Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-11 / 261. szám, szombat

1950 november 11 msm EGRI VIKTOR „BÉKÉT, BÉKÉT, A VILÁGNAK!" Néhány nap múlva. november 13-án az angolorswági Sheffieldben összegyűlnek a világ békét áhító százmillióinak képviselői. Stockholm után ezek a küldöttek még határozottabban felemelik majd tiltakozó szavukat a há ború ellen és újabb határozatban megbélyegzik minazokat. akik esztelen gőgjükben, korlátoltságukban és uralmi vágyukban százmilliók akaratával dacolva, újabb világégést terveznek. A sheffieldi békekongresszust a stockholmi határozat meghozatalának idejétől mindössze másfél esztendő választja el. Két plakát világít rá ta' lálóan arra a hatalmas útra. amelyet a béke mozgalma ezalatt a másfél esztendő alatt megtett. Picasso, a nagy francia festő alkotta mind a kettőt. Az elsőn a békevágyó ember reményét és hitét csukottszárnvú hófehér galamb jelképezi, a súlvos viharfellegekkel a háttérben. A másikon a béke jelképe, a galamb a légbe emelkedve ma gasan repül. Kiterjesztett erős szárnyakkal szeli a levegőt a béke hirdetője és úgy érezzük, hogy útjából semmiféle viharfelhő nem tudja letéríteni többé. Másfél esztendővel ezelőtt a Béke Híveinek számban még csekély, de tekintélyben annál jelentékenyebb csoportja vétót emelt az atombomba használata ellen és valóban, a határozat megálljt parancsolt, megbénította a háborús őrültek kezét, hogy ezt a mindennél gyilkosabb fegyvert védtelen emberek ellen fordítsák. Ma 82 államban ötszázmillió aláírás tanúskodik a békemozgalom egyre növekvő és mindent elsöprő erejéről. Olyan szervezett, harcos erő ez. amilyet az emberi történelem eddig még nem ismert és amelyre a Sheffieldben tanácskozásra összeülő békeküldöttek nyugodtan támaszkodhatnak, hogy százmilliók óhajaként meghozzák határozatukkal a békeprogramm kiszélesítését. Ez a programm már nem csupán az atomfegyver betiltásáért száll síkra, hanem mindennemű fegyver előállításának csökkentését és ellenőrzését követeli. Es követeli mindennemű háborús propagandának betiltását, a háborús uszítók listájának összeállítását és közzétételét, a Nyugat-Németország felfegyverzésére irányuló törekvések azonnali megszüntetését, a koreai támadás beszüntetését és minden támadásnak, a népek belső ügyeibe való beavatkozásnak elítélését. * Tudvalevő, hogy minél jobban érzi az ellenség elszigeltségét, annál dühöngőbbé válik és annál könnyebben ragadtatja magát esztelen tettekre. Elég, ha Russel délgeorgiai, Johnston délkarolinai, Long luisianai és Stamis missisippi állambeli szenátorokra utalunk. Truman emberei valamennyien, akiknek kívánatos és hasznothajtó a koreai vérontás és ezért gazdáikkal, a Well Street tőkéseivel együtt szenvedélyesen hirdetik a tőlük oly távoli, idegen földön folytatott támadó szükségességét. De még raituk is> túltesz az uszításban a „tiszteletreméltó és érdemes" lord Martvr, akinek már az atombomba sem elég, mert a még gyilkosabb hatású hydrogénbombával szeretné „biztosítani a világbékét". Ebben a feszültségben éppen ezért különösen megnő a békekongresszus jelentősége, amely a leghatározottabb manifesztációja a népek olthatatlan békevágyának. A béke harcosainak százmilliós seregében egyre hatalmasabb erők egyesülnek. „Minden embert át kell, hogy hasson az a meggyőződés, hogy személyesen és közvetlenül az ő ügye is