Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-02 / 279. szám, szombat

1950 december 2 OJ sin fl párttagság felülvizsgálása normaszilárdítást hozott A papírgyártásban december 20-ig teljesíti az évé tervet, a cellulóze termelésben elmarad a gömőrhorkai gyár A gömörhorkai papírgyár üzemi pártszervezetében befejem ződött a felülvizsgálás. Összesen 73 elvtárs tett tanúbizony­ságot a Párthoz való hűségéről, akik közül 68-at, mint rendes tagot és ötöt, mint tagjelöltet igazoltak le. Ez alkalomból a párttagok jelentős kötelezettségeket vállaltak. Kötelezettsé­geiket a munkára saját maguk munkakörnyezetére irányítot­ták és legtöbben egyik kötelezettségül azt választották, hogy normáikat 5—20%-ig túlteljesítik. Sokan kötelezték magukat arra, hogy 24. illetőleg 48 órát brigádmunkában dolgoznak le az üzem javára. A környező 1 falvakból bejáró elvtársak így pl. a hosszúsüóiak és a (ekenyeiek kötelezték magukat, hogy községükben megalakítják az EFSz-t. A felülvizsgálás befejezése után 16 élmunkást, mint tagjelöltet terjesztet­tek fel a Pártba való felvételre. Az összes elvtársak elhatározták, hogy a szocialista munkaverseny elmélyítését és a norma szilárdítását mindem esz­közzel és minden erejükkel propagálni fogják. A pártszervezet levonta az J 950 -es év pártoktatási évadjának ta­pasztalatait és megkezdte előkészüle­teit az 1951-es évre Három csoport­ban magyar nyelvű alapfokú pártisko­lát kezdtek, valamint egy szlovák és egy magyar nyelvű marxista kört ala­kítottak a fejlettebb elvtársak részére. Elhatározták azt is, hogy az üzemi hangszóró közvetítésével politikai és gazdasági előadásokat is fognak tarta­ni, hogy ezzel is segítsék a dolgozókat magasabb műveltség megszerzésében. A szakszervezeti csoport éppen most fejezte be az üzemi munkaiskolát, ame­lyen hat fontos tárgyat adtak elő és vitattak meg. A NORMÁK FELOLVIZSGALASANAK POLITIKAI ELÖKESZJTESE. A normák felülvizsgálásának politi­kai munkáját az üzemi pártszerveizet, az üzemi tanáccsal karöltve az egyes osztályokon és munkahelyeken is sike­resen végezte. A munkásságnak meg­magyarázták, hogy a normák az 1951­es évre biztosítva lesznek és azokat megváltoztam csak abban az esetben lehet, ha az üzem igazgatósága valami technikai újítást hoz be és a terme­lést új gépek segítségével könnyebbé teszi. Ezzel szeimben, ha a dolgozók nyújtanak be újítási javaslatot és an­nak alapján érnek el magasabb száza­lékú tervteljesítést, ez nem szolgálhat okul a normák megszilárdítására. Vol­tak nehézségeik, de a pártszervezet és az üzemi tanács politikai felvilágosító munkája nyomán ezeket is áthidalták. A FATERI DOLGOZOK AZ ÉLEN JARNAK. A normák megszilárdításának fon­tosságát a fatéri, raktári munkások tették a legjobban magukévá. Ezek az elvtársak végzik napról napra a leg­nagyobb fizikai munkát és mégis min­déin erőfeszítésük arra irányul, hogy a vagonokat a leggyorsabban kiürítsék, vagy megrakják, nehogy az üzem fekbért fizessen. Jelentősen hozzájá­rulnak a kocsiforduló meggyorsításá­hoz és így nemzetgazdaságunk erősí­téséhez. Itt 16 munkás dolgozik egy csoportban és mindannyian önként fel­ajánlották, hogy négy különféle nor­májukat 5—10%-ig szilárdítják, ami az üzemnek évi 24.130 Kčs megtakarí­tást hoz. A CELLULÓZÉ GYÁRTÁS ELMARADASANAK OKAI. Üzemünk a termelési versenyben nem éri el a százszázalékos teljesít­ményt a cellulóze gyártásban. Tegyük fel a kérdést: miért? Azért, mert üze­njünk régi üzem. amelyet a kapita­lista rendszer tejjesen megrontott, a gépeket és berendezéseket kihasználta és tönkretette, újakat pedig sohsem vett. Nem a dolgozók és a vezetők akaratán vagy igyekezetén múlik az. hogy a