Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-21 / 295. szám, csütörtök

1950 december 21 UJ sm fi helyes széfirás biztosítja az ötéves terv harmadik évében a jó élelmiszer ellátást Községeinkben teljes ütemben fo­lyik az i951-e6 évre szóló termelési és beszolgáltatási feladatok szétírása. A múltban az egyéni szerződések megkötese a felvásárlószervefc és az egyes földművesek között nagyon sok adminisztratív munkát igényelt. Ezért a szövetkezeti tagok és a többi föld­művesek kívánságára, az 1951-es évre közös szerződést kötnek az egész köz­ség számára és e mellett a népi köz­igazgatás szervei, valamint a felvásár­ló szervek külön-külön szétírják az egyes földműves családokra eső be­szolgáltatási és termelési feladatokat. A szétírási akció megkönnyítésének érdekében a közellátási megbízotti hi­vatal nyomtatványt bocsátott ki, ame­lyen a helyi Nemzeti Bizottság kiírja az egyes földművesek számára az egész évi beszolgáltatási kötelezettsé­get külön-külön minden hónapra és ezt a nyomtatványt a helyi Nemzeti Bi­zottság legkésőbb december 31-ig át­adja az illető földműveseknek. Az idén a népi közigazgatás a fel­vásárló szervekkél együtt nagy gondot fordít arra, hogy a szétírás valóban igazságosan történjék hogy a kis- és középföldművesek meg legyenek elé­gedve Mivel a takarmányaiap a kis­és középföldművesekné! kisebb, rájuk a beszolgáltatási kötelezettségeket az első és a negyedik negyedévre írják ki, a nagyobb földművesekre pedig a má­sodik és a harmadik negyedévre. A szarvasmarha kontingens előírásánál fi­gyelembe veszik az állatok hozamos­ságát és csak azokat a darabokat írják ki beszolgáltatásra, amelyek már nem hajtanak hasznot, pl. kevés tejet ad­nak. A borjukból is csak azokat kell beszolgáltatni, amelyek nem alkalma­sak további nevelésre. A disznóhús be­szolgáltatási tervének szétírásánál az első negyedévre, de főleg január havá­ra azokra a földművesekre írják ki a beszolgáltatást, akiknek már most van­nak megfelelő sölfytí hízött "sertéseik, Ezeknek a földniüveseknek már de­cember második felében tudtukra kefll adni, hogy pontosan melyik héten kell sertéseiket beadniok Különös figyelmet igényel a tejbe­szc*! gáltat á si feladatok szétírása. Hogy elkerüljük azt, hogy egyik hónapban a földművesek nem tudják beszolgáltat­ni az előírt tejmennyiségeit, a tervszét­író bizottságok felhasználják az idei tejfelvásárlásbaíi szerzett tapasztalato­kat, pontosan megalapítják, hogy az egyes tehenek mennyi tejet adnak Igy igazságosan ki fogják tudni vetni a be­szolgáltatandó tejmennyiséget azokra a hónapokra, amelyekben a tehenok tényleg jól adnak tejet, természetesen figyelembe véve azokat a hónapokat is, amelyekben a tehén borjazik. Azok­nál a kis- és középföldműveseknél, akik a teheneket munkára -fogják, a beszol­gáltatandó —tejmennyiséget azokra a hónapokra írják elő, amikor nincseinek sürgős földmunkák. A nagyobb föld­művesekre azonban arányosan kivetik minden hónapra a tejkontingenst. A tervszétiró bizottságok a tejbeszolgál­tatás időtervénél figyelembe veszik az egyes földműveseknél a takarmányala­pot is. A tervszétirás közben a bizottság tagjai megegyeznek a termelőkkel a tejbeszolgáítatás módjáról is, vagyis megbeszélik velük, hogy a tejet a tej­gyűjtőbe szolgáltatják-e be, vagy pe­dig vaj formájában, vagy pedig egye­nesen a fogyasztóknak adják át. Az utóbbi esetben mindenekelőtt a