tesenského 8 sz Telefon: szerkesztőség 262-77 és 347-16 kiadóhivatal 262-77 Főés felelősszerkesztö: Lőrincz Gyula '''eladó és Irányító postahivatal- Bra-ioinva n n'>'w"<q Ac Marila n Prav1a Nemzeti Vállalat Bratislava Kéztatokat nem adunk viasza Rlöfizeres 1 évre 540 % évre 270 , Vt évre 135.-, 1 hónapra 45 Kčs. A hetilap (csütörtöki szarni előfizetése 1 évre 150.—. M> évre 75.—, V

4 évre 40.- KCs A KEPESKONYV előfizetése egy évre N£P* NÁPTÁR-raJ együtt 120 Kčs.