a béke és a háború kérdése" — hirdeti az atomtudós Joliot Curie. „Senkinek sem szabad azt éreznie, hogy erőtlen, mert ugyanakkor millió és millió ember teszi fel ugvanazokal a kérdéseket az egész földkerekségen, millió és millió ember harcol vele együtt a békéért és hozzájárul a maga tetteivel is a béke megvédéséhez." Valóban — a dolgozó ember a tetteivel felel. Százával idézhetném itt élmunkásainkat, akik fokozott munkateljesítményekkel állnak a békeharc frontjának első vonalában. Selejtjüket csökkentik, normáikat < szilárdítják, békemüszakokat vállalnak abban a tudatban, hogy minden mázsa szén, minden szem búza, amivel többet termelnek és minden munkaeszköz, amit dolgozó társaik kezébe adnak, a béke frontját erősíti. És mit mond az író a békeharcról? — Az írónak harcolnia kell — feleli a francia André Stvl. — El kell mondanunk, mi megy végbe annak a munkásnak agyában és szívében, aki megtagadja a fegyvergyártást, mi megy végbe annak a lánynak öntudatában, aki a sínekre veti magát, hogy testével állítsa meg a hadianyagot szállító szerelvényt. És mit mond Ján Kostra szlovák keltő: — Az a munka győz, amelv értéket alkot az élet számára és az az ember győz, aki nem pusztítja az értékeket, nem tömeggyilkos és gyújtogató! — A béke és háború erőinek mérkőzésében egyetlen író sem maradhat közömbös — mondia Veres Péter, a Kossuth-díjas magyar író. — Nem ismerünk különb feladatot, méltóbb célt, mint q nép ügyének szolgálatát. — hangzik a magyar irók békeüzenete. — Mindennél előbbrevaló művészi kötelességnek érezzük a békénkre törő imperialisták elleni kérlelhetetlen harcot. Ebben az általános és világtörténelmi küzdelemben, amely a társadalmi haladásért, a dolgozó emberek százmillióinak biztosított életéért, békés munká iáért folyik, rendületlenül állunk népünk és a népek nagy ügye, a béke mellett. És hallgassuk meg a szovjet író békehangját: Bármilyen hosszú is a téli éjszaka, bármilyen áthatolhatatlan a téli köd, mégis törvényszerűen felkel a nap, megvirrad a hajnal. Bármi áron is, de eljön a népek hajnala is s a ködön és a kavargó hóviharon keresztül kisüt a béke és a munka diadalának napja s a világegyetemben felvirrad a kommunizmus rózsás hajnala. Nincs más eshetőség. A

z emberek békét akarnak, boldogan akarnak élni — nem rombolni, hanem alkotni akarnak. Ezért tudunk olyan pontos határidőt szabni a mi gigantikus építkezéseinknek, ezért válnak minálunk megszokott gyakorlati tervekké azok az ábrándok, amelyeket évszázadokon át nem siker ült megvaósítani. Mi állandóan előre haladunk, tovább látunk másoknál, többet tudunk, mint mások és megingathatatlanul hiszünk lehetőségeinkben. Mi testesítjük meg az emberiség legjobb erőit, mi fejezzük ki az öszszes jóakaratú emberek akaratát és vágyakozását. Ezért bíznak és reménykednek bennünk olvan szilárdan a föld minden országának békeszerető emberei. Mi békés alkotó munkával harcolunk az emberiség jövőjéért. Megszilárdítjuk a békét a népek között. Mi vagyunk a népek boldogságának megteremtői! * Sheffield felé most millió és millió anya fordul mély hittel és reménnyel. Ezek az anyák mind egyet akarnak, a békét és valamennyineik ajkán ott a fohász: — A mi nevünkben is hozzatok határozatot. békénk követei! Senki sem áhítja jobban a békét, mint mi anyák! A teremtés rendje nem az, hogy szülő temesse el gyermekét. Nem