Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)
1950-11-09 / 259. szám, csütörtök
UJSIO — Kárpátukrajnai magyar kolhozparasztok látogatása 'Magyarországon meggyorsította a szocialista szektor fejlődését a magyar mezőgazdaságban A magyar mezőgazdaság korszerűsítése, az 1945 óta egyre fokozódó terméshozam, a minőségi javulás jelentékeny részben a Szovjetúnió szo. cialista mezőgazdasága LÓI nyert bő tapasztalatoknak köszönhető. A szovjet agrobiológusok eredményes tudományos kutatásait, a kolhozokban dolgozó szovjet parasztok munkamódszereit, a gépesítés megszervezésének tapasztalatait átvették a maA kárpátukrajnai magyar kolhozparaszt küldötteket mindenütt nagy szeretettel fogadták Magyarországon. A küldöttek egyik csoportja felkereste Sásd község dolgozó parasztjait is. Kis úttörő üdvözli a kedves vendégeket. gyar szakemberek, az állami gazdaságok dolgozói, a termelőszövetkezetekben tömörült és az egyénileg gazdálkodó parasztok. A tapasztalatok közvetlenebb átadása céljából a Szovjetúnió 1949ben és 1950-ben meghívta a magyar dolgozó parasztok kiküldötteit, hogy közvetlen tanulmányozzák a szovjet mezőgazdaságot, 1950-ben kétszáztagú magyar parasztküldöttség —> több csoportban — 50 kolhozt, különféle mezőgazdasági tudományos intézetet keresett fel. A négyheti Szovjetúnióban való tartózkodásuk után hazatérve, a küldöttek részletesen beszámoltak mindarról, amit láttak és tapasztaltak. A látogatás nagymértékben hozzájárult a magyarországi mc. zőgazdaság szocialista szektorának kiszélesedéséhez. A küldöttek előadásai nyomán tömegesen csatlakoztak az egyénileg gazdálkodók a már meglevő termelőszövetkezetekhez, vagy új szövetkezeteket alapítottak. A szovjet mezőgazdasági tapasztalatok átadása most még közvetlen-ebbé vált: a Magyar Népköztársaság földművelésügyi miniszterének meghívására kolhozparaszt-küldöttség tartózkodott három hétig Magyarországon. A kolhozparaszt-küldöttség tágjai mind a Magyarországgal hatá. ros Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság egyik részéből, a Kárpátontúli Ukrajnából jöttek és valamenynyien magyarok. Ugyanis az ukrán lakosságú Kárpátontúli Ukrajnában a román, szlovák, német nemzetiségek mellett magyar szórvány is é'.i önálló nemzetiségi életét, rendelkezik mindazokkal a jogokkal, amelyeket a Sztálini Alkotmány minden nemzetiség számára biztosít. Új élet A múltban ez a túlnjroijióan ukrán lakosú terület a habsburgi Magyarországhoz tartozott, majd a trianoni bé. keszerződés Csehszlovákiához^ csatolta. Amikor Hitler bevonult Csehszlovákiába, Horthy hadserege megszállta Kárpátukrajnát. De akárhova is tartozott, az uralkodó osztályok egyformán zsákmányolták ki a természeti kincsekben (fa, só, stb.) gazdag területet, amelyet gyarmatnak tekintettek. A feudális Magyarországon a grófok, a burzsoákapitalista Csehszlovákiában pedig a bankérdekeltségek voltak a tíz- és tízezerholdas erdőrengetegek, a szőlőhegyek tulajdonosai. A sík terület mezőgazdasága nem nyújtott az ittlakóknak kenyeret és Európa egyetlen részén sem volt olyan nagymérvű kivándorlási százalék, mint innen. A hegyvidéken alig volt iskola, a hegyvidéki lakosságnak közel 50 százaléka analfabéta volt. Az életfeltételekre jellemző, hogy számos helyen, a hegyek között, a dolgozó paraszt még a két világháború között