Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-22 / 296. szám, péntek

Hogyan készüljünk fel a sliu tó versenyekre _ A szbvjet tapaszlalatok Felhaszná­lásával sízöink az idénv megkezdése előli „szárazon" folytatták az előgya­korlafokat, hogv mire a hó leesik, 'el­késziilten mozogjanak a terepen. A „Fizkultura i Szport" cimü szovjet szaklapban A. Karpov elvtárs cikket írt a sífutók részére, amelvben ismer­teti, hogyan készüljenek fel a ver­senyzők a sífutóversenvekre, jóval a síidény megkezdése előtt. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN az ország legjobb sífutói közé emelkedett egy 23 éves sportoló, V. Oliaslev malróz. A Szovjetúnió 1948 esztendei sífutó­bajnokŔágában a 30 km-es távon első, a 18 km-es távon második lett. 1949­ben az első helyen végzett a 18 km-es távon és a harmadikon az 50 km-es távon. Az 1950-es év első versenyein V, Oljasjev kétszer ismét sikerrel sze­repelt, nevezetesen a baineki versenyh­ben és Moszkva bajnokságában, ahol első h@yen végzett. Öljasjev eredményei nem tekinthe-' tők Véletlen sikereknek. Csak a rend­szeres munkának és a technika foko­zását célzó gyakorlatokkal való foglal­közásna, meg az edzési előírások ki­tárté teljesítésének köszönheti, hogy rövid idő alatt, kitűnő eredményeket érhetett el. Oljasjev 1946-ban került fel Moszkvába, ahol a CDKA egyesü­letének lett tagja. A CDKA minden je­les sífutójának edzési tapasztalatát felhasználta Oljasjev kiképzésében. A kiképzés alapelveit a következőkben ismertetjük: ŐSZI EDZÉS. Szentember elején heti háromszori edzésbe kezdtünk, minthogy, az előidénvben történt ki­képzésnek, a „száraz"-edzésnek nagy jelentőséget tulajdonítunk. Az edzés gyaloglásból, futából, különféle távú és iramú mezei futásból és tornából állott. Az edzések főleg a városon kí­vül folytak le, erdőben vagv terepen. Az előidény edzéseinek végefelé a csa­pat tagjai elég kényelmesen futották az 5000 és 10.000 m-es távokat 20, illetve 40 percen belül. Az ellenőrző edzéseken, a versenyszerű edzések alkalmával V. Oljasjev minden erejét beleadta a futásba és az 5000 m-t 16 perc 34 mp alatt, a 10.000 m-t 33 perc 53 mp alatt futotta le. Ebben az időben 20—30 km-es gyalogláso­két is végeztünk úgy. hogy egy km-t átlagban 7—8 perc alatt tettünk meg, beleszámítva azt az 1—2 km-es. köny­nyebb futást, amelyet a táv elején és végén, pihentetés céliából kapcsoltunk a munkánkba. Ezekefl az edzéseken síbotokat használtunk. ELSö EDZÉSEK A HAVON. Ami­kor a síléceket felcsatoltuk és hozzá­láttúnk a hóban végezhető különleges edzésékhez, ezeket nagyon óvatosan kezdtük el. Az első két-három hét folyamin az volt a feladat, hogy a szervezet szokja meg azokat a felté­lelekét, amelyeket semmkép sem lehe­tett előteremteni a kikéozési idő­szakban, a „száraz" edzések alatt. Sorjában a sebesség és az emelkedőn való haladás elemeinek kidolgozására fordítottunk gondot. Erinek az idő­szaknak edzésében nem a távolság és nem is az iram volt a fontos, hanem az, hogy 2—4 órán át sízzünk. A SEBESSÉG és az emelkedő leküz­désének gyakorlása. Az edzés követ­kező időszakában küiönös figyelmet fordítottunk a sífutás technikájának csiszolására. Az elmúlt esztendőben tanultakat felfrissítettük és megerősí­tettük, kiküszöböltük a