kis- és középföldművesek részegülnek előny­ben. A tejbeszolgáltatást azonban elv­ből kizárólag csak egy módon lehet végezni. A tojásbeszolgáltatásoknak nagyobb részét az első félévben keill teljesíteni, mert akkor van a legtöbb tojás. Az igazságos tervszétírással a népi közigazgatás biztosítja a községekben a fokozott hús, tej, tojás. stb. be­szolgáltatások teljesítését az 1951-es évben. "! Hogyan él a doigozó ember a népi demokráciában A kapitalizmusban a dolgozó embert semmire setm becsülték. Becsülete csu­pán a kapitalistának volt. Ma pedig a népi demokráciában ép­pen a dolgozó ember az, akinek értéke és becsülete van. Népi demokratikus rendszerünkben a dolgozó em¥er munkáját nemcsak, hogy rendesen megfizetik, hanem még külön meg is jutalmazzák. Én magam is munkám után száp jutalomban ré­szesültem. . Mint a párkányi földműves raktár­szövetkezet do'gozój? bekapcsolódtam a terményfelvásárlásba. Az itt kifejtet t munkámért kaptam egy 23.000 Kčs értékű motorbiciklit, díszoklevelet és 3000.— Kčs készpénzt. Engem ez az­ajándék nagyon meglepett. Hasonló­képpen családom is nagvon megörült neki Ezekután világosan látom, hogyan gondoskodik népi demokratikus kormá­nyunk a do'gozó emberről. Az ilyen jutalmat a kapitalista rendszerben, ha megszakadtam volna a munkában, ak­kor sem tudtam volna elérni. Az ilyen megajándékozásokkal gyak­ran tisztelik meg a lelkiismeretesen dolgozó embereket Ezért még jobban fokoznunk kell építő törekvésünket. Minden erőnket latba kell vetnünk a kis- és a középföldmíívesekke! együtt, hogy biztosíthassuk dolgozó népünk­nek, a bányászoknak és a szocializmus többi úttörőinek élelmiszerellátását. Nagyon fontos, hogy mindannyian tevékenyen bekapcsolódjunk a szocia­lizmus építésébe és hogy így végleges győzelmet arassunk a világ kapitaliz­musa felett. Ezt a győzelmet csakis úgy érhetjük el, ha többet fogunk ter­melni és jobbat, mint a kapitalisták. Mi, a párkányi raktárszövetkezet dolgozói még tevékenyebben bekapcso­lódunk a szocialista munkaversenybe. Fokozzuk meggyőző tevékenységünket a kis- és középföldművesek között az EFSz je'entőségéről és még jobban kiélezzük az osztályharcot a kulákok és a dolgozó földművesek között. Szlovák Vilmos, a párkányi raktárszövet­kezet dolgozója. Kalandos utazás Csallóközben Amiről azelőtt álmodni sem mert az ember, az mostanában kézzelfogható valósággá válik. Így egy évvel ez­előtt, 1949 decemberében Somorja és Dunaszerdahelv között a félreeső köz­ségek is egy vadonatúj hatalmas autó­buszt kaptak, hogv a munkásság Du­naszerdahelyre megfelelőképpen be­juthasson. Annak idején, amikor a vonalat a forgalomnak átadták, minden meg­állónál díszkapu várta az autóbuszt az illető községek elöljáróságával. Az autobuszforgalom vezetői beszédet be­szédre halmoztak, úgyszintén a helyi Nemzeti Bizottságok is. Az ígéretek záporoztak. És annakidején mint a heiyi Nemzeti Bizottság tisztviselője vettem részt ezeken az ünnepségeken. A helyi Nemzeti Bizottságok akkor ígéretet tettek, hogv az útvonalat ál­landóan rendben fogiák tartani az autobuszforgalom megbízott jai pedig azt Ígérték, hogy igyekezni fognak az utazóközönségnek minden tekintetben kényelmessé tenni az utazást. Telnek a hetek és hónapok, az utazóközönség állandóan nagyon sok, ami kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy igenis szükség van erre az autó­buszjáratra. Jönnek a