berendezéshez képest magas tervet nem tudják teljesíteni, haneím a gépeken. Ha csak egy órát vagy fél órát állunk is üzemzavar miatt, azt már a termelésben behozni nem tud­juk. Állandó munkáshiánnyal is küzdünk. Az utolsó két évben sok ifjú munká­sunk vonult be tényleges katonai szol­gálatára, azonkívül az üzemben épít­kezések folynak, amik szintén sok em­bert vesznek igénybe. Gyakran meg­történt az, hogy a szellemi munkások, fizikai munkásokkal együttmentek bri­gádba, hogy a terv teljesítését előse­gítsék. Egyetlenegy embert sem tu­| dunk nélkülözni aki a termeléssel van összeköttetésben és mind a mai napig alkalmazottaink 40%-a még szabadsá­gon sem volt. A papírtermelésben már jobban ál­lunk. A gépeknél nincsen semmi liiba és kötelezettségvállalásunkat, amelyet 1950 december 20-ra ajánlottunk feL teljesítjük is. Évi tervünket ezen a napon befejezzük. Szorgalmasan készülünk az 1951-es évre. A munkahelyeket jobban fogjuk megszervezni és amennyire csak lehet új gépeket szerelünk fel. Bár a cellulóze gyártásában nem tudjuk teljesíteni ez évben a teryet, annál nagyobb akarattal és igyekezet­tel látunk hozzá gyárunk kiépítésének meggyorsításához hogy a következő évben az elsők között lehessünk és ne hozzunk szégyent a gömörhorkni mun­kásság gyönyörű hagyományaira, akik a kapitalista éra alatt vérük hullásával harcoltak népünk szabadságáért. Gyurica János munkásigazgató és az üzem vezetősége. Mac Arthurt a kudarcok a kétségbeesett és állati kegyetlenkedések fokozására ragadtatják A nyugati hírügynökségek tudósí­tónak jelentése szerint a koreai nép­hadsereg előőrsei nyolcvan kilométer­re megközelítették Phenian városát. Az USA-csapatok főhadiszállásán már arról beszéln«k, hogv az inter­venciós csapatok arcvonalát vissza kell Vonni egy Phenjantól ötven kilo­méterre északra lévő vonalra. A néphadsereg időközben folytatja bekerítő hadmüveletét a Tokcson és a nyugati partvidék között súlyosan megvert amerikai és Li-Szin-Man-féle csapatok ellen. A néphadsereg egysé­gei kedden felszabadították Jongbion városát. A néphadsereg — tokcsoni áttörés után — felvette az érintkezést az ed­dig MacArthur csapatai mögött műkö­dött partizáncsoportokkal. MacArthur főhadiszállásán nagy megdöbbenést keltett a néphadsereg váratlan előre­törése. Senki sem tudja, hogy mi a helyzet — mondta a főhadiszállás szó­CJC^izsáM OfCata tt tjotti de U a in Százharmincegy munkást adunk a nehéziparnak Az apátfalusi Poíana-textJüzem fo­nóműhelyében fiatal lányok dolgoznak a gépek meflett. Szorgalommal és ki­tartással igyekeznek elsajátítani a gép­munka minden csínját-bínját, hogy szükség esetén a már gyakorlott szak­emberek helyére állhassanak. A Pol'ana-textilüzem a már eddig leváltott emberekkel együtt 131 mun­kaerőt ad a nehéziparnak. Szuja mester elvtárs nagy refnénye­ket fűz a fiatal női munkaerők fonodái szakkiképzéséhez, akik közül öten már igen nagy gyakorlatra tettek szert. A fonodában a napokban indították meg az új gyűrűs fonógépet, az üzem büsz­keségét. Hogy ezt a nagy fontosságú gépet üzembe hozhatták, az elsősorban Borhy Károly elvtársunk érdeme, aki gondoskodott arról, hogy a gép a ki­tűzött időn belül üzemképes legyen. Ezen a gyűrűs fonógépen tanítja dol­gozni az új fonónőket és így lénye­gesen elősegíti a férfi munkaerők fel­szabadítását nehéziparunk részére. A fonodában a normaszilárdítás a szervező hármas csoportok egészséges és sikeres meggyőző munkájának eredménye. A csoportok tagjai, az új­típusú mesterek maguk Is öntudatosan köteleizettséget vállaltak, hogy műhe­lyeikben minden gép és a termelés egész menete hibátlanul fog működni, ják. A fonoda mesterei igazi szocia­lista