hibákat, igye­keztünk a stílust kijavítani Figyelmet fordítottunk főleg a következőkre: A fábak munkájában: a lábbal való erős lökésre, a láb telies kiegyenesí­tésétfťl; arra, hagy az utolsó pillanat­kan a súlypontot helyezzük az ' elől levő" lábra; arra törekedtünk, bogv el­sajátítsuk az egy lábon va!» csúízó­lépést. amikor a lábak élőrehelyezése lazán és „lágyan" történik. A karok munkáiában: arra töreked­tünk, hogy mentesek legvünk a ka­roknak „keresztező" munkájától és főleg, hogy a kézfejeknek a mozdulat végén befelé lörfénő fordulásával vé­gezzük a kézlökést, valamint, hogy a kezdetben erő elies lökés a kézfejre menjen át a csípőnél (zseb) és tovább hátrafelé, végig. A test helyzetében: amelv könnye­dén előredől, valamennvi mozdulat összhangbahozására: a iárás könnyed­ségének és kénvszermentességének elérésére; a lejtőnek bátor és biztos vételére, valamint az emelkedés gyors leküzdésében az erőtakarékoskodásra. Enflék érdekében az edzések elején figyelmet, fordítottunk egy nem nagfy körben (300—400 ml végzett sl­ŕnunkára. Ebbén az edzésrészben riem használtunk botokat és különféle, mes­terségéé akadályok közepette végez­tünk lešíklásokat. (Folyt, köv.) tJJSIÜ Nagyobb lendülettel és kitartóbb munkával szüntessük meg a hiányokat A bratislavai járások feialánlásai a IX. Szokol-koisgresszusra 1950 december 22 Bratislavában Vasárnap folyt le a járási testnevelési munkakonferen­cia. Ezen Bratislava város és Bratis­lava vidék járásaiból a Szokol-egyle­tek elnökei és ügyvivői jöttek ösz­sze és hallgatták meg a Szokol­funkcionáriusok beszámolóit a Szo­kol legfontosabb feladatairól. Tár­gyalás közben megjelent a legifjabb szokolok küldöttsége és üdvözölte a konferenciát. A Tyrš képességi jel­vények ünnepélyes átadása után vi­ta következett, melyben a Szokol­egyletek funkcionáriusai beszámol­tak szakosztályaik működéséről. A vitát Ján Repa, a KVS Bratisla­va elnöke rekesztette be. Értékelte az elhangzott megjegyzéseket s vála­szolt egyes működő tagok kérdései­re. Hangsúlyozta, hogy valamennyi Szokol-egylet kötelessége, hogy első­sorban a Szokol tagtoborzásra és a jövö év elején megtartandó egyleti közgyűlések előkészítésére fordítsa­nak gondot. Ennek a két feladatnak fokozott figyelmet kell szentelni. A bratislavai kerületre kvótaként kive­tették, hogy 63.000 új Szokol-tagot szerezzen. Ez a kvóta eddig 90 szá­zalékban van teljesítve. Az egyletek­nek arra kell törekedniök, hogy a hátralékos 10 százalékot minél előbb elérj-ék és hogy az év végéig a kvó­tát túlhaladják. Ezt megfelelő tobor­zópropagandával elérhetik. Az egyle­tek közgyűlésén gondosan kiszemelt funkcionáriusokat kell választani, akik kezeskednek egyletük sikeres munkájáról a jövő évben. Ne sirán­kozzunk a hibák miatt, hanem ma­gunk tegyünk róla, hogy megszűn­jenek, feküdjünk bele nagyobb len­dülettel és kedvvel a munkába, dol­gozzunk kitartással és meglesz az eredménye. A járási munkakonferencia részt­vevői ezután elfogadták a IX. Szo­kol-kongresszusra tett felajánláso­kat, melyekben kötelezték magukat a következő feladatok teljesítésére: 1. Kimélyítjük és élénkítjük vala­mennyi egyletben a tömegszerveze­tekkel és a Nemzeti Front szervei­vel, különösen a CsISz-szel, a ROH­val és az EFSz-ekkel való együtt­működést. 