Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-11 / 261. szám, szombat

\ UJSZ O 1950 novejnber 12 fl bet kereskedelem funkcionáriusainak tanácskozása Ta*á(s eSvfárs megbízott a belkereskedelem és az utazási forgatom mai (feladatairól Gottwald elvtárs a CsKP IX. kongresszusán azt mondotta, hogy a ke­reskedelemnek jobban és becsületesebben kell dolgoznia, mint a magánkeres­kedelem dolgo u t November 9-én összeült a bcl'oreskedelm funkcionárlu­sainak ôsszszľ>v 'k ;ai aktiváia, hogy a bratislavai Redout nagytermében krit kailag értékel e eddig elért munkájuk eredményeit. Kritikailag fogialkoz ak hiányaikkal és gyenge pontjaikkal, hogy ezeket igy minél előbb és minél gyorsabban eltávolíthassák. Az aktíván részt vett Takács elvtárs ipar- és kereskedelem­ügyi megbízott is, valamint a SzKP központi titkárának helvettese, Puli elvtárs. Az aktívát Križán elvtárs ny'tolta meg. majd sor került Takács elvtárs beszámolójára. Takács elvtárs értékelte az államosított kereskede­lem eddigi munkáiét és kritikailag be széli a mutatkozó hiányokról. Rámu­tatott arra, hogy a dolgozók joggal bírálják kereskedelmi életünk sok hiá­nyát. A beszámoló után élénk vita fejlődőit ki. amelyben az egyes elv­társak beszéltek tapasztalataikról Rá­mutattak arra, hogy az államosított kereskedelemben széles alapon kell ki­fejteni a szocialista munkaversenyt, amely eddig nem volt rendszeres és tervszerű. Jobban kell kiszolgálni a dolgozókat, gondoskodni kell az árük szolgáltatásának folyamatosságáról és el kell mélyíteni a kapcsolatot a terme­léssel, hogy minél iobb árut tudjunk piacra dobni. A párt üzemi szervezetei gondoskodni fognak a szocialista rntin­kaverseny kifejlesztéséről és az isko­lázásról. Gondoskodni fognak arról is, hogy az államosított kereskedelemben ' a nők minél nagyobb számban kapja­nak alkalmazást. A szlovákiai utazási forgalomról Soltész elvtárs tartott be­számolót. Prágában megnyitották „A Szovjetunió a békés munka és nagy tettek országa" kiáNifásf ,A Szovjetúnió a nagv tettek és békés munka országa" kiálll.ását Prá­gában tegnap ünnepélyes keretek kőzött megnyitották. A kiŕlľtás bemutatja az összes szovfet köztársaságok kiváló eredményeit, ku'túráiát és boldog életét, amilyent csak a szocialista társadalom adhat az embereknek A kiállítás legkiemelkedőbb része Sztálin generalisszimusz hatalmas szobra és legközelebbi munkatársai portréi. Rendkívüli figyelmet szentel­tek a kiállítás összeállításában a kom­munizmus építkezései gigantikus ter­veinek, amelyeket éppen a közelmúlt­ban hirdetett ki az SSSR miniszter­tanácsa. Lathatjuk a sztálingrádi és kujbise­vi villamosművek tervét, az óriási Turkmén-csatorna modelliét. a kachovi vi'Jannserőrrűvet. valamint a dél­ukrajnai és északkrimi hajózócsator­nát. A villamosítás fejlődésével óriási mechanikus színes fényjelekkel vilá­g :to,t té rkép ismertet meg bennünket Minden egyes szoviet köztársaság életéről és gazdasági adatairól rövid szövg tájékoztatja a közönséget és a k)ál|.'ás összeállításon 400 eddig előttünk ismeretlen hatalmas fényképet I helyeztek el, amelvek összessége az ed­' digi lep jobb szovjet kiállítás jellegét meghatározza. A látogatók értékes és ; mély benyomást szereznek nagy szö­. vetégesunk és védőnk, mintaképünk, í a Szovjetúnió országának felépítésé­i rői. Hz éle'nr szere lá*á$r sz^far november 11-től 19- g toborzási hetet rendez a kapások beta aritására A közellátásügyi minisztérium az élelmiszerellátási ipar al és a mező­gazdasági termékek gazdálkodásával megbízott központtal együtt, felhívta az ország dolgozóit, hogy minél számo­sabban kapcsolódjanak be. a kapások, de főleg a cukorrép betakarítására rendezett toborzási hétbe. Az élelmiszerellátási szektor a saját üzemeiben, valamint az' élelmiszeripar üzemeiben az alkalmazottakat csaknem 100%-san bekapcsolta a brigadmunká­ba, úgyhogy ezek manif'isztációs mó­don megkezdték a munkát. Dolgozó népünk öntudatosságában bízva reméljük, hogy nem lesz egyet­lenegy üzem és egyetlenegy alkalma­zott, munkás, hivatalnok, vagy igazga­tó sem, aki ne kapcsolódna be ebbe a toborzási hétbe. Ezt az akciót a CsKP üzemi szerve­zetei és az üzemi tanácsok veszik ke­zükbe, úgyhogy a járási és a helyi nemzeti bizottságok segítségével szá­molva, várható, hogy a kapások beta­karítását az egész ország területén a legrövidebb időn belül befejezik. A füleki Kovosmalt dolgozói között (folytatás az 5. oldalról). mindennapi életünkről történik gon­doskodás, hanem gyermekeink jövő­je is jó kezekben van. — A gyár a miénk és a munkaered­mény is a miénk Csoda-e, ha ilyen körülmények között arra törekszünk, hogy példásan dolgozzunk. Gondold csak el, nekem három fiúgyermekem van. A legidősebb 13 esztendős, már polgáriba jár és bizonyos, hogy to­vább is folytathatja tanulmányait, ha tehetséges lesz Hát kérdem tő'.ed, hol voltak nekem ilyen lehetőségeim? — De nemcsak az új nemzedékről történik gondoskodás — mondja Nagy büszkén —. hanem rólunk is, akik elmaradtunk gondoskodik a Párt hogy tovább képezzük magún kat Nemrégiben vcf'em részt egy hathetes tanfolyamon Tud .sban meg­erősödve 'rrtem onnan vissza. Bete­kintést nyerrm a szocialista tanok WWWWKWtffiiWtWMIM Mt t iWWWW E ifizetöin figyelmébe! Lapunk mai számához minden előfizetőnknek postai befizetőlapot mellékelünk. Szíveskedjenek elő­fizetésüket 1950 december hó 31-ig teljesen kielépiteni. Előfizetőink érdekében 1951 ja­tr-Sr 1-től új rendszert vezetünk he. ­v a !ľi no^tos kézbesítését n~ o'3f*-»etér! (IíiaV: tee^yszerfl­í- m hc—illését fo~ja jelet "ent. v*on előfizetőink, akik előfize­téseiket 1950 december 31-ig már endezték, ezen felhívásunkat te­kintsék tárgytalannak. A kiad ói hivatal. í ba és megértettem, milyen ragyogó jövőt jelent nekünk a szocializmus. Azóta még nagyobb kedvvel és lel­kesedéssel kapcsolódtam be a munka­versenybe. A békemozgalom jelentőségét ab­ban látom — folytatja Nagy némi tű­nődés után —, hogy nemcsak mi, a népi 'demokráciák dolgozói, tömörül­tünk a Szovjetúnió köré, hanem a kapitalista államok dolgozói is hoz­zánk csatlakoztak és elszánt akarat­tal hitet tettek a tartós béke mellett. A tartós béke pedig a Nagy Októberi Forradalom vívmányai nélkül elkép­zelhetetlen. Mindenki tudja, aki egy­szer alaposan elolvasta a SzK(b)P történetét, hogy a Nagy Forradalom a szocializmus valóraváltásával aján­dékozta meg a világ összes dolgozóit. Éppen ezért üzemünk a Nagy Októ­beri Forradalom 33. évfordulóját a béke jegyében, a szocializmus méltó szellemében ünnepelte meg. — Sokat kell tanulnunk — fejezi be Nagy —, mert az öntudat megkét­szerezi a munkás erejét. Munka után, mihelyt időm engedi, olvasok. Kü­lönösen nagyon szeretem Makaren­kot és Solohovot, A hazai írók kö­zül szívesen olvassuk Fábry Zoltánt. Kár, hogy többnyire a múlttal fog­lalkozik. Ideje lenne v^gre, ha meg­látná a mi jövőnket, amelyet mi be­csületes igyekezettel építünk, ügy érezzük, hogy Fábry Zoltán kissé el­hanyagol bennünket. Ezt Fábrytól rossznéven vesszük azért is, mert ő volt az, aki síkraszállt éret ünk, aki harcolt velünk és ezzel a felbecsül­hetetlen munkájával többre kötelezte magát. Igenis, többre! Kell, hogy a jövő felé irányítsa tekintetünket, ez az ő feladata! Szabó Béla. A téli építkezések politikai jelentősége A tél közeledtével építkezéseinken teljes erővel megkezdődnek az előké­szítő munkálatok arra vonatkozólag, hogy a téli építkezések zavartalansá­gát biztosítsák. A mult évben a téli terv nem volt sikeres. Legalább is nem sikerült olyan mértékben, ahogy kellett volna. Először legyünk tisztában azzal, hogy miért építkezünk télen. Tud­juk azt, hogy az építkezési ipar a csehszlovák iparnak egyik