Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-01 / 278. szám, péntek

Az o'vasókörök leSentösége Sztálin elvtárs, a mi nagy tanítónk mondása: ,,A múlt­ban: Tanulj, hogy legyen be­jöled valami, hogy jó sorsod legyen. Ma: tanuljatok és dol­gozzatok mindnyájan, hogy minél többet segítsetek hazá­toknak ma és a jövőben." Hogy milyen jó sors irányította a múltban az ifjúságot céljuk­ban, kitetszik abból, hogy nem munkaszeretetből, hanem inkább kényszerből dolgoztak. Ma a tanulóifjúság célja más. A tanulás hazafias kötelesség, öntudat kérdése. Az ifjúság ehhez az alapot, a tudást az olvasókörökben találja meg. Megismerkedik azokkal az eszmékkel, amelyek szocialis­ta társadalmunk felépítésében nélkülözhetetlenek. Tudnia kell minden dolgozó ifjúnak, hogy a tudomány, mely meg­ismerteti a világot a maga összefüggésében, akkor a leg­értékesebb, ha azt az ifjúság magáévá teszi. Az olvasókör keretén belül ismerkedhetünk meg a haladó irodalommal. Ezekben a könyvekben talál­juk meg az élet igazságait. Szocialista kultúránkat az if­júság csak ezekből a könyvek­ből ismerheti meg. Magáéva teheti belőlük annak a 33 évnek tapasztalatait, amely eddig a Szovjetúnió belső életében le­folyt. Az az élvtárs, aki az olva­sókörökben komoly munkát fejt I tehát barátja a haladó könyveknek, gondolkozásában forradalmi változáson megy keresztül, lerombolja magában a mult csökevényeit és széles látókörre tesz szert. Sztálin elvtá.s így nyilatkozik a tudo­mányról: „Előttünk erőd áll, tudomány a neve. Ezt az erő­döt az ifjúságnak el kell fog­lalni, ha az új élet alkotója akar lenni." Igen. Mi hordozó) akarunk lenni a tudomány fáklyájának az olvasókörök keretén belül. Közösen tanul­mányozzuk és tárgyaljuk az elméletek alapvonalait, hogy szilárd alapokra helyezzük új társadalmunkat. A jó könyv erős fegyver a tudatlanság el­len. Szembehelyezkedik azok­kal a szellemi áramlatokkal, melyek fejlődésünket gátolják. Mivel mi fejlődni akarunk, ol­vasunk és magyarázatot kere­sünk minden olyan folyamat­ra, ami előttünk értelmetlen, tehát nem világos. Könyvekből tudjuk megis­merni a közösségi életet. A ha­ladó írók a nép életéből merítik problémáikat, megszerettetik a munkát, amelynek felszínre hozzák értékét és értelmét. Szeretjük és becsüljük munká­jukat, mert ügyük az emberi jólétet és a magasabb osztály­nélküli életformát szolgálja. Olvass, hogy ismereteket sze­rezz általuk, alkoss a népért, a békéért és a szocializmus győzelméért. Mács József IV. b. A Járási iffúság nevében Ipolyság. Blég gyakran talál­kozunk ezzel a névvel az újság hasábjain, aminek az a jele, hogy ehhez a névhez nemcsak a kuRúréletbeti történt megmoz­dulások vagy a szocialista fej­lődés útján történt változások fűződnek, hanem az osztálytár­sadalom átmeneti fejlődésének egyes időszakaiban lejátszódott eseményekben is szerepel. A ka­pitalista uralom alatt az első Csehszlovák Köztársaság a környék munkásságának felvo­nuló helye volt és a kapitalisták házőrzőinek neveit lendőrök és csendőrök nem egyszer lőttek az Ipolyság útcáin felvonuló munkástömegekbe vagy gumi­bottal verték szét a munkát, kenyeret követelő munkásokat. Mindezt betetézve az 1938-as okkupáció legsötétebb köde ne­hezedett erre a városra, iHetve környékére, mert a magyar feu­dalista grófok és papi földbirto­kosok által