2. Tekintettel az 1951. év nagy fel­adataira, azok telejsítósére, szakelő­adói testületet és a Tyrš jelvényver­seny összes ágaira képesített bírák testületét építjük ki. 3. Teljesítjük azt a kötelezettsé­get, hogy 1200 Tyrš-jelvény birtokos az irányszám és azt még 10 száza­lékban túlhaladjuk. 4. Kötelezzük magunkat, hogy já­rásunk minden egylete járatni fogja szaklapjainkat, ú. m. a Startot, a So­kolské Novinyt és a Sokolský pracov­ni kot. 5. Járásunk tornacsarnokainak és játszótereinek kihasználása végett bizottságot állítunk fel, amely min­den egyletnek működő tagjainak szá­ma szerint tornacsarnokot és játszó­teret oszt kl. 6. 1951 március végéig Bratislavá­ban járási testnevelési akadémiát rendezünk a Munkásifjúsági Sport­játékok javára. 7. A II. Tyrš képességi jelvényver­senyben, mely Szlovákiában 1951 ja­nuár 1-én indul meg, kötelezzük ma­gunkat, hogy a II. Tyrš képességi jelvény 25 birtokosát adjuk. 8. Minthogy járásunkban nincsen játszóterünk a Tvrš jelvényverseny céljaira, kötelezzük magunkat, hogy a járási és kerületi szokolbizottság segítségével a munkakötelezettség keretében Bratislavában kizárólag a Tyrš-jelvény céljaira játszóteret lé­tesítünk. 9. A Szokol-tag toborzást 10 szá­zalékkal túlhaladjuk. 10. Minden üzemi egylet azonnal felülvizsgálja, hogy mit végzett ed­dig a Munkásifjúsági Sportjátékok téli részében és a felülvizsgálat ered­ménye szerint megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a Munkásifjú­sági Sport játékok téli része ay egy­let működésének lényeges része le­gyen. ŽSSZ Losonc-ySSZ Rimaszombat 57:46 (28:21) Élénk érdeklődés előzte meg a! nemrég alakult losonci basketball­szakosztály csapatának első nyilvá­nos bemutató mérkőzését. A Vigadó nagytermében lefolyt mérkőzésen a banskábystrieai kerületben már résztvevő rimaszombati testvéregye­sület volt az ellenfél, akik ellen meglepetésre a losonci újonc egye­sület megérdemelt győzelmet ara­tott. A mérkőzés végig sportszerű keretek közt folyt le. A losonciak közül a legjobb dobók: Dobrocky (18), dr. Cepho (10), Hrdlicska (8) Kacsányi L. és Breznicky (6—6) voltak. Míg a vendégcsapatnál: Ba­yer (22), Hudec (13), Máriási (7) dobtak legtöbbet. Tary Zoltán jól vezette a mérkőzést. Mindkét csa­patból a fenti dobók tűntek ki. A visszavágómérközésre szerdán kerül sor Rimaszombatban. Elömérkőzésen a losonci gimnázium leánycsapata 12:4 arányban győzött a gimnázium második csapata ellen. Hogyan készítiliic elő a Szokol-egyeslilelek közgyűlésé! I Č0S elnökségének irányvonala A VALASZTMANY ÖSSZEALL1TASA. « Az elnök, helyettes elnök, ügyve­zető, titkár, edző orvos és szertáros, A JARASI KONFERENCIÁRA KÜLDENDŐ DELEGÁTUSOK JELÖLÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE. A választmány előkészíti a járási •konferenciára küldendő delegátusok jelölését. Ez a jelölés a szervezeti szabályzat elve szerint történik, me­lyet a III. országos konferencia ha­gyott jóvá. A járási konferenciára menő delegátusokat a kővetkezőkép­pen választják. 500-ig menő taglét­számú járásokban az egyesületek minden megkezdett 10 tag után egy kiküldöttet választanak. 