azért neveltük fel fiainkat, hogy megcsonkított testtel ismeretlen sírokba hulljanak. Hagyjátok abba az öldöklést! Azért hoztuk világra fiainkat, hogy éljenek, dolgozzanak és boldogok legyenek! Hogy az éäeit szép, bölcs és igazságos legyen! Elég volt a légiháborúból. a bombákból, az ördögi találmányokból, a szörnyű rombolásból és gyilkosságból! Mi asszonyok, anyák a halál örök ellenségei és a béke leglelkesebb híved vagyunk! Mi az élet védelmére emeljük fel szavunkat és megátkozzuk, ezerszer megátkozzuk azokat, akik pustulásra és rombolásra szomjaznak! A kassai békemaniíesztációról Nálepka kapitánynak, a Szovjetúnió elesett hősének édesanyja így küldi a béke követeit: — Kérlek benneteket, harcoljatok a békéért, hogy ne történjék meg veletek. ami velem megtörtént. Neveltem a fiamat, hogy nekem és az államnak öröme legyen belőle. Es ime, a háború elvette. — Küzdjetek a békéért! Igen, békét, békét a világnak! Ezt hirdeti a felröppenő fehér galamb, ezt mondja a dolgozó ember keze munkája, azt sugallja az író szava, akineik küldetése az, hogy mindannyiunkért szóljon és meghirdesse a békeharc igazságát. Tudjuk, az emberiség sorsa forog kockán, de egy pillanatra sem vehett erőt rajtunk a kétség, ha a béke élen- | járó harcosainak soraiból ilyen hangok szállnak felénk. És mindennél bátorítóbban és meggyőzőbben szól hozzánk, akik ejőtt feltárult a haladás, a felvilágosultság és a szocializmus útja, Sztálin halhatatlan szava: »A népek nem akarnak tovább a régi módon élni, kezükbe veszik országaik sorsát, demokratikus állami, gazdasági és társadalmi rendszert teremtenek s tevékeny harcot folytatnak a reakció erői és a háborús uszítók ellen.c A háború hiénái, a Wall Street ragadozói gyűlölettel nézák a világ békeiarcát, a dolgozók összefogását, száz. milliók testvéri találkozását a szárnyaló békegalambokka! díszített lobogók alatt. Vérözönnel szeretnék elárasztani békés alkotó életünket, — ám ismét nagy vezetőnk bölcs szavait szegezzük fegyverként ellenük: >Csupán a gyerekesen együgyű fm-ÜJSZÖ A 190.000 főnyi intervenciós hadsereg nem elegendő arra, hogy megtörje a koreai néphadsereg ellenállását Szergej Borzenko elvtárs, a Praivda különtudósítója írja Koreából: Az utóbbi napokban a koreai népi hadsereg heves harcokat folytatva az északkoreai hegyekben, fokozta az amerikai beavatkozók ellen irányuló ellentámadásait. A népi hadsereg csapatai több helyen 30—40 kilométernyire visszavetették az ellenséget. Walker tábornok, a 8. amerikai hadsereg parancsnoka, aki kiment az első vonalba, hogy „visszaállítsa" a helyzetet, új tartalékokat követelt annak ellenére, hogy a koreai háborúba már eddig is nyolc amerikai szárazföldi hadosztályt vetettek be és az ezer repülőgépet számláló 5. iégifiottát. Ilymódon Walker elismerte, hogy Koreában az amerikai parancsnokság alatt álló 190.000 katona nem elegendő arra, hogy megtörje a népi hadsereg ellenállását. A háború elhúzódó jellegű lett és megkövetel; az amerikai fegyveres erők egyre nagyobb számú kötelékeinek bevonását. Kitűnt, hogy a koreai népi hadsereg gyalogsága erkölcsi tulajdonságainál és harci felkészültségénél fogva lényegesen az amerikai fölött öli és mint azt a koreai csaták mutatják, az amerikai gyászsztratógák állíttásaíval szemben, a hadsereg alapfegyvememe továbbra is a gyalogság, amely szakszerűen együttmű— írja a