gondolkodású dolgozók, akik tud­ják mi függ a termelés zavartalan me­netétől és a munkásokkal együtt min­dent elkövetnek a siker érdekében. . A jó, felvilágosító munka eredmé­nyeként a fonoda dolgozói áttértek az egységes, állami katalógus szerinti bérezésre. Már a legelső héten rájöt­tek, hogy a szilárdabb normák mellett a bérezéssel többet kereshetnek, mint azelőtt. Ennek az előnyös változásnak éppen az ellenkezőjét láthattuk eddig a kár­tolóban, ahol a szervező csoportok munkáját nem vették komolyan. Nem is tudták így kellőképpen felfogni, hogy a kitermelt anyag értéke, vagyis a kártolt anyag norma szerinti kilói után kapnák a bérüket. Reméljük, hogy a felvilágosító és meggyőző munka itt is meghozza gyümölcsét és rövidesen ez a műhely is bekapcsoló­dik az általános, lelkes munkaverseny­be. Mühefly műhellyel, munkás munkás­ha pedig valamelyik gép qlrornlik, vagy nem szalad simán, akkor munkaidejü­kön kívül, akár vasárnap is megjavít­sál versenyez a több és jobb terme­lésben. Munkások, mesterek, tisztvise­lők egymást túlszárnyalva igyekeznek egyre sikeresebb eredményeket elérni. A szövődébein Krizsán Kata élmun­kás elvtársnő, üzemünk büszkesége 290%-ával az élen halad és azt szeret­né, ha az egyre szélesebbkörű verseny­lázzal üzemünk hamarosan győzedel­meskedne az üzemek közti versenyben és élüzemmé válna. Nem akar ő sem megállni a 290%-nál Mindig nyílik lehetőség további újításra, további normaszilárdításra. — .Kitartó munkával mindent el le­het érni. — mondja Krizsán Kata. Remélhetőleg egyre többen követik példáját. Kelemen Béla, a munkásszerkesztő tanfolyam hallgatója. vivője —, azt sem tud iák. hogy a néphadsereg meddig jutott előre. MacArthur környezetében nviltan be­szélnek arról, hogv. valamennyi inter­venciós csapat sorsa forog kockán, mert a teljes bekerítés fenvegeti őket. A Tokióból érkező hírek szerint MacArthur tábornok felhatalmazást kér az ENSZ-től és az Egyesült Álla­mok kormányától, hogv Mandzsúria területét bombázhassa — ielenti a montecarlói rádió. Ez világosan kitűnik MacArthur legutóbbi jelentéséből is. A jelentés azt állítja ugyanis, hogy az északkoreai haderő „utánpótlási főtá­maszpontja Mandzsúriában van, amely jelenleg a hadműveletek hatósugarán kívül fekszik." Londoni politikai körök­ben — mint az ADN ielenti — emlé­keztetnek arra, hogy MacArthur már korábban, október 12-én a Biztonsági Tanácshoz intézeti jelentésében kérte a kínai területek bombázásának enge­délyezését. Az Egyesült Államok imperialista köreiben folvó eszeveszett háborús uszításra jellemző, hogv Brewster szenátor — mint az AFP ielenti — nemcsak teljes mértékben MacArthur ,.belátására" akarja bízni Kína terüle­tének bombázását, hanem egyenesen követeli, hogy MacArthur atombom­bát is használhasson. Világszerte általános felháborodást keltett az Egyesült Államok imperia­listáinak fenyegetőzése Kína bombá­zásával, illetve az atombomba alkalma­zásával A New York Herald Tribúne is kénytelen beismerni, hogv a „stock­holmi felhívás termékeny talajra ta­lált és az atombomba erkölcsi törvé­nyen kívül helyezése nemhivatalosan elfogadott politikai ténnyé vált Euró­pában." A gaztettekért a felelősség teljes egészében az USA-ra hárul Pak Hen En elvtárs távirata leleplezi az imperialista agresszorok állati kegyetlenkedéseit Az angol belügyminiszternek nem tetszett, hogy repülőgépemről fasiszta légibandifákat lőttem le, hogy ne iudiák többé bombázni - Angliát sem Mereszjev elvtárs nyilatkozata a Békevilágkongresszuson szerzett benyomásairól Az Izvesztija közli Mereszlevpek,. a Szovjetúnió Hősének és Ljuba Kozmogyemjanszkaiának, Zóia édesany jának cikkét a II. Békeviiágkongresz­szuson