is faekét használt a szántáshoz, a csépléshez pedig fából készült munkaeszközt. Hat évvel ezelőtt, a fasiszták elleni hős; harcokban szabadította fel a Szovjet Hadsereg a gyarmati sorsban tengődő Kárpátukrajnát. Kárpátukrajna túlnyomó ukrán lakossága és az ott élő kisebb nemzetiségi csoportok is úgy látták, hogy életüket, boldogulásukat legjobban a Szovjetúnióban találhatják meg. önrendelkezési jogokat gyakorolva, népszavazássala Szovjetúnióhoz csatlakoztak. Az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság erőteljes támogatással igyekezett a kárpátukrajnai területet a visszamaradottságból kiemelni. Kárpátukrajna felszabadítása óta eltelt rövid idő alatt több évtizedes, sőt bizonyos területeken évszázados fejlődés ment végbe. A rohamos fejlődés során megkezdődött a szocialista mezőgazdaság építése is. Ahol még nemrégen primitív eszközökkel küzködtek a dolgozó parasztok, megjelentek a traktorok, a kombájnok és a legkorszerűbb mezőgazdasági gépek. A mezőgazdaságban olyan haladást értek el, hogy CL kárpátukrajnai magyar kolhozparasztok (akik hat év előtt messze a magyarországi paraszt mögött álltak) ma már tapasztalataik közvetlen átadásával segíthetnek a magyarországi dolgozó parasztnak. A félszáznyi küldöttség tagjai, Kárpátukrajna legkiválóbb magyar kolhozparasztjai, a maguk munkájának eredményein és a maguk jólétén át mutathatták meg a fejlődés útját. Elmentek az ország minden részébe A kárpátukrajnai magyar parasztküldöttség első állomása Budapest volt. Itt Keresztes Mihály löldművelésügyi államtitkár tájékoztatta őket a magyar mezőgazdaság helyzetéről, illetve fejlődéséről a felszabadulás óta. A delegáció ezután meglátogatta a mezőgazdasági gépeket gyártó gyárakat, a fővárosban folyó különböző építkezéseket, kulturális és szociális intézményeket keresett felA kolhozküldöttség tiszteletére rendezett sajtófogadáson a delegáció vezetője, Popovics Demeter, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának tagja, többek között a következőket mondta: — Küldöttségünk tagjai a magyarországi termelőszövetkezeteket, gépés traktorállomásokat, állami gazdaságokat éa falvakat látogatnak meg és átadják kolhozaink termelési tapasztalatait. Bízunk abban, hogy ez nagyban segíti majd a magyar dolgozó parasztságot, mezőgazdasága szocialista , átépítésére irányuló törekvésében. Budapesti tartózkodásuk után a kolhozküldöttség tagjai három csoBOrtban utazták be Magyarországot. A küldöttség tagjai a tiszteletükre rendezett „falunapok"-on teremtettek kapcsolatot a dolgozó parasztokkal. A falunapokon beszámoltak arról a fejlődésről, amelyet a felszabadítás óta a Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártja segítségével értek el. Elmondották, hogyan alakították meg a kolhozokat, milyen munkával, módszerekkel érték el a kiváló eredményeket, hogyan lettek a küldöttségben résztvevő kolhozparasztok a Szocialista Munka Hősei, a Lenin-rend kitüntetettjei. A beszámolók után minden felvetett kérdésre kimerítő választ adtak. Nemcsak az állami gazdaságokba, a termelőszövetkezeti csoportokba, hanem az egyénileg dolgozó parasztok gazdaságaiba is ellátogattak és tanácsokat adtak. így adták át tapasztalataikat Abony községben a helybeli „Lenin" termelőszövetkezeti csoport tagjain kívül az egyénileg gazdálkodók is