Pravda koreai tudósítója ködik a többi fegyvernemekkel. Sok esetben a népi hadsereg harcosai kézigránátokkal robbantják fel a tankokat, átugranak az ellenséges pláncélkocsikra és elfedve a kémlelőlyukakat, megva' 'ják a páncéloskocsik legénységei és megadásra kényszerítik őket. A Munkapárt katonaiagjainak személyes példája, bátorsága és önfeláldozása önfeláldozó harcra ihleti a népi ezredeket, a zászlóaljakat és századokat az amerikai beavatkozók, a koreai nép átkozott ellenségei elleni harcban — írja befejeaésül Szergej Borzenko. Az ENSz-bizotiság tudtával és helyeslésével folynak a koreai kegyetlenkedések — ismeri be a News Chronicle A jobboldali londoni News Chronicle koreai tudósítója beismeri: LiSzin-Man rendőrségének teljesítménye a kommunistagyanus férfiak, nők ég fiatal gyermekek tömeges összetereléséből, kegyetlen öldöklésből, kínzásokból és tömeges kivégzésekből áll. Hangsúlyozni kell, hogy ezek a rendőri kegyetlenségek nemcsak felháborítók, hanem azok az ENSz-bizottság tudtával és helyeslésével folynak. Ezeket a förtelmes tényeket nem lehet elhallgatni Egyre több kínai önkéntes jelentkezik a koreai nép harcának támogatására Pekingből jelenti az Uj Kína hírügynökség: Egyre több kínai önkéntes jelentkezik, hogy szembeszállhasson a Koreába betört amerikaiak okozta veszedelemmel. „Nem találok szavakat annak leírására, amit láttam" Egy elmenekült koreai asszony megrázó elbeszélései az amerikai és liszinmanista banditák állati kegyetlenkedéseiről Li-Csun-Hua, koreai asszony, akinek sikerült megmenekülnie a faluját ért gyilkos támadás elől, a Koreai Központi Távirati Iroda tudósítóinak beszámolt az amerikaiak és a liszinmanista csapatok borzalmas kegyetlenkedéseiről, amelyeket az északkoreai Koszungban elkövettek. Először amerikai, majd liszinmanista csapatok kutattak át minden házat és mindent elraboltak. Letartóztatták a falu valamennyi lakosát és megkezdték a „pereket", halállal fenyegetve mindenkit. A letartóztatottakat földre fektették és két vas közé szorították a nyakukat. Először szemük kiszúrásával kezdték a kínzást. Ehhez kicsiny, éles késeket használtak. Amikor az áldozatok a fájdalomtól eszméletüket vesztették, vízzel kezdték őket locsolni, hogy magukhoz térjenek. Ezután a lehető leglassabban elvágták az á'.dozatok nyakát, azon igyekezve, hogy minél tovabb tartson az állati gyilkosság. Amikor ezt a kínzást befejezték, figyelmük a legfiatalabb nők felé fordult. — Borzalmas volt látni, amint erőszakkal a mezőre hurcolták ezeket az asszonyokat és leányokat. Eg(yikük sem tért vissza. Ezután az amerikai és liszinmanista banditák kényszerítettek más parasztokat, hogy menjenek a mezőkre, kaszálj-ák le a rizst és a többi gabonát, amit teherautókra raktak és elszállítottak. A parasztokat elhajtották és nem férhet készség az iránt, hogy lemészárolják őket. Én egyike voltam azoknak a szerencséseknek, aki megmenekült. Néhány idősebb asszonnyal sikerült eltűnnöm a szemük elől. — Nem találok szavakat — fejezte be szavait Li-Csun-Hua — annak leírására, amit láttam. Azt akarom, hogy népünk még hevesebben gyűlölje ezeket a gonosz embereket és kerüljön is bármibe, nem engedjük meg, uhogy közülük egyetlenegy is országunkban maradjon. Budapesten átadták a forgalomnak a Sztálin-hidat r"Tir iFtpiM . • '

^^wuutty* Mukden külvárosában már eddig ezerháromszáz önkéntes jelentkezett, hogy résztvehessen a koreai felszabadító háborúban. Fang-Sih-Jung, az antungi repülőtér egyik dolgozója, aki nemrégen épült fel azokból a sérrülésekből, amelyeket az amerikai légitámadás során szenvedett, önkéntesnek jelentkezett. Fang-Sih-Jung ezeket mondotta: „Itt az idő a bosszúállásra". Mandzsúria sok részében orvostanhallgatók is önkéntesen jelentkeznek, hogy szolgáljanak a koreai háborúban. A tudományos dolgozók két országos szövetsége nyilatkozatában kiemeli: az atomfegyverek nem titkos monopóliumai többé az Egyesült Államoknak. Nem félünk' az atombombáktól, hasonlóképpen nem félünk ez amerikai imperialistáktól. Mi, kínai tudósok készen állunk minden áldozatra, nem félünk semmiféle nehézségtől és minden erőnkkel hozzájárni lünk hazánk védelméhez — mondja a kínai tudományos dolgozók közös nyilatkozata. A pekingi nyugati pályaudvar egyik dolgozója emlékeztetett arra az esetre, amikor hlárom amerikai katona agyonlőtte Vang-En-Tit, az egyik vas-> úti munkást. Az amerikai katonák célbalövéssel szórakoztak és célpontul a vasúti munkás fejét szemelték ki. „Sohasem fogom ezt elfelejteni. Nem felejtem el a többi bűncselekményeket sem, amelyeket az amerí* kaiak követtek el a nyugati pályaudvaron- Meg kell segítenünk a koreai népet, hogy megakadályozzuk az amerikai imperialisták visszatérését". 19S0 november 7-én adták át a forgalomnak Budapest úl hídját, a Sztálin-hidat. A szovjetuniói és dániai hidak után Európának ez a legnagyobb hídja Budapest két munkásnegyedét, Óbudát az Angyalfölddel köti össze. V berek hihetik azt. hogy a tüzérségi tűz törvényei erősebbek a történelem törvényeinél s .hogy ágyúlövésekkel vissza lehet forgatni az idő kerekét. ..« A béke erőinek győzniök kell. Semmiféle demagóg mesterkedés, sajtókampány, nyílt, vagy fejtett fenyegetés nem nyomhatja el száz és százmilliók békekövetelését. Az öklök kemények, acélosak és elszántan lecsapnak, ha az ellentábor el akarná fojtani a népek szabadságért és függetlenségért folytatott harcát. A béke erői győzni fognak. Erről Sheffield tanúságot tesz. A saav+et és mcnqot ifáúsáq. iiduäílete a Z)JSn napja A mongol forradalmi ifjúsági szövetség központi bizottságának titkára Dangasurun Zdenek Hejzlámak a CsISz központi bizottsága vezetőjének a következő táviratot küldte: ,A mongol ifjúság nevében üdvözletünket küldjük a DISz megalapításának ötödik évfordulója alkalmából. További nagy sikereket kívánunk a szocializmus és a béke építésében.'' A szovjet ifjÚ3ág antifasiszta bizottsága a világifjúsági napok alkalmából a CsISz-nek a kővetkező táviratot küldte: ,,Avilágif júsági napok és a demokratikus ifjúsági világszövetség megalapításának évfordulója alkalmából a csehszlovákiai ifjúságnak baráti üdvözletünket s jókívánságainkat küldjük. A csehszlovák ifjúság és élcsapata a CsISz aktív résztvevői a szocializmus építésének. Az ifjúság erőinek egyesítésével a béke megvédésére irányuló küzdelmükben további sikereket kívánunk önöknek. Virágozzék a csehszlovák népi demokrácia! fii jen a szovjet ifjúság és a népi demokratikus csehszlovák ifjúság barátsága." A Štúrovo-! afapfokú szakiskola magyarnyelvű szaktanítókat keres azonnali felvételre. Jelentkezzenek, akik kereskedelmi akadémiát, gépészeti vagy fapipari középiskolát végeztek. — Kérvénvek címzése: Zakladné osborné školy. Štúrov®.