Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-08 / 284. szám, péntek

1SS0 december 8 U J §10 A Kínai Népköztársaság válaszol a japán békeszerződésre vonatkozó amerikai emléliratra Mint Ismeretes, aj USA kormánya még az elmúlt hetek során javaslatot terjesztett elo a Japánnal kötendő békeszerződés tárgyában. A békeszerződési javaslatra a Szovjetunió kormánya jegyzékben válaszolt az USA kormányának. A napokban Csu En-Lal elvtárs, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere közzétette a Kínai Népköztársaság nyilatkozatába japán békeszerződésre vonatkozó amerikai emlékirattal kapcsolatban. Csu En-Laj külügyminiszter által közzétett nyilatkozat 8 pontból áll, amely többek között a következőket szögezi le: 1. 1931 szeptember 18-tól kezdve a japán imperializmus fegyveres támadást Indított Kína ellen, elpusztította orsiágunk nagy területeit, életben és vagyonban jelentős veszteségeket okozott népünknek. Az ellenállási háború hősi évei után a kínai nép győzelmet aratott a japán Imperialisták elleni há. borúban, ennélfogva természetes, hogy a Kínai Népköztársaságnak részt kell vennie a japán békeszerződés előkészítésében. A központi népi kormány a japán békeszerződéssel kapcsolatos mindennemű előkészítést és kidolgozást törvénytelennek és érvénytelennek tart, ha abban a Kínai Népköztársaság nem vesz részt, 2. A Kínai Népköztársaság és a SzQvjeíúniq között létrejött barátsági egyezménynek megfelelően a két kor. many megegyezett abban, hogj; sietteti a japán békeszerződés megkötését, Ezzel szemben az Egyesült Államok kormánya halogató politikát folytat a békeszerződés t

ekj

ntetében abból a célból, hogy hosszú Időre katonai megszállás alatt tartsa Japánt. 3. A Japánnal kfttendő együttes békeszerzőVés alapjelt a kairói nyilatkozat. a jaltai egyezmény, a potsdami kiáltvány és a fávolketeti Bizottság. ban részvevő országok 1947 június 19-1 megegyezése alkotja. Az Egyesült Államok kormánya emlékiratban viszont szerződő félnek nyilvánít minden nemzetet, amely háborúban állt Japánnal. Ez annyit jelent, hogy az amerikai kormány nyíltan lemondott a Japánnal kötendő együttes béke alapjáról és az amerikai emlékirat nyilvánvaló kísérlet arra, hogy a nemzetközi egyezméflyek helyett saját javaslatait tegy® meg a Japánnal kötendő békeszerződés alapjául. 4, Taivan szigete és a Penghu (Pescadores) szigetek tekintetében úgy határoztak, hogy azokat — a kairói nyilatkozattal összhangban visszaadják Kínának. Szahalin déli része és a Kurili szigetek tekintetében úgy határoztak, hogy azokat — a jaltai egyezménynek megfelelően — visszaadják, Illetve átad iák a Szovjetuniónak.' Az Egyesült Államok kormányának az a kérelme, hogy a terü'etl kérdéseket újból vitassák meg, nyílt megsértése az elfogadott nemzetközi egyezményeknek és szándékos megsértése a Kínai Népköztársaság és a Szovjetúnió törvényes lógatnak. Ami a Plu.Klu-szIgetcsoportot és a Bonin-szigeteket illeti, sem a kairói ,Beran hercegérsek, a csehszlovákiai katolikus egyház feje: kém" A nyugateu^ópai lapok beszámolói a hazaáruló papok prágai peréről A svájci Vorwaerts legutóbbi számában „Püspökök, akik a GestapovaJ e^Wittműköanek" címmel a prágai katolikus főpapok elleni perrel foglalkozik. A magas egyházi tisztséget viselő papok bűncselekményeiket beismerték, írja a cikkben a lap Prágába kiküldött