téli. tavaszi esős idők és az úttest nem sokáig állja a sarat. Nyaktörővé válik az utazás. A súlyos autóbusz csak úgy recseg­ropog a gödrökben Az utazó minden pillanatban várja, hogy mikor omlik fejére az egész alkotmánv. A soffőr érzéketlen, neki nem fái. ar»< a kocsi­nak fáj. Igy jutottunk oda. hogy nem egész egy év alatt a milliós értékű közvagyon csaknem teljesen tönkre­ment. Ma ott állunk, hogv „pompás megoldással" már harmadik hete nyi­tott teherautón utaz :k Dunaszerdahely­re a munkásság és az iskolás gyer­meki És itt kezdődik a tánc. Csak egv indulást fogok ki. de minden egyes külön figyelmet érdemel. Például reggel 5.33-kor as indulás Egyhézgelléről a szerint történik, aho­gyan a szél fúj. Ha jobban fúj, gyor­sabban jár a kalauznő óráia. hamarabb van fi 33 óra ha nem fúj. akkor meg csak úgy 7 órakor. Elindulunk Mi­előtt azonban elindulnánk, legyen sza­bad megemlítenem hogv a teherkocsi o!d°h két méter, azaz kettő folyómé­ter magas Rendszeresítve van, hogy létrán megv fe| az utazóközönség a ko­csira Ezt a létrát azonban nem állítják oda, azzal az indokkal, hogv nem so­kan szállnak fel, nem érdemes a ko­csiból kiemelni. Ez megismétlődik az egész vonalon, mert hisszen kis köz­ségeket érint a vonal s ígv sehol sin­csen sok felszálló. De mond iuk, hogy feldobáltuk egymást és mindenki he­lyet foglalt. Mivel ülőhelv ezeken a kocsikon rendszeresítve nincs, így egybekapaszkodva, a gyerekeket köz­refogva, mindenki állva, esetleg gug­golva marad. Kapcsol a soffőr, indu­lunk. Az útvonal igen kanyargós, ez azonban a kocsi vezetőiét nem igen érdekli, mert hiszen neki menetrend­je van és hogyan lassíthassa, hiszen akkor nem éri el a „csallóközi nem­zetközi gyorsvonatot", amelv csak fél vagy egy órai késéssel szokott beér­kezni. Az úttest elég keskeny és nem igen lehet megkülönböztetni az árkot az úttól. Az útszéli fák sem zavarják soffőr elvtársunkat, hiszen ő bódéban van és őt nem izgatja, hogv az utazó­nak a galyak a kalapját ütik le, vagy pedig az akáctüskék a fületövét va­kargatják. Minden megállónál lárma, zaj, meg­jegyzések, helyesek és néha helytele­nek, sokszor okosak, máskor ostobák, de mind feleslegesek, mert süket fü­lekre találnak. Az indulás, a menetköz­beni „fékezés" és megállás már külön élmény. Mert, ha az utas szerencsésen fogja ki helvét, sikerül neki, hogy valamelyik kislány az ölébe esik, vagy fordítva. Néhányan mindkét esetet — ahogyan ezt egy barátom mondaná — „erősen bírják". A garazsmesterünK felesége, ahe­lyett, hogy kötünk élvezné az utazást, mindig a kocsivezető mellé kerül. A napközi indulásokat Dunaszerda­helyről vagy Egyházgeelléről kiszá­mítani nem lehet. Például este 19.30­kor kellene indulnia Dunaszerdahelyről az utolsó menetnek, de 20. esetleg 20.30-kor még senkit sem érdekel az, hogyan kerül haza az utazó tömeg, illetve, hogy egyáltalán mire várnak. Az iskolás gyerekek órákat fagyos­kodnak az állomás előtt, éhesen és za­jongva, várva a jószerencséiüket Naponta ígérik, hogv már holnap újra üzemképes lesz menetképtelenné vált autóbuszunk Mindez azonban hiába, mert az Ígéretek hetek óta csak puszta ígéretek maradtak. Minderre talán a dunaszerdahelyi CSAD-ná! Maross elvtárs adhatna fel­világosítást. Láng Lajos, Dunaszerdahely. Q heszo'gá!ta?áson felüli télért nagyobb árat fizetnek A'kassai kerületben is rendesen be­adják a kisföldművéseík a beszolgál­tatásra eilőírt tejmennyiséget. Azok a földművesek, akik az előírt menyiségen felül szállítanak be tejet, a zsírtarta­lom rendes árán felül literenként még 5— koronát kapnak, ami a földműve­seknek december végére 3000—5000 korona nem várt bevételt jelent. Ez összeg kifizetésének majd az lesz az eredménye, hogy a földművesek igyekezni fognak minél több tejet be­szállítani, mert látják, hogy olyan árat kaunak érte, mintha a szabadpiacon adnák el. A kassai körzetben a tejcsarnok el­lenőrző közegei és a közellátási bizott­ság tagjai faluról falura járva megál­lapítják, hogy melyik földműves ho­gyan teljesíti tejbeszolgáltatási köteüe­zettségét és aki el van maradva, an­nak mulasztását e hó végég ki kell pó­tolnia. Rodák László, Kassa. Előfizetőink figyelmébe! Előfizetőink érdekében 1951 ja­njiár 1-től új rendszert vezetünk be, mely biztosít |a a lao oontos kézbesítését és az előfizetési dijak leegyszerűsített beszedését. Ezután Szlovákia területén a postás előre veszi maid át és ne­vünkben nyugtázza az előfizetési díjakat, — ugyanúgv mint a rádió­illetéket, — napilapnál havonta és a hetilapnál negyedévenként. Ez­által Szlovákia egész területén megszűnik az előfizetési díj fel­adásával kapcsolatos fáradozás. A postás ezenkívül a címválto­zásokat és az esetleges reklamá­ciókat is elintézi és ezzel leegysze­rűsíti előfizetőink kaocsolatát a kiadóhivatallal Ezutá- az ÚJ SZO-t mind a ki­adóhivatal. mind a postás útján meg lehet rendelni. Az ÜJ S7.Ö KÉPES­KÖNYVÉT a NÉPNAPTARRAL együtt egyelőre csak a kiadó­hivatal útján lehet előfizetni Ezért kérjük, hogy a hátralékos előfizetési díjakat 1950 év végéig szíveskedjenek kiegyenlíteni. Kérjük előfizetőnket. írják a postai befizetőlapra pontosan azt a címet, amelv az újságra ragasztott címkén található az előfizetői szám feltüntetésével. Azok az előfizetőink. akik elő­fizetésĽltet 1950 december hó 31-ig már rendezték, tekin ék ezt a fel­hívást tárgytalannak A KIADÓHIVATAL. A nagyabonyi EFSz is áttért a negyedik típusra 1950 december 2-án Nagyabony köz­ségben jelentős esemény történt. A földműves szövetkezet tagjai ugyanis áttértek a negyedik típusú munka­módszerre. Ez annak köszönhető, hogy a szövetkezeti tagok meggyőződtek a közös munka előnyeiről. Több taggyű­lésen szó esett arról, hogy át kellene térniök a negyedik típusra. Nem sok­kal azután, amikor a tagok már tisz­tában voltak azzal, hogy mit jelent a negyedik típus szerinti gazdálkodás, elhatározták, hogy a szerint fognak dolgozni. Ez alkalommal december 2-án ünnepséget rendeztek, amelyen résztveitt az SzKP járási bizottságáról Novotný elvtárs, valamint Ferenczi titkár is Dunaszerdahelyről. Novotný £s Ferenczi elvtársak ün­nepi beszédükben világosan és részle­tesen megmagyarázták a szövetkezett tagoknak, hogy a kormány segí&sni akar a kis- és középföldműveseken, meg akarja őket szabadítani a robot­szerű munkától és emelni akarja mind­anyiok életszínvonalát. December 2-a határkövet jelent Nagyabony község életében. Hogy a magasabb típusra való áttérés egészen ünnepi keretek között történjék, a ter­met gyönyörűen feldíszítették és a CsISz tagok, valamint a szlovák és a magyar nemzetiségű tanulóifjúság ér­tékes kultúrszámokat mutattak be. A nagyabonyi EFSz tagjai ez alka­lommal is bebizonyították, hogy elég öntudatosak és érettek és hogy képe­sek fokozott munkával a békét meg­védeni. Mi,yen újító avaslatokat tettek