Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-27 / 298. szám, szerda

k­f UJ STO 1950 december 27 Hogyan készül ünk fel s sifuäóversenye *re Ezt az időszakot 2—3 nanos edző­kirár.dulással zártuk Az első napon 45—50 km, a második napon 50—55 km, a harmadik napon 50—60 km útat te:tünk meg. Ezután három-négy­napos telies pihenő következeti; rátér­tünk az állóképesség fokozására és a kellő gyorsaság megszerzésére a kü­lönböző távokon. Feladatul tűztük ki az alapvető 18 és 30 km-es távokra való előkészítést. Ennek megfelelően készítettük el az edzési tervet is. He­tenként háromszor tartottunk edzést, ezeket így osztot.uk fel: Első nap: Hosszabb lávok megtétele és az álloképesseg alapvető kidolgo­zása. Második nap- Két, kél és félórás sífutóséták nehezebb terepen, főleg a terepfutásnak, valamint a lejíők, emelkedések vételének és a fordulások technikájának elsajátítása. Harmadik nap: A gyorsaság edzése céljából rövid távok megtétele. AZ ÁLLÓKÉPESSÉG EDZÉSE. Az állóképességet tulajdonképpen megsze­reztük a kezdeti időszakban, a továb­biakban pedig úgy iokoztuk, hogy az edzéseken nagyobbára hosszabb távok szerepeltek, mini amilyenek a ver­senyeken: a Í8 km-es verseny számára 20—25, a 30 km-es verseny számára 35—40 km-es távok Ugyanígy bonyo­lultabb, nehezebb terepviszonyok kö­zött folytak az edzések mint amilye­nek a versenyeken előfordu hatnak. Erös 'ivelkedő terepet je­lölünk ki. Az iram viszont közepes vo 1' enyhébb, mint a versenyeken. Az emelkedéseket azonban — különö­sen a. idzés végén — és a lesikláso­kat is mindig erőteljesen és gyorsan tettük meg. A lejtőktől és d< n'Vik'ól függően nemcsak az átlagos iramot mértük, hanem a körpá'yán a futás idejét is, amikor az első kör iramá­ból és idejéből .indultunk ki. A SEBESSPG EDZESE. Nagyon sok figyelmet fordítottunk a sebesség edzésére, a különböző távok különle­ges feladataira való figyelemmel. _ A sebesség növelésén csaknem minden edzés a'kalmáva! dolgoztunk. Ha a terv szerint a hosszú táv, az állóké­pesség edzésének célját szolgálta, úgy ebbe két-három km-es közöket illesz­tettünk, nagyobb sebességgel. A 25— 45 km-es távon iiyen gyorsítást ket­tőt-hármat tartottunk. Azokon a na­pokon, amikor a sebesség edzése volt a feladat, a táv rövidebb volt a ver­seny távjáfiá! Töbször megtettünk 5—10 km-es távot és sűrűbben futot­tunk 2 km zárt. kört, nagyobb sebes­séggel, mint amilyen sebességgel a '8 km-es versenyeket szokták futni. Az első erős kör után a má=odik kört csökkentett sebességgel futottuk, pi­henés céljából. Maid újra az első kör­höz hasonlóan, erősen igyekeztünk futni, sőt, még ennek eredményét meg akartuk javítani! Igy háromröt ízben tettünk meg felváltva erős és gyen­gébb kört. Néha ilvp" cé'ból napi két edzést végeztünk. Először reggel _ 10 órakor erős iramban 5 km-t tettünk meg, majd 3—4 órai pihenés után meg­ismé+e'tük ezt. AZ EDZÉSI TERVBE beillesztettük a különféle versenveket. Elvünk az volt. hogy ne térjünk ki a versenyek eíöll, hanem keressük ^zckat. mert a versenyek a legjobb edzési alkalmak a sebességre és az állóképességre is. Amellett a versenveK tanulságosak is az erőbeosztás szempontjából és sok olyan más értékes*tulajdonságot ne­velnek ki. ameiveknek kiképzésére még a legjobb edzési