1000-ig menő taglétszámú járásokban az egyesüle­tek minden megkezdett 20 tag után választanak egy kiküldöttet. — 2000­ig menő taglétszámú járásokban az egyesületek minden megkezdett 33 tag után választanak egy kiküldöttet. — 5000-ig menő taglétszámú járá­sokban az egyesületek minden meg­kezdett 50 tag után választanak egy kiküldöttet. — 5000-en feilüli taglét­számú járásokban az egyesületek minden megkezdett 100 tag után vá­lasztanak egy kiküldöttet. — Irány­adó f* tekintetben az 1950 december 30-i tagíétszám. Az 1951 január és február hónapjaiban alakuló egyesüle­tek és körök a járási konferenciára menő kiküldötteiket az alakuló köz­gyűlésen választják. AZ EGYESÜLET MUNKATERVE. A közgyűlés részére elő kell készí­teni az egyesület munkatervét a COS kongresszusára. E terv javaslatát úgy állítjuk össze, hogy necsak a 111. országos konferencián kitűzött felada­tokat érintse, hanem az egyes pon­toknál meghatározzuk a teljesítési időt is és megjelöljük, hogy ki ebben a választmány felelős tagja. A működési terv készítésénél ügyelni kell arra, hogy az egyesület minden fajtájú működésével foglal­kozzék, főképpen a Szokol-munka minden új formájával, mint a TOZ­Tyrs képességi jelvényszerző verseny i előkészítése és teljesítése, az egye­sület tagjainak részvétele a tömegak­ciókóh és rendezésekéi!, különösen a? 1951. évi Szökol-nap előkészítése és lefolyása és egyébb tevékenység, mint a njii' játszóterek, tornatermek, kousoly?pályák estéi és a „Szokol a dolgozóké" verseny lefolyásának el­lenőrzése. Tervminta 1951 január. 1. Január 28-ig biztosítjuk a Mun­kásifjúsági Sportjátékok első síverse­nyének előkészítését és lefolytatását. A TS felelős közege az ügyvezető, a technikai lebonyolításért a siszak­osztály vezetője felelős. Szorosan együttműködik a CslSz-el, az iskolák­kai, az üzemek, EFSz-ek, állami bir­tokok testnevelési előadóival. Az elő­készületeket és az egyesület tagjainak részvételét efefcen, az egyesületnek ezzel megbízott tagja ellenőrzi. Segít­ségért és tanácsért' forduljunk az OVS-hez." 2. Közgyűlésen kihirdetjük a tervet, biztosítjuk az 1951. évi Szokol-nap előkészítését és lebonyolítását. 3. Biztosítjuk és ellenőrizzük a „Szokol a dolgozóké" versenyt. 4. 1951 január 15-ig biztosítjuk a Védelmi Képesség I. téli versenyek előkészítését. Felelős az ügyvezető, a technikai lebonyolításért pedig a sí­szakosztály vezetője. Szoros együtt­működés a Nemzeti Fronttal a CsISz­el, az iskolákkal, az EFSz-el és az állami birtokokkal. 5. Biztosítjuk az egyesület síverse­nyeinek előkészítését, lefolytatását. Felelős az ügyvezető, a technikai le­bonyuŕtásért pedig a síszakosztály vezetője. 6. 1951 január 10-én és 20-án egy­egy nyilt testgyakorlótéri estének le­bonyolítása. Felelős az ügyvezető, a technikai lebonyolításért a TS-nek ez­zel megbízott tagjai. Ezeknek az estéknek részletes tervét kell össze­állítani. Szervezetileg biztosítani kell, a szánokat meg kell állapítani, okta­tókat és edzőket kell az esték részére biztosítani. 7. 1951 január 12 és 22-én egy-egy délutáni sífutás rendezése. Felelős az ügyvezető, a technikai lebonyolításért pedig a síszakosztály vezetője. Valamennyi egylet részére 1951 január elsején kiadják az 1951. évben tartandó főbb testnevelési rendezések naptárát. AZ 1951 ÉVI SZOKOL-NAP. Az eigyesüleiti közgyűlésen kihirdet­jük, hogy 1951 május 27-én lesz a Szokol-nap. Erre intenzív előkészüle­teket keli tenni, melyben mind*, n szo­kol szerv résztvesz szoros együttmű­ködésben a CsISz-e'i, az iskolákkal, az üzemek testnevelési előadóival és a hadsereggel Ezen a napon tömeges lesz a részvétel. Előterjesztik a Szo­kol-nap műsorjainak javaslatát, ameíy az egyesület nagyságához alkalmazko­dik. Kis egyletek — körök programmja. Szombaton: Kultúrest, vasárnap: dél­előtt; Tyrs képességi jelvényszerző­verseny és az ifjúsági sportjátékok első fordulója és a védelmi képességi verseny I. fordulója, délután: sport­szakosztályok bemutató mérkőzései, játékok. Középnagyságú egyesületek: Szom­baton délelőtt: A védelmi képességi verseny 1. fordulójának első rész©, az Ifjúsági Sportjátékok I. fordulójának első része, könnyű atlétikában. Tyrs jelvényszerző verseny — este-, kul­túrest. Vasárnap déleiőtt: A Védelmi Képességi Verseny és az Ifjúsági Sportjátékok könnyűatlétikai I. fordu­lóinak második része. — Tyrs jel­vényszerzőverseny — torna. — dél­után: 'úttörőknek, az ifjúságnak, _ ta­goknak a fellépése, játékok, staféták, Tyrs-verseny teljesítésének bemuta­tója. NAGY EGYESÜLETEK: Szombaton délelőtt: A Védelmi Ké­pességi" Verseny I. fordulójának eilső része. — Az Ifjúsági Sportjátékok könnyűatlétikai I. fordulójának első része. — A Tyrs jelvényszerző ver­seny számainak vége és körmérkő­zés. Este: Kultúrprogramm, tábortűz. Vasárnap délelőtt: A Védelmi Ké­pességi Verseny I. fordulójának má­sodik része, — az Ifjúsági Sportjáté­kok könnyűatlétikai első fordulojanak 2. része, — Tyrs jelvényszerzőverseny számainak elvégzése és körmérkőzé­sek Délután: Sportszakosztályok be­mutató fellépése, játékok, stafétafuta­sok, az összes résztvevők felvonulása és a díjak kiosztása. PÉNZTARI JELENTÉS. Ezen a választmányi gyűlésen a pénztáros gazdasági és pénztári jelen­tést terjeszt elö, azt jóváhagyás után a közgyűlésen előadja. Az egyleti va­gyonról szóló számszerű pénzügyi jei­lentés előtt áttekintően kell értékeim az egyesület gazdá'kodását. Meg; kell említenie a tagdíjfizetési morált, a szakosztályok gazdálkodását, a rende­zésekein befcllyt rendezéseket, utalunk az egyesület vagyonának növekedésé­re, vagy csökkenésére és megemlítjük ennek okát. Csak ezután közli a pénz­táros a gazdálkodás konkrét számbeli adatait PÉNZTARI JELENTÉSI PÉLDA. Jelentést tejünk egyesüleltünk multévi gazdálkodásáról. Szükségesnek tartjuk, hogy megemlítsünk néhány pontot. 1. A tagdíjak fizetését. 2. A szakosztályok gazdákkodását. (Folytatjuk.) A TORNA A magaskbdáért történő felugrást pá­ros gyakorlás keretében, de egyénileg is gyakoroltassuk. A labdaiskola keretében összefoglalt dobási formákat, mint a kosárlabda­játék értékes rávezető gyakorlási anya­gát tanítványainkkal szorgalmasan gyakoroltassuk. Gyakoroltassuk azon. kívül a labdadobást menetközben. Két tanuló egymástól 6 lépés távolság­nyira meneteljen és közben egyik a másiknak játssza át a labdát. Aki a labdát kézbe kapja, vezesse a labdát, vagy torpanjon meg és lépéssel dobja át társa kezébe a-labdát. A labdado­bást futás közben szintén így végez­tessük. Az a tanuló, aki a labdát el­kapja. ügyeljen arra, hogy futótársa elé célozva dobja el a labdát. A labdaadogatást körben különféle dobási formák gyakorlására