uralomra juttatott tengerésztiszt, a munkásság kí­méletlen elnyomója. Horthy Miklós vonult be reakciós sere­gei élén szürke lovon Ipolyság­ra. ö vetette el a magyar reak­ció legocsmányabb magvát, melynek gyökerei abban az idő­ben sok helyen termő talajra találták. Még érezhetők a nyo­mai annak a sovinizmusnak, rrveíly 1945-től—48-ig Ipolyságon és környékén a legnagyobb mé­retben nyilvánult meg. Ezeknek az eseményeknek ide­jéből származik az az ifjúság, amelyről már sokat hallottunk és az Ifjúsági Szemle legutóbbi számaiban Is sokat olvashattunk. Az Ifjúsági Szemle legutóbbi három számának hasábjain ta­lálkozhatunk az ipoiiysági cso­port legutóbbi kultúrtevékenysé­gével foglalkozó kritikával. Mi­vel olvasóink tőlünk, az ipolysá­gi járás ifjúságától várják a választ, most szeretnénk az el­hangzott kritikákhoz és hozzá­szólásokhoz véleményt fűzni, il­letve a hozzászólásokat a helyi, valamint a körzeti viszonyokkal egybevetve mérlegelni. A szervezőink munkáját mérlegelő első cikkel teljesen egyetértek (habár vannak, akik­nek nem- tetszik) és a kritiká­ból további munkásságomra e cikk szerint és tanulságaiból le­vonom a tanulságot, mivel a felelősség elsősorban engem ter­heli a csoport hiányos működé­séért. Először azonban ki kell javí­tanom az előbbi tudósító téves információját, mert nem a CsISz helyicsoportja és a CSEMADOK, hanem a Kommunális Üzemek üzemi CsISz szervezete és az üzemi bizottság közös kullúr­estjérői voit szó. Az itallal kap­csolatban meg kell jegyeznem, hogy ha csak egy üveg rumról lett volna szó 30—40 személy­nél, az nem is lett volna meg­bocsájthatatlan, de ennél sokkal többről van szó. Az előadás be­fejeztével a szereplők összejöt­tek a vendéglőben és az elszá­molás szerint 2900 Kčs-t italok­ra fizettek ki. Mivel mindent elkövetünk, hogy az ifjúság részére kielé­gítő lehetőségeket biztosítsunk a szocialista kultúra és a fejlő­dés terén, sike rült szép kultúr­házat biztosítanunk az ifjúság számára. Tudjuk, hogy a kul­túrház úgy nyújt megfeJeiő szórakoztatást, ha be is van rendezve, ezért a CsISz köz­ponti bizottsága szép összeget adott a csoport részére, amin rádiót, könyvtárat és 4 asztalt vettünk. Mivel a kultúrteremben legalább tíz asztalra és székek­re (enne szükség, sokkal oko­sabb és a közösség érdekét szol­gáló dolog lett volna, ha a szín­játszó csoport 2900 koronán be­rendezési tárgyakat veit volna. Igaz. hogy az elszámoláson a CsISz teleiős megbízottja nem volt jelen. Mindez azért történhetett mqg, mert a nem rég megala­kult üzemi csoportunknak nem voltak komoly vezetői és így az üzemi csoport az üzemvezető­ség Lrány'iása szerint járt el. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy a volt üzlettu­lajdonosok, a kereskedők, akik a kommunális üzembe tömörül­tek, nincsenek tisztában a CsISz feladatával és talán valami .üzle­tet szándékoztak így lebonyolí­tani, bizonyára nem készakarva. Kedves élvtársak! Már sok szép teljesítményt mutatott az ipo'ysági járás, valamint a járás ifjúsága, mind a kultúra terén, mind az építkezésben és terme­lésben. de tudjuk azt, hogy van­nak még nehézségek, amiket ki kell küszöbölnünk. Mi örülünk, ha rámuiaittok hibáinkra és mun­kátokkal példát mutattok ne­künk, mert csak így tudunk eredményes munkát végezni, ha egymás tapasztalataiból tanu­lunk és ezek alapján nagyobb 'endülettel kapcsolódhatunk be a szocialista országépítésbe. Átéltük az említett elnyoma­tásokat és éppen ezért utáljuk a kapitalizmust és mi tapaszta­latból 'udjuk. hogy a mi biztos jövőnk a szociaMzmus. Azt is tudiuk, hogy szabad életet csak a béke megőrzésével tudunk biztosítani az emberi társada­lomnak é.