Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-15 / 290. szám, péntek

UJSZ O 1950 december 15 SZOVJETUNIÓ Hármas holtverseny a szovjet sakkbajnokságban. A szovjet sakkbajnokság utolsóelőtti for­dulójában rendkívül éles játszmák alakultak ki. A legnagyobb ér­deklődés Keresz és Petreszján küzdelmét kísérte. Keresz kezdet­ben komoly előnyhöz jutott, ké­sőbb azonban hibásan folytatta a játszmát és végül is Petreszján győzött. A Lipnyiczkij—Konsztan­tinopoJszszkij ""játszma függőben maradt. Egyenlő állásban maradt függőben az Alatorcev—Szmisz­lov játszma. Flohr Bondarev­szkijt, Geller Averbachot győzte le. Az utolsó forduló előtt az első helyen Aronyin, Keresz és Tolus áll 10 és 'fél ponttal. A szovjet ökölvívó csapatbaj­nokságot Leningrádban bonyolí­tották le. A Szovjetúnió ökölvívó csapatbajnoka címet Moszkva csapata nyerte el, miután a dön­tőben legyőzte Leningrád legjobb­jait. MAGYARORSZÁG Vasárnap dől el az asztalitenisz Budapest-bajnokság. Sidó, Soós és Koezián között hármas holtver­seny alakult ki az asztalitenisze­zők Budapest-bajnokságában. A szabályok értelmében a három versenyzőnek ismét meg kell küz­denie a bajnoki címért. Az újabb összecsapásra vasárnap este 7 órakor kerül sor a Nemzeti Sport­csarnokban. Az asztalitenisz válogatott ke­ret csütörtökön ismét elkezdi kö­zös edzéseit. ROMÁNIA 119 csúcsot javítottak a mult évben a román atléták. Hatalmas léptekkel halad előre a Román Népköztársaság sportja. - Jellemző erre egy-egy sportág, mint példá­ul az atletika fejlődése. A felsza­badulás előtt román atléta neve nem szerepelt sem az európai, sem a nemzetközi csúcsteljesít­mények között. A felszabadulás után a román atletika tömeg­sporttá vált és ezzel biztosította az élsportolók jó teljesítményei­nek lehetőségeit. 1949-ben a ro­mán atlétikai évad versenyein több mint egymillió fiú és leány vett részt. Csúcseredmények is jelzik a nagy tömegek mellett a román atletika töretlen útját. 1948-ban mintegy 100 nemzeti csúcseredményt értek el a Román Népköztársaság atlétái, 1949-ben pedig 119 csúcsot javítottak meg. 1950-ben a futók közül Moina, Lupsa és Talmaciu, a magasugró Sötér és a dobóatléta Raica és a középtávfutó Edith Treybal nem­zetközi viszonylatban is kimagas­ló eredményeket értek el. A ro­mán atléták komoly ellenfelei let­tek a magyar és a csehszlovák versenyzőknek. A lengyel váloga­tott ellen pedig 108:103 pont­arányban győzött a román atléta­válogatott. A román sport tör­ténetében először kerül román at­léta eredménye a világcsúcsok kö­zé. Dumitru Paraschivescu ugyan­is a 15 kilométeres távgyaloglás­ban 1:08:28- eredménnyel világ­csúcsot ért el. Lupsa kétszer fu­tott idén 100 méteren 10.7 má­sodpercet. Magasugrásban Sötér a román csúcsot 198 centiméterre javította. Kalapácsvetésben Du­mitru 53 méter 64 centimétert dobott és ezzel nemzetközi vi­szonylatban is jó eredményt ért el. A román atléták fejlődését nagyban elősegítette a szovjet at­létákkal való találkozás. S SfiSfia 10. HETE A siker törvényszerűsége Hogyan lett Kaljajev a Szovjetúnió egyik legjobb gyorshit ója CSR Finnország Jawa Praha OD Praha M. Košíre Sokolovo Inšt. závody S. Sloboda Prostej ov OD Praha Zbrojovka ATK Dyn. Košice NVB Žižkov Bratrství ATK Gottwaldov Kladno Levičata COS Dynamitka Práca Št. banka ZMI II. Az idén télen a leningrádi fedett­pálya atlétikai versenven a 100 m-es síkfutást Lev Alexeievics Kaljajev a leningrádi finommechanikai és optikai intézet húszéves diákja nverte. Meg­előzte az ország egyik legjobb gyors­futóját, Karakulovot. 11 mn-es ideje fedett pályán jónak volt mondható. A jelenlévő szakemberek természetesen észrevettek hiányosságokat Kaljajev futásában: „álmosap" raitolt és a fu­tótechnikája is gyenge volt. Ezzel szemben viszont mozgása könnyed és szép volt. Az új gyorsfutó képességei nem maradtak észrevétlenek. A mi szoviet társadalmunk felépíté­se olyan, hogy a tudománv. a technika vagy a kultúra bármelv ágában a te­hetséges ember mindig támogatásra és baráti segítségre talál. És ezért az, ami néha véletlennek vagy talán vá­ratlannak tűnik, végeredményben in­dokolt és törvényszerű. Lev Kaljajev, akárcsak a többi sok­sokezer fiatal, az iskolában kezdett sportolni. Ekkor természetesen még nem sejtette, hogy gyorsfutói képes­ségek rejtőznek benne. Sőt — még­csak nem is vonzódott különösebben a sport iránt és éppen csak olyan mér­tékben foglalkozott a testedzéssel, ahogyan azt a tanrend előírta. Mégis a téstnevelés éppen ezekben az évek­ben fejlesztette ki — szinte akaratán kívül és öntudatlanul — Kaliajev szü­letett képességeit és ismertette meg őt a sportolás örömeivel. A GTO szintjeinek elérése közben Tkacsev atléta felhívta a figyelmet a magasnövésű, jóalakú elsőéves diák­ra, aki a mérnöki, kar hallgatója volt és az intézeti próbázások során 13.1 alatt futott a 100 m-t. Ott vold volt az­után a kari atlétikai verseny résztvevői között is és ez alkalommal 12.2-t fu­tott. Az intézeti bajnokságban pedig az intézet bajnoka lett. Vájjon van-e valami rendkívüli vagy véletlen Lev Kaljajev sportpályafutásának megindulásában? Sok tíz- és százezer komszomolista — munkások, kolho­zisták, tanulók — tesz eleget a GTO követelményeinek és eközben kitűnik egyik vagy másik sportághoz való képessége. A fontos az, hogy ezeket a képességeket ideiében észrevegyék, támogassák és továbbfejlesszék. Amikor Tkacsev Kaliaievnak azt tanácsolta, hogy komolyan foglalkoz­zék a sportolással, Lev bizalmatlanul elnevette magát: — Hát az is valami, hogv intézeti bajnok vagyok? Vájjon hány ilyen helyi bajnokunk van? A rendszeres sportolás sok időt vesz igénvbe és ez azután mutatkozna a tanulmányaim­ban is... Lev visszautasította Tkacsev taná­csát. Megkezdődött a tavaszi félév. Egy bizonyos idő múlva Kaliajev ész­revette, hogv valami vonzza a rend­szeres sportoláshoz. Hiányérzete tá­madt. Ügy tűnt fel neki. mintha az élete unalmassá, egyoldalúvá vált volna. Hiányzott belőle a tel jesség, a vidámság, amely az életét tartalmas­sá és érdemessé tette volna. Tkacsev­hez fordult: —• Segíteni akart nekem a rendsze­res sportolásban ... —Tapasztalt edzőnek akartam be­mutatni. Igy ismerkedett meg Lev Kaljajev Petr Ignatevics Kozlovszkiiial leendő edzőjével. Kaljajev már az első na­pokban megérezte — Kozlovszkij egy csoport fiatal sportoló foglalkozását irányította —, hogy miiven mély el­méleti és gyakorlati ismeretekkel ren­delkezik új tanítója Amikor már el­érte azt, hogy gyorsabban rajtolt és a lendületes futásba való átmenetet gyakorolta, Kozlovszkij mindig pon­tosan és világosan megmagyarázta neki, hogy miért szükséges ez, vagy az S ( gyakorlat. Elméleti tudásának gyarapodása segít­ségére volt Kaljajevnek abban, hogy leküzdje az edzés közben mutatkozó' nehézségeket, felismerje hibáit és megtalálja az azok kijavításához ve­zető útat. Az elmúlt tél rendszeres, komoly edzésekkel telt el. A heti két edzés közül az egyiket az általános testi fej­lődésre fordították, a másikat pétiig a különleges gyorsfutóedzésre. Tavasszal a stádionban áttértek a heti három edzésre. Kaliajev ebben az időben kezdett felkészülni a második tanév magá/ivizsgáira Most kellett volna tehál beigazolódniok azoknak az aggodalmaknak, hogy a sportolás aka­dályokat gördít a tanulás elé. A való­ságban azonban erről szó sem volt. Sőt, Kaljajev a vizsgáit jobb eredménnyel tette le, mint az előző évben. Míg az egyes tárgyakból azelőtt elég­ségesre vizsgázott, most csak „kitű­nő" és „jó" jegyeket kapott. Azelőtt nem is ment néki olyan könnyen a ta­nulás, mint most, amikor a tanulást és a sportolást társította. Természetesen helytelen volna azt állítani, hogy Kal­jajev nem volt fáradt az edzések után. Természetesen elfáradt, sőt az 'első időben annyira, hogv nehezen tudta rászánni magát arra, hogy edzés után nekiüljön a tanulásnak. Szervezete azonban fokozatosan hozzászokott az új rendszerhez. Kaljajev végighallgat­ta az előadásokat az intézetben, az edzési napokon kiment a stádionba, dolgozott Kozlovszkiiial, majd edzés után bement a könyvtárba, vagy visz­szament az intézetbe és vizsgáira ké­szült. És ami az egészben csodálatos volt: életében még sohasem működött ilyen frissen és világosan az agya, még sohasem sikerültek neki olyan könnyen és egyszerűen a bonyolult feladatok, mint most. Kaljajevnek könnyebben ment a tanulás. Tavasszal a városi jellegű főiskolai verseny során Kaljajev 10.9-et futott 100-on. Kozlovszkij azonban ezzel az ered­ménnyel! sem volt elégedett. — Ez csak a kezdet — mondta ta­nítványának. — Képességeid alapján 200 m-en fogod a legnagyobb sikere­ket elérni. Természetesen azért vala­mennyi rövidtávra készülni fogunk. Amint megfelelő lesiz az állóképessé­ged, jeíentősen fognak javulni az eredményeid is. A versepyek során Kaljajev meg­ismerkedett Feodoszij Golubjevvei, egy másik főiskolás gyorsfutóval, a leningrádi elektrotechnikai intézeit halgatójával. A két fiatalember ösz­szebarátkozott. Goüubjev 11 mp alatt futotta a 100 m-t. Figyelemmel kísérve új barátjá­nak mozgását, Kaljajelv észrevette, hogy Golubjevneik hibás az ú. n. ap­rózó lépésből a nyújtott lépésre valló áttérése és ezáltal értékes tizedeket veszít ell. Kaljajev tudta, mejnnyire fontos a gyorsfutó számára a helyes átmenet, Kozlovszkij állhatatosan és makacsul törekedett arra, hogy tanítványa ezt a nehéz feladatot megoldja. • Golubjev nem volt képes a helyes átmenetre, Kaljajev azután alaposan megmagyarázta barátjának hibáját, megmondta mit kell tennie. Kaljajev agyában még csak nem is fordult meg az a gondolat, hogy ilyenformán „vetélytársát" tanítja. Ha valaki azt mondta volna neki, hogy tartsa titok­ban tapasztalatait és ne közölje azo­kat ellenfelével, valószínűleg meg sem értette volna az illletőt. Olyan szellem­ben nevelkedett, hog.y a sikert mindig úgy fogta fel, mint közös ügyet. Ennek érdekében pedig meg kell osz­tania minden ismeretét és tapaszta­latát. A szovjet sport színvonalának általános fejlődéséért küzdeni, az el­lenfeleket nyilt és becsületes küzde­lemben legyőzni — ez az, aminek a kedvéért érdemes volt dolgoznia, erre energiát, erőt és időt fordítania. A Nauka központ 1 tanácsának jú­liusban Leningrádban megtartott ver­senyén • Feodoszij Golubjev, barátja tanácsai segítségével sokat javult technikával 10.6 mp-cel győzött 100 m-en. Kaljajev lelkesen örült barátja sikerének. Ugy tünt neki, hogy közel a cél, amelyet mindenegyes szovjet sportoló maga elé tűz: az új országos csúcs. Kozlovszkij mosolyogva líafll­gatta végig tanítványa fejtegetését. — Lehet, hogy a nagy cél közel van — mondta a tapasztalt edző —, azon­ban, hogy ezt elérhessük, még na­gyon-nagyon sokat kell dolgozni. Az országos csúcshoz hiányzó két-há­romtized másodperc a legnehezebb! Kitartó, gondos és rendszeres edzések szükségesek hozzá. — Nos, igen — tetette edzőjének Kaljajev —, kitartóan fogunk edzeni. Kész vagyok arra, hogy ... Ilyen tehát nagyjából Lev Kaljajev­nek, a fiatal, tehetséges gyorsfutónak nem túlságosan bonyolult sportélet­rajza. Nem tudjuk, sikerülni fog-e Kalljajevnek az össa-seövetség! csú­csot elérnie. Ez sok mindentől függ, elsősorban sportolásának állhatatos­ságától és céltudatosságától. Egy azonban bizonyos: a mesterek kiváló, fiatal utánpótlása — Kaljajev, Golub­jev, Kijanenko, Potter és százan má­sok, akiknek életrajza éppen ilyen fényes és világos — az első biztosí­ték arra. hogy a siker közel van. És minél jobban fogja a fiatal sportolók serege a szovjet sport csúcseredmé­nyeit megrohamozni, annál gyorsab­ban következnek majd a győzelmek. Az új, friss erők hatalmas és igyekvő áradatában van a szov­jet sport diadalmas fejlődésének törvényszerűsége. Ez év augusztusában Kaljajevet az a nagy tisztesség érte, hogy részt­veheteitt az atlétikai Európa-bajnok­ságon. Beváltotta a beléje helyezett bizalmat: tagja volt annak a szovjet váltónak, amety 4X100 m-en Európa­bajnokságot nyert. N. Zeleranszkij. Értékes döntetlent ért el a lengyel utánpótlás-válogatott Krakkó-ČOS 8:8 Krakkóban nagyszámú nézőközönség előtt bonyolították le a visz szavágó mérkőzést. A lengyelek az utánpótlás csapatát állították ki erre a mérkőzésre. A fiatal lengyel ökölvívók beváltották a hozzájuk fű­zött reményeket s kitűnő, döntetlen eredményt értek el a jó formában lévő csehszlovák öklözök ellen. Eredmények: Majdloch pontozással győzött Anjelka ellen, Mužlay Szalinszkit győzte le, Zachar vereséget szenvedett Majdlochtól, Jaros Bre zinszkitől és Koudela Kraviczkitől szenvedett vereséget. Torma ponto­zásos győzelmet aratott Palinszki felett, Koutnik Krauszt győzte le, a nehézsúlyban viszont Rademacher vereséget szenvedett Drapáltól. Szombaton: Szokol Brno I.—VS Bratislava A csehszlovák kosárlabda bajnok­ságban tegnap két mérkőzéssel foly­tatták a küzdelmeket A Szokot Žiž­kov 38:26 (16:10) arányban győzte le a Sláviát, a Szokol Pražský „A" csa­pata viszont a »B« csapatot győzte le 42:33 arányban. Szombaton és vasár­nap az őszi évad utolsó fordulóját bo­nyolítják le. Bratislavában a Szokol Brno I., a tavalyi bajnokcsapat a VŠ Bratislava ellen veszi fel a küzdelmet. Svitben az NV Bratislava vendégsze­repeli, Prágában viszont a Sparta— Žižkov mérkőzés lesz. A vasárnapi műsor: Kolin— Zbrojovka, Sparta— Staropramen és Košice—Kovo Petržal­ka. A női bajnokságban ugyancsak az utolsó fordulót bonyolítják le. A pá­rosítás: Szombaton: Žižkov—Pražský B, Szokol Pražský A— VŠ Bratislava, Zbrojovka—Spartŕ, Žabovresky—Slá­via. Vasárnap a Žižkov—VŠ Bratislava mérkőzés lesz. Sporthíradó • Budapest új bírkózóbajnokai. Va­sárnap fejezték be Budapest görög­római birkózóbajnokságát. Az új baj­nokok a következők' Méhész, (Hon­véd), Bencze (Dózsa), Széli (Loko­motív), Tóth (Honvéd), Kinizsi (ÉDOSZ), Gyurics (Honvéd), Sólyom (Dózsa), Soltész (Honvéd). • Prágában edzenek a magyar mű­korcsolyázók. A csehszlovák műkor­csolyázó szövetség meghívására Sze­nes, Csákó, Vida. Pálinkás, SzöMösi és Jurek magyar műkorcsolyázók Bo­tond edző vezetésével megérkeztek a csehszlovák fővárosba ahol az ottani műjégpályán tartanak edzéseket. A csehszlovákiai magyar dolgozók lap­jának (elszava az 1950. évre az UJ SZO minden magyar dolgozó kezébe A TORNA A kiszorító. A kiszorító játék, melyet kezdet­ben futballal, a gyakorlotabbak 1— 1.5 kg-os, szőrrel tömött labdával játszanak, a tanulóktól a labda tá­volbahajítása érdekében gyors erő­kifejtéssel végzett dobásokat kíván. Míg a zsinórlabdánál a játékosok kis körzetben ácsorognak, addig a kiszorító játék azok számára is moz­galmas, akik cselekvő szerephez nem jutnak. A jó helyezkedés a játék­eredmény szempontjából még fonto­sabb és csak a csapattagok egymást megértő cselekvése biztosítja a já­téksikert. A kiszorító játék megkívánj^., hogy a játékosok a nagylabda-hajítás for­máit (gerelyvetés- és diszkoszvetés­szerü lendülettel) elsajátítsák. Lab­daiskola keretében el kell sajátíta­niok a labdakapásnak azt a módját is, amikor a tanuló a repülő labdát egyik térdének felemelése közben (miként a futballkapus) ölbekapja. Külön gyakoroltassuk a három ug­rólépéssel végzett labdahajítást. A játékot ügyesebb tanítványainkkal úgy is játszhatjuk, hogy a három ugrólépés után diszkoszvetésszerü ugrófordulatot végezzenek. Ezt a dobási módot is tanítványainknak külön meg kell tanítanunk. A játéktéren a csapat tagjainak úgy kell elhelyezkedniök, hogy min­dig annak a játékosnak dobóképe&­ségét értékeljek, aki a labdát visz.­szadobja. A két egymás mellé kerü­lő játékos közül a iabdát mindig az törekedjék elkapni, aki jobb helyzet­zetben van, illetve aki hosszabbat tud dobni. A labdát fogadó csapat tagjai ügyeljenek arra, hogy a játékteret egyenletesen töltsék ki. A dobójáté­a labdát lehetőleg úgy hajítsa, hogy a labda a védőjátékosok mögött ér­jen talajt. Ha ez íeménytelenneK. látszik, akkor védtelen terület felé dobja a labdát. A dobó soha se né­zen oda, ahová a labdát szánja, mert azzal az ellenfél csapatának tagjait jó helyezkedésre bíztatja. Játékszabályok. A játéktér téglalap alakú és kezdő játékosoknál kb. 12X30 m méretű legyen. A középvonaltól 5—5 m-ro húzott vonal a kezdő vonal. Futballt, tollabdát vagy 1—1.5 kg súlyú, szőrrel tömött labdát használ­junk. Az egymással mérkőző csapatok 5—8 tagból álljanak. A kezdőcsapat­ból az egyik tanuló a kezdővonal mö­gött dobja a labdát az ellenfél határ­vonala felé. A labdát onnan kell visszádobni, ameddig az elgurult. Az a tanuló dobja vissza a labdát, aki az elsőnek érinti. Ilyenkor a labdát helyből egy vagy két kézzel kell dobni. Ha a játékos a labdát a le­vegőből kapja el, akkor labdakapás után három ugrólépést tehet előre és egy vagy két kézzel tetszés szerint hajíthatja vissza a labdát. Játszhat­juk úgy is, hogy az ügyesebb csapa­tok ilyenkor még egy ugrófordulatot is végezzenek. Az oldalvonalon kire­pült (kigurult) labdát arról a hely­ről, ahol a pálya határvonalát a lab­da elhagyta, az ellenfél egyik játéko­sa három ugrólépéssel (és fordulat­tal) hajíthatja vissza. Gólnak számít, ha a labda az ellen­fél határvonala felett a levegőben átjutott. A határvonalon átguruló labda nem gól, hanem azt a határvo­nalról — helyből — kell visszadob­ni. Gól után az a csapat, amelyik a gólt kapta, a kezdővonaltői végzi a kezdődobást. Hibának számít: a) ha kezdődo­báskor a dobó a labda talajtérése vagy elkapása előtt a kezdővonalra lép vagy azt átlépi (az ellenfél kezd), — b) ha térnyerés céljából a játékos a földet ért labdát vagy a repülő labdát előreüti (az ilyen lab­dát arról a helyről kell dobni, ahol azt a játékos először érintette). (Folyt, köv.) OJ SZO, a csehszlovákiai magyai dolgozók napilapja. Szerkesztőség ét­kiadóhivatal: Bratislava. Jesenského 8. sz, Telefon: szerkesztőség 262-77 és 347-16, kiadóhivatal 262-77 Fő­és felelősszerkesztő: Lőríncz Gyula Feladó és irányító postahivatal: Bra­tislava TT Nvomlň és Madla a Prav­da Nemzeti Vállalat Bratislava Kéz­iratokat nem adunk vissza Előfize­tés 1 évre 540.-., % évre 270 , % évre 135 1 hónapra 45.— Kčs A iietilap (csütörtöki szám) előfize­tése 1 évre 150.—. % évre 75.—, Vx évre 40.— Kös A KÉPES­KÖNYV előfizetése egy évre NÉP­NAPTAJR-ral együtt 120 Kčs. f

Next

/
Thumbnails
Contents