Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-28 / 299. szám, csütörtök

1950 decsmbsr 28 II J SZU Új földműves-káderek fejlődnek A galántai járásban iévö Hodi községben december 21-én fejeződött be a Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetségének háromhónapos szakés politikai iskolája. Ezen a tanfolyamon 27 hallgató vett részt, akik szorgalmas tanulással elsajátították a haladó agrobiológia ismereteit. A hallgatók a Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetségének alkalmazottaiból, valamint a kis- és köaépföldmüvesek közül kerültek ki. A tanfolyam befejezése alkalmából \ tartott ünnepségen résztvettek Gabriel Lajos, a szövetség vezértitkára és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője, valamint Dvorsky Ferenc, az SzKP központi bizottsága mezőgazdasági osztályának kiküldötte és az EFSz-ek kiküldöttei. Az ünnepi beszédet Gabriel képviselő elvtárs tartotta, aki többek között rámutatott arra, hogy a tanfolyam résztvevői elé nagyszerű lehetőségek tárulnak, hogy az iskolázáson szerzett ismereteiket a gyakorlatban felhasználják a szocializmus építésében falvainkban. Gabriel elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Szovjetúnió gazdag tapasztalataival gazdagodva mi is meg tudjuk oldani a szocializmus kiépítésénél előforduló problémákat községeinkben. A háromhónapos szak- és politikai iskolázáson a Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetségének alkalmazottai és funkcionáriusai értékes ismereteket szereztek, megismerkedtek a marx-lenini tudomány alapján a földműves politikával, valamint a Micsurin-Liszenkói agrobiológiával. A tanfolyam résztvevői értékes ismeretekkel felfegyverkezve jobban fogják tudni teljesíteni felelősségteljes helyükön feladataikat, úgyhogy falvainkban a szocializmus úttörőivé válhatnak. A Hodín tartott tanfolyam résztvevői között nők is voltak, még pedig Gordik Jozefa, Molnár Mária, Oravec Mária, Poliak Zsófia, Fecskanin Judit, Mateják Judit és Vikler Anna. Ezek az öntudatos asszonyok nagyon jól felkészültek a reájuk váró feladatok teljesítésére. A politikai ekonómiáról, a népi demokrációról, a szocializmus falun való építéséről, a földműves politikáról, valamint a szövetkezeti építésben szerzett tapasztalatokról tartottelőadásokon kívül a tanfolyam hallgatói átvették az agrobiológia alapjait is. Hodinek Ferenc, a tanfolyam vezetője munkatársaival együtt a növénytermelésről és az állattenyésztésről tartott előadásokat. A hallgatók megismerkedtek az EFSz megalakításával összefüggő kérdésekkel is. A fentiekből látjuk, hogy mint az iparban, hasonlóképpen a mezőgazdaságban is új úttörő kádereket nevelünk, akik a szocializmus építésének támaszaivá válnak falvainkban. A helyi agronómusok üdülésben részesültek A földművelésügyi minisztérium megtette a szükséges intézkedésekeit, hogy a példás munkát végző földművesek számára rendezett üdültetésekben az 1950—51-es évben részt vehessenek a jó munkát végző helyi agronómusok is. Hogy melyik agronómusok érdemelték ki munkájukkal az üdültetést, azt a Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetségének járási titkársága állapítja meg, a helyicsoporttal való megbeszélés alapján a szövetség központjának utasítása szerint. Az üdültetési akció a földművesek között már nagy népszerűségre tett szert. Azoknak a száma, akik már résztvettek egyhetes díjtalan üdülésben, Prágában, Karlové Varyban, vagy a Tátrában, nem kicsi. Az őszi időszakban, vagyis október 18-tól kezdődőleg az üdültetési akcióban hatezer földműves és földművesasszony vett részt. 