Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-27 / 298. szám, szerda

1950 december 27 UJSIÖ ­A leteszi EFSz nyerte meg az őszi munkák versenyét a kassal kerületben Ezekben a napokban fejeződött be a kassai kerületben az őszi munkák versenye az EFSz-ek között. A verseny kiértékelésénél a bizottság figye­lembe vette mindazokat a termelési feladatokat, amelyeket az illető EFSz teljesített az ősszel. Az EFSz-ek nemcsak a vetés és a szántás elvégzésében versenyeztek, hanem a rétek és a legelők megjavításában, az őszi munkák jó megszervezésében, a munkafeladatok normalizálásában, azoknak elszámo­lásában és végül a beszolgáltatási kötelezettségek teljesítésében is. Nagyon fontos volt, hogy helyesen kiértékeljék az egyes szövetkezetek politikai te­vékenységét, vagyis azt. hogy meggyőző tevékenységgel hány új tagot tudtak megnyerni a szövetkezetnek és hogy így milyen mértékben járultak hozzá a szocializmus építéséhez az illető községben. A versenybíráló bizottság a kassai kerü'etben alapos megfontolás után az őszi munkák versenyének győzte­sévé a leleszi harmadik típusú EFSz-t jelölte ki. A másodé helyre a harmadik típusú matejovicei EFSz került a har­madik helyen a szintén harmadik típu­sú szalánci EFS- helyezkedett el. Es végül a negyedik helyre a rozsnyói harmadik típusú EFSz került. 1949. májusában 38 földműves ala­kította meg Lelesz en az első típusú EFSz-t. Azóta nem egész két év telt el és a leleszi EFSz tagjai áttér­tek a harmadik típusra. Ma már a szövetkezeti tagok száma 25l-re növekedett, ami annyit jelent, hogy 25 földműves család kivételével /I szocialista mezőgazdaság gépesítése a Szovjetúnióban i Az 1950-es évben a Szovjetúnió mezőgazdasága a technikában óriásit fejlődött. Az 1950-es év kilenc hónap­ja alatt az állami gépállomások és a szovhozok gépállománya 130.000 traktorral, 33.000 kombájnnal, 66.000 teherautóval és ezenkívül 1,300.000 kül^üéle mezőgazdasági géppel sza­porodott. A traktorok létszáma és a gépállomások teljesítőképessége az utóbbi két év alatt majdnem megkét­szereződött és a kombájnok száma is egyharmadával növekedett. A kolhoz és szovhoz földeken igen nagy számban helyezték üzembe az „LT-54'' típusú Diesel-traktorokat. Ezek a gépek a szovjet traktorgyár­tás nagyszerű győzelmét jelentik. Az első\ Diesel-traktor a Szovjet­únió szántóföldjein 1949. év végén jelent meg és azonnal megnyerte a mezőgadasági dolgozók tetszését. Ez a traktor a régitípusú traktortól fő­leg abban különbözik, hogy a petró­leumra berendezett karburátorhajtás helyett új 54 lóerős Diesel-motorja van. A Diesel-motor háromszor keve­sebb olajat fogyaszt és 30—40 szá­zalékkal takarékosabb, mint a régi­típusú traktor. Ilyen újtípusú traktorokat gyárt a lipecki, vladimiri és minszki üzem. Már 1950-ben kikerültek a lipecki gyárból az első földmegmüvelő trak­torok, még pedig hernyótalpasok. Az ilyen típusú traktor a gyapotültetvé­nyek, a cukorrépa földek megművelé­sére van szánva, erre van beállítva, de más ültetvényeken is dolgozhat. Különösen kiválik hyraulikus rend­szerével, amely a traktorvontatta gé­peket és 'földművelő szerszámokat irányítja. A különféle traktortípusok soro­zata lehetővé teszi, hogy a legkülön­félébb mezőgazdasági munkákat a legkülönbözőbb fekvésű fidékek ter­mészeti feltételeihez alkalmazzák. A kolhozföldeken igen nagy szám­ban dolgoznak már az új terv szerint