munkatársa, majd többeie között ezaket írja: Ak; eddig nem nitt abban, hogy a katolikus egyhá2 főpapjai, vagyonukhoz és hatalmukhoz mily görcsösen ragaszkodtak, annak a haja szála Is az égnek mered, amikor eze. kent a papokať most a bíróság előtt hallja beszélni. A pernek nincs semmi köze a valliáshu? Anyagi ügyekről tárgyat és súlyosabbnál súlyosabb bűncselekményekiől, amelyeket azek a magasrangú papok hazájuk és népük ellen elkövettek. A továbbiak során a svájei lap így fr: Az egész náci megszállás alatt ezek a magas főpapsághoz tartozó „urak" összejátszottak a Gestapoval, a Vatikán utasításai szerint. Későbben már a felszabadulás után hazug koholt híreket küldtek a vatikáni adónak, hogy az felhasználhassa e híreket Csehszlovákia ellenes uszítására. A lap végezetül megállapítja, hogy a bíróság tagjai, bár árulókkal és bűnösökkel állnak szemben, • mégis a legnagyobb előzékenységgel kezelték a vádlottakat. A vádlottakat urazták, a bíróság elnöke vagy az ügyész a yádlottak" felelet ej t minden esetben megköszönte. A vádlottak arra a kérdésre, vájjon vallomásukat erőszak alapján tették-e meg. mindannyian határozotan kijelentették, hogy nem. A holland De WaarcheJd ugyancsak a hazaáruló papok prágai perével foglalkozik. Cikkében többek között ezeket írja: A per amely a napokfon Prágában lefolyt, teljes tényt vetett a csehszlo, vák magasrangú lelkipásztorok népellenes összeesküvésére. Ezek a főpapok az egyházat kémközponttá akarták süllyeszteini. Beran harcegérseket a csehszlovák kato'íkus egyház fejét saját első titkára a per folyamán nyilvánosan kémnek -minősítette, aki a kémanyagot a Vatikánba a nunciatúra közvetítésével juttatta el. Mély megdöbbenés az imperialisták táborában Az amerikai vád, amelyet Trumanék a Kinai .Népköztársaság etjen emeltek, londoni körökben nagy megdöbbent Keltett. Lonaunban hangsúlyozzák, hogy a brit kormány minden olyan intézkedéssel szemben állást foglal, amelynek célja az lenne, hogy katonai operációkat foganatosítsanak a kuiaiak mandzsúriai közellátási bázisai ellen. Az angol kormány meg fog akadályozni minden olyan amerikai akciót, amely azt eredményezhetné, hogy az ENSz ég Kína közt háborús konfliktus keletkezzék. Ezzel kapcsolatosan hivatalos angol helyen leszögezik, hogy Mac Arthur utolsó offenzívája nyílt kihívás volt, mert hisz a kínai képviselők jelenléte az ENSz-ben lehetődet nyújtott diplomáciai tárgyalásokra. A Manchester Guardian így írj Mac Arthur offenzívája hibás volt

| mert csak rosszat hoBott. NagyBritanniának mindent el kell követnie, hogy a legrövidebb időn belül ic

e értést teremtsen Anglia és Kína között._ A délafrikai Witness című lap Mac Arthur tábornok azonnali felváltását követeli. A lap megállapítása szerint Mac Arthur nem töltheti be az ENSz katonai egységeinek főps ancsnoki tisztságét Koreában, Le; -ögezi, hogy minden perc, amelyet Mac Arthur e tisztségében tölt, „a világbéke szempontjából nem kívánatos". Francia kormánykörökben is hangsúlyoaz_ik: Mac Arthur offenzívájánali összeomlása után elkerülhetetlenül szükséges hogy a kérdést diplomáciai tárgyalások útján oldják meg. A francia nemzetgyűlés folyosóin a legutolsó ülésezések során a képviselők mind erősebben hangsúlyozták: Franciaország nem engedI heti meg, hogy nyilt háborúba ránt' sák Kína ellen. A Liberation megállapítja: ma már mindenki előtt