1947 óta pedjg már 25.000 földműves részesült üdültetésben. Természetes, mint a múltban, úgy a jövőben is csak a kiváló munkát végző földművesek és agronómusok számíthatnak üdültetésre. A heilyi agronómusok bekapcsolása az üdültetési akcióba annak a jele, hogy felelősségteljes | munkájuk elismerésnek örvend. Balázjsfán is megértették a közös állattenyésztés jelentőségét Balázsfán ez év június 22-én alakult meg a III. típusú szövetkezet. Most a szövetkezet tagjai a közös istálló elkészítését tartották a legfontosabb feladatuknak. Ez volt a könynyebbik feladat, a nehezebbik kérdés az állatoknak a közös istállóban való elhelyezése volt. Ugyanis felvetődött a kérdés, hogyan és mikor fizetik az állatok árát. A szövetkezet vezetősége megérttette a tagsággal, hogy az állatok továbbra is a tulajdonukban maradnak és hogy mikor és hogyan fizetik ki, ezt majd a közgyűlés dönti el. Mindezt meg is értették és jóvá is hagyták a tagok s ennek tulajdonítható, hogy még azok a földművesek is, akik eddig nem voltak tagjai a | szövetkezetnek, megértették a szövetkezeti állattenyésztés jelentőségét és állataikat a szövetkezeti istállóban helyezték el. Ezek a gazdálkodók 15 tehenet, 8 növendékmarhát, 7 lovat, 1 anyadisznót és 17 süldőt adtak át a szükséges takarmánynyal együtt a szövetkezetnek. A szövetkezet tagjai pedig egész állatállományukat a szövetkezeti istállóban helyezték el. Ebből is láthatjuk, hogy a balázsfai földművesek megértették, hogyha az állataikat a szövetkezeti istállóban helyezik el, akkor azok gondozását és ápolását sokkal kevesebb fáradsággal tudják elvégezni, azonfelül pedig az állatok hasznossága is jelentős mértékben emelkedni fog. (r. i.) MILLIOMOS KOLHOZ A VOLGA MENTEN A „Timirjázev" kolhozban fejlett a növénytermesztés és az állattenyésztés. A különböző növények mostani átlagterméshozama négyötszörösen múlja felül az 1917. évi Forradalom előtti terméseredményeket. Mi ennek a titka? — Amikor kolhozunk kiváló terméseredményeiről beszélünk — mondotta I. Jemeljánov elnök —, akkor akadnak emberek, akik a következőket mondják: „Nincs abban semmi különös! Ott kitűnő földek vannak! Olyan talajon nem nehéz jó termést elérni!" És ez igaz is. A „Timirjázev" kolhoz földje valóban gazdag és termékeny! De nem mindig volt ilyen! Gazdaggá, bőventermövé maguk a kolhozparasztok tették földjeiket! A GAZDAG TERMÉS TITKA A Volga folyó balparti részén a múltban erdőségek voltak. A lehulló falevelek, ágak, kéregdarabok bomlásának hatására terméketlen hamuszínű talajréteg keletkezett. A hamu neve után az ilyen talajt oroszul „podzolnak" nevezik. A podzol halott talaj, nincs benne élet! Itt, Gorogyec környékén ezt a podzolos talajt mindössze 10—12 centiméteres termőréteg borította. Az egyénileg dolgozó parasztok a kolhoz megalakulásáig nem tudtak ezzel a talajjal boldogulni. A kolhozon belül a nagyüzem előnyeit, lehetőségeit felhasználva, megjavították, termékennyé tették a talajt! Egy hold földön évente 20—25 mázsa tťjzegtrágyát szórtak szét és a gorogyeci gépállomás traktorai évente 2—3 crrt-es halott földréteget szántottak fel a termőtalaj fölé. A felszántott rétegek összekeveredtek a régi termőtalajjal és a tözegtrágyával. Ez a talajjavítás nehéz, fáradságos munka volt, de két évtized alatt elérték, hogy a kolhoz földjeinek felső termőrétege 10—15 centiméterrel vastagabb lett. Ezek az eredmények azt jelentik, hogy a „Timirjázev" kolhoz tagjai teljesen átalakították földjeiket, vagyis — kisebbméretü természetátalakító munkát végeztek! A talaj minőségének megjavulása, a termőréteg mélységének növekedése nagymértékben emelte a kolhoz földjeinek termékenységét. A nagy