gyártott „Sztálinyec 6" típusú trak­torvontatású kombájnok és az „S-4" típusú motoros kombájnok. lC^O-ben a krasznodari kerület (Kubán vidé­ke) és az omszki kerület (Szibéria), földjein kipróbálták már a „Sztáli­nyec 8" típusú kombájnt. K; Borin és A. Oszkin, az ismert kiváló szovjet pusú kombájnt léptettek üzembe, amely a cukorrépa betakarításánál hektáronként 18 munakerőt szabadít fel. > A szovjet géptervezők a legutóbbi időben igen sok új és eredeti gépet terveztek és a tervek szerint ezek­nek a gépeknek az összeállítását is megkezdték az üzemekben, még pe­dig a hüvelyes növényeknek gép se­gítségével való betakarítására és fel­dolgozására. Ugyancsak sok újtípu­sú gépet állítottak üzembe az egyes állattenyésztő farmokon az állatok automatikus itatására. Az öntözés új rendszerére való át­menet, amelyet már*számos járásban ki is építettek, a szovjet kormány határozata értelmében, új gépeszkö­zök gyártását igényelte az ideigle­nes öntözőrendszer megszervezésére a kolhozokban. A szovjet kormány és a Kommu­nista Párt minden szükségest meg­tesz a mezőgazdaság gépesítésének fejlesztésére. Évről évre egyre több új gép hagyja el a szovjet üzemeket. A már meglévő típusokat tökéletesí­tik és az új technika hathatós fel­használására megteremtik a jobb előfeltételeket. A kolhoztaguk közös üléjánek ha­tározata alapján «iz idér fc yamat­ban volt az apró kolhozok megszi­lárdítása. Ez pedig úgy történt, hogy a kisebb kolhozok egy nagy kolhoz­ba tömörültek. A megnagyobbodott földterületeken bevezették a füves vetésforgót. A nagy darab földeken jobban kihasználhatják a traktoro­kat és nagyobb teljesítményeket és eredményeket érhetnek el a kombáj­nokkal és más összetett mezőgazda­sági gépekkel is. A volgamenti (a kujbisevi és sztá­lingrádi) vízierőművek építéséről, a fő turkmén csatornáról, a kahovkai óriás Dnyepermenti •villanytelepről és az Észak-Krim csatornáról szóló ha­tározat, amelyet J. V. Sztálin elvtárs javaslatára elfogadott a szovjet kor­mány, a sztálini természetátalakítá­si terv új dicsőséges oldalát nyjtja meg, amelynek feladatait a szovjet nép váltja valóra. Az olcsó villany­energia nagymennyiségű felhaszná­lása a mezőgazdaságban csökkenti a munkaköltségeket és emeli a munka kombájnvezetök próbálták ki ezeket termelékenységét, növeli a mezögaz az újtípusú kombájnokat és az ered­ménnyel nagyon meg voltak eléged­ve. A „Sztálinyec 8'' típusú új kom­bájn a dús gabonatermés learatásá­ra van szánva, a nélkül, hogy ebben a munkában a kombájn gyorsaság vagy telesítmény terén hátramarad­na. Ennek órási a jelentősége az egy­re fejlődő szocialista mezőgazdaság­ban. Az új kombájn teljesítőképessé­ge magasan, 50 százalékkal .felül­múlja a „Sztálinyec 6'' tíupusú trak­tori;ombájnt. Ez az újtípusú kombájn a gabonát közvetlenül a föld felett vá 0ja le és í^y a tarlóiiántásra a leg­kedvezőbb előfeltételeket teremti meg. Azokat a járásokat, ahol lenterme­léssel foglalkoznak, a legutóbbi idő­ben újtípusú vetögépckkel, lencséplő­gépekkel és külön e növény betaka­rítására konstruált kombájnokkal látják el, továbbá ezekben a járá­sokban mozgó üzemek működnek a len-szalma feldolgozására, A kom­bájn felhasználása a kolhozoknak a len betakarításánál hektáronként 22 munkaerőt takarít meg. A cukorrépa betakarítására a leg­utóbbi időkben használt egysoros kombájn helyett új, tökéletesebb tí­daság gépesítésének