< ebből a harcból oda­adóan vesszük ki részünket az­zal, hogv minden ifjú kötelezett­ségeket válla! munkahelyén a többtermelésre és minél nagyobb erőfeszítéssel veszünk részt iparunk kiépítésében, mely szo­cialista hazánk alapköve. Major Ágoston, Ipolyság. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Zsúdel László, Drienovec, Kultúranyagot küldtünk. Re­méljük, idejében megkaptad. Vigyázz, hogy a versenyből le ne maradj. Levelet várunk tő­led. Lovlcsek Béla, Nyrovce. A Dolgozók Felsőbb iskolájába, ha csak egy mód van, feltét­lenül iratkozz be. Mindkét ver­sed tetszett. Küldj még ha­sonlókat. Mészáros Irma, Štvrtok na Ostrove. Hamarosan mindent elintézünk. Az esetleges to­vábbi fejleményeket feltétlen írd meg. Krasznodon hősei Amikor Hitler hordái hitszegő módon megtámadták a Szovjet­úniót, elfoglalták a vorosilovi kerületben fekvő Krasznodon városkát is. A, lakossággal em­bertelenül bántak. A kommu­nistákat, az igázi hazafiakat ki­végezték, a fiatalokat kényszer­munkára hurcolták. A szovjet nép azonban nem azért küzdött és dolgozott az Októberi Forra­dalom utáni évtizedekben, hogy tétlenül tűrje az idegen meg­szállók véres terrorját. A krasznodoni Koms-zomol- . ifjak is változtatni akartak or­száguk súlyos helyzetén. Tud­ták, hogy a szovjet hadsereg egyszer még győztesen vissza­tér. Megalakították harci külö­nítményüket, az Ifjú Gárdát és felvették a kapcsolatot a bolse­vik Párt földalatti vezetésével, amely az ellenállást irányította. Nem volt oly feladat, ameJyet az Ifjú Gárda el ne vállalt és sikeresen véghez ne vitt volna. Még a látszólag reménytelen időkben is lángolva égett ben­nük a szovjet ifjak öntudata és az a Ilit, hogy velük van Sztá­lin. Moszkva' távoli hangja, me­lyet lopva hallgatnak rádión, új bátor tettekre készteti őket. A náci megszállók árulás út­ján szereztek tudomást a szabo­tázsok szervezőiről s a hős Komszomol-itjakat halálraítél­ték. Jellemző a szovjetfiatalok hajlithatatlan büszkeségére, hogy énekiflve mentek a haiáiba. A Szovjetúnió Legfe.sőbb Ta­nácsa az Ifjú Gárda szervezői­nek és vezetőinek a „Szovjet­únió Hőse" ciinét adományozta. Valerija Borc, a krasznodoni Komszoniol tagja cikkéből meg­tudjuk, hogy az líjú Gárda e.et­benmaradt hősei ma is pc.da­kcpti a szovjet ifjúságnak. Az itjugáraisiáx, akik ma mind lő­iskoiai tanulmányaikat végzik, élénk levelezesben állnak a Ha- tal munkasokkal, kolnoztagok­kal, diákokkal es katonákkal. Halott elvtársaik emléket iuézva ösztönzik az iijuságot jobb ter­melési és tanulmányi eredmé­nyek elérésére. Biztos, hogy aki Fagyejev „Ifjú Gárda" c. regényét elol­vasta, szükség esetén ugyait­oly bátor magatartást tanúsíta­na, mint a krasznodoni hősök. B könyv hatása alatt azonban hőstettekre vágyunk békeidőben is: a munka frontján. Igen, az ifjúgárdisták példája nevel ben­nünket is, a Csehszlovák Ifjúsá­gi Szövetség tagjait. Arra tanít, hogyan kell megbecsülnünk a sazbadságot és gyűlölnünk azo­kat, akik ellene törnek.

Next

/
Thumbnails
Contents