nagy érdeklődéssel hallgatták a kolhozküldöttség beszámolóját. Az ismertetés végén Imre Bertalan, a kárpátukrajnai magyar kolhozparaszt megkérdezte a termelőszövetkezeti tagoktól, hogyan termeltek kukoricát és mennyi termett? Megadták a felvilágosítást. Elmondtak, hogy holdanként (vagyis félhekMagyar dolgozó parasztasszonyok a termelőszövetkezet földjén termett búzából készített kenyeret nyújtanak át a kárpátukrajnai magyar kolhozparaszt küldötteknek. táron) 15 mázsás termést értek el, az egyénileg dolgozó parasztok 11—12 mázsás termésével szemben. — Ez kevés, lényegesen többet kellett volna elérniök — mondotta Imre Bertalan, a kárpátukrajnai kiküldött. — A kilencven centiméteres távolságú ültetés helytelen. Mi a kukoricavetésnél új módszert alkalmazunk: sakktáblaszerűen, hatvanöt centiméterre vetettünk. Ugy gondoltuk, hogy 100 mázsát fogunk így hektáronkin t elérni, ehelyett átlag 51 mázsa termett. Harcolnunk kell a maradiság ellen, amely a fejlődést gátolja. * Sásd községben Balogh Mihály, a tiszaújhelyi „Marx Károly" kolhoz elnöke, kolhozuk fejlődését ismertette: — A mi kolhozunk 1947-ben alakult — mondotta — 24 taggal, 250 hektáron, Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy milyen eredményeket értünk el és mennyi a kolhoztagok jövedelme, a község valamennyi dolgozója kérte felvételét a kolhozba. 1949-ben két másik község, Karádfalva és Mákfalva dolgozó parasztsága önként csatlakozott kolhozunkhoz, úgyhogy most 952 tag 3470 hektáron gazdálkodik. A fejlődésről elég annyit megemlíteni, hogy 1947-ig Tiszaújhely egész szántóterületén legfeljebb 7000 mázsa őszi búza termett, a kolhozrendszer, a modern földművelési technika, a gépi megmunkálás lehetővé tette, hogy 1950-ben ugyanazon a területen 16.500 mázsát termeljünk— Kolhozföldjeink 90 százalékán kétszer van termés. A rozs és árpa után például csalamádét, bükkönyt és tatárkát vetünk. 1947-ben, amikor megindultunk, egy pár ökrünk volt, ma már van egy darab három- és egy darab másféltonnás teherautónk is, ezeket jó munkánk jutalmaként kaptuk a szovjet államtól. Van 75 pár ökrünk, 32 pár lovunk, 120 fejőstehenünk, 682 növendékmarhánk, 124 anyakocánk, 668 sertésünk, 1220 birkánk, 60 kaptár méhünk, 25.000 baromfink, 1700 angoranyulunk. Többek között építettünk 47 kétszoba-konyhás és fürdőszobás házat, üdülő parkot, ezer férőhelyes klubot. Van olvasókörünk', fürdőházunk, szülőotthonunk és orvosi rendelőnk. — A szovjet állam citromtermelési kísérletekkel bízott meg bennünket. 1951-re már 5000-nél több citromfa fog termést hozni. Ezenkívül eukaliptusz fát is nevelünk. — Ez © fejlődés hasonló a többi kolhozéhoz és annak köszönhető, hogy a nagyüzemi gazdálkodás útjára léptünk, alkalmazzuk a fejlett szovjet földművelési technikát és élvezzük a gépesítés minden áldását. * A hajduvármegyei Nádudvar községben ezren és ezren hallgatták a kolhozküldöttség beszámolóit. Az egyik női kiküldött, Krobák Mária, „Lenin-rend"-es csoportvezető elmondotta, hogyan gondoskodnak a gyere, kékről, a munkaképtelenekről a kolhozokban. — A gyermek és öreg napjaiig mindenki élvezi a kolhozmunka eredményét — mondotta többek között. — Minden kolhoznak van napközi otthona. A szovjet állam gondoskodik iskolákról, a gyermekek tanulásáról. Amíg én dolgozom, két gyermekem kellő felügyelet alatt napközi otthonban van. Fiatalnak, öregnek egyaránt biztcsítja a jólétet és a kulturális igények kielégítését. Ha egy fiatal pár házasodik, a kolhoz építöbrigádja otthont épít számukra és a lány kelengyét kap. Az öregség napjaira ismét a kolhoz veszi át a gondoskodás szerepét. A kolhozjövedelemből két százalékot fordítanak erre a célra. — A kolhozba belépő dolgozó paraszt háztáji művelésre több, mint negyed hektárt tarthat meg magának, amit gyümölcsösnek vagy kerti veteményes területnek használ. Tarthat tehenet, juhot, baromfit, méhészetet, stb. is. A mi kolhozunkban is, akárcsak a többiben, csaknem mindenkinek van saját rádiója, szépen berendezett otthonában* Tóth Igtván, a csetfalvai „Sztálini barátsag"-kolhoz elnöke Cegléden elmondotta, hogy a gép- és traktorállomiásokról a gépek ezrei kerülnek a kárpátukrajnai kolhozföldekre és segítik a parasztság munkáját. A többi között megemlítette a tíz ekével dolgozó „CB 82"-es traktort, amely naponta 14—15 hektár földet színf és boronál meg, amihez különbén 35 pár igavonó és 35 dolgozó munkája lenne szükséges. < A „Szocialista Munka -Hőse", Sütő Béla nemcsak a kolhozok fejlődését A kárpátukrajnai magyar kolhozparaszt küldöttség látogatása idején folyf le Magyarországon a békekölcsön-jegyzés. Az egyik debreceni termelőszövetkezetben • megmutatják a vendégeknek az eredménytáblánál a békekölcsönjegyzés állását. és a. munkamódszereket -vázolta, hanem a Kárpátukrajnában élő magyarok életét is ismertette: — A kárpátukrajnai magyarok,a minden nemzetiség számára egyforma jogot biztosító Sztálini Alkotmány alap. ján' felszabadultai) és boldogan élik a maguk életét. A dolgozó parasztság és a városi ember élete között egyre kevesebb a különbség. Mindent ••iának köszönhetjük, hogy követjük Sztálin elvtárs és a Kommunista Párt útmutatásait. * A Szovjetúnióban járt dolgozó magyar parasztküldöttségek tapasztalatai és a kiárpátukrajnai kolhozparasztok küldötteinek magyarországi látogatása után Magyarországon az egyéni dolgozó parasztok ezrei léptek a társasgazdálkodás 'útjára. Hogy milyen nagyarányú és gyors a termelőszövetkezeteknek fejlődése, azt ez az adat is jellemzi: 1950 nyarától 1950 őszéig a termelőszövetkezetekben lévő családok száma 46.000 ről közel 90-000-re emelkedett. A kárpátukrajnai magyar kolhozparasztküldöttség megtekintett számos mezögazdásági gépállomást is. Mindenütt átadták tapasztalataikat. az Qtt dolgoz óknak. . ~ ~ Csupán néhány adatot jegyeztünk fel abból a száz és száz ismertetésből, a kérdésekre adott ezernyi felvilágosításból, amellyel az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaságból látogatóba jött magyar kolhozküldöttek a magyar dolgozó parasztokkal megismertették múnkamódszéreiket, tapasztalataikat és boldog életük útját. — A magyar dolgozó parasztok nagy érdeklődéssel hallgatták a kolhozküldöttség beszámolóit ét az egyénileg dolgozó parasztok előtt még nyilvánvalóbbá vált, hogy a társas nagyüzemi gazdálkodás biztosíthatja számukra az emelkedő életszínvonalat. Énnek a felismerésnek, a legtöbb'községben, ahol a kárpátukrajnai magyar kolhozküldöttség megfordult, nyomban kifejezést is adtak; nem yölt olyan „falunap", amelyen az ismertetések után ne jelentették volna be szániosan a helyi termelőszövetkezeti csoportba való belépésüket.