alkalmaz­hatjuk. Ilyenkor eigv'k tanuló a másik­nak, vagy a kör közepén álló tanuló adogatja a körbenállóknak a labdát. Ha a labdaadogatást körben átfutással vé­geztetjük, 10—12 tanuló alakítson kört s a tanulók' között 3 lépésnyi távolság legyen. Akinél a labda van, dobja egyik szemben álló társa felé a labdát és szaladjon át annak a helyére. Aki felé a labda repül, fusson a labdáért és azt elkapva mindjárt egy másik tár­sának dóbja, hogy íutva annak a he­lyére álljon be, akitől a labdát kapta. A labdaadogatást körben menetközben is végeztessük. A menetelő kör tagjai ügyeijenek arra, hogy a távközt be­tartsák. Futásközbein a labda helyes átjátszása lényegesen nehezebb. A kosárrad(>bást tanítványaink sokat gyakorolják, mert a mérkőzés eredmé­nye főleg attól függ. hogy a játékosok miiyen .kosárdobók? A kösárradobás állásból a személyi vonalról történjék. — Kétkezes dobáskor terpeszállásban álljon a tanuló. A labdát nyújtott kar­ral emelje maga elé. Végezzen függő­leges törzstartással térdnajlítást, kar­ját emelje méiytartásba a térdek vo­nalához és ebből a helyzetből, a nyúj­tott karok előre fellendítésével egy­idejűleg végzett energikus térdnyuj­tássaf, a labdát hajítsa magas ívben a kosárra. — Egykézzel is gyakoroltas­suk a kosárradobást Ha jobbkézzel történik a dobás, a jobbláb és a jobb­váll legyen elől. A labda a jobb pofa­csont előtt a jobbtenyérben íielyezked­jék el és a jobbkönyök a kosár [elé mutasson. A balkéz ujjai csak támo­gassák a labda egyensúlyi helyzetét. A térdek hajlított helyzetéből végzett szökkenésszerű kinyúiássa! lökjük a labdát magas ívben a kosárra. Kar­nyújtással a labda kéztőről történő lö­kését — a szökkenés befejeztekor, — amikor a tanuló már kinyúlt, — mint a mozgás utolsó momentumát kell végrehajtani, amit a tenyér, illetve a kézfej és az ujjak irányító tevékeny­sége fejezzen be. Gyakoroltassuk a horogdobást Kosárra. A tanulók ilyenkor legfeljebb 3 m-nyire álljanak a kosár­tól, hogy a labda magas ívben történő hajítását érzékeljék. A kosárradobás ,,Oszolj!"-ban a tanulók kedveftt játéka. Ilyenkor legfeljebb 5—6 tanuló legyen a kosár alatt. Az, aki a labdát levegő­ből kapja, dobhat a kosár-'a. Ha a föld­ről vette kézbe a labdát, akkor egyik társának kell azt átjátszania. A lépés­szabályokat már itt alkalmazhatjuk. A játék egykosárra már mérkőzésszerü játék, mert 3—3 tanuló egymás ellen küzdve játszik a kosárra. (Folyt, köv.) OJ SZŐ, a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Jesenského 8. sz. Telefon: szerkesztőség 262-77 és 347-16, kiadóhivatal 262-7Í. Fö­és feielósszerkesztő: LÖrincz Gyula. Feladó és irányító postahivatal: Bra­tislava n. Nyomja és kiadja a Prav­da Nemzeti Vállalat Bratislava. Kéz­iratokat nem adunk vissza. Előfize­tés 1 évre 540—, % évre 270—, 14 évre 135.—, 1 hónapra 43.— Kös. A hetilap (csütörtöki szám) előfize­tése 1 évre 150.—, % évre 75—, 14 évre 40— Kés. A KÉPES­KÖNYV előfizetése egy évre NÉP­NAPTÁR-ral együtt 120 Kčs. I STISKU 51. HETE ZMP OD Praha Vítkovice ZMP Sparta ZMP Vítkovice Sparta 2el. Oátrava KP Opava Pezinok Práca Brat. D. Počernice Orbia Lomnice n. Pop. Vesna Košice Lomnice n. Pop. S. Pražský Vesna Košice S. Pražský Sparta ATK Hoŕovite Beroun

Next

/
Thumbnails
Contents