színvonalát is. A szovjet földművesek munkája hovatovább egyre inkább az ipart munka formáit veszi fel. Az ipari és a mezőgazdasági mun­ka közt a Szovjetúnióban a különb­ség egyre inkább eltűnik, nemcsak azáltal, hogy gépeket használnak, hanem az új munkamódszerek fel­használásával is. A kolhozokban és a szovhozokban a mezőgazdaság és a termelés magába szívja mindazt, ami új és haladó az iparban keletke­zik. Az állami traktor- és gépállo­mások és a szovhozok gépmunkásai a sztahanovisták példája nyomán idő szerinti terv és munkabeosztás alap­ján kezdtek dolgozni. Például, a ter­ménybetakarításnál bevezették a fvtószalagrendizert és akik ezzel a munkamódszerrel dolgoztak, azok is ríísztvettek a munkaversenyben. A mezőgazdaság gépekkel való ellátásának egyre növekvő üteme és a mezőgazdaságban dolgozó gépesí­tök mesteri munkája megteremti az előfeltételeket a kolhoz- és szovhoz­földek terméshozamának további emelésére, a mezőgazdasági termé­kek bőségének fokozására és a szov­jet nép életszínvonalának új, tov'^bi emelkedésére. az egész község földmüvessége tagja már a szövetkezetnek. Figyelemre méltó az a tény, is, hogy a szövetke­zeti tagok közül 158 asszony. Ez a szám még figyelemre méltóbb, ha te­kintetbe vesszük azt, hogy a férfi ta­gok száma csak 136. Harminchárom tag föld neíkül lépett be a szövetke­zetbe, 105 tag 2 hektárnál' keveisébb földdel rendelkezett, 75 tagnak 5 hek­tár földje volt, 73 tag 10 hektárral lépett be, 8 tag 15 hektárral és végűi 1 tag 20 hektárt vitt be az EFSz-be. A leleszi szövetkezet birtokát 1214 Többet, jobbat és olcsón termelni A kis- és középföldműveseinknél, valamint EFSz-einknél elért eddigi eredmények a tervszétírásban azt mutatják, hogy több községben na­gyon jól és felelősségteljesem folyik a tervszétírás. Kis- és középföldmüve­seink jól tudják azt, hogy a foko­zott termelési és beszolgáltatási fel­adatokkal hozzájárulnak a béke meg­védéséhez. A tervszétírási munkáintok köz­ben földműveseink gyakran megem­lítik azt, hogy a békét csalt a szocia­lizmus további elszánt építésével le­het megvédeni. Többet, jobbat és ol­a ­1 'WWH .. „ urog \ turm. luuwt, Jt'lJimt es < hektár szántóföld és 744 hektár legelő \ cs6 n termelni annyit jelent, mint . képezi A földek tágítását a szövet­i szociaüsta j ó; é t­e t' építeMi faJvaln k. kezet, tagok augusztusban 2J5fT hek- j ^ Ezér t ^ o h V ki>2sé g ^ 8o ! EFSz a tervszétírási ív aláírásakor békekötelezettségvállalások keretében táron valósították meg. Az őszi mun- í ba n" Ezért má r# o k ^ kák pénzügyi tervét 844 hektárra dol­gozták ki. A leleszi szövetkezeti tagok ősziek vetését szeptember 20-án kezd­ték meg és október 3-án fejezték be, vagyis egy nappal előbb, mint ahogy azt eredetileg tervezték. A vetést hét csoport végezte. Nagyon jól bevált Bodnár István, Kiss István és Novic­ky József munkacsoportja. A munka­a z j kötelezte magát, hogy túlhaladja az i irányszámokat. A termelési feladato­| kat mindenekelőtt gabonában, bur­j? gonyában, tejben és szarvasmarhá­ban emelik. A termelési feladatok emelésére I irányuló rendeleteket alaposan meg | kell tárgyalni. Az idei tervszétírásnál csoport-vezetők eslénkint kiosztották s l msy könnyebbséget jelent kis- és a munkákat s napközben ellenőrizték ; középföldmüveseink, szövetkezett és este kiértékelték az egyes csopor- ' tagjaink öntudatossága. Mielőtt köte­tek