terméseredmények elérését elősegítette még a füves vetésforgó bevezetése, a szakszerű, bőséges trágyázás és a közeit gorogyeci gépállomás traktorainak kiváló munkája. A „Timirjázev" kolhozban új búzafajtával ismerkedtünk meg. Az „Uljanovka" őszi búzafajta már jól megszokta az itteni hűvösebb éghajlatot és a talajviszonyokat Ez a búzafajta, jó talajmunka és trágyázás mellett szinte törvényszerűen megadja holdanként a 20 métermázsát. Jó tulajdonsága az „Uljanovka" búzának az, hogy fagyálló, jöl bírja a szárazságot és ellenálló a betegségekkel, kártevőkkel szemben. Gazdag termést biztosít a kolhoznak a „Lorch"-fajtájú burgonya. A mult évben, holdanként átlagban 240 mázsa burgonyát termeltek a kolhozban. A cári önkényuralom éveiben ezen a vidéken az akkori rossz talajon és kezdetleges talajmüvelés mellett mindössze 18—20 métermázsa burgonya termett holdanként, vagyis a „Timirjázev" kolhozban megtizenkétszerezödött a burgonya átlagtermése! 120 EMBER HELYETT DOLGOZIK A BURGONYA-KOMBÁJN Ebben a kolhozban a burgonyát géppel vetik és a kapálást, a feltöltést szintén géppel végzik. Gépesítették a krumpli betakarítását is! A krumpliszedö kombájn hat ember segítségével egy nap alatt tíz holdnyi területen ássa ki a krumplit: tehát ez a gép 120 ember munkáját helyettesíti! A növénytermesztés mellett az állattenyésztés a „Timirjázev" kolhoz második fő jövedelmi forrása. Ma a kolhoz állatállománya a következő: 450 szarvasmarha, 352 orlovi fajtájú ló, ezek közül 120 versenyló, 300-nál több sertés és majdnem félezer juh. Ugyancsak fejlett a kolhoz baromfiés nyúltenyésztése is. A kolhoz 540 holdas legelőjén, a közös kolhoztehenek csordájától kissé távolabb, ott legelnek a kolhoztagok tehenei is. A „Timirjázev" kolhozban minden családnak saját tehene van! Nagy gondot fordítanak a kolhoztagok közös és egyéni érdekeinek összeegyeztetésére, amely Sztálin elvtárs szavai szerint — „a kolhozok megerősödésének kulcsa". A szovjet hatalom évei alatt szinte a felismerhetetlenségig megváltozott ;i Volga mentének arculata. Az 1917. cvi Forradalom előtt ezen a vidéken kezdetleges földmüvelés folyt és éhező emberekkel voltak teli a falvak. Most, a „Timirjázev" kolhozhoz hasonló, fejlett, gazdag kolhozok, jómódú, kulturált életet biztosítanak tagjaik számára. A volgamenti szovjet parasztok még nem felejtették el a multat és tudják, hogy jólétük, szabad életük forrása a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme! A kolhoz fejlettségét, gazdagságát mutatja az is, hogy műhelyeiben, melléküzemeiben 130 ember dolgozik. Ha új kocsikerék kell, ha elszakad a hám, vagy valaki ruhát akar magának csináltatni, akkor a kolhoz

1 megfelelő műhelye gyorsan és kifogástalanul elvégzi a szükséges munkát. Küldöttségünk látta a kolhoz téglagyárát is. Ez évente több mint félmillió téglát állit elő. Amíg a téglagyár nem működött, addig nagy távolságról szállították a téglát. Most feleslegessé vált a költséges szállítás és a tégla így egészen kevésbe kerül a kolhoznak. Az olcsó téglán kívül elősegíti még a kolhozban folyó építkezéseket az is, hogy külön 10 tagból álló építöbrigádot szerveztek. Ez a brigád végzi a kolhoz közös épületeinek és a kolhoztagok lakóházainak építését és javítását is. 13 MILLIÓ RUBEL ÉPÍTKEZÉSEKRE Van még a kolhoznak saját áramfejlesztötelepe, malma, korszerű gépekkel dolgozó fürésztelepe, asztalos-, kerékgyártó-, kovács, és szíjgyártóüzeme. A kosárfonóüzemben évente több mint ötezer kosarat készítenek! A kolhoztagok egyéni szükségleteinek kielégítését szolgálja a szabóés cipészműhely. A hangszerjavítómühely pedig azt mutatja, hogy a „Timirjázev" kolhozban szeretik a zenét. Fejlődik és napról napra erősödik a kolhoz. A folyamatban lévő építkezések méreteire jellemző, hogy csak az elkövetkező 3—4 év alatt 13 millió rúbelt fordítanak építkezésekre. Ennek a gazdag, milliomos kolhoznak minden tagja arra törekszik, hogy még erősebbé, fejlettebbé tegyék közös gazdaságukat. Mindannyian jól tudják és saját sorsukon keresztül érzik azt a nagy igazságot, hogy: ha gazdag a kolhoz, akkor jómódban élnek a tagjai is! A SISKOV-CSALÁD JÖVEDELME A mult évben átlagban 500—600 munkaegységet teljesítettek a „Timirjázev" kolhoz tagjai. Siskov kolhozparaszt családjából négyen dolgoztak rendszeresen és összesen 1509 munkaegységet szereztek. Az éwégi jövedelemosztáskor a közös jövedelemből a Siskov-család kapott 33 mázsa kenyérgabonát, 99 mázsa burgonyát, 32 mázsa zöldségfélét, 16 mázsa takarmányt és 6500 rúbel készpénzt. Külön jutalomképpen — mivel jó terméseredményeket értek el —, kaptak még 1400 rúbelt. Ehhez hozzá kell még számítani a háztáji gazdálkodás jövedelmét és akkor látjuk, hogy a kolhozgazdálkodás olyan gondtalan, jómódú életet biztosít tagjainak, amilyenről a forradalom előtt a gorogyeci szegény- és középparasztok álmodni sem mertek! VILLANY, VÍZVEZETÉK, RÁDIÓ A „Timirjázev" kolhozban az élet már nem sokban különbözik a városi élettől. A lakásokba, gazdasági épületekbe bevezették a vízvezetéket, mindenütt villany ég és nincs olyan család, amelyiknek ne lenne rádiója! Az asszonyok életét nagyon megkönnyíti az, hogy péksége és mosodája van a kolhoznak. Megtekintettük a kolhoz üzleteit ls, ezekben a legkülönfélébb áruk kaphatók nagy választékban. A kolhoz kulturális életének középpontja a klub. Amikor beköszönt az este, benépesednek a kolhozklub fényesen megvilágított termei és szobái. Esténként rendszeresen dolgozik az egyik szobában az öttagú faliújság szerkesztőbizottság. A 30-tagú énekkar próbáit Konsztantin Bogoljubov tanító vezeti. Van sakk-kör is. Ennek munkáját Iváň Baranov, a kolhoz legjobb sakkozója irányítja. A klub nagytermében hetenként kétszer-háromszor van mozielőadás. Gyakran szerepelnek a kolhozban neves gorkiji és moszkvai művészek, írók is! A klub felkelti az emberek érdeklődését a művészet és irodalom kérdése iránt. A 2000 kötetes kolhozkönyvtárnak suk szorgalmas olvasója van! A „Timirjázev" kolhoz négy általános iskolájában 20 tanító 530 diákot tanít. Most 6 olyan tagja van a kolhoznak, aki egyetemet végzett, 15 kolhoztag pedig még végzi főiskolai tanulmányait a gorkiji, moszkvai és a leningrádi egyetemeken, akadémiákon! PÉLDA A DOLGOZÓ PARASZTOK SZÁMÁRA Nagy gondot fordít a kolhoz tagjainak egészségére. Saját korszerű műszerekkel ellátott orvosi rendelője van. Minden kolhoztag és annak minden családtagja ingyenes orvosi ellátásban részesül! Van még a kolhoznak saját gyógyszertára, szülőotthona és 6 napközi otthona 195 féröhelylyel. rA Itt mind 3n azt szolgálja, hogy a kolhoztagok minél jobban végezhes- r sék munkájukat és minél gondtalanabb, szebb legyen az életük. Mi, a parasztküldöttség tagjai szemtanúi voltunk annak, hogy a hajdani ereminói, grezinói, medvedkovói szegény- és középparasztok milyen boldog, új életet teremtettek maguknak a „Timirjázev" kolhozban. Munkájuk, elért eredményeik, mai gondtalan, szabad életük példát mutat dolgozó parasztságunk számára is és bizonyítja azt, hogy a kisparcellák bizonytalan világából csak egyetlen kivezető üt van a dolgozó parasztok számára -—• a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás útja! Tóth Benedek. Barátssgos kézszorítás (A Tartós békéért, népi demokráciáért legújabb számából.) / /