igen fon­i tcs íé.sze é» ruost, amikor a nyugati i imperialisták mindent megtesznek, I hogy hidegháborúval rémítsenek ben­: nünket, mindent, amit és ahogyan dolgozunk, nemzetközi jelentíjgégü. Az építómunkásság felelete a fiyugati imperialisták támadásaira abban nyilvánult meg, hogy az ötéves ter­vet minél előbb teljesítik. És akkor, amikor mi Szlovákiát ipari állammá akarjuk átalakítani, igen jelentős fel­adat vár az építkezési iparra is. Há­zakat, kórházakat, kultúrközponto­kat. iskolákat, gyárakat kell építe­nünk és ezeket az építkezéseket mi­nél előbb be kell fejeznünk, hogy erös köztársaságot teremthessünk. Ebből a célból elsősorban új üze­meket keli építenünk, melyekkel ipa ri termelésűimet növelhetjük. Ezen­kívül a rendelkezésünkre álló gépi berenuezéseket és a gyárak kapcitá­sát jobban ki kell használnunk, hogy kihozzuk belőlük mindazt, amit he lyes tervszerűséggel csak ki lehet hozni. Tuajuk azt, hogy a munka terme­lékenysége bélen nem ugyanolyan, mint a tavaszi vagy a nyári hóna­pokban. Ezért jelenleg igen nehéz feladatok megoldása előtt állunk Ezek a nehézségek az építkezésben különösen a januári és februári hóna­pokban állanak elö. Tudjuk azt, hogy télen 'a betonozásnál a víz gyakran befagy. Nem lehet mindenkor bizto­sítani a munkások számára azokat a kereseti lehetőségeket, amelyek fennállottak számukra az elmúlt hó­napokban. A nagy hidegben a munkások igen nagy számánál tapasztalható az, hogy nem akarnak külső munkákon dolgozni, vagy egyáltalában nem is jennek a munkába. Ezért itt igen fontos már most a kellő politikai meggyőzés. Ennek feladata a pallé­rokra és technikusokra hárul. De kü­lönösen a pallérokra, akik közvetlen kapcsolatban állanak az építömun­kássággal. Igen fontos az, hogy az üzemet és annak vezetőségét ne érje készületlenül a téli munka megkez­dése, amely január 3-ával veszi kez­detét. Már most gondoskodni kell ar­ról, hogy a munkások politikai meg­győzés által kötelezettséget vállalja­nak arra, hogy télen is dolgozzanak. A télen szükséges gépeket, különféle berendezéseket, a télen használatos viziberendezéseket bítosítani kell már most. A munkásoknál egyik legfontosabb kérdés az, hogy mennyit kereshetnek a téli munkálatoknál. És az, hogy a munkás mennyit kereshet, sokban at­tól függ, hogy az épület mennyire van előkészítve a téli építkezésekre. Az a fontos, hogy a legkritikusabb időpontra, január 1—15-re a munka pontosan meg legyen szervezve, hogy azok a munkások, akik kötelezettség­vállalásokkal megfogadták, hogy ja­nuár elején munkába állnak, ponto­san meghatározott munkafeladatokat kapjanak és ezeknél a feladatoknál le­hetőségük legyen megfelelő kereset­hez. A Montostav építkezéseinél ed­dig 1600 munkás írta alá a téli mun­kakötelezettséget. A téli tervek pontos és szabálysze­rű megtervezésén és annak végre­hajtásánál igen fontos feladat vár az üzemi szervezetekre, amelyeknek se­gítségével a téli munkát és a munka­rőket biztosítani lehet. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy mindennél fon­tosabb a jó technikai előkészítés és ennek az előkészítésnek az ellenőrzé­se. Minden építkezésnél az üzembi­zottság egyik tagja ellenőrzi a téli terv előkészítését és az erre az épít­kezési idényre eső anyagelökészítést is. Ami a választervezést illeti a téli hónapokban, a tél valóban meg fogja — mutatni, hogy ezek a normák kiáll­ják-e a próbát a télen keresztül is. Azonban nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ebben is példát mutat ne­künk a Szovjetúnió, ahol sokkal na­gyobb hidegben is építkeznek, sokkal nehezebb körülmények között is épül­nek az új gyárak, üzemek, lakóhá­zak, kórházak, stb. Ugyanitt felmerül a téli építkezé­seknél a szocialista versenyek kér­dése. Az építkezési iparban verse­nyeznek majd a legjobban előkészí­tett épület címéért, a legjobb építész címéért, valamint harc fqlyik majd a legjobb kőműves, ács és egyéb mes­terember címéért is. November-december hónapban te­A normák felülvizsgálása a textiliparban A Cérnagyár 15 százalékkal, a Danubius 10 százalékkal szilárdítja országos normáit A teljesítménynormák országos felülvizsgálása vége felé jár. Az országos teljesítménynormákat csupán az egyes részteljesítmények egyes időire hatá­rozzák meg, amelyeknek segítségével aztán kiszámítják az skkordbérszabást a megfelelő munkák számszerű teljesítésének megállapításával Előfordulhat tehát, hogy például a női kendők egy bizonyos fajtájánál a különféle munkák bérének kiszámítá­sánál különféle munkahelyeken kü­lönbségek mutatkoznak. Ilyen különbségek lehetnek például azért, mert a gépek fordulatszáma kü­lönböző, az anyag fajtája jobb vagy rosszabb, tehát a munkafolyamaiban bizonyos küSönbségek mutatkoznak. Ezeknek a részteljesítményeknek a megállapításánál a dolgozók ebben az esetben tehát igazságos jutalmat ér­nek el. mive! bérszabásukat a tényleg elvégzett munka szerint kapják meg és nem pausálszerűen az országos előírá­sok értelmében. Az országos norma-előirányzatok elfogadása országos mértékben az ed­digi normák kb! 8%-os sziílárditását jelenti. Azonban a dolgozók mikor ezeket az új normákat kihirdették és megbeszélték, néhány üzemben az újonnan szilárdított normákat saját maguk tovább szilárdították. így pél­dául a bratislavai Cérnagyár alkalma­zottai a gyapotfonóban 15%-os általá­nos normaszilárdítást, a Danubiusban 10%-os, a ruzsomberoki Lenin-művek pedig 5%os normaszilárdítást ajánlot­tak fel. fl rőaiai katolikus papság prágai konferenciája A hazafias papok résztvesznek a békéért folyó harcban Mint ismeretes a velehrádi konferencián július 4-én a hazafias papság meg­választotta bizottságát, amelynek ólén Jozef Plojhár atya, egészségügyi mi­niszíter áll. Ez a bizottság most a Béke Védői II. világkongresszusának kü­szöbén, november 9-re Prágába hívta a hazafias papság képviselőit, hogy ezen a tanácskozáson foglaljon állást a világ békemozgalmához és beszeljenek munkájuk aktuális kérdéseiről. A' konferenciát Plojhár atya egész­ségügyi miniszter vezette. Bevezető bes'zédében felvázolta a hazafias pap­ság feladatait a békéért foilyó harcban és mindennapi munkájukban. Plojhár páter elvi jelentőségű megnyitó beszé­de az összes jelenlévők viharos helyes­lésével és lelkesedésével találkozott. A konferencia alatt látogatást tett a hazafias pepság körében Fieriinger miniszterelnökhelyettes is, az egyházi ügyek Állami hivatalának vezetője. Fierlinger miniszterelnökhelyettes ki­fejezte azt a meggyőződését, hogy a hazafias papság és népi demokratikus kormány közölt kialakult őszinte vi­szony tartós lesz és állandóan erősöd­ni fog. Beszélt továbbá az egyház és állam viszonyáról és kifejtette azt, hogy államunknak az egyházhoz való viszonya őszinte és becsületes és ezért ./mindannyiuk támogatását kéri. Az állam segíti az egyházat abban, hogy megoldja komoly és fontos feladatait, valamint gondot fordít a papi után. pótlás képzésére és szociálisan biztosít­ja a nép papságát. A vitában a katolikus papság béke­kötelezettségeket vállalt-és határozatot fogadott el, amelyet elküldöttek Shef­fieldbe, a Béke Hívei II. világkongres­szusára. Amikor a jegyző úr példát mutat A párkányi járás egyik községében, ahol a párkányi földműves rak­társzövetkezet egy csoportja éppen a kukorica felvásárlást végezte, tör­tént az alábbi eset: Szlovák elvtárs, a felvásárlást vég­ző csoport vezetője, a falu régi fejé­től, a „nagyságos jegyző úrtól" is bátorkodott elkérni gazdasági kimu­tatását. Meg kell emliteni, hogy a jegyző úrnak a múltban különösen nagy szava volt a kontingensek meg­állapításánál és éppen ebből ered ez az eset. A jegyző úr a csoporttal való beszélgetés elején dicsekedni kezdett, hogy ö bizony az összes gabonafaj­tákban teljesítette beszolgáltatási kö­telezettségét, söt mi több, a kontin­gensen felül is szolgáltatott be gabo­bonát, mert mint maga is mondotta, ,,példaként akar állni Szalka község földművesei előtt." Ez mind igen szép dolog volt, csakhogy a túlzott öndicséret egyáltalán nem hatotta meg a csoportot és továbbra is ra­gaszkodtak ahhoz, hogy szeretnék megnézni a gazdasági kimutatást. A' gazdasági kimutatásból aztán meg lehetett állapítani, hogy Hunyák József jegyző úrnak tényleg igaza volt, mert a beszolgáltatásának ele­get tett. Ellenben minden' éremnek két oldala lévén, a kimutatás másik oldala meg a jegyző úr volt hatalmá­ról tanúskodott. Ugyanis meg lehetett állapítani, hogy a jegyző úr hét és fél hektár föld tulajdonosa és erre a földterületre mindössze csak 105 ki­logram búza és 420 kg kukorica volt beszolgáltatásra előírva. Ezek szerint tehát a jegyző úr beszolgáltatási kö­telezettséfe 7 és fél hektár föld után összesen 525 kg volt. Kétségtelen, hogy ezt a mennyiséget beszolgáltat­hatta. Ezek után szükséges volt, hogy a 1 csoport összehasonlításul egy másik földműves gazdasági kimutatásába is bepillantson. Itt van pl. Jakubik Já­nos földműves, aki nem egészen 7 hektár földön gazdálkodik. A gazda­sági kimutatás szerint beszolgáltatá­sa a következő: 10 mázsa búza, 11.35 mázsa rozs. 3.50 mázsa zab, 3.50 má­zsa árpa és 17.60 mázsa kukorica, ami össszesen 45.45 mázsa. Jakubik János földműves és Hu­nyák József jegyző úr beszolgáltatási kötelezettsége között nem is olyan nagy a különbség csupán csak annyi, hogy Jakubik Jánosnak a 6.81 hektár föld után madjnem kilencszer annyi volt előírva, mint a jegyző úrnak a 7 és fél hektár Után. E mellett még azt is meg lehet említeni, hogy a jegyző úrnak a földmüvelés csak mellékfoglalkozás volt, mert hiszen kapta a rendes fizetését is, de úgy látszik, hogy ez nem volt neki elég, alacsony kontingensre volt szüksége, hogy a termésből minél többet adhas­son el a fekete piacon. Ilyen hivatalnokai voltak a falvak­nak a múltban és egyes földmüvesek­íjiek ezért volt többször teljesíthetet­len kontingensük, mert hiszen a ba­sáskodó jegyző urak a kis földműve­sekre rótták ki a maguk, meg kulák barátaik beszolgáltatási kötelezettsé­gét is. Hisszük, hogy ez a hivataloskodás már a múlté és hogy a népi közigaz­gatás majd nagyobb gondot fordít a beszolgáltatások helyes kiírására és rámutatnak az ilyen Hunyák jegyző úr féle példákra és más ehhez hason­ló igazságtalanságokra. hát el kell készíteni a téli munka elő­készítésének tervezetét, míg január­február a téli építkezési időszak. Felmerül itt a gépek felhasználha­tósága a téli építkezéseknél. Azokat a gépeket, amelyeket télen is felhasz­nálhatunk, feltétlenül vagy magában az épületben kell elhelyezni, vagy pe­dig számukra fedett helyet kell épí­teni. Ugyancsak vigyázni kell arra, hogy az építkezésnél felhasznált traktorokat, lokomobilokat, kocsikat és egyéb, az építkezésnél elengedhe­tetlenül fontos szerszámokat mindig lehetőleg melegebb helyen tartsuk, hogy így megvédjük őket a fagyokoz­ta károktól, ami az egyes alkatré­szeknek árt. \ Az építkezési üzemek gondoskod­tak arról, hogy a téli terv elősegíté­sére minden rendelkezésre álljon. Elegendő kokszkályhát állítottak be és gondoskodtak a munkásság téli ru­hával, csizmával, meleg takaróval va­ló ellátásáról. Újra ismételjük itt, hogy a téli építkezések előkészítésé­nél a legfontosabb feladat a munkás­ság meggyőzése az építkezések fon­tosságáról. Az építkezési ipar többé nem jelent szezonmunkát, hanem ugyanolyan állandó munkalehetősé­geket nyújt, mint az ipar más ágai, A politikailag felvilágosult épitömun­kásságon múlik, hogy a téli építkezé­seket sikeresebben teljesítsék, mint azt a mult évben tették.

Next

/
Thumbnails
Contents