világos, mily határtalan veszedelmet jelent a világra Mac Arthur őrült háborús kalandorpolitikája. A Nagy-Britanniában és Franciaországban erösbödö ellenállás Mac Arthur háborús politikájával szemben azt eredményezte, hogy az Egyesült Államokban is megsokszorozódott azoknak a száma, akik állást foglalnak az amerikai kormány háborús törekvéseivel szemben. Állandósul az a félelem, hogy a jelenlegi kormánykurzus azt eredményezi majd, hogy az USA Nyugat-Európától teljesen izolálódik. . Shaekfora megállapítása szerint, amennyiben a háború Kínára is kiterjed, akkor „Ázsia a nyugati világ katonáinak tömegsírjává válik.*' nyilatkozatban, sem a potsdami kiáltványban nem határoztak arról, hogy ezeket gyámság alá helyezik, még kevésbbé arról, hogy az Egyesült Államokat nevezzék ki igazgatasi hatósággá. Az amerikai emlékiratban foglalt követelés tehát nem más, mint az j Egyesült Államoknak az a szándéka, | hogy a Riu-Kiu-szigetcsoportot és a Bonin-szigeteket hosszúlejáratú amerikai megszállásnak vesse alá. 5. A megszálló csapatokat a potsdami kiáltványnak megfelelően, vissza kell vonni Japánból, Am az amerikai kormány ennek legcsekélyebb jelét sem mutatja. Ehelyett Japánt háborús támaszpontként használja fel Korea és Kína elözönlésére. 6. A Távolkeleti Bizottságnak Japán i fegyverletétele után Japán irányában ' megállapított alapvető politikája kimondta, hogy Japan nem rendelkezhetik szárazföldi hadsereggel, haditengerészettel és légierővel, titkos rendőrséggel vagy csendőrséggel — egyszóval, hogy Japánt nem szabad újrafegyverezni. Ennek ellenére az Egyesült Államok kormánya ma nyíltan folytatja Japán felfegyverzését. Az Egyesiül Államok ,,japán .rendőrség" fedőnév alatt újjáépíti a japán hadsereget, a Tengerészeti Biztonsági Iroda segítségével újjáépíti a japán haditengerészetet, megőrzi és fejleszti a japán tengeri kikötőket és japán repülök kiképzésével újjászervezi a japán légihaderőt. 7. A Tlvolkeletl Bizottságban Japan irányában el'ogadott poľíika kimondta, hogy el kell pusztítani Japán katonai ereiének gazdasági alapjait. Most azonban az amerikai megszálló hatóságok feltámasztják és kifejlesztik a japán hadiipart és felhasználják azt Korea és Kína ellen irányuló agressziójukhoz. 8. Az Egyesült AHamcjk kormányának emlékiratában kifejtett terv a békeszerződés tekintetében nyílt megsértése a szövetséges nemzetek közös háborús céljainak, amely nemzetek szembeszálltak Japánnal. Ez a terv megsérti mindazokat a nemzetközi szerződéseket, amelyeket a Japánnal szemben követendő politika tekintetében elfogadtak és ezenfelül semmibe veszi a kínai nép alapvető érdekeit és semmibe veszi a japán népnek a saját jövője építésére irányuló törekvéseit. Az Egyesült Államok kormányának célia, hogy Japánt erőszakosan megszállja, a Japán népet rabszolgaságba döntse és Japánt amerikai gyarmattá és az ázsiai népek ellen irányuló agressziójának katonai támaszpontjává változtassa. Ennek következtében az amerikai emlékiratban kifejtett javaslatok nem felelnek meg a kínai és a japán nép érdekelnek. A Japánnal kötendő békeszerződés alapjának teljes mértékben összhangban kell állnia a kairói nyilatkozattal, a jaltai egyezménnyel, a potsdami kiáltványai és a Japán Irányában elhatározott alapvető politikával. Csupán a nemzetközi egyezmények alaplánl létrejött japán békeszerződés hozhatja meg Japán demokratizálását és veheti elejét az agresszív erők feltámadásának Japánban. Csupán egy demokratikus Japán, amely mentes minden külföldi befolyástól és ellenőrzéstől, járulhat hozzá Ázsia békéjéhez és biztonságához — szögezi le a Kínai Népköztársaság külügyminisztere a japán békeszerződésre vonatkozó amerikai emlékiratra adott válasz nyilatkozatában. Amerika Jugoszláviának kenyér helyett fegyvert szállít Nova Borba a következőket írja; Jugoszlávia már sok nehéz <:szten. döt élt át, hanem soha a török iga óta nem veszélyeztette még a jugoszláv népek százezreinek életét az éhhalál, Soha nem kényszerült Jugoszlávia ar. ra, hogy élelruis-jrt és takarmányt hozzon be külfodról. Most a jugoszláv népeket éhhalál fenyegeti. A rossz táplálkozás miatt több miift 100.000 ember hal meg tüdővészben. Az éhínség azonban nem elemi csapás, hanem Titoék rablógazdálkodásának következménye. Titoék, hogy az élelmiszer-ellátás kérdését megoldják, washingtoni nagykövetjük útján 105 millió dollár összegű sürgős »segélyt« kértek Aehesontól. Ugyanakkor azonban, amikor amerikai élelmiszert koldulnak, folytatják a jugoszláv élelmiszerek exportálását Nyugat-Németországba, az osztrák klerikális fasiszta kormánynak és a görög monarchofasisztáknak. , Titoék a legértékesebb árut, leginkább a gabonát, húst, zsírt, cukrot, stb. mintegy 120 millió dollár értékben potom áron Nyugatra szállították. Ezeket az élelmiszereket most drága amerikai árakért kell megvásárolni. Jugoszláviának legalább 900 millió dollára lenne szüksége, hogy a mai árak alapján megvásárolja mindazt, amit Titoék a néptől elraboltak és az imperialista államokba szállítottak. Tehát az Amerikától kért 1.05 millió dolláros segítség Jugoszlávia élelmiszerszükségletének alig 11 százaiékit fedezné, Titoék azonban a 105 millió dollárért úgysem élelmiszert, hanem hadianyagot, ágyúkat és repülőgépeket akarnak vásárolni. A jugoszláv nép elkeseredése és gyűlölete most már általános népi felszabadító mozgalommá szerveződik, amely veszélyezteti a Tito-banda rendszerét. Nem kétséges tehát, hogy az amerikai »segély« igazi oélja az, hogy letörje a jugoszláv népek felszabadító mozgalmát mert az veszélyezteti Titoék fasiszta rendszerét és komoly akadály az imperialista háborús uszítók terveinek megvalósításában ií. Mi nem állunk a Béke Híveinek táborában „Nem érted ? Reánk, akik nem foglalkozunk politikával, nem dobják le az otambombát." Egyetlen egy szervezet sem dönthet Kína nélkül a távolkeleti háború vagy béke kérdésében A Reynolds News cimü lap nyilt felhívással fordult Attleehea Washingtonba való elutazása előtt. A lap Attleehez ezeket írta." »Meg kell hogy mondjuk Trumanr.ak, NagyAz Egyesült Államokban szélesedik a tiltakozás az USä-asresszió ellen Az Egyesült Államokban erősödnek a követelések: az USA békés eszközökkel oldja meg a távolkeleti válságot. A washingtoni Fehér Házba ezrével érkeznek a békét követelő táviratok. Különböző tömegszerveaetek küldöttségeket Indítanak Laké Succesba, felhívják az Egyesült Nemzetek Szervezetét, békésen oldja meg a távc^keleti válságot. Más newyorki TASZSZ jelentés közli, hogy Entezam elnök bejelentette az ENSz közgyűlésén: számos üzenetet kapott mind magánszemélyektől, mind különféle szervezetekA szovjet és német nép közös békeharcának jelentősége ja A Német-Szovjet Barátság Hónapalkalmából saovjet vendégek érkeztek Berlinbe. Türingiában szomton ünnepélyesen nyitották meg a Barátsági hónapot. Deniszov professzor, a Külföldi Kulturális Kapcsolatokat Ápoló Intézet elnöke a moszk. vai rádión keresztül ünnepi beszédében köszöntötte a Német-Szovjet Barátság Hónapját. Örömmel állapította meg, hogy a szovjetúnió és a német nép között szoros és szilárd kulturális kapcsolatok létesültek, e kapcsolatok alapja a közös érdek és az imperialista barbarizmus ellen folytatott közös harc. A két nép barátsága és közös békeharca hatalmas erő, amely meg tudja hiúsítani a háborús usiitók kísérleteit, akik Nyugat-Németországot a békeszerető népek ellen irányuló agresszió fölvonulása területévé és Nyugat-Németország lakosságát az imperialista hatalmak ágyútöltelékévé akarják változtatni. tői, amelyekben súlyos nyugtalanság fejeződik ki a fennálló nemzetközi helyzet miatt. Ezekben az üzenetekben követelik, hogy a közgyűlés elnöke tegyen meg minden lehetséges lépést a fokozódó háborús veszély elhárítására. BBRNAL PROFESSZOR BŔKELEVELE Bernal professzor, a híres angol tudós és békeharcos a sajtóban közzétett levelében foglalkozik a varsói kongresszus határozataival. Megállapította, hogy a javaslatok együttvéve nagyszerű békepolitikát jelentenek. A levél befejező résjiéljen hangoztatja; — Mi, angolok semmltsem nyer. hetünk, ha folytatódik az úgynevezett »kemény« politika és a fegyver, kezés, ami háborúhoz vezet. Nem lehet szó semmiféle békéről, wmmí. féle gyümölcsöző megbeszélésről, ha abban n

em vesznek részt KeletEurópa és Ázsia népei és ha nem veszik figyelembe a gyarmati népek jo, gos kívánságait. Ezért különösen fontos, hogy Angliában minden párt és I mány nem minden békére vágyó ember hajlandó legyen megtárgyalni a béke kérdését a többi országgal. Britannia n«m egéstaen bizonyos abban, vájjon az amerikai kormány elégségesen ellenörzi-e Mac Arthurt. Nagy-Britanniában mind erősebben terje<i az a vélemény, hogy Mac Arthur veszedelmes politikát üz, amely messze eltér attól a felhatalmazás, tói, amelyet az ENSz-től kapott. Meg kell hogy mondja Trumannak, hogy a koreai háborút be lehetett volna szüntetni és elkerülni a Kínával való háború veszedelmét, ha az ame. ri kajaknak nem volna kifogásuk Kínának az ENSa-be való bekapcsolása ellen. Emlékeztetnie kell az elnö. köt, hogy a Tajvannak és a koreai terület Yalu folyóig terjedő részének elfoglalása a kínaikra nagyobb befolyással, volt, mint a mosskvai diplomaták legmeggyőzőbb bizonyítékai, hogy levonják azt a következtetést., hogy »az imperialista támadás ellonük irányul«. A lap a továbbiak során követeli Attleetöl, hogy »minden erejéből aaon legyer,«, hogy a legnieg. győzőbb biztosítékot szerezze meg arról, hogy Trumanék az atombombát nem fogják használni, .Értelmen ember nem hiszi, hogy Nagy-Britannia, Franciaország és Németország dolgozó népe alávetné magát ezeknek a bűnös amerikai Üzeimeknek. Munkásmozgalmunk halálos sebet kap, ha hallgatag megegyezéssel aláveti magát az amerikai vezetésnek. Minden sikertelenségünknek valódi eka ag, hogy az amerikaiak elutasították a pekingi kormány elismerését és nem engedték őket a Biztonsági Ta. nácsba. Olyan szervezet, amelyben a többszázmillió kínait képviselő konkap helyet, nem hírhat erkölcsi joggal arra, hogy a Távolkelet béke vagy háború kérdésében döntsön.