teljesítményét és egyidejűleg ki- lezettséget vállalnának a fokozott dolgozták a másnapra szóló tervet. jj termelési és beszolgáltatási felada­Az egyes munkacsoportok munka- | tokr a' földműveseink alaposan meg­verscmyt folytattak egymás között. , fontolják a lehetőségeket, hogy amit öszitárpát, répát és takarmánykeveré- t elvállalnak, azt teljesíthessék is. Má­két 47 hektáron vetettek. Ezt a mun- : gasabb termelést mindenekelőtt a kát két nap alatt befejezzék, vagyis talaj rendes előkészítésével, a gépek egy nappal előbb, mint ahogy eredetileg teljes mértékben való klhasználásá­tervezték. A cukorréoabetakaritás val, a talaj rendes megtrágyázásá­szintén jól folyt le. A cukorrépabe- , val, nemesített vetőmag használatá­szolgálta^ási kötelezettséget 150%-rd j val, valamint a terményekről való teljesítették Az ősziek alá való szán- J gondoskodással lehet elérni. Az állat­tást 4 traktor végezte. Ezenkívül a bo- . tenyésztési termelésben mindenek­ronálási, vetési és trágyázási munká- előtt a takarmányalap biztosítása a latokba » bekapcso.ódtak a szovetke-1 focto s. Ezenkfvüj a megf e, e!6 UözSs zet, tagok összesen 22 fogattal f istállók biztosításával, valamint a November 27-ig 6 traktor 575 hek- munka csoportokban való megszerve­taron üvegezte a mélyszántást Ezen- - zésév e, já n, lhatank hozzá az áIIa t_ ÍÄ H?h^tVlÄTsT eS i —«• tottak. Az összes őszi munkákat nor- 9 mák szerint végezték. A boronálásban jj. M e& koll említenünk azonban azt egy fogat napi "normája 3 hektár volt. is- h°gy egynéhány községben bizony Az elszámolást a munkaegységék 'ZS*** 0™* a ^rvszét­szerint'már befejezték. Idén a búza mindenekelőtt azért van, hektáronként 35.5 mázsát fizetett, mer t a földművesek még a szántás­(az egyénileg gazdálkodóknál csak 19 mázsát). Az . EFSz a beszolgáltatási kötelezettségnek búzában 207%-ra, rozsban 120%-ra, az árpában 151%-ra, a tejbem 110%-ra, a sertéshúsban 145%-ra, marhahúsban 99%-ra és to­jásban 96%-ra tett eleget. A szövet­kezeti tagok teheneinek teihozama na­ponta átlag 5.2 liter (Az egyénileg gazdálkodók teheneinél csak 3 litsr). Az EFSz az új istállóban 70 darab szarvasmarhát és 139 darab sertést az új juhakolban pedig 480 juhot helye­zett el. A MATEJOVICEI EFSz március 20-án alakúit meg, de már rögtön az aratási munkálatok befejezése után áttért a harmadik típusra. A község 135 földűvese közül 52 szövetkezeti tag. A többi 73 család csak 61 hektár földdefl rendelkezik A szövetkezeti ta­gok közül 16 rendes földműves, a többi pedig kétlaki földműves. A ma­tejovicei szövetkezeti tagok a földek tagosítását csak októberben valósí­tották meg. Az ősziek alá a talajt négy traktor készítette elő. A veftést négy munkacsoport végezte." A szö­vetkezeti tagok úgy, mint Leleszen, itt is normák szerint végezték a mun­kákat. A boronálásnál a napi norma egy fogatra 2.5 hektár volt. A mű­nrágya kézzel való szétszórásában 1.5 hektár, a fogatos szórásnál pedig 1 fogatra 2.5 hektár volt a norma. A SZALANCI EFS* még csak most tért át a harmadik típusra, de a szö­vetkezetbe az egész község földmű­vessége kivétel nélkül belépett. Az ősz­szel öt-öttagból. álló munkacsoport vé­gezte a munkákat. Volt egy kizárólag asszonyokból álló munkacsoport is. A szántást 10 traktor végezte. A többi munkákat, mint a műtrágvaszórást, boronálást és vetést a munkacsopor­tok végezték. A szalánci EFSz-ben nagyon jól beváltak Hezsel Pál és Harda András munkacsoportjai. Az ősziek vetését és a burgonyabeltakarí­tást befejezték a meghatározott idő­pontra. A mélyszántást 233 hektáron 8 traktor 10 nap alatt elvégezte a ter­vezett 15 nap helyett. A rozsnyói EFSz is még csak nem­régen alakult meg. Az őszi munkák ideje alatt áttért a harmadik típusra. Az őszi munkákat a szövetkezeti ta­gok normák szerint végezték, úgy­hogy a gépállomások segítségével mind a vetést, mind a mélyszántást sikerült idejére befejezniök. A rozs­nyói szövetkezet a burgonyát kivéve* amiből nagyon kevés termelt, beszol­gáltatási kötelezettségének 100%-ra eJeget tett. Jelenleg a szövetkezeti tagok szövetkezeti istálló átalakításán dolgoznak. Már eddig is sikerült kö­zösen elhelyezniők 17 tehenet és egy pár lovat. sal és a többi őszi munkák elvégzésé­vel vannak elfoglalva és netn tudnak a tervszétírásra elesendő gondot for­dítani. Az 1951. évre szóló termelési fel­adatok szétirása minden egyes föld­művesnek és minden egyes községnek elsőrendű ügye legyen most. Tudatá­ban kell lennünk annak, hogy a mos­tani tervszétírás adja meg a jövő évi munkáknak tartalmát. Amilyen ter­melési feladatot állapítunk meg most, olyan eredményeltet fogunk elérni a termelésben, olyan lesz a földműve­sek keresete és úgy növekszik a faln népének életszínvonala. Amikor a tervszétírásnál osztály­szempontról beszélünk, akkor min­denekelőtt a beszolgáltatási feiaíia­tokra gondolunk. A ter:ueléeaói az adott termelési lehetőségekből indu­lunk ki. A tervszétíró bizottságiak gondoskodnia kell arról, hogy a ki­vetett feladatok tényleg reálisak, a valóságnak megfelelőek legyenek. Az igazságos osztályszempoutot fi­gyelembe vevő tervszétírás feladata mindenekelőtt aa, hogy a falusi esí­rosparasztok feleslegeiket beszállít­sák közellátási célokra, ne feketéz­hessék eL A kulí kolmá! !e kell szá­mítani a tervezett termésből a vető­magot, a takarmányt és a házkörii.B szükségleteket, a többit pedig elő kell írni beszolgáltatásra. Az állat­tenyésztési termelésben úgy tudjuk az osztályszem{>ontot megvalósítani, ha gondoskodunk arról, hogy a na­gyobb földművesek annyi szarvas­marhát tartsanak, amennyi a birto­kukban lévő föld után kívánatős. Ezenkívül természetesen az ilyen na­gyobb földművesekre nagyobb beszol­gáltatási feladatokat rovunk ki. Tudatában kell lennünk annak, hogy az alacsony termelési feladatok nem buzdítják a földművesek széles tömegeit a modern agrotechnika vív­mányainak kihasználására és a gazdag szovjet tapasztalatok alkalmazására. Az alacsony termelési feladatok ezért jobb eredményeket sem biztosítanak és nem járulnak hozzá a falu élet­színvonalának emeléséhez sem. Í9? írták szét az 1351-es ém szélé termelési és beszolgáltatás! feladatokat A bratislavai kerületnek már több községében végrehajtották az 1951. évre szóló termelési és beszolgáltatási feladatok szétírását. Azokban a közsé­gekben. ahol a tervszétírást az SzKP és a többi szervezetek is szívügyük­nek tekintették és megbeszélték az egyes pontokat a földművesekkel, a tervszétírás sikeresen folyt le. Igy volt ez Bjelý Kostol, Réte és Hodi községekben is. Ezekben a köz­ségekben magasabb tipusú EFSz mű­ködik, ami annyit jelent, hogy a szö­vetkezeti tagoknak meg van a lehető­ségük arra, hogy földjeik hozamossá­gát emeljék. A szövetkezeti tagok ennek tudatában voltak. Bielý Kostolon pl. emelték'az irányszámokat, még­pedig a búzánál 20 q-ról 23 q-ra. A jobb termést a talaj jobb megműve­lésével és bő trágyázással akarják el­érni. Hódiban is alacsonynak találták a szövetkezeti tagok a hektáronként 19 mázsában e'őirányzott búzatermést. Mivel a szövetkezeti tagok minden hektárra három mázsa műtrágyát használtak fel és tavasszal újra meg­trágyázzák a földeket, bátran számít­hatnak nagyobb termésre is. Ügy ter­vezik, hogy .búzából elérik a 21 má­zsás hektáronkénti termést. Hodi köz­ségben harmadik típusú szövetkezet van, amelynek négy földműves kivéte­lével már az egész község tagja. A tervszétírási javaslatot először ki­hirdették, aztán részletesen meg­tárgyalták a szövetkezeti tagokkal. Hogy ez a módszer helyes, azt az is mutatja, hogy az idei tervszétírásnál Hodi községben a családi-rokorii szempontok eltűntek, ami pedig még a múltban sok kárt és nehézséget oko­zott a termelési és beszolgáltatási fel­adatok megállapításánál. A múltban többször megtörtént az, hogy nem vették figyelembe a tervszétírásnál a közvetlen tényezőket, mint pl. a talaj minősége, az időjárás, technikai felté­telek, mint pl az ártdárasztás, stb. Igy megtörtént az, hogy lent, kendert és dohányt olyan földekben termelitek, amelyek arra egyáltalán nem voltak alkalmasak. A hodi szövetkezeti tagoknak már sok tapasztalatuk van a dohányter­melésben és tudják, hogy az 6' ha­tárukban megvannak a kedvező íeh tételek a dohánytermelésre. Ezért az 1951. évre szóló tervben 35 hek­tárt jelöltek ki dohánytermesztésére. A dohány szárítására felépítenek egy modern szárítót. A szövetkezeti tagok a dohánytermeléssel szakszerűn tudnak foglalkozni és elakar iák érni azt, hogy a hodi dohány kiváló minőségű legyen. Ezt úgy fogják elérni, hogy a szövet­kezeti tagok soraiból szakiskolázásban részesítenek néhány földművest. Arhint a fentiekből láthatjuk, a szö­vetkezeti tagok, de főleg a magasabb típusú szövetkezeti tagiai megér'ették a tervszétírás jelentőségét. A szövet­' kezeli ta'gok sikerei nagv hatással van­nak a többi kis- és középföldmüvesre is, akik hasonló sikereket akarnak el­érni és ezért többen közü'ök még a tervszétírás befejezése előtt beléptek az EFSz-be. A zöldségtermelők iskolázása . Az idei év őszén a piacon hiány volt némely zöldségfélékben.' mint pl. hagy­mában. Tanulva ebből az esetből, az állami birtokok, amelyek a lakosság zöldségeilátásának nagyrészét bizto­sítják,' elhatározták, hogy iskolázást rendeznek a zöldségtermelők számára, mert bizony epeken az állami birtoko­kon nagy hiány van. Az iskolázást a csehszlovákiai állami birtokok köz­ponti igazgatósága rendezi. Az iskolá­zás sokoldalú lesz, úgyhogy a jöven­dőbeli zöldségtermelők, valamint a ki­segítőmunkások megismerkedhetnek mind elméletben, mind gvakorlatban a zöldségtermelés új módszereivel. Az iskolázáson szakelőadásokori kí­vül fontos politikai előadásokat js fog­nak tartani. A hallgatók meg vannak elégedve az iskolázással és rrrfndany­nyian ígérik, hogy az itt szerzett ta­pasztalatokat átad iák a többi zöldség­termelő munkatársuknak is. Kazwnér János pl. az iskolázás befejezése után még télen is fog tudni zöldséget ter­melni. Rotelk elvtárs pedig nagyon meglepődött, habár ő már régi ker­tész, amikor a tanfolyamon meglátta a szép, friss fej-zőldségsalátákat, am$r lyek még karácsony előtt a dolgozói asztalára kerülnek. /

Next

/
Thumbnails
Contents