a nagyabonyi szövetkezeti tagok A nagyabonyi szövetkezeti tagok az őszi munkák megkezdésekor nehéz próba előtt álltak. Megkezdeni az őszi munkákat kevés emberrel nem olyan kis dolog, mert Nagyabonyból bizony elég sokan járnak munkára Bratisla­vába. A szövetkezeti tagok ezért ha kis számmal is. de annál elszántabban megkezdték a munkát. Bevetettek 12 hektárt repcével, 37 hektárt rozzsal és 220 hektárt búzával. Ezenkívül hason­ló nagy gondot fordítottak a cukor­répa, burgonya és kukorica betakarítá­sára is. Minek köszönhető ez a szép ered­mény? A szövetkezeti tagok minden este összeültek az EFSz irodájában és megbeszélték hogyan lehetne a vetést meggyorsítani. Az egyik alkalommal Gróf István szövetkezeti tagnak jó öt­lete támadt. Rögtön lerajzolta egy da­rab papírosra, hogyan képzeli el a ve­tést 3 vetőgéppeí és egy traktorral. A rajzon elgondolkodtak a szövetkezeti tagok. Alapos meggondolás után rög­tön másnap a traktor máris vontatta a három vetőgépet a földre. Gróf elvtárs ötlete a gyakorlatban bevált. Alkalmazva Gróf István újítójavas­latát, az 54 soros vetőgéppel sikerült a szövetkezeti tagoknak naponta 17, sőt 20 hektárt is bevetniök, míg a múltban lófogatokkal csupán 5 hektá­ron tudták elvégezni a vetést. A járó­kelők kíváncsiskodva álltak meg a földek mellett, sőt mi több az ország­úton még az autók is leálltak, hogy megcsodálják az új módszert. A hír gyorsan terjedt a szomszédos EFSz­ekben is, amelyeikből több kérés érke­zett Nagyabonyba. hogy a nagyabo­nyiak adják át nekik is munkamódsze­rüket. Sőt mi több, a dunaszerdahelyl gépállomásról is kimentek Nagyabony­ba, hogy a helyszínen meggyőződjenek az új módszer alkalmazásának előnyei­ről és hogy aztán az egész járásban alkalmazzák a vetés gyors befejezésé­nek érdekében. A hír Bratislavába is eljutott, ahonnét filmesek látogattak ki Nagyabonyba. hogy 'efényképezzék a vetést. A cseklészi állami gépállomás is elküldötte szakemberét, aki meg­ígérte Gróf elvtársnak, hogy újít ó ja­vaslatáért szép pénzjutalomban része­sül. • Közös istál!ó'< és sertéshizlaldák áralakítása I A szövetkezeti istállók biztosításá­ban sem maradtak le a nagyabonyi szö­vetkezeti tagok. Nem is olyan régen szeptemberben építették fel egy tehén istállót és máris új épülethez kezdtek, mégpedig egy 200 sertés befogadásá­ra alkalmas hizlalda építéséhez. A leg­utóbbi időben a szövetkezeti tagok régi épületeket javítottak meg az anyadisz­nók számára. Ebben a munkában is jélentős segítséget nyújt Gróf István műszaki referens szaktanácsaival. Ezután a munka után pedig 40 te­hénnek javítanak meg egy istállót a szövetkezeti tagok. Amint mondják, ezt is még karácsony előtt befejezik. Egyetlen bajuk az, hogy az esőzés gyakran félbeszakítja munkájukat. Az lün új évben pedig a növendék szarvas­marhák számára gondoskodnak közös, istállóról. A szövetkezeti tagok etzenkívül ha­lastavat is létesítenek. Jdenleg a kavi­csot hordják a tóhoz. Egy 30 tagból álló csoport pedig gyümölcsfákat ültet a falu körül és előkészíti 4 km hosz­szúségban a szélfogó fák ültetését. Gyümölcsösük is van a nagyabonyi szövetkezeti tagoknak A nagyabonyi szövetkezeti tagok már 30 kat. holdon létesítettek gyü­mölcsöst. Panaszkodnak azonban, hogy kevés facsemetét kapnak és azt is ké­sőn vehetik csak át, úgynogv az esős időjárás miatt kiültetésük alighanem már csak tavasszal történhetik meg. Ha a ^fiatal facsemeték megnőnek, a nagyabonyiak' gyönyörű gyümölcsössel dicsekedhetnek^, majd. A nagyabonyi szövetkezeti tagok a tavasszal még 3 hektárt akarnak beültetni csemetékkel. Ezenkívül 5 hektárt előkészítenek szelő alá és 12.5 helktáron zöldséges kertet létesítenek. Hogy működik a nagyabonyi EFSz kulturális téren Kulturális téren a szövetkezeti ta­goknak jelentős segítséget nyújtottak a dunaszerdahelyi Trepa Lenüzemek és a bratislavai DHPV. Ezek az üzemek ugyanis védnökséget vállaltak a nagy­abonyi szövetkezet felett. December 9-én mindkét védnökséget vállalt üzem együttműködve a helyi CsISz-szel kul­túrestét rendezett gazdag és élénk műsorral. Többek között nagy , sikert arattak az orosz népi táncok, valamint a bratislavai technikai üzem 28 tagból álló tamburás együttesének fellépése. Ezen az ünnepségen a falu és a város viszonya megszilárdult. A védnökséget vállalt üzemek nemcsak kulturális té­ren nyújtottak segítséget a szövetke­zetnek. Az őszi munkákban is bizony nem egyszer nyújtottak segítséget a védnökséget vállalt üzemeik brigádjai. Könyvelő tanfolyam az EFSz-ek számára Du<iaszerdahelyen A Járási Nemzeti Bizottság me­zőgazdasági és iskolai osztálya arra törekedett^ hogy a tanítóság is kap­csolódjék be a szocializmus építésébe a községben az EFSz-eken keresztül. A tanítók segítségével lehet elsősor­ban az EFSz-ekben az adminisztratív és könyvelő munkákat lebonyolítani. Ma azonban a könyvelési munkálato­kat neim tudja egy ember elvégezni, úgyhogy több munkaerőt kell az EFSz­eknek íelvenniök az irodai munkák el­végzésére. Ez azonban a szükséges előkészület nélkül lehetetlen. Ezért a Járási Nemzeti Bizottság elhatárolta, hogy egy 10 napos tanfolyamot ren­dez. A tanfolyamra eddig negyvenein jelentkeztek egyrészt a tanítók, más­részt a földművesek és munkások so­raiból. A könyvelő tanfolyam két rész­re oszlik, magyar és szlovák nyelvűre. A szlovák osztályon Sitniánský Pál a nagyabonyi nemzeti iskola igazgatója, a magyaron pedig Farkas, az eperjesi Helyi Nemzeti Bizottság titkára és Bogyai várkonyi tanító adnak elő. Ezenkívül az SzKP járási bizottságáról Bukoviczký elvtárs, a Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztályáról pedig Tucsny elvtárs is előadnak. Tíz nap bizony nem túlságosan hosszú idő arra, hogy a tanfolyam résztvevői tel­jes mértékűén elsajátítsák a könyve­lési szakismeretekeit. Ezért az előadók mindent megtesznek, hogy az anyagot összesűrítsék és áttekinthetővé tegyék. A tanfolyam befejezése után a részt­vevőknek vizsgázniok kellett az átvett anyagból. A vizsgák színvonala kielé­gítő, úgyhogy most 40 új adminisztra­tív munkaerő megy szét a járás EFSz­eibe, hogy segítségül tegyenek az iro­dai munkáilatok elvégzésében. Ez alkalommal a szövetkezetek kö­szönetüket fejezik ki a Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági és iskolaügyí osztályának a tanfolyam megszervezé­séért, valamint az előadóknak, hogy olyan rövid időn belül értékes ismere­tekkel ajándékozták meg a fanfolyam hallgatóit Sitniánský Pál. Igyunk Szántói, Szalvátor, Tátra­és Lenka természetes asztali ásvány­vizet. Gyomor- és bélmegbetegedés©­ket gyógyít a Cigelka és Baldovszká ásványvíz. A gyomor-, bél-, vese- és epehajokra Idtűnő orvosság a Fátra gyógy ásványvíz. Bélmegbetegedése­ket és a hólyagvezetékek megbete­gedését a brusznói és baldovl ásvány* víz gyógyítja.

Next

/
Thumbnails
Contents