terv sem nvuit lehetőséget Ezzel szemben az edzé­sekből sohasem csináltunk versenye­ket. A kiképzés képe távolról sem lenne .teljes, ha ezeken az alapvető .gyakor­latokon kívül nem domborítanánk ki egyéb intézkedéseket is, amelyek hozzásegítettek ahhoz, hogy jól fel­készül iünk a versenvekre és azokon kitűnő eredményekéit érhessünk el. Ilyen további feladat esősorban a mindennapos szigorú életrendszer: nem kevesebb mint nyolc óra alvas, mindennapos reggeli testgyakorlás, benne gyaloglás, futás és tornazas, majd zulianvozás fürdő tartózkodás a dohányzástól stb az erős akarat _ki­nevelése orvosi megíirrvelés és ön­elenőrzés, a síruha, sífelszerelés és léckeza'és ismerete M-'ndezek együt­tesen ad iák a CDK A sífutóinak edzés­rendszerét és stl'i'sát is. ÜJ SZO, a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava. Jesenského 8 sz. Telefon: szerkesztőség 262-77 és 347-16. kiadóhivatal 262-7'í Fő­és felelősszerkesztő: Lörincz Gyula. Feladó és irányító postahivatal: Bra­tislava n Nvomja és kiadja a Prav. da Nemzeti Vállalat Bratislava Kéz­iratokat nem aiirnk vissza Előfize­tés 1 évre 540 Va évre 270.— % évre 135.—, ľ hónapra 45.— Kčs A hetilap (csütörtöki szám) előfize­tése 1 évre 150 % évre 75.—. M évre 40.— Kčs. A KÉPES­KÖNYV előfizetése egy évre NÉP­i^APTÁR-ral együtt 120 Kčs. A kiesésre álló csapatból hogyan lett bajnok? ň ;ó SMsség szeHemsie* köszöitóefi az OűEVfl Trenčín a bajnokságot Az Odeva Trenčín csapata becsületes, sportszerű küzdelemben kivívta a szlovák élmezőny bajnokságát. A „D" bajnokságban, határozottan a legjobb csapatnak bizonyv.lt. Ez a szép teljesítmény egy év munkájának jól megérdemelt gyümölcse. Odeva Trenčin csapata — ha talán as élözö évi teljesítménye után — váratlanul is jutott a büszke bajnoki címhez, teljesen megérdemelte. A trenčini csapat az egész év folyamán kitűnő teljesítményt nyújtott s a lejátszott B2 mérkőzése közül csak két mérkő­zést vesztett el. Tiszta 5 pont előnnyel került az élre, s valamennyi mér­kőzését a zöld-gyepen becsületes küzdelmekben v}vta ki. A'csapat úgy a tavaszi, mint az őszi szezónban a legegységesebb csapatnak bizonyult és végig a legegyenletesebb formát nynjtotta. A csapatban határozottan nagy tudás rejlik, nem egy kiváló játékos képviseli ODEVA nemzeti vál­l".lat színeit, mellyct a kitűnő vezetőség és a gondos edző fiatalokicai fel­frisitve egységes csapattá tudott kovácsolni. 8 ehhez hozzájárult az a jó, bajtársi/is szellem is, ami a trendiniek mérkőzésein tapasztaltunk. 8 ezt a bajtársias szeV.emet az a vezetőség honosította meg, melynek élén fut­baVcsoportunk egyik legnagyobb rajongója Mrázik János képviselő elv­társ, a vállalat igazgatója áll. De Mrázik János elvtárs munkáját meg­könnyítették a munkatársai, akik közül különösen Orság János, Zámoč­ník József, Masnik Lajos, Skultéty Milan, Nemlaha Alojz és Gavač János edző neveit illik megemlíteni. Nem valószínű, hogy akadt volna 1 gi áldásos gondoskodásukat még to­egyetlen trenčini szurkoló, aki az ez évi labdarúgó ,,D" bajnokság in­dulásakor azt jósolta volna, hogy az ez évi bajnok az ODEVA Trenčin lesz. Minden trenčini szurkolónak emlékezetében volt még akkor az, hogy tavaly még milyen izgalmas harcot folytatott a csapat — a ki­esés ellen. Az ODEVA „gyár-város" tavaly még aggódva szurkolt ked­venceinek, hogy sikerüljön a „D" baj­nokságban maradniok. Amikor ez 3ikerült, kissé elfelejtve a mult év nehéz napjait látott hozzá a vezető­cég a csapat reorganizálásához. De ennek ellenére sem hittek Trenčin­ben abban, hogy az alapos téli mim­ka is már ennyire és ily hamar hoz­za meg gyümölcsét. Í Az Odeva Trenčín jól készült fel a bajnoki küzdelmekre. A tudás mellé j az egység és a jó közösségi szellem ^ párosult s megszületett a bajnokság. lAz a bajnokság, amelyről mindenki tudja, hogy megérdemelt volt, de mégis kíváncsiak, hogy tulajdonkép­•pen mi is volt ennek a sikernek a i titka? Erről kértünk nyilatkozatot az l Odeva Trenčin vezetőitől és szak­ul embereitől. Hogy látták ők ennek a i bajnokságnak a megszületését? § A csapat szép szerepléséről Z á ­: m o č n i k József, a futballszakosz­tály elnöke igy beszél: íí — A csapat egész évben állandó formát mutatott, csupán a szezon vé­gén esett kissé vissza, amit a fá­i radtság és kimerülés jelének tartok. vábbi jó szerepléssel szeretnénk meg­hálálni. Egy kívánságom is lenne — — mondja az elnök —, hogy a jövő­ben ne csak szurkolóink legyenek, hanem még több munkatársunk is, hogy így még eredményesebb mun­kát tudjunk végezni! Orság Janko, a csapat népszerű intézője így vélekedik az évi munká­ról: — Sokat kellett dolgoznunk és fá­radnunk, amíg eljutottunk ehhez a győzelemhez. Olyan hatalmas fejlő­dést, aminőt a mi fiaink ez évben mutattak, csak rendszeres, szorgal­mas edzésekkel és komoly elméleti oktatással, valamint jó közösségi szellemmel, de legfőképpen a mai er­kölcspolitikai neveléssel lehet elérni. Az egyesület titkára, Masnik Lajos is elégedett a csapat sikerével, mely sikert ő is megérdemeltnek tart. De < — A bajnokságunk, ha megérde­melt is volt — mondotta — nem volt hibamentes. Fordultak elő hibák és ezeket a hibákat igyekszünk a jövő­ben kiküszöbölni. A sportban, ver­senyben nincs megállás, minden tel­jesítmény arra való, hogy túlszár­A TORNA Labdavezetésből a kosárradobást csapaifoglalkozás keretében oktassuk. 8—10 tanuló a kosártól 10—15 lépés­nyalják. Igy mi sem fogunk itt meg- nyire az oldalvonalon egymás mögött állni... A mi célunk a CMS I.-be 3 helyezkedjék el. Az első lassú futással felkerülni... vezesse a labdát a kosár felé és a ko­A csapat edzéseinek vezetését és! sártól kb. 6 lépésnyi távolságra egyik irányítását — mindenki legnagyobb j lábáról, ugyanarra^ a lábára szökken­megelé?edésére — Gaváč János a csa- jen és a felpattanó labdát kétkézzel 1 pat volt régi játékosa vezette. Most talán hallgassuk meg őt, akinek nem kis része van a siker eléréseben: — Nem volt nehéz dolgom. — mond­ja, — mert ezek a fiúk -minden utasítá­somat szó nélkül és boldogan betar­tották. Nem cserélgettem feleslegesen a játékosokat, hacsak a sérülés nem késztetett erre, igyekeztem összeková­csolni a csapatot. S jez sikerült is!... Már az év elején jóformán ugyanez a gárda volt együtt, mint most a baj­nokság végén. A tudással már akkor sem volt hiba, de hiánvzott az ösz­szeszokottság, ez pedig okvetlenül szükséges a jó csapatjátékhoz. Fiatal játékosaink már akkor is tudtak fut­ballozni, amikor hozzánk kerültek, de arra kellett törekednem, hogy a ré­giekkel