szerzett benyomásaikról. Mereszjev többek között ígv ír: „Az angol kormánv tőlem, mint sok más küldöttől is, megtagadta a vízumot, hogy megakadályozzon a kongresszus munkájában való részvé­telben. Az angol belügyminiszter kije­lentette: „figyelmesen" megismerke­dett m nden kongresszusi kü'dött mun­kájával, hogy eldöntse, kit engedjenek be Angliába és kit nem. Feltehetőleg az angol minisztériumnak nem tetszett háború alatti tevékenységem, amikor rgpülő«ép?mről fasiszta légibanditákat lőttem le, hogy ne tud iák többé bom­bázni — többek között — Angliát sem." Mereszjev rámutat arra. hogy Var­sóban valamennyi nép küldöttei kife­jezték szilárd akaratukat: megvédik a béke ügyét, megfékezik a háborús uszítókat. Kitörölhetetlen nvomot ha­gyott benne Pak Den A i koreai kül­dött felszólalása: beszéde válasz volt John Rogge provokációjára, aki iga­zolni akarta az amerikaiak koreai in­tervencióját." Pak Den A i kezében bizonyítékok voltak, Rogge kezében csák amerikai dollárok és Tito dinárjai — írja Mereszjev. Az ő hangja a rá­galmazó „Amerika hangja" és nem a z amerikai nép igazi hangja. Pak Hen En elvtárs, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere táviratot küldött az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, az ENSz-közgyülés ülésszakának el­nökéhez és a Biztonsági Tanács elnö­kének, amelyben többek között eze­ket írja: „A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya sok adattal rendelkezik az amerikai és a Li Szin Mari-csapatoknak Észak- és Dél-Ko­rea megszállt vidékein a lakossággal szemben tanúsított állati bánásmód­járól. Mindenütt, ahová a beavatko­zók és koreai cinkostársaik beteszik lábukat, ömlik a hazájuk szabadsá­gára és függetlenségére törekvő ko­reai hazafiak vére. Dél-Korea területén, ahol korábban a néphadsereg csapatai voltak és a 38. szélességi foktól északra, jelenleg az amerikai imperialisták és a liszin­man-csapatok által megszállt terüle­ten, az amerikai és a liszinmanista hatóságok felszámolják a nép demo­kratikus vívmányait, jogRit és sza­badságát, kíméletlen terror-rendszert vezetnék be, börtönbe vetik, kínoz­zák és meggyilkolják a demokrati­kus pártok és társadalmi szervezetek tagjait, ezek családjának tagjait és mindazokat, akik résztvettek a de­mokratikus átalakítások megvalósí­tásában és a néphatalmi szervek ala­kításában, mindazokat, akik bármi hódon együttműködtek a népi bizott­ságokkal és a néphadsereggel. Szeptember 29-én Szüul városában levágták a Szodemun rendőri tago­zat néhány munkatársának kezét és lábát, majd meggyilkolták őket. A meggyilkoltak holttestét közszemlére tették. Szeptember 30-án Szüulban „a kommunisták megsemmisítésére alakult osztag" liszinmanista tagjai a Cso No utcán át vonszolták, majd megölték Lim, szöuli lakost, mert ál­lítólag a néphatósági szerv dolgozója volt. Október 1-én a Szinhon bányászati tudományos kutatóintézet udvarán Szüulban a liszinmanista hatóságok bírósági tárgyalás és •vizsgálat nél­kül agyonlőttek tizenkilenc szöuli la­kost, azzal a váddal, hogy eg.vütt­Ugyane.zen a helyen október 2-án kivégeztek nyolc szüuli lakost, a munkapárt tagjainak rokonait, köz­tük egy hatvanéves asszonyt is, aki­nek fia tagja volt a Munkapártnak. Október 4-én Csun-Csonban a li­szinmanisták levágták egy kilencéves gyermek kezét, mert korábban köz­társasági zászlócskával üdvözölte a néphadsereget. Az amerikai és liszin­manista hatóságok Phenjanban több mint hétezer embert, Hecstuban több mint ezernégyszáz embert, Szonnin­ban több mint ezer embert, Sznuja­niban több mint ezerkétszáz embert, Kecshonban több mint hétszáz em­bert, Anzsuban több mint kilencszáz embert, Csoncszsuhan több mint nyolcszáz embert, Szoncshonban és Pakcshonban mintegy ezernégyszáz békés lakost lőttek agyon. Az amerikai katonaság Phenjanban több mint ezer nőt tartóztatott le. Bar­bár módon megkínozták őket, erősza­koskodtak velük, majd kivégezték őket. Szunjaniban az amerikaiak és a li­szinmanisták állatias módon megcsúfí­tottak egy tizennyolcéves leányt, azért, mert fivére a Munkapárt tagja volt. Levágták orrát és mellét, majd meg­gyilkolták. Hicshon rövid ideig tartó megszállá­sa alatt az amerikai és liszinmanista csapatok a város nyolcszáz demokra­tikus érzelmű lakosát tartóztatták le és gyilkolták meg barbár módon — köztük Pak Csun Da-t, a hlcshoni de­mokratikus nőszövetség elnöknőjét és Coi Hi Gan középiskolai tanárnőt. A Hicshon környéki falvakban több mint ötven lakost öltek meg. A kivégzett embereknek levágták a fejét és tete­müket az útmenti fákra akasztották a lakosság megfélemlítése céljából. Cso­szanban a részeg liszinmanista katonák az utcán gépkocsiból lövöldöztek a vá­ros lakosaira — válogatás nélkül min­denkire, aki útjukba került. A liszlnmanisták néhánynapos cso­szani tartózkodásuk alatt a városnak több mint kilencszáz békés lakosát vé­gezték ki. A lakosság kirablása az amerikai és a liszinmanista csapatok részéről kü­lönösen akkor öltött nagy méreteket. éreztek a kommunistákkal. Ezt. a bűn­j amikor visszavonultak az ideiglenesen cselekményt az amerikai kémelhárítő megszállott területről Idzianban és i szolgálat tisztjeinek vezetése alatt j környező falvakban a parasztoktól min­hajtották végre. den háziállatukat és élelmiszerüket el­vették. Sok rablási eset történt más helyeken is, ahol a liszinmanista és amerikai csapatok tartózkodtak. Az amerikai imperialisták provoká­ciói nem tévesztik meg a koreai népet és a világ közvéleményét. A háború sokra megtanította népünket. Világo­san megmutatta neki, hogy kik a bará­tai és kik ellenségei. A háború megmutatta a koreai nép törhetetlen szabadság- és független­ségi törekvését és a külföldi interven­ciósok iránti gyűlöletét. A háború meg­mutatta, hogy a koreai nép teljes egé­szében támogatja a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságot és a nép­hadsereget, amely a koreai nép szülöt­te. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormánya, a koreai nép aka­ratát juttatja kifejezésre, ismételten erélyesen tiltakozik az amerikai és liszinmanista csapatoknak Koreában elkövetett fenti gaztette! ellen, melyek a nemzetközi jog szabályainak és az emberi erkölcsnek durva megsértését jelentik. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya kijelenti, hogy ezekért a gaztettekért a felelősség tel­jes egészében az Egyesült Államok kormányára — mint a koreai interven­ció szervezőjére — hárul. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormánya újból sürgeti, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete — melynek lobogóját az amerikaiak ko­reai intervenciójuk leplezésére hasz­nálják fel —. hozzon megfelelő rend­szabályokat az amerikai fegyveres erők hasonló gonosztettei megszünte­tésére" — fejeződik be Pak Hen En elvtárs távirata. B bratislavai magyar szülők figyelmébe! Értesítjük a helybeli magyar szülő­ket, hogy a Kerületi Nemzeti Bizott­ság megadta az engedélyt magyar tan­nyelvű óvoda megnyitásához. Az inté­zet működését már folyó évi decem­ber hó első felében megkezdi a volt Notre Dame kolostor épületében, Pa­lacky-utca 3. szám alatt. Az érdekelt szülők sürgősen jelentsék be gyerme­keiket a Kalincsák-utca 4. szám alatti magyar tannyelvű nemzeti iskola Igaz­gatóságánál, 8—16 óráig terjedő idő­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents