Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-19 / 293. szám, kedd

1950 december 19 UJSZ0 „Truman megölte fiamat!' „Nem érdekel, hogy kommunistának neveznek-e majd, vagy sem," de a fiamat Truman ölte meg!" — Ezek a szavak hangzottak el közel két hónapja egy amerikai anya ajkáról aki fiát elvesztette Koreában. Október 21-én J. A. Malik, a Szovjetúnió képviselője az Egyesűit Nemzetek Szervezetében, fogadta a chelseai keríiet (New York állam) Békevédelmi Nőbizottságának küldöttségét. Miller asszony, a bizottság képviselője ekkor beszámolt arról, hogy amikor körkérdést mtézett e kerület lakosságához, a kérdezetteknek 92 százaléka a koreai konfliktus békés rendezése és az új háború megakadályozása mellett foglalt állást Az Egyesült Államokban az egyszerű emberek milliói már akkor is követelték, hogy szüntessék be a WallStreet agresszív, bűnös kalandját Koreában. Ámde Trumannál süket fülekre talált és taüál a jövőben is azoknak az amerikaiaknak hangja, 'akik ötezer mérföldnyire az Egyesült Államoktól, idegen érdekekért hullatják vérüket. De bámulatosan érzékennyé válik Truman dobhártyája, amikor a koreai tömeggyilkosságokból „üzletet csináló" amerikai nagyiparosoknak és bankároknak akárcsak legcsekélyebb követeléseiről van szó. A háború folyik to vább... S most már az amerikai anyák sok ezrei kiáltják: „Átkozott egyen Truman, ő ölte meg a fiamat!" Ezt mondják a török anyák is. mert soha többé nem látják viszont fiaikat, akiket Washingtoni parancsra Koreába küldtek, ahol Mac Arthur a biztos pusztulásba hajszolta őket. Igy beszélnek az •angol anyák is, akik Truman fejére szórt átkokon kívül a harag és gyűlölet kifejezését küldik Truman cinkosainak — Attleenek és Bevinnek címére is. akik a Wall-Street iránti „szolidaritásuk" neveben attól seim riadnak vissza, hogy a koreai kalandban elpusztult angol katonák hullái hatalmas hegyekké tornyosulnak Nem számítva az Északkelet-Koreában bekerített ame. rikai és angol katonákat, akiknek szinten sokezer halottjuk és sebesültjük van, csupán november 25-től december l-ig 15 932-en estek el, illetve sebesültek meg Korea többi részében, köztük 8085 amerikai, angol és török katona, meg tiszt Ez a koreai harcok eredménye. Mac Arthur, ez a háborús bűnös, mflyen hallgat ezekrőt • veszteségekről, de az anyák mégis tudomás! szereznek fiaik pusztulásáról s nincs az az agyafúrt hírverés, nincs az a hazugság, amellyel a trumanok mentségeit tudnának találni gaztetteikre. Az amerikai nép a koreai kalandért nem csupán fiainak vérévej fizet. Tetézik még ezt a szörnyűségesen magas adók, az amerikai adófizetőknek a szó szoros értelmében vett kifosztása, akiknek pénze a „koreai háború" révén a fegyverszállítók — a harrimanok. dulle^ok és barátaik zsebébe vándorol át. Mindjobban növekszik az amerikai nép haragja. A trumanok szelet vetnek — vihart aratnak. Szükséges-e beszélni arról, hogy milyen érzések hatják át a koreai aszszonyokat. akiknek az amerikai hódítók megölték férjeiket, fiaikat, gyermekeiket és az amerikai bombák lerombolták lakóházaikat, akiket megfosztottak otthonuktól és akikre mérhetetlen szenvedést hoztak> Az amerikai agresszorok a koreai és a kínai nép elleni bű nös támadásukkal a koreai falvak és városok elpusztításával, a békés lakossággal szemben elkövetett szörnyű kegyetlenkedésekkel a szabadságukért . küzdő népeknek olyan mértékű haragját hívják ki maguk ellem, amelyet nem csillapíthat le más, mint az arcátlan rablók teljes kiirtása, valamennyi háborús bűnös telies és igazságos megbüntetése. Nem menekülhetnek a rablók a népek ítélőszéke elöl! Szerte a világon az embermilliók haragja és gyűlölete együtt zúdul fel a koreai és kínai, az amerikai és angol anyák haragjával, akiknek fiait Truman megülte azért, mert a trumanok és attleek nemhogy megszüntetnék a .Koreában folyó tömeggyilkosságokat, hanem eílenkezőleg, minden erejükkeü arra törekszenek, hbgy a koreai tűzcsóvával lángralobbantsák a világháború tűzvészét. A koreai események tanulságai sok*kal világosabbak és kézzelfoghatóbbak annál, semhogy a világ népei és elsősorban az amerikai nép. ne követelnék a trumanok bűnös kalandjának beszüntetését. Az amerikai anya szavait Visszhangozzák a jószándékú emberek miliői az egész világon, felháborodva kiáltják az új háborúra uszítók felé: „Nem engedjük, hogy a trumanok és attleek elpusztítsák a világot! Követeljük a véres bűntény megtorlását!" (Tartós békéért, népi demokratáért legújabb számából.) H koreai vereség következményeinek amerikai vísszSiangia „Az USA külpolitika felülvizsgálása elkerülhetetlen" A TASZSZ jelenti New Yorkból: Az amerikai sajtó élénken tárgyalja azt a kérdést, hogy ki a bűnös, kit terhel a felelősség a Koreában lévő ariierikai hadsereget ért csapásokért és azért a csorbáért, amely az Egyesült Államok tekintélyén esett? Az egész vitára szűk pártérdekek nyomják rá bélyegüket. A demokraták az egész felelősséget Mac Arthurra és politikai barátaira hárítják. A köztársaságiak Achesont és Trumant vádolják. Hearst és Cripps—Howard sajtója a föbünösökként Achesont, Angliát és az Egyesült Nemzetek Szervezetét jelöli meg. Ebben a hangzavarban azonban felismerhető a józan emberek hangja, akiket mélyen nyugtalanít, hogy az Egyesült Államok külpolitikájának mai irányítóiból — ahogy ők mondják — hiányzik az „arányérzék". Ezek az emberek, akik között szenátorok és tábornokok, lapkiadók és újságírók és üzleti körök képviselői is megtalálhatók, hajlamosak arra, hogy úgy gondolják: Koreában kudarcot vallott Acheson „totális diplomáciája" és a „Truman-doktrina" és hogy ennek a kudarcot vallott politikának folytatása veszélyes, sőt egyenesen katasztrofális következményeket vonhat maga után az Egyesült Államok számára. A Chicago Daily News tudósítója a minap egy beszélgetésről számolt be, amelyet egy bizonyos szenátorral folytatott, akit úgy jellemzett, hogy közel áll a Fehér Házhoz, a külügyminisztériumhoz és a hadügyminisztériumhoz. A tudósító szavai szerint a szenátor ezt mondotta: „Először is-hiba volt Koreába menni és ugyanilyen hiba volt úgy határozni, hogy ott maradunk; másodszor a koreai beavatkozásról szóló határozat mindenekelőtt az elnöknek tragikus népszerűségi törekvésével magyarázható. Az elnök "abban reménykedett, hogy túllicitálja a köztársasági táborban lévő ellenfeleit." „Ez a szenátor — írja a tudósító — résztvett azon a titkos ülésen, amelyen a vezérkari fönökök egyesült csoportjának képviselői világosan kijelentették, hogy Korea elfoglalása haszontalan és hogy védelme lehetetlen. Az elnök a fenti vélemények ellenére járt el. . ." „Ha a köztársaságpártiak nem unszolták volna Harry Trumant — tette hozzá a szenátor —, soha nem követte volna ezt a lépést Koreában. Igen. Önök megfeddhetik őt, ezért. Ugyanakkor azonban azokat a köztársaságpártiakat is feddjék meg, akik ebbe az ügybe beletaszították." A Wall Street Journal clmü lap írja december 11-1 számában, megjegyezve, hogy június 27-tŐl kezdve Koreára vonatkozólag minden fontos döntést „bizonytalan számítások" alapján hoztak: „Ugyanakkor azonban, amikor eze9

ket a kockázatos lépéseket megtették, az amerikai közvéleményben szerfelett zavaros sejtések éltek arról, hogy ezek a lépések mennyire kockázatos lépéseket jelentettek és hogy mennyire veszélyesek voltak." ' Áz United States News and World Report című folyóirat tudósítója az utóbbi napokban — amint mondja — „tanulmányozta" az üzletemberek, kereskedők, szerkesztők, ügyvédek és a burzsoá körök más képviselőinek hahgulatát Webster-City városában (Iowa állam). Azoknak a személyeknek legtöbbjénél, akikkel a tudósító beszélgetett — az ö szavai szerint — „erősen kifejezésre jut az a törekvés, hogy olyan eszközöket keressenek, amelyek elkerülhetővé teszik a koreai kalandhoz hasonló kockázat megismétlődését. Az egyik bankár azt mondotta: „Mi meg tudjuk bocsátani a Koreában elkövetett hibát, de nem szabad megismételnünk ezt a hibát". A Chicago Tribúne című lap, hasonlóképpen írja le KözépnyugatAmerika burzsoá köreiben uralkodó hangulatot. December 11-i számában a lap éles kirohanást intézett Truman kormánya ellen azzal kapcsolatban, hogy a kormány szükség-állapotot akar elrendelni az Egyesült Államokban. „Az első, amit ezzel a tervvel kapcsolatban ki kell jelentenünk — írja a lap —, Truman és környezete a koreai válságot arra használja fel, hogy szétrombolja az amerikai civilizációt ... Másodszor meg kell mondani azt is, hogy az ilyen nagy méretekben történő háborús előkészületek majdnem mindig a háború kiprovokálásához vezettek. Ennek a politikának a második kiindulópontja úgy hangzik, tngy amennyiben Nyugat-Európának nincs elég akarata és energiája saját védelmének megszervezésére, úgy az Egyesült Államoknak kell magára vállalnia ezt az ügyet saját számlájára és saját katonái felhasználásával ... De őszintén szólva miért vagyunk jobban érdekelve abban, hogy Nyugat-Európában megakadályozzuk a kommunizmus terjedését, mint a franciák, angolok és a skandinávok? . .. Ha ők. a maguk részéről nem tesznek nagyobb erőfeszítéseket, milyen alapon várjuk, hogy a mi erőfeszítéseink sikerrel járnak?" Minthogy az amerikai hadsereg koreai veresége egybeesett — és ez nem véletlen — Nyugat-Európának az Atlanti Szövetségben érvényesülő „amerikai vezetés" elleni „lázadásával" (az amerikai lapok a „lázadás" szót használják), a sajtó tág teret szentel azon okok tanulmányozásának, amelyek a nyugateurópaí országoknak az USA politikája iránti elégedetlensége kiéleződéséhez vezettek. A Washington Post szemleírója, az amerikai diplomácia hibáival foglalkozó cikkeben arra a következtetésre jut, hogy „az amerikai vezetésbe vetett bizalom elvesztését" és „az amerikai diplomácia jó lelkiismerete és illetékessége iránt megnyilvánuló kételyeket" jelentős mértékben a legutóbbi idők hibái okozták. A Chicago Dailv News kiadója és szerkeszdje úgy véli, hogv Acheson olyan 'személyes tulajdonságai, mint a „makacs hajthat,atlansáe" és „az intelbk iiális önhittség" nehezítik az USA külpolitikája terén elkövetett hibák kijavítását. „A politikusok működését — írja az emlí ett szerkesztő lap iában — állandóan ellenőriznünk kell és felül kell vizsgálnunk. Napjainkban semmi sem mozdulatlan. A nemzetköz' helyzet állandó változása parancsoló szükségként követeli, hogv alkalmazkodjunk az új feltételekhez. Achesonnak ezt meg kellett volna tanulnia angol barátainktól, akiket találékonvságuk és rugalmasságuk a diplomáciai művészet mesterevei tett... Minden egyéb megfontolást félretéve, nekem úgy tűnik, hogy Acheson nem rendelkezik az államférfiú minden tulaidonságéval. Makac«ul visszautasítja a normális' diplomáciai eljárás alkalmazását arra a célra, hogy valamilyen utat keressünk az USA és a Kreml között megegyezésre. Amikor Sztálin 1949 februárjában utalt'arra, hogv kész békés megbeszéléseket kezdeni Truman elnökkel, a külügyminiszter élesen elutasította ezt a demarsof. mini „az orosz 'propaganda" megnyilvánulását ... „Ha az Acheson küszöbön álló viszszavotiulásáról szóló híresztelések igaznak bizonyulnak — ír ía ugyancsak a Chicago Dailv News szerkesztője —, úgy ez nem lesz nagy veszteség az USA számára." Az Acheson elleni hadiárat már régen megkezdődött. Ennek a hadjáratnak új sajátsága az, hogv Acheson lemondása most elkerülhetetlennek és „hasznos" lépésnek látszik még azok előtt a lapok előtt is. amelvek régebben támogatták őt. Igv például néhány nappal ezelőtt a New York Herald Tribúne, a Washington Post és a Baltimore Sun című tanok majdnem ugyanazokkal a sza vakkal jelenteti ék ki, hogv Acheson leváltása egy „kevésbbé vitás személyiséggel" kívánatos dolog. Az amerikai saitó egy része azon a véleményen van. hogy egyrészt a „koreai lecke" és másrészt az európai szövetségeseknek az USAra gyakorolt nvomása következtében elkerülhetetlen és halaszthatatlan az amerikai külpolitika felülvizsgálása. „Nyiltan beszélve — íria Reston a New York Timisben — a nyugati, koalíción bellii valami lázadásfélr érlelődik az USA lávolkeleti „kemény kéz"-polltiká ja ellen " „Amikor a küluolitika'-— írja Harsh at Chriítian Science Monitor című lapban — olvan súlvos kudarcot szenved, mint amiivet a mi politikánk szenvedett Koreában, akkor eliön annak az ideie, hogy nyugodtan felülvizsgáliuk az egész kérdést, amelv ezekhez a nehézségekhez vezetett bennünket." Harsh megállapítja, hogv az USA Koreában a „totál's diplomácia" szellemében kettős célt akart megvalósítani: 1. merészségével és elszántságával hatni akart Kelet népeire és a kommunista világra. 2. erős helvzetet akart teremteni, amelynek alapián az amerikai diplomácia tárgyalásokat folytathatott volna." A Wall Street Journal című lap véleménye szerint: ' „Az. ami Koreában rombadőlt — az a külpolitika. Ez az esemény óriási erővel mutatta meg Amerikának — és mi reméljük, hogv vezetőinknek is —, hogy a USA nem vállalhat magára kötelezettségeket a világ minden részén, abban a reménvben. hogy teljesíteni is tudia ezeket a kötelezettségeket." Megjegyezve, hogy az US valami módon ki kell vonnia csa, Koreából, ugyancsak a fenti lap folytatja: fi ;„ „Ezután a népnek és azoknak, v kormányon vannak, módiukbar felülvizsgálni külpolitikánkat. És , amikor ezt megfontoltan és í vérűen megteszik, akkor — amň véljük — olvan következte " jutnak, hogv még az amerikai is elégtelen azoknak a kötelezettség nek a teljesítésére, amelyeket mat ra vállaltak Amikor helyesen font ra vették az amerikai erő korlá voltát, akkor maid olvan kötelezett geket vállalhatnak magukra, amely nem lépnek túl a lehetőségek hat rain." „Es így mi azt mond iuk, hop Korea bizonyos mértékig figyelmezte tés volt. Ha tanulunk ebből a lecke bői, akkor még azt is elmondhatjuk, hogy hasznos volt ez a figyelmezter tés. Walter Lippman. a New York Herald Tribúne szemleíró ia hasonló szellemben nyilatkozik. Megállapítva, hogy az amerikai csapatokat mindenekelőtt megfelelő modor á* kell szállítani Koreából Japánba, ezt íria: „Akkor és csakis akkor válik lehetővé véhménvem szerint világpolitikánk felülvizsgálása, ami parancsoló -zükségi'iség, ha meg akariuk akadályozni szövetségeseink széthullását és* az atlanti közösség összeomlását. A koreai vereség figyelmeztetés, amely, ha megértjük, lehet, hogv éppen a mi megmentésünkre történt. Meg kell értenünk. hogv az az irányzat, amelyet a Truman-doktrina jegyében tűztünk ki, ellenségeink és barátaink ereiének és saját erőnknek végzetesen hibás értékelésén alapul. Csak ígv és csakis így tudjuk kiküszöbölni és kijavítani azt a szörnyű kárt. amelv politikai rendszerünket érte. A Truman-doktrinából folyó és az egész világon magunkra vállalt kötelezettségeink teljesítésére való képtelenségünk elkeseredett vitákat szült országunkon belül, azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy hol kell felhasználni szűkös fegyveres erőinket." Lippmann néhánv nappal ezelőtt megjelent cikkében még alaposabban bírálta Acheson „totális diplomáciáját" é» megállapította annak feltétlen szükségességét, hogymegbeszéléseket kezd-' jenek a Szovjetúnióval Németország kérdésében. „Az amerikai külpolitika felülvizsgálása most elkerülhetetlen" — írja Lippman A kassai kerület tanítói kiveszik részüket az EFSz-ek munkájából A falusi tanítók prágai országos értekezlete után szombaton és vasárnap a kassal kerület tanítói Jöttek össze, hogy kitűzzék feladataikat a kassai kerület faival szocialista kiépítésére. A kassal konferencián több mint 400 faluul tanító vett részt é* ott voltak a kassal tanítók és tanárok is. A prágai értekezletről Zatkovics Arpád s/.ámolt be, utána pedig a kassai járás Egységes Földműves Szövetkeztének felépítéséről az SzKP Kassa vidék Járási Bizottságának képviselője, Merkovszky Imre szólalt fel, aki elmondotta, hogy a jflrás R2 községe kö/.iil 25-ben van Egységes Földműves Szövetkezet, vagy annak előkészítő bizottsága. Ez. bizonyítja, hogy a ka.ssai járás tanítóit a prágai értekezlet értelmében nagy, de örömteljes feladatok várják, mert az EFSz-ek építésével a tanítók építeni fogják falvaink jobb életét. A tanítók konferenciáját több küldöttség üdvözölte, köztük a kassai éa szenyi úttörők a Keletszlovákiai Qépmüvek, az SNB és a kassai pedagógiai gimnázium diákjainak küldöttségei. A Keletszlovákiai Qépmüvek küldötte felhívta a tanítókat, hogy a Keletszlovákiai Gépmüvek új műhelyet számára segitnék a munkaerők toborzásának kampányát és így váljanak a város és a falu szebb életének építőivé. A vita során a falusi tanítónőkhöz intézte szavait a Csehszlovákiai Nőszövetség járási bizottságának titkárnője, Blazscsák elvtársnő, a Dohánygyár élmunkásnője, aki felhívta a tanítónőket, hogy neveljék a falu új női kádereit, amelyek azután magukra vehetnék a szocializmus építéséhek minden feladatát a falvakon. Duöinszky elvtárs javasolta, hogy rendezzenek a tanítók számára tanfolyamot, amelyen szakemberek adnának elő, mert csak az Egységes Földműves Szövetkezetek kérdéseivelr'mégismerkrdett tanítók végezhetik sikeresen munkájukat az EFSzekben. Felhívta a városi tanítókat is, hogy siessenek falusi kollégáik segítségére. A vita bebizonyította, hogy a kassai járás tanítói a falvakon új munkaszakaszhoz értek. Ezt bizonyítják személyes és kollektív kötelezettségvállalásaik is. A járás majdnem minden tanítója írásbelileg nyújtotta be az értekezletnek köteA kenyér új, jobb faitái kerülnek dolgozóink asztalára A belkereskedelmi minisztérium jelenti, hogy december 15-től eladásra kerülnek a fehér kenyér új jobb fajtái. Az eddigi kényé' mellett, amely továbbra is változatlan árban marad, eladásra kerül fehérebb (házi) kenyér 1% és 3,kilogrammos súlyban: morva kenyér alul lisztezés nélkül, paraszt kenyér fehérebb rozslisztből ánizs- és köménymag hozzáadásával és lisztezett héjjal 1 és 2 kilós súlyban. Revltan diét etikus kenyér negyelkilogrammos súlyban, amely különleges csomagolásban kerül eladásra, továbbá új vitaminos és ásványositott kenyér, a Vita. félkilogrammos súlyban. A kenyér rendes fajtáit cipók formájában is gyártam fog iák Az elárusítók azonkívül kötelesek a cipókat kérésre felvágva i? eladni. A jobb kenyér új fajtái a nemzeti vállalatok falusi üzleteiben .is kaphatók lesznek. Az önellátók részére pedig különösen rozsért és rozslisztért cserébe fogják kiszolgáltatni. Ez az új intézkedés bizonyára minden vásárlót megelégedéssel tölt el Most már csak államosított péksütődéinktől függ. hogy kifejtsenek minden igyekezetet az irányban, hogy a belkereskedelmi minisztérium intézkedése mindenütt valóra váljon és éppen Így a népigazgatás feladatai is. Főként a járási Nemzet' Bizottságok élelmezési osztályának feladata, hogy következetesen gondoskodjanak ennek az intézkedésnek életbeléptetésről kivétel nélkül minden városban. lezettségvállalásait. 73 tanító kötelezte magát, hogy belép az Egységes Földműves Szövetkezetbe. 93 tanító kötelezte magát, hogy új tagokat szervez be az Egységes Földműves Szövetkezetekbe. 30 tanító új EFSzeket alapit. 233-an kötelezték magukat, hogy propagálni fogják a szövetkezeti gondolatot. 292 tanító előadásokat fog tartani. Kassa városának tanítói is ilyirányú kötelezettségeket vállaltak és 105 kollektív kötelezettséget. Az értekezlet határozatokat fogadott el a tanítóknak az Egységes Földműves Szövetkezetek munkájába való bekapcsolódásáról. A résztvevők táviratot küldtek Klement Gottwald köztársasági elnöknek, amelyben biztosítják, hogy elfogadják és megvalósítják azokat az irányelveket amelyeket a prágai értekezlethez intézett levelében nekik is kitűzött. 1 A trnavai járás falusi tanítói is résztvesznek a falu szocializálásának munkájában. A trnavai járás falusi tanítói vasárnap tartoták munkaaktívájukat, amelyen kitűzték feladataikat a falu szocializálására. A vita során, amely az egyes beev.ámolók után következett, a falvak tanítói beszámoltak kötelezettségvállalásaikról, amelyekkel bizonyítják azt, hogy megértették feladataikat a falu szocializálásának kérdésében. Trnava város tanítói is csatlakoznak falvaink megsegítésére irányuló akcióhoz és kötelezettségeket vállalnak. Igy például a trnavai harmadik népiskola igazgatója, Ovcsiarik Mihály előadta a tanítói kar kötelezettségvállalásait, amelyekkel meg akarják valósítani a járásban a város és falu iskoláinak együttmunkálkodását s megsegíteni az egyes Egységes Földműves Szövetkezeteket. Az összes kötelezettségvállalások és határozatok bizonyítják, hogy tanítóink megértették békés építésünk feladatait, tudatosítják, hogy minél inkább fog növekedni békés építésünk, annál jobban fog emelkedni dolgozóink élet- és kultúrszínvonala és annál hamarább eltűnnek a falu és a város közti külBnbségek, annál jobban megszilárdítjuk a békét.