együtt egységet, csapatot al­kossanak. Igyekeztem a kondíció te­rén is a legmesszebbmenőkig feljaví­tani a csapatot. Mi véieménve a csapatáról? — adjuk fel a a kérdést. — Sokat köszönhetünk az új játé­kosoknak, de legalább ugyanannyi el­ismerést érdemelnek a régiek is — mondja az edző. Nézetem szerint ki­sebb erősítéssel vagv átalakítással a csapatom még a magasabb bajnokság­ban is jól megállná a helvét. * Trenčinben az ODEVA házatáján megelégedést és örömet jelentett ez a nem várt, de megérdemelt bajnok­ság. A vállalat dolgozói, akik a terme­lésből is keveszik a részüket, szeretet­tel ünnepelték a vállalat soortélmun­kásét, s alighanem minden ODEVA ve­vezető és játékos mélységes boldog­sággal fogadta a keménv munka, a szinte töretlen teliesítménysiorozat gyümölcsének, a bajnoksegnak kijáró elismerést. A Vasas és a Bányász Szakszervezeti válogatott futstt a tísütőbe A kedvezőtlen időjárás ellenére szépszámú közönség előtt kerültek lebonyolításra a Népszava serlegé­A fiók végig iKen lelkesen és jól ját- j ért folyó labdarúgó-torna első nap­szottak. Bajnokságunk teljesen meg- I jának mérkőzései. Eredmények: érdemelt. Nagyon sokat köszönhe- Vasas Szakszervezeti válogatott"— ttunk a nemzeti vállalatunknak. Eddi- j Textiles Szakszervezeti válogatott 2:1 (1:1). A mérkőzést 2X10 perces meghosszabbítás után Keszthelyi góljával nyerte meg a Vasas Bányász Szakszervezeti válogatott —Élelmezési Szakszervezeti váloga­tott 4:8 (2:1). Érdekes, jó mérkőzést hozott a találkozó. H®gyan készltiiik ei a Szokol-egyesflletek közgyűlésé! R Č8S elnökségének fránvvBRala i (Befejező közlemény.) ' 4. A jelölő bizottságra vonatkozó indítvány megtárgyalása. 5. Az 1951. évi „Szokol-nap" kihir­detésének előkészítése. 6. A gazdasági jelentés előkészítése. KÖZGYŰLÉS Programmja: 1. Megnyitó. Csehszlovák állami him­nusz. 2. Jelentés a befolyt időszakban vég­zett működésről. 3. Pénztári és számvizsgálói jelen­tés. 4. Az OVS képviselőjének jelentése. 5. Vita erről a két jelentésről. 6. Az új választmány rendes és pót­tagjainak megválasztása, számvizsgá­lók és a járási konferenciára menő delegátusok megválasztása. 7. A munkaterv és az 1951. évi „Szokol :nap" kihirdetése. 8. A Tyrs képességi jelvények ki­! osztása. 9. Befejezés. A Munka Dala. Megnyitás. A himnuszok és a meg­I nyitás után a jelenlévők üdvözlései ii Me-g kell említeni a közgyűlés fontos­„ságát, utalni kell arra, hogy mit mond a ČOS új szervezeti szabályzata a köz­gyűlésről, annak programmjáró! és fel­adatairól. ' Működési jelentések: A pénztáros jelentést tesz a választmányi ülés ha­tározata szerint Ezután felkérik a közgyűlést, hogy adja meg a felmentést a lelépő választ­, mánynak. A felmentés megadása a bi­1. zajomnak a jele a lelépő választmány- | A TOZ-jelvények kiosztása. Ezután I nyal szemben és annak bizonyítéka, I következik a Tyrs képességi jelvények hogý a választmány rendben adott át mindent. Az OVS képviselőjének beszámolója. Az OVS képviselője beszámolójában méltatja az egyesület munkáját, a járás szempontjából, valamint az eddi­gi munkaterv teljesítését, majd utal a további feladatokra, melyeket a Szo­kol-kongresszusig el kell végeznünk és utal a ČOS IX. kongresszusának fon­tosságára. Vita. A vitát úgy kel! rendezni, hogy az ügyvezető és az OVS képviselőinek beszámolójához kapcsolódjék, hogy ösztönző inditványoKat és- megjegyzé­seket hozzon, hogy gyakorlatilag rá­mutasson arra, hogyan lehet az eddigi munkájában mutatkozó hibákat és hiá­nyosságokat megszüntetni. A vitában a szakosztályok képviselői szólaljanak fel, tegyenek kötelezettségvállalásokat és ezekről vitatkozzanak. A választmány rendes és póttagjai­nak, számvizsgálóinak és a járási konferenciára menő kiküldötteknek megválasztása. A választásokat a jelö­lőbizottság elnöke vezeti. Először fel­olvassa a választmány javaslatát. Ez­után az elnök megválasztása, majd a választmány rendes és póttagjainak, delegátusoknak megválasztása követke­zik. A szavazás kézemeléssel történik. A munkaterv kihirdetése. A válasz­tás megejtése után az újonnan vá­lasztott elnök kihirdeti az egyesület munkatervét a megválasztott ügyve­zető pedig az 1951. évi „Szókol-nápot" ismerteti. A közgyűlésről átiratot kül­dünk az OVS-hez. melyben elsősor­ban közöljük a közgyűlésen történt kötelezettségvállalásokat ünnepélyes kiosztása. A Járási Nemzeti Bizottság testnevelési felügyelőjit vagy a helyi Nemzeti Bizottság elnö­két fel kell kérni,Jiogy a jelvények ki­osztását a közgyűlésen ők végezzék. Berekesztés. Befejezéskor a jelenlé­vők eléneklik a Munka Dalát. Az elnök megköszöni a jelenlévők résztvételét és közli, hogy mikor lesz a legközet­lebbi választmányi és taggyűlés, vala­mint az edzés. Jelentés a közgyűlés lefolyásáról. A közgyűlés befejezése után az elnök az ügyvezetővel együtt jelentést ír a közgyűlésről, mégpedig három pél­dányban. Egyeit az OVS-hez, egyet a KVS-nek küld a harmadikat pedig az egyesület irattárába helyezi. A jeíen­tések nyomtatványát minden egyesület­nek megküldik. A közgyűlésen való részvétel „A Szokol a dolgozóké!" verseny­nek a része. FIGYELMEZTETÉS VALAMENNYI EGYESÜLETNEK! A közgyűlések rendezésére való út­mutatás a nagy egyesületekben fogják megtárgyalni az ÜVS képviselőjének részvételével. Hasznos segédeszköz a közgyűlés előkészítéséhez. „Az 1951. évi Szokol-nap" és a „Szokol a dolgozóké" című füzetek, melyek a legközelebb jelennek meg. A COS elnöksége. • , • i , i Ľ A TOZ jelvényszerző-mozgalom ötéves tervünk építéséhez erős, egészséges embereket nevel! Vegyél részt a mozgalomban! Próbára! : kapja el, emelje a labdát egvkezes do­báshoz jobb arca elé és a következő kilépéssel végzett elrugaszkodással ugorjék felfelé, amikor a lökőkar „tel­jes" irányító kinyujtásával irányítsa magas ívben a labdát kosárra. A talajt­érés a felugrást végző lábra történ­jék. A, labdát a kosár alatt álló ta­nuló dobja a következőnek és fusson a sor végére. Aki kosárra dobott, a kosár alá álljon és vegve át az ado­gató szerepét. Gyakoroltassuk ezt a dobási módot iobb- és baloldalról, va­lamint középről is. A kosárradobást váliólépéssel a tanulók oldalról törté­nő nekifutással végezzék. Az adogató o kosár alatt álljon és dobia a labdát a körülbelül 10 lépés távolságnyiról 45 fokos szög alatt a kosárra futó játékos felé, amikor az kb. 6 lépésnyire van a kosártól. A labda elkanásakor a tanuló egyik lábáról ugyanarra a lábára vé­gezzen szökkenési és emelie a labdát a jobb arca felé, majd a másik lábára kilépve és arról felfelé ugorva — a lökő kar teljes kinyújíásával — dobja a labdát kosárra. A kosárradobást váltólépéssel két csoportban úgy ok­tassuk, hogy az adogató és a dobó sor tagjai az ábrán feltüntetett útvonalon végezzék a gyakorlást. Mérkőzések szabályszigorítással. A szabályok he­lyes értelmezése és begyakorlása érde­kében a tanulókat szigorított játéksza­bályokkal is játszhassuk Ilyennek számít az, ha a labdavezetést tiltjuk. Ha csak a kijelölt három játékos me­het a támadó térfélbe stb. — A kosár­radobás ráfutással 10—14 éves fiúk­nál és leányoknál 4 m-es személyi vo­nalról, az MHK próbáin is szerepel. Ilyenkor a dobó az első dobásával két pontot szerezhet. Ha dobása nem si­került és a labda a palánkról lepattan, a dobó a lepattanó labdáért futhal és mégegyszer dobhat. Amennviben dobá­sával a labdát most kosárba dobja, úgy ŕ pontot kap. A palánkról lepat­tanó labda csak egyszer érintheti a talajt. Tanítványainkat a legelemibb takti­kai szabályokra oktassuk. Ilyennek számít pl.: az alapvonaltól a gyors indulás. A tanulók tehát ne egymás között adogassák a labdát, hanem ha előre játszották, szaladjanak a táma­dó térfélbe. A labdának ..Dobj! Fuss! Kapd-el! Dobd" menetét csak ak­kor tudják biztosítani, ha mint táma­dók nincsenek lefedezve, tehát jól helyezkednek. Feleslegesen ne cselez­zenek. Ha azonban a cselezés indokolt, ezt a lehetőséget használják ki. Ha az ellenfél támadásban van. a védő játé­kosoknak tudniok kell, hogv mit csele­kédjenek. Amikor zónavédelmet ját­szatunk, mindegyik tanulónak tudnia kell, hogy hova álljon. Ha egy-két já­tékos a támadó térfélen marad, a hozzú labda leadásából köny­nyen „kosár" lehet. Ha mindenkinek meg van a „saját" embere, akit véde­lem esetén „fognia kell' a védő játékos ne társa mögé álljon, hanem az előtt — társa és a labda között — helyez­kedjék, hogy a labdát csapatának meg­szerezze. Főbb játékszabályok. A labda. — 75—80 cm kerületű, 600 —650 gr súlyú bőrrel borított, felfújt gumilabda. Játékosok. — Mindegyik csapa! 5 játékosból (és legfeljebb 5 cserejáté­kosból) áll. Közülük egy a csapatkapi­tány. Szakkifejezések. — „Kosár" = gól. Jáíékközben dobott kosár 2 pontot, a büntetődobásból dobott kosár 1 pontot számít. — „Tartott labda" az, armkor két szembenálló csapat 1—1 játékos fogja vagy a talajon lefogja a labdát. — „Feldobott labda" az. amikor a já­tékvezető két szemben álló iátékos fő­zött a labdát feldobja. — ..Saját ko­sár" az, amelybe a csapat a labdát be­dobni igyekszik. — „Holt labda" az, amikor a labda nincsen iátékban. — „Sarkazás" az, a Iépegetés. amikor a játékos a labdát kézben tartva, egyik lábán egyszer vagy többször külön­böző irányba ellép a nélkül, hogy a másik lába talpát helvéről elmozdí­tani. — „Lépéshiba" akkor történik, ha a tanuló a labdát kézben tartva a megengedettnél többet lén. — „Kettős indulás" az, ha a iátékos a földre ját­szott labdát kétkézzel elkapja és utána nem passzol, hanem a labdát ismételt földrejátszás után érinti. — „Labda­vezetés" a játékos ama tényke­dése, amidőn a labdát egyik ke­zével a földhöz ütögeti, dobva vagy gurítva vezeti a labdát. — ..Lefogás" az ellenfél mozgási szabadságának testi érintéssel való korlátozása. — S (Folyt, köv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents