Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-14 / 263. szám, kedd

1950 november 14 UJSZO Miért teljesíthették kötelezettségüket a Kelets zlo vákiai Gépművek A „dubnicai békekotelezettségek" teljesítése a Xeieiszlovákiai Gépművek munkásságának becsületbeli ügye A kassai Keletszlovákiai Gépművek élmunkásai, mesterei, műszaki­jai és az üzem vezetősége ez év október 2-én büszkén jelen-tette a SzKP gazdasági funkcionáriusainak össz-sz lovukiai konferenciáján, h/Ogy ezen a napon befejezték az ötéves terv második évének teljesítését és ezzel tel­jesítették azt a kötelezettségüket is, amelyet a dubnicai Skoda-munkásak békefelhíváséra válaszként ajánlottak fel. Mi tette lehetővé a kassai elv­társaknak, hogy minden nehézség ellenére is teljesítették adott szavukat? Veles elvtárs, a „Szovjet Hadsereg Üzemé"-nek igazgatója, erről így ír: Az 1950-es évi irányszámok meg határozásánál, amelyek tulajdonkép­pen 115 sz zalékkal voltak magasab­bak, mint az 1949-es évi feladatok, meg voltunk győződve arról, hogy ezeket csak akkor teljesíthetjük, ha az üzem vezetősége az üzemi párt­szervezet és az üzemi tanács szoros együttműködésben át tudja vinni Pár­tunk irányvonalát a legszélesebb tö­megek közé. Nyilvánvaló volt, hogy üzemünkben még sok rejtett tartalék van a termelési berendezések hiá­nyos kihasználása, a munka helyte­len megszervezése és a szakemberek rossz szétosztása miatt. Az tizem ve­zető csoportjai legfontosabb felada tuknak azt tekintették, hogy a terv teljesítését már a kezdet kezdetén biztosítsak és fokozatosan térjenek át a terv túllépésére Az üzem mun­kásságának mozgósítása a Párt üze­mi szervezetének állandó program pontjává vált. A pártszervezet hatá­rozatait az üzem termelési bizottsá­gai vitték át a gyakorlatba az egyes műhelyekben is- Az üzem termelési bizottságán keresztül megtették az intézkedéseket a terv teljesítésének biütosítasára minden hónapban, de előkészítették a tervteljesítés előfel­tételeit, további két-három hónapra előre. A műszakiak védnökséget vállaltak a kötelezettségek felett A rossz szervezés és a megfelelő műszaki berendezések hiányait és akadályait önkéntes brigádokkal tá­volították el. Igy például szersz m­kiadót és köszörülőt létesítettek, ami azelőtt az üzemben soha nem volt Az öntvények és a szerelő raktár között rendezték ezt be és pedig a termelési bizottság kezdeményezéséből és tag­jainak gyakorlati segítségével. A Párt üzemi szervezete, amely ab­ból a marxi-lenini tanításból indult ki. hogy tanítsuk a tömegeket és ta­nuljunk tőlük, az üzemi tanács segít­ségével havi műhelytanácskozásokat rendezett a munkások és élmunká­sok részvételével. E tanácskozások célja az volt, hogy munkásaink meg­tanuljanak a műhelyekben a kritika és önkritika fegvverével bánni, mint a terme'és akadályainak kiküszöbö­lésére sa rejtett tartalékoknak feltá­rására szolgáló legjobb eszközt. Ezek­nek a műhelvtanácskozásoknsk volt aztán köszönhető, hogy a tervtelje­sítés kérdése minden munkás szemé lyi ügyévé vált. Nemcsak teljesítették, de tiillépték a tervet Ma már elmondhatjuk, hogy a rendszeres műhelytanácskozások tel­jesítették hivatásukat. Az öntöde és f a kazánház munkásai, az esztergá­lyosok és a többi műhelyek dolgozói is valósággal e.evm?st múlták felül a munka jobb megszervezésére vonat kozó újítási javaslatokkal, amelyek segítségével azután tartósan tú^ép­hetjtik a tervet Az öntök elfő gyűlé­sének közvetlen eredménye az volt. hogy az egész kollektívám elv'ársi együttműködésben tömörült Amikor a többi műhelyek dolgozói látták az öntőmunkások műhely gyűlésének si­kerét egyenesen követelték, hogy az ö műhelyükbon is tartsanak hiwn'ó gyűléseket. Megszűnt a gyűlések iránti eddigi érdektelenség és lénve­gesen emelkedett a dolgozók rész­vétele a pártszervezet ülésén is Üzemi pártszervezetünk — mondja Veles igazgató —, nagy fejlődést mutat. A pártszervezet funkcionáriu­sait aktivizálja az üzemtanácstoan és a CsISz üzemi csoportjában is s a termelés; bizottságokon és műhely ta­nácsokon keresztül átülteti az éleibe Pártunk irányvonalát. Májusig az akció lelke a pártkongresszusra ía> aj-ánlott kötelezettség volt. A dolgozók tömege felel Dubnica felhívására A dubnicai Skoda-művek felhívá­sának elfogadása után a Párt üzemi szervezetének bizottsága az üzemta­n.áccsal együtt biztosította a kötele­zettségek teljesítését. Ez főleg a tí­zescsoportok, a termelési bizottságok és a műhelytanicsok segítségével si­kerül, A kazánműhely megkezdte a békekötelezettségek felajánlásinak akcióját. Stoflra élmunkás csoportjá­val együtt kötelezte magát, hogy a b nýakocsik gyártásában teljesíti fel­adatát. Ezt követték az asztalosmü­hely kötelezettségvállalásai. Guzi elvtárs vezetése alatt, majd követte őket az öntöde, az esztergaműhely, a modellező és a lakatosműhely. Élmunkásaink, újítóink neveit, Csajka. Csutak, Bástyán, Teleki, Mo­nyok. Novabilszkv, Tur és sok mas elvtársat az egész üzem ismeri. A ka zánműhely mestere Pajor elvtl.rs, Kender elvtárssal, a hegesztők mes­teréve'. és Tobák elvt .rssal. az esz­tergaműhely vezetőjével együtt a munka új formáinak úttörői igazi új­típusú mesterek. Nem hiányzott a műszakiak kezdeményezése és tevé­kenysége sem, akik védnökséget vál­laltak az élmunkások felett. Vojtko, Bucsuházy, Száraz, Lukács, Klema elv­társak, Kitka mérnök és a 'öbbiek az öntudatos műszaki értelmiséget képviselik és hűségesen szolgálják munkásosztályunk ügyét. Hála annak, hogy Pártunk érvénye­sítette az üzemben vezető szerepét, hála élmunkásaink, mestereink és műszakijaink kezdeményezésének és tevékenységének, kötelezettségválla­lásainkat teljesíthettük és október 28 án befejeztük az ötéves terv má­sodik évének teljesítését. A kötele­zettségvállalás teljesítésének biztosí­tásával, amely a következő jelszó jegyében zajlott le: ne beszéljünk a terv teljesítéséről, hanem annak túl­lépéséről, — készítettük elő a vá­lasztervezés akcióját, amelynek kere­tében új akcióba fogtunk, még pe dig abba. hogy az új üzemben 10 hó­nappal előbb kezdjük meg a mun­kát, mint ahogyan ezt feltételeztük, mondotta Veles igazgató. Lényegesen emeltük az irányszámokat. A válasz tervezés második szakaszában intéz­kedéseket foganatosítottunk a külön­féle műszaki, szervezés- újítások meg­valósítására és előkészítjük a szocia­lista birtokgazdálkodás megszervezé­sének előfeltételeit, biztosítjuk a szükséges anyagot, szállításokat, esz közöket és termelési segítséget. Nagy feladatok állnak előttünk. Az ötéves terv második évének befeje­zése után. amelvet 120 százalékra tel­jesítünk. tökéletesen előkészítjük az 1950 es évi tervre való átmenetet Ki­magasló feladatunk az, hogy felépít­sük az új üzemet és benne megkezd­jük a termelést teljes terjedelmében. A mellett nagy figyelmet akarunk szentelni új káderek nevelésének az új üzem részére- Hisszük azonban, hogy mindezeket a feladatokat Pár tunk vezetésével, munkásaink, mű­szakijaink és mestereink segítségével példás együttműködésben sikeresen teljesítjük. Mac Qrthur elrendelte S'gem'cunak, a h rbedt janán háborús főbiínösnek szabadonbocsáttsát A moszkvai rádió pekingi jelentést idézett, amely szerint Mac Arthur tábornok elrendelte Sigemicunak, az egyik japán háborús íőbíínösnek szabadonbocsátását. A kínai közvéle­mény mély felháborodással fogadta Mac Arthur rendelkezését, annál is inkább, mert a kínai közvélemény tudja, hogy a háborús bűnös Sigemi­cu hatalmas tapasztalatokkal rendel­kezik a japán imperialista behatolás megszervezésében Kínába és igy tel­jesen világos, hogv Sigemicu szaba­donbocsátása kapcsolatban van az Északkelel-Kina ellen irányuló ameri­kai fegyveres fenyegetéssel. A kínai közvélemény a nemzetközi katonai törvényszék által elítélt Sige­micu háborús bűnös büntetése kitöl­tése előtt történt szabadonbocsátásá­val újból igazolva látja, hogy Austin amerikai meghízottnak az Egyesült Nemzetek Szei veeetében a békéről hangoztatott kijelentései csak képmu­tató szavak, amelyek a Kínai Népköz­társaság ellen tervezett amerikai tá­madást leplezik. A Kínai Kommunista Párt központi laDjának cikke a kínai önkéntesek által Koreának nyújtott segítségről és az amerikai imperialisták stratégiai celláiról A Zsienminzsibao, a Kínai Kommu­nista Párt központ; lapja november 6-i vezércikkében a koreai ^helyzettel foglalkozva, a többi között a követ­kezőket írja: A Korea ellen folyó amerikai ag­ressziós háború lángjai — miután Délen már átterjedtek Taivanra —, északon elérték a Jalu és a Tumen folyókat. Az amerikai légierő fokozta határaink ellen intézett támadásait. A kínai nép nem tűrheti azt a ko­moly helyzetet, amely a koreai hábo­rúban előállott. Ezért a különböző társadalmi osztályokhoz és hivatá­sokhoz tartozó hazafiak önként je­lentkeznek, hogy ellenálljanak az amerikai imperializmusnak, támogas­sák Korea népét, megvédjék ottho­nukat éc hazájukat. Ebben a súlyos helyzetben a demo­kratikus pártok november 4-i nyilat­kozata világosan és határozottan is­merteti a kínai nép szilárd álláspont­ját a koreai kérdésben és erős támo­gatást nyújt azoknak a hazafiaknak, akik önként akarnak a koreai nép támogat:. sára sietni. Ez a nyilatkozat elsőrendű fontosságú történelmi ok­mány, amely hűségesen kifejezi a négysz'ízhetvenötmi'lliós kínai nép egyöntetű véleményét és egységes cselekvési akaratát. Vájjon az amerikai fasisztáik miért sietnek annyira Koreát megtámadni, miért sietnek megrohanni Taivan kí­nai tartományt, miért fokozzák ag ressziójukat Vietnam és a Fülöp-szi getek ellen, miért sértik meg Kina légterét, m-iért akadályozzák Kína tengeri hajóforgalmát és miért tör­nek előre a kínai határ felé? Ezek nyilvánvalóan nem elszigetelt és vé­letlen események, hanem beletartoz­nak az Egyesült Államok egész ka­tonai és politikai tervébe. Az amerikai agresszió két legfőbb célkitűzése: Európa és Ázsia. Ázsiában legfőbb céljuk hatalmuk­ba keríteni a négyszázhetvenötmil­liós Kínát. A miásodik világháború befejezte után az Egyesült Államok minden tő­ié telhetőt megtett, hogy Csang Kai­Sek révén szerezze meg Kínát, de kudarcot vallott- Az amerikai kalan­dorok azonban nem akarnak ebbe be­letörődni. Mao-Ce-Tung elnök 1949 júliusában már figyelmeztetett erre, amikor kijelentette: ,,Szükségesnek tartom felhívn; a nép figyelmét arra a tényre, hogy az imperialisták és láncos kutyáik, a kínai reakciósok nem térnek napirendre Kínában el-­szenvedett vereségük fölött. Tovább­ra is kéz a kézben dolgoznak és min­den lehetséges eszközt felhasználnak a kínai nép ellen. Nem lehetetlen, hogy fegyveres erőik egy részét el­küldik a kínai határokra". Az Egyesült Államcrk elhatározta, hogy három irányból támad Kínára: Koreából, Taivan-ból és Vietnamból. Ezt maga Truman rendelte el 1950 június 27-én. A három irányvonal közül természetesen Korea a legfon­tosabb. Amennyiben az Egyesült Ál­lamok teljessé tudja tenni Korea le­igázásét, akkor hegyes tőrét egyene­sen Kína mellébe döfheti. A kínai nép és az egész világ népe nem felejtheti el, hogy az Egyesült Államok keleti agresszív terveinek a sorozata nem egyeb, mint a japán imperialisták „kontinentális politikájának" és „északi expanziós politikájának" fel­elevenítése. A második világháború megdön­tötte a japán fasizmust, az Egyesült Államok azonban átvette tanításainak örökségét- A hírhedt Tanaka-memo­randumot Truman sanfranciscó; be­szédében megismételte. Jóllehet a memorandum különböző részeit más­ként .fogalmazták. az mégis a régi dal maradt Tanaka 1927-ben kije­lentette: „Kelet-Ázsia a japánoké".' Truman ezt így fogalmazza meg: „Ázsia ipar-; társadalmunk alapja". Tanaka „a világ meghódításáról" fe­csegett, Truman szájából pedig ezek a szavak így hangzanak: „Biztosítani kell a törvény uralmát a világban". Az elmúlt hónapok alatt ez Egye­sült Államok minden eszközzel igye­kezett elkenni azt a tényt, hogy ô kezdte a háborút és hogy annak Ko­reán túli kiterjesztésén fáradozik. Mindenki előtt ismeretes, miként cá­folták meg Matthews tengerészeti miniszter, majd MacArthur hírhedt nyilatkozatát. Az amerikai korm'ny — amikor az agressziós csapatok kö­zeledtek a 38. szélességi fokhoz —, olyan híreket terjesztett, hogy az amerikai csapatok megállnak ezen a vonalon. Később azt híresztelték, hogy egy bizonyos távolságra állnak majd meg a Szovjetúnió és a Kínai Népköztársaság határától. A tények azonban megmutatták, hogy mindez szemenszedett hazugság volt. „Az amerikai sztratégiaí tervek lé­nyegét világosan felismerhetjük azokból a levelekből, amelyeket a li­szinmanista Jen-Pen Ku külügyi ta­nácsos Li Szin-Manhoz intézett. Eze­ket a leveleket a néphadsereg kezé­be kerítette. Jen-Pen Ku 1948 decem­ber 3-án Li Szin-Manhoz írt levelében megállapítja: „Három irányban kell, egy főpa­rancsnok segítségével egybehangol­nunk cselekvéseinket: 1. A japánok­nak északkeleten kel', előrenyomul" niok és előre kell törniök Vladivosz tokig; 2. a koreai és az amerikai had­seregek országunk északi részének felszabadítása után át kell, hogy ha­ladéknak Liaotung-félszigeten és el kel 1', érniök Harbint; 3. Az újjászüle­tett kína.j nacionalista hadseregnek vissza kell foglalnia az elvesztett területeket, beleértve Liaotung-tarto­rrxányt is. A háború győzelmes befe­jezése után koreai és amerikai csa­patoknak meg kell szállniok Mand­zsúriát. A Távol-Kelet átrendezésé­nek következő szakaszában uralküdó befolyást keli biztosítani Japánnak és át kell neki adni Vladlvosztokot, va­lamint Szibéria egy részét". A Tele-press hírügynökség értesü­lése szerint Tri nan tervet hagyott jóvá „a kínai katonai hadműveletek esetleges bekövetkezésére". Ez a terv két részre oszlik- Az első rész hcsz­szasan foglalkozik Korea és Taivan sztratégiai fontosságával, az alapvető amerika; célkitűzések elérése terén abban á harcban, „amely Ázsiában a kommunista terjeszkedés ellen és ez amerika;; gazdasági érdekek védel­mében" folyik A terv második része a távolkeleti fejlemények során vár­ható politikai helyzet különböző va­riációival foglalkozik. A két utolsó ilyen „variáció" ez év második felére és 1951 kezdetére vonatkozik és fog­lalkozik a „közvetlen katonai inter­vencióval Kínában az amerikai had­sereg részvételével". Az amerika; főparancsnokság sztra­tégiai tervei közt szerepel Korea és a délkoreai hadsereg felhasználása mandzsúriai és északkínai hadműve­letekre. Indokína, Burma és Hong­kong területét és katonai támasz­pontjait hadműveleti támaszpontok­ként kell felhasználni a déli arcvo­nalon, Dél-Kína ellen. Taivanról erős ejtőernyői csapatokat szállítanának Sangháj, valamint Dél- és Közép­Kína más területeire. A háború lángjai határainkon lo­bognak és a7. a fél. amelyik a viszályt elkezdte, kiterítette kártyáit. Hogyan állíthatná a kínai nép, amely az ag­resszor tőrével találja magát szem­ben, hogy mindezt nem látja? A helyzet azonban ma egészen más. mint amilyen akkor volt, amikor Japán megtámadta Mandzsúriát. Ma létezik a viliágban egy demokratikus béketábor — élén a nagy Szovjet­unióval — és ennek ereje jóval na­gyobb, mint az imperialisták agresz­sziv táboráé Ma Keleten, a Szovjetunióval szö­vetségben ott .áll a hatalmas Kínai Népköztársaság A koreai nép. amely öt éven keresztül 'élvezte országa északi részében a szabadságot — b :r átmenetileg visszavonuln kénvsze­rült a túlerőben lévő ellenség e'ől — egyre nagyobb lelkesedéssel küzd sza­badsága visszanyeréséért Az ame­rikai agresszorok heWzete Koreában kényes és válságos. A kínai hazafiak önkéntes segítségnyújtása mérhetet­len bátorítást és önbizalmat kölcsö­nöz a koreai népnek és megadja a lehetőséget a háború , kimenetelének megfordítására, megsemmisítve, visz­szaverve és arra kényszerítve az ag­. resszorokat. hogy elfogadják a ko­' reai kérdés igazságos és békés meg­oldását — írja befejezésül a Zseti­i minzsibao. A Szovjetunió képviselője a katonai tevékenység megszüntetését követeli az osztrák kormánytól Az ausztriai Szövetséges Ellenőrző Tanács november 10-én rendes iilést tartott. Az ülésen a Tanács azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy az oszt­rák kormány a Tanácsnak Ausztria demiütarizálásával kapcsolatos több határozatát megsértette A kérdés tárgyalása során Szviri­dov altábornagy, szovjet főbiztos rá­mutatott arra. hogy a Szövetséges Ellenőrző Tanács egyik fe'adata Ausztria demilitarizálásának végre­liajtása a nemzetközi egyezmények­nek megfelelően Az oszt rák kormány azonban rendelkezéseivel jogalapot szolgáltat az országban folyo katonai tevékenységnek. Ez nyilvánvaló ellen­félben áll az új ellenőrzési megá'la­podással és a Szövetséges Eüenőrző Tanács 1945 október 10-iki »A katonai tevékenység eltiltásáról Ausztriában« ci^m'í döntésével. Az osztrák kormány 1950 évi 128. és 178. számú törvényeiben utaJások történtek az osztrák hadsereg katonai alakulatainak esetleges tevékenységé­re és a. katorwi-kí sértet ügyi tevékeny­ség újjáélesztésére. A ^közigazgatási díjakró!« szóló 195 számú törvény megemlékezik fegyverek és robbanó­anyagok gyártásáról, repülőterek és repülőgépgyárak építéséről és fel­használásáról, fegyverek légi szállí­tásáról, stb. A szovjet főbiztos a Szövetséges Ellenőrző Tanács korábbi megegye­zéses határozatainak pontos teljesíté­sé érdekében javasolta, hogy az osztrák kormány ad|on ki olyan tör­vényt, amely az é rvényhen levő tör­vényeiből töröl a katonai tevékeny­ségre 1 történő minden hivatkozást. A Szövetséges Ellenőrző Tanács francia tagja beismerte, hogy az osztrák kormány egyes törvényei tar­talmaznak kitételeket a katonai tevé­kenységgel kapcsolatban, ami pedig ellentétben áll a Szövetséges Ellen­őrző Tanács döntéseivel. A Tanács amerikai és angol tagja azonban nem volt hajiadó megegyezéses döntést hozni. Ezzel a két nyugati megbízott ismét megmutatta, hogy nem akarja teljesíteni a Szövetséges Ellenőrző Tanácsnak Ausztria demi'itarizálásá­ról szóló megegyezéses döntéseit. Ausztriával kapcsolatban az alap­vető kötelezettségek egyike az or­szág újjáteremtése szabad, független és demokratikus állammá. A Tanács szovjet tagja állandóan és töretlenül követi ezt az elvet és elősegít minden olyan intézkedést, amely hozzájárul ahhoz, hogy Auszt­ria ismét szabad független és demo­kratikus állam legyen Az amerikaiak az.onban a Tanács két másik nyugati tagjának támoga­tásával ráerő-zakolták Ausztriára a Marshall-tervet, amelynek köveik' zté­ben Ausztria elvesztette nemzeti füg­getlenségét és a dolgozók anyagi helyzete állandóan romlik. Az osztrák hatóságok elnyomó intézkedéseket tesznek a demokrati­kus elemekkel szemben Ezzel sértik az ellenőrzési egyezményt és a Szö­vetséges Ellenő-ző Tanács határoza­tait. A szovjet főbiztos a továbbiakban rámutatott, hogy az angol és ameri­kai főbiztosok beavatkoznak Ausztria belügyeibe és az osztrák kormány erre semmikép sem reagál. A nyugati megbízottak felszólalá­saikban nem átaüottak rágalmazó ki­találásokat hangoztatni és világosan megmutatták hogy továbbra is ösz­tönözni szándékozzák a demokratikus elemek üldözését Ausztriában és a Szövetséges Ellenőrző Tanács határo­zatainak m&gséitése útján haladnak. A bratislavai kerületi Nemzeti Bizottság felhívja mindazokat a képesített tanítókat, akik a múltban magyar tannyelvű isko­láknál működtek és ez idő szerint nem tanítanak, hogy jelent­kezzenek a bratislavai kerületi Nemzeti Bizottság iskolai osz­tályán. Lahlt*a s. k., a bratislavai kerületi Nemzeti Bizottság nevében

Next

/
Thumbnails
Contents